Tibor bá' összes bejegyzése

(2295) Mi van a hirtelen melegedéssel?

Tibor bá’ online

 

A Climate Science, Awareness and Solutions közreadta a 2017. augusztusi adatokat. Ezek szerint a 2017. augusztusa volt minden idők második legmelegebb augusztusa. A minden idők alatt azt kell érteni, hogy 1880 óta. Innen számítják a relatív “megbízható” méréseket.  Az 1951-1980 középértékhez viszonyítva 0,85 °C-al volt melegebb. A legmelegebb augusztus 2016-ban, vagyis múlt évben volt. Az akkori érték 0,99 °C. Az idei érték elég tisztességesen maradt alul.

Ugye a múltkoriban az volt a kérdés, hogy a 2016-os rendkívüli kiugrás csak az El Nino-nak köszönhető-e, vagy pedig a régen emlegetett hirtelen melegedés kezdetét jelenti-e. Akkor én azon az állásponton voltam, hogy a válaszra még várni kell egy kicsit. Ha a 2017. augusztusa melegebb, mint 2016. augusztusa, vagy legalább is hasonló az anomália, akkor a hirtelen melegedéssel állhatunk szemben. Most viszont világosan látszik, hogy nem erről van szó. A hirtelen (abrupt) melegedés nem látszik beindulni. Ezt mutatja az északi sark jégterülete is, ami a szeptember közepei minimummal jellemezhető. Nos, az idei minimum mindössze az ötödik a sorban. Nem csak 2016. utasította maga mögé, de még másik három év is (2012, 2013, 2015). A hirtelen nevű mumussal kapcsolatban, biztosat csak 2019 végén tudunk mondani.

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2294) A Nürnbergi ítélet

VIP. 250

 

Néhány éve szenzáció számban ment, hogy egy David Irving nevű angol történészt Ausztriában elítéltek 3 évre, mert tagadta a Holokausztot. Ez ellen fellebbezett, de közben is ült, összesen 14 hónapot. Végül a legfelsőbb bíróság megváltoztatta az ítéletet egy év börtönre + két év felfüggesztett elzárásra. Vagyis azonnal kiengedték a börtönből. Tagadta-e a Holokausztot? Az ítélet szerint tagadta, de a kérdés, joga van-e egy embernek hülyének lenni? Büntethető-e 3 év börtönnel, ha valaki hazudik?

A brit állampolgár Irving különben megtanult németül, az évtizedek alatt irgalmatlan mennyiségű dokumentumon nyalta át magát, valódi szakemberré válhatott volna, de képtelen volt politikailag korrekt lenni. E minőségben oly híressé vált, hogy gyakorlatilag az összes angolul beszélő országból kitiltották plusz Németországból, Ausztriából is.

Akkor visszatérve a mába, a napokban rábukkantam Paul Craig Roberts esszéjére, ami a Nürnbergi kirakatperről szól. Íme:

A Nürnbergi pert Robert Jackson, az amerikai legfelsőbb bíróság tagja vezette a tetszőlegesen kiválasztott 21 náci vezetővel szemben. Látszatra Jackson ragyogó munkát végzett, legalább is ez jött le a médiából, és mit ad isten, kellett egy fél évszázad, hogy pontosabb képet kapjunk az eseményekről……..

………Most viszont elolvastam David Irving 1996-ban kiadott könyvét: Nuremberg cím alatt, amiből kiderült, hogy Nürnbergben Jackson átlépte azokat a jogi normákat, amiért oly nagy tiszteletben tartottam………

……….A problémám abból adódik, hogy a nürnbergi vádlottakat visszamenő hatályú, csinált törvények alapján ítélték el, olyan törvények alapján, amelyek az elkövetés pillanatában nem is léteztek. Ráadásul az ítéletet (kötél általi halál) a tárgyalás, valamint a vádlottak kiválasztása előtt hozták meg……….

……….Roosevelt röhögött azon, hogy 50.000 német tisztet lelőjenek. Eisenhower azt mondta Lord Halifax-nak, hogy a náci tiszteket megszökés közben kellene agyonlőni………..

……….talán azért mert Sztálin megvétózta a tárgyalás nélküli kivégzést. Sztálin ragaszkodott ahhoz, hogy legyen egy kirakatper,………..

………Göring alatt a német légierő elsősorban a harctéri ellenséges formációk ellen lett bevetve, nem pedig az angol és amerikai légierő mintájára civil városok terrorbombázására, ahogy ez Drezda, Tokió, Hirosima és Nagaszaki esetében volt látható………..

……….Volt még egy bankár is, akinek az elítélését a Bank of England megakadályozta……….

……….Göring birodalmi marsall Robert Jackson-ból akkor hülyét csinált, hogy az egész bíróság hangos röhögésben tört ki………..

………A bírói karban székelő amerikai admirális, Francis Biddle azt mondta, miután Donitz admirálist 10 év elzárásra ítélték, hogy olyanért ítélik el, amit ő maga is elkövetett…….

………A tömeges kivégzést is felrótták a vádlottaknak, annak ellenére, hogy a vádlók között oroszok is voltak, akik 15 vagy 20 ezer lengyel katonatisztet végeztek ki……..

………Ribbentrop-nak nem engedték meg, hogy védelméül megemlítse, hogy a Molotov-Ribbentrop paktum osztotta Lengyelországot szét Németország és a Szovjet Unió között, ami nélkül Németország nem tudta volna megtámadni Lengyelországot………

……… Irving azt állítja, hogy Buchenwald-ban nem volt gázkamra. Auschwitz-ben a háború után 3 évvel építetek egy gázkamrát a turisták számára, ami pont olyan volt, mint az eredeti…………

___________________________________________________________________________
A teljes fordítást E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek.

___________________________________________________________________________

A jelenlegi előfizetés a 52 db VIP fordítással lejár. A subscribe (előfizetés) nem változik, legalább 6000 Ft adomány a honlap költségeinek a fenntartására. A következő forduló szintén 52 fordításból áll (mert 52 hét van egy évben, bár a heti egy fordítást fenntartani nem lehet).  Aki újra előfizető kíván lenni az már átutalhat: OTP 11773030-00271383. Új előfizetők, vagy érdeklődők itt érhetnek el: evatibor#t-online.hu. Természetesen # helyett kukac. Átutalás után kérek egy E-mailt, elég rajta egy szó: átutalva. Ezzel nekem könnyebb az adminisztráció, és elkerüljük a késést. Új előfizetőknek elküldöm a VIP 250….252 fordításokat is a következő 52 fordítástól függetlenül, vagyis 55 fordítást fognak kapni.

 

A következő VIP sorozat előfizetői “soron kívül” megkapják még az alábbi fordításokat is:

Város vagy Vidék

Élelmiszer tárolás

Víztisztítás (pocsolyából ivóvíz)

Tíz túlélési téma

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2293) Pletykára fanyalodok

Tibor bá’ online

 

Megesz a sárga irigység. Így vasárnap délután Éva halomra olvassa ezeket a női bulvár magazinokat, telis-tele a zaftosabbnál zaftosabb pletykákkal, én meg itt (már rég ráunva a politológusi blablákra) tudományoskodó cikkekkel bajlódom, ráadásul angolul. Na, nekem ebből elég ! Találomra kiszúrtam magamnak az Angliában megjelenő femail című női magazint, aminek elsősorban rafinált neve tetszett meg, mert a 6 betű kiejtve azt jelenti, hogy „nőstény”, az utolsó 4 pedig, hogy „levél”. Gondoltam, ha már ilyen szellemesek, akkor ezzel nem járhatok rosszul.

A femail hatalmasat turkált Brigitte Trogneux, azaz Brigitte Macron életébe, és nem minden ok nélkül. Végül is 24 évvel idősebb férjénél, ami akkor is szép teljesítmény, ha megfontoljuk, hogy manapság (amelyik nő teheti) fiatalabb férfire hajt. Hogy ennek mi az oka, az isten tudja, még az is lehet, hogy a rohamosan csökkenő férfi potenciában kell keresni.

Ezen azért elcsodálkozom, mert ha Éva 24 évvel lenne nálam idősebb, akkor most éppen átlépte volna a 108. Születésnapját, amit elképzelni se jó. Végül is 108 az 108, vagyis aki megéli, az nehezen nevezhető nőnek. De már a házasságunk pillanatában is 84 lehetett volna, és ki vesz el feleségül egy 84 éves nőt? Kivéve, ha dollár milliomos és nincsenek gyerekei. 😀

Persze az se semmi, hogy a kis Emmanul Macron 15 éves korában szeretett bele, francia nyelvet tanító tanárnőjébe. Bár ebben nincs semmi rendkívüli, én is szerelmes voltam a kémia tanárnőbe, a másik 20 fiúval együtt. A lányok pedig az orosztanárba voltak szerelmesek. Na, de egyikből se lett házasság. Aztán meg az se semmi, hogy a 39 éves tanárnő (akinek volt egy 15 éves lánya) viszonozza egy 15 éves fiú szerelmet. Úr isten, ha én ezt akkor tudom, egész biztos ajánlatot tettem volna a kémia tanárnőnek, és ha a férje történetesen impotens, akkor még el is fogadhatta volna. Bár akkoriban az impotencia nem volt divatban. Na, mindegy, ez az alakalom már nem jön vissza.

Az én időmben egyes idősebb nők vadásztak a tapasztalatlan fiúkra (biztos tudták miért) mi meg hagytuk magunkat elcsábítani. Végül is abban az időben a tinédzser lányok nem dugtak. Egyszerűen eszük be se jutott, mi meg küzdöttünk az álladóan ágaskodó farkunkkal. Szóval vadásztak ránk, de nem házasság céljából. Ez volt akkor a dolgok rendje. Az elrendezésből persze az orosztanárok jártak jól, mert mindig akadt tanítvány, aki szart az elvárásokra, csak nem kellett nagydobra verni.

Ami az egészben a legmeglepőbb, hogy a frigy mind a mai napig tart. Emmanuel Macron elárulhatná a világnak, mi ennek a nőnek a titka. Hogy a fészkes fenében tud lekötni egy nála 24 évvel fiatalabb férfit 25 éven át. Mert ez tanítani kellene. Mit tud ez a nő, amit a férjénél azonos korú lánya nem tud? Ezt kellene a femail-nek kideríteni.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2292) Hűtlenség-e szex robottal közösülni?

Tibor bá’ online

 

A szex robotok, pontosabban az egyre élet hűbb, és egyre gyönyörűbb női bábuk egyúttal egyre többet is tudnak. Beszélnek, kérdésekre válaszolnak, nemi szervük egyre komplexebb. Szóval azért a 5-6 millióért (Ft.) megadják az ellenszolgáltatást. Újabban már kuplerájokban is lehet velük találkozni. Ez azonban elvi problémákat vet fel. Hűtlenségnek tekinthető-e egy ilyen szex robottal való közösülés? Én szerintem oda kell lebontani, hogy az önkielégülés hűtlenség-e? Véleményem szerint nem. Ha a feleség nem féltékeny a férj jobb kezére, akkor miért lenne féltékeny egy kissé nagyra méretezett játékszerre? Igen ám, de nem mindenki gondolkodik ilyen logikusan, a nők jelentős része egészen biztosan nem.

Jo Hemmings, pszichológus szerint a téma morális és etikai kérdéseket vet fel, sőt a hűtlenség is előtérbe jöhet. Ebből következik, hogy a téma egy jó ideig itt lesz velünk. Ms Hemmings egy kapcsolatteremtési tanácsadó (ilyen is csak Amerikában lehet) állítja, hogy tetszik vagy nem, az embereknek szembe kell nézni azzal, hogy a robotok kora megérkezett.

A múlt hónap óta az egyik dublini kuplerájban bevezették a szex robotokat is, amelyek kibérlése 105 $/óra, vagyis kábé 30.000 Ft. Az új kínálat rendkívül népszerű, bár lehet, elsősorban az újdonsága miatt.

Ms Hemmings azt még hozzátette, hogy a „női test kihasználása” vád ez esetben nem alkalmazható. Tehát kívánatos lenne minél több szex robotot alkalmazni a kuplerájokban.

Ami a hűtlenséget illeti, több pszichológus úgy vélekedik, hogy egy szex robottal való közösülés határozottan megcsalásnak számít. A már emlegetett Ms Hemmings bevallja, hogy sokan nem fognak vele egyetérteni, mert a robot nem hús vér ember, illetve nő, de annyira kifinomult, hogy a vele való kapcsolat mindenképpen szexuálisnak nevezhető. Nem kell meglepődni, ha a feleségek tiltakozni fognak. Persze, ha a házaspár nyitott házasságban él, vagy a robotot bevezetik a háztartásukba, az egy külön téma. Viszont valamifajta féltékenység előfordulhat.

Vivienne Kuh a Bristoli Egyetem házasság kutatója (mik vannak!), akinek szakterülete nem csak a szex, de a szexuális erőszak is, így nyilatkozott: A robotok kora megérkezett, és nem megállítható csak azért mert egyesek szeretnék. A legkényelmetlenebb az, hogy túlzottan prűdek vagyunk a jövőnk kibeszélésében, így aztán az üzletemberek fognak dönteni helyettünk, nekik pedig a robotgyártás jövedelmező, mert a pornográfia mellé felzárkóztak a szex babák is.

Különben Huh asszony szerint a tudományos fantasztikumok gyakran valóssággá válnak. Jut eszembe, ma már a robotok a kellő időben el is élveznek, és ennek hangos jelét adják.

A Felelősségteljes Robotkutatási Alap jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a szex babák egyre népszerűbbek lesznek, de ez szétrombolhatja az emberi kapcsolatokat.

Az én személyes megítélésem szerint a szex robotok elterjedése komoly mértékben fogja sérteni a nők uralmát a férfiak felett, de ezt majd meglátjuk. És akit érdekel. Szex robotok ára jelenleg 12-20 ezer dollár, és nem beszél vissza 😀

De mi van a férfi nemű robotokkal? Vannak, csak némileg kisebb irántuk a kereslet, és nagy valószínűséggel nem házasságban élő nők a vevők. Különben a férfi robotoknak is van genitáliája, természetesen különböző méretben és formában. Egyenlőre csak merev állapotban, ami egy kicsit sutává teszi a tárolást. Viszont az ernyedt, majd merev állapotok változtatása technikailag nehezen megvalósítható. Ugye-ugye a természetnek könnyebb dolga van. A másik probléma, hogy a női robotoknak mindössze szét kell tenni a lábukat. A férfi robotoktól némi mozgás is elvárható. Na, erről majd legközelebb!

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2291) Fehérházi beadvány Soros Györggyel kapcsolatban

VIP. 249

 

Több mint 75.000 ember írta alá azt a beadványt, amely kéri, hogy Soros György milliárdos befektetőt (és a demokrata párt pártfogóját) kiáltsák ki terroristának. https://www.newsmax.com/US/george-soros-terrorist-petition-white-house/2017/09/01/id/811151/……….

A poszt folytatását E-mail-ben elküldöm a VIP előfizetőknek.

___________________________________________________________________________

A jelenlegi előfizetés a 252 VIP fordítással lejár. A subscribe (előfizetés) nem változik, legalább 6000 Ft adomány a honlap költségeinek a fenntartására. A következő forduló szintén 52 fordításból áll (mert 52 hét van egy évben, bár a heti egy fordítást fenntartani nem lehet).  Aki újra előfizető kíván lenni az már átutalhat: OTP 11773030-00271383. Új előfizetők, vagy érdeklődők itt érhetnek el: evatibor#t-online.hu. Természetesen # helyett kukac. Átutalás után kérek egy E-mailt, elég rajta egy szó: átutalva. Ezzel nekem könnyebb az adminisztráció, és elkerüljük a késést. Új előfizetőknek elküldöm a VIP 248….252 fordításokat is a következő 52 fordítástól függetlenül, vagyis 57 fordítást fognak kapni.

A következő VIP sorozat előfizetői “soron kívül” megkapják még az alábbi fordításokat is:

Város vagy Vidék

Élelmiszer tárolás

Víztisztítás (pocsolyából ivóvíz)

Tíz túlélési téma

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2290) Istent helyettesítve

Tibor bá’ online

 

Vajon a tudomány ki tudja-e valaha szorítani a vallásos hitet az emberek fejéből, és egyáltalán van-e értelme, hogy megpróbálja? (eredetileg a NewScientist-ben megjelent cikk kivonatos fordítása)

November közepén néhány tucat hangoskodó ateista tudós a Kaliforniában székelő Salk Intézetben tartott egy szimpóziumot „A hiten túl: tudomány, vallás, józan ész és túlélés” címen. Az összejövetel célja három kérdés megvitatása volt: A tudománynak el kell-e vetni a vallást? Mivel helyettesítse a tudomány a vallást? Isten nélkül lehet-e erkölcsös az Ember?

Az első felszólaló, Steven Weinberg (University of Texas) kozmológus volt, aki egyértelműen kiállt az mellet, hogy a „világnak fel kell ébrednie vallásos lidércnyomásából.” Weinberg kifejtette az összegyűlteknek, hogy „mindent meg kell tenni a tudósoknak, annak érdekében, hogy kiszabaduljunk a vallás szorításából, ami az emberi civilizáció fennmaradásához a lehető legjobban járulna hozzá.” Weinberg szavait a jelenlévők elragadtatva fogadták. Később azonban dorgálásban részesítették, mivel nem elég élesen fogalmazott a vallás ellen, és beismerte, hogy ha az emberiség életéből eltűnne a vallás, neki személy szerint hiányozna. Weinberg a vallást „egy bolondos öreg nagynénihez” hasonlította, aki füllent, és családi intrikákat sző, de aki valamikor szép volt és oly sokáig járt össze a családdal, hogy amikor végleg eltávozott közülük, hiányt hagyott maga után. A tudomány „nagy igazságokat” nem képes nyújtani, míg a vallás ezt könnyedén megteszi. Mi, tudósok, csak apró részleteket tudunk feltárni a Világmindenségről, vallotta be.

Ebből azonban Richard Dawkins (University of Oxford) köszönte szépen, nem kért semmit. Dawkins szerint Weinberg érthetetlenül volt elnéző és mindent megpróbált, hogy mondjon valami kedveset is a vallásról. „Nekem azonban – folytatta Dawkins – teli van a hócipőm a belénk oltott vallás iránti tisztelettel.

Dawkins-hez hamarosan csatlakozott Carolyn Porco (Kolorádói Űrkutatási Intézet), akinek arra kellett válaszolni: ha nincs Isten, akkor mi legyen helyette? Tudomány – válaszolta a hölgy – legalább annyit ér, mint a vallás. Szerinte, ha valami helyettesítheti a vallást, akkor az a tudomány. A tudományos kutatás lényege egy spirituális kíváncsiskodás, az anyagi világ megismerése. Tudósnak lenni, és mélyen belenézni az ismeretlenbe, legalább annyira megnyugtató és inspiráló, mint amennyit a hit nyújt.

Porco asszony szerint különösen a csillagászok néznek szembe a csodálatos Univerzum nagy kérdéseivel, melyekre a megtalált válaszok nyújtják a legnagyszerűbb történeteket. Nincs vallás, mely vetekedni tudna ezekkel. A vallásos emberek isten felé fordulnak, hogy kapcsolatba tudjanak lépni olyan, önmaguknál magasabb rendű dolgokkal, melyek értelmet adnak létüknek, és amiben megnyugvást találjanak. Miért nem mutatjuk meg az embereknek a helyüket a Világmindenségben, és miért nem keltünk bennük egy kozmoszhoz kapcsolódó érzést? Miért nem kapnak válasz tőlünk arra, hogy miért vagyunk itt? Igaz, ha erre a kérdésre van egyáltalán válasz, akkor az, az asztronómiában és az evolúcióban található meg.

A tudomány képes olyan esztétikus képeket adni a kozmoszról, melyek a vallás által nyújtottakat felválthatják. Igen, olyan képeket, amelyekkel saját ikonográfiáját ünnepelheti. Olyan képekkel szolgálhat a természet világáról és a kozmoszról, mint például amilyeneket a Cassini készített a Földről messze túl a Szaturnusz mögül, vagy az Apollo 8-ról készített híres föld-kelte, avagy a Hubble teleszkóp űrfényképei. Ezek mind a vallásos festményekből vagy ikonokból áradó megnyugvást képesek nyújtani.

A nagy kihívást jelent a mulandóságunk tudatának megnyugtatása, mivel az istenben való hit párosul egy olyan fajta halhatatlansággal, amit a tudomány nem képes adni. Ehelyett talán elfogadhatjuk, hogy testünkben lévő atomok a csillagporokból származnak és halálunk után vissza fognak térni a kozmoszba, mint tömeg vagy energia. Meg kell tanítanunk az embereket arra, hogy belenyugodjanak ebbe a tudatba. Megnyugvást nyújthat számunkra, hogy mindenki, aki valaha élt a Földön, egy szép napon éke lesz a Világmindenségnek.

Porco felszólalása után Neil deGrasse Tyson (Hayden Planetárium igazgatója, New York) emelkedett szólásra, felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az Amerikai Tudományos Akadémia tagjainak 85 százaléka nem hisz istenben. Szerinte a maradék 15 százalék jelenti a problémát, akiket meg kell „téríteni”. Elfogadhatatlan, hogy ez a szám nem nulla. Ezen kell mindannyiunknak elgondolkozni. Ez az a tény, amit nem söpörhetünk a szőnyeg alá.

Véleménye szerint ez az egyetlen statisztikai adat látványosan bizonyítja, hogy a tudományos eredmények puszta közzététele a társadalom művelt rétegeiben nem tudja visszaszorítani a vallást. Irreális elvárni a széles társadalomtól, hogy jobban szerepeljen, mint a tudósok. Nehezen emészthetőnek tartotta, hogy legyenek olyan tudósok, akit jobban kielégítenek a vallásos jelenések, mint a tudományos vizsgálatok. Semmi szükségem – vallotta be deGrasse Tyson – egy olyan vallásos munkatársra a laborban, aki Istent okolja egy vizsgálat eredménytelenségéért.

A szimpóziumon akadtak olyanok is, akik szerint nem elfogadható, ha egy tudóstól megkövetelik a vallástalanságot. Lawrence Krauss (University in Cleveland, Ohio) szerint a tudósok nem különleges emberek, és abban nincs semmi meglepő, ha néhány akadémikus egyúttal hívő ember is. Az lenne a meglepő – állította – ha ezek száma nulla lenne. „Megértő” hozzáállását kiegészítette, hogy ő nem a hitet védi. A múlt évben megtartott tárgyaláson, ami a Dover iskola tanács (Pennsylvania) és 11 szülő között folyt, Krausst tanúként hallgatták ki. Vallomásában az „Intelligens Alkotó” elmélet tudománytalansága mellett állt ki.

Joan Roughgarden (Stanford University, Kalifornia) geofizika és biológia professzor asszony szerint a harciasabb ateisták véleménye a tudomány nyújtotta lehetőségeket illetően túlzottak, és elfogadhatatlanul rózsaszínnek tüntetik fel a világot, miközben a hívő embereket kifigurázza. Véleménye szerint hatalmas hiba lenne tudománnyal helyettesíteni a vallást. Nem tartotta elfogadhatónak, hogy a tudósok fehér lovon érkező hercegeknek tüntetik fel magukat, míg a hívők olyan idióták, hogy nem tudnak különbséget tenni az áldozáskor felhasznált ostya és egy darab hús között. Ezzel a hívőket elriasztják, ami egy biztos vesztést garantáló javaslat.

Ezen túlmenően, Roughgarden professzor asszony kifejtette, hogy a tudomány a valláshoz hasonlóan dogmatikus és meg vannak a saját prófétái. Ennél is komolyabb hibának gondolja a tudományos etika manipulálhatóságát, nevezetesen a biotechnológiát alkalmazó vállalatok részéről, ami arra késztette, hogy komoly kételyeknek adjon hangot egy elfogadható moralitás megfogalmazásával kapcsolatban a racionális tudományos közösség részéről.

A fenti nézetekkel nem értett egyet Patricia Churchland (University of California, San Diego), aki különben a harmadik kérdést fejtegette, vagyis lehet-e erkölcsös az Ember Isten nélkül? Véleménye szerint az értékeket azok szabják meg, amiket mi magunk értékelünk, vagyis élettársunk, utódaink és emberi kapcsolataink. Tehát a kérdésre a válasz egy határozott igen, mivel a társadalmi értékek és a moralitás visszavezethető a csoportba tömörült életstílusra és a biokémiára. Nincs tehát szükség a Szentírásba foglalt intelmekre.

A szimpózium résztvevői végül is egyetértettek abban, hogy a tudománynak fel kell venni a kesztyűt és győzni fog. Azonban elő kell jönni rejtekhelyünkről, és ki kell állni a nyilvánosság elé – sürgette a megjelenteket Harry Kroto (Florida State Univesity), amire Dawkins rátett egy lapáttal: „Ha valamennyien egységesen kiállunk, akkor megváltoztathatjuk a dolgok menetét.”

Kroto programot is ajánlott. Mivel nem fogadjuk el a kereszténységet, kell valamit tennünk ellene. Be kell indítani egy koordinált globális erőfeszítést az oktatás terén, de nem feledkezhetünk meg a médiákról sem, amelyek segítségével kampányt indíthatunk a tudomány mellett. Az Internet jó lehetőséget ad arra, hogy a tudományok oktatását bevigyük a világ valamennyi otthonába anélkül, hogy ki lennénk téve a kereskedelmi és ideológiai tévék és rádiók szeszélyeinek. Meg kell próbálnunk szembeszállni a vallásos iskolákkal – fejezte be beszédét.

Voltak azonban hangok, akik kijelentették, hogy az előterjesztett anyagok elfogadhatatlanul vakok és leegyszerűsítettek voltak. Rámutattak, hogy a Szovjet Unióban a tudományt „vallásos megszállottsággal” tanították és nem hozott átütő sikert. Egyes vélemények szerint a többiek abból indulnak ki, hogy a hit elfogadására tett erőfeszítések rossz irányba vezetnek. Elméletileg elfogadhatóak a vélemények, de ha egy tudós azzal áll elő, hogy majd én megmondom neked, mit kell gondolnod, az, kontra produktív. Az embereket ez elriasztja a tudománytól.

Dawkins természetesen hajlandónak mutatkozott harcba szállni, és úgy vélte a szimpózium elért „valami keveset”, de minden kis lépés segítségünkre van. Minden esetre fel kell gyűrnünk az ing ujjunkat, és neki kell látni a munkának. Azzal nem megyünk sokra, ha kijelentjük, hogy „nem szeretem a vallást, de nem tehetünk ellene semmit”.

 

Ha nem isten, akkor helyette mi? (záró akkordok)

A tudomány feladata, hogy teljes mértékben feltárja előttünk, hogyan lehetünk boldog ezen a Földön, és hogyan nyugodhatunk bele az itt talált körülményeinkbe. A szeretettől nem távolít el minket biokémiai alapjainak a megismerése.  (Sam Harris, a Hit vége című mű szerzője)

Hadd nyújtsam az embereknek a Világmindenséget. Mi a Világminden­ségben vagyunk, és a Világmindenség itt van bennünk. Ennél magasztosabb érzést nem ismerek. (Nell deGrass Tyson asztrofizikus)

Ismertessük meg gyermekeinkkel a Világmindenséget, ami sokkal, de sokkal nagyszerűbb és félelmetesebb, sőt vigasztalóbb, mint bármely általam ismert szentírás vagy istenhit. (Carolyn Porco bolygókutató)

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2289) Demencia

Tibor bá’ online

 

Nem szeretnék Dr. Alzheimer kebleire borulni. Ezért aztán utánanéztem a tüneteknek, hátha már beindult a folyamat. 😀 Nem indult be (még nem 😀 ) Gondoltam nem én vagyok itt az egyetlen Matuzsálem. Közreadom (magyarul) mit találtam. Majdnem mindenkinek vannak időnként memóriazavarai – ezek azonban általában nem a demencia jelei. Az alább felsorolt tünetek a normálisan működő memória jelenségei:

Ha nem jut az eszünkbe valaminek a neve.

Ha nem emlékszünk rá, hová tettünk valamit.

Ha el kell gondolkodnunk azon, hová parkoltuk le az autónkat.

Ha felérvén az emeletre, elfelejtjük, miért is mentünk fel.

Ha valami viszonylag jelentéktelen dologra nem emlékszünk, amit valaki közölt velünk.

Ezek miatt nincs ok az aggodalomra.

Kissé aggodalmat keltő memóriazavarok, amelyekre már oda kell figyelni:

Ha elfelejtjük egy közeli barát vagy rokon nevét.

Ha rendszeresen rossz helyre teszünk vissza tárgyakat és nem emlékszünk rá, hogy oda tettük őket.

Ha 30 perccel később ugyanazt a kérdést tesszük fel valakinek.

Ha gondunk van szavak, arcok, formák és színek felismerésével.

Ha gondot jelent ismerős, közelben levő helyeken tájékozódni.

Ha nehézségeink vannak összetett, de automatikus feladatok elvégzésekor. Például annak a gyakorlott szakácsnak, akinek gondot okoz egy nagyon egyszerű recept elkészítése.

Ha a személyiségben nagy változás következik be, mint pl. annál a társaságkedvelő, nyitott embernél, aki egyszer csak rendkívül befelé fordulóvá válik.

A fenti jelek már több aggodalomra adnak okot, de még mindig előfordulhat, hogy csak a stressz, alváshiány vagy lelki bánat okozza őket.

A veszélyt jelző tünetek:

A következő jelek már komolynak tekinthetőek és feltétlenül szakembernek kell őket megvizsgálnia, ha valaki:

nem ismeri fel közeli barátját, rokonát.

összezavarodik az időt és helyet illetően.

nem tudja, mire való egy hétköznapi tárgy – pl. egy teáskanna.

nem képes egyszerű dolgokat megítélni – pl. télen nyári ruhát vesz föl.

teljesen elfelejti egyszerű feladatok végrehajtását, mint pl. a mosógép használata.

szokatlan helyekre tesz tárgyakat – pl. a táskáját a hűtőbe.

összezavarodik a családi viszonyokat illetően – pl. nem képes az unokát a megfelelő családdal összepárosítani.

olyasmit kér, amit éppen az imént kapott meg – pl. egy csésze kávét.

nagyon élénk emlékei vannak a gyermekkorából, de képtelen felidézni emlékeket a legutóbbi időkből.

És akkor most egy vicc, ami a kávéról jutott az eszembe. Három öreglány (együtt jártak általánosba) minden szombaton összejárnak egy kis fecsegésre. Az ügyeletes házigazda felírja egy cetlire, hogy KÁVÉ, és beteszi a kötény zsebébe, nehogy elfelejtse feltenni a kotyogót. Beszélgetés közben benyúlt a zsebébe, hogy kivegyen egy papír zsepit, kezébe akad a cetli, elolvassa, és gyorsan kimegy a konyhába, időzik egy kicsit, majd behozza a kávét. Később megint ki kell fújnia az orrát, benyúl a zsebébe…stb. Ez harmadszor is előfordul, harmadszor is behozza a kávét. Vége a beszélgetésnek Irmácska és Verácska lefelé mennek a lépcsőn. Irmácska megszólal, rendes lány ez a Bözsike. Igen, rendes, bólogat Verácska, csak egy kicsit feledékeny,  megint elfelejtett kávét adni. 😀

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2288) Mohács-2

Tibor bá’ online

 

Nemzeti nagy létünk, nagy temetője, Mohács. Ki ne ismerné Kisfaludy Károly felejthetetlen daktilusait, amelyekkel nemzeti nagy létről regél. Való igaz, a XV. században Magyarország egyike volt az európai nagyhatalmaknak. Ennek vetett véget Szulejmán hódító serege. A végzetes vereség nem volt véletlen. Az Oszmán birodalom évtizedek óta terjeszkedett. Hunyadi János nándorfehérvári győzelmét már mindenki elfelejtette. A tőlünk nyugatra elterülő Európától csak biztatást kaptunk, meg a pápa imádkozott érettünk. A muzulmán áradatot nekünk kellett volna megállítani, de nem ment. Nekem meg azért jutott eszembe a dolog, mert úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát. Majd napra pontosan 500 évvel később egy újabb muzulmán áradattal állunk szembe. Ez alkalommal nem fegyverrel fognak jönnek (még nem), hanem siránkozó kisgyerekekkel, és terhes anyákkal. Csellel akarnak bevenni minket, ahogy egykoron Budát.

De nézzük miért veszítettük el a mohácsi csatát! Mondjuk azért, mert Szulejmán-nak kétszer több katonája volt, mint II. Lajosnak, mert a török veszedelemmel senki se volt igazán tisztában. De leginkább azért, mert a 12 évvel korábban lezajlott parasztlázadás miatt nem mertek fegyvert adni a jobbágyok kezébe, akik nem a birtokaikat védték volna immel- ámmal, hanem saját családjaikat és életüket.

Ezt csak azért írom, mert ebből se tanult a magyar vezetés. Ha teljes létszámával megindul a „menekült” áradat, a 3000 magyar határvadászt el fogják söpörni a drótkerítéssel együtt. Őket megállítani csak a felfegyverzett teljes lakosság tudná, de a magát halálra lopó Orbán banda fél, reszket, hogy fegyvert adjon a népnek, amit ellenük is felhasználhatnának. Ők lopnak tovább, majd amikor nagy a baj elmenekülnek, maguk mögött hagyva a védtelen lakosságot.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2287) A közösségi oldalak a CIA szolgálatában állnak

VIP. 248

 

Ez az a téma, amit a szajha média az életben nem fog kitárgyalni, és persze a magyar (szajha) média (a kormányhoz közel vagy ellenzéki, teljesen mindegy) is el fog kerülni.

A helyzet az, hogy a CIA szolgálatában áll a Facebook, a Twitter, a Google és az összes többi közösségi oldallal.

Ez úgy derült ki, hogy a CIA nyilvánosságra hozza az általa szponzorált közösségi oldalak spekulációs vállalkozásaiból álló listát az In-Q-Tel nonprofit Zrt-n keresztül. A In-Q-Tel nonprofit Zrt. High-tech vállalkozásokba fektet be kizárólag abból a célból, hogy a CIA hozzáférjen a legmodernebb információs technológiához (magyarul a legújabb hard- és softwer-ekhez)………..

___________________________________________________________________________

A teljes posztot E-mailben küldöm el az előfizetőknek.

A közeljövőben a következő VIP fordításokat küldöm szét:

VIP. 249: Beadvány a Fehér házhoz Soros György vagyon elkobzása ügyében.

VIP. 250: Nürnbergi ítélet – Mi a helyzet a 6 millió zsidó áldozattal és más, hasonló témák.

VIP. 251: Európa iszlám jövője.

VIP.252: Az összeesküvési elméletre hivatkozás a CIA találmánya.

A jelenlegi előfizetés a 252 VIP fordítással lejár. A subscribe (előfizetés) nem változik, legalább 6000 Ft adomány a honlap költségeinek a fenntartására. A következő forduló szintén 52 fordításból áll (mert 52 hét van egy évben, bár a heti egy fordítást fenntartani nem lehet).  Aki újra előfizető kíván lenni az már átutalhat: OTP 11773030-00271383. Új előfizetők, vagy érdeklődők itt érhetnek el: evatibor#t-online.hu. Természetesen # helyett kukac. Átutalás után kérek egy E-mailt, elég rajta egy szó: átutalva. Ezzel nekem könnyebb az adminisztráció, és elkerüljük a késést. Új előfizetőknek elküldöm a VIP 248….252 fordításokat is a következő 52 fordítástól függetlenül, vagyis 57 fordítást fognak kapni.

A 300-as VIP sorozat előfizetői “soron kívül” megkapják még az alábbi fordításokat is:

Város vagy Vidék

Élelmiszer tárolás

Víztisztítás (pocsolyából ivóvíz)

Tíz túlélési téma

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
 

Éljetek a lehetőséggel

(2286) Csak egy dobbanásra az elhalt szívizom regenerálásától?

Tibor bá’ online

 

A tapasztalat azt mutatja, hogy a blog rendszeres olvasói főleg negyven feletti férfiakból áll. A negyven feletti férfiak 50 százaléka szív-érrendszeri betegségben távozik az élők sorából, amit nagy vonalakban infarktusnak nevezünk. Érdekessége, hogy legtöbbször úgy jön mint derült égből a villámcsapás. Ez teszi ezt a posztot érdekessé.

Kardiológusok évtizedek óta nézik tehetetlenül, hogy az infarktusos betegek szívét képtelenek meggyógyítani. Most azonban úgy tűnik, hogy egy lépéssel közelebb kerültek a régi álom megvalósításához azzal, hogy patkányokban mesterségesen előállított infarktust követő izomkárosodást majd teljes mértékben sikerült helyrehozni. A Bostoni Gyermekkórház orvosa Felix Engel a felfedezést átütő sikernek értékeli.

Normál körülmények között, amikor az oxigént szállító vér infarktus következtében nem jut el a szívizmokhoz, a sejtek elhalnak, és helyüket forradások foglalják el. Ez a szív pumpafunkciójának ellátását különböző mértékben hátráltatja, ami a páciens halálához vezethet.

Engel és munkatársai felfedezték, hogy egy patkány sérült szívizmában új izomsejtek keletkezhetnek, amennyiben abba két különböző hatóanyagot fecskendeznek. Egyik a P38MAP kináz-gátló (foszfát-csoport áthelyezését elősegítő enzim), a másik pedig az FGF1 fibrinnövelő.

A kísérletezők munkájukat Petri csészékben végzett szívizomsejtek növesztésével kezdték, majd patkányok egyik koszorú erének a lezárásával infarktust idéztek elő az állatokban. Ezt követve a szív sérült területére a nevesített két anyagot befecskendezték. Három hónappal később ezeknek a patkányoknak a szíve majdnem olyan jól működött, mint az egészséges állatoké.

Más szakértők megítélése szerint ez egy sikeres áttörés a szív regenerálásához vezető úton. Van azonban némi kétely is. Nem lehetetlen, hogy a patkányok infarktusa után beadott injekciók hatására a szívizmok végül is nem haltak teljes el. Erre utal az a tény, hogy az állatok szívműködésének javulása mindjárt a második napon elkezdődött.

Most tehát egy olyan kísérlet sorozatra kerül sor, amikor is az injekciózás a mesterséges infarktust követően csak egy héttel később kezdődik el. Amennyiben ilyen feltétel mellett is elérhető a szívizmok regenerálása, biztosak lehetünk egy új gyógymód felfedezésében.

Hátra lenne még egy probléma leküzdése, nevezetesen a gyógyszerek bejuttatása az emberi szívbe. Ugyanis a szervezetbe „eltévelygő” sejtnövesztő anyag károsíthatja a májat és rákos burjánzást is okozhat.

Engel tisztában van azzal, hogy még csak a munka első fázisán vannak túl, de az eddigi eredményeket biztatónak találja.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2285) „Lokális” atomháború hatásai

Tibor bá’ online

 

Pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy Trump fontolgatja, indítson-e nukleáris megelőző csapást Észak Korea ellen. A kiszivárgott hírek szerint, előre be kívánnák jelenteni, hogy a nukleáris csapás lehatárolt az atom és rakéta kísérletek megsemmisítésére, és további támadások nem lennének. Viszont Kína már közölte, hogy amennyiben Észak Koreát megtámadnák, ők Észak Korea mellé állnak. Felteszem, hogy amerikai célpontra kilőnének néhány rakétát, de (amerikai stílusban) előre közölnék, hogy csak ennyi, és több kilövés nem lesz. A károkat, és a romboló képességet látva, feltételezhető, hogy nem lenne folytatás. Ez tehát jó esetben nem lenne több mint egy lokális háború. Rendben, de mi lenne ennek a következménye?

Tételezzünk fel, hogy mindössze 100 db Hirosima méretű, azaz 15 kilotonnás (taktikai) bombát robbantanak fel. A nagy kérdés az, mi lenne ennek a hatása az egész Földre, illetve az emberiségre nézve?

Nos, Londonban a Royal Society of Medicine tartott egy konferenciája, ahol Dr. Ira Helfand amerikai traumatológus szakértő előadásából kiderül egy és más, aminek a csattanója 1 milliárd ember éhhalála plusz néhány száz millió bizonyosra vehető halála, elsősorban betegségekből és a szűkössé vált élelmiszerekért kialakult harcok miatt. Ugyanis a helyi jellegű összecsapás hatása kiterjedne az egész Földre. Helfand kihangsúlyozta, hogy ez nem rémhírterjesztés, hanem pontos felméréseken alapuló tény.

Korábban napvilágot látott tanulmányok szerint a „konfliktus” 100 millió tonna fekete kormot lőne fel az atmoszférába, ami évekre visszavetné a Föld átlaghőmérsékletét 1,25 °C-al, vagyis a gabonatermelésre rendelkezésre álló időt 10-20 nappal megrövidítené. Tegyük ehhez hozzá, hogy a Föld élelmiszer tartalék kb. 50 napra elegendő. Ez a tartalék semmiképpen se lenne elegendő a vészhelyzet áthidalására. Következésképpen a világban beindulna az élelmiszer felhalmozás a vele járó fegyveres konfliktusok kialakulásával.

Az élelmiszer termesztés nagyfokú visszaesése már csak azért is elhihető, mert volt már rá példa. 1815-ben az indonéziai Rambora vulkán kitörése miatt 1816 volt a „nyár nélküli év”, ami az egész világra éhínséget hozott.

Dr. Helfand rámutatott arra, hogy az éhezés magával hozná a kolera, tífusz és egyéb betegségek járványát.

A konferencián Brian Toon amerikai atmoszférakutató (University of Colorado) által feltárt másik tanulmány szerint 100 darab 15 kilotonnás atombomba felrobbantása a Föld ózonrétegének 30-40 százalékos csökkenését vonná maga után, ami számtalan gazdanövény kipusztulásához vezetne. Dr. Toon szerint ez egy teljesen új aspektus, amire még senki sem gondolt. Véleménye szerint ez a tényező is tömeges éhezéshez vezetne.

Nukleáris szakértők ezeket a kutatási eredményeket nem kérdőjelezik meg, de rámutatnak a nagyméretű bizonytalanságra. Mindenesetre az biztos, hogy a lokálisan megvívott nukleáris háborúból származó radioaktív hamu, sokkal károsabb lenne a konfliktusból kimaradt országok részére, mint amire a politikusok számítanak, állítja John Pike a www.globalsecurity.org igazgatója. „Lokális eseményeknek globális következményei lesznek.” Figyelmeztet Dan Plesch (University of London). Tudomásul kell vennünk, hogy egy lokális nukleáris konfliktus okozta veszélynek, az egész emberiség ki van téve. „Többségében nem vagyunk tudatában annak, hogy mindannyiunk sorsát helyettünk dönthetik el Washingtonban.”

Lehet, hogy ez a két milliárdos ember vesztesség nem is lenne túl rossz. 😀

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2284) Ha el akarsz veszíteni egy barátot,…..

Tibor bá’ online

 

Kölcsönözz neki. Rövidnek nem mondható életem folyamán sokszor tapasztaltam, hogy a kölcsönadásból, kölcsönvételből mindig probléma lesz. Az Embernek van egy átkozott rossz tulajdonsága, ha pénzhez jut, azon nyomban megfeledkezik az ügylet lényegéről, csak azt érzi, hogy pénz van a zsebében, amit aztán boldogan költ, mert „könnyen jön, könnyen megy” ahogy a magyar közmondás szól. Az ember a múltat gyorsan elfelejti, ezért a kölcsönkérés ügylete is gyorsan múlttá válik. Aztán jön az igazság pillanata, amikor meg kéne adni a tartozást. Az esetek túlnyomó részében ez nem sikerül. A visszajáró pénz nincs „még” meg. Amikor megvan, még akkor is van az adósnak egy rossz szájíze. Nem tudja megmondani, hogy mi, de nagyon rosszul esik neki visszaadni a tartozást, és ha vissza is adja, egy kicsit neheztelni fog a kölcsönzőre.  Miért? A fene tudja. Mert vissza kell neki adni a kölcsönt. Van ennél rosszabb is, a mikor az adósnak esze ágában sincs megadni a tartozást. Önmagát is becsapja, majd később, most nem megy. Valójában nem szándékozik megadni, de ez önmagának se vallja be. Aztán elkezdi kerülgetni a barátját, akinek tartozik, mert hát mi a fenét mondjon neki. – – – Jó, egy kicsit sarkítottam, de ha a szívedre teszed a kezed, akkor be kell vallanod, hogy tudod miről firkálok. Persze, amikor előállnak a kölcsönkéréssel, a leendő adós ígér fűt-fát, csakhogy megkapja a kért kölcsönt. Na ezeket a fűket és fákat aztán szépen elfelejti. Ezért, csak akkor kölcsönözz pénzt egy barátodnak, ha nem bánod elvesztését.

Ha hiszitek, ha nem, ugyanez a folyamat zajlik le az IMF kölcsönnél is. És ezen most érdemes végiglovagolni, mert az IMF egy politikai téma, amit fel lehet használni a nép butítására. Ezért aztán a nép fel van háborodva, hogy vissza kell fizetni, és kamatot kérnek érte. Ugyanakkor nincs felháborodva, hogy az általuk megválasztott kormányok  felveszik a kölcsönt. Még a honlapot gyakran látogató hozzászólók is osztoznak ebben a véleményben. Az IMF népnyúzó, zsidók találmánya. Az 1929-1933-as világgazdasági válság után, tanulva az eseményekből, létrehozták a Nemzetközi Valuta Alapot elsősorban a tagországok nemzeti valutáinak a védelmére. Legalább is ez volt az indok. A dollár aranyhoz kötésének a felszabadítása után (1971) az IMF a makrogazdasági egyensúly megbomlása esetén folyósít hiteleket, természetesen csak annak, aki tagja a szervezetnek. Napjainkban egy tagország akkor kér hitelt az IMF-től, ha a nemzetközi tőkepiacon csak túl magas kamatra tudja eladni kötvényeit, nem rendelkezik megfelelő devizatartalékokkal. Mennyi hitelt vehet fel egy tagország? Minden tagországnak van egy kvótája, amit az ország GDP-je és külkereskedelme határoz meg. A felvehető hitelösszeg ennek a kvótának a százalékában van meghatározva. Ma az IMF a következő hitelkonstrukciókkal áll tagországai rendelkezésére:

1) Hitelnek minősített segélyek, ami a mi esetünkben szóba se jöhet.

2) Készenléti hitel (“stand-by = SBA).

3) Kiterjesztett hitelkeret („extended credit facility = EFF”).

4)Rugalmas hitelkeret (“flexible credit line = FCL”). E

5) Elővigyázatossági hitelkeret (percautionary credit line = PLC”).

6) Elővigyázatossági-készenléti hitel (precautionary stand-by arrangement= PSBA”), amit nemrég hoztak létre.

A hitelek odaítélésének szabályai az évek folyamán állandóan változtak annak megfelelően, ahogy az élet előáll különböző esetekkel. Például a készenléti hitel 1952-óta létezik, ami időközben alaphitellé vált. Ennek kamata sokkal alacsonyabb, mint amikor egy ország bajban van és a tőkepiacról akar felvenni pénzt. Hiába, a „szegényt még az ág is húzza” itt is érvényesült. Ez a hitelkonstrukció általában évente a kvóta 200 százalékáig nőhet, és rendszerint maximálisan 3 évre adják, ami 600 százalékot jelent. A folyósítás és visszafizetés negyedéves kvantumokban történik. A fizetendő kamat több tételből tevődik össze (alapkamat és felárak, ami az összeg nagyságától és a visszafizetés idejétől növekedve függ) maximálisan 3,77 %.

A hitelfolyósításnak pontos szabályai vannak. Első lépésként a kormányok hivatalosan bejelentik az IMF helyi irodájában, hogy hitelért folyamodnak. Ezt követően az IMF elemző, később tárgyaló delegátust küld a hitelért folyamodó országba, ahol a kormánnyal eszmecseréket folytatnak. Ezek a tárgyalások nem egyszer hónapokig is eltartanak. Ha  megállapodnak a gazdaságpolitikai célokban és az alkalmazandó eszközökben, akkor a hitelért folyamodó kormány szándéklevelet küld az IMF-nek. Ezt úgy lehet felfogni, hogy előzetes beszélgetésből kiderül, hogy az IMF milyen szándéklevelet fogadna el.

Fontos annak megértése, hogy az IMF az angolszász jogrend alapján működik, ahol egy szándéklevél kötelező erővel bír. Azt követően, hogy a hitelért folyamodó kormány szándéklevelet ír (vagyis kötelezettséget vállal), az IMF-et semmilyen jogi felelősség sem terhelheti az abban foglaltakért. A szándéklevelet azután elfogadja az IMF és ezzel létre jön a megállapodás a felek között. Magyar fogalmak szerint nem létezik „szerződés”.
A “Rugalmas hitelkeretet” (“Flexible Credit Line = FCL”) olyan országok kérhetik, akiknek gazdaság erős, de nyomás nehezedik rájuk. A hitel az odaítélés pillanatától a hitelfelvevő ország rendelkezésére áll és a lehívás ütemezéséről kizárólag egyedül dönthet. Visszafizetés 3 – 5 év alatt történik. A hitelt egy évre nyújtják, de akár többször is megújítható.
Az “Elővigyázatossági hitelkeretre” (“Precautionary Credit Line = PCL”) az a tagország kvalifikált, amelyikben szilárd a gazdaságpolitika, és maga a gazdaság is, ezenkívül, megbízható gazdaságpolitikát folytat. Ez az, amiről nem is álmodhatunk.

Az IMF-ről az a pletyka járja, hogy tönkreteszi azokat az országokat, amelyeknek hitelt folyósít, mert olyan követelményeik vannak, amik az országok gazdaságát ellehetetlenítik. Ezeknek a pletykáknak természetesen van alapja, de ezt a témát objektíven kell szemlélni. Az IMF szabályok úgy vannak megalkotva, hogy se belekötni nem lehet, se a rossz szándékot nem lehet bizonyítani, pedig van neki hátsó gondolata.  Egyszerűen kihasználják az emberi természetet, amiről már oly sokat írtam, és oly sokan fütyültök rá. Nézd a város, sőt az egész világ teli van zálogházakkal. Miért vannak zálogházak? Azért, hogy ha valaki pillanatnyilag megszorul, akkor valami értékes vagyontárgy – mondjuk aranykarkötő – letétbe helyezése mellett, kap néhány hónapra – rendszerint háromra – kölcsönt. Általában a vagyontárgy értékesíthetőségi árának a felét. A kölcsönre természetesen kell fizetni kamatot, de ez a kamat alig fedezi az intézmény fenntartási költségét. Viszont pontosan tudják, hogy az elzálogosított vagyontárgyak feléért soha a büdös életben nem jön a tulajdonos visszaváltani. Ez a tiszta haszon, mert ezekhez a vagyontárgyakhoz fél áron jutottak hozzá. Az ügyfél pontosan, és előre tudja a feltételeket, becsapásról tehát szó sincs. Az ügyfél természetesen azzal a szándékkal adta be a vagyontárgyát, hogy majd 3 hónap  múlva kiváltja. De nem váltja ki, mert közbeszól az emberi természet, ami az IMF esetében, nem más mint a politikusok önző felelőtlensége. Mert a politikus a kölcsön nagy részét vagy ellopja beruházásokon keresztül, vagy olyan népjóléti dolgokra pocsékolja, ami nagyban segíti az újraválasztását. Holott a kölcsönből olyan beruházásokat vagy reformokat kellene megvalósítani, ami lehetővé tenné a kölcsön zökkenőmentes visszafizetését. Aztán az adósságot  vissza kellene fizetni, de nincs miből, tehát újabb kölcsönt vesznek fel, amiből visszafizetik az előző kölcsönt, és mindeközben fizetik a kamatokat. Szóval ezt ismeritek nagyon jól. Amit viszont nem akartok megérteni, hogy ezért nem az IMF-et kell kárhoztatni, mert az IMF nagyon jó, hogy van, de okosan kell(ene) használni.

