Először is, nem mindegy, hogy mekkora a robbanás. Ennek mértékegysége, hogy hány tonna TNT robbanásával egyenlő. 1945 augusztusában, Japánra ledobott két bombát még kilotonnában mérték. Vagyis 10.000 tonnát tettek ki. Később megjelentek a megatonnás bombák. A csúcs az orosz Cár bomba volt a maga 50 millió tonnájával. Szakértők átlagosan a hirosimai bomba 80-szorosával, vagyis 1 Megatonnával számolnak.

Másodszor sok függ az időjárástól, milyen ruha van rajtad, milyen magasságban robban fel, de még a napszaktól is. Mégis általánosságban elmondható, hogy az energia 35 százaléka hősugárzásban nyilvánul meg. 21 km távolságig a robbanás megvakít. 11km-ig első fokú égést eredményez. Sokat segít, ha fehér ruha van rajtad, mert az visszaveri a sugárzás egy részét. Ezzel a hatással azonnal kell számolni, mert a hősugárzás a fény sebességével terjed. Más a helyzet a légnyomással.

6 km-nél a légnyomás 260 km/ó szélsebességnek felel meg. Az emberi test ennek ellenáll, de a repülő tárgyak pl. kitört ablaküveg, akár halálos sebet is ejthet. Mivel a légnyomás lényegesen lassabban terjed, mint a fény, ezért, ha a villanást látod, de nem a szabadban vagy az alak előtt (mert akkor b…tyuk), akkor azonnal fedezékbe kell jutnod: ágy alá, szekrénybe, stb.

Amennyiben ezek után még élsz, számolnod kell a radioaktivitással, és a visszahulló (fallout) hamuval. Azonban a hosszú távú hatás a Földre minden képzeletet felülmúl. Egy 2019-es tanulmány szerint egy USA/Oroszország atomháború néhány napon belül nukleáris telet okozna az atmoszférába jutott füst és korom miatt. Ez pedig megkérdőjelezi az emberiség túlélését.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________