Tudom, most azzal fogtok jönni, hogy az IMF kölcsönnek olyan intézkedések a feltételei, amelyek az országot egy adósságcsapdába zárja. Egy idő után ez igaz, de gondolj bele. A legjobb barátodnak kölcsön adsz egy milliót. Az ígért időre nem tudja visszafizetni, sőt egy újabb milliót kér kölcsön mert másoknak is tartozik és legalább azt rendezni akarja. Mivel nincs kedved elveszíteni egy milliót + egy barátot, ezért szerintem két dolgot tehetsz: vagy nem adsz több kölcsönt (és ezzel a milliódat veszélybe sodrod). Vagy adsz még egy milliót azzal a feltétellel, hogy a barátod mától egyetlen szál cigarettát se szív el, mert napi 2000 forintot költ cigire. Kitalálhatsz te mindenfajta sejtést, hogy miért szemétség ez a cigarettáról való kötelező leszokás, de logikailag megtámadhatatlan, mert a pasid az első milliót is meg tudta volna adni, ha történetesen nem dohányzik. Különben is, már Széchenyi is megírta, a fejlődés kulcsa a HITEL. Csak azt okosan kell felhasználni. Márpedig nálunk se Kádár, se Antall, se Horn, se Orbán, se Meggyesi, se Gyurcsány nem használta fel okosan. Az ok egyszerű, az ország és a politikusok érdeke nem fedi egymást.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2283) Genetikailag módosított élelmiszerek

Tibor bá’ online

 

Mielőtt rátérnénk a tárgyra, egy kicsit a biológiával, azon belül pedig a genetikával, vagyis az örökléstannal kell foglalkoznunk. Maga az öröklés egy jól ismert dolog, annyira jól, hogy nem is figyelünk fel rá. Mindenki természetesnek veszi, hogy az akácfa magjából akácfa fog kikelni, hogy a kölykező macskamama alatt kismacskákat találunk, hogy a majomnak majom, a krokodilnak krokodil, az embernek pedig ember az utóda. De mi ennek a mechanizmusa? Az emberiség a választ lépésről-lépésre kapta meg, kezdve Mendel[1] borsóval végzett kísérletétől az 1953-ban felfedezett dezoxiribonukleinsavig[2]. Ennek lényege, hogy minden sejtmagban, a fajtától függően, bizonyos számú kromoszómapár van. Ezekben a kromoszómákban helyezkednek el a gének. A géneket úgy foghatjuk fel, mint a sejt „tulajdonosának” a minden apró részletre kiterjedő „tervrajzát”. Vagyis az emberi szervezetben található valamennyi sejt magjában benne van az egész szervezet „tervrajza”. Ennek a „tervrajznak” a neve dezoxiribonukleinsav, és nem egy hatalmas rajzlapnak, hanem inkább egy sok-ezer méter hosszú filmszalagnak fogható fel, ahol minden egyes kockára be van írva a szervezet valamilyen tulajdonsága. Az ivarsejtekben (de szigorúan csak az ivarsejtekben) ennek a tervrajznak tekinthető hosszú „filmszalagnak” csak a fele található, de nem akármilyen fele. Hogy továbbra is az analógiánál maradjunk, a filmszalag hosszában van elfelezve, vagyis a 35 mm széles és X ezer méter hosszú film hossza megmarad, de szélessége 17,5 mm lesz. Megtermékenyüléskor a hím és a nőstény (ember esetében a férfi és a nő) filmszalagjai egymáshoz illeszkedve összeállnak 35 mm-re, tehát egy komplett sejtmagot alkotnak, ami aztán (a hozzátartozó sejttel együtt) osztódni kezd, és kellő időben világra jön az utód.

A dezoxiribonukleinsav felfedezése után hatalmas tempóban folyt tovább a kutatás, ami kezdetben arról szólt, vajon egyik-másik tulajdon­ságnak melyik „filmkocka” felel meg. Amikor ezt nagy vonalak­ban sikerült tisztázni, (a kutatások mind a mai napig folynak, és nem rég jelentették be, hogy a teljes emberi genomot[3] sikerült izolálni) azonnal megpróbálkoztak az úgynevezett génsebészettel. Ennek lényege, hogy a „filmszalagból” kivágnak egy adott részt és betesznek helyére egy másikat. Vegyünk egy példát! Fognak egy petesejtet és megkeresik benne azt a „filmkockát”, ami arra utasít, hogy az utód szeme barna legyen. Ezt kivágják és betesznek helyébe egy olyan „filmkockát” (hogy ezt honnan szerzik be az most nem fontos), ami zöld szem utasítást ad. Ha most ebből a petesejtből ember lesz, és az apa zöld szemű, akkor a csecsemő szeme egészen biztos zöld lesz, bár az anyának a szeme barna. Természetesen nemcsak a szem­színnel lehet így eljárni, hanem bármilyen más tulajdonsággal is. Egyszerűen: a génsebészettel az örökítő anyagot össze-vissza lehet cserélgetni.

Amikor kiderült, hogy ez a „cserélgetés” a gyakorlatban könnyen kivitelezhető, egyes biológusok úgy érezték, megnyílt előttük a világ, és magukat istennek képzelvén elkezdtek teremteni, azaz olyan organizmusokat hoztak létre, amelyek korábban nem léteztek. Vegyünk egy hipotetikus példát (amit talán már meg is valósítottak). Egy kopasz nyakú tyúk ivarsejtjének (ami maga a tojás) kivágják azt a „filmkockáját” (tulajdonképpen egy gén-szekvencia, de most már maradjunk a „filmkockánál”), ami a nyak kopaszságát okozza, majd ezt behelyezik annak helyébe, ami az egész test tollal való befedésére ad utasítást. Kikel a csirke és nemcsak az egész teste lesz kopasz, de tojásaiból is kopasz testű csirkék fognak kikelni (tekintsünk el attól, hogy valami szerepe a kakasnak is van!). Ez a csirke természetesen nem lesz életképes, kizárólag mesterséges környezetben lehet felnevelni (ami nem nagy probléma), de micsoda előny, hogy levágása után a csirkét nem kell kopasztani.

A gyakorlatban elsősorban növényeket kezeltek génsebészet útján és így hoztak létre olyan új fajokat, amelyeknek komoly gazdasági előnyük mutatkozott a hagyományos fajokkal szemben. Például egy szárazságot jól tűrő növényből „kioperálták” a szárazság tűréséért felelős génszekvenciát és behelyezték egy gazdanövénybe, mondjuk búzába, vagy kukoricába. A génsebészetileg ilyenformán kialakított új búzát „genetikailag módosítottnak” nevezik, és azzal az előnnyel rendelkezik, hogy nem kell öntözni. De az új tudomány itt nem állt meg. A gyakorlatban kiderült, hogy egymástól távol álló fajokból is lehet összeoperálni részeket. Például a természetben előforduló thuringiensis bacillus-ban (rövidített nevén: B.t.) van olyan gén, ami bogarakra halálos kristályprotein termeléséért felelős. Ezt beoperálták a kukorica genomjába, és ezzel olyan új fajtát hoztak létre, amelyet nem kell permetezni például a kukoricalyukasztó bogár ellen, mert a növény maga megtermeli a lárvaölő kristályproteint. Nagyon okos! Természetesen van sok más lehetőség is. Például, ha bármely gazdanövénybe beoperálunk olyan génszekvenciát, amely a gyomirtó szerekkel szembeni rezisztenciáért felel, akkor a növény termelékenységét nagymértékben fel lehet fokozni, mert egy ilyen gazdanövény talaját alaposan be lehet szórni gyomirtóval, ami szükségtelenné teszi a kapálást és egyéb más gyomirtást. A gyom elpusztul, de a gazdanövény él és virul.

A genetikai módosítás hívei a következő előnyökre teszik a hangsúlyt.

  • Az élősködőkkel szembeni ellenállás fokozásával megspórolható az intenzív permetezés. Ez nem csak olcsóbbá teszi a termelést, de csökkenti annak esélyét, hogy permet kerül az élelmiszerbe.
  • Gyomirtókkal szembeni ellenállás fokozása. (Az előny megegyezik a fentiekkel.)
  • Vírusokkal szembeni ellenállás fokozása, aminek következtében nagyobb lesz a hozam.
  • Fagyérzékenység megszüntetése. A mi éghajlatunkon egy nem várt májusi fagy tönkreteheti a fagyra érzékeny bab, burgonya vagy paradicsomvetést. Különösen érdekes ennek a gyakorlati megoldása, ugyanis hideg vízi halak megfelelő génjeit ültetik be a védeni kívánt növénybe.
  • Szárazság tűrő készség. A megfelelően módosított növény szikesebb talajon is termelhető.
  • Korábban nem tartalmazott anyagok kialakítása a növényben. (Bizonyos növényekben, mint például a rizs, ki lehetne alakítani a készséget vitaminok, vas, és esszenciális fehérjék szintetizálására. A csak rizzsel táplálkozók így elkerülhetnék a beriberit[4] és a fehérje­hiányból származó alultápláltságot.)
  • Komplex vegyületek, oltóanyagok szintetizáltatása, ami szegény vidékeken feleslegessé tenné a drága oltóanyag és gyógyszer vásárlását.
  • Újszerű alkalmazások. Történt áttörés olyan nyárfák genetikai módosításának irányába, ami után a fa nehézfémes talajszennyeződést megszűntet.

Első olvasásra ez jónak tűnik, viszont a magyar társadalom nem csak nem figyelt oda, de nem is nagyon ismeri a témát. Ez a tény akkor válik érthetővé, ha számba vesszük az alábbi statisztikát. 2000-ben a világon genetikailag módosított termés 68 százalékát az Egyesült Államokban állítottak elő. Argentína 23%, Kanada 7%, Kína pedig 1% arányban vette ki a részét. A hiányzó 1 százalékon a következők osztoztak: Ausztrália, Bulgária, Franciaország, Németország, Mexikó, Románia, Dél-Afrika, Spanyolország, és Uruguay. Bulgária és Románia szereplése némiképp meglepő, érdemes lesz odafigyelni! A GM „mozgalom” két nyertese a szójabab és a kukorica. Az elsőt az emberek fogyasztják irtózatos mennyiségben (anélkül, hogy tudnák) hús, sajt, stb. helyett, a másodikat főleg az állatok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a várakozásoknak megfelelően ezeknél a növényeknél jóval kevesebb peszticidet[5] alkalmaztak, mint korábban és mégis nőtt a hozam. Ennyi sok jó hír ellenére az utóbbi időben, elsősorban Angliában és az Egyesült Államokban óriási méreteket öltött a tiltakozás a genetikailag módosított élelmiszerekkel szemben. Amit senki se várt, még a Vatikán is hallatta hangját. A kifogások három csoportba oszthatók:

  • környezeti ártalom,
  • egészség ártalom, és
  • gazdasági megfontolás

Környezeti ártalom – a) Konkrét példa: a Bt-176 jelzésű kukorica virágpora erős peszticid hatású. Csakhogy nem válogat és olyan rovarokat is megöl(het), amelyek nem szerepelnek a tervben. Ez aztán nagymértékben és kiszámíthatatlanul felboríthatja a természet rendjét. b) Fennáll a valós veszélye annak, hogy a Bt alapú peszticidekre kialakul bizonyos rezisztencia. c) A legsúlyosabb vád, ha úgy tetszik félelem, hogy nem kívánt génátszármazás következhet be. Tehát a gyomirtó szerekkel szembeni rezisztenciával rendelkező GM növény beporozhat kellemetlen gyomot, mint például a tarackot, ami így szintén ellenállóvá válik a gyomirtókkal szemben. Létrejöhet tehát a mezőgazdászok rémálma, a kizárólag kapálással irtható „szuper gyom”. Az természetesen egyértelmű, hogy mind a három kifogás tökéletesen valós. A génátszármazás annyira fontos, hogy még visszatérünk rá.

Egészség ártalom – a) Ma már a fejlett (kellően agyon szennyezett) világ lakosságának jelentős hányada allergiás, többek között, illetve elsősorban virágporra[6]. Félő, hogy GM úton egy olyan új virágport „sikerül” megteremteni, ami visszafordíthatatlan, soha nem látott érzékenységű allergiát válthat ki. b) Annak is van esélye, hogy emberi élelmiszer alapanyagnak számító növényekbe bevitt idegen génszekvencia nem várt, káros hatással lehet az emberre. Nem rég jelent meg a Lancet-ben[7] egy kísérletről szóló beszámoló. Patkányok két csoportját GM krumplival és közönséges krumplival etették. Az eredmény szerint jelentős elváltozásbeli különbség volt kimutatható a két különböző krumplival etetett patkányok béltraktusaiban.

Gazdasági megfontolás – Ez ugyan se rövidtávon, se hosszútávon nem veszélyezteti az emberiséget, de a teljesség kedvéért ejtsünk róla néhány szót. A GM módosítást végző vállalkozás a kialakított vetőmagot szabadalmi védettség alá vonja, és értékesítési árába beépíti a módosítás költségeit. Ezek a vetőmagok drágábbak lesznek a hagyományosnál, aminek következtében igazán hatékonyan csak a szuper nagy gazdaságok tudják majd alkalmazni, a már amúgy is szorongatott kistermelők el fognak vérezni, mert nem tudnak majd lépést tartani. Ez viszont bizonyos monopolhelyzetet teremt, aminek árnövelő következményei lehetnek. Azzal természetesen mindenki meg lehetne elégedve, ha a genetikailag módosított élelmiszerek bevezetésének mindössze ennyi hátránya lenne. Az mindenesetre árulkodó, hogy a különböző országok kormányainak mezőgazdasági minisztériumaiban lázas munka folyik a genetikai módosításokkal kapcsolatos állásfoglalás kialakítása terén.

 Nézzük meg, mit történt eddig! – Japánban 2001 óta kötelezően szigorú vizsgálatot kell végezni (előzőleg csak ajánlott volt) a GM élelmiszerek bevezetése előtt. Ugyanakkor a szupermarketekben egymás mellett árulják a GM és a hagyományos élelmiszereket, és azt tapasztalják, hogy a fogyasztók kifejezetten a hagyományos élelmiszereket preferálják. Indiában is tanulmányozzák a helyzetet, de úgy tűnik az egymilliárd lelket számláló szubkontinensen a hatóságok szemében a (rövidtávú) GM előnyök többet nyomnak a latba, mint a hátrányok. Brazíliában a GM növények termesztése egyszerűen tilos, és komoly mozgalom alakult ki a GM élelmiszerek importálásával szemben is. Ugyanakkor a brazil parasztok GM vetőmagokat csempésznek be az országba, mert félnek, hogy a szójabab termesztésben lemaradnak a konkurenciától[8].

A GM élelmiszerekkel szembeni ellenállás az Európai Unióban a leghevesebb a világon. Az állampolgárok nem hisznek se az állami információ korrektségében, se pedig abban, hogy az állam elejét tudja venni a veszélyes élelmiszerek megjelenésének. Mindenesetre minden piacra vitt GM élelmiszeren rajta kell lenni egy jól látható figyelmeztetésnek: „Genetikailag módosított élelmiszer”. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a GM élelmiszerek mögött óriási érdekeltségek húzódnak meg, az intézkedések zavaros helyzetet mutatnak, elsősorban azért, mert az ügy három különböző minisztérium alá tartozik. Nekem azonban semmi kétségem afelől, hogy előbb vagy utóbb a GM élelmiszerek az USA-ban totális zöld utat fognak kapni.

Végül is hol tartunk most? – a Egyesek szerint egy új technológia bevezetésének elmulasztását az emberiség nem engedheti meg magának. Ezt természetesen úgy kell érteni, hogy az új technológia bevezetéséből származó profitról nem hajlandók azok lemondani, akiknek lehetőségük adódott rá. Azt tehát készpénznek lehet venni, hogy 10-15 éven belül a genetikailag módosított növények, élőlények sokasága fogja az emberiséget körülvenni. Az ebből származó fatális, úgy értem az egész emberiségre fatális helyzet elméletileg nem zárható ki. Ez azt jelenti, hogy az emberiség fejest ugrik a sötétbe, vagy, ahogy már jeleztem, orosz rulettet játszik. Megint a homlokára fogja az egyetlen töltényt tartalmazó forgópisztolyt, meghúzza a ravaszt, és boldogan tapasztalja, hogy a töltény nem a cső előtt állt meg. Már megint nem! És, ha mégis?

Végül egy elgondolkoztató eset: „Keserű argentin aratás” – Az 1980-as évek derekától kezdve Argentína legnagyobb, mintegy 5 millió hektár területű, és legtermékenyebb mezőgazdasági övezetén, a pampákon egyre fokozódó termőföld erózió jelentkezett, aminek következtében a hozam rövid időn belül harmadával csökkent. A probléma megoldására a farmerek olyan kísérletezésekbe kezdtek, amelyeknek lényege a szántás nélküli földművelés volt. A szántás elhagyása megállítja az eróziót, de kedvez a gyomoknak. A kérdés: erózió vagy gyomok? Ekkor lépett a színre a Monsanto nevű multi, amely genetikailag módosított szója vetőmagot kínált a szükséges gépekkel és egy glyphosate nevű gyomirtóval együtt, „Roundup Ready” márkanév alatt. A GM szója gyomirtó rezisztens volt, a gyomokra pedig elég volt évente kétszer szétpermetezni a glyphosatét. A Roundup Ready technológia ragyogóan működött. 2002-re az 1971-es 37.700 hektárral szemben Argentínában már 11.600.000 hektáron termeltek szóját. 1997-hez viszonyítva a hozam 173 százalékra szökött fel. Az argentínai farmerek 2001-ben 5.000.000.000 dollár profitra tettek szert, annak ellenére, hogy a szója világpiaci ára 1996-hoz viszonyítva a felére esett vissza. Közben az 1997-ben alkalmazott 14 millió liter gyomirtó mennyisége 2003-ra 150 millió literre nőtt, mivel a farmereknek egyre nagyobb koncentrációban kellett kipermetezni a gyomirtót, ugyanis a gyomok egymás után lettek rezisztensek a glyphosate-re. Ezzel egy időben jelentkeztek annak jelei, hogy a talaj mikroorganizmusainak kipusztulása rohamosan növekszik. Ennek következtében a talaj komposztálódása leállt, nem volt, ami lebontsa a szerves hulladékot. Mindezek tetejére a biológiai vákuum kitöltésére tömegesen kezdtek megjelenni a csigák, meztelen csigák, és a fusarium nevű gomba. Argentína egészen a közelmúltig a világ egyik legnagyobb élelmiszer exportálója volt, ami alatt elsősorban gabonát és marhahúst kell érteni, de az ország szójaizációja – ahogy ők maguk nevezik a folyamatot – ezt  gyökeresen megváltoztatta. Körülbelül 150.000 kistermelő hagyta el a földeket. A tej, rizs, kukorica, burgonya, és lencsetermelés élesen visszaesett. Vezető agronómus­ok szerint a Roundup Ready technológia már nem tartható fenn. Sokak szerint a Roundup Ready technológia beszüntetésével máris elkéstek. Rendszeresen megesik, hogy egy szomszédos farm területén extenzíven alkalmazott glyphosate permete­zés következtében az onnan fújó szél miatt gyermekek fedetlen láb­szá­rain kiütések keletkeznek. A nem szójából álló veteményeik elhervadnak, tyúkok és sertések egymás után elpusztultak, kecskéik torz, életképtelen gidákat ellettek. Hónapokkal később banánfák deformálódnak, és olyan satnya termés adnak, ami emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ezek a tapasztalatok nem egyedi esetek. A panaszok nyomán indított hatósági vizsgálatok kimutatták, hogy az okokat valóban a szomszédok által alkalmazott szójatermesztés módszerében kell keresni. Ugyanis a felbukkanó „szuper gyomok” miatt a permetezőszer felfokozott alkalmazására kényszerülnek.

[1] Gregor Mendel (1822-1884) brűni szerzetes.

[2] James Dewey WATSON (1928-) angol biológus által.

[3] Az ivarsejtek összességét nevezzük genom-nak.

[4] Beriberi: a B1-vítamin hiánya miatt fellépő betegség, elsősorban a kelet-ázsiai országokban szedi áldozatait.

[5] Mérgező mellékhatástól nem mentes növényvédő szer.

[6] Lásd például a magyar parlagfűvel kapcsolatos szinte hisztériás eseményeket

[7] A legnívósabb, az egész világon tekintélyesnek ítélt brit orvosi folyóirat

[8] Ez az az emberi mentalitás, ami miatt a jövőt illető nézeteimet sokan pesszimistának ítélik meg. Teljesen mindegy, hogy közös jövőnk szempontjából valami mennyire kritikus, mindig lesz közöttünk olyan, aki anyagi érdekből hajlandó őrültséget követni.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2282) A BIG OIL bűnös tevékenysége

VIP. 247

 

Saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogy egyesek eszeveszetten tagadják a globális felmelegedés okozta veszélyeket, és következményeket. Ezek az emberek a Big Oil manipulációinak az áldozatai. De végre kibújt a szög a zsákból.

 A Harvard University egyik tanulmánya szerint EXXON 40 éven át becsapta az embereket a klímaváltozás veszélyeivel kapcsolatban.

A múlt héten nyilvánosságra hozták a szakértőkkel felülvizsgált (peer-reviewes) tanulmányukat az  Environmental Research Letters folyóiratban, amiben 200 olyan dokumentumot vizsgáltak meg, amelyek kapcsolatban voltak az Exxon Mobil klímaváltozással foglalkozó kommunikációival. A vizsgálódás során kiderült, hogy Amerika legnagyobb nyersolaj kitermelője ismételten követett el „félrevezetést” az egész társadalmat megcélzó hirdetéseiben a globális felmelegedéssel kapcsolatban. Miközben ezzel párhuzamosan elismerte a kockázatokat, de csak zárt ajtók mögött………

_________________________________________________________________________

A teljes fordítás elküldöm a VIP előfizetőknek

_________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2281) Császárnak, ami a császáré?

Tibor bá’ szatirikus online

 

A főnököm kurvára meg van elégedve a melómmal, és egy egész rugóval megemelte a fizetésemet. Kicsit ugyan meglepődött, amikor a könyvelő közölte vele, hogy ez a cégnek a járulékok miatt 1500 forintba fog kerülni. Sebaj, majd legközelebb kétszer is meggondolja, mielőtt fizetést emel, hi-hi. Én viszont majdnem gazdagabb lettem ezer forinttal. Azért majdnem, mert az ezresből csak 840-et kaptam kézhez. A hiányzó 160, mint jövedelemadó, az állam markát ütötte, és még szerencsésnek nevezhettem magam, mert néhány éve még 360 forint lett volna a levonás. Mindegy, úgy döntöttem, hogy erről a 840-ról kussolok a nejem előtt, és szépen betettem egy borítékba, a borítékot pedig a belső zsebembe. Délutánra megfájdult a fogam, ezért meló után elmentem a fogászati rendelésre, ahol fény derült az egyik fogam lyukára. A fogrenoválás nem tartott tovább 15 percnél, és már mentem volna haza, de a doki addig szöszmötölt, amíg eszembe nem jutott az intézményesített hálapénz, habár már vállalkozóként működik, és fizet helyettem a társadalom biztosítás, de a szokás nagyhatalom, nehéz megváltoztatni. Azonnal feltaláltam magam, és a 840 forintot rejtegető borítékot átadtam a fogorvosnak, aki a tartalom megtekintése nélkül, besüllyesztette a zsebébe és engedte, hogy kikecmeregjek a fogorvosi székből. Tudom nem elegáns ilyen nagyon nem kerek összeget paraszolvenciázni, de vegye tudomásul, hogy kleine Fische,  gute Fische.

Nem fogjátok elhinni, de ez a doki nem szerette az izgalommal fűszerezett életet, éppen ezért a meglepően csekélyke 840 forint extra jövedelmet bevallotta a NAV-nak és kissé kerekítve ki is fizette utána a 140 forint adót. Maradt tehát a zsebében 700 forint. Másnap a feleség megjegyzéseiből kiderült, hogy akkor volt a házassági évfordulójuk, és a doki nem térhetett ki egy kis ünneplés elől. Ezért aztán munka után a feleségével beült egy budai halászcsárdába, ahol tényleg jól érezték volna magukat, ha az egyik enyhén részeg vendéget a biztonságiak nem verték volna félholtra, de ettől eltekintve mindennel meg voltak elégedve. Később bankkártyával fizettek, amire a pincér vágott egy pofát, majd egy konyharuhával lecsapkodta az asztalon maradt morzsákat, rá a feleség ruhájára. Ekkor a doki rádöbbent, hogy borravalót kellene adnia. Egy gyors mozdulattal a zsebébe nyúlt, kivette, majd átadta a pincérnek azt a bizonyos 700 maradék forintot, hogy hagyja már abba a csapkodást. A pincér sokáig nézegette a szokatlan összeget, és mivel NAV ellenőröknek nézte a dokit és feleségét, azon nyomban bejelentette extra jövedelemét, és azon nyomban a könyvelésen befizette a 215 forint adót egy nyugta ellenében. Később, zsebében a megmaradt 485 forinttal, fütyörészve indult el hazafelé a pesti éjszakában. Reggel átadta nejének a 485 forintot, aki hatalmas unalmában átment a szemben lévő fodrászhoz, hogy bemossák enyhén fakó tincseit. A kasszába fizetendő számla eléggé tetemes volt, amiből a fodrászlány egy fillért se kapott. Ezért aztán borravaló gyanánt a bemosott tincsű hölgy maradéktalanul átnyújtotta a 485 forintot a lökött fodrászlánynak. Szóval lökött volt a drágám, ami abból is látható, hogy az adóhatóságnak ő is leadta a 80 forintot kitevő forrásadót, de a maradék két darab kétszázast jó mélyen besüllyesztette a zsebébe. Később hazament, de útközben tankolnia kellett, amit a szokásos elegáns módon a kutas kezébe csúsztatott kulcscsomó átadásával oldott meg. Fizetés után a kutas hosszasan babrált a szélvédővel, hogy alkalmat adjon a lökött csajnak a 400 forint átadására. Sajnos a kutas főnöke üzemanyaglopásban utazott (a kútjai 1 liter helyett csak 9,5 decit adagoltak), amiért kényesen ügyelt beosztottainak az adófegyelem terén kifejtett tevékenységeire. Ez egy nemzetközi tapasztalat alapján működik így. Ugyanis, aki milliárdokat lop a közösből, az kényesen ügyel arra, hogy mások a filléreket is befizessék. A kutasnak tehát mindössze 3 darab 100 forintos maradt a zsebében, amikor elindult hazafelé, de nem haladhatott sokáig, mert egy toprongy az egyik piros lámpánál az orra elé nyomott egy Flaszter nevű sajtóterméket. A kutas a hajléktalannak szomorú képpel adta át a zsebében csörgő néhány százast, átvállalta az állam szerepét a hajléktalanokról való gondoskodásban. Végül is az történt, hogy a dilis főnököm rajtam akart segíteni, ami neki 1500 forintjába került, viszont mindössze az állam nyert (sok részletben befolyt) 1500 forintot, én pedig anyagi helyzetemet illetően pont oda kerültem, ahol korábban voltam, vagyis maradtam a pénzemnél.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2280) Dunning-Kruger effektus

Tibor bá’ online

 

Őszintén megírom, mi bassza a csőröm. Havonta van kb. 30.000 csendes olvasó, és néhány tucat hozzászóló, akiknek egy része egyre alacsonyabb nívóra kergeti a honlapot. Az értelmesebbek szép lassan elmaradnak, a kevésbé értelmesek hülyeségeikkel át akarják venni a terepet. Az előzőek azért maradnak el, mert képtelenek meggyőzni az utóbbiakat arról, hogy totálisan rossz lovon ülnek. Magyarul tombol nálam a Dunnin-Kruger effektus. Az meg mi? Hát tessék:

A Dunning-Kruger effektus szerint minél kevésbé van valakinek igaza, annál kevésbé képes felfogni azt: A Dunnin-Kruger effektus egy kognitív elfogultság, aminek következménye a helytelen következtetés és a hibás döntés, de az egyént ez az inkompetencia megfosztja önvizsgáló készségétől, és így a hibázások nem jutnak el tudatáig. Az ilyen egyén a felsőbbrendűség illúziójában él, saját készségét, tudását átlagon felülinek képzeli. Ezt a wiki egy kicsit másképp határozza meg. Íme:

Dunning–Kruger effektus az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását. A jelenséget a Cornell Egyetem két kutatója, Justin Kruger és David Dunning mutatta ki. Az eredményeiket 1999 decemberében publikálták a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban.

Kruger és Dunning szerint számos tanulmány sugallja, hogy a legkülönfélébb területeken, az olvasott szöveg megértésétől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és teniszezésig, az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél. Azt feltételezték, hogy egy tipikus jártasság esetében a hozzá nem értők…

  1. hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
  2. nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
  3. nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá.

A jelenség nem új keletű, már az Ókorban is ismerték. Confucius: Az igazi tudás birtokosa tisztában van tudatlanságának fokával. Socrates: A bölcs tisztában van azzal, hogy nem tud semmit. Shakespeare: A bolond azt hiszi magáról, hogy bölcs, de a bölcs tudatlannak tartja magát (Ahogy tetszik). Darwin: A tudatlanság gyakrabban szül magabiztosságot, mint a tudás. Bertrand Russel: Jelenleg a legfájdalmasabb dolog, hogy aki biztos a dolgában, az rendszerint buta, míg azok, akik értenek a dolgokhoz teli, vannak kétségekkel és nem képesek dönteni.

A jelenség magyarázatához hozzátartozik még a kiváló kompetenciával bírók hibás feltételezése, miszerint ami nekik könnyen megy azzal mások is könnyen megbirkóznak. Ebből következik, hogy a kiváló kompetenciával bírók nem értik miért nem képesek egyesek megérteni magyarázatukat.

Visszatérve a honlapomhoz, más megoldást nem látok, mint az abszolút hülye, szószátyár, semmit mondó hozzászólások azonnali törlését, ami nem azt jelenti, hogy az enyémtől eltérő véleményt tükröző, de értelmes hozzászólásokat üldözni fogom.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

Breaking news

 

Észak Korea valószínűleg felrobbantotta hatodik atombombáját, jelentette a Haaretz és az Associated Press. A dél koreai Nemzetvédelem megerősítette, hogy 6,3 nagyságú földrengést észleltek, aminek epicentruma közel volt az észak koreai atom kísérleti központhoz.

 ___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2279) Folyik már vér?

Tibor bá’ szatirikus online

Már százszor elhencegtem vele, de hát ezzel nem lehet betelni. Szóval töltöttem az életemből néhány évet Ausztráliában is. Ugye, egyesek szerint Ausztrália az Nyugat. Persze nem földrajzilag, de talán még úgy is, mert ha sokáig megyünk nyugat felé, akkor előbb-utóbb megérkezünk Ausztráliába. Erről Colonbusz Kristóf tudna mesélni, bár ő útközben elakadt egy kis arany keresgélés miatt. Szóval Ausztráliában voltam, és lévén mindössze húsz egynéhány éves, éjjel-nappal nők után futkostam. Ennek ellenére a mindennapi betevő pumpálás sehogyan se jött össze, mert köztudottan Ausztráliában kevés a nő (ami időközben megszűnt). Nekem legalább is úgy tűnt. Egyszóval nagy volt a hajtás, és kevés a dugás. Ezt máig nem tudom megbocsátani annak a kontinensnyi országnak.

Egyik alkalommal egy (természetesen) magyar házibulin voltam, ahol a szokásoknak megfelelően három férfire jutott egy nő, annak az egynek is két férje volt. Az egyikkel együtt élt, de egy másikkal volt papírja róla, akit különben nem látott már vagy fél éve. Ezen kívül volt még a nőnek három gyereke és egy vele élő enyhén rozoga mamája, aki mohón várta a leeső morzsákat. A nő különben állás nélkül tengette az életét, azonban volt neki valami a combjai között, amiért többen aranyat adtak volna, és volt, aki adott is. Este 11-ig már ketten is jelentkeztek harmadik férjnek, amit azért nem kell szó szerint venni. A kettő közül az egyik én voltam, de a szerencse nem rám mosolygott. A szerencse már csak ilyen, mindig másra mosolyog. Tizenkettő előtt távoztam, miután a zsebemből az óvszert gondosan ráhelyeztem az éjjeliszekrényre, „nekem már úgyse lesz rá szükségem” alapon.

Két háztömbbel később belém bújt a kisördög. Visszaosontam a földszintes családi ház kertjébe, (ami nem volt kunszt, mert arrafelé 60 cm magas a kerítés)  és belestem a hálószoba ablakán, vaj dugnak-e már, mint ahogy sejtettem. A szobában egyiptomi sötétség uralkodott, a látási viszonyok egyenlők volt a nullával. Már éppen fel akartam hagyni a kísérlettel, amikor megállt mögöttem egy járőr kocsi, de nem ám bömbölve, szirénázva, amolyan magyarosan, hanem csak úgy halkan odagördülve, és persze első dolguk volt, hogy leszedtek az ablakból. A három perc alatt kiérkező zsarukat a szemben lévő szomszéd hívta ki, aki elsötétített ablakán keresztül szintén leselkedett. A két jól megtermett zsernyák pedig arra volt kíváncsi, hogyan és főleg miért kerültem az ablakba éjjel tizenkettő környékén. Tök leégés! Be kellett csöngetni a házba és megkérni a nőt, hogy tanúsítsa én is ott partiztam, és én voltam az, aki lecsúszott a hajnalig tartó lihegésről. Csakhogy ez nem volt olyan egyszerű, mert a becsengetés alatt éppen lihegtek, vagyis azzal voltak elfoglalva, amit én elpasszoltam, és közben azt játszották, hogy nincs otthon senki, és akkor ugye nincs aki az ajtóhoz menjen.

De hát az ausztrál rendőr megértő, hagyták, hogy verjem az ablakot, és hangosan kiabáljak egy előttük ismeretlen nyelven. – Csesszétek meg, gyertek ki, mert le vagyok tartóztatva.

Hát ez elég régen történt, és csak azért jutott eszembe, mert a múltkor a szomszéd kissé részegen egy 45 centis bökővel kergette a feleségét a ház körül, aki úgy visított, mint egy szopós malac. Na, ennek a fele se tréfa, és már hívtam is a 107-et. Mondom az ügyeletesnek, jöjjenek ki, mert a szomszéd férfi késsel kergeti a feleségét, aki mezit láb fut körbe-körbe a ház körül. Él még a nő? Kérdez vissza az ügyelet. Persze, hogy él, tudtommal hullát nem lehet kergetni. Akkor ez egy családi veszekedés, állapítja meg az ügyelet. Na és? Háborodok fel, feleséget meg szabad ölni? Mert ha igen, azt már rég megmondhatták volna. Fakad ki belőlem az akasztófahumor, de az ügyelet nem hatódik meg. Uram, mi csak akkor megyünk ki, ha vér folyik, magyar, de minimum szittya vér. A fene érti ezt az egészet. Ha nem folyik (még) vér, akkor szarnak az egészre. Ha folyik vér, nem találják a tettest és kitűznek 1 millió forint jutalmat a nyomravezetőnek. Mi lenne, ha kimennének a nem folyikhoz, és megvárnák, amíg folyik. Nem mondom, hogy humánus, de spórolnának egy milliót, amibe én is beleizzadok néhány forintot. Szinte mérget lehet rá venni, hogy azt kell megfogni, aki hátul fut, és úgy mellesleg villog kezében a kés.

Szerintem a rendszerváltást elkapkodták. Az újonnan hozott törvények alig érnek egy kalap szart. Bár újabban más értékrendek dúlnak. Egy-egy megszületett törvény értékét Orbánban mérik. Az 5 Orbános törvényre már Nyugaton is felfigyelnek, éppen mert csak állítják róluk, hogy demokratikusak. Egyáltalán tudja itt valaki, hogy mit jelent ez a szó? Egy pasit tévedésből 3 évig börtönben tartanak, majd kárpótlás címén kap félmillió forintot. Egy másik valakit finoman kitessékelnek a vezérigazgatói székből, mert alkalmatlan oda, vagy mert valaki más akar beleülni ugyanoda. Rendben, de miért kap 15 millió kártérítést? Miféle kártérítés? Csak nem arról a kárról van szó, amit az igazgató úr a következő évben okozott volna? Persze a hiba az én készülékemben van. Én még azt tanultam, hogy “minden ember egyforma”, ami nem volt igaz, de legalább tettek abba az irányba néhány lépést. Mondjuk 3 felesleges, börtönben eltöltött évért adhatnának 15 milliót, és a segg hülye igazgatónak elég lehetne egy milkó. Pláne, ha meggondolom, hogy a 15 millióját már rég meglopta magának.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2278) A Tudomány halála

Tibor bá’ online

A szép új világnak számtalan hozadéka van, ezek egyike a ’tudományok”, különösen a klimatológia régi szép fényének az elvesztése, sőt egyesek kifejezett ellenfordulása. A globális felmelegedéssel kapcsolatos nyilvános viták a szakértők két táborra szakadását eredményezte, még a legalapvetőbb tények tekintetében is, ami a laikus nagyközönséget a kételkedés, sőt vallásos hitek felé sodorta. A zűrzavart elsősorban az anyagi érdekek mentén kialakított szándékos ferdítés okozta, de most ezen lépjünk át, mert vajmi keveset lehet tenni ellene. Helyette felsorakoztatom a vitatott főtételeket:

1) Dominálnak-e az Ember által kibocsátott üvegházhatású gázok?

2) Az extra széndioxid változtat-e a Föld hőkisugárzásának a mennyiségén?

3) Emelkedik-e a globális hőmérséklet?

Azt természetesen valamennyien nagyon jól tudjuk, hogy a globális hőmérséklet folyamatosan emelkedik, ennek ellenére az amerikai lakosság (ott végeztek felmérést, itt nem) több mint 50 százaléka a globális hőmérséklet emelkedését csalásnak minősíti. Vagyis a pontos és lelkiismeretes mérési adatok alapján összeállított táblázatoknak nem adnak semmi hitelt, de még saját bőrükön érezhető változást se fogadják el. Mi több, nem egy honlaplátogató belinkelt nekem amerikai propaganda videót a „klíma csalásról”.  Az emberben felmerül a kérdés, hogy a fenében juthattunk el ide? Ennyire primitívvé vált az emberiség? Nem az emberiség nem változott, a folyamatok mindig hasonlóképpen zajlottak le. Az emberiség egyenesen utálja az kellemetlen igazságot (inconvenient truth). Emlékezzünk! Tudományos újdonságokat nem először fogad az emberiség ellenségesen. Kopernikusz felfedezése a kor felfogása szerint nem csak szentségtörő volt, de egyben abszurd is. Az első időben az égitestek mozgásával foglalkozó csillagászokon kívül, a tanult emberek viharos vitákba bonyolódtak, mielőtt elfogadták volna, de még ezt követve is erős kétkedés maradt fenn. Kétszáz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy az 1543-ban publikált heliocentrikus világképet az emberiség egy az egyben elfogadja. Pedig mai szemmel Tolemánusz naprendszere meglehetősen mesterkélt, sőt nevetséges volt. De a tudósoknak is szükségük volt időre – bár nem 200 évre – hogy felfigyeljenek a heliocentrikus modell értékeire. A csillagászok szép csendben és azonnal elfogadták Kopernikusz számításait, de nem fogadták el azonnal a heliocentrikus premisszát, amire az egész épült, azonban ahogy a fiatal, újdonságokra nyitott csillagászok elfoglalták az idősek helyét, megindult a paradigmaváltás. Nem egész 60 évvel később, amikor Kepler előállt az elliptikus pályákkal (1609) és egy évvel később pedig Galileo Galilei a megfigyeléseivel, a csillagászok egyöntetűen elfogadták Kopernikusz tanait, de még mindig maradt az ellenállásból. Tychon Brahe csillagász például elfogadta a nap centrikus világképet, de keresett egy kibúvót, azt állította, hogy a Föld nem bolygó, tehát nem kering a Nap körül.

A globális felmelegedés elfogadása hasonló utat jár be. Hogy az atmoszférában található üvegházhatású gázok koncentrációja jelentős klímaváltozást okozhat – megfogtok lepődni – 1864-ben merült fel John Tyndall nyomán, amikor felfedezte, hogy a CO2 gáz az infravörös sugárzást abszorbeálja. Harminckét évvel később, 1896-ban Svante Arrhenius Nobel-díjas tudós, mennyiségileg kimutatta, hogy a szénégetés mellékterméke, a széndioxid felmelegedést okoz. A számításokat Guy Callender a múlt század harmincas éveiben ellenőrizte, és széles körben publikálta. Az első időben abszurdnak tűnt, hogy az Ember befolyásolhatja az egész Föld időjárását, és csak nagyon kevés tudós fogadta el. Azonban további számítások, és elméleti megfontolások után a felmelegedés bekövetkezésének tagadása egyre nehezebbé vált, annak ellenére, hogy logikus ellenérveket találtak. A CO2 gáznak a 15 mikrométeres hullámok abszorpciója elhanyagolható, hiszen a számba vehető infravörös sugárzást már mind elnyelték. Vagyis a további széndioxidnak már nincs mit elnyelni. Ráadásul ott volt az óceánok elképesztő mennyiségű CO2 elnyelő képessége. Tehát az ember által kibocsátott széndioxidot könnyedén elnyelik az óceánok. Azonban ezeket az ellenvetések az 1970-es években a megfigyelések megcáfolták, és egyre több tudományos publikáció jelezte a felmelegedés bekövetkezhetőségét. De még mindig szép számmal maradtak, akik Tychon nyomdokait követve azt vallják, hogy bár a CO2-nek van valami szerepe a klíma kialakításában, de a fontossága messze túl van becsülve.  Csakhogy, ha elfogadjuk a nem nulla melegítési hatást, akkor sikamlós talajra tévedünk. Ezzel ugyanis elfogadjuk a hatás kvantifikálását, aminek elvégzése közben – bármily módszert is alkalmazunk – jelentős értéket ad. Miközben a bizonyítások pozitív eredménnyel járnak, az elv szép lassan bejut az emberek tudatába. Mindkét esetben – Kopernikusz-izmus és melegedés-izmus – a bejelentést követően durván 100 év telt el a témával foglalkozó tudósok széleskörű elfogadásig. Valószínűleg azzal is várni kell (további 100 évet?), hogy a társadalom teljes keresztmetszete konszenzusra jusson az üvegházhatású gázok globális melegítésével.

Ha jól megfigyeljük, akkor kiderül, hogy a poszt elejétől húzott párhuzam más aspektusban is létezik. Nézzük a politizálódást! Évtizedekkel Galilei lelkes Kopernikusz-izmus terjesztése előtt a Vatikán dicsérendő álláspontot foglalt el. De még 1615-ben is Robert Bellarmine bíboros szavai így hangzottak: „Be kell vallanunk, hogy nem értettünk, de tagadtunk olyan véleményt, amiről bebizonyosodott, hogy igaz.” Ugyanakkor egy évvel később hivatalosan ő maga deklarálta, hogy a Kopernikusz-izmus hamis, mert nincs bizonyíték arra, hogy valós lenne. Mondotta ezt  Galilei megfigyeléseinek, és Kepler számításainak ellenére. Valláspolitikai megfontolásból tagadták a Kopernikusz-izmus valódiságát, ami éppen azért vált veszélyessé, mert bizonyítottan valós volt.

Ugyanez történt a relativitással is. Se a tudósok, se a köznép nem fogadta el, még az 1919-es napfogyatkozáskor nyert bizonyítékok után se, mert a térről és az időről alkotott ismereteinkkel ellenkezett. Lénárd Fülöp, aki maga is tolta Einstein szekerét, egyszer csak a relativitás ellen fordult és ott is maradt élete végéig. Ernest Rutherford elfogadta a tényeket, de félt a tudományos felfordulástól. Gondolom, ha pápa lett volna, betiltja, és nem alaptalanul. Einstein maga mondta: „Hülye egy világ, pincérek, kalauzok vitatják, hogy a relativitás érvényes lenne.” A legvérmesebb tagadók a tudósok soraiban voltak (mind a mai napig) többnyire, mert vagy nem értik az elméletet, vagy nagyon is értik.

Ezzel könnyen párhuzamba hozhatjuk a jelenlegi klímavitával. Amint a bizonyítékok gyűlnek a klíma szkeptikusok olyan mértékben szaporodnak ahelyett, hogy felszívódnának.  Mi lehet ennek az oka? A választ Thomas Khun (The Structure of Scientific Revolutions) adta meg: az olyan tények, mint Heliocentrikus világkép, relativitás, üvegházhatású melegedés összerombolja a gondolatmenetünket, ami biztonságérzetünk elvesztéséhez vezet. Ez az embereket elfordítja a racionalitástól az érzelmek felé. Tudom lassan már a vesszőparipám lesz, de csak azért, mert nem vagytok hajlandók engem megérteni. Mit írt nekem  egyik hozzászóló nem olyan rég: „Neked van egy jéghideg, merev,  realista szemléleted a kapitalizmusról.” Vagyis a reális szemlélet szitok szóvá változott. Na így nem lehet szemlélni a világot. Illetve lehet, de a következtetéseitek mindig hibásak lesznek. A hibás következtetés hibás döntést szül, a hibás döntés pedig bizonyos esetekben életveszélyes. Most éppen ilyen „bizonyos eset” van.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2278) Tibor bá blogja – A növekedés határai és a határtalan butaság

A növekedés határai című mű 45 éve látott  napvilágot.

Mérföldkő lehetett volna, de nem lett

 mert megszívlelés helyett támadták. 

Az évfordulóra való tekintetettel, most megismétlem a közlést.

“A növekedés határai (The Limits to Growth) címen az MIT egyik kutatócsoportja (Dennis Meadows, Donella Meadows, Jorgen Randers and William Behrens III.) 1972-ben kiadta első könyvét.  A könyv összefoglalta a néhány évvel korábban, Római Klub (Club of Rom) néven megalakult értelmiségi csoport tanulmányának eredményeit. A tanulmány az egész világ gazdaságának alakulását vizsgálta egy „system dynamics” nevű matematikai modell segítségével, amit korában Jay W. Forrester fejlesztett ki. Az akkor még újdonságszámba menő számítógép felhasználásával az LTG (Limits To Growth) világmodell követni tudta néhány változó kölcsönhatását az idő függvényében. A szerzők különböző feltételezések mellett létrehoztak néhány szcenáriót a Föld jövőjét illetően, és arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben bizonyos lépéseket nem tesz meg az emberiség, a világgazdaság (értsd: civilizált társadalom) valamikor a XXI. században össze fog omlani. Az összeomlásnak az erőforrások kimerülése, a túlnépesedés, valamint a növekvő szennyezés kombinációja lesz az oka (Ma, 45 évvel később, pontosan ezek következtek be, illetve a közelgő bekövetkezését világosan látni).

Csakhogy 1972-ben az emberiség a II. világháborút követő, két évtizeden át tartó, töretlen gazdasági fejlődését élte meg. Széleskörű volt az optimizmus, és a minden problémát megoldó technológia fejlődésében vetett hit. Az, hogy a természeti kincsek mennyisége véges, fel se merült, és úgy tűnt, hogy a „növekedés határai” – ha ilyenről egyáltalán beszélni lehetett – oly messze volt a távoli jövőben, hogy az emberiségnek semmi oka se lehetett az aggodalomra. De, ha netán közelegne, akkor is itt van a folyamatosan fejlődő technológiai, ami majd mindent problémát megold. Az atomerőművek sorra épültek, lassan minden család gépkocsihoz jutott, az első ember nemrég járt a Holdon, a jövő fényesebbnek tűnt, mint bármikor a múltban. Ilyen viszonyok között az LTG hirtelen közzétett eredményei sokkolóan hatottak.

limit to g.Rögtön a megjelenése után a tanulmány komoly viták tárgyát képezte. Az érdeklődés óriási volt, a könyvet 30 nyelvre fordították le és 30 millió példány talált gazdára. Az általános optimizmus ellenére az emberiség gondolkodó részében felmerült a kérdés, lehetséges lenne, hogy a növekedés nem folytatható a végtelenig? És ha tényleg nem, akkor meddig tarthat a növekedés? A kérdésre az LTG adott egy választ, nem egy hízelgő választ, de adott. Számomra a képlet egyszerű volt, minden tépelődés nélkül megértettem, hogy egy véges Földön a végtelen fejlődés fizikai és matematikai képtelenség. És elképesztően furcsának tartom, hogy ma, 45 évvel később igen sokan (még az olvasóim, sőt kommentelőim között is) nem tudnak különbséget tenni a végtelen és a véges között.

Elméletileg az LTG tanulmány sikere meg volt alapozva, komoly tudományos eredményként könyvelhette volna el a köztudat: Származási helye a nagy tekintélynek örvendő MIT volt, a Római Klub nevű briliáns tudós társaság állt a hátterében, a legmodernebb számítógép technikát alkalmazták és ott volt az 1970-es olajválság, amit előszélnek lehetett felfogni. Ennek ellenére a kezdeti siker után az egyetemes tudomány megfeledkezett róla. Illetve húsz év múlva az általános vélemény a visszájára fordult. Ahelyett, hogy az évszázad tudományos forradalmát váltotta volna ki, az LTG szép lassan a nevetség tárgyává vált. Kivételt, néhány különc (és valószínűleg kissé agyalágyult) tudós + én képeztem, akik úgy gondoltuk, hogy a világvége, emberi mércével mérve is, közel van.

Az LTG-vel kapcsolatos felfogás megfordulása fokozatos volt és évtizedekig tartó viták kísérték. Kezdetben a kritikusok mindössze hitetlenkedésüknek adtak hangot, érdemi cáfolat nélkül. Volt néhány cikk, például William Nordhaus 1973-as tanulmánya, valamint az University of Sussex kebelén belül működő kutatócsoport felvetett néhány figyelemreméltó szempontot, de nem bizonyították, hogy az LTG tanulmány kiinduló feltételezése hibás lett volna. Sajnos az ellentábor reakciója egyre inkább eltolódott a politika felé. Például a Mordhaus dolgozatát kinyomtató szakfolyóirat nem volt hajlandó leközölni Forrester válaszát.

1997-ben Giorgio Nebbia, olasz közgazdász megjegyezte, hogy az LTG tanulmány ellenzői négy nagy csoportba oszthatók:

1) A többtermelésben érdekelt iparmágnások.

2) Hivatásos közgazdászok, akik az LTG tanulmány miatt veszélyeztetve látták szakmai hozzáértésük megbecsülését, és tanácsadói szereplésük elfogadását.

3) A Római katolikus egyház, akik a nagyobb hívőlétszám miatt tiltakoztak a népszaporulat visszafogása ellen.

4) Végül a politikai baloldal vezető személyiségei, akik az LTG-ben az uralkodó elit trükkjét látták, annak bizonyítására, hogy „munkás paradicsom” mint célkitűzés, csak egy elérhetetlen utópia.

De ezek mellett ott voltak még a vallási fundamentalisták, a végtelen fejlődésben hívők, a politikusok (napjainkban lásd a magyar politikusokat), akik minden probléma megoldását a gazdasági növekedésben látják. Mindent összevetve a fentiekben felsoroltak tisztességes erőt képviselő koalíciót jelentettek az LTG ellen, akiknek sikerült a nagyközönség és hozzáértők jelentős hányadát az LTG ellen fordítani. Arra hivatkoztak, a Római Klub világvég kijelentései nem jöttek be. Azóta is fontos hivatkozási alap azok számára, akik szerint nincs is probléma és nem is kell tenni semmit, hiszen a Római Klub is farkast kiáltott, oszt egy farkaskutya kölyök sem lett belőle. Az ellenzőknek segítségére sietett az 1979-ben kulminált olajválság, ami közben az Északi Tenger lelőhelyeinek a felfedezése okán a nyersolajár lezuhant a régi szintjére. Ez oda vezetett, hogy az ellenzők az olajválságban a profitéhes olajkitermelők mesterségesen keltett, de elbukott kísérletét látták. A felületes szemlélő szemében mindig is bőségesen volt nyersolaj, és mindig is bőségesen lesz. A Szovjetunió felbomlott, vége a hidegháborúnak, éljen a globális kapitalizmus és a korlátlanul szabad piacgazdaság. Az emberiségnek megszűnt minden problémája, és más dolga sincs, mint élvezni a technológia szülte kényelmes életet.

Ez volt az a pillanat, amit Ronald Bailey a Forbes magazin tudományos rovatának szerkesztője alkalmasnak ítélt, hogy megadja a kegyelemdöfést Jay Forresternek a System Dynamics atyjának, és magának az LTG könyvnek. Bailey szerint az elmélet ennél messzebb nem állhat a valóságtól. Bailey állítását azzal bizonyította, hogy (szerinte) a „Növekedés határai” 1972-ben előre jelezte néhány erőforrás kiapadását. Nevezetesen 1981-re elfogy az arany, 1985-re a higany, 1990-re a cink, 1992-re a nyersolaj, 1993-ra a réz, ólom és a földgáz. És ugye 1993-ban Bailey büszkén közölhette, hogy ezek közül egyik esemény se jött be. Bailey vádjai azonban nincsenek megalapozva! Ugyanis azt tette, hogy az LTG szövegéből kiragadott egy arra alkalmas részt és segítségével, az összefüggésektől megfosztva, kritizálta a könyvet. A könyv második fejezetének 4. táblázatában (második oszlop) talált néhány adatot, amit a könyv jóslataként fogott fel és úgy tett, mintha a tanulmánynak ez lett volna az egyetlen előrejelzése, teljesen ignorálva a könyv többi részét. Valójában a kiválasztott számok nem voltak előrejelzések. Ellenkezőleg, a második fejezet egyértelműen jelezte, hogy a kivetített exponenciális növekedés folytatódása nem várható el. A könyv további része a gazdasági összeomlás különböző szcenárióit mutatta be, amelyekre a XXI. század első évtizedei előtt semmi esetre se kerülhet sor.

Az Ember azonban olyan, amilyen. Ebben az esetben azt érdemes kiemelni, hogy van egy intrinsic agyi tulajdonságunk, ami szerint a kellemetlen tényekkel nem szeretünk szembenézni. Az LTG figyelemfelkeltésére senki se volt hajlandó emlékezni, de mindenki hallott a be nem vált, nevetséges jóslatairól, amiket a könyv természetesen nem tartalmazott. Robert Stavins a Harvard Egyetem közgazdásza például a következőket írta: „Ha megvizsgáljuk, hogy egyes erőforrások, mint például az arany, ezüst, higany, cink és ólom megjósolt kifogyása hogyan áll, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez egyáltalán nem következett be.” Az persze nyilvánvaló, hogy Stavins semmi mást nem olvasott csak Bailey-t. Nagy igyekezetében Stavins megfeledkezett a tanulmányírók első számú szabályáról, vagyis az idézni kívánt forrás megbízhatóságának leellenőrzéséről (ami természetesen rám is vonatkozik). Sajnálatos módon a harvardi professzor munkája lehetővé tette, hogy a „hibás előrejelzés” legendája egyre messzebbre terjedjen. Az egyik tudós, újságíró vagy bárki után a másik gondolta úgy, hogy neki is meg kell ismételnie Bailey kitalációit, vagyis, hogy az LTG olyan katasztrófákat jósolt meg, amik sose következtek be, tehát az egész koncepció, úgy ahogy van rossz. Ráadásul ennek az elterjedését nagyban segítette az Internet folyamatos szélesedése. Egy idő után a „vaklárma” ismerete olyan széleskörűvé vált, hogy már nem is kellett részletezni.

Viszont napjainkban az LTG-vel kapcsolatos általános nézetek újra kezdenek megváltozni. Az első hang a 2000-ben megszólaló Matthew Simmons, nyersolaj kitermelő szakemberé volt, aki beindította a nyersolaj kitermelési csúcsértékkel kapcsolatos aggodalmakat. Ez újfent felkeltette az LTG iránti figyelmet. Időközben a klímaváltozással kapcsolatos tanulmányok is ráirányították a figyelmet az erőforrások felhasználására.

Végül a tiszta vizet Graham Turner (CSIRO) öntötte a pohárba 2008 júniusában „A Comparison of ‘The Limits to Growth’ with Thirty years of Reality.”  („A növekedés határai” összemérése harminc év valóságával) című tanulmányával, aminek kicsengése egyértelműen az, hogy az ipari és mezőgazdasági termelésben és a szennyezésben bekövetkezett változások egybeesnek a könyv megállapításával, miszerint a XXI. században egy gazdasági összeomlás várható.

Rehabilitálták volna a „Növekedés határait”? Szó sincs róla. Nem a tudományos megállapításokkal van a baj, hanem az emberekkel. A Dunning-Kruger effektus szerint minél kevésbé van valakinek igaza, annál kevésbé képes felfogni azt. Az eredeti megfogalmazás szerint ez egy „cognitive bias in which “…people reach erroneous conclusions and make unfortunate choices but their incompetence robs them of the metacognitive ability to realize it”. They, therefore suffer an illusory superiority, rating their own ability as above average. Ami magyarítva valahogy így hangzik: A Dunning-Kruger effektus egy kognitív elfogultság, aminek következménye a helytelen következtetés és a hibás döntés, de az egyént ez az inkompetencia megfosztja önvizsgáló készségétől, és így a hibázások nem jutnak el tudatáig. Az ilyen egyén a felsőbbrendűség illúziójában él, saját készségét átlagon felülinek képzeli.

Turner megállapítás világos és egyértelmű: „The Limits to Growth” presented some challenging scenarios for global sustainability, based on a system dynamics computer model to simulate the interaction of five global economic subsystems, namely: 1) population, 2) food production, 3) industrial production, 4) pollution, 5) consumption of non-renewable natural recourses. The analysis shows that 30 years of the historical data compares favourably with key features of a business-as-usual scenario called the “standard run” scenario. The date does not compare well with other scenarios involving comprehensive use of technology or stabilizing behavior and policies. The results indicate the particular importance of understanding and controlling global pollution. Megint csak magyarítva: A „Növekedés határi” a globális fenntarthatósággal kapcsolatban merész szcenáriókat ír le egy „rendszer dinamika” elnevezésű számítógépes modell segítségével, szimulálva öt globális gazdasági tényező kölcsönhatását, melyek a következők: 1) népesség, 2) élelmiszer előállítás, 3) ipari termelés, 4) szennyezés, 5) nem megújuló természeti erőforrások fogyasztása. Az analízis azt mutatta, hogy 30 év adatai egybeesnek a „sztenderd futtatás” elnevezésű szcenárióval, amit úgy vettek fel, mintha az emberiség élne bele a vakvilágba. Nem volt viszont egybeesés más szcenáriókkal, ahol célirányosan alkalmazták a technológiát vagy megrendszabályozták az emberi viselkedést.

Valamennyien nagyon jól emlékezhetünk, az emberiség az elmúlt – most már 45 évben – csak úgy „élt bele a vakvilágba”, ami azt jelenti, hogy ha ezen nem változtat, akkor az előre jelezett gazdasági összeomlás be fog következni valamikor 2020 előtt.

Adalék 2017-ben: az utóbbi napokban megszaporodtak a gazdasági összeomlás jóslatai, egyesek 2018 január elsejére teszik.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2277) Szexualitás tudományosan: A szakértők elárulják miért bántó a szerelem, hogyan hosszabbítja meg az életet a szex, és miért olyan fontos a csókolózás

VIP. 246

 

Orgazmus alatt oxitocin szabadul fel, aminek hatására megbízunk az idegenekben – de azt is jelenti, hogy borzasztóan érezzük magunkat, amikor egy kapcsolat megszakad.

A csókolózás megemeli az élvezet hormonok szintjét, aminek következtében élvezetesebb lesz a közösülés.

A szex védelmet nyújt szívbetegségekkel, elbutulással és csontritkulással szemben.

A szex még a látást is javítja a szem, nyak és a vállizmok elernyesztésével……….

___________________________________________________________________________
VIP előfizetőknek a teljes cikket E-mailben elküldöm

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2276) Ami kimaradt a felkészülésből

Tibor bá’ online

Ha felkészültél a geddonra, akkor van már bespájzolva vized, élelmiszered. Beszereztél már kéziszerszámokat, eszközöket, üzemanyagot a szűkös, önellátó időkre, talán még gyógyszered is van, de valami nagyon fontosat egészen biztos kihagytál. Saját várható egészségügyi problémáidat, erről feledkeztél meg, pedig a családfő elvesztése végzetes lehet. Nézzük a tényeket!

Ma Magyarországon a férfiak 60 százalékát a szíve viszi a sírba. Jó esély van rá, hogy ez lesz a te sorsod is. Mi ennek a mechanizmusa? Az évek pergésével az emberi szervezet éppen úgy kopik, mint egy gép. Egy kicsit minden alkatrész elfárad, elkopik és egyre kisebb hatékonysággal végzi a munkáját. Ezen nem lehet változtatni, de a végső lerobbanást lehet késleltetni. Talán úgy, ahogy az elkopott robbanómotornál sűrűbb olajat használnak. Például 50 felett a férfiaknál elkezd jelentkezni a magas vérnyomás. Ennek a pontos oka nem mindig ismert. Lehet például az, hogy a szívkoszorúerek részben eltömődtek, kisebb a keresztmetszetük. Ezért a szükséges vérellátás csak nagyobb nyomás mellett lehetséges. A helyzet az, hogy ha a teljes elzáródás (infarktus) nem is következik be, maga a magas vérnyomás tönkreteszi a szívizmokat (és még néhány más dolgot is). Nagyon fontos tehát, hogy a vérnyomást levigyük normál értékre, teljesen függetlenül attól, hogy mi okozta.  Nem könnyű! Elsősorban azért mert a magas vérnyomásnak (hipertónia) nincs jele. Maga a beteg nem érez semmit. Tehát, nem tud róla. Sok esetben véletlenül jönnek rá, jó pár év után, amikor már a szív jelentősen károsodott. Másodszor, a helyes dózist be kell állítani, ami nem nagy művészet, de meg kell tanulni, mert az orvosnak erre nincs ideje geddon nélkül se, hát még geddonban. Tehát, feltétlen szerezz be egy vérnyomásmérőt. Tízezer forint alatt lehet kapni megbízható vérnyomásmérőt. Ha pedig kiderül, hogy magas a vérnyomásod (és ez 50 és 70 között valamikor ki fog derülni) akkor gyógyszerre is szükséged lesz, azt pedig be kell spájzolni. A különbség óriási. Megfelelő gyógyszerrel 20-30 évet is kihúzhatsz, gyógyszer nélkül van még 5 éved.

Mit érsz a tartós étellel, a kéziszerszámokkal, a kitanult mesterségekkel, ha itt hagyod az árnyékvilágot? És mit tesz a családod nélküled? Geddonban nem lesz, aki by-pass műtétet hajtson végre rajtad, vagy behelyezzen egy sztent a koszorúeredbe, de ez az eseteknek csak egy tört része. A nagyobbik hányadnál elég az odafigyelés és a gyógyszeres kezelés, de erre fel kell készülni.

Második rész: gyógyszerekről

Amíg létezik orvosi ellátás, természetesen a háziorvos felír neked gyógyszert vagy gyógyszereket. Ezzel nem is foglalkozom. De ha geddonban észreveszed, hogy a vérnyomásod tartósan, tehát nem egy-egy zaklatott esemény után, hanem következetesen hosszú napokon keresztül meghaladja a 130/90 értéket (ezt sokan 140/90-re teszik), akkor el kell kezdened a gyógyszerek szedését.

Magas vérnyomás ellen általában három gyógyszercsaládból alkalmaznak, rendszerint kettőt, mert ebben az esetben mindegyikből kisebb dózis elég, és a mellékhatások elkerülése végett ez kedvezőbb. Ezek a következők: 1) Béta blokkolók, 2) ACE gátlók, 3) Kalcium-csatorna blokkolók. Az én javaslatom az 1. és 2. kombinációja. ha ez köhögést vált ki, vagy huzamos szedés után veseprobléma állna elő, akkor 1. és 3. Részletezve:

A béta blokkolók közös tulajdonsága, hogy nem csak a vérnyomást csökkentik, de a pulzus számot is. Ha ez 55 alá esne, akkor változtatni kell a gyógyszeren, vagy csökkenteni a dózist. A béta blokkolókról tudni kell, hogy igen pici dózissal kell kezdeni és hetente apró lépésekkel kell növelni. Elhagyásnál ugyanez, de fordítva. Az igen pici a fenntartó dózisnak az 1/8 része.

Van akinél az ACE gátlók szedése száraz köhögést vált ki, ekkor kell átállni a kalcium-csatorna blokkolókra, illetve, ha a vese nem örül az ACE-gátlónak.

A kalcium-csatorna blokkolók az ereket tágítják, ezért enyhe bokadagadással (ödéma) járhat, amit nem kell komolyan venni.

Amikor beállítod magadnak a megfelelő dózist, óvatosan kell eljárni, vagyis alacsony dózissal kell kezdeni. Egy-egy dózis hatását nem lehet azonnal felmérni, legalább egy hét kell hozzá, hogy beálljon. Beállítás után tanácsos hetente vérnyomás ellenőrzést tartani. Természetesen, amint van lehetőséged, orvoshoz kell fordulnod.

A vérnyomásmérés szabványosítva van. Tehát ülőhelyzetben 5 perc nyugalom után, három mérés egymás után és ezek átlaga az érvényes érték.

Fontos kiegészítés

B. Sándor olvasó felhívta a figyelmem a konyhasó jelentőségére, és igaza van. A magas vérnyomás elleni küzdelem első lépése a konyhasó bevitel drasztikus csökkentése. Magyarul sótlan ételeket kell enni. csak az első 1-2 nap szar. Gyorsan és könnyen meg lehet szokni a sótlan kaját. A sótlan étkezés valóban megszünteti a kisebb fokú magas vérnyomást, érdemes ezzel kezdeni.

Mivel az első hozzászólásokból kiderül, hogy nemigen van fogadókészség, és a téma el van bagatelizálva, hozzáteszem. 160/100 és a sztrók között csak az isteni gondviselés áll. Ugyanis a túlzott vérnyomás miatt az agyadban megpattanhat egy ér, lesz egy ömleny és ha szerencsés vagy akkor elpatkolsz, ha nem vagy szerencsés, akkor a fél tested lebénul és nyomorékon élhetsz akár 10-15 évet is, vonszolhatod magad szobáról-szobára, várhatod hogy a családod kiszolgáljon, bepelenkázzon, lemossa rólad a szart és néhány év után, titokban arra gondol mekkora megváltás lenne ha örökre eltávoznál. Van alternatíva, mondjuk a magas vérnyomás “csak” a vesédet szarja el és akkor járhatsz dialízisre hetente kétszer-háromszor és remegve várhatod, hogy találjanak neked egy vese donort, vagy valamelyik gyermekedtől kunyerálhatsz egy vesét. Ne hidd, hogy viccelek. Ezt minden orvos tudja, de neked soha se fogja megmondani.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőséggel

(2275) Racionalitás és az ösztönös indíték

Tibor bá’ online

 

Négy tudós összeáll, hogy egy halálos kimenetelű vírusos fertőzés terjedését megállítsák, miközben saját életük veszélybe kerül, Matthew Maguire színdarabjában, az „Ösztön”-ben, amit 2012. január 13-án kezdtek játszani New Yorkban. A darabról kérdezve a szerző egy interjúban azt mondta, hogy „Tudósokkal kapcsolatos tévedésem szerint, ők tökéletesen racionális emberek, ami persze abszurd”. Viszont a színdarab nézői boldogan veszik tudomásul, hogy „ezek is csak emberek”.

Miről szól a darab? Négy tudós ösztöne semmi körülmények között nem sztereotip. Mara és Daniel, két epidemiológus, végignézik, házasságuk hogyan esik szét vitáik közepette, ami arról szól, hogy vállaljanak-e gyereket vagy sem. Mara meztelenül úszik a folyóban, és közben terhesség után sóvárog. Daniel szerint ezt az ösztönt a modern embernek le kell győznie, és nem egyezik bele hogy gyereknek adjanak életet ebben a kegyetlen, jövő nélküli világban. Ekkor tőr ki egy járvány a városukban. Danielnek szembe kell néznie vallásos neveltetésével, és azzal, ahogy ez megváltoztatta saját ösztöneit. Bár tudományos gondolkodása ez ellen szólt, mégis befolyásolta egy gyerekkori élménye, vagyis, hogy szülei szerint a kistestvérének az agysérülése isten akarata volt.

A felállás kibővül Ferminával és Lydiával (ezek női nevek), a két vakcinológussal, akik már 16 éve élnek együtt. A járvány folyamatos terjedése közben Lydiának szembe kell néznie azzal, hogy szülei nem fogadták el szexuális preferenciáját. Tanulmányai folytán racionálisan akar fellépni zabolátlan ösztöneivel szemben. Még a játék elején Lydia megjegyzést tesz Marára, aki katolikus misékre jár. Ekkorra derül ki, hogy vergődnek a vallás és a homoszexualitás között. Olyan fura dolgok derülnek ki, hogy Lydia tudomány imádatának vallásos alapjai vannak. Elkötelezettségének lényege, hogy a tudomány segítségével javítson a világon. Azonban mindenek feletti elkötelezettsége Ferminának szól, akiért saját egészségét veszélyezteti. Valaki négyük közül elrebegi nézetét, ami szerint „A hitnek nem isten a központja, hanem a viszonzás nélküli szeretet.” – Ezt kissé nehéz átérezni, de felteszem, ez a szerzőt nemigen zavarja.

Ahogy várható volt a négy tudósnak ki kell dolgozni egy hatásos vakcinát a járvány megfékezésére. A járvány gyorsuló terjedése hatalmas nyomást gyakorol rájuk. Még  mielőtt a vakcina elkészülne, azon vitáznak, hogy legyen-e placébós kontrol csoport, akik végül is meg fognak halni, és kik legyenek a kontrol csoportban. Az elzártság első öt napjában a feszültség folyamatosan nő. Ferminát és Danielt flörtölésen kapják. Lydia bevallja, hogy tudott Fermina édesanyjának a haláláról, de ezt Ferminának nem mondta el. Daniel azzal vádolja Marát, hogy nem szed fogamzásgátlót és vaszektómiával (ondó vezetéki átvágása) fenyegeti a feleségét.

A következő jelenet az összezártság 28. napja, és még mindig nem jutottak egyezségre. Végül is Danielnek el kell dönteni, hogy belemegy-e a változásba, vagy vége a házasságának. Ferminának vagy elvész a dedikáltsága vagy megnyitja magát egy érzelmi támadásra. Közben a vakcina elkészült és  el kell dönteniük, hogy legyen-e kontrol csoport, vagy kapjon a vakcinából mindenki.

Személy szerint én a történetet nem tartom nagy durranásnak, mégis „világhír” felé tart. Az ok különös. Eredetileg a szerző, Mr. Maguire részt vett egy evolúcióval foglalkozó szimpóziumon, majd szoros kapcsolatba került Leslie Real molekuláris biológussal, aki az Ebola vírus megfékezésén dolgozott Afrikában. A szimpóziumot különben Darwin tiszteletére rendezték, ezért aztán mindenki kötelességének érezte foglalkozni az evolúcióval, ami Maguire esetében a színdarab megírását jelentette. Máskülönben a szerző interjúk során „bevallotta”, hogy érdeklődését szokatlan módon csigázta fel az ösztön és a tudatalatti témája. Ezért aztán a szereplők a párbeszédekben kitérnek a genetikai vizsgálatok etikusságára, a természet munkájába való beavatkozásra. Tehát a színdarab felszínre hozza azokat a konfliktusokat, amiket napjaink tudósai átélnek. A játék során a szereplők hol maguk nevében, hol az általános tudományos nézetek nevében szólalnak meg. A párbeszéd laposságának elkerülése végett a szerző a szereplőinek gondolatait kitalálhatatlanná teszi, azaz bőséges mennyiségű meglepetés vár a nézőkre. Ennek ellenére a színdarab legnagyobb erénye, hogy a szerző „mondanivalóját” hihető apró történetek beépítésével közvetíti a nézők felé.

Hogy mikor lesz a darab lefordítva (én elvállalnám), ha egyáltalán le lesz fordítva, és előadva, az a jelenlegi színháztámogatás mellett meg se jósolható.   

____________________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2274) A klímaváltozásnak köszönhetően az emberiségnek már 10 éve sincs hátra

Tibor bá’ online

 

Ezzel a mondattal kezdte Guy McPherson Új Zélandi beszédét 2016 november 24-én. McPherson az Arizonai Egyetem inaktív biológia professzora (szakterülete az evolúciós biológia). Nem dolgozik, mert már nincs értelme. Éli világát, amíg lehet (10 év?) és előadásokat tart. A professzor mindössze 57 éves, vagyis a megjósolt világvégekor 66 éves lesz, még bőven az élők sorában. Erre egészen biztos gondolt, mert óriási blamának néz elébe, ha jóslata nem válik be. Az alábbiakban néhány magyarra fordított gondolatát sorakoztatom fel, majd hozzáteszem a saját véleményemet is.

Nincs értelme küzdeni a klímaváltozással szemben, mert 10 éven belül valamennyien meghalunk, ami ellen semmit se tehetünk. Küzdelem helyett okosabban tesszük, ha kedvünkre élünk, amíg megtehetjük. A folyamat visszafordíthatatlan, és már jó ideje az. Jelenleg (Földön) a hatodik kihalás közepén járunk. El nem tudom képzelni, hogy 10 év múlva lenne élő ember a Földön. Amikor azt mondom, hogy 10 év van hátra, legtöbben úgy gondolják, hogy akkor van még 9 év és 364 napunk. Hát ez nem így van. Az ok, amiért nem küzdök ellene egyszerű, más kutatók csak a részleteket látják. Például a metánt, a sarki jeget, stb. Én a teljes képbe vagyok benne. A Földön olyan hőmérséklet lesz rövid időn belül, amilyen 2 milliárd éve nem volt. Szerintem a reménykedés egy szörnyű dolog, mert elbódít. Hagyjunk fel a reménykedéssel és helyette inkább lássunk reálisan. Éljünk kellemesen, amíg lehet, és ne reménykedjünk abba, ami soha se fog bekövetkezni. Arra biztatok mindenkit, hogy keresse a legjobbat, közben maradjon nyugodt, mert semmit se tehetünk.

Ezek voltak Guy McPherson gondolatai, de nézzük mire alapozza! Véleménye szerint a küszöbén állunk egy hirtelen (abrupt) begyorsulásnak, amire már volt példa a múltban. Nézzünk erre két példát. 2014 rekord meleg év volt, amit 2015 majd 2016 túllicitált. Ez utóbbi El Nino év volt, vagyis a trópusi Csendes-óceán átlagban 5 évente bekövetkező kimagasló éve, nem túl nagy csoda, ha rekord meleget jelent. Ebből következik, hogy 2016 minden egyes hónapja minden idők legmelegebbje volt….. eddig. 2017 év dacára annak, hogy nem El Nino, érdekes dolgot produkált. 2017 júliusa melegebb lett mint 2016 júliusa. Lásd az alábbi ábrát.

Mivel az évtizedeket azonos színnel jelölnek, mind a 2016, mind pedig a 2017 év azonos színen jelenik meg. Baloldalt a görbe felső részén látható egy világos barna vonal (ez a 2016) közvetlenül alatta pedig fekete pontokkal a 2017. Jól érzékelhető, hogy a 2016 jelentősen kiemelkedik a többitől január és május között, de a 2017 (a fekete pontokkal) nem igen marad le. Végül a csúcson (július) egy kicsit túl is nő 2016-on. Ezt úgy is lehet interpretálni, hogy a hirtelen melegedés 2016-ban beindult.

Ez az ábra az északi és a déli sark körül található jég összesített kiterjedését mutatja be. A 2017 évet vastagabb vörös vonal jelzi, amit augusztus közepén megszakad. [jobb oldalt a vörös vonal a 2016-os évet mutatja be] Jól érzékelhető, hogy az utolsó évben minőségi változás állt elő. A szokásosnál jóval nagyobb mértékben lett kevesebb a jég kiterjedés, amit felfoghatunk úgy, hogy a felmelegedés most már érezhetően felgyorsul. Az, hogy Guy McPhersonnak igaza van, vagy sem, azt 2-3 éven belül kiderül.

Az alábbi grafikon már jóslat. Ezek szerint, ha 2 év múlva, 2019-ben a globális felmelegedés nem éri el a 3 °C értéket, akkor McPhersonnak nem lesz igaza. Ha eléri, akkor annyi.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(758) A Seneca effektus

Tibor bá’ online

Seneca volt az első, aki nem csak észlelte, de le is írta (Levél Luciliushoz), hogy „Az jelentene némi vigaszt, ha a dolgok pont oly lassan múlnának el, amilyen lassan megvalósulnak, de sajnos a fejlődés csigalassúsággal lépked előre, míg a leépülés villámgyorsan következik be.” Ez a jelenség általánosnak mondható, amire nem árt odafigyelni, amikor azokat a kérdéseket feszegetjük, hogy mikor és hogyan. Seneca nem ad választ a mikorra, de a hogyanra igen…., gyorsan.

Lehetséges lenne (költői kérdés), hogy a Seneca csúcson vagyunk? Mert ha igen, akkor nagy a baj. Amennyiben megérkezett a „peak” állapot (és persze megérkezett), akkor nehéz elképzelni, hogy a gazdaság majd szép lassan csúszni fog lefele, a klíma pedig szép lassan lesz egyre melegebb. Valószínűleg a csökkenés, illetve e melegedés oly gyorsan fog bekövetkezni, hogy joggal nevezhetjük összeomlásnak. A szimptómák észlelhetők, de hogy győződhetnénk meg róla, hogy a jövő valóban annyira sötét, mint amennyire a Seneca effektus rámutat? Mivel egy 2000 éve élt római filozófus megfigyelése nem vehető készpénznek, ezért meg kellene értenünk, hogy mi az oka a lassú fejlődésnek és a gyors összeomlásnak.

A társadalmi fejlődésnek, erőforrás kitermelésnek természetéből fakadóan az alapokra támaszkodva lépésről lépésre kell haladni. Ez nem is lehet más, mint egy viszonylag időigényes tevékenység, amit összehasonlíthatunk egy hegymászó csúcsra törésével. A csúcs elérésével, miután kinézegette magát, a visszatérés a völgybe gyors, adott esetben katasztrofálisan gyors is lehet. Ugyanis az egymásra épülő eredmények, támaszok sorozatát jelenti. Amikor ezek kidőlnek a sorból, láncreakció következik be. Nézünk egy gyakorlati példát. Egy tonnás vasoszlopot kell kézi erővel továbbvinni. Két oldal mentén 10-10 ember belekapaszkodik az oszlopba és felemeli. Egy emberre 50 kg súly jut, ami fizikai képességük határain belül van. Cipelés közben az egyik ember megbotlik, elesik, elereszti az oszlopot, amit most már csak 19 ember tart, és így fejenként 52,6 kg terheli őket, ami csak egy kicsivel több, mint előzőleg volt. Viszik tovább az oszlopot, de akkor egy másik is megbotlik. Most már a maradék 18 ember fejenként 55,5 kg terhet cipel, amit egyesek csak nagy erőlködéssel tudnak teljesíteni. Közülük a leggyengébb nem bírja tovább és kiáll a cipelésből. A többieket most már 58,8 kg súly terheli. Tudatában vannak, hogy ha még valaki kidől, akkor nekik is el kell ereszteni az oszlopot, tehát összeszedik minden erejüket, de hiába. Egy megint kidől, és így a fejenkénti teher jócskán átlépi a 60 kg-ot, és ezzel az események felgyorsulnak. Egymás után lépnek ki a teherviselésből, ezért a legerősebbek se képesek tovább tartani. A „rendszer” összeomlik.

Civilizációk esetében a hanyatlás a bonyolultság fokozásával indul be. Hatvan évvel ezelőtt a kutyát nem érdekelte, hogy milyen házat építesz és hol. A hetvenes években már az „építési hatóságnak” voltak elképzelései, először csak statikai téren (max. 6 méter fesztávolság), azután már esztétikai is, például a tájjelleg. Az évek múltával egyre több elképzelés született: párkány magasság, beépíthetőségi százalék. Mára már az építési engedély kiadásáért számtalan olyan kikötést kell teljesíteni, amihez semmi közük, például hőszigetelés. Az életünk kezd egyre inkább túlszabályozott lenni. Végül a bonyolultság egyre inkább olyan elemekkel gyarapodik, amelyek több problémát generálnak, mint amennyit megoldanak. Ez a peak állapot, innen az út már nem mehet feljebb. Ezért az egyre több probléma még több problémát szül. Az agyonszabályozásba belebukik a rendszer. Egy másik nagyon jó példa erre a magyar adórendszer. Harminc éve senki se tudott arról, hogy esetleg ő adózik. Ma már olyan bonyolult, hogy a könyvelőknek is fáj tőle a feje, miközben ezen bukik meg a jelenlegi költségvetés. Baj van! Tehát tovább foltozzák, azaz még bonyolultabbá teszik, és ennek érdekében a NAV személyi állományát egyre növelik, ami tovább drágítja az állam működését, és kapunk egy újabb gyorsuló spirált.

Természetesen a Seneca effektus visszaköszön a Növekedés határaiból is, csak azt 1972-ben senki se vette komolyan, pedig teli van gyönyörű Seneca görbékkel, amiken hamarosan az egész emberiség le fog csúszni.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2273) Kutya az ember legjobb barátja

Tibor bá’ online

 

Kissé közhelyes cím, de…. a kutya az egyetlen lény, aki ha kell, az életét adja az Emberért. A kutya egyre szükségesebbé válik a jövőben, amit nevezhetünk előttünk álló válságnak, összeomlásnak, geddonnak, vagy aminek akarjátok. Mind több a bűnöző és egyre erőszakosabbak, veszélyesebbek , miközben kevesebb a rendőr, gyengébb a hatóság, csökken a tisztelet velük szemben. Ez okból kifolyólag meg kell magunkat védenünk. A tulajdon, a személy és a család védelem – szerintem – egyik legfontosabb, legolcsóbb és legemberibb eleme a kutya, mert a kutya: a leghűségesebb kísérő, a legolcsóbb biztonsági őr, a legmegbízhatóbb bébiszitter, a legéberebb riasztókészülék, és helyetted fáradhatatlanul játszik a gyerekeddel.  😀

Mire nem való a kutya?: Na arra nem, hogy néptelen hétvégi házadat, és benne rossz időkre felhalmozott készleteidet védje. Lehet egy vérengző kutyafalkád, kb. annyit ér, mint a kerítésed. Semmit. A bűnöző nem hülye: Lebontja a kerítésed, szélnek ereszti a kutyáidat. Akkor mire is? Hát arra, hogy az adott feladatra alkalmas és arra kiválasztott, kiképzett kutya egy biztos bástyája legyen védelmi felkészülésednek. Milyen fajta kutya alkalmas őrkutyának? Szinte mindegyik, amelyik – megfelelő született ösztönökkel – Ember elleni támadásra (lecsibészelés) kiképezhető, vagy alapból erős támadó ösztönnel rendelkezik. A 6 kg-os tacskó beleharap a bokádba, a 80 kg-os tibeti masztiff  😀 széttépi az arcodat. Milyen kutyát vegyél, szerezz be? Ismétlem, az adott feladatra alkalmasat.  Ha kisgyermeked van – és ha nem túl sürgős – kölyökkutyával kezdd. A gyerek huzza-vonja, esetleg belecsíp, de nem kerültök bele az újságokba mert letépte a lábát. Mi persze a tibeti masztiff-ra esküszünk, de gyakorlatilag minden nagytestű kutya jó.  Tanyára, ha szabadban tartod mindenképpen nagy bundájú kutyád legyen, itt már nem szükséges annyira képzett kutya, elég, ha a „vérében van” a terület őrzés, a többi háziállattal való „barátság” mint a kuvasz, komondor. Családi háznál van a legkönnyebb dolgod. Bármilyet tarthatsz, csak harapjon. Itt a kutyára „legveszélyesebb dolog” a szomszéd. (mert egész éjjel nem tud aludni az üvöltöző kutyáidtól)  😀 Őt beszéld rá, miért jó az neki, ha nem mérgezi meg a kutyádat, és nem jelent fel az önkormányzatnál.

Belterületen általában 3 kutyát enged portánként az önkormányzat. Ugyanis tudnak arról, hogy egy kutya nem kutya, két kutya az csak fél kutya, három kutya az egy rendkívül hatásos, és veszedelmes falka. Most történt néhány hete, hogy éjjel szétnyomva a fonott drótkerítést, behatolt a kertbe 6 vagy 8 vaddisznó (valószínűleg egy felnőtt alom) és elkezdték feltúrni a diófa alját, diót keresve. A legközelebb strázsáló Maci azonnal odarohant és beleharapott az egyik diszkó combjába. Erre a disznók körbefogták, és megtámadták a Macit, de addigra már odaért a másik két kutya is, amire a disznók megfutamodtak hangos röfögés kíséretében. A kutyák meg lettek dicsérve, másnap bestoppoltam a kerítést.

Ha csak egy kutya van, a bűnöző kinyitja a nagykaput,  kiengedi a kutyát és agyoncsapja a védtelen nagymamát. Vagy a támadást megelőzően megmérgezik a kutyát. Minderre fel lehet készülni, kiképzéssel, előre látással. A kutya  a védelmet csak gazdájával szimbiózisban tudja hatásosan ellátni. A védelmet meg kell fizetni. Fizetsz a riasztósnak, a kivonuló szolgálatnak, a biztonsági ajtóért, pénzért adnak gázfegyvert. A kutyatartás is pénzbe kerül. Egy nagy kutya naponta megeszik fél kiló száraz tápot vagy 1-1,5 kg főzött étket. Ez kb 300 forintból megvan. Néha gyógyszer, oltás, most már kutyaadó is. Ha odafigyelsz és utána jársz még olcsóbb. (Mi 100 Ft/kg áron ismerős hetestől kapunk mindenféle hulladék húst) Mondjuk, havi húszezerből van egy falka harcosod.

Ellenvélemények, és megoldásuk: Olyan kutyád legyen, amit te és családod maradéktalanul kezelni tud. Sokan azt  mondják, hogy a kutya hazahozza a betegséget! Féregtelenítsd,  tarts be a higiéniás szabályokat. Veszélyes a gyerekre! Hülyeség, ha 6 hetes kölyköket hozol a házhoz, azok a gyerek mellett nőnek fel, imádni fogják. Különben arany szabály, 5 év alatti gyereket ne hagyj egyedül a kutyával. Legfőképpen: a kutyával való foglalkozásban vegyen részt a gyereked, a családod. Ha nem értesz a kutyákhoz! Akkor tanulj. Olvass utána, kérd szakember segítségét. Ha sürgősen kell kutya, hozz a menhelyről. Nagyon sok jó kutya szeretné megvédeni a te házadat, családodat, és ezek a hálás menhelyi kutyák ingyen vannak, és adót se kell fizetni utánuk. Természetesen bármelyik keverékkutya jó.  Vau-vau!

Lásd a 9. hozzászólást:

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

BREAKING

Nézzétek milyen gyöngyszemet találtam:

  1. Transfer to Korea ICBM technologies from Ukraine by the SBU under a full control of the C.I.A.

Az ICBM technológiát (vagyis a rakéta motorokat) Ukrajnából az Ukrán Biztonsági Erők játszották át az Észak Koreaiak részére teljes CIA ellenőrzés alatt. — Na ezen el lehet gondolkodni.

____________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2272) Atomtámadás

VIP. 245.

Mi várható?

………….Atom támadás után az emberek el fogják hagyni otthonaikat, és biztonságosnak vélt menedékhelyek fognak keresgélni. Rádióadás nem lesz, ahonnan utasításokat kaphatnának, ezért sokan radioaktív szennyeződéssel fertőzött területekre tévednek, ami részükre rosszabb, mintha otthon maradtak volna. Az otthonukat elhagyok nagy része a radioaktív sugárzás áldozatává válik.

Káosz fog eluralkodni az embereken, mivel segítség és kommunikáció hiányában el fogják hagyni a városokat, de nem fogják tudni, merre menjenek, hol juthatnak egészségügyi ellátáshoz………

___________________________________________________________________________

VIP előfizetőknek elküldöm a teljes szöveget.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2271) Feldolgozás

Tibor bá’ akasztófa humora(?) online

Ismereteim szerint nyersanyagot szokás feldolgozni késztermékké, de úgy látszik csak volt szokás, mert a feldolgozásnak egy egészen új funkciója lett. A hírek szerint az olasz sítúra buszban égett diákok társaival pszichológusok foglalkoznak. Az életben nem mindenki olyan szerencsés, hogy 90 évesen végelgyengül, és akkor itt vége is lehetne a posztnak, de nincs, mert nem engedem. Ugyanis napokon át hallom, hogy kik mindenkiknek, de elsősorban az élve maradt osztálytársaknak kell feldolgozni az esetet, természetesen az említett pszichológus segítségével. Tudom, hogy látszólagos cinizmusom nem fogja mindenkinek elnyerni a tetszését, de nekem itt valami nagyon nem stimmel.

Pontosan 12 éves voltam én is, amikor apám leküldött a sarki újságárushoz, akit a bódéban holtan találtam, egy aknaszilánk ütötte át a szívét, a keze még teli volt aprópénzzel, mintha számolta volna. Meglepő volt a látvány, de senkinek se jutott eszébe, hogy fel kellene velem dolgoztatni az „élményt”.

Előző nyáron egy légitámadás után a velünk szemben lévő ház láncos bombát kapott, a földig leomlott, és az a pajtásom, akivel előző nap még golyóztam, nem volt többé. Tudomásul vettem, hogy a mi házunk is kaphatott volna egy láncos bombát, nem kapott, de ha kapott volna, akkor most Lacinak nem lenne kivel golyózni, nem pedig nekem. Édesanyám mondta is, hogy „szegény kis Lacika”. Aztán a feldolgoztatásom elmaradt. Anyám biztos nem tudta, hogy velem feldolgozási problémák adódhatnak.

Elhanyagolásom rekordokat döntött. 45 január elején egyik reggel arra ébredtünk, hogy a házunk előtt van egy ipari szánkó (lovak részére) rajta négy vadidegen, kékre fagyott hullával. Mivel a házban lakó férfiak katonaszökevények voltak, a nők pedig babonásak, a szánkót nekem kellett őt házzal arrébb húzni, majd bele szakadtam, de a felnőttek szartak a feldolgoztatásomra. Nem csodálom. A magyar családok százezer számra kaptak értesítést, hogy fiúk, bátyjuk, öccsük, férjük, apjuk hősi halált halt a muszka fronton. Senkit se kellett feldolgoztatni, pedig remek szakma lehetett volna a házi pszichológia. Aztán a saját édesanyám is ott halt meg mellettem, és még mindig csak 12 éves voltam. Apám sírt, a húgom sírt, én is sírtam egy kicsit, ami – gondolom – felért egy kollektív feldolgozással. Aztán éltünk tovább anélkül, hogy mécseseket gyújtottunk volna meg tucat számra, mert az a mécses mánia is új keletű.

1950 őszén kirándult az osztály. Vasárnap délután egy 22-es busz vezetője jelezte a Budakeszi végállomáson, hogy nem nagyon fog a fékje, és nem  viszi le a buszt, ami megtelt kirándulókkal. Az állomásfőnök nagy mérgesen beszállt a vezetőülésbe és elindult a busszal a Széll Kálmán tér felé, de a következő megállónál nem tudott vele megállni. Már majdnem megúszta a kalandot, mert a Szép Ilona kocsiszínnél járt, jött vagy százzal, és már csak 50 métert kellett volna megtennie, hogy kijusson a Szilágyi Erzsébet fasorba, ahol lejtőmentes, széles kifutóútja lehetett volna, de ehelyett elkapta az egyik útszéli fát, ami lehámozta a tetejét. Repültek az emberek szanaszét, mi meg pont ott voltunk. Hullák mindenfelé az úttesten összeroncsolt állapotban. Rohantam közéjük, van-e túlélő és mit lehet neki segíteni. Nem sokat. Szörnyű látvány volt a nyögdécselő emberi roncsok. Nem fogjátok elhinni, nem kellett semmit se feldolgoznom. Az élet néha produkál ilyesmit is, nem csak TV gálaesteket.

Nekem úgy tűnik, hogy az általunk felnevelt generáció felnevelt egy elkényeztetett, kényelmes, minden szartól megijedő, kemény feladatokat ellátni képtelen, legújabb generációt. Az Emberiség tragédiája pedig az, hogy minden idők legkeményebb életformája – ha tetszik nekik, ha nem – pont erre a nyim-nyám generációra vár. Sejtéseim szerint éveken át mást se fognak tenni, mint feldolgozni azt, ami éppen adódik.

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2270) Önvédelem

Tibor bá’ online

 

Mindenki látott már cowboy filmben „pisztoly párbajt”, nem is egyet. A párbajozók kimennek az utcára, vagy éppen ott találkoznak egymástól 20-30 méterre, kezük a coltjuk markolatán nyugszik, nézik egymás szemét, majd az egyik megmarkolja a fegyverét, de a másik se tétlen, és a végén eldördül a két colt. Az egyik cowboy elterül a porban. Mi meg nem értjük a színjátékot. Nos, a dolog roppant egyszerű. Vadnyugaton gyilkolni könnyű volt, de kötél járt érte. Az önvédelem viszont jogos volt. Meg kellett tehát várni, hogy a másik a fegyveréért nyúljon, mert akkor már a jogos önvédelem helyzete állt elő.

Önvédelem a magyar jogban is létezett, csak nehéz volt rá hivatkozni, mert a bírok össze-vissza értékelték az eseményeket. Volt ugyanis egy passzus, ami azt hangsúlyozta ki, hogy az önvédelem nem lépheti túl az arányosságot. Ha a támadó puszta öklét használta, nem lehetett fejbe verni egy lapáttal, ha kést rántott, nem lehetett lelőni kézifegyverrel. Ez első megközelítésre emberségesnek hangzik, de a gyakorlatban semmit se ért. Egy orvtámadásnál, egy verekedésnél az igénybe vett eszközök pontos értékelése, a támadó szándék komolysága, a pasi elszántsága stb. stb. nehezen értékelhető. Ráadásul a megtámadott értékelő képessége megbízhatatlan. Aztán pedig a harci logika is azt sugallja, hogy a támadót harcképtelenné kell tenni, meg kell akadályozni abban, hogy folytassa a támadást. Nem reális tehát elvárni a megtámadottól az „arányosságot”.

Úgy látszik ebből lett elege a Kúriának, mert hozott egy meglepő ítéletet: felmentett egy fiatal, aki szíven szúrta az őt megtámadó fiút. A Kúria szerint jogos önvédelem volt a késelés.

Eddig az volt a helyzet, hogy a betörővel szemben a tulajdonos semmit se tehetett, mert a végén ő került bajba. Ezt a felfogás a pártállami időkből örököltük, ahol „elvileg” a legnagyobb érték az ember volt.

A Btk. jogos védelemről szóló szakaszának egyik bekezdése kimondja, egy támadást úgy kell tekinteni, mintha a megtámadott életének kioltására irányult volna, amennyiben:

  1. Azt vagy éjjel, vagy csoportosan, vagy pedig élet kioltására alkalmas eszköz birtokában követik el.
  2. A lakásba történő jogtalan behatolást, ha azt vagy éjjel, vagy csoportosan, vagy pedig élet kioltására alkalmas eszköz birtokában teszik.
  3. A lakáshoz tartozó elkerített részre történő jogtalan behatolást, ha azt lőfegyver birtokában teszik.

De végül, mindent felülír: „Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.” Ennek a kitételnek az ellenkezőjét bizonyítani lehetetlen.

Végre elérkeztünk idáig. Reszkessetek cigányok.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2269) A civilizációnk vége

Tibor bá’ online

 

A földi klíma egyensúlya véglegesen felborult, Földünk menthetetlen!

A tizenhárom éve megjelent könyvemben (Van-e jövőnk?) hiába írtam meg, a kutya se hitt nekem. Azóta a honlapomra is írogatom, nem sokan fogadják el. Persze, van, aki veszi magának a fáradtságot, és kifejti véleményét, ami szerint vészmadár vagyok. Na, ez még a szebbik eset. Ilyet is írtak már: csak azért mert napjaim meg vannak számlálva, alig várom, hogy mindenki elpusztuljon. Most végre találtam egy hason gondolkodót. James Lovelock, a Gaia-elmélet kitalálóját. Lovelock szerény véleménye szerint az emberiség a pusztulás viszonylag rövidke útjára lépett. Szóval a kipusztulásig nem kell sokat várni. Az ok egyszerű, a klímaváltozás ma már visszafordíthatatlan.

Persze tudom, hogy igen neves tudósok és klímakutatók még mindig ütik a vasat, mert azt hiszik, hogy az a vas még mindig meleg. Illetve maguknak se merik bevallani, hogy már elcsesztük (és még mindig nem csinálunk semmit, csak beszélünk és beszélünk).

Lovelock nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy az IPCC jelentései szándékosan optimisták, modelljeik tévesek. A globális felmelegedés nem fog megállni a jósolt 4 °C-nál. Az IPCC szerint Grönland jégtakarója kábé 1000 év alatt fog elolvadni. A mai adatok szerint jóval korábban, már 2030-ra bekövetkezhet. Az IPCC 2100-ra 60 cm-es tengerszínt emelkedést jelez. Lovelock és munkatársai számításai szerint 20 év múlva az emelkedés elérheti a 24 métert. A különbség óriási. 2040-re Európa elsivatagosodik. Az élelmiszerhiány miatt a 7,5 milliárd emberből legfeljebb 500 millió maradhat életben.

Nem akarok szerénytelen lenni, de Lovelock indoka megegyezik az enyémmel. „A felmelegedés következtében beindult változások egymást gerjesztik a többszörös pozitív visszacsatolásokon keresztül.” A rendszer tehetetlensége nagyobb, mint az ember beavatkozási lehetősége (amivel eddig nem élt). A teljesség igénye nélkül csak néhányat:

1) A növekvő hőmérséklet miatt egyre zsugorodik a sarki jégtakaró, azaz nő a jéggel nem borított szárazföld felülete. Mivel a jég visszaveri, a víz és a szárazföld viszont elnyeli a napfényt, a folyamat egyre gyorsítja a hőmérséklet növekedését, és magát az olvadást is.

2) A melegedés miatt az esőerdők nagy része elpusztul, azaz széndioxidot megkötő képességük lecsökken, felgyorsul a CO2 akkumuláció, vagyis a felmelegedés.

3) Az örök jég világában nagy mennyiségű metán van befagyva a talajban. A melegedés miatt bekövetkező felolvadása nyomán ez a metán a légkörbe kerül. A metánról tudni kell, hogy üvegház hatása hússzor erősebb a szén-dioxidnál.

Végül pedig – Lovelock szerint – ki fog alakulni egy új egyensúlyi állapot (lásd könyvem 105. Oldalát#), ami a mai átlaghőmérséklethez viszonyítva bármi lehet + 6 °C felett. Mivel a társadalmat a politikusok irányítják, jó lenne, ha végre felébrednének és megtennék a megfelelő lépéseket, hogy abba a bizonyos 500 millióban, mi, magyarok, mind a 10 millióan, benne legyünk.

 

# „Az egyre emelkedő CO2-szint a rendszerben minden figyelmeztetés nélkül hirtelen beindít egy drámai pozitív visszacsatolást, és a Földön be fog következni, egy harmadik, eddig soha elő nem forduló, teljesen ismeretlen és kiszámíthatatlan stabil állapot valahol 410 + ? ppm CO2 koncentrációnál.”

 

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2268) Atomtámadás

VIP. 244

Mivel nézünk szembe?

Négy fajta nukleáris esemény lehetséges, amikkel szemben szükséges valamifajta felkészülés: atomreaktor elleni támadás, vagy ott bekövetkező baleset; úgynevezett piszkos bomba; terroristák által alkalmazott improvizált robbanó eszköz; ellenség által végrehajtott támadás során bevetett nukleáris eszköz…….

___________________________________________________________________________

VIP előfizetőknek E-mailben elküldöm a folytatást.

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2267) Röhögjünk együtt! (sírva)

Tibor bá’ szatirikus online

Orbán Viktor miután alaposan áttanulmányozta Rákosi Mátyás ötleteit, úgy döntött, hogy a nyomdokaiba lép, sőt le is előzi. Lehet, hogy a mindennapi betevő falat ünnepén (ez mint tudott ma van, illetve volt, de még lehet) a shót ellopom Szent Istvántól és a 2018-as választások előtt be iktatom magam, mint királyt, illetve felkenessem magam hűséges kétharmadommal.

 

Esetleg, mint császárt. Ezen még gondolkodom. Minden esetre Áder Jánosra nem lesz tovább szükségem, viszont megtehetem udvari bohócnak. Akkor majd azt  nem ír alá, amit akar.

Van ugyan egy harmadik opció is, hogy maradok miniszterelnök, de ezt  csak a vicc kedvéért dobom be. Valójában az egyszer már meghajóztatott szent koronára fáj a fogam, mert az még Gyurcsány fején se volt (he-he-he, nem is lesz). Különben is szeretem az antiqvitást.

Csak ez a parlamentezgetés olyan uncsi, meg aztán rengeteg tök felesleges ember vesz körül, akik már rég megtették a kötelességüket, most már igazán mehetnének a jó mórhoz méltó módon. Például, mi a fenét csináljak az ilyen basáskodókkal, akinél még az se lehet tudni, hogy hova néz, és aki volt akkora barom, hogy az összes gazdasági hülyeségemre rábólintott. Nem mondom, hogy ellenkezzen velem, mert az se szeretem, de azért ami sok, az még nekem is sok. Például miért nem szólt még időben, hogy a magán nyugdíjpénztárban lévő 3000 milliárdot csak egyszer lehet ellopni. Hogy ennyi újra összejöjjön, ahhoz 3-4 millió állampolgárt meg kell dumálni, hogy kezdjenek megint takarékoskodni, és akkor is kell hozzá 13 év. Ki tudja ezt kivárni, amikor olyan kurva jó ötleteim vannak, csak a libák ne dögölnének meg közben.

Jaj, erről jut eszembe, láttátok már az új emblémánkat. Te, ez piszok jó és őszintén, bele ide a szemedbe, én aztán megmondom, hogy mit kell tenned, ha már voltál olyan hülye, hogy összedobtad nekem ezt a kétharmadot.

Ha nem fizetsz, engem az se érdekel, majd elveszem. Erre kurva jó ötleteim vannak – lehet, hogy már észrevetted, de ez még csak a kezdet. nekem tuti jó ötleteim vannak, hogy frusztráljam az alattvalókat. Ha nyomorék vagy, akkor 27 ezerért söpörd az utcát, télen megfagyhatsz, nyáron dögölj éhen. Kell a pénzt az állami vezetők, például az ügyészek sok milliós prémiumához. Érted már? Te már rám szavaztál, nincs rád szükségem. Az ügyészekre még szükségem van, mert néhány embert még el kell takarítani az útból. Na látod, ez a lényeg.

Orbán hazudozásaival mindenkinek teli van a hócipője

Orbán Viktor a kampányban azt ígérte, hogy nem lesznek megszorítások


___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(700) Extinctio ante portas

Tibor bá’ online

Az amerikai Leiflin Inc. Intézet egy életbiztosító társaság megbízására nagyszabású felmérést végzett az amerikai társadalomban, vajon mitől félnek az emberek, mert hogy félnek az egyértelmű. Ugyanis rendőrségi adatok szerint az elmúlt 3 évben az USA-ban 138 millió alkalommal vásároltak lőfegyvert, nem minden esetben csak egy darabot. Ez azt jelenti, hogy ha előtte soha nem vásároltak volna, és egy darab fegyver se heverészne íróasztal fiókokban, akkor is ezen 3 év alatt minden második állampolgárra jutna egy lőfegyver vásárlás, ha a kiskorúakat nem vesszük figyelembe. Fegyverbe Amerika! Na de miért? FÉLNEK. Az alábbiakban felsorolom, hogy az amerikaiak mitől félnek és milyen arányban.

Gazdasági összeomlás: 63%

Természeti csapás:         46%

Terrorista támadás:        44%

Világjárvány kitörése:     33%

Világháború kitörése:     27%

Nukleáris baleset:           25%

Globális felmelegedés: 22%

Üzemanyaghiány:          15%

Ciberháború:                    8%

Éhínség:                             8%

Ipari baleset:                    6%

Azon töprengek, hogyha kellően nagy a mintavétel, akkor vajon a kapott százalékok tükrözik-e a bekövetkezhetőség valószínűségét? A hüvelyk új szabály szerint, ami ugye a „hozzáértő” ráérzése, én azt mondanám, hogy a gazdasági összeomlás 63 százaléka elfogadható. Én magam ebben a pillanatban még egy kicsit feljebb is peckelném ezt a 63 százalékot. Viszont a természeti csapást lejjebb srófolnám. Az amerikaiak valószínűleg a Fukushimai baleset miatt ilyen érzékenyek, meg aztán az újságok teli vannak a nyugati patron észlelt, japán eredetű radioaktív szennyezés megjelenésével. A terrorista támadás magas százaléka viszont a helyi propaganda eredménye, nem érdemes vele foglalkozni. Ezzel szemben az amerikai nép a gazdasághoz egészen biztos „ért”, mert ott boldog-boldogtalan tőzsdézik. Nekem azonban mégis egészen más tűnik fel.

Azt a kérdést fel se tették, vagy ha igen, akkor senki se választotta, mint lehetséges opciót. Nem félek semmitől. Gyerekkoromban volt olyan mondás, hogy „ez még az ördögtől se fél”. Nem állítom, hogy tömegekre volt jellemző, de a társadalomban szép számmal voltak olyanok, akik az ördögtől se féltek. Vajon miért? Egyszerűek és betarthatóak voltak a játékszabályok. Tavasszal sütött a Nap, nyáron meleg volt, ősszel esett az eső, télen pedig hideg volt és esett a hó. Akinek nem volt munkája, lakása az kapott, nem osztályon felülit, de élhetőt. A 8 órás munkaidőt komolyan vették, a szabadságot ki lehetett venni. A házkapuk nem voltak nappal bezárva. A feleség nem lépett le egy gazdag pasival. A rádió, villany borotva, telefonkészülék, pirittós sütő, stb. nem romlott el közvetlenül a garancia lejárta után, a nagyhatalmak vicsorogtak egymásra, de eszük ágában se volt háborút indítani. Nem folytatom a sort, de a lényeg, hogy nem nagyon volt mitől félni. Mára viszont a félelem intézményesítve lett, mert a félelem források jegyzéke ki se lett elégítve. Lehet még félni attól, hogy a zsebemben lapuló pénz elveszíti az értékét (ami már be is indult), a bankban tartottra pedig az állam ráteszi a kezét. Mire rákerülne a sor, megszűnik a nyugdíj folyósítás. Az ebadó, balesetadó, ingatlanadó, és hasonlók után további adókat találnak ki, vagy a meglévőket felemelik. Eltörlik a halálbüntetést és ezzel egy időben bevezetik a felségsértés fogalmát. Amilyen találékonyak, előállhatnak ennél nagyobb meglepetéssel is. De ezeken ennél többet meditálni  nem érdemes, térjünk inkább vissza a félelmekhez!

A felsorolt félelmek mindegyikének van valószínűsége. Ha megússzuk az egyiket, ott nyomul nyomában a másik, a harmadik. Nem az a főkérdés, hogy melyik, sokkal inkább az a kérdés, hogy mikor. Ugyanis azt roppant nehéz elképzelni, hogy  sorba mind el tudjuk kerülni, főleg mert a pénz után futás miatt nem marad rá idő és energia. Emlékszik még valaki 2004-ben kiadott könyvem alcímére? Extinction ante portas. Akkoriban ez díjazott blikkfangnak tűnt csupán, mára véres valóssággá nőtte ki magát.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2266) Renner Erika nemi szervét szétmarta a lúg

Tibor bá’ online

 

A régi jó Horthy időkhöz híven a média teli van balesetekkel, bűnügyekkel. Segítenek elterelni a figyelmet a valóságról. Az egyik ilyen, most már évek óta folyó, ügy Erika nemi szerve, amit a volt szerető főorvos maró lúggal leöntött, feltételezhetően azért, hogy ha ő már nem, akkor más se élvezze a híressé vált punci melegét. Aki nem hallott róla, gyorsan hozza be a mulasztást, mert ez most igen tanulságos.

Amikor először találkoztam az esettel, fel voltam háborodva és a megítélt 4 év elzárást még kevésnek is találtam. Aztán, ahogy alaposan megismerkedtem az esettel, lettek újabb gondolataim. A médiából az jön le, hogy az orvos Mikola rokona, ezért a bíróság túlzottan elnéző irányába, de a valóság (szerintem) inkább az, hogy az elnőiesedett bíróság erősen részrehajló. Szerencsére harmadfokon férfiak vannak, akik visszadobták az ügyet az első fokra.

Nézzük mi történt, a sértett elmondása szerint (amit a vádlott teljes mértékben tagad) a volt szerető maszkot viselve bejutott a sértett lakásába, ruhán keresztül injekciót szúrt a sértettbe, aki elkábult, ezt a támadó arra használta fel, hogy a sértett nemi szervét maró nátronnal leöntse, ami maradandó sérülést okozott. Végül a leöntött és elkábult nőt otthagyta.

Engem rettenetesen zavar, hogy a sértett nem ismerte fel a támadót, csak következtetett. Éveken át folytatott nemi kapcsolat után kizártnak tartom, hogy a különben jó megfigyelő nők egyike nem ismeri fel a támadót, termetéről, mozgásáról, a kézfejéről, amely oly sokat simogatta, most pedig fecskendőt tart benne.   Zavar, hogy a kábító injekciót ruhán keresztül nyomta bele a combba, amit a sértett békésen szemlélt? Én már adtam be injekciót, nem is egyet, meg már kaptam is. Injekciózás alatt nem szabad mozogni. Ha sértett a szúráskor csak megmozdul, már el is görbült a tű, vagy eltört és a hatóanyag a levegőbe megy. Ja, és a testbe bejutó kábító anyagnak időre van szükség, hogy felszívódjon. Ez alatt a néhány perc alatt mi történt? Békésen elbeszélgettek, vagy egyikük ismertette a másikkal, hogy a filmekben látott sunyi beinjekciózás a mesék világába tartozik, a valóságban nem ilyen egyszerű a dolog. Bizony nem, minimum dulakodásnak kell bekövetkezni. Dulakodás közben a sértett megsebesülhetett, de ilyesmiről szó sincs.

De várjunk csak a volt szerető minek vett fel maszkot? Tudhatta volna, hogy Erika meg fogja ismerni maszkban is, meg aztán miért ne ismerhetné fel. Az a lényeg, hogy más ne lássa, aki tanúskodhatna.

Persze, hogy nem ő követte el, de akkor ki? Hát ez az, a bíróság is úgy gondolta, hogy ezt senki más nem tehette csak a volt szerető. Minden jel erre mutat, ha felületesek vagyunk. Ha nem, akkor a volt szerető elmélet megbukik, ahogy erre a fentiekben rámutattam. De hát akkor ki?

A probléma abból fakad, hogy nagyon kevesen vagyunk, akik a női találékonysággal tisztában vagyunk. A sértett saját magát öntötte le lúggal, hogy bosszút álljon, amiért a szeretője elhagyta. Ez nem ismeretlen fogalom a magyar életvitelben, meg kell csak kérdezni Damu Rolandot. A dologban mindössze egyetlen apró hiba csúszott be. Erika nem figyelt oda kémiaórán, ezért nem jutott az eszébe, hogy az alkalmazott lúgot fel kellett volna egy kicsit hígítani.

És még valami. A hölgyre a lúgot a fürdőkádban öntötték. Ha én vagyok az elkövető leszartam volna, hogy a lúg nem csak a puncit marja szét, de kárt tesz a szoba szőnyegében is. Nem hiszem, hogy a doktor urat idegesítette volna a szőnyeg.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2265) Hogyan szakítsunk?

 

Tibor bá’ online

Az alábbiakban szexológusok véleményét összegezem azzal a kitétellel, hogy egyetértek a megállapításokkal. Na és miért nyúltam ehhez a témához? Mert megítélésem szerint a magyarok (úgy általánosságban) nem tudnak tisztességesen szakítani. Nézzétek meg az amerikai filmeket, karácsony este összeugranak az ex-ek meg a féltestvérek, és mindenki kulturáltan viselkedik, sőt, örülnek egymásnak. Szó sincs haragról, neheztelésről. Így is lehet, de nem nálunk.

Létezik-e fájdalommentes, becsületes szakítás? Lehet hazudni egy viszony befejezésekor? Szakíthatunk-e sms-ben vagy e-mailben, vagy jobb ezt személyesen megtenni? Lehet-e barátság a volt szeretők között? „Nem benned van a hiba, hanem bennem!” – ugye hallottátok már ezeket a szavakat, ha máskor nem, szakításkor, és érdekes, hogy ezektől a szavaktól gondolja az, akit elhagytak, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. Az alábbiakban néhány jó tanács olvasható szakítás előtt állóknak, és azoknak, akiket otthagytak.

Nem minden kapcsolatot szükséges szakítással befejezni. Két találkozó után még nem beszélhetünk viszonyról, ilyenkor, ha nem hívjuk a másikat, vagy mi nem telefonálunk, az már a kapcsolat végét jelzi. Gyáva emberre vall azonban egy tartósabb kapcsolat végét sms-ben vagy e-mailben közölni, és megsértődésre ad (jogosan) okot.

Az internetes ismerkedés bonyodalmakat hozott a szakításban is. Ha valakivel sokáig csak a világhálón tartottuk a kapcsolatot, és csak jóval később került sor a személyes találkozásra, lehet, hogy azonnal kiderül, nem ő az, akire vártunk. Ez gondot okozhat a szakításnál, hiszen esetleg régóta ismerjük a másikat, de valójában egyáltalán nem. Tartósabb kapcsolatot illik személyesen befejezni. Mindenképpen alkalmat kell adni a partnernek, hogy kérdéseket tegyen fel, beszéljen érzéseiről. Ilyenkor legyünk a lehető legőszintébbek, de szilárdan tartsunk ki álláspontunk mellett. A hezitálás felesleges reményeket kelt a másik félben.

Sok mindentől függ az, hogy valaki tud-e volt partnerével baráti viszonyban maradni, ami sok esetben szükséges, vagy közös gyerek, vagy azonos munkahely miatt. Ajánlatos, ha az elhagyott szerelmes egy jó darabig nem keresi volt kedvesét, semmiféle ürüggyel nem hívogatja, és mindenképpen kerüli vele a szexet szakítás után (ne lepődj meg, mert elég gyakori). Fontos, ahelyett, hogy különféle ürügyekkel hívogatnánk azt, aki lapátra tett bennünket, keressünk új elfoglaltságot, hívjuk fel régi barátainkat, vagy sportoljunk. Ne ugorjunk fejest azonnal egy új kapcsolatba, az új partner jelölt lehetőleg legyen ismeretlen a volt partner előtt, mert az ellenkezője nem lenne tisztességes egyik féllel szemben sem.

Ezek a tanácsok természetesen csak kapaszkodók, és nem alkalmazhatóak minden esetben. Az elhagyni szándékozott magyar férfi, ha szolgálati fegyvere után nyúl, egészen biztos, hogy különleges eljárást igényel, amit előre lehet sejteni.

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2264) Buzi, vagy nem buzi? ez itt a kérdés

Tibor bá’ szatirikus online

 

Végiglapozva a múltat, rémülten látom, hogy szexről már hetek óta nem volt szó. Kifejezett hanyagság a részemről, amit most gyorsan bepótolok. Elviszlek tehát benneteket Irán fővárosába, Teheránba, ahol a főtéren egy emeletes daru gémje jó alacsonyra le van engedve ahhoz, hogy egy fekete csuklyás hóhér egy férfit a lelógó kötélre felakasszon. A férfi bűne homoszexualitás, amiért 1979 óta halálbüntetést szabnak ki. Nyugati hírforrások szerint (persze nem túl megbízhatóan) eddig az ujjongó tömeg közel 4000 esetben eshetett át vallásos kielégülésen.

Teljesen érthető, ha két iráni férfi (legyenek Rahim és Karim) fejüket féltve, elmenekültek és a cseheknél kérnek politikai, akarom mondani szexuális menedéket. A nemzetközi egyezmény szerint, amennyiben valakinek az élete forog kockán, akkor mint menekültet be kell fogadni. De mi van akkor, ha Rahim és Karim nem buzik, csak állítják magukról, hogy azok? Valójában nem is irániak, ezt is csak állítják? Az idősebb cseh főtisztek még emlékeznek a régi szép szocialista időkre, amikor nem lehetett sorkatona az, aki meleg volt. Sorozáskor a férfiak 20 százaléka állította, hogy buzi. De ennyi köcsög nem lehet egy országban, mert akkor már kihaltak volna, de hogy a fenében lehet megállapítani, hogy valaki buzi-e vagy sem? Mint látható ez a cseh probléma nem új keletű. Vissza kell nyúlni a gyökerekhez, úgy az 1950-es évekbe.

Amikor idáig értem a beszámoló olvasásában, elkezdtem röhögni. Elképzeltem, amint a sorozáson mindenkit levetkőztetnek (ez különben itt is bevett gyakorlat volt) tök meztelenre, majd behoznak egy pucér bombázót, aki végigmegy a sorfal előtt, a felcser pedig figyeli a pöcsöket, akié egy kicsit is megmozdul az katonai szolgálatra „alkalmas”.

Folytatva a megtörtént esetet, a megbízott belügyi szervek Rahimot és Karimot átirányították Dr. Ondrej Trojan belgyógyász és szexterapeutához, aki Prága belvárosában rendelt, a férfiak megvizsgálása végett. Dr. Trojan jó munkát akart végezni, elvégre a belügy az belügy. Tolmács segítségével elkezdte bombázni a két buzi-jelöltet, ami nem volt semmi, mert a farsi-cseh tolmács történetesen nő volt. Végül a szexterapeuta rádöbbent, hogy megnyugtató eredményt csak akkor kaphat, ha a két férfit fallometrikus eszköz alkalmazásának veti alá. A „fallometria” alatt nyilvánvalóan a pénisz mérését kell érteni. A két iráni férfi pedig választhatott, vagy deportálják őket, vagy nemi szervük megmérettetik. De hogyan?

Az 1950-es években egy Kurt Freund nevű pszichiáter kezdett kísérleteket végezni egy általa kifejlesztett „penil pletismográf” segítségével, ami a pénisz felé áramló vér mennyiségét detektálta. Dr. Freund nem csak leállította a sorkötelesek svindlijét, de egyben arra is rájött, hogy a homoszexualitás nem betegség, aminek következtében 1961-től a cseh büntetőtörvénykönyvből kihúzták az ide vonatkozó büntetőtételt. Emlékezve erre, Dr. Trojan elhatározta, hogy a régen bevált eszköz használatához visszatér. Előbb Rahim, majd Karim péniszére felhelyezett egy csőbilincset. A bilincset pedig elektromosan összekötötte egy műszerrel. A következő lépésben video filmek vetítése következett, ahol előbb meztelen nők, majd meztelen férfiak vonultak fel-le. Most jön a happy end, mert a két férfi a műszer szerint valóban buzi, és így a deportálás elmaradt. Nekem persze a kisördög egyből elkezdett duruzsolni a fülembe. Mi van akkor, ha a két pasi úgy be van szarva, hogy a legszexisebb hím body builderek  látványára se jönnek lázba. Akkor marad a kiutasítás illetve az akasztás, a vizsgálat helyétől függően.

Itt most vége is lenne a dolognak, ha a cseh erekció mérésen nem röhögne fél Európa (mínusz Magyarország). De miután a Bécsben székelő Emberjogi Bizottság tudomást szerzett a cseh gyakorlatról és súlyosan kritizálta érte Prágát. A cseh belügyminiszter védekezésül felhozta, hogy összesen 10 esetben alkalmazták, és már abbahagyták az erekciómérést. De történt más is. Egy harmadik iráni köcsög a teszten való átesés helyett, inkább átszökött Németországba, és ott kért menedéket, amit nem kapott meg. A meleg pasi gyorsan a bírósághoz fordult, ahol el kellett dönteni, hogy maradhat-e vagy visszatoloncolják oda, ahonnan jött, vagyis a csehekhez. Igen ám, de a csehek csőbilincselik az iráni faszt. Amikor a német bíró megtudta, hogy mi vár a kérelmezőre, röhögését valahogy visszafojtva úgy döntött, hogy maradhat, mert a cseh köztársaságban „embertelen” vizsgálatnak vetnék alá.

Közben az is kiderült, hogy a férfi nemi szerv véráramlat mérését bizony a németek is, sőt az amerikaiak is használják (majd pont ők maradnak ki belőle) pedofilok esetében, bűnvádi eljárás során. De ezt is fúrják, mert az eredmény akkor is pozitív lehet, ha a vizsgált személynek van ugyan pedofil hajlama, de ellenáll a kísértésnek, amiről persze a fasza nem tud. Már pedig a puszta hajlam nem büntethető.

A hab a tortára mégis az, hogy egy leszbikus nő vizsgálatánál (csőbilincs helyett egy csiklótapaszt alkalmaznak) Dr. Trojan (állítólag) videó vetítés helyett a vizsgálandó hölgy előtt személyesen maszturbált. Amikor felelősségre vonták, Dr. Trojan azzal védekezett, hogy mindössze egy „demonstratív terápiát” tartott jónak. Ennek ellenére a cseh orvosi kamara 20.000 korona pénzbüntetésre ítélte. Ez minimum 200.000 Forint, ami a Guinness rekordok könyve szerint a világ legdrágább önkielégítése volt.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2263) Einstein detronizálása?

Tibor bá’ online

Kábé száz éve, hogy a fizikusok kiirtották szótárukból az étert, de úgy tűnik a fogalom rehabilitálása a legjobb úton halad.

Maurizio Consoli a Nukleáris Fizika Olasz Nemzeti Intézetének munkatársa szerint a XIX. Század kísérleteinek egy része, melyek meghatározták nézeteinket a Világmindenségről, megérett az újragondolásra.

Az akkori kísérletek alapozták meg azt az einsteini nézetet, miszerint a fény minden körülmények között azonos sebességgel szeli át a világűrt, függetlenül az iránytól és a fényforrás mozgásától. Einstein pontosan erre építette fel a relativitás elméletét, de most úgy tűnik korai volt az ünneplés, mert Consoli nem rég publikált elképzelése szerint nem kizárt a rég eltemetett éter újraélesztése.

Egészen a XIX. Század végéig a fizikusok nagy része úgy gondolta, hogy az űrt valamifajta titokzatos anyagnak ki kell töltenie. Okfejtésük egyszerű volt és logikus, hiszen a fény hullámtermészetéhez nem fért kétség. Márpedig a hullámzáshoz szükség van valami közegre, ami „hordozza” a hullámot. Más szavakkal az éter rezgése hozhatta létre a fényt.

Miután Albert Michelson 1887-ben hallatlan pontossággal sikeresen megmérte a fény sebességét, összeállt Edward Morley-val, hogy kísérleti úton bizonyítsák az éter létezését. Úgy gondolták, ha az űrt éter tölti ki, akkor az égitesteknek a mozgását az éterhez lehet viszonyítani. Azaz, ha a Földön álló megfigyelő szembe fordul a Föld mozgásirányával, akkor az éterszélnek el kell zúgnia az arca mellett. Ebből kiindulva a fény haladhat az éterrel szembe vagy azzal egy irányba, mely utóbbi esetben a fény sebessége nagyobb kell, hogy legyen. Michelson és Morley éppen ezt akarták bizonyítani.

Mivel a Föld a Nap körül másodpercenként 30 kilométerrel kering, ezért a várakozás szerint ennyivel kellett volna a fény sebességének csökkenni vagy növekedni, ami 0,01 %-nak felelt volna meg. A kísérlet során azonban kiderült, hogy szó sincs sebesség változásról. Ezért aztán Michelson és Morley kénytelen volt kijelenteni, hogy a világűrben nincs éter.

Ezt követve számtalan kísérletet hajtottak végre, de az eredeti eredmény nem változott. Csakhogy a történetet nem mindenki nyelte le. 1902-ben William Hicks a Michelson-Morley kísérletet ízekre szedte, és azt állította, hogy az eredmény alátámasztja az éter jelenlétét, mert annak szele a Földet 8 km/s sebességgel fújja. De végül is mibe kapaszkodott bele Hicks?

M & M a kísérletet több napon keresztül végezte, majd átlagolta az eredményt mintha a napok alatt az uralkodó éter-szél iránya nem változott volna. Hicks szerint ez a hatásokat kölcsönösen közömbösítette.

Néhány évvel később Dayton Miller, Michelson korábbi munkatársa, megismételte az M & M kísérletet és ő is 8 km/s éterszelet tapasztalt. Ezt követve a mérést Morley jelenlétében megismételte, és megint csak a korábbi eredményt kapta, de ez alkalommal jóval kisebb hibahatárral.

1921-ben Miller bemutatta az eredményeket Einsteinnek, aki hibás mérést feltételezett. Einstein szerint a különbséget a mérőberendezés kismértékű hőmérséklet ingadozása okozhatta. „Az Isten lehet, hogy körmönfont, de semmiképpen se fondorlatos” zárta le a vitát Einstein, amit nem kívánok minősíteni, mert sose voltam „Einstein párti”.

Ezek után Miller 1800 métert felmászott a kaliforniai Wilson hegy hóval borított részére és megismételte a mérést, de az eredmény semmivel se maradt el a tengerparti melegben mérttől.

Consoli rámutatott, hogy azóta is számos mérés igazolta, hogy létezik mérhető éterszél, jó lehet az egyetemi tankönyvek beszámolói nulla eredményt állítanak. Vagyis a tankönyvek letagadják az igazságot.

Éppen ezért Consoli újfent meg akarja ismételni a kísérletet, ez alkalommal XXI. század eszközeivel. Ez eredmény perdöntő lesz. Ha nem lesz sebesség változás az ügy le lesz zárva egyszer és mindenkorra. Ellenkező esetben számolni kell korszakalkotó változtatásokkal, ami mindjárt Hendrik Lorentz szerepét fogja más fényben feltüntetni.

Lorentz, Einstein kortársa, nem nyerte el a neki kijáró elismerést. Ugyanis a relativitás elméletének kidolgozását Einstein helyett Lorentz-nek kell ítélni.

Másfelől, ha a jelenleg ismert fénysebesség („c”) átléphető, ami Einstein megengedhetetlen, a kvantummechanika egyik rejtélye, vagyis az egymástól távol levő részecske párok azonnali kommunikációja adta talány megoldódik (aminek létezését Einstein sose fogadta el).

Az éter létezésének bizonyítása azt is jelentené, hogy a fizika legalapvetőbb egyenleteit át kell pofozni. Például Dirac egyenlete írja le legjobban a fény és az anyag kölcsönhatását, azaz körvonalazza azt, hogy az egyedi elektronok tulajdonságaira miként hatnak ki a relativitás törvényei.

Consoli elképzeléseinek és magyarázatainak számtalan ellenzője akad, de azt maga Einstein se akarhatná, hogy bárki ne tegye próbára elméletét.

A 2015-ös vizsgálat eredményeinek interpretálásában a tudósok nem egységesek. A legújabb eredmények kiértékelésénél belekeverték a Kozmikus háttérsugárzást is.

Mi nem tehetünk mást, mint izgatottan várjuk a végső eredményt. Egy biztos a szék erősen mozog a mai fizikai ismeretek alatt.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2261) Atomtámadás

VIP. 243.

Jerome M. Hauer szerzőről, aki kormány tag volt helyi és szövetségi szinten, mint a Népegészségügyi Hivatal helyettes államtitkára, aki felelős volt az Egészségügyi Minisztérium Vészhelyzet Felkészülés Részlegért. Ezen kívül jelenleg a Különleges Működő Gyógyászat Folyóirat segédszerkesztője. Valamint az Egészséges Fizikum Társaságon belül a Hazai Biztonsági Részleg elnöke. Doktorátusát a Cranfield Egyetemen szerezte, mesterfokozatú diplomáját a Johns Hopkins Népegészségügyi szakán kapta, Bachelor fokozatát a New York Egyetemen szerezte. Jelenleg a Georgetown Egyetem docense és Cranfiel Egyetem tanára. – A szerző az atomtámadás több aspektusát is sorra veszi.

Történelmi áttekintés

Már több mint 5 évtizede annak, hogy a világ vezetői számára a nukleáris tűzvész lehetősége olyan kiemelt téma volt, mint amilyen most újra előállt. A II. világháborút követően, az Oroszország és az Egyesült Államok között zajló Hidegháború alatt a nukleáris támadástól való félelem az amerikai állampolgárok mindennapjaiban központi kérdéssé vált. A veszély valódiságára utaltak az irodaépületek falára kiakasztott jelzések, merre vezet az út az óvóhelyek felé, iskolások számára tartott óvógyakorlatok, stb. Az aggodalom csúcsát az 1962-es Kubai Válság alatt érték el, amikor számtalan amerikai gondolta úgy, hogy a kérdés mikor, nem pedig, bekövetkezik-e a nukleáris összecsapás az oroszokkal.

Három évtizeddel később következett be a Glasnost és az ősellenségek között kezdett felolvadni a helyzet. Amint ez az új fejlemény bekövetkezett a legrosszabbra való felkészülés is megszűnt. Az óvóhelyekben elhelyezett, tartalékokat tároló hordókat hagyták megrozsdásodni, tartalmukat a használhatatlanságukig, megromlani. Ezt követő időszakban a nagyhatalmak között kialakult az együttműködés következtében elfelejtettük a múltat. Ma az Amerikai Egyesült Államok egyáltalán nincs felkészülve, hogyan vezényelje le egy nukleáris robbanást követő teendőket.

A cikk a továbbiakban foglalkozni fog:

Felkészülés

Mivel nézünk szembe?

Mi várható?

Jelentős gyógyászati kihívás

Mi legyen az első lépés?

Hogyan tovább?

___________________________________________________________________________

A továbbiakban sorra veszem a fejezetek lefordítását és szétküldést a VIP előfizetőknek.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2260) Ihaj-csuhaj sose halunk meg

Tibor bá’ vidám vasárnapja

 Csak a macskának van kilenc élete, az embernek mindössze egy. Viszont ezen az egy élet alatt majdnem mindent rutinszerűen teszünk. Élete folyamán az ember húszezerszer száll fel a villamosra, vagy ül be a gépkocsijába, miközben ötszázszor lépnek a lábára, vagy anyázza le egy félőrült. Ezerötszázszor áll sorba valamelyik hivatal ablaka előtt, és közben háromszázszor csapják be orra előtt az ablakot. Szóval az ember sok mindent tesz igen sokszor. Van azonban valami, amit minden ember egészen biztos csak egyszer tesz, ez pedig….. hát igen, a halál. Meghalni mindenki csak egyszer tud, de egyszer egészen biztosan meg is teszi. Magyarul, ha eddig nem haltál meg, akkor egyszer majd fogsz. Ezzel a ténnyel nem mindenki szeret szembe nézni, ezért ha ezek közé tartozol, akkor ne is olvass tovább. Ha tovább olvasol, akkor viszont figyelj ide, ugyanis mivel még nem haltál meg, az ezzel kapcsolatos tapasztalatod minden bizonnyal nulla. Ezért aztán, amikor jön a halál, jön a meglepetés is csőstül.

A vicc kedvéért tegyük fel, hogy neked nyolcvan előtt nincs kedved elhunyni. Ez különben nem egy túl szerény óhaj, mert Magyarországon az átlag életkor úgy 68 év körül van, amire te most szépen rá akarsz dolgozni, mondjuk húszat. Legyen neked igazad. Csakhogy egyszer ennek is a végére érsz, a kérdés, akkor mi van? A végső eltávozásod azzal fog kezdődik, hogy nyolcvanöt táján eléggé gyanús vagy a családnak, ezért bevisznek egy kórházba. Semmi konkrét bajod nincs, így aztán számodra végső megoldásnak csak a végelgyengülés marad. Aztán egy adott napon kijelented: „jaj de rosszul érzem magam” és ezzel visszahanyatlik a fejed a párnára. Ne is mondjam az ápolók és az orvosok csak erre vártak, ugyanis az ágyadat már rég odaígérték egy vállalkozónak, aki már tejelt is, hogy legyen hova elfektetni a mamáját, aki már évek óta útjában állt, illetve feküdt. Persze a nővérek óriási szakmai rutinnal sürgölődnek körülötted, és roppant nagy hozzáértéssel próbálnak visszahozni a klinikai halálból, mert nem tudni milyen okból kifolyólag, de az „újraélesztés” újabban divatba jött. Tehát másfél órán keresztül újraélesztenek, amiről pontosan tudják, hogy négy perc után tök felesleges. Mi, a téged meglátogató család, egymásra nézünk, jajgatunk, sírunk, egymást vigasztalva nem térünk magunkhoz, hiszen az előbb még szürcsölted az otthonról hozott húslevest, és egy viccet meséltél el nekünk, amit a műtőstől hallottál. Most meg ott fekszel az ágyban agyonbökött vénával, meztelen felsőtesttel, kékre püfölt mellkassal. Kezdünk rádöbbenni, hogy nem vagy többé.

Előfordulhat, hogy te ezt nem várod be, és két héttel korábban kéred a családot, vigyenek haza meghalni. Ezzel az okos húzással azonban sem a halált, sem a bánásmódot nem sikerül elkerülnöd. Ugyanis a családból valaki még időben észreveszi, hogy ki kell hívni az ügyeletet, de milyen ügyeletet? Biztos az orvosi ügyeletet, találgat valaki, jó-jó, de minek ide orvos. Te ugyanis már hulla vagy, és amire valóban szükséged lenne, az egy hullaszállító, de ez az okoskodás érvénytelen. Egy hulla nem attól hulla, hogy nem ver a szíve, hanem attól, hogy ki van róla állítva egy bizonyítvány. Tehát, igenis fel kell hívni az orvosi ügyeletet. Az „Ügyelet” nevű idős úriember fehér köpenyben, a hívást követően 3-4 órával később állít be. Az Ügyelet rád néz, bólint és nekünk, ott lődörgő hozzátartozóknak kiadja a parancsot, hogy fordítsunk meg téged, a hullát, ott az ágyon. Mi összenézünk, hiszen valamennyien nagyon szeretünk, akarom mondani, szerettünk, de a hulládat, illetve a földi maradványodat, a nemrég exitált tested (ezt a szép szót az orvosoktól tanultam), szóval a nemrég exitált tested nem kívánjuk rakosgatni. Valahogy nem vagyunk rá diszponálva (ezt viszont egy zongoraművésztől hallottam).

Ha lenne humorérzékünk, akkor most sorsot húznánk, hogy melyikünkre háruljon a feladat, de nincs humorérzékünk, és rettenetesen tanácstalanok vagyunk. Az Ügyelet nevű, fehér köpenyes úriember méltatlankodik, de aztán valahogy mégis csak olyan pózba kerülsz, ami elő van írva. Ezt követve az Ügyelet kitölt egy több oldalas kérdőívet, amit otthagy nekünk, és lelkünkre köti, hogy hétfőn vigyük el a körzeti orvoshoz, aki már majdnem családi orvos, de azért inkább csak körzeti. Tehát vigyük el neki, de nem a földi maradványodat, hanem a kitöltött íveket. Az Ügyelet távozni készül, de az ajtóból még visszaszól (ezt az ajtóból történő visszaszólás egészen biztos Columbo hadnagytól leste el): a halottért majd jönnek, és ezzel végképp távozik. Mi egymásra nézünk, és azt kérdezzük, ki jön érte? A halál? Az már nyilván nem. Na, majd meglátjuk. Mindenesetre most már hivatalosan is halott vagy.

Három órával később újfent csengetnek, majd belép a lakásba négy tagbaszakadt férfi sötétszürke, erősen kopott, elnyűtt öltönyben. A négy pribék cipel magával egy meglehetősen gusztustalan, pléhből összebarkácsolt, ideiglenes koporsót. A főnökük félrehúz a sarokba és közli velem, hogy a szállítás ingyenes, de az öltöztetés az nem. Jó, hogy mondja, mert az életben nem jönnék rá. Az első problémánk, hogy nem vagy meztelen. A második problémánk, hogy hamvasztva leszel, ha eljutunk odáig, azt pedig lehetne pucéron is, de meg merünk mi mukkanni? Különben az öltöztetés 3800 forint, ha kérünk számlát, ha nem kérünk, akkor csak 3000, és négy kézmosás a fürdőszobában törülköző használattal kombinálva. Mindenekelőtt azonban adjunk egy tisztességes ruhát, ami viszonylag jól fog állni rajtad. Nem jutunk szóhoz, és úgy mozgunk a lakásban, mint a tetszhalottak. Valaki megkockáztatja, hogy az öltöztetés talán egy kicsit felesleges, de többen lehurrogják. Tisztességes állampolgár ilyesmin nem spórol, legfeljebb legközelebb csak egy hónap múlva lesz rántott hús, de az öltöztetés az fontos. A szakemberek meg is magyarázzák, a tested hamarosan merev lesz, aztán a hűtőházban még merevebb. Az öltöztetés most következik be, vagy soha. Mindenki megadja magát, a négy fő elégedetten távozik, és persze téged magukkal visznek. A szűk, pici liftben felállítják a koporsót, ugyanis másképp nem fér be, te majdnem kicsúszol a pléhkoporsóból, de aztán a dolgok rendeződnek. Mi pedig csak percekkel később döbbenünk rá, hogy fogalmunk sincs, hová vittek.

Két nap csendes gyász és megdöbbenés. Hétfőn irány a körzeti orvos, és amilyen szerencsénk nekünk van, délután rendel 14-19 között. Fél háromkor még csak az asszisztensnő van benn, de „a doktor úr perceken belül itt lesz”. Három óra környékén a doktor úr berobog, és fájó szívvel veszi tudomásul, hogy téged többé már nem lehet maszek alapon injekciózni haszontalan vitamin ampullákból, némi felár ellenében, aztán meg a kártyád is ugrott, egy beteggel kevesebb. Máskülönben a Körzetis nagyon rendes. Mindent kitölt, lepecsétel, nem faggat, és végül egy picit tartja a markát, de aztán mehetünk a temetési vállalkozáshoz, akiket nem nehéz megtalálni, a temetőben vannak.

Az iroda ajtaján biztonsági zár, csak belülről lehet kinyitni. Úgy tűnik, ezek hisznek a kísértetekben, és van félnivalójuk. Az ajtón egy tábla, rajta fenyegető szöveg: belépés szigorúan csak szólítás után. Ezek szerint a részvénytársasággá vedlett állami vállalat javában játssza a hatóságot. A meglepetéstől még alig hápogunk egy perce, amikor kivágódik az ajtó, kiront rajta két, talpig feketébe öltözött nő, és hangos szitkok közepette elhagyják az épületet. Nyomukban üget a hivatalvezető, vagy valami hasonló, de az is lehet, hogy a Főatyaúristen. Egy magyar temetőben bármi előfordulhat. A Főatyaúristen is üvöltözik, bár a címzettek már rég nem hallják, de mi igen. Mindenesetre a frász ott a helyszínen kiver minket, pedig beinvitálnak a Főatyaúristen belső szentélyébe, igaz nem elhanyagolható mogorvasággal. Besettenkedünk, majd elnézést kérünk a zavarásért, meg hogy ott szeretnénk hagyni néhány százezer forintot. Tetszik tudni, makogunk, miközben széttárjuk kezeinket, nem tehetünk róla, nekünk azt mondták, hogy ide kell jönni. A Főatyaúristen lekezelően bólint, kitépi kezünkből a papírokat, amit még a fehér köpenyes Ügyelet kezdett kitölteni, és a Körzetis fejezett be. Azt hiszem remegett a lábam, de ebben nem nagyon vagyok biztos. Mindenesetre úgy éreztem magam, mintha én lettem volna a halott, holott a halott te voltál. A Főú. (Főatyaúristen) rám förmedt, hamvasztás lesz? Halkan elrebegtem egy igent, mire a Főú. arcán átsuhant egy gúnyos vigyor, és hangja felcsattant. Így nem hamvasztunk! A halotti bizonyítvány hiányosan van kitöltve, amíg ezt nem pótolják addig nincs hamvasztás. Tanácstalanul nézünk össze. Kiderült, hogy az Ügyelet elnézte az egyik rubrikát. Azonnal elnézést kértünk az Ügyelet helyett, majd kisomfordáltunk az ajtón, és elmentünk ügy intézni az Ügyelethez.

Két nappal később visszamentünk a Főúhoz, de most már tökéletesen kitöltött HB-vel, ami nem házibulit jelent, hanem halotti bizonyítványt, de ezt mi is csak ott a helyszínen tudtunk meg. Természetesen ez alkalommal is az előtérben ültünk és vártuk a bebocsáttatást. A baj az volt, hogy mások is azt várták, és ezek a mások előttünk voltak. Úgy tűnik, az emberek Magyarországon szép sorban elhalálozgatnak. Ugyanis, itt éppen úgy sorba kell állni, mint régen a banánért. Végül azért ránk is sor került, és beléptünk a már alaposan ismert Főú. színei elé. Köszönésünkre bólintott, jelezve, hogy megismer minket, és késlekedés nélkül meg is szólalt. Azt szerette volna tudni, hogy te az elhunyt, hol vagy. Fogalmunk se volt. Tényleg röhej, temetést intézünk, de nincs hullánk. Mentegetődzünk, hogy elvitték. Micsoda balfácán népség, még egy hullára se tud vigyázni, néztük ki a Főú. szemeiből. Csoda, ha tönkre megy az ország? A Főú. gúnyosan szemlélte zavarunk, majd megszólalt, mindegy, majd elintézem. Istenem, mekkora hatalom! Ha nagyon kell, még hullákkal is tud diszponálni. Esetleg pont azzal, amelyikre szükség van, bár hamvasztásnál ez nem feltétlen megalapozott egy követelmény. Aztán Főú. megint kérdezett, hogy akarjuk? Mi szerettünk volna egy szép helyet, esetleg közel a kapuhoz, ahol ritkábban lopják le a koszorúkat a sírokról, ugyanis te, amíg éltél, így szeretted volna. Erre megint jött a gúnyos vigyor, csak itt lehet, és ujjával rábök egy fali térkép egy bizonyos pontjára. Itt nyitottunk sírokat, erősíti meg előző mondatát.

Ez volt az a pillanat, amikor kezdett megjönni a hangom, mert ami sok, az sok. Különben is ennyivel tartoztam neked: tisztelt hölgyem, ha csak oda lehet, ahová az ujjával szíveskedett bökni, akkor minek kérdezi? Nem volt szerencsém, félreértettem, ő úgy gondolta, hogy milyen urnában, milyen urnaterítővel, és mikor? A válaszadást szerfölött megkönnyítette, mert elénk dobott egy fényképalbumot, amiben urnák láthatók totál és premier plánban, valamint fantázia névvel és árcédulával. „Feltámadunk II.” 29.700 forint, „Kegyelet IV.” bíbor páccal 24.200, pác nélkül mindössze 19.800 forint. „Irgalom III.” natúr fenyő 20.800, lakkozva 21.800, intarziával 26.500 forint. Bennem elkezdett derengeni, hogy életem legnagyobb hibáját akkor követtem le, amikor nem urnakészítő kisiparosnak mentem el és azon töprengtem át tudnám-e magam képezni még mielőtt rám is sor kerül, bár úgy saccolható, hogy az ötlet egy eső utáni köpönyeg. Viszont hamarosan kaptunk egy másik fényképalbumot is, amiben fátylak voltak, akarom mondani szemfedők, csak azt nem árulták el hozzá, hogy egy kis rakás hamunak hol vannak a lefedendő szemei. Erre a talányra magunktól kellett volna rájönni. Mindenesetre a választék vonzó volt: Muszlin kendő fekete berakással, szélén azsúr, ára: 8200 Ft. Vert csipkekendő bársony aláhergeléssel, ára: 10.500 Ft. Tüll kendő két sor pikével ára: kerek 8000 Ft. Ugyan ez batikolva is, ára: 11.000 Ft. Az ÁFA minden esetben külön felszámításra kerül.

Szokjuk már meg a szentségét, hogy mindennek ára van. Te meg csak ne röhögj ott a Mindenható jobbján azzal a kitűzött kokárdával, vagy a balján az egy szál szegfűvel. Tudd meg, először rossz helyre vittek, ugyanis ott nem volt krematórium. Onnan téged át kellett szállítani oda, ahol van. Tehát, szállítás rakodással 22.000 Ft. + ÁFA. Hamvasztásos temetés 261.750 Ft. Azért ilyen sok, mert 80 kiló vagy. Ha csak egy gyerek lennél, a család olcsóbban úszná meg. A hamvasztáshoz nagyon sok kWó kell, aminek az árát nem rég emelték harmadszor fel az idén. Hűtés = 1.890 Ft/nap. Tulajdonképpen bagatell. Egy kiló mélyhűtött őszibarack 1020 Ft és az csak egy kiló, igaz, mínusz 18 fokon, te pedig alig éred el a plusz kettőt, de hát a hűtés, az hűtés. Urnafülke betéti díj = 8.000 Ft/10 év. Se hosszabb, se rövidebb időre nem lehet. Részletfizetés nincs, és a lízing is kizárt. Az összeg természetesen tartalmazza az ÁFA-t, mert az állam nem lehet tekintettel az állampolgárság egyoldalú megszüntetésére. Az viszont meglepő, hogy a bérleti díjat nem toldják meg közös költséggel, és a közös képviseletet még nem találták ki. Ennek az elnéző magatartásnak oka valószínűleg az, hogy a halottak kifejezetten jó bérlők, konyha és fürdőszoba használatra nem tartanak igényt, alig van velük gond. Carrarai márványlap, 26×26 cm, begipszeléssel együtt 15.400 Ft. A betűbevésés fekete színezéssel betűnként 820 Ft, arany befestéssel betűnként 1.360 Ft. A temetői sorszám bevésése kötelező! Pap + kántor 22.800 Ft, kántor nélkül a költség megegyezés szerint. Külön rendelhetők: gyertyák (darabra), szőnyeg (méterre), zene magnóról (percre), stb. számtalan extra egyéni igény szerint.

Ez az a pont, amikor kezd lelkiismeret furdalásod lenni, és már bánod az egész végelgyengülést. Bizony, bizony, tovább élni sokkal olcsóbb, mint meghalni. Látod! Látod! De nincs visszaút, és még örülhetsz, hogy sikerült minket itt hagynod mielőtt az amerikai kultúra a Valentínó-day és Halloween-tök sikeres elterjesztése után megérkezik a magyar temetőkbe is, mert bizony hamarosan lesz még hullaberetválás, balzsamozás, függöny, baldachin, orgonabúgás, fekete tollcsákós halottkísérők. Szóval egész iparág dobja majd be magát, olyan jó kis kapitalista módra. Nálunk ez még egy picit szocialista, és egyelőre ezért nincs például lélekharang se, mert ha lenne, akkor az egész országért szólhatna.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2262) Breaking

 

A Bulletin of the Atomic Scientist társaság tegnapi hírlevele Észak Korea interkontinentális ballisztikus rakétájával foglalkozik. A pontos számításokból kiderül, hogy csak majdnem van szó ICBM-ről. Ehhez azt tudni kell, hogy a Bulletin atom tudósai nem az optimizmusokról híresek, ha ők ezt állítják, az égészen biztos igaz. Az oroszok két héttel ezelőtti jelentése (amiről írtam) helytálló volt, vagyis ők se fogadják el az ICBM jelzést. Az északiak trükkje az volt, hogy a rakéta hasznos terhe minimálisra volt csökkentve. Az atom tudósok azt állítják, hogy Észak Korea jelenleg nem képes 500 kg-nál könnyebb atombombát előállítani. A rakétamotor pedig olyan, amilyen, különben pedig az oroszoktól származik (nem tudni hogyan).

Miről van akkor szó? Az amerikaiak szokásukhoz hívem hazudnak a pillanatnyi érdeküknek megfelelően. Szaddam esetében tömegpusztító (atom) fegyvereket hazudtak oda. Asszad esetében mérges gáztámadást hazudtak oda. Kuvait esetében inkubátorból kihajigált csecsemőket hazudott oda, stb. Most azt hazudták össze, hogy Kimnek interkontinentális ballisztikus rakétája, és miniatűrizált atom bombája van, mert a terv a meglepetésszerű letámadás volt természetesen atombombákkal. Most, hogy Kína kijelentette, ha megtámadják Észak Koreát nem marad semleges, a helyzet megváltozott. Most majd ki kell mászni a szarból, amibe Trump belepotyogott.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(550) – Megint angol humor

Tibor bá’ online

Igen, van angol (amerikai) humor és határozottan más, mint a magyar humor. Persze az angol humor élvezéséhez kell tudni angolul és ismerni kell az angol életformát, az angol szokásokat. Ennek ellenére értelmes magyar emberek számára is jelent kellemes kikapcsolódást, ha le vannak fordítva magyarra. Mivel a szombat egy könnyű nap, és igazán ki is lehet néha kapcsolódni az örökös aggódásból, a mai napra összeszedtem néhány angol viccet.

I.) A Los Angelesi repülőtéren várakozásközben két idősebb nő beszélgetni kezd. Az egyik egy gazdag férjet kifogó kaliforniai, arrogáns nő, a másik valamelyik déli államban élő, finom lelkű nő volt. A beszélgetés hamarosan a gyerekekre terelődött, amikor is a kaliforniai nő megjegyezte: Amikor az első gyerekemet a világra hoztam, a  férjem vett nekem egy új házat. Amire a másik nő azt válaszolta, hogy „az isten éltessen”. A kaliforniai folytatta, amikor a második gyerekemet szültem, a férjem megvette nekem a legújabb Mercedes-Benz modellt. A déli nő erre újra azt válaszolta, hogy „az isten éltessen”. De a a kaliforniai folytatta, amikor a harmadik gyerekem meglátta a napvilágot a férjem megvette nekem ezt a gyémántokkal kirakott karkötőt. És persze a másik nő újra csak „az isten éltessen”. Ekkor a kaliforniai megkérdezte a másikat, a te férjed mit vett neked az első gyermeked születésekor? Az én férjem befizetett egy illem tanfolyamra. Illem tanfolyam – kiáltott fel a kaliforniai – az isten szerelmére, miért? Erre a másik nő megadta az egyszerű választ – például azért, hogy azt mondjam neked „az isten éltessen” ahelyett, hogy kifutna a számon: „ki a picsát érdekel?”

II.) Egy napsütötte reggelen a férj csónakkal hazaérkezik a pecázásból a tóparti nyaralójukba és gyorsan lefekszik. A feleség, bár nemigen ismeri a tavat, elhatározza, hogy kifut a motorcsónakkal a tóra. Egy idő után leállítja a motort, kiveti a vasmacskát, felteszi lábát a csónak oldalára és elkezdi olvasni a legújabb bestsellert. A csend és a magány isteni, de csakhamar a csónak mellé manőverez egy csősz – Jó reggelt asszonyom, mit csinál ön itt? – Mit csinálok, láthatja, olvasok egy könyvet. – Igen – válaszol a csősz – de ön egy pecázni tilos területen van. – Sajnálom – válaszol a nő – de én nem pecázok, hanem olvasok.  Igen, igen – így a csősz – de látom rendelkezésére áll az eszköz, és bármely pillanatban elkezdheti használni. Sajnálom, de fel kell önt jelentenem és most velem kell jönnie. – Erre a nő a következőket mondta – ha bekísér, akkor fel fogom jelenteni szexuális zaklatásért. De asszonyom – válaszolt a csősz – még csak hozzá se értem önhöz.  Ez igaz – vallotta be a nő – de látom rendelkezésére áll az eszköz, és bármely pillanatban elkezdheti használni. Minden jót asszonyom és jó olvasást – és ezzel a csősz elhúzott a csónakjával. —- Mi ebből a tanulság? Sose vitatkozz egy olyan nővel, aki olvas. Könnyen lehet, hogy gondolkodni is tud.

III.) Egy csodálatos olasz nővel jártam egy évig, ami után eljegyeztem és kitűztük a házasság kötés időpontját is. Csak egy apró kényelmetlenség volt a dologban. A leendő feleségemnek volt egy gyönyörű, fiatal húga, aki feszes miniszoknyát viselt, sose volt rajta melltartó, amikor közel került hozzám rendszerint lehajolt, és volt rá gondja, hogy mindent meglássak. Ez nem lehetett véletlen, mert ha volt valaki a közelben, akkor nem csinálta. Közvetlenül az esküvő előtt a hugica felhívott, hogy menjek át hozzájuk és együtt nézzük át a meghívandók listáját. Át is mentem, és mit ad isten egyedül volt. Azt mondta, hogy az esküvő előtt szeretkezni szeretne velem csak egyetlen egy alkalommal, azaz most, még a szertartás előtt, mielőtt megfogadnám az örök hűséget. Rettenetesen meglepődtem, a nyelvem is elakadt, de ő folytatta – felmegyek az emeletre a hálószobámba, gyere utánam meztelenül foglak várni az ágyamban. Lebénulva néztem, amint lassú léptekkel megindult az emelet felé. Amikor eltűnt az ajtó mögött én megfordultam és kirohantam a házból, és egyenesen a kocsimhoz tartottam volna, de a menyasszonyom egész családja nagy hirtelen előkerült, körülvett és boldogan tapsoltak nekem. A leendő anyósom könnyes szemekkel ölelt át és azt súgta a fülembe, hogy nagyon boldogok, mert kiálltam a próbatételt. Ennél jobb férjet el se tud képzelni a lányának. —– Mi ebből a tanulság? – A kondomot tartsd mindig a kesztyűtartóban.

IV.) Hat kérdés, amire szeretnénk megtudni a választ: 1) A nők mellbimbója körül mik azok az apró kis szemölcsök? – „itt kell szopnod” Braille jelekkel. 2) Milyen egy ausztrál csók? — Ugyanaz, mint a francia csók, de „ott lent” [Ausztrália mellékneve „ott lent” = „down under”. 3) Mit kezdhetsz 365 elhasznált kondommal? — Összeolvasztod őket, gumiabroncsot gyártasz és elnevezed Goodyear-nek (Jó év) 4) Miért adnak a hurrikánoknak női nevet? — Mert amikor jönnek, akkor vadak és nedvesek. De amikor mennek, elviszik a házad és a gépkocsidat. 5) A lányok miért dörzsölik a szemüket, amikor reggel felkelnek? — mert nincsenek vakarható golyóik. 6) Egy férfi részére mi a legcikisebb esemény? — Amikor felálló fasszal nekifut egy falnak és beveri az orrát.

V.) Fürdés közben egy 3 éves kisfiú a fütyijével játszik és kérdezi a mamáját – mami ez lenne az eszem? Még nem – válaszol a mamája.

VI.) Egy fiatal néger fiúnak felmond a főnöke, amire a fiú kifakad – azért mondasz fel mert néger vagyok. Erre a főnöke így válaszol – Nem, nem, azért vettünk fel, mert néger vagy, és most azért rúgunk ki, mert semmire se lehet használni. — Ez persze érvényes volt Barack Obamára is.

VII.) Károly herceg minden este lemegy az utcára és körbe sétája a háztömböt. A második sarkon elmegy egy strihelő kurva mellett, aki odasziszegi neki – száz font. Károly herceg veszi a lapot és vissza sziszeg – legfeljebb öt font. Másnap a jelenet megismétlődik – Száz font/nem, legfeljebb öt font. Ugyanígy a harmadik este. Sőt, heteken át. Egyik este Caméla elhatározza, hogy elkíséri a férjét. Károly rettenetesen izgul, mert nem szeretné, ha Caméla felfigyelne valamire és csak remélni meri, hogy a kurva lesz olyan tapintatos, és csendben marad. Közben közelednek a sarokhoz, ahol a kurva áll. Károly fel se mer nézni, talán így elkerülhető a botrány. Amikor egy magasságra érnek a kurvával, az halkan megszólal. – Na látod, ezt kapod öt fontért.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2259) Trump elnök úr, meg kellene állapodni Észak Koreával

VIP. 242.

 

Szerző: William J. Perry az Egyesült Államok volt (1994-1997) honvédelmi államtitkára. – Az eredeti cikk szerkesztett fordítása.

Mottó: Észak Korea valószínűleg beleegyezne egy nukleáris megállapodásba, ha cserébe gazdasági segítséget kapna Dél Koreától, és biztonsági garanciákat az Egyesült Államoktól.

1999-ben jártam Észak Koreában Bill Clinton amerikai elnök, Kim Dae-junk koreai elnök, és Keizo Obuchi japán miniszterelnök felkérésére, hogy tárgyalásokat kezdeményezzek az észak koreaiakkal, aminek értelmében felhagynának nukleáris programjukkal, és nagy hatótávolságú rakétafejlesztésükkel, amiért cserében Dél Korea és Japán gazdasági segítséget nyújtana, míg az Egyesült Államok biztonsági garanciát adna.

A tárgyalások biztatóan folytak, ami után Kim Jong-il észak koreai vezető katonai tanácsadóját 2000 októberében elküldte Washingtonba a megállapodás nyélbeütése végett. A végső megállapodáshoz igen közel álltunk, de még mielőtt a Clinton adminisztráció aláírhatta volna a megállapodást, az elnökletnek vége szakadt. Az USA vezetését 2001-ben George W. Bush vette át, aki 2 évre azonnal leállította tárgyalásokat Észak Koreával, és beleegyezett abba, hogy Kína javaslatára elkezdjenek egy hatoldalú tárgyalást Észak Korea veszélyes nukleáris programjával kapcsolatban.

A több mint tíz éven át tartó hatoldalú tárgyalás egyetlen eredménye az volt, hogy Észak Korea nukleáris eszközöket fejlesztett ki, nukleáris robbantásokat és nagy hatótávolságú rakétákat sikeresen tesztelt, és egyre fenyegetőbb retorikába kezdett. Tény az, hogy Észak Korea nyíltan fenyegetett nukleáris fegyvereinek bevetésével Dél Korea ellen. Néhány napja pedig Donald Trump kijelentette, nem fogja megengedni, hogy Észak Korea interkontinentális ballisztikus rakétát hozzon létre. Észak Korea több rakétát is kilőtt, amelyek a Japánhoz tartozó tengerekbe csapódott be. Néhány japán vezető annak adott hangot, nem kellene-e megelőző csapást mérni Észak Koreára?

Nyilvánvaló, hogy a helyzet veszélyes és egyre veszélyesebbé válik. Azonban a veszély nem abból adódik, hogy Észak Korea meglepetésszerű atomtámadást hajthat végre. Észak Koreát évtizedek óta jól ismerem, komoly beszélgetéseket folytattam katonai és politikai vezetőkkel. Igaz, hogy az észak koreai vezetők a múltban felvállaltak kockázatokat, számtalan elfogadhatatlan dolgot tettek Dél Korea ellen, és saját népükkel szemben is kegyetlenek.

Azonban nem őrültek, ahogy azt sokan hiszik. Észak Korea egy gonoszok által vezetett ország, ami párját ritkítja a Világban, de vezetőinek tetteiben logika húzódik meg. Logikájuk alapja a hatalom minden áron való megtartása, a Kim dinasztia fenntartása, ami mindenek ellenére a mai napig sikerült.

Az észak koreai vezetők nem bolondok, amit sokan feltételeznek.

Most egészen más problémával állunk szemben, mint amikor az Al Kaidára vagy az úgynevezett Iszlám Államra gondolunk. Az észak koreai vezetőségnek nincs öngyilkossági hajlama, nem akarnak mártírok lenni. Hatalmon akarnak maradni, és pontosan tudják, ha atomtámadást hajtanak végre, akkor az országuk elpusztul, ők pedig meg lesznek ölve. Ez lenne a Kim dinasztia vége.

Atomfegyvereik óriási előnyt jelentenek a hatalom birtoklásában, de csak akkor, ha nem nyúlnak hozzá. Véleményem szerint Észak Korea atomfegyverei igen veszélyesek és felbátoríthatja a vezetőket, hogy még nagyobb kockázatot jelentő provokációkat hajtsanak végre Dél Korea ellen, mint korábban tették. Könnyen túl feszíthetik a húrt és kiprovokálhatnak egy dél koreai katonai akciót, ami a konfliktust kiszélesítheti, beleértve az Egyesült Államokat is.

___________________________________________________________________________

A folytatást elküldöm a VIP előfizetőknek.

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2258) Hányadik gyerek vagy a családban?

Tibor bá’ online

 

Egyáltalán nem mindegy hányadik gyerek vagy a családban, amit részben a természetnek, részben a szülőknek köszönhetsz.

Köztudott, hogy az egyed nemét az x és az y kromoszóma határozza meg. Az y kromoszóma a többihez képes egy aprócska valami, aminek az a következménye, hogy az y kromoszómát hordozó spermium könnyebb, mint az x kromoszómát hordozó. A könnyebb spermium gyorsabban mozog, ezért nagyobb az esélye annak, hogy a petesejtet ők termékenyítik meg. Ennek statisztikai következménye, hogy 100 leány csecsemő születésére 105 fiú csecsemő esik. A hímivarú egyedek azonban sérülékenyebbek, ezért ez a számbeli fölény 1-2 évtizeden belül eltűnik, és 90 év tájékán már a nők aránya lesz kb. kettő az egyhez.

Az y kromoszómás spermiumok előnye azonban tiszavirág életű, gyorsabban is halnak el, mint az x kromoszómások. Ebből adódik az a jelenség, hogy a házaspár első gyereke nagyobb valószínűséggel fiú, míg a második gyermek általában lány. Az ok egyszerű, aki naponta szeretkezik annak a spermájában a két különböző kromoszómás spermiumok száma nagyjából megegyező, és ugye a fürgébb y hordozóknak nagyobb a célba jutási esélye. Aki hetente csak egyszer szeretkezik annak a spermájában jóval több az x hordozó, mert az y hordozó nagy része egy-két nap alatt elhal. Hiába gyorsabbak a y hordozók, az x hordozó nagy száma ezt több mint kompenzálja. Tanulság? Ha fiú gyereket akarsz, akkor naponta közösülj, legalább a teherbeesésig.

A gyermekek megszületése után a szelektálást átveszik a szülők. A tapasztalat azt mutatja, hogy míg az elsőszülött fiú szorgalmasan tanul, az utána következő inkább focizik. Az elsőszülött valószínűleg orvos lesz vagy ügyvéd, a fiatalabb testvér inkább valami más. Na de miért? Mert a kezdetben rutintalan szülők az elsőszülöttet túlzottan féltik, ezért a gyerek fizikuma helyett az eszére támaszkodik. Érdemes megjegyezni, hogy a Mercury program hét eredeti asztronautája mind elsőszülött volt. Az egyetemek statisztikája szerint a fiatalabb testvérek általában „veszélyes” sportokat kedvelik, amiket az elsőszülöttek inkább elkerülnek.

Ha szülők ügyelnek az igazságosságra, még akkor is az a helyzet, hogy az elsőszülöttek átlagosan 3000 órával több szülői „figyelemben” részesülnek.

Idősebb anyukák úgy nyilatkozhatnak, hogy a legkisebb gyerek áll legközelebb a szívükhöz, de probléma esetén a legidősebbtől kérnek segítséget.

Azt is megfigyelték, hogy a testvérek közötti kevesebb, mint két év korkülönbség kevesebb konfliktust eredményez, míg a két évnél több korkülönbség pont ellenkezőleg hat.

Az elsőszülötteknél apró problémák esetében is gyerekorvoshoz fordulnak, aztán rutinra tesznek szert, ami azt jelenti, hogy a további gyerekeknél már alig támaszkodnak az orvosra. Ennek természetesen meg van a nevelési hatása. Ahogy az is a nevelés következménye, hogy az elsőszülött megpróbál tökéletes lenni, míg a legkisebbnek eszébe se jut.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(538) Egészségügy 2011

Tibor bá’ online

A tegnapi poszt kiegészítéséhez egy 1911-es hőbörgés

A családi terv szerint tegnap, azaz szombaton leszedtük volna a  cseresznyét az utolsó fáról. Még azt is beterveztük, hogy ezt a 8-10 kilót lefagyasztjuk, mert a téli gyümölcs már-már megfizethetetlen. Azonban az égiek beleköptem a levesbe, Egészen más volt számunkra megírva a tegnapi napra. Éva a nagy igyekezetében rükvercben simán lelépett egy méteres támfalról. Puffant egyet, aztán nyögés, majd csend, én meg még  csak a létrát hoztam. Éva ül a fűben és keserves képet vág, én meg nem értem mi van. Erre elkezdi mutogatni a sebeit és pityereg hozzá. Betámogattam az ágyra, kiderült, hogy mindenütt zúzódás, de a legfájdalmasabb a medencecsont. Na cseszd meg, ha eltört a medencecsontod, akkor egy darabig nem szedsz cseresznyét. Világos dolog, kell egy röntgenfelvétel, van-e törés vagy nincs. Ez most a téma, a többi lényegtelen. Telefon: 104. Bemondom mi történt és a címet. Mi persze egy kicsit lelógunk a térképről, ami ilyenkor nem túl szerencsés, de nem, még 5 perc se telt el, és már hallom a távoli szirénát. A szervezés tökéletes, nyilván nem Vörösvárról jöttek, hanem valahol útközben elcsípték őket rádiótelefonnal. Az állomány viszont nagyon messze van a tökéletestől. Tudom, pofára egy vén hülye fasznak nézek ki, és a körülményekből ítélve nyilván nem éhezünk. A mentő tiszt tehát nem lacafacázott hanem egy szuszra közölte velem, hogy a kapu nagyon messze van a háztól (80 méter), az ő hétvégi munkája nincs megfizetve, a gyér fizetését a betegeknek kell kipótolni, és sose tudhatom mikor kapok infarktust. Az igazság az, hogy meglehetősen nagyvonalú vagyok, mondhatnám  bőkezű, de az ilyen szövegre nem veszem elő a pénztárcámat. Hálából a mentős otthagyott, ugyanis megbeszéltem vele, hogy miután Évát levitték, kiengedem a kutyákat a kennelből és megyek mögöttük. Mire lementem a mentőkocsinak hűlt helyét találtam. Évát elrabolták egy szál bugyiban, igazolvány, papucs, fogkefe, köntös, törölköző, stb. nélkül.  Mivel tudom, hogy a János… bocsánat, most már Szent János Kórházhoz tartozunk, betéptem én is a kórházba. V. kapu – 600 forint – Traumatológia. Itt összefutottam a mentősökkel, akiket elküldtem az anyjukba és messziről láttam a feleségemet is, de nem engedtek hozzá. Mondtam az asszisztensnek, hogy valami információt szeretnék kapni, mert az mégsem megy, hogy a feleségemet elrabolják, itt betolják egy nagy ajtón és nekem fogalmam sincs mit fognak vele csinálni, mikor és hogyan. Mielőtt felvágják a hasát, esetleg konzultálhatnak velem. Sajnos egy 120 kilós asszisztensnő (nem kifejezetten egészségügyi reklámdarab) a testével kiszorított a teremből, ahol különben négy hordágyon feküdtek a szombat délelőtti szabadidő áldozatainak egy része, volt egy adminisztrációs asztal 3 össze-vissza futkosó asszisztensnő és egy ki-bemászkáló orvos. Időnként érkezett két-két mentős egy hordággyal, és szép lassan gyűltek az ellátásra várók. Volt akinek pont most jutott eszébe, hogy levágja 3 ujját. A másik a Gellért-hegyen maunting bikozott, és nem túl szabályosan legurult a Gellért Szálló forgó ajtajáig. A harmadik lement a pincébe, de a sörhasától nem látta a létrát, mellélépett, majd elterült a kövezeten. Találékony egy társaság. A mentősök leadták a hordágyon nyögő betegeket és mellékeltek hozzá egy kitöltött törzslapot, amiből kiderült néhány nagyon fontos adat. Évának – például még a házban – megmérték a  vérnyomását – csak az isten tudja miért – (115/80) és a vércukrát (6,3 mmol/l), Valamint kapott egy tetanusz injekciót és az összes súrlódását (volt vagy hat) beecsetelték szép pirosra és leragasztották. Ez utóbbi nagyon fontos, mert ha nem ragasztják le, akkor asszisztensnőnek nincs mit feltépni.

Kábé egy órával később, ami alatt semmi nem történt, Évát kitolták a nagy teremből és áttolták a folyosó végén lévő röntgen szoba elé, ahol már 4 hordágy szép sorban várakozott. Másfél órával később a röntgenből kijött egy röntgenológus és elkiáltotta Éva nevét. Erre odamentem hozzá, ő pedig megkérdezte, hogy én lennék Antalffy Éva? Miért, úgy nézek ki? Kérdeztem vissza. Antalffy Éva a feleségem és ott lapul 8 hordágy között, várja a végítéletet. Azt mondja a röntgenológus, hogy jöjjön be. Tényleg? A hordágyat hozhatja magával? Kerítsen egy beteghordozót. Én kerítsek? Nekem mindegy, rántott egyet a vállán a röntgenológus. Majd én betolom, vállakoztam. Fel is tudja emelni? Majd megpróbálom, ha már az előbb kitiltottak a kezelőből.  – Betoltam, átraktam, kimentem, vártam, behívtak, hogy vigyem ki. Átraktam, kitoltam, áttoltam a kezelőbe, ott rám ripakodtak, hogy vigyem ki. Kitoltam. Vártunk, de csak néhány percet. A röntgenfelvétel 3 perc alatt megszáradt, nyilván valami szuper berendezés, mert régen egy órát száradtak a filmek. Berendezés tehát van, csak az állomány!  Mindegy a röntgenológus rárakta a 4 felvételt Éva mellére. Nekiestem a felvételeknek. Egy-egy kar, egy mellkas és egy medencecsont. Medencecsont ép, OK.  Délután 2-kor végre megtudtam, hogy az esés viszonylag szerencsés volt. Bevittem volna a felvételeket a kezelőbe, de az ajtóban rám kiabáltak, hogy álljak el az útból. Elálltam, az orvos éppen kijött. Mondom neki röptében, hogy készek a röntgen felvételek. Erre a válla felett visszasziszegte „örülök neki”. Erre aztán bepipultam, főleg azért mert Éva TB járulékára havi 5100 forintot fizetek, mert nincs munkahelye és még nem nyugdíjas (persze segélyt, munkanélkülit, stb. nem igénylünk). A röntgenfelvételeket leraktam az íróasztalra és közöltem velük, hogy tologattam, rakosgattam a beteget, elhoztam a röntgenfelvételeket, a diagnosztizálással ne fárasszák magukat, elvégzem azt is helyettük. Ezzel Évát kitoltam a kocsihoz, átraktam (kezdek belejönni), hazahoztam, kiraktam, megetettem, megfürdettem. Az alulfizetett egészségügyi dolgozók szarják magukat össze. Ahhoz képest, amit művelnek szerintem túl vannak fizetve, nem alul. És ne hordják olyan magasan az orrukat, mert bár Évának az oldalán 3 tenyérnyi kék folt van, ami komoly trombózis veszélyt jelent, a vérhígító adása kiment a fejükből, azt nekem kellett pótolni.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2257) Gyógyászat

Tibor bá’ online

 

Több témában is ért a vád, hogy makacsul ragaszkodom elveimhez, nem engedek esélyt semmi alternatívának. Ezt elsősorban a történelmi egyházak által hirdetett másvilág-lélek témában vágták a fejemhez, de nem kíméltek az alternatív gyógyászattal kapcsolatban se. Vajon miért utasítok el mindent csípőből, és miért nem adok esélyt például az akupunktúrának. Igaz, hogy sok kókler van, de van közöttük igazi tudás birtokosa is. Más szavakkal a vízzel együtt kiöntöm a gyereket is.

A válasz a következő. Az alternatív gyógyászatban fellelhető gyöngyszemeket a hagyományos orvostudomány átvette. Ha volt valóban hatékony gyógynövény, akkor annak a hatóanyagát már szintetizálták és gyártják (pl. digitálisz, aszpirin, kinin, stb.). Ugyanez vonatkozik a praktikákra is (pl. hő kezelt nemi betegség). Úgy gondolom, hogy olyan sok a  pénzre utazó kókler, hogy nem érdemes próbálkozni. Ha egy tóban 100 hal van, amelyek közül egy ehető, 9 ehetetlenül rossz ízű, 90 pedig mérgező, akkor én azt tanácsolom, hogy ne pecázz ebben a tóban. Az alternatívában hívők pedig pecáznak. És lefogadom, hogy a tó esetében nekem adsz igazat. Alternatív gyógyászat esetében miért nem? Ha tudom, hogy sok a kókler, akkor minek kísérletezni?

Hogy van benne valami, amit kár lenne veszni hagyni? Emlékeztek Déri Jánosra, a csodás műsorvezetőre és riporterre? Nos, egészen fiatalon tüdőrákja lett. Értelmes, széles látókörű férfi volt, aki a végén alternatív gyógyászathoz fordult, és kiment egy ilyen mexikói klinikába, ahol egy kisebb vagyonért alternatív gyógykezelték. Majd hetekkel később hazaengedték meghalni. Emlékeztek Kovács Ádámra és a csodálatos rákgyógyító formulájára, a celádámra? Emlékeztek a Béres cseppekre? Emlékeztek a Bánfi hajszeszre? Titokban, a kapu alatt, mert a hatóságok üldözték. Meggyógyult valaki? Visszanőtt valakinek a haja? Nem, nem és nem. De az emberek szájról szájra adták a tuti jó gyógyszert, mert a remény hal meg utoljára. Most a nehézvíz gyógyítja a rákot, és mindig lesz valami új, amiben lehet hinni. Tudom, nehéz azt mondani, hogy leszarom az ezoterikát, én kimondom.

De nézzük, mi vezette az embereket az alternatívák felé! Az, hogy csalódnak az orvosokban, a gyógyításban, aminek van valós oka. Az orvos is pénz után nyargaló iparos lett. A körzeti orvos néhány forintot kap egy-egy beteg után, ezért az a célja, hogy minél többet hozzá iratkozzanak fel. De a sok feliratkozóból sok beteg lesz, akiket futószalagon kell ellátni. Az orvos tehát követ egy rutint, egy olyan rutint, ami statisztikailag a legjobb eredményt hozza. Magas láz, vizelés közben csípő fájdalom? Ez vesemedence gyulladás. Tiszta sor, felír tehát CIFRÁNT. 100 beteg közül 99 ripsz-ropsz meggyógyul, mert a CIFRÁN egy piszok erős antibiotikum. De a századik beteg kórokozója rezisztens a Cifránra, a beteg az istennek se gyógyul. Na, akkor jön a baktérium kitenyésztése (5 nap) és felírják a megfelelő gyógyszert. Ha a beteg 80 éves és 8 napig van 39 °C láza, akkor temethetik. Rohadt, szemét orvos! Persze, de a baktérium tenyésztés ára 5000 forint. 99 feleslegesen elvégzett vizsgálat fél millió forint. Ki vállalja ezt fel? Megoldás? Szerintem ma már minden értelmes embernek meg kell tanulni minimálisan alapfokon az orvostudományt, és ki kell  nyitnia a bukszáját. Ez van, ezt kell szeretni. Ha legalább alapfokon értesz a betegségedhez, akkor az orvos komolyan fog venni, figyelmesebb lesz. A hozzáértéssel többre mész, mint a paraszolvenciával.

Az  viszont súlyos tévedés, hogy amit a modern orvostudomány nem tud gyógyítani, azt valami más viszont tudja. Hiába csalódsz a modern orvostudományban, nincs jobb, csak azt jobban gyakorló. Nem a tudománnyal van baj, hanem egy adott orvossal.

Igen, az orvosok fenn hordják az orrukat, olyan nyelvet használnak, ami a laikus számára nem érthető. Ez természetesen nem véletlen. Az emberek az egészségükhöz jobban ragaszkodnak, mint a vagyonukhoz. Ezt az orvosok emberemlékezet óta kihasználták. Mindent elkövetnek, hogy hidd el, ők felsőbbrendűek. Ez nekik létkérdés, megélhetési taktika. Kontra indikáció? Mint fenn, tanuld meg a megtanulandókat. Néhány éve egy ultrahangos vizsgálat után (20  rongy paraszolvencia, mert akkor még fizettem) megkérdeztem a kardiológusnőt, hogy hány százalékos az EF-em (ejekciós frakcióm)? Rám ripakodott: „mondtam, hogy jó a bal kamra funkció”. Akkor még csak kezdő voltam és nem tudtam, hogy a jó bal kamara funkció kizárja az alacsony ejekciós frakciót. Egy évvel később ilyen hibát már nem követtem el. Később  már az idős körzeti orvos tőlem kérdezte meg, hogy mivel vittem le az LDL koleszterinemet ilyen piszok alacsonyra? Ma meg már nem vizsgálatra megyek, hanem konzultációra. „Megbeszéljük” mi lehet a panaszom oka.

Persze van az éremnek másik oldala is. Ha egy beteg elmegy az orvoshoz azzal, hogy fáj a feje, és nem mond semmi mást, akkor az orvos tényleg kénytelen találgatni. A fejfájásos panasz túl kevés ahhoz, hogy diagnosztizálni lehessen. De mondjuk, elküldi szemészetre, hátha agydaganata van a panaszosnak. Ez természetesen csak próbálkozás. Aztán idegosztály, mert a fejfájás mellé a beteg nem közli, hogy nem tudják fizetni a törlesztő részletet és úgy néz ki, hogy ugrik a lakás. Persze, van eset, amikor a tünetek egyértelműek, de az orvos az istennek se jön rá, mi a baj. Miért, van vízvezeték szerelő, aki után csöpög a csap. Másikat kell hívni. De nem alternatív gyógyászathoz fordulni, mert ott kedvesek, figyelmesek, türelmesen magyaráznak. Hát naná, nem gyógyítanak, és mégis  versenyben akarnak maradni. Olyan ez, mint a bűn csúnya lány, halál kedves és figyelmes. A bombázó pedig flegma és többnyire undok. De gondold meg, mennyi az esélye egy pökhendi bányarémnek? Nulla!

Hamarjában csak ennyi, de biztos vagyok benne, hogy egy alapos vitához ez is elegendő.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

 

 

 

Éljetek a lehetőséggel

(2256) A világgazdaság az összeomlás felé tart

VIP. 241

 

…….. a gazdag országok befektetői kihátrálnak a tőzsdéről, vagyis saját gazdaságukból és olyan követelésekbe fektetnek, amelyek pillanatok alatt készpénzzé válthatók. Ezzel az elit gyakorlatilag beismeri, hogy szerintük a gazdaság totálisan labilis…….

___________________________________________________________________________

A teljes fordítást elküldöm a VIP előfizetőknek.

__________________________________________________________________________

The Elites Are Jumping Ship As The Financial Collapse Draws Near

By Mac Slavo

July 29, 2017  – It’s easy to think of the political and financial elites who run our world as lofty and all powerful. They command dangerous governments that can wield devastating weapons, central banks that treat our economy like a rigged casino, media conglomerates that pacify the minds of the public, and unbelievably wealthy corporations that have concentrated wealth to an unprecedented degree.

However, they’re certainly not invincible, and the systems of control that they’ve created are rapidly diminishing. Most notably, they seem all to aware of the fact that the global economy is headed for a crash. On the rare occasion where you can catch one of the elites in a moment of candor, they’ll tell you that the party is almost over.

Mohamed A. El-Erian is a bona fide member of the global power elite (a former deputy director of the IMF and president of the Harvard Management Co.). Yet he writes in a fairly accessible style on the popular Bloomberg website. When El-Erian talks, we should all listen.

In a recent article he raises serious doubts about the sustainability of the bull market in stocks because of reduced liquidity resulting from simultaneous policy tightening by the Fed, European Central Bank (ECB) and the Bank of England.

He says stocks rose on a sea of liquidity and they may crash when that liquidity is removed. This is a warning to other elites, but it’s also a warning to you.

Their actions are quite telling as well. Sovereign wealth funds, which are largely funded and owned by powerful governments to invest in domestic industries, are jumping ship.

Among sovereign wealth funds, the Government of Singapore Investment Corp. (GIC) is one of the largest, with over $354 billion in assets. So what does the head of GIC say about markets today?

Lim Chow Kiat, CEO of GIC, warns that “valuations are stretched, policy uncertainty is high” and investors are being too complacent.

GIC allocates 40% of its assets to cash or highly liquid bonds and only 27% of its assets to developed economy equities.

Meanwhile, the typical American small retail investor probably has 60% or more of her 401(k) in developed economy equities, mostly U.S.

In other words, the investment arms of wealthy nations are pulling out of the stock market and out of companies in their own economies (developed economy equities), and putting their money into assets that can be quickly turned into cash. It’s practically an admission by the elites, that they think the economy is completely unstable.

But this is just the latest warning sign that the elites are getting nervous. Corporate executives have been selling their stocks at an unprecedented rate for several months. Meanwhile, ordinary people are still placing their faith and their bets on a stock market that most experts agree is completely unsustainable.

And let’s not forget that “luxury bunkers” have become immensely popular, and that the super-wealthy have also been buying remote retreats all over the world. Are they afraid of what the public is going to do to them when their phony economy crashes and leaves everyone broke? Are they positioning themselves for a crash that they know is coming?

All of this suggests that the wealthiest and most connected among us know that chaos is in our future, and they’re getting ready for it. Ignore them at your own peril.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőséggel

(2255) Megtörtént eset

Tibor bá’ szatirikus erotika online

Negyven fok melegben laza az érdeklődés, kevés a mondanivaló, nekem se érdemes magam csipkedni. Elhatároztam, hogy “felrázás” céljából dobok egy merészet.

Egy titkárnőt vagy Marikának hívnak, vagy nem titkárnő. Marika az volt, és ahányszor Zoltán belépett a szerkesztőségbe, mindig mosolygott, sőt eltolta maga elől a szövegszerkesztőt, kifordult a komputer elől és miután közölte, hogy az olvasószerkesztő hol van, bájos csevegésbe kezdett. A férfi a hetilap szerkesztőségében hetente adta le a szerződésileg vállalt bridzs rejtvényeit, és azt tapasztalta, hogy az olvasószerkesztőre mindig várnia kell, hol öt percet, hol harmincötöt.

Hősünk az első találkozás alkalmából rájött, hogy Marika minden férfihez kedves, egyszerűen ez az alaptermészete. Fél év után Marika már igazi jó barátnak számított, mert már rég nem a férfit látta benne, Zoltán meg nem a nőt, cinkos haverkodásnak volt ez nevezhető. Közösen cikizték az olvasószerkesztőt, vagyis Marika közvetlen, Zoltán közvetett főnökét. Különben is, a titkárnő tudta a férfiről, hogy három hónapja új felesége van. A férfi meg azt tudta róla, hogy a „megfelelő” férjre vadászik, ez volt a munkahely megválasztásának első számú szempontja.

– Végül is egy 30 éves nő már nem sokat teketóriázhat – vallotta be a titkárnők gyöngye, ahogy néha Zoltán viccesen becézte – egyébként, amit lehetett, már mindent kipróbáltam. – Ez az utolsó félmondat megütötte Zoltán fülét, ezért a naiv férfit játszva, kíváncsiskodni kezdett egy kicsit.

– Mi az, hogy „mindent” kipróbáltál? – tette fel a kérdést.

– Úgy, hogy mindent – jött a mosollyal fűszerezett sejtelmes válasz.

– Ne haragudj, de ezt nem hiszem el. Úgy érted lovak, kutyák meg minden? – Erre Marika abbahagyta a mosolygást, és elkezdett vihorászni, majdnem hogy röhögni, verte a szövegszerkesztőt, és potyogtak a könnyei. Végül nagy nehezen lecsillapodott, alkalmat biztosítva a férfinek, hogy folytassa mondanivalóját.

– Nem tudom, miért nevetsz, de szerintem a mindenbe ezek is beletartoznak. Különben is, én már nem ismerem ki magam a nők között. Nincs egy éve, amikor elmentem egy diszkóba, ahol 5 perc alatt felszedett egy csaj. A második koktél után azt mondta, hogy menzesze van, de ha akarom, akkor leszop.

 – És leszopott?

– Frászt, hazamentem – és nagy hirtelen műsorszünet állt be közöttük.

A végén kiderült, Marika egyelőre csak férfiakban utazik, de azért megszeppent. Ha Zoltán bedobta a lovakat meg a kutyákat, végül ezt a leszopást, akkor miket képzelhet róla?

– Tényleg, miket gondolsz rólam?

– Semmit.  Te mondtad, hogy „mindent”. A fene tudja, mit jelent.

Ekkor az olvasószerkesztő hangoson kiszólt Marikának, hogy ne várjanak rá, mert sokáig fog tartani a megbeszélés, inkább, aki várna rá, jöjjön vissza egy óra múlva. Jobban teszem, ha maradok, – szólalt meg Zoltán, – de akkor mondd el, mit takar ez a „minden”. Hálából bemutatok neked egy tök mulya pasit, akiről a volt felesége most akasztott le egy lakást, nincs több félévnél, de már megint eszi a fene a nők után ahelyett, hogy kasztráláson törné a fejét. Ez a szöveg persze bevált, Marika úgy döntött, hogy mesél. A lényeg az, hogy a partnereinek sose mondott nemet. Így aztán minden hülyeségbe „belehajszolták”. Ezekbe a hülyeségekben bőven volt hely a csoportos szexnek is. Zoltán természetesen ámult, és úgy tett, mintha nem tudta volna, eszik-e vagy isszák, mármint a csoportos szexet. Marika kioktatta a kellően hüledező, de azért a megfelelő érdeklődést mutató férfit.

Amikor a titkárnő gyöngye közölte, hogy legtöbben saját feleségüket viszik magukkal, Zoltán nem akart hinni a fülének. Aztán simán lázba jött, mert kiderült, hogy ilyen környezetben a legnyuszibb pasi is 300 százalékra teljesít, és akkor hol vannak még a menők! Marika határozottan élvezte, hogy most az egyszer ő mondott a férfinak valami újat és nem fordítva.

– Mondd Marika, jársz még ilyen helyekre?

– Nem nagyon.

– Mi az, hogy nem nagyon? Igen vagy nem?

– Néha.

– Kár, nagyon kár, egyszer elmennék csak úgy, kíváncsiságból, persze nem a feleségemmel, Réka ilyesmiben sose venne részt. Meg se próbálnám. Tudod, ő egészen más fajta nő. A szülők még ma is templomba járó emberek, leányuk erkölcsös, visszahúzódó. Ismered az ilyen nőket, sose dugnak, legfeljebb szeretkeznek, de előtte gondosan lekapcsolják a villanyt, meg ilyesmi.

Ekkor kiszólt az olvasószerkesztő, ha mégis várnának rá (vaj’ miből gondolta) akkor be lehet hozzá fáradni, ami meg is történt. Zoltán távozásakor a titkárnő cinkosul összekacsintott vele. A férfi alig várta a következő találkozást.

Egy héttel később Marika azzal fogadta Zoltánt, hogy ha a múltkor komolyan gondolta, akkor itt a nagy alkalom, hét végén el tudja vinni valahova, de ugye utána be fogja neki mutatni Mr. Mulyát?

Hétfőtől csütörtökig Zoltán azon törte a fejét, mit mondjon Rékának, mi dolga lesz péntek este. Három hónappal egy esküvő után meg kell fontolni minden lépést. Szerencsére Réka csütörtökön este kisegítette, azt mondta „összefutott a lányokkal”, akik hívták másnap estére egy jó kis dumapartira. Zoltánnak fogalma se volt, kik ezek a „lányok”, és mert nem kívánt beletúrni neje előző életébe, a lehető legnagyobb megértést mutatta. Még azt se kérdezte meg tőle, hol lesz nyélbe ütve ez a „dumaparti”.

Zoltán másnap este köntösben és papucsban óriási odaadással olvasta a HVG-t, miközben Réka, a feleség ide-oda libegett a lakásban, és alaposan kicsípte magát ahhoz képest, hogy néhány lánnyal készült dumálni. Végül hátulról egy leheletfinom puszit adott a férje homlokára (ami önmagában egy külön kunszt), majd becsapta az ajtót, ami után Zoltán, a férj, mint egy őrült kapta fel a mobilt. Ugyanis pontosan fél nyolc volt, amikor a tervek szerint éppen Marikánál kellett volna lennie.

Veszettül nyomkodta a gombokat, várta, hogy a másik oldalon beleszóljanak, és közben kinézett az ablakon. Az apja pöcsét! Felesége elvitte a kocsit, abban a szent pillanatban hajtott ki a garázsból. Erről szó se volt. Pont most, amikor különben is késésben van. Na, végre, Marika beleszólt.

– Szia, én vagyok.

– Mi van? Már itt kellene lenned.

– Nem, semmi, csak valami közbejött, és még fel se öltöztem.

– Cseszd meg, – jött a tömör válasz – most mi legyen?

– Semmi. Tépek, ahogy tudok. Amint odaérek hozzád, felcsengetek.

– Az nem jó, mert a kaputelefon napok óta nem működik, gyere fel.

– OK. Felmegyek.

– Figyelj, Zoltán, kábé mikor érsz ide?

– Nem tudom, mert lerobbant a kocsi – lódított egyet, mert nem volt kedve bevallani, hogy saját neje „lopta el” egy röpke éjszakára – de majd hívok egy taxit.

Ezzel ki is nyomta a telefont, és még öltözés közben hívta a taxi társaság számát. Ennek ellenére mire Marika ajtajához ért, már negyed kilenc felé járt az idő. Hamarosan kiderült, hogy az előszobacsengő se szól, és ököllel kell verni az ajtót. Ez egy eléggé reménytelen dulakodásnak tűnt, mert Marika CD-je még az ajtón át is bömbölt. Pillanatnyilag tehát az volt a helyzet, hogy lent járómotorral várt egy taxi, a férfi verte az ajtót, Marika pedig a fülén ült. Zoltán zsebéből előhalászta a mobilt, és lázasan hívni kezdte Marika számát.

– Mi van, elindultál már?

– Figyelj, nem szól a csengőd, bömböl a cédéd, itt állok az ajtód előtt, és azt kérdezed tőlem, elindultam-e már. – Halk sikoly.

– Jesszusom, nyitom – majd bentről hangos rohanás, és pezsgőszínű ruhában Marika kitárta az előszobaajtót. Zoltán belépett és megállapította, hogy a szorosan testre tapadó szerelés vadiúj.

– Hogy tetszik? – kérdezte Marika – és pörgött egyet a ruhában.

– Abszolút nyerő! – ismerte be a férfi, miközben szemmel követte a tenyérnyi fülbevalót, amely szakítva függő helyzetével, önálló életre kelvén begurult, egyenesen a szekrény alá.

– Jó ez az új fülbevalódivat, csak nem szabad hozzá mozogni. – Próbálta a férfi elveszíteni a több hónap alatt felépített szimpátiát.

Marika szemei leguggolás közben villogtak is, miközben megpróbálta kihalászni a fülbevalónak használt világoskék párizsi-szeletet. Úgy tűnt azonban, hogy a szélsőséges mozgás nemcsak a fülbevalónak, de a szűk ruhának se nyerte el a tetszését, mert Marika popójának környékén a cipzár egy 20-30 centis szakaszon kiszakadt.

A reccsenés hallatára Marika guggoló helyzetben megmerevedett és ránézett a férfire.  Egy darabig játszották a farkasszemet. – Ma este ez van, semmi se jön be – nevették el magukat mind a ketten. Elsőnek Zoltán szólalt meg.

– Hogy, kezdésre nem érünk oda, az tuti.

– Lassan már a végére se – válaszolta Marika, majd hozzátette – mert ugye most jön az átöltözés.

– Addig kimegyek – próbált Zoltán tapintatoskodni.

– Minek? Fogsz ma este többet is látni.

– Hát csak úgy szokásból – állt egyik lábáról a másikra a férfi. Marika ránézett és kuncogni kezdett, majd megnyugtatta – Ha szégyenlős lennék, nem hívtalak volna el.

Tehát így állunk, Marika nem szégyenlős. Hurrá! Persze a nők nem úgy öltöznek át, mint a férfiak. Először levetette a szakadt pezsgőt, és ott állt szekrénye előtt egy falatnyi tangában, és leltározott, ami azt jelentette, hogy sorra minden ruhát a kezébe vett, majd visszaejtette egy „uncsi” megjegyzéssel. Zoltán önfeledten nézte a műveletet, illetve sokkal inkább Marikát az elképesztően apró tangában, hátulról, hajlongás és egyéb kunszt stiklik közepette. Közben Marika hangosan beszélgetett valakivel és választ nem várva magyarázott, ezt miért nem veszi fel, azt miért nem veszi fel, és így tovább. Egy férfi ennyi ruhával isten úgyse, ötszáz évig kihúzná, ő meg nem tud mit felvenni!

A végén Marika leakasztott egy millió csipkéből álló fekete költeményt, csak úgy natúr magához szorította, megfordult és megszólalt:

– Szerinted ez jó lesz?

– Hát, ha temetésre megyünk – bárgyúskodott Zoltán, miközben szemeit az egy réteg csipke alatt megbújó keblekre meresztette, amit Marika nagyon is jól látott, de csak állt és kérdésére várta az érdemi választ. Közben pedig a maga elé fogott ruha egyre lejjebb csúszott. Micsoda bitang jó mellek, állapította meg magában a férfi, de már kellene valamit szólni, mert lassan harapni lehet a csendet.

– Halálosan jó az alakod – hallotta saját rekedt hangját, amire Marika leejtette a ruhát, és kellő lassúsággal 360 fokot fordult.

– Tetszik? – tette fel az est legfeleslegesebb kérdését.

– Kár, hogy most nősültem – motyogta magában a férfi, és két kezét önkéntelenül Marika irányába nyújtotta, amibe a nő néhány lassú lépést téve szép komótosan belecsúszott.

Rögtönzött, de annál kiadósabb szeretkezésük előtt az utolsó, még értelmes mondat Marika száját hagyta el: most már úgyis elkéstünk. Ez be is jött. A rózsadombi címre féltizenegykor érkeztek meg. Igaz, Zoltánnak már egyáltalán nem volt fontos, de Marika ragaszkodott hozzá „én nem csinálok segget a számból” alapon.

Az apartmant-ház kapuja természetesen zárva volt, és akkor megkezdődött a hülyéskedés a recsegő-ropogó kaputelefonnal, amit ha nem vesznek fel, állandóan nyomni kell egy gombot, vagy nem szabad hozzányúlni, vagy mindenki hallja, vagy senki. Aztán valahogy ez is megoldódott, és jó néhány szótag kimaradásával valaki bejelentette, hogy lejön értük.

Így is történt, egy szakállas férfi öt perc múlva fürdőköpenyben, papucsban, csatakos hajjal kimászott a liftajtó mögül. „Sziasztok, gyertek be”, majd gyors bemutatás. Zoltán agyán átvillant egy pillanatra, nem úszó tanfolyam van-e a hatodikon, de némi mosoly kíséretében elhessegette a gondolatot. Dugás közben megzavart férfiak nemigen ismerik a viccet.

Fölfelé menet Laci a liftben közölte, hogy a többiek nyolckor kezdtek, és a legokosabb, ha az előszobában levetkőznek, mert az olyan hülyén néz ki, ha ruhástól mennek be a szobába. Bár Zoltán megértően bólogatott, Marika mégis fontosnak tartotta megjegyezni, hogy partnere teljesen új fiú, amit Laci egykedvűen vett tudomásul.

Az előszobában Laci szó nélkül eltűnt a fürdőszobaajtón keresztül.  A meglehetősen otthonosan mozgó Marika pedig vetkőzni kezdett, és szemeivel biztatta Zoltánt, hogy kövesse tettét. Másodperceken belül totál pucérok voltak, félórán belül immár másodszor. Aztán Marika vezetésével beléptek egy gyengén kivilágított, összenyitott két hatalmas szobába, ahol szerte-szétszórt emberhalmazok voltak láthatók.

Mint új fiúhoz illik, Zoltán megkérdezte partnernőjét, most mi lesz. Marika egy szót se szólt, csak annak rendje és módja szerint finoman magára húzta a férfit, majd a kölcsönös kielégülés után, nagy sokára játékosan a fülébe súgta – most szépen körülnézel, és a többi már a te dolgod.

Zoltán legszívesebben azt mondta volna, hiába néz körül, mert ebben a pózban kizárólag csak őt látja, ami ugyan nem baj, de akkor kár volt idejönni. Már csak azért is, mert egy napon megszerezni egy nőt, és mindjárt átengedni másnak elég nagy hülyeségnek tűnt. Ezért aztán inkább azt mondta – hiába nézek körül, te vagy itt a non plusz ultra – mert még akkor nem tudta, hogy az igazi non plusz ultrára egy kicsit még várni kell.

– Lehet, hogy én vagyok a non plusz ultra, de azért legalább nézzél körül. Tudod – folytatta – nem én vagyok itt az egyetlen nő, meg aztán mindjárt csatlakozik hozzánk valaki, egyébként mindenkit ismerek kivéve azt a fekete hajú nőt, akit egyszerre két pasi abajgat a nagyobbik díványon.

– Tényleg? – nézett körbe Zoltán is, majd erőtlenül folytatta – ne is mondd, én meg csak azt az egy nőt ismerem.

– Ne hülyéskedj, tényleg ismered? – csodálkozott Zoltán kétfordulós partnere.

– De még mennyire. Tudod ki az? – és mielőtt szónoki kérdésére választ kapott volna, folytatta – Réka, a feleségem.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőséggel

(2254) Spermaszámlálás

Tibor bá’ online

 

Negyven év alatt az amerikai, európai, ausztrál és újzélandi férfiak sperma száma 59 százalékot zuhant. Ráadásul a csökkenési ráta növekszik. Magyarul egyre nagyobb tempóban veszítjük el a nemzőképességünket. A fejlemény azért nagyon komoly, mert 1973 és 2011 között különböző intézményeknél összesen 185 számlálást végeztek, és ezeknek az együttes eredményét hozták most nyilvánosságra a Scientific American szerint. Tévedés tehát kizárt.

Ez természetesen nem jelenti az emberiség kihalás felé masírozását, mert az afrikai, dél amerikai és ázsiai férfiak spermái semmit se, vagy alig változtak az idők alatt (igaz arrafelé jóval kevesebb számlálást végeztek). Tehát legfeljebb a fehér faj döglik ki, hacsak nem térünk át időközben az iszlám hitre. 😀

A helyzet az, hogy spermaszámlását 1990 óta végeznek, de ezek nem voltak kellően átfogóak ahhoz, hogy bebizonyosodjon az általános trend, azaz nem vették figyelemben az életkort, a szexuális aktivitást, és a származást.

A csökkenés okaira nem tértek ki, az majd csak ezután következik. Sejtés természetesen van, ami nem okoz meglepetést: bizonyos vegyi anyagok, rovarirtó szerek, dohányzás, stressz és elhízás. Most tehát azt kellene sürgősen kideríteni, hogy mi vagy mik a tényleges okok.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2253) Ulfkotte: „Kilóra megvett újságírók” című könyvének angol fordítása sehogyan se akar megjelenni

Tibor bá’ online

 

Ulfkotte, nemrég elhunyt, német újságíró bestseller könyvének angol fordítása (Gekaufte Journalisten=Bought Journalists) a jelek szerint Észak Amerikában és Európában betiltás alatt áll. 2017 május 15-én a Tayen Lane (USA/Kanada kiadó) megjelentette a Bought Journalist című müvet a következő cím alatt: Journalists for Hire: How the CIA Buys the News. Vagyis hogyan veszi meg a CIA a híreket. Időközben Tayen Lane honlapjáról lekerült a könyv. Ezzel egy időben az Amazon.com jelzi, hogy ezen cím alatt megjelent könyv „pillanatnyilag nem kapható”. Független forgalmazók használt példányokat 1300 $-os áron ajánlanak. A könyv témája és a megmagyarázatlan eltűnése a piacról azt bizonyítják, hogy forgalmazását jelentős erők (mondjuk a CIA) akadályozzák.

Amikor a „Kilóra megvett újságírók” Németországban megjelent 2014-ben, a szajha média tökéletesen ignorálta (naná, róluk volt szó).

Egy könyv megfojtása roppant egyszerű (saját tapasztalatom). Nem kell kitenni a kirakatba, nem kell promótálni, vagy a legmagasabb vagy a legalacsonyabb polcra kell kitenni egy példányt. Az értékesítés oly csekély, hogy a kiadás ráfizetéses, senki se nyúl hozzá.

De, ha már itt tartunk, akkor megismétlek egy korábbi (VIP) posztot, hogy jobban képben legyünk.

Elhunyt Udo Ulfkotte, Európa bátor újságírója

Paul Craig Roberts (2017. Január 15.) visszatekintésének szerkesztett fordítása

Ulfkotte a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője volt. Kiadott egy nagyon bátor könyvet, amiben azt állította, hogy jelentősebb európai újságíróikat a CIA tartja kézben, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy Washington szabja meg az európaiak véleményét és azt, mi juthat az európai vezetők tudatába. Valójában nincs olyan európai kormány, amely független lenne Washingtontól.

Valamikor Európa teli volt bátor emberekkel, manapság nehéz ilyet találni. Charles de Gaulle volt az utolsó jelentősebb európai ország vezetője, aki független maradt Washingtontól. Manapság Marine Le Pen mondható függetlennek, és talán a magyar miniszterelnök. De Nyugat és Kelet Európa vezetői Washington vazallusai, akik elkötelezik magukat az amerikai háborúk mellett.

Ez természetesen vonatkozik a német kancellárra, a francia elnökre, az angol miniszterelnökre is. Ezek, valamikor Európa vezető országai voltak, amelyeknek hatalma Róma bukásától a II. világháborúig uralta a nyugati történelmet, ma Amerika báb országai.

Jelcin alatt Oroszország behódolt Amerikának, de Vlagyimir Putyin Oroszországa visszanyerte függetlenségét és mára képes korlátozni Washington unilateralizmusát (egyoldalú hatalmát) a Föld néhány részén, mint például Szíriában és a Krím-félszigeten.

A Távol Keleten, Washington japán vazallusát, napjainkban a felemelkedő Kína tartja ellenőrzés alatt. Az a Kína, akinek Oroszországhoz hasonlóan kitűnő vezetősége van, ami Nyugaton nem található.

A nyugati világ bizonyítottan nem képes kitermelni valós politikai vezetőket. Ennek köszönhető, hogy a nyugati politikai folyamatokat egy oligarchikus réteg irányítja, akiknek célja a jövedelmek néhány kézbe történő koncentrálása. Óriási hatalom gyűlt össze néhány oligarcha kézbe, ami jól látható, amikor a CIA nyílt és égbekiáltó támadást mer indítani a megválasztott amerikai elnök ellen.

A földi életet Washington tervei veszélyeztetik, mivel Washington az elképzeléseit rá akarja erőltetni az egész Földre. Azonban Oroszország és Kína ebbe nem egyezik bele. Bármelyikük önmagában elegendő arra, hogy ellenálljon Washingtonnak, együtt viszont felülmúlják az amerikai haderőt.

Washington arroganciájából fakadóan a világúra címre vágyók nincsenek tisztában azzal, hogy Oroszország és Kína nem egyenlők Irakkal és Líbiával.

Washington idióta urai, ha kirobbantanak egy háborút Oroszországgal és Kínával, akkor az Amerikai Egyesült Államok el fog tűnni a Föld felszínéről a világ többi részével együtt.

Tibor bá’ utóirata: Udo Ulfkotte egy héttel 57. Születésnapja előtt halt meg szívinfarktusban. Amilyen leleplező könyveket írt (itt jobbra látható egy magyar fordítás) nem vagyok abban biztos, hogy természetes halált halt. Ha fogadnom kellene, akkor arra fogadnék, hogy a CIA áll halála mögött, akik egy-egy politikai gyilkosságtól nem szoktak visszariadni.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2252) Terjedő radioaktivitás?

VIP. 140.

 

A Sciewnce of the Total Environment (a teljes környezet tudománya) című folyóirat közzétett egy szakmai bírálaton átesett esszét: Forró radioaktív részecskék detektálása Észak Japánból származó porban és talajban, gamma spektrográfiai és autoradiográfiai módszerrel, és SEM/EDS analízissel valamint a sugárveszély kiértékelésének értelmezése. A szerzők: Dr. Marco Kaltofen a Worcester Politechnic Institut-tól, és Arnie Gunderssen a Firewinds Energy Educatiob-tól. Az esszé részletezi Japánban összegyűjtött forró részecskék analízisét a fukushimai leolvadást követően.

___________________________________________________________________________

A folytatást elküldöm a VIP előfizetőknek.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2251) Elmélkedés a világunkról

Tibor bá’ online

 

Richard Dawkins a nagynevű biológus, a Darwinizmus nem csak híve és tanítója, de minden idők legelszántabb védelmezője is, 2006-ban megírta a „The GOD Delusion” című könyvét, amit eleve bestsellernek szánt, és az is lett belőle. Nem csoda, hogy a rákövetkező évben már a magyar fordítás is megjelent „Isteni téveszme” címen. Némi iróniával megjegyezhetném, hogy ezért az egy éves késés elkerüléséért kár volt az eredetit 10.000 forintért megrendelnem, már csak azért is, mert a fordításban semmi nem vész el az eredeti mű szellemes szóáradatából. Ugyanis Dawkins a témát egy kicsit túltárgyalja. A 430 oldalon kifejtett mondanivalója elfért volna 130 oldalon is, amit mi se bizonyít jobban, mint az Interneten keringő néhány Dawkins videó, melyekben a darwini elveket hirdető szerző igen plasztikusan adja elő érveit, jóval rövidebben.

Ha az eddigiek úgy hangzottak volna, hogy az írót suba alatt kritizálom, akkor a hiba az én szövegszerkesztőmben van. Dawkins rendkívül jó munkát végzett, sőt kifejezetten hasznosat, mert a mai modern – és a nihilizmusba vezető – világunkban az emberek tömegesen fordulnak mindenfajta bálványok, ezoterikus őrültségek felé. Nem árt egy józan hang, ami felhívja a figyelmünket, hogy szilárd bizonyítékok nélkül ne fussunk semmifajta délibáb után.

Dawkins különös mérge – nem tudni miért – elsősorban azon értelmiségiek felé fordul, akiket így jellemez „én ateista vagyok, de…” A helyzet az, hogy ezzel a kifejezéssel megszólítottnak érzem magam, és a Dawkins által fogalmazott, de kötőszó után álló 3 ponttal jelzett indokot kénytelen vagyok kifejteni.

A biológusszerző Bibliaellenességével tökéletesen egyetértek. A bibliai isten – az ő szavaival élve – valóban elfogadhatatlan. Íme, az Isteni téveszmék 2. Fejezetének kezdőmondata: „Az Ószövetség Istenéről joggal mondhatjuk, hogy az összes létező irodalmi mű legkellemetlenebb figurája, egy féltékenységére büszke, kicsinyes, igazságtalan, megbocsátani képtelen hatalommániás, bosszúvágyó, vérszomjas, etnikai tisztogató, nőgyűlölő, homofóbiás, rasszista, gyermekgyilkos, népirtó, halálosztó, megalomániás, szadomazohista, szeszélyes, rosszindulatú zsarnok.” Erről a gyönyörűen összeszedett mondatból nekem elsősorban az derül ki, hogy Dawkins valóban nem hisz a túlvilágban, mert azt tudnia kell, hogy ilyen kritikáért minimum a pokol örök tüze jár 😀 . Én viszont azt hiányolom, hogy Dawkins nem vesz figyelembe két alapvető dolgot, amikor ostorozza az „én ateista vagyok, de…” értelmiségieket, és nem tér ki a következő két releváns témára.

1) Az elmúlástól való rettegés olyan hatalmas méreteket is ölthet egyes értelmes és tanult embereknél, hogy szellemi képességük (elnézést szójátékért) teljes bevetésével iparkodnak bizonyítani mások, de elsősorban önmaguk számára, hogy az emberi agyban kell lenni egy léleknek is. Igen, tudomásul veszik, hogy Darwin tanai a megcáfolhatatlan valóságra épülnek, de szeretnének maguk számára hagyni egy kiskaput, ami megkönnyíti a halállal való szembenézést. [példa: F. J. Tipler matematika és fizika professzor Omega pontja egy olyan kozmológiai állapotot jellemez, amit a Világmindenség valamikor a jövőben fog elérni. Az Omega Pont Elmélet szerint, amint a Világmindenség összehúzódásakor egy szingularitásban véget ér, a Világmindenség computer kapacitása kellő mértékben felgyorsul ahhoz, hogy exponenciálisan gyorsabb legyen, mint a még hátra lévő idő. Elvben ezen az univerzális számítógépen futtatott szimuláció végtelen ideig eltart, annak ellenére, hogy a Világmindenség fennmaradása véges idejű. Tipler azt állítja, hogy ehhez az elmélethez szükséges, hogy a jelenleg ismert fizikai törvények a valóságot pontosan leírják, és szükség van arra, hogy legyen egy intelligens civilizáció a megfelelő időben, amely ilyen körülmények között ki tudja használni a komputer kapacitást. Tipler ezt a végső szingularitást, és ennek a végtelen információs kapacitását istennel azonosítja. Ez az elmélet a mai ember számára azt jelenti, hogy ez a kozmikus számítógép az összes, valaha élt intelligens élőlény szimulációját képes lesz futtatni, azaz minden értelmes elme újból létre lesz hozva, ami egy szimulált valóságban fog megjelenni. Az újraélesztett lények szempontjából az Omega ponthoz közel álló állapot feltámadást jelent egy végtelen ideig tartó másvilági életbe, ami, virtuális természetéből kifolyólag, bármilyen elképzelhető formát felvehet.]

2) A manapság divatos megtervezettségre épülő istenérvek már nem is az élőlények bonyolult és célszerű struktúráira (lásd William Paley tiszteletes tengerparton talált óráját), hanem azoknak a fizikai-kozmológiai feltételeknek a finomhangoltságára hivatkoznak, amelyeknek teljesülniük kellett ahhoz, hogy az evolúció egyáltalán lehetséges legyen.

Részemről viszont a de… másképp folytatódik, és ezt szeretném veletek megosztani. Ugyanis úgy gondolom, hogy fordítva kell tartani a vasat a tűzben. Hagyjuk békében a Bibliát és az ember-teremtette isteneket. Viszont le kell vezetnünk, hogy a Világmindenséggel kapcsolatban két lehetséges változat állhat fenn. Vagy van lét, vagy nincs. Ez utóbbi azt jelentette volna, hogy soha sehol semmi. Filozófiailag lehetséges változat, de hát nem ez a tapasztalat. A lét egyértelmű valóság. A kérdés az, hogy mióta van, és honnan származik? A kérdés első fele viszonylag egyszerű, legfeljebb az emberi agy számára nem felfogható. Mindig is volt. A második kérdés két lehetőséget vet fel, vagy az a Világmindenség, amit ismerünk, vagy pedig amit ismerünk az a tényleges Világmindenségnek csak egy része. Ha elfogadjuk a pillanatnyilag majd minden kozmológus által bizonyítottnak vélt tényt, hogy az általunk ismert Világmindenség egy Ősrobbanással kezdődött, (amit nem lehet másképp értelmezni, mint „teremtés”, hiszen a semmiből jött létre egy igen jelentős méretű valami, konkrétan 10-43 másodperc alatt 100 milliárd galaxisban rejlő összes anyag), akkor csak arra gondolhatunk, hogy az általunk ismert Világmindenség mindössze egy kis része a tényleges Világmindenségnek. A szingularitást kutató Stephen Hawkins egyszerűen intézi el a dolgot, szerinte a 10-43 másodpercen belüli rész már a teológusok dolga.

Mindenesetre a magam részéről arra a hipotézisre szavaznék, hogy a mi Világmindenségünk mindössze egy apró része egy sokkal nagyobbnak, mert elképzelhetetlennek tartom, hogy a létnek volt egy kezdete (13,7 milliárd évvel ezelőtt). Ez esetben pedig az Ősrobbanás „valakinek” a műve. Ezt a valakit én már az évekkel ezelőtt megjelent könyvemben is (Mi volt előbb Isten vagy Ősrobbanás?) – nagyon udvariasan – „teremtő istennek” neveztem, mert nem volt kedvem kitalálni rá egy új szót, ami különben sokak kedvenc játéka (lásd: Freud Felettes-énje).

Feltételezésem szerint a „Szuper Világmindenségben” van és mindig is volt egy „teremtő isten”, aki egészen egyszerűen szórakozik. Létrehozta a kezdeti, finoman hangolt fizikai feltételeket, ha úgy tetszik törvényeket, és beavatkozás nélkül várja, hogy mi lesz a végkifejlődés. Ennek a feltételezésnek az a nagyszerűsége, hogy minden olyan tény természetesnek vehető, amik a vallások által hirdetett isten esetében kétségeket ejt. Nem kell magyarázatot találni arra, hogy a jó miért nem nyeri el jutalmát, a gonosz pedig a büntetését, hogy miért hagyja isten a szenvedést, és miért nem hallgatja meg a neki címzett könyörgéseket. Gyűjtőmondatban, miért tűnik ez a teremtett világ olyan gyatrának. Azért, mert velünk egyszerűen csak kísérletezik „valaki”, akinek – ha lehetne – a fejére olvasnám: „A létért való küzdelem világa egy tökéletesen amorális, az érző lények szenvedései iránt merőben közömbös világ. Elvileg Ön egy erkölcsileg tökéletes lény, akkor miért akarta, hogy Önhöz hasonló erkölcsű lények egy tökéletesen amorális evolúciós folyamatból lépjenek elő, sőt öntudatra ébredjenek, és rádöbbenjenek arra, hogy létük véges. És végül miért gondolta vállalható árnak az ehhez elvezető mérhetetlen állati szenvedést, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy vélhetően csinálhatta volna másképp is, hiszen mindenható?”

Persze, ha kiderül, hogy nem volt Ősrobbanás (teremtés) és valójában a Steady State világban élünk (amire a mai ismeretek szerint alig van esély), ahol nincs kezdet és nincs vég, akkor a fenti kifakadásomat tessék sztornónak tekinteni. Amen

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2250) Mind meghalunk (A lakhatatlan Föld)

VIP. 139.

 

A globális felmelegedés, vagy klímaváltozás mára megszokott fogalmak, de csak kevesen döbbentek rá a tényleges valóságra. Ez az esszé 2017. Július 10-én jelent meg kissé átfésülten a New York Magazine-ben. Az eredeti gondolatmenet Peter Brannertől származik The Ends of the World (A Világ elpusztulásai) címen. Az alábiakban az esszé kivonatolt fordítását olvashatjátok.

Éhínség, gazdasági összeomlás, az emberiséget megsütő Nap: miket rombolhat szét a klímaváltozás – hamarabb, mint gondolnád: David Wallace-Wells.

Az esszé több témát is érint, olyanokat, amelyekkel mi is foglalkoztunk és alaposan kitárgyaltunk. Ezért logikusnak tűnik csak azokkal a részekkel, megállapításokkal foglalkozni, amelyek nem annyira ismertek.

Első fejezet: Utolsó ítélet (mi van a tudományos szűkszavúság mögött) A szerző biztosít minket arról, hogy a helyzet rosszabb, mintsem gondolnánk. És ez miért van így? Ezt James Hansen fogalmazta meg „tudományos szűkszavúság” kitalált kifejezéssel. A lényeg, hogy a kutatók bátortalanul tárják fel a társadalom felé a tényeket. Hibás a kommunikáció. Az adatok vérszegény ismertetése alig viszi át a köztudatba a veszély nagyságát. Ennek hagyománya van. Nincs nagyobb blama, mint amikor egy tudományos állításról kiderül, hogy hibás. Ez az oka annak, hogy a kutatók óvatosan fogalmaznak, amit a társadalom úgy könyvel el, hogy a vészhelyzet bekövetkezése „bizonytalan”. Ha ehhez hozzáadjuk az emberi hozzáállást a kellemetlenségekhez, vagyis azt a tényt, hogy a kellemetlenséget vonakodik elfogadni, akkor megérkezünk a széleskörű alulinformáláshoz. De ez nem minden. Az óvatos megfogalmazások oda vezetnek, hogy az utóbbi 10 évben a bekövetkezés duplája az előrejelzésnek. Ennek ellenére a közhangulat nyugodt. Egyfelől úgy gondolják, hogy az emberiség minden felmerülő problémát eddig meg tudott oldani, most miért ne tudná. Másfelől még mindig vannak aktív klíma szkeptikusok, akik tagadják, és ezzel bizonytalanná teszik a klímaváltozást.

Már elég régen beült a köztudatba, hogy 2 °C átlagmelegedés a tűréshatár, amiből egy fokot már bespájzoltunk. Miközben a kutatások szerint nem lehetetlen a + 10 °C sem. Közben az is világossá vált, hogy a múltban volt példa a 10 év alatti 10 fokos változásra is. Mc Pherson ezt próbálja megértetni az emberiséggel, de csak annyit ért el, hogy egyfajta vicc figurának veszi őt a többség.

Második fejezet: Hő halál

Erről már volt poszt, amit olyan fokú értetlenség követet, hogy újra felvettem.

Az emlősállatok folyamatosan hőt termelnek, amitől meg kell szabadulniuk, mert az emberi szervezetet 36 °C-on kell tartani. Ez normál körülmények között nem probléma, mert a bőrfelületről a felesleges hő könnyen lepárolog. Ha a külső hőmérséklet megemelkedik, az ember izzadni kezd. Az izzadság elpárolog, ami hőelvonással jár. A párolgást mesterségesen tudjuk fokozni ventilátor alkalmazásával. A baj akkor kezdődik, amikor a külső hőmérséklet túllépi a 36 °C-t, és a légnedvesség is magas. Ebben az esetben a hő leadás lehetetlen. Becslések szerint 7 °C átlaghőmérséklet növekedés esetén a Föld túlnyomó részén ember számára az élet lehetetlen.

Harmadik fejezet: Élelemtermesztés

Különböző klíma, és főtermények van, de a lényeg az, hogy egyes termény optimális termesztési hőmérsékletétől eltérve Celsius fokonként 10 százalék terméscsökkenés várható. Ez azt jelenti, hogy ha az évszázad végére 5 fok átlaghőmérséklet következik be, akkor kétszer annyi embert kell eltartani fele akkora terméssel. Fehérje esetében a helyzet még rosszabb, mert 1 kalória marhahús előállításához 16 kalória szénhidrát kell. A marhahúst marhából nyerjük ki, a marha pedig egész élete alatt metánt fingik, ami üvegházhatású gáz.

A helyzet az, hogy gabonaféléket a trópusokon nem lehet termelni, ahol lehet ott már maximális a kinyerés. Melegedés mellett a termesztést északabbra lehet tolni, de a talaj minőség miatt ez is jelentős termés vesztességgel járna.

A hőmérséklet emelkedésnél is nagyobb probléma a vízhiány. Jelenleg a legtermékenyebb területek elsivatagosodása folyik.

Negyedik fejezet: Járványok

Mi történik akkor, amikor a jégbe fagyott mikrobák felszabadulnak? Ezeknek a mikrobáknak egy része több millió éve nincs a levegőben, ezért sose találkoztunk velük, és így ismeretlen az immunrendszerünk részére is.

A sarkvidéken el vannak bújva kellemetlen élőlények is. Alaszkán már találtak is az 1918-as influenzajárványt okozó vírusokat. Ez a vírus annak idején a Föld lakósságának 5 százalékával végzett.

Ez év májusában a BBC jelentette, hogy a tudósok szerint a szibériai jégbe fagyva himlő és bubópestis vírusok vannak.

Ennél is nagyobb baj származhat abból, hogy bizonyos trópusi betegségeket hordozó rovarok, főleg szúnyogok a hőmérséklet emelkedésével feljönnek Európába.

Ötödik fejezet: Belélegezhetetlen levegő

Az évszázad végére a trópusi Dél Amerika, Afrika területein a leghűvösebb hónap melegebb lesz, mint most a legmelegebb hónap.

Az életben maradásunkhoz oxigénre van szükségünk, amit a levegőből nyerünk ki, de a levegőben van más is. Például széndioxid, aminek a koncentrációja jelenleg 405 ppm. Becslések szerin a század végére ez el fogja érni az 1000 ppm-t, aminek a hatása 21 százalékos agyi tevékenység csökkenés lesz. A légszennyezés átlagosan 10 évvel fogja megrövidíteni az emberi életet. 2090-re 2 milliárd ember fog olyan levegőt belélegezni, amiben, a WHO szerint, a káros anyag koncentráció meghaladja az elfogadható mértéket. Nemrég mutatták ki, hogy az ózon koncentráció növekedése növelni fogja az autista gyerekek számát. Máris napi több mint 10.000 ember hal meg gépkocsik káros anyag kibocsátásától. Évente 339.000 ember halálát okozza az erdőtüzek füstje. A felmelegedés miatt az amerikai erdőtüzek szezonja 78 nappal megnyúlt 1970 óta. Az amerikai erdő felügyelet szerint 2050-re az erdőtüzek romboló hatása meg fog duplázódni.

Hatodik fejezet: Véget nem érő háborúk

Igen gondos mérlegelés szerint a fegyveres konfliktusok 10-20 százalékkal fognak nőni a 0,5 °C melegedés hatására, víz és élelmiszerhiányból kifolyólag.

Hetedik fejezet: Végleges gazdasági összeomlás

A 2008-as nagy válság után történészek véleménye kezdett ráhangolódni arra a nézetre, hogy megközelítőleg a XVIII. Században beindult gazdasági fejlődés hajtómotorja nem a fejlesztések, kiterjedt kereskedelem és a globális kapitalizmus dinamikája volt, hanem a fosszilis nyersanyag felfedezése. Ezeknek a felfedezése előtt, 500 évre visszamenőleg senkinek se volt jobb élete, mint szüleinek, nagyszüleinek vagy további elődeinek. Kivéve a fekete Halált, ami lehetővé tette a szerencsés túlélőknek, hogy hozzájussanak az elhunytak által visszahagyott javakhoz. A kutatók véleménye szerint, miután az összes fossziliát elégettük, vissza fogunk térni az egy helyben toporgó gazdasághoz. Persze a folyamatnak van egy hosszú távú költsége: klímaváltozás.

Nyolcadik fejezet: Megmérgezett óceánok.

Az évszázad végére az óceánok felszíne valószínűleg 3 méterrel lesz magasabb a mainál. A világ legnagyobb városainak egy harmada a tengerpartokon helyezkedik el.

Pillanatnyilag a kibocsátott széndioxid egy harmadát felveszik az óceánok, ami savasodást jelent. A savasodás megöli az óceán élőlényeit, aminek katasztrofális hatása lesz az emberi táplálkozásra.

Kilencedik fejezet: A tények megszűrése

Hogy lehet az, hogy az emberiség végveszélyének ellenére a tömegek alig tudnak róla valamit? Ez a vakság természetesen nem fog fennmaradni. A plusz 6 fokkal felmelegedett Földön olyan sok természeti katasztrófa fogja felütni a fejét, amit nem lehet nem észrevenni.

Érdekes módon a klímakutatók hisznek, és bíznak abban, hogy az emberiség végül meg fogja oldani a CO2 problémát, de vannak más hangok is.

Van néhány tudós, akik úgy gondolják, hogy Fermi híres paradoxonjára itt a válasz. Fermi szerint az univerzum beláthatatlanul nagy, miért nem szerzünk tudomást más intelligens lényekről. Azért, mert a civilizációk természetes élettartalma legfeljebb ezer év, miközben a Világmindenség kora sok milliárd év. Egyszerűen időben nem találkoznak.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(1606) Túlvilág

Tibor bá’ online

 

Eredetileg két éve jelent meg ez a poszt. Most, Balázsnak köszönhetően újra elolvashatjátok.

Dr. Eben Alexander agysebész nem hitt a másvilágban, bár szakmájából kifolyólag hallott a halál közeli állapotról, de mint neurológus hallucinációnak illetve fantáziának tartotta. Egy szép napon azonban hite hatalmas gólt kapott.

Dr. Alexander egyik éjszaka elviselhetetlen fájdalomra riadt fel, ami úgy érte, mint egy villámcsapás. Nem tudta mire vélni a hamarosan diagnosztizált baktérium okozta agyvelőgyulladást. Mire a kórházba került, már mély koma állapotában volt. Az orvosok közölték a feleségével, hogy a férje valószínűleg sose fog magához térni.

Dr. Alexander elmondása szerint eszmélet vesztett állapota alatt arra a helyre került, amiben korábban nem hitt. Egy, ma már nem elérhető videóban személyesen mondja el, hogyan vezették végig a másvilágon, majd hét nappal később, amikor magához tért az élmény hatására teljes mértékben megváltozott a mennyország létezésével kapcsolatos véleménye, ahol a kóma alatt találkozott korábban, fiatalon meghalt, kék szemű húgával.

Megható, jól megszerkesztett, a szereplőket alaposan kiválasztott történet, mondhatnám vallásos propaganda. Viszont ennek sokan bedűlnek, és már itt is szegeztek nekem kérdéseket ezzel kapcsolatban. Viszont tudomásul kell venni a tényt, hogy szép számmal vannak olyanok, akik tökéletesen meg vannak győződve arról, ők egyszer már meghaltak, lelkük kilépett testükből, látták magukat „kívülről”, majd valamilyen okból kifolyólag lelkük visszatért a testükbe és „feltámadtak”. A kérdés csak az, ennek a jelenségnek van-e természettudományos magyarázata?

A helyzet az, hogy van! A New Scientist 1988. május 5-i számában dr. Susan Blackmore tollából, aki a Bristoli Egyetem Agyi Érzékelések Laboratóriumának a munkatársa, megjelent egy figyelemre méltó tanulmány „Vision from the Dying Brain” (A haldokló agytól származó látomások) címen. Dr. Black­more így nyilatkozik: „A halál közelében nyert tapasztalatok erősen misztikusak, legalábbis ezt akarják elhitetni velünk. Azonban ezek a tapasztalatok magáról a tudatunkról és agyunk működéséről árulkodnak, nem a síron túli életről”.

1975-ben Raymond Moody, georgiai (USA) pszichiáter „Life after Life” (Élet az élet után) címen megjelenő könyvében közzétett egy elemzést a halálhoz közel került személyek élményeiről. Néhány évvel később, 1980-ban Kenneth Ring (Connecticuti Egyetem) 102 olyan esetet gyűjtött össze, ahol betegségből, balesetből vagy éppen öngyilkosságból kifolyólag kerültek az elbeszélők közel a halálhoz. Ring esetei megegyeztek Moody megállapításaival. Ring a „jelenséget” öt tipikus élményre bontotta. Ezek a következők:

1.) megnyugvás

2.) elválás a testtől

3.) belépés az „alagútba”

4.) a „fényesség” megpillantása

5.) belépés a „fényárba”

Az élmények nemcsak a leírt sorrendben következtek be minden esetben, de a bekövetkezés gyakorisága is ebben a sorrendben csökken. Vagyis, míg a megnyugvást az esetek 60 százalékában észlelték, a fényárba való belépés már csak 10 százaléknak volt élménye. Ezt úgy értelmezték, hogy ­minél közelebb került egy személy a halálhoz, annál többet élt át az öt fokozatból.

Ekkor jött az első igazi kihívás. Bruce Greyson, a Michigani Egyetem pszichiátere közölte tapasztalatát az „American Journal of Psychiatry” című folyó­iratban. Ezek szerint a halál közelségében átélt élmények messze nem szabványosak, hanem a különböző emberi kultúráknak megfelelően ­változnak. Példának okáért a keresztény kultúrában felnőtt személyek a fényárban látni vélik Jézust, Gábriel arkangyalt, de még Szent Pétert is. Ezzel szemben a ­hinduk valami hírvivővel találkoznak, aki átnéz egy listát, és úgy találja, hogy „­tévedés” történt, „mars”(!) vissza a Földre. Nem hiszem, hogy különösképpen magyarázgatni kellene, ha a látomás vallásfüggő, akkor nyilván nem a valóságot, hanem az agy „fantáziáját” tükrözi. A tapasztalati tényt a „másik oldal” mind a mai napig nem tudta saját álláspontját érvényben tartva megmagyarázni.

Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy az élmény rendkívül meggyőző az átélő számára. Az alagút egy valóságos átjáró az élet és a halál között. A lélek oly konkrétan hagyja el a testet, hogy többen állították, saját magukat látták, például a műtőasztalon. A végső megnyugvás érzete annyira erős, hogy legtöbbjük nem akar visszatérni, illetve felébredés után sajnálja, hogy visszajött.

Kérdés, mivel lehet ezeket az élményeket megmagyarázni. A klasszikus okkult tanítás szerint a dolog egyszerű. A halál pillanatában az asztrális test (azaz a lélek) elhagyja a korporális testet (vagyis a tényleges testet). Azonban bizonyos esetekben ez a testelhagyás nem végleges, a lélek visszatér, a test felébred, és elmondja élményeit a másvilágról.

Ez a magyarázat azonban számtalan problémát vet fel. Először is, miből áll az asztrális test? Mi a kölcsönhatás az asztrális test és a korporális test között? Miképpen megy át a tudat a testből a lélekbe? A legnagyobb probléma mégis az, hogy a lélek nem detektálható, és ráadásul ez az elmélet nem szolgál semmi olyan előre megjósolható ténnyel, ami vizsgálható, ellenőrizhető. Pedig-pedig, ahogy erre a fejezet elején már utaltam, a lélek érzékelésére számtalan kísérletet tettek az elmúlt száz év alatt. Az eredmény persze, amire már szintén kitértem, minden esetben nulla! Ennek ellenére az asztrálistest-elméletnek számtalan híve van, főleg azok körében, akik maguk is átestek a jelenség észlelésén. Ezek az asztrális test hívők természetesen nem azonosak az egyszerű vallásos hívőkkel, mert az előbbiek úgy érzik, nekik „tudományos” bizonyítékok állnak rendelkezésükre. Ezért aztán a jelenséget nem lehet elintézni egyszerűen azzal, hogy „képzelődés”, csupán „hallucináció”.

Carl Sagan (1934–1996) csillagász (aki életében amolyan minden lében kanál tudós volt, amúgy a bolygó­kutatást tartotta szakterületének) állt elő egy olyan elképzeléssel, amit igen sokan támogattak, elsősorban azért, mert Amerika a félműveltek országa. Ezek szerint, ha a halál közeli jelenség univerzális, és ki tagadná, hogy az, akkor az emberek az ötletet csakis egy másik univerzális tapasztalatból nyerhetik, ami nem lehet más, mint a születés, tekintve, hogy aki él, annak meg is kellett születni. Így lett a vaginális szülőcsatornából alagút és annak végében a fény, mint egy másik világ az anyaméh után. Ha csipkelődni szeretnék, megjegyezhetném, Carl Sagan maradhatott volna a bolygóknál, amihez sokkal jobban ért. Mindenesetre sokan ezt az elképzelést jó ideig komolyan vették. A vizsgálatoknál bevetettek olyan nagyágyút is, mint a mélyhipnózis. Ez utóbbi segítségével az alany emlékezetében vissza kívántak menni egészen a születés pillanatáig. Az eredmény siralmas volt, de mi más lehetett volna? A születés pillanatában a csecsemő agya egyfelől alig funkcionál, másfelől pedig olyan üres, mint egy A4-es lap, amit most húztak ki a kötegből. A hipnotikus parancs hatására a médiumok előadták fantáziájuk legjavát, amiből egy jó adag zagyvaság gyűlt össze. Dr. Blackmore (Melbourne-i Egyetem) 254 olyan személyt kérdezett ki, akik mind átestek a halálközelség élményén. Ezek közül 36 császármetszéssel jött a világra, vagyis nyilvánvalóan nem lehettek emlékeik a szülőcsatornával kapcsolatban, ennek ellenére találkoztak az alagútjelenséggel.

Az alagútnak különben meglehetősen figyelemreméltó tulajdonsága, hogy nem csak a halál közelébe kerülők tapasztalják. Migrénben és epilepsziában szenvedők egy része is számolt már be alagútlátomásról, mégpedig elalváskor, meditálás közben, vagy amikor csak egyszerűen relaxáltak. De az alagút megjelenhet akkor is, ha LSD-t, pszilocibint vagy maszkalint vesznek be. Vajon mi az oka annak, hogy ennyire különböző hatások mindig ugyanazt a hallucinációt okozzák?

Az agykérgen elhelyezkedő látásközpont, mely egyaránt feldolgozza a látott és az elképzelt képet, normál körülmények között stabil állapotban van, mert néhány, ezt a funkciót ellátó neuron a máshonnan érkező ingereket elfojtja. Hallucinálások akkor jönnek létre, amikor ez az elfojtó mechanizmus megszűnik vagy erősen csökken, mondjuk hallucinogén anyag hatására, vagy azért, mert az agy közvetlenül az elhalás küszöbén áll.

A szemlencse egy tárgy képét először a retinára vetíti ki. Innen az idegsejtek a kiváltott impulzusokat az agykéreg látásközpontjának különböző lokációira továbbítják. A látószög közepén található képelem sokkal több neuront köt le, mint a széleken lévők, ámbár az egész képet a retináról a tudatig egy bonyolult matematikai függvény szerint képezi le az agy (precízebben: az agy leképezését csak komplex függvénnyel lehet leírni). Jack Cowan (Chicagói Egyetem) neurobiológus szerint ez a bonyolult leképezés azt eredményezi, hogy a leképezési sorok az agykéregben úgy jelennek meg, mintha az koncentrikus körök sorozata (alagút) vagy éppen spirál lenne. A leképezési sorok mozgása a zsugorodás terjedését okozza.

Ezek szerint az alagút természetes következménye annak, ahogy az agykéreg a látható világot bemutatja. Na jó, de mi van az alagút végén látható fénnyel? Tekintettel arra, hogy az egységnyi területen található neuronok száma sokkal több a látószög közepén, mint a szélén, jóval erősebb hatás várható középen, amennyiben az összes neuron azonos mértékben szenved a szabályozó kioltás megszűnésétől. Feltételezhető tehát hogy minél jobban meg van zavarva a rendszer (vagyis a komplex agyvelő), annál erősebb a fényár.

Persze van még néhány kérdés, amit meg kell válaszolni. Például a jelenség észlelői halálközeli állapotban előrehaladnak az alagútban, a fényár felé, de más okokból bekövetkező hallucinálásoknál ez nincs szükségszerűen így. A legizgalmasabb kérdés mégis az, hogy ha ez mindössze hallucináció, miért tűnik oly hihetetlenül valódinak?

Ez utóbbi felvetésre válaszolva kezdjük annak vizsgálatával, miért tűnik valami valódinak. Ami a központi idegrendszert illeti, nem is olyan könnyű különbséget tenni két kategória között: „mi jön a külvilágból?” és „mi van az agyban tárolva?” Amint a látás, illetve a hallás impulzusai és a memóriából érkező információk feldolgozásra kerülnek, azonnal összekeverednek. Miközben az információk különböző feldolgozási fokokon mennek át, a kép összetevői: vonalak, élek, tér és a különböző tárgyak mind-mind más módon jelennek meg. Nem valószínű, hogy ezek meg lennének jelölve: „na, ez ­kintről jött”, vagy „ez hallucináció”. Az eldöntés, mi micsoda, valószínűleg jóval ­fentebb történik az agyban. A rendszer (vagyis az emberi agyvelő) egészen egyszerűen azt tartja „valódinak”, ami a legstabilabbnak bizonyul. Mi mást tehetne?

Ez utóbbi felvetésre válaszolva kezdjük annak vizsgálatával, miért tűnik valami valódinak. Ami a központi idegrendszert illeti, nem is olyan könnyű különbséget tenni két kategória között: „mi jön a külvilágból?” és „mi van az agyban tárolva?” Amint a látás, illetve a hallás impulzusai és a memóriából érkező információk feldolgozásra kerülnek, azonnal összekeverednek. Miközben az információk különböző feldolgozási fokokon mennek át, a kép összetevői: vonalak, élek, tér és a különböző tárgyak mind-mind más módon jelennek meg. Nem valószínű, hogy ezek meg lennének jelölve: „na, ez ­kintről jött”, vagy „ez hallucináció”. Az eldöntés, mi micsoda, valószínűleg jóval ­fentebb történik az agyban. A rendszer (vagyis az emberi agyvelő) egészen egyszerűen azt tartja „valódinak”, ami a legstabilabbnak bizonyul. Mi mást tehetne?

A normál életben mindössze egy „valós modell” van, mégpedig az, amit az érzékszerveink hoznak létre, és ez rendkívül stabil, koherens és egyben komplex. Ez a modell, az „én, itt és most” fogalmakból áll. Azért érezzük valósnak, mert abban az adott pillanatban a jeleket feldolgozó agyban ez a legstabilabb modell.

De mi a helyzet a haldokló aggyal? Mi van azzal az agyvelővel, amiben már nincs semmi szabályozás? Ez esetben fennáll a veszélye annak, hogy a valóságról képtelen lesz elfogadható modellt kialakítani. Előfordulhat, hogy az agykéreg látásközpontjában az ott találhatók közül a leképezési sorok által nyújtott modell lesz a legstabilabb. Ha ez a legstabilabb, akkor az agy szerint ez a valóság. Elvégre pontosan olyan értelemben valós, amilyen értelemben bármi, bármikor valósnak tűnhet, mert a rendszerben található modellek közül ez a legjobb. Mivel a képek feldolgozása is a látásközpontban történik, más képek is bekerülhetnek az alagút perspektívába (akár egy egész képzelt ­világ).

Nincs olyan agyvelő, amely ennél a pontnál bedobná a törülközőt. Jó, de mit tud tenni? A leglogikusabb cél az lehet, hogy a lehető leggyorsabban visszaforduljon az érzékszervek által betáplált impulzusokból összeállt modellhez, hiszen ez lehet a külvilág egyetlen stabil megtestesítője. Ennek egyik módja a memóriára való támaszkodás: Ki vagyok én? Hol vagyok? Mit csinálnak velem? Ezekre a kérdésekre a válasz ott szunnyad a memóriában, ha a haldokló agyvelőnek van még elég kapacitása ahhoz, hogy feldolgozza a válaszokat. Pontosan ezt teszi számítógépünk is: ha nincs kapcsolatban az Internet-szolgáltatóval, a memóriában tárolt Internet képeket küldi a monitorra.

Susan Blackmore szerint a memóriamodellek gyakran madárperspektívában jelennek meg (lásd még alant). Tételezzük tehát fel, hogy egy haldokló személy agyi rendszere létrehoz egy modellt abból, amire emlékszik: teste a műtőasztalon van, a sebészek körülötte forgolódnak, felette erős fényforrás, háta mögött különböző műszerek. Ez a kép tehát madárperspektívában, a mennyezet sarkából jelenik meg neki. Ráadásul ez egy egészen jó minőségű modell is lehet, mivel az agy beépíthet a valós világból érkező impulzusokat is, például a sebészek beszélgetését, műszerek csörömpölését, az újraélesztési kísérlet lökéseit, stb., ezek mind-mind a hallásközpontból származó inputok. Ily módon az agyi modell nemcsak igen hihető, de ténylegesen tartalmazza a valós események egy-két részletét is, méghozzá madártávlatból. Ez az, ami a visszaemlékezőt becsapja, méghozzá olyan alaposan, hogy a végsőkig hisz ­benne.

Ha abban a pillanatban az a legjobb modell, ami az agy rendelkezésére áll, akkor az tökéletesen valódinak fog hatni. Megismétlem, valódi olyan értelemben, amilyen értelemben bármi, bármikor valódi lehet. Blackmore szerint ez az a helyzet, amikor a „testen kívüli” élmény létrejön.

Ezt az álláspontot alátámasztja például az a tény, hogy a testen kívüli állapot megtapasztalói könnyen tudnak felidézni emlékképeket madártávlatban. Ilyen jellegű felméréseket végzett Blackmore is. Az eredményeket 1987-ben, több mint 15 éve tette közzé a „Journal of Mental Imagery” című folyóiratban. A New South Wellsi Egyetemről (Ausztrália) Harvey Irwin is jelentette, hogy a testen kívüli élményben részesült személyek álmai igen gyakran madártávlatban jelennek meg.

De lépjünk tovább. Amikor az egyén „érzékeli” a másvilágot, akkor az a másvilág valósnak és feledhetetlennek tűnik. Ha azt állítjuk, hogy a tudat (eszmélés) mindig az adott időben kialakított agyi modelltől függ, úgy arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ezeknek az embereknek a tudata átalakult. Ha normálissá is válnak, és ha a valós világ vissza is tér számukra, sose fogják elfelejteni, hogy „megtapasztaltak” egy „valós” másvilágot, hogy testük jelentéktelenné törpült, hogy megszűntek önmaguk lenni. Így tehát a halál közelségében átélt élmények mégis csak lehetnek transzcendensek, de egyáltalán nem titokzatosak, mert világosan árulkodnak a tudatról (az eszmé­lésről) és az agy működéséről, de semmit nem árulnak el a „lélek” létezéséről.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2249) Komolyan veszed-e a dajtás féle “kvantum istenséget”

Tibor bá’ online

 

36 óra után szűnt meg a szavazás ennél az állásnál:

Igen: 23 = 14%

Extra igen: 3 = 2%

Extra nem: 30 = 19%

Nem: 105 = 65%

Igen ám, de az első 2 órában a 23 igenből fenn volt 20 darab, ami kábé a válaszok 50 %-át tette ki. Aztán pedig mintha elvágták volna. A következő 34 órában mindössze további 3 igen jelent meg. Miközben a nemek száma a 20-ról felugrott 135-re.

Nem kell hozzá közvélemény kutatónak lenni, hogy világossá váljon, „valaki” az első két órában manipulált egy hatalmasat, mondjuk úgy, egymaga leadott 20 igen szavazatot. Azt se nehéz kitalálni, hogy ki lehetett az illető. Nyilván olyan valaki, aki komolyan hisz ebben a zagyvaságban, esetleg pont az, aki bemutatta. Ha ez így van, akkor világosan kiderül, hogy a láthatóan tisztességes Buddhisták, valójában elég aljas emberek.

Nekem szerencsére az eredmény visszaadta a bizalmamat. 84 % hülyeségnek tartja, de ha levonjuk a 20 darab csalást, akkor 94 % tartja hülyeségnek ezt az ókori dumát és a kvantum fizikát összekeverő zagyvaságot. Hiába hangoskodik ez a 6 %, a hülyeség általában hülyeség szokott maradni.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2248) Korai impotencia

 

Tibor bá’ online

 

Ez egy elég hülye cím, mert minden impotencia korai, tekintve, hogy a férfi nemzőképességének  csak a halála vet véget. Ennek ellenére az idősebbek impotenciáját a társadalom „természetesnek” veszi, amibe az is belejátszik, hogy a potens idős férfiak hallgatnak, mint a hal, mert ugye nem akarják felbosszantani a fiatalabbakat.  😀

Minden esetre, amikor én fiatal kakas voltam, minden gondunk az volt, jaj a csajt teherbe ne ejtsük, mert az gáz. Azaz pontensek voltunk a javából. Nem, nem keverem össze a potenciát a bőséges sperma termelés hiányával. Ugyanis a kettő kéz a kézben jár. Persze nem mindig. Minden esetre ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy 30-35 éves férfi magtalan, azaz a spermaszáma olyan alacsony, hogy a fogamzás teljes mértékben kizárt. De kell-e impotensnek lenni egy magtalannak. NEM. A kettő mégis összefügg, mert amikor valaki magtalan azt valami globális szemétség okozza. Ez a globális szemétség pedig hat a potenciára is. Globális szemétség? Hát igen, hormon a sertéshúsban, antibiotikum a csirke mellben, peszticid az őszibarackban,  nitrát a savanyúságban, érés gátló a banánban, higany a szardíniában, aztán ízfokozók, színező anyagok meg kipufogógáz, minden mennyiségben. És aki még ennek is ellenáll, azt a munkahelye idegesíti olyan mértékben, hogy még a szextől is elmegy a kedve (ami azért nem semmi).

Ha pedig valaki megúszta a merevedése ellen ható összes hatást, akkor jönnek az időskori (vagy nem is olyan nagyon időskori) betegségek, mint például a cukorbaj és a magas vérnyomás. Ezekre ma már kitűnő gyógyszerek vannak, csak van egy apró bibi, a hivatalos mellékhatásuk egyik sarkalatos tétele a férfiasság drasztikus csökkenése. (nőknél nem 😀 ) A mechanizmus nem ismert, de ennek a férfi lélek, de inkább a hímtag titokzatos működése az oka. Mert tényleg titokzatos. Hat rá a pszichés állapot, a pillanatnyi hormon színt, a diszpozíció, koncentráció készség. Hahó, hát ez meg  mi? Mondjuk az akció előtti pillanatban a pasinak eszébe jut, hogy elfelejtette a kormányzárat feltenni, és amíg ő vidáman dug, valaki elköti a kocsit. Na, ennek annyi. Az se kutya, ha a férj minden pillanatban hazajöhet. De ezek a becsődölések másnapra kialudhatók. A tartósan makacs impotencia egészen más, tartós.

Ilyen állapot beköszöntésére két válasz lehetséges: 1) beletörődés, 2) felvenni ellene a harcot. Deák Ferenc azt mondta, amiről a nemzet önként lemond, azt örökre elveszíti, amibe nem nyugszik bele, azt még visszakaphatja. Igaz, ő politikai értelemben gondolta, de ez igaz más területeken is. A beletörődés tehát kihúzva. A harc viszont, hát…. Eléggé kilátástalan. Természetesen a Viagraféle gyógyszerekről én is hallottam (nem próbáltam), de köztudott, hogy csak ott működik, ahol nincs tökéletes merevedés, de „valami” azért van. Az egyik jómódú barátom marékszámra szedte minden pozitív hatás nélkül. A különböző „étrend kiegészítők  méregdrága, de tök haszontalan, jó esetben semleges anyagok és totálisan hatástalanok. Régen a zellernek tudtak be ilyen tulajdonságot, de ez is csak mese. Viszont, ha csődöt mond a kémia, akkor a mechanikához kell fordulni. Vákuum hatására a pénisz barlangos teste megtelik vérrel, azaz megmerevedik. Amikor aztán megszűnik a vákuum, vége a merevedésnek. Viszont a péniszből a vér visszaáramlása megakadályozható egy „szorító kötéssel”,  ami egy jó szoros gumigyűrű lehet. Ez viszont működik. Ilyen berendezéseket lehet kapni a szex-shoppokban. A lehetőség igénybevételére már azért is érdemes sort keríteni, mert 50 felett a féléves kihagyás „végzetes” lehet. Igaz, azt hiszem Platón mondta, hogy azóta boldog, amióta nem érdeklik a nők. Ezek szerint, én még boldogtalan vagyok  🙂  .

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2247) Az online szex buktatói

Tibor bá’ online

 

A volt ENSZ alkalmazott (fegyver szakértő) a 49 éves Scott Ritter Internet-bűnt követett el. Egészen pontosan egy 15 éves kislánnyal, Emily-vel csettelt, természeten szexről, ami közben önkielégülést végzett, amiről a kislánynak pontosan beszámolt, de a biztonság kedvéért web kamerával fel is vette, az ilyenkor szokásos lihegések kíséretében. Nagy iparkodásában fel se tűnt neki, hogy vajon a csajnak mi a fene lehet ebből jó. Persze ez tipikus önző férfi tulajdonság – már mint a „partnerre” nem figyelés – ami ez alkalommal több éves elzárással büntetendő. Nem az, hogy a kis csajnak nem volt orgazmusa, á nem, hanem azért, mert csak 15 volt. Ha 18 lett volna, akkor a törvényt nem érdekli, hogy volt-e vagy sem. Törődjön minden nő magával!

Személy szerint én ezen jó sokáig gondolkodtam, de egészen biztos volt min, mert a bűnösséget kimondó zsűri is két napig tökölt, hogy bűnös-e vagy sem. A zsűri úgy döntött, hogy  bűnös. Én viszont azt mondom, hogy nem. Hogy miért? Elvégre nem egy hús-vér kiskorúval beszélgetett, hanem egy hanggal az interneten. Az a hang lehetett volna akár egy beprogramozott hangszalag is, vagy esetleg egy gyerekkorát visszasíró nagymamáé. És akkor most fején találtam a szöget. Különben ha megnézed az itt balra található fényképet Scott Ritterről, akkor azt láthatod a kifejezésén, hogy bűnösnek érzi magát. Én a helyében nem éreztem volna, bár bevallom, önkielégítés helyett és még ma is az „igazit” kedvelem. Mit csináljak, erre vagyok beprogramozva.

Na most a slusszpoén: Az online csettelés másik oldalán nem egy 15 éves tini ült, hanem Ryan Venneman, az FBI egyik ügynöke, aki írásban adta ki magát egy kislánynak. A tanúvallomás szerint az FBI ügynök kétszer is leírta, hogy 15 éves, de ez Scottot nem érdekelte, önfeledten verte a farkát tovább. A tárgyaláson a vádlott azt vallotta, hogy egy percig se hitte, hogy Emily kiskorú, biztos volt benne, hogy egy érett, rutinos nő van a „vonal” másik végén. Hát, rutin az volt! A meglehetősen prűd zsűri ezt nem méltányolta, pedig a vádlott nagykorú iker lányai és felesége is mellette tanúskodott. A bíró jövő hónapban fogja megmondani ezért a kis internetes kiruccanásért hány év letöltendő szabadságvesztés jár jenki-honban (egészen pontosan Pennsylvaniában). Maga Scott az ítélet meghozataláig szabadlábra lett helyezve 25.000 $ óvadék ellenében.

Annyit tudok a jogról, hogy messze nincs összhangban az emberek igazságérzetével. Ez most is ragyogóan kiderült. Végeredményben kiskorú leányzó nem lett verbálisan megrontva, ténylegesen pedig semmiképpen nem. Arról nem beszélve, hogy Scottnak esze ágában se  volt elkövetni bűnt, arra majdnem, hogy rábeszélte egy agent provocateur.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2246) A magyar lakáshelyzet történelmi áttekintése

Tibor bá’ online

 

A háború előtt gyakorlatilag mindenki bérlakásban lakott Budapesten (a társasház, társas üdülő intézménye létezett, de egyáltalán nem volt elterjedve). Lakóház birtoklása egy életforma volt. Igen jó megélhetést biztosított. Egy házban a kiadó lakások ki voltak írva a ház kapujára. Aki ki akarta venni, az bement a megbízott házmesterhez, megnézte, kivette és fizette. Aki a fizetéssel elmaradt 3 nappal, annak bútorát lehordták a kapualjba, és annyi. A lakbér általában a kenyérkereső férfi fizetésének az egyharmadát tette ki. A nők (általában) nem voltak kenyérkeresők, hanem „háztartásbeliek”. A rendszerhez hozzátartoztak a Valéria-telep szerű nyomornegyedek, ahol az emberek bádog viskókban éltek. A főbérlőnek joga volt kiadni egy-egy szobát egy albérlőnek, de voltak „ágyrajárók” is, akik a főbérlőnek fizettek, amiért cserébe ott aludhattak. – És akkor jött az ostrom.

Budapest ostroma alatt sokkal több lakás pusztult el, mint benne élő ember, mert ez utóbbiak az ostrom alatt (durván 4 hét) a pincékben dekkoltak. Az oroszok bejövetele után, aki tudott visszament a lakásába, aki nem tudott, az megpróbált szerezni magának egy hajlékot (például vissza nem tért zsidó bérleményét) a mínusz 10 fokos hidegben. Az csak természetes, hogy aki lakás nélkül maradt, azt valaki (átgondolatlanul) befogadta egyik szobájába. Ezzel megszülettek a társbérletek, amit (és következményeit) évtizedek alatt se lehetett felszámolni. A bérházakat államosították, az állam lett a háziúr. A pengő hiperinflációja után a lakbéreket forintban állapították meg, méghozzá nyomott áron, mert a gyárakat is államosították, ahol a dolgozók nyomott fizetéseket kaptak, rá akarták kényszeríteni a társadalmat, hogy a nők is elmenjenek dolgozni. Vagyis egy keresetből szándékosan nem lehetett megélni. Voltak „elhagyott” vagyis Nyugatra menekült tulajdonossal bíró házak, nyaralók, amiket a lakás nélkül maradók jogtalanul birtokba vettek, amit a rendszer később legalizált, mert ez volt a legolcsóbb megoldás. Az elfoglalt a lakhatások után a bentlakók a tulajdonosnak fizették az állam által meghatározott lakbért, ami igen kellemetlen helyzetet alakított ki. A lakót a tulajdonos nem tehette ki a bérleményből, nem mondhatott fel nekik, de mint tulajdonos köteles volt a házat/lakást karban tartani, ami több pénzt emésztett fel, mint a lakbér. – Nyilvánvaló volt, hogy az általános helyzetet fel kell számolni.

Lakásokat kellett volna építeni, de először jött az újjáépítés, aztán a jóvátétel fizetése, végül az iparosítás, illetve az ideológiai költségek (Vietnám, Kuba, stb. megsegítése. Fegyverkezés a NATO szembeállás miatt). A budapesti lakáshelyzeten az is rengeteget rontott, hogy a TSZ, és az „arccal a nehézipar felé” mozgalom százezreket irányított a fővárosba. Összegezve: az akkori aktív generáció rengeteget szenvedett, nélkülözött, hogy Magyarországon valahogy összeálljon az elfogadható szintű élet. Ezt nem elismerni aljasság.

Magán építkezés szóba se jöhetett, mert a bérkiáramlás korlátozott volt, „felesleges” tőke nem létezett a 70-es évekig. Erre jellemző példa, hogy az 50-es évek elején 6000 forintért lehetett tóra nyíló balatoni telket venni. Svábhegyi (Szabadság-hegy) családi házat venni 60.000 forintért.

Rákosi a lakáshelyzeten kitelepítésekkel próbált enyhíteni. Ennek lényege az volt, hogy a volt uralkodó osztály tagjait vidékre költöztette, a megüresedett lakást funkcionáriusok foglalták el. Kádár viszont beindította a panel programot, visszaadta az államosított ingatlanokat. Az üres telkekre elkezdtek építkezni, akinek volt rá pénze. A panelházak felépülésével elkezdték „kiutalni” a lakásokat azoknak, akik már 20 éve vártak. A protekció természetesen itt is érvényesült. A helyzet szinte áttekinthetetlenné vált. Létrehoztak ifjúsági elő takarékosságot, amihez hozzáadott az állam is, és meg lehetett venni újonnan elkészült lakásokat, természetesen költség alatti áron. Egy másik forma a „szolgálati lakás” volt. Egyes munkaadók szert tettek bizonyos lakásokra, amiket nem meghatározott időre bérbe adták kiszelektált munkavállalóiknak, természetesen ideológiai alapon. A bérlakásokat nyilvánvalóan eladni nem lehetett, de el lehetett cserélni egy másik bérlakással, illetve ”át lehetett játszani” az erre lehetőséget biztosító jogszabályok alapján (névházasság, stb. adta lehetőségek kihasználásával). Valamint a bérleti jogról le lehetett mondani egyenes ági rokon javára, pl.: nagyszülő az unokának.

A sokszor felvetett mai kilátástalan helyzetet érdemes górcső alá venni. Mind a háború előtti, mind a mai kapitalizmusra az jellemző, hogy a lakhatás rendkívül drága. A szocializmusra pedig, hogy nem volt megoldható. Megoldható lett volna, ha tőkés alapokra helyezik, de azt nem engedte meg az ideológia. Azt viszont igen, hogy őrült mértékben szubvencionált építőanyagból építkezzen, aki akar.

Közben a közgondolkodás gyökeresen megváltozott. Nemkívánatossá vált az egy életen át fizetendő magas bérleti díj, helyette inkább évtizedeken át fizetendő törlesztő részletet favorizálták, aminek egyetlen egy praktikus következménye volt, az örökölhetőség. Minden más ellene szólt, de ezen a társadalom simán átlépett [jövedelem csökkenés esetén olcsóbb lakásba költözés; a munkahely távolság megnövekedés esetén az átköltözés; családi létszám bővülésre nagyobb lakásba költözés, egészségkárosodásra elköltözés; a környék lezüllés esetén elköltözés, stb.] Ráadásul a nagyravágyás minden esetben felülírja a gazdasági megfontolást. A lakhatás megteremtésére felvett kölcsönök minden esetben meghaladják az elviselhetőséget, egy életre megnyomoríthatja az adóssá váltakat.

Ez utóbbi az oka annak, hogy a társadalom jelentős része elégedetlen. Az elégedetlen ember pedig bűnbakot keres, és persze talál, például a nyuggereket.

Én csak egyet nem értek. Ha ma valaki 30 éves, lakásra gyűjt, és úgy érzi, hogy a nyuggerek miatt lesz egy-két évvel később lakása, ha körülnéz és látja a parlamentet, a pályaudvarokat, a hidakat, az autóutakat, egy gyönyörű várost patinás házakkal, stb. nem jut eszébe, hogy ezeket mind készen, ingyen kapta, semmit se tett értük. Ezeket mind-mind örökölte a korábbi generációktól, azoktól a generációktól, amelyek utolsó, még élő tagjai a korábbi munkájuk után kapják meg az aktív éveik alatt megígért nyugdíjaikat.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2245) Radioaktivitás

Tibor bá’ online

 

Most, hogy Paks II. megépül, hogy Fukushimáról kiderült, hogy 100 év kell az elpucolásához, és mostantól kezdve a radioaktív szemetet beengedik a Csendes-óceánba, hogy Észak Korea rendelkezik célba juttatható atom bombával, Washington pedig megelőző csapáson töri a fejét, itt az ideje, hogy radioaktivitás terén tiszta vizet öntsünk a pohárba.

Mindjárt az elején le kell szögezni, hogy biztonságos radioaktív sugárzási dózis nem létezik. Megengedett dózis van, de mindjárt fel kell tenni a kérdést, hogy ki engedte meg kinek és milyen célból? Általános irányelv lelhetne az, hogy megengedett dózis az a sugár mennyiség, ami az ember várható élettartama alatt nem okoz megbetegedést vagy egyéb károsodást az emberi szervezetben. De ez se tökéletes, ugyanis statisztikailag a legkisebb dózis is okoz károsodást bizonyos, ámde nagyon csekély, eséllyel. Vegyünk egy analógiát az érthetőség kedvéért. Kínában 1 millió szénbányász van, akik közül évente 220 veszíti életét bányarobbanás következtében. Aki nem megy el bányásznak, az 100 % bizonyossággal nem fogja egy szénbányában hagyni a fogát (nulla sugár dózis). Aki elmegy bányásznak, az statisztikailag az első évben „mindössze” 99,99978 % bizonyossággal kerüli el a halált, illetve 0,00022 % esélye van végigélvezni egy sújtólég robbanást (megkapta a biztonságos sugárdózist). Nyilvánvalóan az ember bizonyos előnyökért (fizetés) hajlandó felvállalni egy adott rizikót. Erről szól a történet. Viszont, ha a japánok rám erőltetik a normál sugárzás tízszeresét mindenfajta előnyben részesítés nélkül, akkor tulajdonképpen rászednek, mert úgy kockáztatják az egészségemet, hogy nem adnak érte semmit. De ez a „valamit valamiért” elv máshol is jelentkezik. Tüdőszűrésnél is kap mindenki egy bizonyos radioaktív dózist (sőt a színes TV – nem plazma, csöves – nézése közben is; egy repülőút alkalmával is). Ezekben az esetekben az ember felvállal egy bizonyos dózist a rák kiszűrése, szórakozás vagy a lassú és költséges tengeri utazás elkerüléséért.

Ezek után tisztázzuk mi is ez a radioaktív sugárzás? A középiskolai tanulmányokban szerepel a periodikus rendszer, ezzel kapcsolatban pedig a világegyetemben mindenütt megtalálható 92 stabil elem. Stabil, mert ha nem bántják őket, akkor azok maradnak, amik, azaz adott elemek. Az elemekre az jellemző, hogy az atomjának magjában egy adott számú proton (pozitív töltésű részecske) helyezkedik el. Ez egytől egészen kilencvenkettőig terjed. Az atommagban azonban nem csak protonok vannak, hanem neutronok is (töltés nélküli részecskék) amiknek a száma egy adott elemen belül nincs feltétlenül megszabva. Az azonos számú protonnal, de nem azonos számú neutronnal rendelkező atomokat izotópoknak nevezzük. Egy-egy elemnek tehát adott esetben több izotópja is lehet. A jódnak például három van: Jód-127 (ez a természetben előforduló, stabil izotóp), jód-129 (mesterségesen keletkezett, radioaktív izotóp, másfél év felezési idővel), jód-131 (mesterségesen keletkezett, radioaktív izotóp, 8 nap felezési idővel. Mind a két radioaktív izotóp béta sugarat bocsát ki felbomlásakor.

Igen, egy radioaktív atom spontán felbomolhat, helyébe egy másik elem vagy elemek lépnek, miközben 3 különböző fajta sugárzás hagyhatja el az atomot. Minden radioaktív atomnak van egy adott felezési ideje, ami azt jelzi, hogy mennyi idő szükséges az egy tömegben lévő anyagmennyiség felének az elsugárzásához. És akkor most összefoglalva a sugárzásról.

Mint már írtam három különböző sugárfajtával találkozhatunk, amelyeket alfa részecskének, béta-sugárnak, és gamma-sugárnak neveztek el. Ezek a sugarak teszik veszedelmessé az atombombát, és az atomreaktort, mert kis dózisban „csak” károsak az emberre, nagyobb dózisban pedig halálosak. Ismerkedjünk meg velük!

1) alfa részecske: lényegében az elektronjaitól megfosztott hélium atom. Viszonylag lassú, anyagon keresztül az áthatoló képessége csekély, már egy papírlapon se képes átjutni, ezért megakad az emberi bőrön is. Ha azonban egy radioizotóp bekerül a szervezetbe, és ott bomlik fel, akkor az alfa részecske is veszélyes lehet. Mivel az alfa részecskében a két neutronon kívül két proton is van, elektromos töltéssel rendelkezik, amelyek ionizálnak, azaz ragyogóan szétdúlják az emberi sejtet.

2) Béta-sugárzás: tulajdonképpen egy nagy sebességgel száguldó elektron (normál körülmények között az atommag körül „keringő”, negatív töltéssel bíró részecske), aminek áthatoló képessége valamivel meghaladja az alfa-részecskéjét, de már egy egészen vékony fémlemez is megállítja. Mivel az elektron negatív töltéshordozó, ezért a béta-sugárzás is ionizáló.

3) Gamma-sugár: lényegében egy igen kemény elektromágneses hullám (mint például a fény, röntgensugár vagy rádióhullám), aminek áthatoló képessége igen nagy, mivel se tömege, se pedig töltése nincs. Több méter vastag föld, néhány deciméternyi beton vagy pár centiméter vastag ólomlemez nyújt ellenük bizonyos védelmet.

Most tehát már tudjuk, mit várhatunk egy radioizotóptól, de még nem tudjuk, hogy mikor. Mikor esik szét (dezintegrál) egy radioizotóp? A helyzet az, hogy fogalmunk sincs. Nem tudjuk, hogy egy atom miért, és mikor esik szét, és ezért nem tudjuk se megakadályozni, se előidézni. Egy rádióizotóp atommal csinálhatunk, amit csak akarunk, kitehetjük hatalmas nyomásnak, magas hőnek, erős mágneses vagy elektromos térnek, az eredmény ugyanaz, vagyis semmi. Bármit is teszünk vele az istennek se bomlik fel. Ugyanakkor, ha szét akar esni, semmi se tudja ettől visszatartani (a „Mi volt előbb isten vagy ősrobbanás” című könyvemben ezzel kapcsolatban filózok, és majdnem megérkezek az isten létéhez). Egyetlen egy dolgot tudunk csak, azt, hogy statisztikailag egy nagy halom azonos radioaktív atomból hány fog felbomlani adott idő alatt. Ugyanis azt tapasztalták, hogy minden fajta radioaktív anyagra jellemző egy úgynevezett felezési idő (amit fentebb már jeleztem). Ebből az következik, hogy ha van nekünk valahol egy nem kívánt radioaktív anyagunk, azzal semmi mást nem tudunk tenni, mint várni, hogy önmagától szép csendben elsugározza magát. Ez adott esetben jelenthet néhány órát, egy-két napot, vagy akár sok-sok évet is.

g-mÉs akkor most jön a LÉNYEG. A sugárzás érzékelése, mérése. A helyzet az, hogy az embernek nincs olyan érzékszerve, amivel a radioaktív sugárzást érzékelni tudná. Ugyanis a radioaktív sugár nem látható, nincs szaga vagy íze, ami csak fokozza veszedelmességét. Adott esetben zsebre tehetek egy apró (de erősen radioaktív) tárgyat, és anélkül, hogy észrevenném, néhány óra leforgása alatt akkora dózist szedhetek tőle össze, hogy másnap már halott vagyok. Mit lehet tehát tenni? (Csernobili túlélők állítása szerint nagy dózisú sugárzás alatt savanyú ízt éreztek a szájukban) A radioaktív sugárzást csak közvetett úton lehet érzékelni. Erre a célra szolgál például a GM-cső (teljes nevén Geiger-Müller csúcsszámláló, újabban részecskeszámláló), aminek a két vége le van zárva elektromos szigetelő anyaggal, többnyire argon gázzal van megtöltve. A cső hosszában keresztül van fűzve egy, a cső falával fémesen nem érintkező fémszál. A középső fémszál és a cső fala közé potenciál különbséget kötnek, vagyis egyenáramú feszültséget, tipikusan 400 Voltot. A méretezésből adódóan az áram nem tud áthúzni a két „pólus” között. Viszont, ha egy ionizáló, mondjuk alfa-részecske betéved a csőbe, az ionizálni fog egy argon atomot, azaz leszakít r óla egy elektront. Ez az elektron megindul a középső vezeték felé. Útközben az elektron további argon atomokkal ütközik, amikről további elektronok szakadnak le (lavina hatás) és a végén megérkeznek a fémhuzalhoz. Lényegében egyetlen „betévedt” részecske konkrét impulzust fog eredményezni, amit számba lehet venni. Gyakorlatilag a GM részecskeszámláló mindenegyes áthaladó részecske hatására ad egy klik-hangot, ami nagyobb radioaktivitás esetében géppuska sorozatnak tűnik, illetve még több áthaladó részecske hatására egy műszer mutatója kileng a megfelelő értékre.

A radioaktivitás mérésének másik módja egy sugárzás érzékeny, tokba zárt lemez, mint például egy fotókémiai film, amit naponta elő lehet hívni (hasonlóan egy fekete-fehér fényképhez), és kalibrálás alapján a sötétedés mértékéből meg lehet állapítani, hogy az eszköz viselőjét mekkora sugárdózis érte. Ezt elsősorban radioaktív anyagokkal dolgozóknál alkalmazzák, például atomreaktorok környékén. Vannak más lehetőségek is, de azokba most nem érdemes belemenni.

Ha tehát a radioaktivitást érzékelni tudjuk, akkor mérni is lehet. Nem kell mást tenni, mint összegezni az impulzusokat. Csakhogy a méréshez szükség van mértékegységekre is. Hogyan állunk a mértékegységekkel?

Kezdetben mindent az akkor már jól ismert rádiumhoz hasonlítottak. Ezzel azért érdemes foglalkozni, mert lehet még találkozni régi mértékegységekkel is. Megalkották a kisugárzás, vagyis a radioaktivitás mértékegységét, az 1 curiet (Ci), ami másodpercenként 37 milliárd dezintegrációt jelentett, mert egy gramm rádiumban névlegesen ennyi atom bomlik fel egy másodperc alatt. Ez azonban durva egységnek bizonyul, ezért a gyakorlatban a milli-Curie terjedt el. Azután a múlt század derekán kitalálták az „SI” (Systéme Internationale d’Unités) rendszert, ami 1976 óta Magyarországon is kötelező. Így az új megfogalmazás szerint a radioaktivitás egysége az 1 Becquerel (Bq), ami egy másodperc alatt egyetlen dezintegrációt jelent. Ez most meg túl kicsinek bizonyult, ezért a gyakorlatban az ezerszeresét, vagyis az 1 kBq-t használják. A Curie és a Bequerel között az átszámítás 1:37.000.000.000.

Most már meg tudjuk mondani, ki tudjuk fejezni, hogy egy sugárforrás milyen mértékben sugároz. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a sugárzásból egy adott élőlény (mondjuk az ember) mennyit nyel el. Erre is kellett találni mértékegységet. Régebben a „RAD”-ot használták (Radiation Absorbed Dose). Újabban a „Gray” (Gy) a megfelelő mértékegység. 1 Gy = 1 Joul energia/1 kg anyag. Arról van szó, hogy a radioaktív sugárzás is energia, és a Gray azt adja meg, hogy mi az arány az anyag és az anyagnak átadott energia között. Ezzel nem lenne semmi baj, ha nem ionizálná azokat az atomokat, amikbe becsapódik és, ha ez az anyag néha nem lenne biológiailag élő. Mert, amennyiben egy ilyen kilónyi anyag történetesen bennünk található, akkor bizony biológiai hatással kell számolni. A fizikusok ezért kitaláltak egy újabb egységet, a „Sievert” (Sv), ami megegyezik a Gray-jel, de figyelembe veszi az embert, mint a sugárzás biológiai elszenvedőjét. Mit jelent ez? Nos, a három különböző sugarat biológiai hatásuknak megfelelően, figyelembe veszi, hogy mennyire érzékenyek az egyes emberi szervek, valamint súlyozza azt, hogy a hatás kívülről vagy belülről éri-e az emberi testet. Nem akarom komplikálni a dolgot, ezt úgy kell érteni, hogy elnyelt sugárzásnál a Sievert mértékegységet alkalmazzuk emberek esetében, minden más esetben a Gray mértékegységet. A két mértékegység értéke különben azonos. Aztán persze kiderült, hogy az egységek kényelmetlenül nagyok, ezért a gyakorlatban a „mili-Sv” és a „mikró-Sv” egységeket használják.

Nézzük mi történik az emberrel radioaktív besugárzás esetében? A radioaktív vagy ionizáló sugárzás hatására az érintett sejtek rendszerint elhalnak, vagy oly módon deformálódnak, hogy évekkel később rákosodáshoz vezetnek.  A tapasztalat szerint minél inkább szaporodik egy sejtcsoport, annál érzékenyebb a sugárzásra. Éppen ezért a legkönnyebben elhalóktól haladva az érzékenységi sorrend a következő: őssejtek, vérképzők (lép, csontvelő, limfocita ganglion), ivarmirigy, bőrszövet, bélhártya, kötőszövet, izom- és végül az idegsejtek. Most jött el az ideje, hogy bevezessük a LD50 fogalmat, ami egy angol kifejezés (lethal dose for 50%) rövidítése. Ez akkora dózist jelent, aminek hatására az egy fajhoz tartozók 50 százaléka meghal (50 százaléka viszont életben marad). Az LD50-t nem szokták kitenni, de természetszerűen minden adatnál ezt kell érteni. Tehát, az ember számára 3000 mSv a halálos dózis, abban az esetben, ha ezt egy adagban kapja. Egészen más a helyzet, ha egy ilyen dózist nem egyszerre, hanem mondjuk három év alatt kap meg, napi egy ezrelék formájában. Ilyen esetben a halálos adag az előzőnek a kétszerese.

{Ha elveszünk a mértékegységek között, akkor gondoljunk a következő analógiára. Kint vagyunk a szabadban és esik az eső. A lezúduló eső mennyi­ségét Becquerellel. Hogy mennyi eső esik ránk, azt Gray-jel, hogy mennyire leszünk nedvesek, azt pedig Sievert-tel mérjük. A bőrig ázás jelenti a halált 😀 } A 3000 mSv, mint halálos dózis vonatkozási alapot ad ahhoz, hogy mit jelent például óránkét 1000 mSv sugárzást kapni. Azonban a dolog ennél egy kicsit komplikáltabb. A halálos dózis természetszerűen megöli az embert, csakhogy ilyenre szert tenni nem lehet, legalább is háború vagy hatalmas katasztrófa nélkül nem (hozzátehetném, hogy a „hatalmas katasztrófához” közel is kell lenni). A nem halálos dózis pedig egy teljes külön történet, mert ilyen esetben nem a sugárzás öl, hanem a hatása.  A radioaktív sugárzás ugyanis a sejtekben olyan elváltozást hoz létre, ami évek múltán (mondjuk 3…30 év között) rák kialakulását okozza. De a történetnek még mindig nincs vége, mert nem mondhatjuk, hogy a kis dózis 30 év múltán, a nagy dózis már 3 múlva is okozhat rákot, mert ez csak körülbelül igaz. A rák kifejlődéséhez hajlam is kell, tehát az egyik emberben viszonylag alacsonyabb radioaktív besugárzás után is kifejlődik, míg a másiknál nem. Ezenkívül a rák kialakulását több, egymástól független hatás is előidézheti, amelyek összeadódnak.

Az atomreaktorok védelmezői szeretnek hivatkozni a hát­­térsugárzásra, aminek minden ember ki van téve, és ami (szerintük) azt jelenti, hogy kis dózis megengedhető. Az igaz­­ság az, hogy az ember, és minden élőlény – úgy tűnik – hozzászokhatott a háttérsugárzáshoz, de valójában kiépít­ett magában bizonyos védekező mechanizmust, aminek segítségével – úgy ahogy – regenerálni tudja azt, amit a ra­dioaktív sugárzás elrombol. Most nézzük az ada­tokat! Tipi­kusan egy embert évente 0,3 mSv sugár­dózis ér (ez is kalkulálási alap). Ez a ha­lá­los dózis tízezred része. Ha ezt 100 %-­nak vesszük, akkor ehhez 50 %-ban járul hozzá a talaj­ból feltörő, és a lakóépületbe bejutó radioaktív radon gáz. 14-14 % a lakóház falaiból, illetve gyógyá­szat­ból (pl. röntgen, izotópvizsgálat, stb.) származik. A kozmi­kus sugár­zás 10 %-ért felelős, míg az élelmiszerekből egy további 11,5 százalék érkezik. A hiányzó 0,5 százalékért a közöttünk megbújó atomreaktorok, és tevékenységük felel. Ez a szám kedvezőnek tűnik, végül is a minket ért háttérsugárzásnak mindössze kétszázad része köszönhető az atom-korszaknak, de ez csak egy átlag. Ha majd a Fukushimai katasztrófa elül, és minden lecsendesedik, akkor kiderülhet, hogy 0,5 helyett, már 5 % az ember okozta sugárzási hányad, ami még mindig nem túl sok, de egyes emberek, bizonyos helyeken, bizonyos körülmények között halálos vagy közel halálos dózist szedhetnek fel. Miért?

1) A baleseteknél tipikusan keletkező jód-131 beépülhet a pajzsmirigybe, ahol elképesztő pusztítást tud okozni, de csak akkor ha megesszük. Ha viszont vész esetén Jód-127 vegyületet veszünk be, akkor a rengeteg jód atom között a Jód-131 viszonylag kis százalékban lesz jelen, azaz kevés tud beépülni a pajzsmirigybe.

2) A másik szemét izotóp a cézium, amit a szervezet összetéveszt a káliummal és egyenletesen eloszlik a testben, ahova a fertőzött élelmiszerrel kerül be. A példa kedvéért megjegyzem, ha egy 70 kilós emberbe 270 mCi-t sugárzó cézium mennyiség kerül, akkor 3 héten belül biztos halott.

3) Folytathatnám azzal, hogy a stroncium-90 izotópot a 29 éves felezési idővel, ami szintén reaktor katasztrófa esetén kerül ki a levegőbe, az emberi szervezet a kalciummal téveszti össze, de nem csak az ember, hanem a tehén is, ezért bekerül a tejbe, onnan pedig az emberbe.

A fentiekből ki lehet következtetni, hogy nagy baj esetén, ha az ember nem megy ki a szabadba, és nem eszik friss ételt, vagy kerüli a tejtermékeket (mondjuk évekig 😀 ), akkor jelentős mértékben el tudja kerülni a sugárfertőzést.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőséggel

(2244) Paradigma váltásra lenne szükség

Tibor bá’ online

 

Ha senki nem tiltakozik hangosan, akkor azt állítom, hogy a klasszikus fizika a Curie házaspár és Röntgen Konrád felfedezésével nagy vonalakban befejeződött. Einstein térideje, a kvantummechanika „szellemvilága” bár némi rafináltság bevezetésével a gyakorlatban ragyogóan működik, az első perctől kezdve heves ellenzőkre talált. Az más kérdés, hogy Thomas Kuhn tudományfilozófiája elsöprő győzelmet aratott, aminek szoros következményeként aki nem állt be az uralkodó paradigma által megkövetelt soraiba, az tudományos renegátnak számított. Így aztán a sorban állók végigküszködhettek néhány emberöltőt a tudományos továbblépés mezsgyéjén, minimális eredmény nélkül.

Kezdetben még hittek a mindenség elméletének fellelésében, lázasan dolgoztak a négy alapvető természeti erő összeötvözésén, a részeredmények logikus egységbe tömörítésén, a gravitáció kvantummechanikába történő beolvasztásában. Egyre másra születtek a hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb elképzelések párhuzamos világegyetemekről, felcsavarodott extra dimenziókról, különbözőképpen rezgő szuper húrokról, membránokról. Miközben szimmetriák sérültek, felfedezett részecskék eltűntek (pentakvark), sejtett részecskéket nem találtak (graviton, Higgs részecske, na jó ezt most állítólag megtalálták).

Ma már úgy tűnik a Világmindenség végső törvényét az Ember sose fogja megtalálni, mert vagy nincs ilyen törvény, vagy ha mégis lenne, akkor a ma ismert „eszközökkel” megfoghatatlan. A jelenségek olyan elrendeződéseket takarnak, ami az ismert fizikai világ fogalmai szerint definiálhatatlanok.

Egy persze biztos, a természet törvényei tökéletes összehangolása nélkül az élet sose alakult volna ki. Álláspontom szerint ebből kellene kiindulni, de erre kevés fizikus hajlandó. Sokkal elfogadottabb nézet, miszerint megszámlálhatatlan Világegyetem létezik más és más alaptörvényekkel. A miénk véletlenül pont olyan, hogy a végén itt találjuk magunkat gondolatainkkal. Ennél már az is egyszerűbb, ha elfogadunk egy világot teremtő istent, csak hát erre sincs bizonyíték. A legmérsékeltebbek azt várják, hogy egy ifjú zseni a homlokára csapva előálljon egy teljesen új, és merőben ismeretlen megközelítéssel. Ez ellen „csak” az szól, hogy ez a képzeletbeli titán is a Földön születik, itt szocializálódik, mitől lenne bármilyen ötlete az elképzelhetetlennel kapcsolatban.

Csak emlékeztetőül! A foton egyszerre két lyukon megy keresztül, önmagával interferál, viselkedését befolyásolom puszta ránézésemmel, párja viselkedéséről késedelem nélkül értesül, azaz a fénysebességnél gyorsabban „kommunikál”. A virtuális részecske megszületik a semmiből, tesz ezt-azt, majd megsemmisült a semmibe.

Innentől kezdve ízlés dolga ki mire szavaz. Egy biztos, valami nagyon nem stimmel. Már rég paradigmát kellett volna váltani, mert amíg Einstein lesz az abszolút tudás egyetemes szimbóluma, egy tapodtat se fogunk előre jutni.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2243) The Janus headed Hungarian Prime minister Viktor Orbán

Uncle Tibor’s blog online

 

Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek Janus arca van” című angol nyelvű poszt azoknak készült, akik nem tudnak magyarul, de Orbánnak nagy hívei. 

As far as I am concerned, the Hungarian prime minister might have many faces, but that he has at least two faces one can be sure. One face is for his own people, the other one is for the leaders of Western Europe. No harm is done, because the internal one can only be seen in Hungary, the external one is for foreign use only. This latter one is exclusively reserved for diplomats, heads of state, businessmen, who have some experience of  the real world, and so on. So he saves them from hearing of Indian proverbs and the like and does not mention every second minute the two-third majority nor the ballot box revolution. On the contrary, he reassures them that those expressions are strictly for home consumption. His political intentions are friendly for the multinational companies and his lip service back at home is just that. He does not want to revise The Treaty of Trianon, not even in his darkest nightmare. But in case worse comes after bad (which will come for sure) the one and a half million Hungarian over the border will come to his rescue with their voting right and he might hold onto the Holy Crown a bit longer.

This would do fine, because the western businessmen are not interested in Trianon or the borders, well especially not the borders, but the Robin Hood tax is a real pain in their ass. Well, in this aspect the businessmen lose out. The prime minister now has to focus on politicians therefore with his broad smile he fondles Angela Merkel.

Orbáns’s home face is quite different, he can afford this extra showiness because out there in the West nobody speaks or even understands Hungarian. His home face has the expression of all the Hungarian folk heroes combined and tells it straight into the TV camera with considerable pride that the West should go to the hell, we will walk on our own way and like baron Münchausen we will pull ourselves out of our debt by grasping our hair and just pull and pull and pull.  The IMF should shit itself all over again and again. In four years time the IMF will borrow money from us, and if we get real angry, we will make the forint the reserve fiat money of the world. That is a fact!

This two-faced characteristic is not new it is been on the table for years and has resulted in considerable success. It is common knowledge whatever is successful should not be changed. Consequently during the last ballot everything was just fine, after that even finer. In no time at all, one bill was passed after the other in quick succession and his power was getting anchored deeper and deeper as the hours passed by. While the supporters felt happier all the time, and cheered every new move, such as: cutting back the jurisdiction of the Constitution court; robbing the pension funds; reducing the unemployment benefit; changing the media law, and implanting quasi censorship; etc. These are all pardonable if the multinationals have to pay extra tax, so the people are happy.

And so am I.  We have a cunning prime minister. Consider this, back in the 1950’s Rákosi made a beautiful constitution ensuring the right of free opinion, of public meeting, free movement and included every possible branch of civil rights, on paper. In reality nothing was enforced or rather the breach of these “laws” was the norm. Our smart PM has it down perfectly. He will stick to the soul and the letter of the constitution up to the last syllabi. He will simply change the constitution to his liking with the help of his two-third majority. England has a monarchic parliamentary democracy. Hungary will have a constitutional autocracy, the first in human history. Hurrah, we finally managed to get into the book of human history.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2242) Swingerek

Tibor bá’ online

Siklósi Botond & Vanda művésznevek alatt a pár egy ideje már publikál a magyarországi swinger “mozgalomról”, ami nyomon követhető az INDEX-ben. Egy érdekes, de egyáltalán nem új témában iparkodnak hírnevet szerezni, ami egy idő után forintra váltható. Ez eddig OK, mert sokan akarnak híressé válni ebben az internetes világban csak kérdés, hogy kellő információt kap-e az olvasó, mert szerintem sokkal inkább promótálnak, mint informálnak. “A csoportos szex házasság konzerváló szerepe” fedő mondat alatt érdekes dolgok találhatók, amiről 7 éve írtam is egy posztot, amit most ide csatolok, íme:

Harminc éves siheder koromban 😀  jelent meg a „Bársonyos alvilág” (The Velvet underground) 1963 szeptemberében, amit egy Michael Leight nevű  oknyomozó újságíró publikált. Két évvel később, 1965-ben New Yorkban megalakult a The Velvet Underground zenekar, akik mind a mai napig az élvonalban találhatók. A nevet állítólag úgy vették fel, hogy Lou Reed és Sterling Morrison barátja, Tony Conrad az utcán talált egy példányt a könyvből és megtetszett neki a cím. Ami azt illeti a cím nekem is megtetszett, ugyanis az ismertetőjét a megjelenés hónapjában olvastam a New York Herald Tribune-ben, és  pár héttel később már a kezemben volt egy példány, ami Magyarországon, 1963-ban ritka teljesítménynek számított. Az angolszász sajtóban megjelent beszámolók szerint a könyv elolvasása minden gondolkodó ember részére kötelező, mert korunk szexuális korrupciójáról szó. Persze a korrupció egy erős kifejezés, de ne feledjük, hogy közel fél évszázados múltról van szó. Az oknyomozás tárgya a szexuális parafilia (parafilia = szokatlan – de nem aberrált – szexuális vágyakozás : egy  csokorba lehet szedni a hebefiliával és a pedofiliával, amelyek azonban már aberrációk. A hebofil célpontja a serdülő gyermek, míg a pedofil célpontja a serdülőkor előtti gyermek). Végeredményben arról volt szó, hogy az amerikai társadalom szexuális attitűdje gyors változáson ment át, amit később szexuális forradalomnak neveztek el. Konkrétan feleség cseréről és csoportos szexről volt szó. Érdekes feltárás, de hogy új lenne, az kétséges. Huszonéves koromban volt szerencsém barátságot kötni egy (volt) csendőr ezredessel, akinek az elbeszélései szerint, amikor egy új körzet parancsnokának nevezték ki, kötelezően végigjárta a helyi méltóságokat (alispán, polgármester, főorvos, patikus, stb.) aztán bevezették a helyi úri-osztály kedvteléseibe, amihez a vadászat mellett hozzátartozott a feleségcsere is. És, ez Magyarországon volt a két világháború között. Feleségcserét írtam? Na igen, a katolikus Magyarországon a pozícióban lévőknél nem vették jó néven a válást, ami nyilvános volt. A feleségcsere viszont titkos, és feleslegessé tette a válást.

A szerző könyvében nem fedte fel, hogy oknyomozása közben milyen mértékben volt ö maga involválva, amit nyilvánvalóan akkor, és ott nem is tehetett meg. Ezért a könyv végeredményben több tucat nő és férfi, valamint házaspár meginterjúvolásából áll, nagyon kevés hozzáfűzött egyéni véleménnyel. Talán felesleges megemlítenem, hogy a könyvet egyetlen este alatt kiolvastam, és természetesen eldöntöttem, hogy a tettek mezejére lépek. Rendben van, de hogyan? Mindenesetre első lépésként, az esetleírásokból le kellett szűrnöm a tanulságot. A következőkben tehát a Bársonyos alvilágban található esetek, és a későbbiek folyamán személyes élményeim összefoglalóját fogom egy csokorban átnyújtani nektek.

Kezdjük a motivációval! A részvétel, vagy a kipróbálás melletti döntés rendszerint nem egytényezős. Legfontosabb és leggyakoribb a férjben bujkáló poligámia, ami annyira erős, hogy a cél elérése érdekében hajlandó „feláldozni” a feleségét is. A férjek döntésére a feleségek reakciója 90 százalékban az abszolút elutasítás. A maradék 10 százalék igen lelkesen csatlakozik az elképzeléshez. A 90 százaléknak kb. egy harmada egy idő után beadja a derekát, de kábé minden második esetben a kierőszakolásban nincs köszönet. Olyan férfivel viszont nem találkoztam, aki – legalább elméleti síkon – ne lett volna híve az ötletnek (természetesen nem egy hónapos házasokról van szó). A feleségek lelkes 10 százalékának a férj hosszú ideig tartott szexuális alulteljesítése adja az indítékot. Olyan nőről nem hallottam, aki kifejezetten a változatosság miatt lépett be a klubba. Viszont a nagy nehezen rábeszéltek egy része a kezdeti tapasztalatok után, lelkes hívővé vált.

És akkor térjünk rá a férfiakra. Az a férfi, akinek sikerült rábeszélni a partnerét, és az egészbe belekóstolt, kivétel nélkül mind elismerően nyilatkozik a csoportos szexről. Az ok csak részben a változatosság. A látvány, hogy a feleségét a szeme láttára egy „idegen” férfi birtokolja, egy nagyon mélyen ülő ősi vágyat ébreszt fele benne, és alig várja, hogy befejezzék és saját nőjét birtokba vehesse, aminek eredménye a megszokottnál sokkal intenzívebb közösülés a feleséggel. Mindenki jól jár, amennyiben a feleség el tudja fogadni egy „idegen” férfi behatolását (a nagy százalék nem tudja). Közösülés közben a nők többszörös (és hosszan tartó) orgazmusa nem ritka jelenség, amiért sokkal kevésbé vannak oda, mint a férfiak, akiknek még fiatal korban se túl gyakori a néhány percen belül megvalósított ismétlés. Ezen biológiai tényen a csoportos szex radikálisan változtat, a férfiak szinte szárnyakat kapnak. Egy-egy szeánsz alatt a résztvevő férfiak átlagos orgazmus száma háromra tehető. Tekintve, hogy ezen férfiak átlagos életkora 40-45 körüli, ez a teljesítmény messze felülmúlja az otthonit. Egészen pontosan háromszor több 😀 .

A házaspárok esetében a pontatlan statisztika azt jelzi, hogy akik nem potyognak ki, azoknál összekovácsolódást eredményez (hitted volna?). Ilyen értelemben megmenti a házasságot. Bár csoportos szexnél íratlan szabály, hogy összejöveteleken kívül tilos a kétszemélyes találkozás, ezt a nők szívesen megszegik, míg a férfiakra nem jellemző. Az ok valószínűleg a nők körében bekövetkező nagyobb kiszelektálásban keresendő. Egyszerűbben kifejezve, amelyik nőt rá lehet venni a csoportos szexre, vagy feleség cserére, annál a szex átlagon felüli jelentőséggel bír. Apropó, csoportos szex, mint az elnevezésből is következtethető, több nő és férfi részvételével történik. A feleségcserében csak két olyan személy vesz részt, akik nem egymással házasok. Ez ma már elavult szórakozásnak számít, már csak történelmi szerepe van.

A csoportos szexnél az optimális létszám 6-8. Az optimális elrendezés pedig – a saját tapasztalataim szerint – a két nő és négy férfi. Másik saját tapasztalati tény, hogy az emberekbe bele van nevelve egy automatikus elutasítás, ami olyan erős, hogy a felkínált lehetőséget még megfontolni se hajlandók. Ugyanakkor, ha előzetes megbeszélés helyett a megfelelő szituációban találják magukat, a lehetőséget kihasználják. Ellen példával nem találkoztam.

Igen emlékezetes az egyik eset, amikor partneremmel együtt meghívott egy házaspár „közönséges” vacsorára. Vacsora után javasoltunk egy „huncut játékot”, amit a partneremmel előre megbeszéltünk. A játék lényege a párok egymással való szembeülése úgy, hogy mindenki a másik pár, önmagával ellentétes nemű tagjával kerül szembe. A feladat egymás utánzása. Tehát A-nő megsimítja a vele szemben ülő férfi haját, amit B-nő utánoz. Ezt követve A-férfi megsimogatja a szemben ülő nő karját, amit B-férfi utánoz, és így tovább. Egy idő után lekerülnek a ruhadarabok, egyik a másik után, majd testrész érintések következnek, ami a végén közösülésbe torkol. Ennél az emlékezetes esetnél történt, hogy az aktus után a férj a feleségéhez fordult és jelentős szomorúsággal a hangjában azt kérdezte tőle: „hogy tudtad megtenni?” Amire a feleség nagy mérgesen visszavágott: „mért, és te?” Pusztán arról van szó, hogy közösülés közben a férfi elveszíti józan eszét, ami csak a kielégülés után tér vissza. Jelen esetben a férj könnyen megakadályozhatta volna feleségének a megdugását, de akkor ő se dughatott volna.

Egy kis pihenő végett, térjünk  vissza a „The Velvet Underground” könyvhöz. Négy évvel később, 1967-ben újra kiadták, de most Angliában és „Bizarre Sex Underground” cím alatt, (különben) változatlan szöveggel, és a címen kívül változatlan borítóképpel. Négy év viszont nagy idő. Legalább is akkoriban Magyarországon 4 év alatt hatalmas változások történtek. Igaz házassági hirdetéseket egyedül a Magyar Nemzet közölhetett, és a „házasság céljából” kifejezésnek benne kellett lenni a szövegben vagyis a hirdetésnek valóban házassági célt kellett sugallni, de senki nem vette komolyan. Csoportos szex összehozása komoly nehézségekbe ütközött, ha a baráti kör erre alkalmatlan volt. Szerencsére! Ugyanis az egyik komoly szabály: Barátokkal soha, mert egy barát elvesztésére ennél jobb módszert még nem találtak ki. Viszont a házasság megóvására se. Felmerül a kérdés miért?

Nem végeztem tudományos felméréseket, így legjobb esetben is csak az impressziómra támaszkodhatok, plusz némi paraszti józan észre. Nagyon sok válás oka a férj hűtlensége, ami biológiai adottságaiból ered. Csoportos szexre járó házaspároknál a hűtlenség kizárt. A férj letudja „aljas” ösztönét és nyugodtan ül a seggén. A megszokás és unalom a nőket is utoléri, még akkor is, ha ezt nem ismerik be. Az ilyen feleség a dolgot egyszerűen oldja meg, nincs rá igény, nem gyakorolja. Ez az „apukám úgy fáj ma a fejem” szindróma, amit a férjek nehezen viselnek el. Aztán, van egy közös titkuk, amit a rokonság, a környezet, a baráti kör nem tudhat meg. A közös titoknak hatalmas összekovácsoló ereje van. Végül pedig nagy ívben elkerüli őket a szexuális frusztráltság, ami a nem közel azonos igény esetén lép fel. A többlet kapacitás csoportos szex esetén ragyogóan levezethető.

Aztán eltelt egy jó évtized és megjelent a Négy Évszak havi magazin, amiben egy-két érdekes történet mellett sok oldal apróhirdetés volt kizárólag partner szerzés végett (volt néhány fehér holló, aki férjet keresett). A csoportos szexelők számára megváltás volt. Egyszerre megnyílt az út több tízezer potenciális partnerhez. A szexuális forradalom elérte Magyarországot, ami azóta is tart. Az utóbbi időkre már semmi új felfedezés nem jutott, kivéve a szélsőséges aberrációkat, de ezt a témát másra hagyom.cs

Álláspontom szerint a megfelelő feleséggel vagy partnerrel a csoportos szex sokkal több pozitívumot tartogat a praktizálók számára, mint negatívumot. Nem csak szex, de „esemény” is. Egy-egy szeánsz után napokig lehet róla beszélni. Érdekesebb eseteket még hónapokkal később is fel lehet eleveníteni. Ezen utolsó állításomat mi sem bizonyítja jobban, mint 1989-ben megjelent könyvem: Csoportos szex itt és most – szatirikus erotika címen. Természetesen már sehol se árulják. Egy-egy felbukkanó példányért antikváriumban egy kisebb vagyont kérnek. Nekem is csak egyetlen egy példány van belőle, amit úgy őrzök, mint a szemem fényét.

Eddig tartott a 7 éve megjelent poszt. Most pedig a téma kibővítése következik 2017-ben. Siklósi Botond & Vanda szerzőpáros nem foglalkoztak a legfontosabbal, mit javasolnak. A swingelésnek van egy feloldhatatlan problémája, a nemek biológiai egyenlőtlensége. Ez abból ered, hogy a férfi nemi kapacitásának lehatároltsága mellett, a nőknél ez majdnem végtelen. Egyetlen egy nő fizikailag képes kielégíteni akár 30 férfit is (amire a Vörös Hadsereg megszállása alatt bőven volt példa), ami viszont fordítva messze nem igaz. Néha még egyet se képes. Ha ezt a női tulajdonságot a feleség kihasználja, és már az ötödik férfivel dug, miközben a férj szomorúan bámulja kókadt nemi szervét, egészen biztos nem fog jót tenni a házasságnak. Viszont ez a lehetőség nem kizárható, tökéletesen a feleségre van bízva, aki ha kihasználja a lehetőséget a házasságot nem összébb kovácsolja, hanem szétzilálja.

Persze, aki ki akarja próbálni az szabadon dönthet mit akar, de ha megkérdez engem, akkor én a “treesome” megoldást ajánlom, szigorúan két férfi és egy nő, természetesen egyiknek a felesége. Mind a hárman jól járnak. A két nő és egy férfi = katasztrófa, és mégis a férfiak nagy része erre vágyik. A “sokat akar a szarka, de nem bírja a farka” tipikus esete.

Éljetek a lehetőséggel

(2241) Amerikai humor

Tibor bá’ online

A legjobb szőkenő vicc

A banketten pohárköszöntőt tartó férfi infarktust kapott, a helyszínen elhunyt, úgy ahogy volt a fekete öltönyében elvitték egy közeli kórház proszektúrájára, ahol egy szőke kórboncnoknő megkérdezte a feleséget, hogyan kívánja férjét a ravatalon látni. A feleség közölte a szőke kórboncnoknővel, hogy férjén a kék öltöny mindig is jobban mutatott és neki minden pénzt megérné, ha a férje ilyen öltönyben lenne kiravatalozva. Ennek a kívánságnak a teljesítését a szőke kórboncnoknő vállalta a rákövetkező napra. A feleség másnap újra elment a proszektúrára, ahol a férje ott feküdt világoskék öltönyben, ami a feleségnek rettenetesen elnyerte a tetszését, meg is kérdezte a szőke kórboncnoknőt, hogy mennyivel tartozik. Áh, semmiség az egész, nem kerül egy centbe se – kapta a választ. De az nem lehet – erősködött a feleség – a tisztességes munkát meg kell fizetni, ráadásul egy ilyen jól szabott világoskék öltöny egy vagyonba kerül. Ez nem volt nagy munka, és nem kellett fizetni az öltönyért – tért ki a jutalmazás elől a szőke kórboncnoknő – tegnap este behoztak egy férfit ebben a világoskék öltönyben, nem volt semmi más dolgom, mint kicserélni a fejeket. [erre nem számítottatok, ugye?]

 

Az idős olasz férfi esete

Egy idős olasz férfi, aki Rimini környékén lakott, elment a helyi templomba, hogy gyónjon. Letérdelt a gyóntató szék előtt és elkezdte a gyónást – atyám, a II. világháború alatt a szomszédban élő gyönyörű, fiatal zsidó lányt elrejtettem a házamban. Gyermekem – szólalt meg a pap – ez nem bűn, sőt jó cselekedet, ezt nem kell meggyónnod. De atyám – folytatta az idős olasz férfi – azzal a gyönyörű és fiatal zsidó lánnyal én szexuális kapcsolatot létesítettem, minden másnap közösültünk, vasárnap pedig kétszer is. Nézd gyermekem ez már nagyon régen volt, isten megbocsájtott érte, penitenciának imádkozz el 5 miatyánkot. Köszönöm atyám – vágott közbe az öreg olasz férfi – hatalmas súlyt vettél le a vállamról, de még lenne egy kérdésem, megmondjam-e neki, hogy a háborúnak már vége?

Urológusnál

Az egészségbiztosító urológiánál egy páciens éppen átesik egy roppant kellemetlen prosztata vizsgálaton, amit csak az édesített meg némileg, hogy a vizsgálatot egy csinos asszisztensnő végzi, aki közli az élete első vizsgálatán áteső beteggel, hogy a végbélbe hatolás közben bekövetkező erekció tökéletesen normális jelenség. Nem érzem, hogy erekcióm lenne – válaszolta a beteg. Az lehet, hogy önnek nincs erekciója – reagált az asszisztensnő feltűnően mély hangon, de nekem van.

A női kiismerhetetlenség

Az öreg farmer még öregebb tragacsával megállt az autószerelő előtt, hogy a járgányt megjavíttassa. A javítást azonban csak másnapra vállalják. Az öreg farmer úgy dönt, hogy akkor hazagyalogol, és majd másnap visszajön a kocsiért. Kiveszi a kocsiból a korábban vásárol vödröt, 5 liter olajfestéket, egy élő libát, és két élő csirkét. A festékes dobozt berakta a vödörbe, a libát a hona alá csapta a másik kezében pedig a pár csirkét fogta meg és elindult, de mindjárt a sarkon egy idősödő nő megállította, nem tudja-e hogy hol van a Harkály dűlő 1605. Már hogyne tudnám, ott van mindjárt mellettünk, ha velem tart elvezetem a házig. Megindultak tehát ketten az országúton. Tíz perccel később azt mondja a farmer: Ha ezen az ösvényen átvágunk az erdőn keresztül, akkor fél órát is spórolhatunk. Erre az erősen öregedő nő így válaszol: Én egy védtelen nő vagyok, és nem ismerem magát, mi van, ha ki akarná használni a védtelenségemet ezen a kieső úton. Erre a farmert elfogja a méreg. Na idehallgasson, az egyik kezemben egy vödör, benne egy gallonos festékdoboz, honom alatt egy liba, másik kezemben két csirke, az isten szerelmére, hogy tudnám kihasználni a védtelenségét. Egyszerű, válaszolta az erősen öregedő nő – leteszi a libát a földre, ráborítja a vödröt, a vödörre ráteszi a festékes dobozt, hogy a liba ne tudjon kiszabadulni, a két csirkét meg majd én addig megfogom.

 

Ne fingjunk  a Harrods-nál!

Egy középkorú hölgy a Harrods-nál elsétált az ékszer pulthoz, ahol megtetszett neki egy gyönyörű, briliánsokkal kirakott karkötő. A jobb szemügyre vétel végett lehajolt a pulthoz, amikor is véletlenül elfingotta magát. Zavartan körülnézett, hogy nem hallotta-e meg valaki, nincs-e a közelben egy eladó? Ahogy megfordult a legrettegettebb lidérc vált valóra, mert közvetlen mögötte ott állt egy főeladó férfi, aki a beosztásának, és az áruház múltjához megfelelően, előkelő hangon megkérdezte, hogy tudna-e valamiben segíteni a kedves vevőnek? A hölgy hogy leplezze zavarát, és reménykedve abban, hogy a főeladó nem  vett észre semmit, megkérdezte, mibe kerül a szemügyre vett karkötő. Amire a főeladó így válaszolt. Asszonyom, ha ön csak a látványtól elfingotta magát, akkor az ár hallatán garantáltan össze fogja szarni magát.

 

Hogy itt milyen sötét van

A feleség délelőtt hazavitte a szeretőjét, és hamarosan „munkának” láttak. Az asszony iskolás fia a szokásosnál jóval korábban ment haza, a szobába lépve meglepetten látta az anyját az ágyban egy idegen férfivel, nem tudta mit csináljon, hát gyorsan bebújt a szekrénybe. Csakhogy aznap a férj is jóval idő előtt tért haza, ezért a megzavart asszony  bebujtatta a szeretőjét a szekrénybe. Ekkor megszólalt a fiú, „hogy itt milyen sötét van!”. Hát igen – válaszolt a férfi. – Van nekem egy baseball ütőm, amit eladnék 250 $-ért. – folytatta a fiú. – Az klassz – suttogta vissza a férfi. – Nincs kedved megvenni? – Köszönöm, nem. – Az apám ott kint van, talán szólhatok neki. – Na jó, megveszem 250 dollárért. Hetekkel később úgy jött ki a lépés, hogy a fiú és a szerető megint találkoztak a szekrényben. A fiú megszólalt, hogy „itt milyen sötét van”, stb. stb. A végén eladta a baseball kesztyűjét is 750 dollárért. Másnap vasárnap az apa szólt a fiának, hogy menjenek ki a rétre és hozza magával a baseball felszerelését is. Nem lehet – válaszolta a fiú, eladtam. Eladtad? – ámult el az apa – és mennyiért? 1000 dollárért – dicsekedett a fiú. Hát ez nem szép dolog, így becsaptad a haverodat, most mindjárt elmegyünk a templomba és meggyónod. El is mentek és a fiú bement az első gyóntatófülkébe, ahol látni se nagyon lehetett. Megszólalt, „hogy itt milyen sötét van.” – Na idefigyelj – válaszolta a gyóntatópap – ne kezd el ezt a szöveget megint, mert itt ez most az én szekrényem.

A nyugdíjas férj

Miután  nyugdíjba vonultam a feleségem ragaszkodik hozzá, hogy vásárlásnál elkísérjem az Auchan-ba. Sajnos, a legtöbb férfihez hasonlóan a vásárlás engem halálra untat. Ezért legszívesebben gyorsan végeznék, de a feleségem, a legtöbb nőhöz hasonlóan, imád össze-vissza csellengeni a polcok között.

A tegnapi nap folyamán a feleségem kapott egy levelet az Auchan vezetőségétől, a következő tartalommal: Tisztelt asszonyom! Az elmúlt hat hónap folyamán az ön férje elég sok kellemetlenséget okozott cégünknek, amit tovább nem vagyunk hajlandók tolerálni, ezért úgy határoztunk, hogy az ön férjét persona non grata-nak nyilvánítjuk, és áruházunkból kitiltjuk. Megértése elnyerése végett az alábbiakban felsorakoztatjuk férje, videó felvételekkel bizonyítható tetteit.

Június 15. Leemelt a polcról 12 doboz óvszert, amiket egyenként a gyanútlan vásárlok bevásárló kocsijába dobott.

Július 8. Az ajándék osztályon található összes csörgőórát 5 perces időközökkel beállította csörgésre.

Július 29. Leemelt egy nagy flakon ketchup-ot, aminek tartalmát a padlóra csöpögtette egészen a női vécéig.

Augusztus 7.  Odament egy eladóhoz és komoly, hivatalos hangon közölte vele, hogy vészhelyzet van az állateledel osztályon, kód 3 lépett életbe, azonnal menjen oda és járjon el az előírásoknak megfelelően. Az alkalmazott ennek megfelelően járt el, ami hatalmas pánikba torkolt.

Augusztus 28.  Elemelt egy „Vigyáz nedves padló” táblát és elhelyezte a szőnyegosztályon.

Szeptember 15: A sportosztályon felállított egy sátrat, és az arra járó gyerekeknek azt mondta, aki hoz párnát és pokrócot az otthon részlegből, azt beengedi a sátorba. A felhívásra 23 gyerek reagált pozitíven.

Szeptember 23: Az egyik eladó megkérdezte tőle, hogy segíthetne-e valamiben, amire a férje elkezdett üvöltözni, hogy miért nem hagyják békén.

Október 4: Az egyik biztonsági kamerába benézett, mintha tükör lenne, közben az orrát piszkálta és az kiszedett eredményt bemutatta a kamerának.

Október 10: A sportosztályon felvett egy vadászfegyvert, majd fenyegető hangot megkérdezte az eladót, hogy hol vásárolhatna idegnyugtató gyógyszert.

November 3: A gépkocsi osztályon különböző tölcséreket kipróbált magán Madonna stílusban, amit az arra járóknak bemutatott.

November 18:  Bebújt a konfekciós ruhákat tartó állványba, és amikor valaki elhúzta a ruhákat rávisított „engem válassz, engem válassz.”

November 21: A hangos bemondó hangjára embrió pózt vett fel a szőnyegen és azt visította: „Már megint ezek a szörnyű hangok.”

November  34: Bement egy próbafülkébe, várt két percet, majd elkiáltotta magát. „Úristen, itt nincs vécépapír”. Az egyik eladónő elájult.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2240) Közvélemény kutatás

Tibor bá’ online

 

A legújabb közvélemény kutatás szerint megtudhatjuk, hogy legjobban a magyar nemzetet ebben a pillanatban Kossuth és Széchenyi előtt, Maga Orbán Viktor képviseli a legjobban. Hogy ez pontosan mit jelent azt nem tudom, de a „hír” hallatán (Éva talált rá, és felolvasta nekem) röhögni kezdtem. Vajon kiket kérdeztek meg és hol? De ez nem is igazán fontos.

Vance Packard a The Hidden Persuaders című könyvében már 1957-ben felhívta a figyelmet valami természetes dologra. A történet (emlékezetem szerint) valahogy így szól. Az egyik sörgyár megbízásából a sörfogyasztást kellett volna felderíteni. A közvélemény kutatók kimentek az utcára, megállították az embereket és feltették nekik az egyszerű kérdést: „Bocsánat uram, megmondaná nekünk, hogy szereti-e a sört. – Igen, munka után nagyon jó a kikapcsolódásra. – És melyik sört kedveli ön, a világos sört, vagy a barna sört? – És akkor kaptak egy rövid választ. Aztán kiértékelték az eredményt, és azt kapták, hogy az emberek 95 százaléka a barna sört kedveli. A megrendelő nem fogadta el az eredményt, ugyanis a fogyasztás szerint az arány pont a fordítottja volt. Húsz ember közül 19 világos sört ivott. Gyerünk a reklám pszichológusokhoz!

A helyzet az, hogy az emberek a feltett kérdést egy kicsit másképp értik. Valahogy így: Ön a disztingvált sör fogyasztok által kedvelt barna sört kedveli, vagy pedig azt a közönséges világos löttyöt? Ez meglehetősen kétségessé teszi a válaszok valódiságát. Az emberek büszkék, mondjuk úgy, felvágnak. Politikai kérdéseknél pedig óvatosak. Vagy nem válaszolnak, vagy az „elvárt” választ adják. Ezért találták ki a mély lélektani kérdezést.

A Nescafé (instant café) kitalálása után azt hitték, hogy a helyszínen (Brazília) olcsón előállított kávé óriási siker lesz a gyors kezelhetőség és persze alacsony ár miatt. Nem ez történt. A Nescafé nem fogyott. Miért? Ha megkérdezik a háziasszonyokat, hogy miért nem veszi ezt a praktikus kávét, nem fognak használható választ kapni. Készítettek tehát két, 10 tételből álló bevásárló listát, amelyeken 9 tétel azonos volt (még a sorrendjük is). Viszont az egyiken Nescafé volt a másikon negyed kiló szemes kávé a tizedik tétel. Egy város felosztottak 3 körzetre. A középső volt puffer zóna, itt nem jelent meg a lista. A másik kettőben az egyik, illetve a másik listával lehetett találkozni szórólapszerűen azzal a kitétellel, hogy jellemezze egy mondattal, mi a véleménye arról, akinek ilyen bevásárló listája van. A beküldők között kisorsolnak ezt vagy azt. A bejött válaszokat kiértékelték, de csak a jelzőket írták össze. A kiértékelés után kiderült, hogy a Nescafés listára a legtöbb jelző: kényelmes, lusta, gondatlan voltak. A másik listánál ezek a jelzők sehol se voltak.

Ekkor a reklámosok a fejükre csaptak, és rájöttek mit kell tenniük. A reklám kampányban azt hangsúlyozták ki, hogy vegyél Nescafét, ezzel is több időd marad a családod kiszolgálására. Megindult a Nescafé menetelése, és azóta is tart.

Ezzel az Orbános felméréssel az én véleményem szerint nem azt érik el, amit szeretnének. Én röhögök rajta, mások csak hitetlenkednek, mert az eredmény elfogadhatatlan. Rákosi népünk bölcs vezére, Rákosi apánk, Sztálin legjobb magyar tanítványa, stb. emléke még sokakban él. Nincs itt semmi más, mint az Orbán kultusz beindítása. A történelem megismétli önmagát.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2239) Még egyszer a nyugdíjról

Tibor bá’ szatirikus online

 

Tudom, hogy még nem vagy nyugdíjas, de hidd el nekem, előbb vagy utóbb leszel, hacsak nem patkolsz el idő előtt. Szóval nyugdíjas leszel, és akkor nyugdíjat fogsz kapni (remélhetően 😀 ). És kitől fogod kapni? Mivel a magánnyugdíjat lenyúlta az állam, már csak tőle. Viszont az állami nyugdíjrendszer egy piramis játék. Minden generációnak a nyugdíját a következő generáció befizetéseiből fizetik ki. Ennek a rendszernek a működése közel tökéletes, amennyiben a lakosság létszáma növekszik, de legalább is nem csökken. Azonban abban a pillanatban összeomlik, vagyis mostanában, amikor a lakosság száma csökkenni kezd. Nálunk pont ez az ábra már vagy 30 éve, de újabban nagyon. A példának okáért 2010-ben 14 százalékkal született kevesebb gyermek, mint 2009-ben. Így aztán olyan kicsi a születésszám, hogy ha emelkedik, hát van honnan. Ez nem azt jelentette, hogy az ország globális szexualitása csökkent volna, mert úgy tudom a dugás még nem ment ki a divatból. Rontja a helyzetet, hogy a várható életkor átlaga folyamatosan nő. A 100 évvel ezelőtti 35 évről mára 76/78 lett. Közbeszúrom, hogy a piramis játék séma nem kötelező. A nyugdíj igazgatóság megtehette volna, hogy a befizetéseket befekteti és a hozamokat osztja szét, de az állam imád lenyúlni és utál újraosztani. Ezt a tulajdonságát évről-évre sikeresen továbbfejleszti, amit csak azért jegyzek meg, mert előfordulhat, hogy nem vetted észre. Ez a viselkedési forma elsősorban azokra jellemző, akik folyamatosan összedobják azt a bizonyos kétharmadot.

Mindegy, most már benne vagyunk a szarban, mondhatnám nyakig, mit lehetne csinálni? Na jó, nem nekünk kell valamit csinálni, hanem a politikusoknak  (csak tudnám, miért használok többes számot? 😀 ), de gondolkodjunk a fejével. Nézzük, mi derült ki, hogyan gondolkodnak a politikus. A politikusok úgy gondolkodik, hogy több gyerek kell. Legalább annyi gyerek egy-egy családnál, amennyit a politikusok vállalt, tehát 5 darab. Azt viszonylag könnyű volt mondani, hogy mindenki hozzon magával még egy embert, de mindenki csináljon legalább öt gyereket az egy kicsit rázósabb, még akkor is, ha egyébként támogatják a gyerekvállalást. Illetve az ötlet rendben van, különben is újabban a politikusból ömlenek az ötletek, el se akarom hinni, hogy ez mind egyetlen koponyából ugrik elő (pedig így igaz). Mindenesetre valami bűzlik, ez alkalommal nem Dániában, hanem a Magyarországon található Felcsút környékén. Mi, hogy még nem hallottál róla? Ez kérlek a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának háttér intézménye. Amikor először hallottam ezt az erőforrás izét, feltűnt, hogy az elnevezés többnyire ismeretlen. Itt élek már jó 80 éve és nem vettem volna észre, hogy van egy ilyen fura nevű minisztérium? Aztán kiderült, hogy átszervezésről van szó. Igen-igen, a politikusok imád átszervezni, pedig az átszervezés egy kommunista csökevény. Na tehát, tulajdonképpen ez nem más, mint a jó öreg Oktatási, Egészségügyi, és Munkaügyi minisztériumok összesített hadereje, ahonnan kiszivárgott, hogy a jövőben – amit az én generációm immáron 60 éve épít – mindenki annyi nyugdíjat fog kapni, amennyi jut neki. Tök mindegy mennyit fizettél be, mennyit  nyúltak le rólad a politikusok, annyit fogsz kapni, amennyi jut neked. És hogy mennyi jut? Na látod ez az, amit a politikusok nem árultak még el, de ahogy én ismerem a politikusokat, valószínűleg nem fogsz tő kapni semmit. Hogy honnan veszem ezt az ötletet? Egyszerű, onnan, hogy végigolvastam az alaptörvénynek elkeresztelt alkotmányt. Azt az alkotmányt, ami a politikusok fejéből pattant ki. Ennek van egy olyan passzusa, ami szerint a gyerekek kötelesek eltartani a szüleiket. Eltekintve attól, hogy egy ilyen paragrafussal a magyar alkotmány/alaptörvény röhögve bekerül a Guinness rekordok könyvébe, az ötlet némileg elgondolkoztató. Ugyanis, ezzel több legyet is ütnek a politikusok, ami – szerintem – elsődleges célja. Először is arra inspirál, hogy nemzzél gyereket, aki majd helyettesíteni fogja a nyugdíj pénztárt. Ha nincs gyerek, nem lesz aki helyettesítse. Aztán gátat szab az öregkori elhízásnak, ami mára már népbetegséggé fajult. Nyugdíj nélkül megszűnik a nyuggerek farhát lakmározása. Így több farhát jut a szegény, kivert, kutyáknak, akiket a gonosz állatkínzók agyonvernek, megkínoznak, kidobnak és majdnem olyan szemét módon bánnak el velük, mint a politikusok a nyuggerekkel. Aztán világosan deklarálja a vallás és az állam különválását, mert míg a tízparancsolatban az áll, hogy atyádat és anyádat tiszteld, addig a magyar alkotmányban az van csak rögzítve, hogy „tartsd el őket” amit csinálhatsz tiszteletadás nélkül is a politikusok parancsára. Végül pedig több pénz marad a politikusok védelmére létrehozott terrorelhárító csoport részére. Mert még az is előfordulhat, hogy az éhező nyuggerek terrorcselekményekre szánják el magukat.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2238) Az izzólámpa összeesküvés – a tervezett elévülés története, és a történet másik oldala

Tibor bá’ az igazság keresése online

A ma embere lépten-nyomon összeesküvést lát még ott is, ahol nincs. Az egyik ilyen elképzelés az izzólámpagyártók összeesküvése, hogy lámpáik egységesen legfeljebb 1000 órán át világítsanak az újabb vásárlás kikényszerítése végett. Ez azonban nem igaz, illetve, nem így igaz.

Kezdjük azzal, hogyan működik az izzólámpa? Akinek vannak alapvető fizikai ismeretei az tudja, hogy minden test hősugarakat bocsát ki a hőmérsékletének megfelelő hullámhosszon vagy frekvencián, te magad is. Az is ismert, hogy minél magasabb egy test hőmérséklete annál nagyobb az általa kisugárzott hullám frekvenciája. Amikor egy test hőmérséklete közelít az 1000 °C-hoz a kibocsátott sugár frekvenciája kezdi elérni az a pontot, amire az emberi szem már érzékeny, és ezért mélyvörös színűnek látjuk azt. 2000 °C környékén már igen erős világos fényt látunk. Ezt használták fel őseink, amikor az esti világítást fáklyákkal oldották meg. Fáklyánál, gyertyánál, petróleum és gázlámpáknál az égésnél keletkezett forró gáz az, ami világít. A feltalált izzólámpa lényege, hogy benne semmit nem kell elégetni, hogy fény keletkezzen, hanem az úgynevezett izzószálat kell felhevíteni 1500-2500 °C-ra, hogy fényt bocsásson ki. Hogyan történik az izzószál felhevítése?

Egy zárt áramkörben az áthaladó elektromos áram munkát végez, energiája átalakul hővé. A kellően megválasztott vezeték szakasz felhevül és fényt bocsát ki. Ezt használta fel Edison a XIX. század végén. Nála az izzó szakasz szénszálból állt. A szén azonban magas hőfokon oxidál, tehát elég. Ezért Edison egy légmentes burába zárta. Másik hibája a szénszálnak a sárga fénye volt. Az nyilvánvaló, hogy minél magasabbra hevül fel az izzószál, annál több és „fehérebb” fényt kapunk. Ennek azonban határt szab az anyagok olvadáspontja. Ideálisnak tűnt a wolfram, ezért az izzószálakat wolframból kezdték gyártani. Ezek a lámpák azonban hamar kiégtek, elszakadt az izzószál. Az ok egyszerű, vákuumban az izzószál felületéről lerepültek a hőtől rezgő atomok és rácsapódtak a búra belső falára. Egy felöl tehát a búra elhomályosodott, másfelöl pedig az anyag elfogyott, tehát végül elszakadt az izzószál. Ezen úgy segítettek, hogy a burát megtöltötték semleges kémhatású nitrogénnel. Ez javított a helyzeten, mert a nitrogén atomok a leszakadni akaró wolfram atomokat visszalökdösték. Még jobb hatásfokkal csinálták ezt az argon gáz atomjai, mert nagyobb a fajsúlyuk. Aztán átálltak a kriptonra, aminek még nagyobb a fajsúlya. Vagyis a kezdeti időben törekedtek a hosszabb élettartamra és a fehérebb fényre. Sokat segített a helyzeten, amikor az izzószálat spirálosították, majd dupla-spirállá gyártották.

További eredményeket sikerült elérni azzal, hogy az izzószál egyenletességét fokozták. Ugyanis, amennyiben a wolframszál keresztmetszetében lokálisan valahol csökkenés van, ott a helyi ellenállás nagyobb, ezért egy kicsivel jobban hevül, mint a többi szakaszon. Nyilvánvaló, hogy innen több atom repült le, tehát tovább vékonyodik a szál, mígnem elszakad.

A II. világháború előtti időkben már mindent  elértek, ami elérhető volt. A duplaspirálos, kripton töltésű lámpák jelentették az izzólámpa gyártás csúcsát. Egyértelmű volt, hogy két szempont áll egymással szembe. Minél fehérebb fény egyre jobb hatásfok mellett és az élettartam. Lehetett gyártani szuperfényes izzólámpát (fotólámpák) amelyek csak 2 órát égtek, és lehetett gyártani 100 évig ki nem égő lámpát narancssárga pislákolással. Ha akarsz ilyet, a megoldás roppant egyszerű. Vegyél egy 12  voltos autólámpát és köss rá 6 voltot. Sárgán fog világítani, de örökké fog élni.

Az izzólámpa gyártók valóban megegyeztek abban, hogy a lámpáik élettartama névlegesen 1000 óra lesz, mert ez egy ésszerű kompromisszumnak látszott. Nem égnek ki gyorsa, de elfogadható fényük van. Nincs összeesküvés, nem is lehet, mert bárki meg tudja oldani, hogy az izzólámpái alulfeszítettek legyenek, vagyis a névleges feszültségnél kisebbet kapcsoljon rá. Izzólámpák esetében nincs betervezett elavulás. Elavulnak maguktól. 😀          

___________________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2237) Megnyitó

Tibor bá’ online

 

A giccs és presztízs keresés mesteri keveréke volt a vizes VB nyitánya. Normál körülmények között ilyesmit nem nézek végig, de a percenként 48 millió engem is levett a lábamról. Ilyen csak egyszer fordul elő egy emberöltő alatt. – Itt a bizonyíték arra, hogy megérkeztünk a Harmadik Világba.

A II. világháború sok tekintetben volt vízválasztó. A háború után egymást követve szűntek meg a korábbi gyarmatok, váltak független országokká. A gyarmatosítókat kiszolgáló vékony rétegből percek alatt kivált egy erős ember, aki aztán diktatúra formájában folytatta a kizsákmányolást. Jellemző volt rá, hogy Amerikában, Angliában vagy Franciaországban tanult fiatal éveiben, világlátott volt, és a hatalom birtokában arra törekedett, hogy ne egy szemétdombon legyen ő a kakas. Az ország kevéske jövedelméből, termelő eszközökre adott segélyekből, és a népből kifacsart pénzből presztízs beruházásokat rendelt el. Így lett koldúsisztánnak New Yorkkal versengő repülőtere, ahonnan kilépve sárkunyhók, és alamizsnáért könyörgő emberek vették körül a turistákat.

Kamasz korában mindenkinek vannak „álmai”, amiknek megvalósítására sose kerül sor, mert az életre a realitás jellemző, nem pedig az álmok megélése. Vannak ritka kivételek, amikor egy tehetsége, ámde rendkívül nagyravágyó fiatalember találkozik ezerévente egyszer előforduló történelmi szerencsével, és abban a helyzetben találja magát, ahol gyerekkori álmai megvalósítása a szabályok felrúgásával, az józan ész átlépésével lehetséges. Ebből lesz aztán nézők nélküli stadionok, utasoktól mentes vasútvonalak megépítése, utópisztikus társadalom erőszakolt kialakítása, és a Harmadik Világból ismert presztízs beruházások könyörtelen megteremtése. A piramisok majd katedrálisok építésének korát már magunk mögött hagytuk, most a százemeletes felhőkarcolók építése a divat azok körében, akik kezében koncentrálódott a vagyon és a hatalom. Orbán kezében sajnos csak hatalom van, vagyon nincs. Ezért a látszat halhatatlanságot, olimpiák és hasonló sportesemények rendezésének jogát kaparintja meg, és rendez világraszóló végrehajtást, kerül, amibe kerül alapon. Ennek az utóbbi idők legnevetségesebb, legamatőrebb megteremtésére most került sor.

Mivel Orbán ugyanazt a hibát követi el, mint Rákosi az eredmény siralmas. Rákosi se a szakemberekre bízta a teendőket, hanem a párthoz hű amatőrökre, akik legfeljebb egy esztrád műsort tudtak összehozni, úgy ahogy most Orbán. Számomra ez derült ki a kékbe borított, elképesztően szánalmas műsorból, az erőltetett asszociációkból. Minden a vízről akar szólni? Hát ez nem sikerült. A Kék Duna keringő OK, de a kövér, néger világsztár?  És Aquincum? Román Sándor ragyogó 1000 évéből átlopott huszárok mit kerestek ott? A több tucat lenge kék ruhába bujtatott manöken fel-lemászkálása a megszokott zord pofával mit keresett az úszóbajnokságban? És az a sok, ízléstelen pirotechnika? Csak azért, mert lehetséges? Az újgazdagok tobzódása? Pénz már van, de ízlés legfeljebb a következő generációnál. Orbánnak maximum egy kolbász fesztivál állna jól. Ezek után csak imádkozni lehet, hogy ne kapjuk meg az Olimpia rendezési jogát.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2236) Nyugger vagyok, nyugger (avagy sírva nevet a magyar) – gondolat ébresztő repríz

Tibor bá’ online

 

Nyugger vagyok, nyugger,

Nyuggernek születtem,

Nyugger nótát dalolt a dajka felettem

Nyuggerül tanított imádkozni anyám,

Hiába foltozom

Lyukas már a gatyám.

Már olyan régen vagyok nyugger, hogy valószínűleg annak születtem, csak már nem emlékszem rá. Arra viszont emlékszem, hogy egy Gyurcsány nevű politikus beígérte a 13. havi nyugdíjat, ha rá szavazok. Mielőtt szavazhattam volna egy Orbán nevű másik politikus beígérte a 14. havi nyugdíjat. Hát babám, az lett volna ám a szép világ, de akkor a 13. havit visszavonták. A 14. haviról pedig nem esett több szó. Tegnap viszont szó esett a 12. haviról, mert aki a 14.-et beígérte, az most el akarja venni a 12.-et, ugyanis:

Orbán apánk azt üzente,

Elfogyott a költőpénze.

Ha még egyszer azt üzeni,

Nyugdíjunkat leköll adni,

Éljenek a stadionok,

Éljen a vezér.

Ma még csak vezér, népünk bölcs vezére majd csak lesz a 60. Születésnapján. Esetleg egy kicsit előbb. De most nézd végig ezt a videót, mielőtt tovább olvasol.

Most aztán ráfáztál. Előre dörzsölted a markodat, hogy I. Viktor most oda teszi ezeket a nyavalyás nyuggereket, ahová valók, de figyú! Egy havi fizetés is ugrik, nem csak a nyugdíj. Gondolom azt gyanítod, hogy ez egy rémhír. Nem barátom, ez egy rémes hír. Ha esetleg megérted Orbán egyéni kiejtését, akkor annál jobb. Ha nem érted, akkor az utolsó gesztust sokszor megismétlik: OUT. Na majd én lefordítom: KIHÚZVA, MEGSZÜNTETVE.

Szóval egy kicsit másképp beszél Brüsszelben, mint Budapesten, de ezt már megszoktuk. Az „out”-ot kísérő gesztikulációtól nekem melegség öntötte el a szívemet a boldog visszaemlékezéstől. 1952-ben léptem ki a munka világába, mint frissdiplomás technikus 860 kemény forint fizetéssel havonta. Akkor ez egy átmeneti kabát ára volt. Oké, nem tudod mi az az átmeneti kabát, nem érdekes. Minden esetre nem volt rásteppelve. Hogy „I love NY” vagy „Fuck me” vagy valami hasonló, és egyszínű volt, nem pedig három-négy élénk színből összevarrva. Különben nyomorúságos kis bér volt, de azért beosztottam valahogy. Néhány héttel a munkakezdésem után Rákosi elvtárs kitalálta (ahogy Orbán szokta), hogy mindenki adja le egy havi fizetését. Akkor is bajban volt a haza, mert az előző nyolc évet valaki elkúrta. Ugyanis, mindig akad valaki, aki elkúr hol nyolc évet, hol huszonhármat, hol százötvenhármat. Kinek hogy sikerül. A visszakúrásra Rákosinak volt egy terve, mert általában mindig van nekik tervük, amit mi, a magyar nép beszopunk. Szóval akkor Rákosi csinált egy 5 éves tervet, de ö nem ígért 1.000.000 új munkahelyet, ő békét ígért, ami 1956-ig be is jött. Szóval volt neki egy béketerve, aminek a megvalósításához kellett a békekölcsön, ami évente egyhavi fizetést jelentett. Aki nem akart jegyezni, azt (a rémhírek szerint) behívták a pártirodába és addig verték, amíg alá nem írta a kölcsönadást. Pillanatnyilag én csak arra vagyok kíváncsi, hogy lesz-e pártiroda. Mert a fizetés és nyugdíj leadásnál az egy fontos kellék. Ha jól emlékszem a gondos beosztásomnak lőttek, mert a 860 Ft percek alatt lement 780-ra, amiért már egy pár cipőt se lehetett kapni.

Ha netán kíváncsi lennél, hogy Rákosi hogy került hatalomra, akkor elárulom. Választások útján. De ő nem 2/3-ot kapott, hanem 99,9 százalékot, amiből csak az látszik, hogy I. Viktornak van még mozgástere.

Máskülönben úgy mondják, hogy az arc a lélek tükre (na jó, a szemé, de kicsire nem adunk). Mutatok nektek egy tükröt, itt balra. Tudom, hogy nem vagytok pszichológusok (én se), de azért meg lehet próbálkozni vele. Esküszöm érdemes. Szokatlan eredményre fogtok jutni. Pláne, ha tudnátok, hogy mi jön még. Meglepetésben nem fogtok hiányt szenvedni. A politikusok rettentően találékonyak.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2235) Óceánba eresztik a radioaktív vizet

Tibor bá’ online

 

Fukushimai katasztrófa színhelyén új fejlemény van kialakulóban. Amint az várható volt a leolvadt reaktor maradék hűtéséhez felhasznált vizet nem lehet az örökkévalóságig tárolni. Máig 770.000 m3 radioaktív víz gyűlt össze, amit most terveznek beengedni a Csendes-óceánba. Ez az irgalmatlan mennyiségű víz több mint 2000 gáztartály méretű tárolóban fér el, és ugye a begyűjtésnek nincs vége. Ki tudja, meddig kell még folytatni.

A probléma lényege, hogy az elhasznált hűtővíz radioaktív. A vízben oldott radioaktív izotópoktól meg lehet szabadulni a Tritium kivételével. A Tritium, 3H, egy hidrogén izotóp, ami oxigénnel vizet ad. Tehát vegyi úton elválasztani nem lehet, csak centrifugálással lehetne elszeparálni, de ez ipari méretekben elképzelhetetlen. Marad tehát az óceánba eresztés. A baj nem olyan elképesztően nagy, mert a Tritium felezési ideje 12,3 év, vagyis kb. 100 év alatt válik jelentéktelenné, ha nem kap utánpótlást, de kap. A mai napig 1460 TBq gyűlt össze, ami évente 230 TBq-el gyarapszik. Ez jelentős mennyiségű radioaktivitás, mert ugye T=tera = 1012, és egy gramm rádium 3,7 x 1010 Bq. Az összes Tritium aktivitása nagy vonalakban 40 kg Rádium sugárzásának felel meg.

A japán halászok természetesen tiltakoznak, de hiába, mert a radioaktív víz tárolása hosszabb távon megoldhatatlan. Bennem felmerül még a kérdés, hogy a többi, összesen 62 darab, a vízből kinyert radioaktív izotóppal mi lesz. Természetesen tárolják, de meddig? Százezer évig? Ki/mi biztosítja a folytonosságot? Újra szembesülni kell a kérdéssel, hogy lehet belekezdeni egy olyan projektbe, aminek a vége nem látható be? Az „utánam a vízözön” egy elképesztően önző és felelőtlen hozzáállás.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2234) Vasárnapi gondolatok

Tibor bá’ online

 

A volt CIA ügynök, a 79 éves Malcom Howard gyógyíthatatlan betegségbe szenved. Most haza engedték az orvosok azzal, hogy már csak napjai vannak hátra. Howard nem akarta magával vinni a lelki terhet, hát elárulta, hogy a WTC tornyokat a CIA robbantotta fel. Azt állította, hogy mint jó hazafi úgy gondolta, hogy ez a hazája érdekében történik, de mostanra új gondolatai is támadtak. Ezzel persze nem árult el semmi újat, mert ma már nagyon jól tudjuk (már, aki tudja), hogy a tornyok felrobbantása az amerikai kormány nem csak tudtával, de egyenes felkérésére történt, hogy elindíthassanak egy igen profitáló hadjáratot a terrorizmus ellen. A meglepő tehát nem a tény feltárása, hanem ami ezt követve történt. Mint köztudott az iker tornyok mellett (amelyekbe egy-egy repülő csapódott be) leomlott a No 7 épület is, amibe semmi se csapódott be. A leomlás pedig még a hülye számára is nyilvánvalóan irányított volt.

Howard elmondása szerint a WTC7 leomlása után pezsgő bontás közepette ünnepelték a kitűnő munkát. A videó felvételt újra és újra levetítették, és akkor hirtelen nyilvánvalóvá vált előttük, hogy a leomlás túl jóra sikerült. „Egyszerre ráébredtünk, hogy bassza meg az emberek rájönnek, hogy itt gáz van, és kérdéseket fognak feltenni. Evvel egy időben kiderült, hogy az emberek az utcán jelezték, hogy robbanásokat hallottak. Aztán megtudtuk, hogy a BBC 26 perccel a leomlás előtt jelentette be a torony leomlását, amikor az még peckesen állt.

Ekkor már biztosak voltunk benne, hogy lebuktunk, vége a hakninak. Az emberek holnap ki fogják rángatni az elnököt a Fehér Házból.”

Mint tudjuk, nem rángatták ki. Pedig az életét vesztett 343 tűzoltó, és 50 rendőr családtagjai nyugodtan megtehették volna.

És akkor gondolataim hazajöttek. Hazánkban Orbán és bandája elképesztő disznóságokat csinál, de ők tudják, amire én csak Howard (volt) CIA ügynök elbeszélése után jöttem rá. A megfelelő szöveggel a tömegekkel bármit meg lehet etetni, mert az emberek nem akarnak tudni az igazságról, elfordítják a fejüket, hogy ne is hallják. Nyugodtan akarnak élni, nyomorban, de nyugodtan. Minek idegesítem én magam ezen. Minden nép azt kap, amit megérdemel.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2233) Amerikai humor

Tibor bá’ online bruhaha

 

Egy középkorú férfi összeesett vásárlás közben. A percek alatt helyszínre érkező mentők infarktussal rohantak vele a legközelebbi kórházba, ami történetesen a katolikus egyház tulajdonában volt. Azonnal a műtőbe vitték, ahol egy by-pass műtétet hajtottak rajta végre. Amikor az altatásból felébredt az ágya mellett egy kedves nővér ült, akinek egyik kezében egy blokkfüzet, másikban egy golyóstoll volt, és azonnal megkezdte az adatok felvételét. Az első kérdése az volt, hogy miként lesz kiegyenlítve az operáció költsége.

Van önnek betegbiztosítása?

Nincs.

Van pénze a bankszámláján?

Nincs.

Van olyan családtagja, aki ki tudná egyenlíteni a számlát?

Nekem csak egy vénkisasszony nővérem van, aki szintén apáca.

Az apácák nem vénkisasszonyok – válaszolta a vérig sértett kedves nővér – az apácák az istennel jegyezik el magukat.

Ebben az esetben, tisztelendő anyám, küldjék el a számlát a sógoromnak.

 

Két barátnő beszélget

– Képzeld, rájöttem, hogy megcsal a férjem.

– a rohadt anyját!

– és képzeld, otthonról hordja el az óvszert.

– a rohadt anyját!

– de én az összesen kiszúrtam.

– a rohadt anyádat!

 

Az idős George készült lefeküdni, amikor a felesége rászólt: apukám égve hagytuk a villanyt a szaletliben, légy szíves kapcsold ki mert bevilágít a lámpa az ablakon, és nem tudok elaludni. George, a férj kilépett a hátsó ajtón, de észrevette, hogy két férfi a kertben összegyűjti az értékes dolgokat, nyilván el akarják lopni. Visszalépet a házba és azonnal hívta a rendőrséget. Halló, itt a rendőrkapitányság. Jósestét, azonnal jöjjenek ki hozzám, mert két betörő éppen szedi össze nálam a holmikat. Erre a kapitányság: nyugodjon meg uram, zárják magukra az ajtót, nincs emberem, majd ha lesz szabad járőr elküldöm a címre. George letette a kagylót, várt 20 másodpercet és újra hívta a rendőrséget: Most már ne jöjjenek ki, megoldottam a dolgot. Sörétes puskámmal a betörőket lepuffantottam, a két hulla ott fekszik a szaletli mellett, majd reggel intézkedem. Három percen belül hat rohamkocsi, egy tűzoltó és két mentőkocsi érkezett, egy helikopter pedig a ház felett keringett, és persze a két betörőt könnyedén elfogták. Az egység parancsnoka odament Georgehoz és így szólt: Úgy emlékszem, mintha azt mondta volna, hogy lelőtte őket? Ühüm, de én meg úgy emlékszem, mintha azt mondta volna, hogy nincs szabad embere.

 

Egy középkorú férfi minden este lemegy az utcára és körbesétálja a háztömböt. A második sarkon elmegy egy strichelő kurva mellett, aki odasziszegi neki – száz font. A sétáló veszi a lapot és vissza sziszeg – legfeljebb öt font. Másnap a jelenet megismétlődik – Száz font/legfeljebb öt font. Ugyanígy a harmadik este. Sőt, heteken át. Egyik este a feleség elhatározza, hogy elkíséri a férjét, aki rettenetesen izgul, mert nem szeretné, ha a felesége felfigyelne valamire és csak remélni meri, hogy a kurva lesz olyan tapintatos, és csendben marad. Közben közelednek a sarokhoz, ahol a kurva áll. A férj fel se mer nézni, talán így elkerülhető a botrány. Amikor egy magasságra érnek a kurvával, az halkan megszólal. – Na látod, ezt kapod öt fontért.

 

Fürdés közben egy 3 éves kisfiú a fütyijével játszik és kérdezi a mamáját – mami ez lenne az eszem? Még nem – válaszol a mamája.

 

Miért adnak a hurrikánoknak női nevet? — Mert amikor jönnek, akkor vadak és nedvesek. De amikor mennek, elviszik a házad és a gépkocsidat. A lányok miért dörzsölik a szemüket, amikor reggel felkelnek? — mert nincsenek vakarható tökeik.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2232) Ezek simán megbolondultak

Svédország elesett

Az alábbiakban láthatsz egy időjárás jelentést Svédországban, illetve Irakban. A kérdés, látsz-e közöttük különbséget? Nem? Na jó, és hasonlóságot?

Be szép ez a liberalizmus! És Amerikában? Most érkezett a hír:

Arkansas államban a legújabb törvény kiegészítés szerint a megerőszakolt nőknek – tehát azoknak, akikkel erőszakosan közösült egy férfi – abortusz esetén értesíteni kell a megtermékenyítőt, vagyis azt aki megerőszakolta, az abortusz tényéről, feltételezhetően azért, hogy az „apának” legyen lehetősége bírósági úton megtámadni az abortuszt, és követelni, hogy a megerőszakolt nő hordja ki a terhességet, vagyis az ő gyermekét.

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőséggel

(2231) Orbánnak mennie kell(ene)

Tibor bá’ online

 

A honlap jelenlegi formájában 10 éve jelent meg. Az első három évben kizárólag a megjelent könyveim témáival kapcsolatos posztok voltak, nulla politika. Orbán kétharmados nyerése után világossá vált, hogy akkor se lehetek politika semleges, ha akarok. Személyemben nem voltam se szoci, se szadeses, se Fideszes. A politikát ésszel, nem pedig érzelemmel közelítettem meg, ahogy ezt teszem minden témánál. Az embertömegek általános értelmi szintjével elég régen tisztában voltam (tudjátok, Einstein szerint az emberi butaság határtalan, nem én találtam ki), de amit a politizálásnál tapasztaltam, az minden képzeletet alulmúlt. Amikor itt a blogon is viszonylag értelmes olvasók beálltak Orbán mögé, azt hittem nem látok jól. Azt nagyon jól tudtam, hogy isten tekintetében a társadalom vallásos fele képtelen használni a fejét, az viszont meglepett, amikor kiderült, hogy saját földi sorsa se ejti gondolkodóba, hanem megy az érzelmei után, mint egy birka. Az eszét csak arra használja fel, hogy érzelmi döntését a felhozott ellenérvekkel szemben megvédje.

Fidesz hívőkkel folytatott vita során a következő tapasztalható. Felsorakoztatom Orbánisztán állapotát: Egészségügy, oktatás, kivándorló magyarok, lopás és lopás, stb. A válasz, hogy a Fidesz kirúgta az IMF-et, helyre hozta a szocliberális kormány kiszolgálását a Nyugatnak. Az elmúlt nyolc év argumentum, további nyolc év után már nem tartható fenn, tehát jött a végső adu: ki lenne helyette? Bárki! Amit eddig Orbán művelt annál a sarki vécés néni se lehet rosszabb. Akkor pedig mi van?

Hallgass a szívedre – szavazz a Fideszre! Az emberek egy része nem ésszel szavaz, hanem érzelemből. Az érzelem pedig elmossa a valóságot. Aki egy bányarémbe szerelmes az úgy érzi övé a Miss World legújabb reinkarnációja. Valóban, a szerelem vak, vakok tehát azok is, akik Orbánba szerelmesek. És ennek a brigantinak még mázlija is van. Például: a nyomorból elmenekül sok százezer magyar fiatal 1000 milliárd forintot küld haza. A FED Q.E. stratégiája miatt a világ kamatai a béka segge alatt vannak. Az ellenzék – már ami annak nevezhető – megtámadta Orbán menekült ellenes politikáját. Ennél nagyobb szívességet a Fidesznek nem tehettek volna. Kell-e ennél a sorsnak nagyobb fintora?

Amire rámutattam azt nem én találtam ki. A politikatudomány sokszorosan megírta. Orbán se a kisujjából szopta ki: Rettegésben kell tartani a népet újabb és újabb „ellenséggel”, akikkel a hős vezér megküzd a nép érdekében. A szerető népnek tehát szükség van rá, pedig ha fenn akarjuk tartani államiságunkat, akkor Orbánnak mennie kell. De Orbán nem fog menni, ha a szavazók érzelemből szavaznak. Érzelemből szavaz az, akinek van elszámolni valója a kommunista múlttal. Érzelemből szavaz az, aki a határokon kívül él, és magyar állampolgárságot kapott. Érzelemből szavaz az, aki bedőlt a rezsicsökkentésnek. Érzelemből szavaz az, aki (jogosan) tart a muszlim hordáktól. Ezt kellene megtanulni az ellenzéknek, ehhez ész kellene, ami Orbánnak van, nekik meg nincs.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2230) Fél fok Celsius rengeteget jelent

Tibor bá’ online

 

Fél fok nem hangzik soknak, de ha tovább melegszik (és naná) akkor hamarosan megtapasztalhatjuk a következményeket.

A kutatók összemérték a klimatikus eseményeket két periódus 1960/1980 valamint 1990/2000 között, melyek alatt a Föld átlaghőmérséklete 0,5 °C-t emelkedett. Kérdés, hogy hatásában mint jelent ez a 0,5°C hőmérséklet emelkedés? Nagyobb hőmérséklet szélsőségeket, a szokottnál nagyobb esőzéseket, tovább tartó hőhullámokat.

A megfigyelések azt mutatták, hogy a szélsőséges esőzések, amit magyarul „felhőszakadásnak” hívunk, gyakorisága 8 százalékkal nőtt. A leghidegebb telek mérhetően enyhébbek lettek. A hőhullámok, vagyis a kánikulák 6 nappal lettek hosszabbak. Nem arról van szó, hogy szélsőségek fordulnak elő. Szélsőségek mindig voltak, de mostanra nagyobb valószínűséggel következnek be.

A legforróbb nyári nap hőmérséklete egy kerek fokkal magasabb a globális szárazföld egy negyedén. Miközben a leghidegebb téli nap 2,5 °C-al enyhébb, állítja Peter Pfleiderer a Potsdam Intézet Klímahatás kutatója. Munkatársa, Carl-Friedrich Schleussner, szerint minél jobban eltávozunk a természetes klíma szélsőségektől, annál inkább várható, hogy hatása a mezőgazdaságra és a humán biológiai rendszerekre érzékelhető.

Az IPCC egy különleges jelentés megfogalmazásán dolgozik, milyen hatás várható a Párizsban, 2015-ben célba vett max. 1,5 °C melegedés.

A már bekövetkezett melegedés világosan megmutatja mit jelent 1,5 °C melegedés, amivel hamarosan foglalkozni fogunk.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2229) Az orosz lélek megismerése V. rész

VIP. 237

Amikor az emberiség kipusztulását eredményező nukleáris háború küszöbön állunk, igen hasznos lenne az orosz lélek megismerése, ha a lehetőségek megfontolását sikeresen akarjuk elvégezni. Végül is az amerikai törekvések ismertek, (ami nem más, mint dominanciájuk fenntartása tűzön-vízen át) ezért, minden a másik oldal hozzáállásán múlik.

A következőkben az orosz lélekkel, és annak kialakulásával foglalkozó esszét fogom öt részletben elküldeni a VIP előfizetőknek. VIP előfizető egy éven át az lehet, aki legalább 6000 forinttal hozzájárul a honlap fenntartásához. Kapcsolat felvétel evatibor#t-online.hu.

___________________________________________________________________________

És ezzel megérkeztünk Szíriához, és hogy miért fontos Szíria az oroszoknak.

A washingtoni „mélyen ülő állam” káoszt (destabilizációt) akar Levantétól az Indiai szubkontinensig bezárólag, kiinduló állomásnak használva, hogy innen indítson terroristákat északról Oroszország, keletről Kína felé. Ez mellett az amerikai katonai gépezet jelen akar lenni Afganisztánban (amennyiben Kína, India és Oroszország ebbe belemegy), ahonnan ellenőrzés alatt tarthatja Eurázsiát. Putyin, a geopolitikai sakkjátékos, ezzel tökéletesen tisztában van.

Oroszország sebezhető pontja Szíria, ami stratégiailag fontossá válna amennyiben, Ukrajnához hasonlóan, távolról irányítható gengszterek kezére kerülne. Könnyen fel lehetne használni Oroszország destabilizálására a Kaukázustól közép Ázsiáig a lehető legtöbb dzsihád-terrorista felébresztésével. A Kaukázustól a Közép Ázsiáig elhúzódó területen körülbelül 80 millió muzulmán él. Oroszországnak éppen elég oka van arra, hogy az amerikai nyomulást megállítsa Szíriában és Ukrajnában. Arról már nem is beszélve, hogy az iraki Kurdistánban a Pentagon ki akar építeni egy katonai bázist, ami ugródeszka lehet egy Közép Ázsiai felfordulás kialakításához mind Oroszország, mind pedig Kína részére. Példának okáért, Nyugat Kínában létrehozhatnak egy Uyghur felkelést, pont úgy, ahogy ezt megtették Ukrajnába az oroszok számára.

Hadd ismételjem meg. Sokat segítene, ha visszatekintenénk a történelem folytonosságára. Ha megtesszük, világossá válik, hogy Oroszország bekerítésére, és destabilizálására tett kísérlet kudarcra van ítélve.

Felhasznált irodalom:

Carell, Paul: Hitler’s War on Russia (George G. Harrap & Co. Ltd., London, 1964).
Fraser-Tytler, W.K.: Afghanistan: A Study of Political Developments in Central Asia (Oxford University Press, London, 1950).

Hopkirk, Peter: Foreign Devils on the Silk Road: The Search for Lost Cities and Treasures of Chinese Central Asia (First Published by John Murry (Publisher), 1980; First issued as an Oxford University Press, paperback 1980, Oxford).

Tzu, Sun: The Art of War (Edited with an introduction by Dallas Galvin; Translated from Chinese by Lionel Giles, First Published in 1910, Produced by Fine Creative Media, Inc. New Yor

Gibbon, Edward: The Decline and Fall of the Roman Empire Volume III (Random House Inc. Manufactured in the United States by H. Wolf).

Weatherford, Jack: Genghis Khan and the making of the Modern World (Three Rivers Press, New York).

Wawro, Geoffrey: WW2.com (Professor of Military History at the University of North Texas).

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2228) Ne lepődj meg, ha Trump lebombázza Észak Koreát

VIP. 238

 

Július 4. A nagy amerikai ünnepre Észak Korea megajándékozta Turmp elnököt egy interkontinentális ballisztikus rakéta teszttel. Egyáltalán nem lehetne azon meglepődni, ha Trump és a Pentagon egy kis bombázással válaszolna. Az ok nem kizárólag Trump hebehurgya viselkedése (különösen, amikor ugratják és csúfolják), de az a tény is, hogy a Pentagon nem tudott megszabadulni a Hideg Háborús mentalitásától.

Lefogadom, kevés amerikai tud arról, hogy a Kennedy adminisztráció alatt az amerikai vezérkar azt javasolta az elnöknek, hogy Japánhoz hasonlóan intézzenek egy meglepetésszerű atomtámadást a Szovjet Unió ellen. Annak ellenére, hogy az amerikai alkotmány megszabja, hogy előbb a kongresszusnak kell(ene) hadat üzenni…….

……..

A kulcsszó a „most” volt. Amikor Kennedy elnök megkérdezte a vezérkart, hogy a valószínűség szerint hány atombombát kaphatna az Egyesült Államok a megtorló csapás alatt? Azt a választ kapta, hogy annyit, amennyi elég lenne 40 millió amerikai halálához. Tekintettel arra, hogy a kommunista oldalon a szőnyegbombázás után senki se maradna életben, és csak 40 millió lenne az amerikai áldozat, ez felfogható úgy, hogy Amerika megnyerte a háborút.

Kennedy elnök elhagyta vezérkari főnökkel folytatott megbeszélés helyszínét az első meglepetésszerű csapásról, de az ajtóból még visszaszólt „és mi még humánusnak nevezzük magunkat?………..

___________________________________________________________________________
Az Észak Koreában kialakult dilemmával foglalkozó teljes esszét elküldöm a VIP előfizetőknek. VIP előfizető egy éven át az lehet, aki legalább 6000 forinttal hozzájárul a honlap fenntartásához. Kapcsolat felvétel evatibor#t-online.hu.
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2227) Amerikai humor

 Tibor bá’ online

1) Fiatal koromban imádkoztam istenhez, hogy legyen egy biciklim. Aztán rájöttem, hogy isten nem így működik. Loptam egy biciklit és imádkoztam istenhez, hogy bocsásson meg.

2) A házasság első évében a férj beszél, a feleség figyel. A házasság második évében a feleség beszél és a férj figyel. A házasság harmadik évében mind a ketten beszélnek, és a szomszédok figyelnek.

3) Honnan tudod, mikor hazudik egy politikus? Onnan, hogy mozog a szája.

4) Mi a különbség egy politikus és egy vödör szar között? A vödör.

5) Hány politikusra van szükség ahhoz, hogy kicseréljenek egy izzólámpát? Kettőre, az egyik kicsavarja, a másik visszacsavarja.

6) Hány közgazdászra van szükség ahhoz, hogy kicseréljenek egy izzólámpát? Egyetlen egyre se, a cserét a láthatatlan háttérkéz végzi.

7/ A feleség haldoklik, és elhaló hangon szól a férjének – mielőtt meghalok valamit be szeretnék neked vallani. Ne vallj be semmit – válaszolta a férj. De – makacskodott a haldokló feleség – Békében akarok meghalni. Na jó –egyezett bele a férj. Szóval – kezdett suttogni a feleség – lefeküdtem a legjobb barátoddal, lefeküdtem a bátyáddal, és az apáddal is összefeküdtem. Tudom drágám – súgta vissza a férj – ezért mérgeztelek meg.

8) Férj és feleség elfelejthetetlen jelszón töri a fejét, amit a számítógépbe be kellene ütni. Végül a férj beüti: „my penis”, amire a feleség elkezd röhögni. Mi a fenét röhögsz – kérdezi a férj. Nézd meg, mit válaszolt a számítógép: „not long enough”. 

9) Férj-feleség a szórakozóhelyen. A feleség megszólal – látod azt a pasit ott, annál az asztalnál, tökrészeg. Látom hát, mi van vele. Öt éve ezzel a pasival kavartam, megkérte a kezem, de nem mentem hozzá. Akkor ne csodálkozz, hogy félrészegre itta magát – válaszolt a férj – szerintem még mindig ünnepli a szerencséjét.

10) Két tehén beszélget a legelőn. Az egyik így szól – téged nem idegesít a kerge marha kór? Nem – válaszol a másik – én egy ló vagyok.

11) A: Látja azt a rövid hajú fiút a farmerban? B: Igen, de az az én lányom. A: Bocsánat uram, nem tudtam, hogy ön az apja. B: Nem vagyok az apja, az anyja vagyok.

12) Ember kérdezi az istent: Miért teremtetted a nőt olyan gyönyörűre? Isten válasza: Hogy szeresd. És miért teremtetted olyan tompa agyúnak? Hogy viszont szeressen.

13) Vendég a pincérnőhöz: Már elnézést kérek, de láttam hogy a hüvelyk ujja beleér a levesembe. Pincérnő a vendéghez: Nincs semmi baj uram, a leves nem volt forró.

14) Tini lány fél óra beszélgetés után leteszi a telefont. Megszólal az apja – nahát, már befejezted? Rendszerint két órát ülsz a telefonon. Lány: Véletlenül rossz számot hívtam.

15) Letöltve 15 év börtönbüntetését a volt elítélt első dolga, hogy betörjön egy házba, ahol egy fiatal párt talált az ágyban. A bűnöző először a férjet kötözte egy székhez, aztán a feleséget lekötözte az ágyhoz, majd belecsókolt a nyakába és kiment a fürdőszobába. Ekkor megszólalt a férj: Drágám ez egy veszedelmes bűnöző. Akár mennyire is undorodsz tőle, ne állj neki ellen, mert megöl mind a kettőnket. Bármit kér teljesítsd, hiszen évekig börtönben ült, nem láthatott nőt. Légy erős drágám, és ne feledd, hogy szeretlek. Mire a feleség: Nem csókolta meg a nyakam, hanem súgott a fülembe. Azt mondta, hogy meleg, és téged nagyon izgatónak talált, és azt kérdezte, hol talál vazelint a házban? Mondtam neki, hogy a fürdőszobába. Légy erős drágám, én is szeretlek.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2226) Amerikai humor

 Tibor bá’ online

1) Fred és Edna a felesége, minden évben elmentek az őszi vásárra, ahol 10 dollárért lehetőség volt egy próbarepülésre. Fred ki szerette volna próbálni, de Edna közölte vele, hogy szó sem lehet róla, mert 10 dollár az tíz dollár. A jelenet egy évvel később megismétlődött, majd újra és újra, mígnem Fred 70 éves lett, amikor is kérte Ednát, hogy hadd szálljon fel, mert korára való tekintettel valószínűleg jövőre már nem menne. Edna azonban nem egyezett bele, mert szerinte 10 dollár az tíz dollár. A beszélgetésüket meghallotta a pilóta és így szólt. Én felszállok magukkal ingyen is azzal a feltétellel, hogy egy mukkot se szólnak egész idő alatt, ha csak egyetlen hang elhagyja a torkukat, akkor meg kell fizetni a 10 dollárt. Fred és Edna természetesen boldogan beleegyeztek. A pilóta a legmerészebb bravúrokat hajtotta végre, dugóhúzó, csavar, szaltó, stb., de a két öreg egyetlen hangot se hallatott. Leszállás után a pilóta meg is kérdezte Fredet, hogy volt képes megállni, hogy egy szót se szólt. Hát az igazat megvallva – kezdte Fred – amikor Edna biztonsági öve szétesett, egy perccel kizuhanása előtt, én akartam szólni, de tíz dollár, az tíz dollár.

2) Az önkormányzati lakóülésen a polgármester hosszasan felsorolta mi mindent tett az elmúlt évben a városért. Az első sorban egy idősebb férfi a bajusza alatt állandóan megjegyzéseket fűzött a dicsekvéshez. Egy idő után a polgármester már nem bírta tovább cérnával, ezért rászólt: Tisztelt uram, itt az első sorban fel tudna hozni egyetlen dolgot is, amit ön tett a közösségért. Boldogan – felelt a megszólított lakó – az őszi önkormányzati választások alkalmával én a kihívójára szavaztam.

3) Egy negyvenes férfi vett egy BMW-t, és menten ki is vitte a sztrádára kipróbálás végett. Néhány perc után belepöccintett a gázpedálba, amire a járgány felugrott 160 km/ó sebességre. Ekkor azonban a visszapillantóban meglátott egy vörösen villogó gépkocsit, ami veszettül szirénázni kezdett. A francokat – gondolta a férfi – egy BMW-t soha a büdös életben nem éri utol, és ezzel beletaposott a gázpedálba. A kocsi másodperceken belül elérte a 240-et. Ekkor eszébe jutott, hogy rádión leadhatják a jelzést és hamarosan el fogják zárni előtte az utat, az egésznek nincs semmi értelme. Ezért aztán belenyugodott a sorsába, és a legközelebbi parkolóba beállt. Csakhamar beért a rendőrautó is. A francba – kezdte a járőr – péntek van, tizenharmadika, most megyek haza dupla műszak után, semmi kedvem papírmunkákat csinálni, ha meg tudja indokolni a sebesség túllépését úgy, ahogy azt még az életben nem hallottam, akkor nem jelentem fel. A pasi gondolkodott egy kicsit, majd megszólalt. A múlt héten a feleségem lelépett egy rendőrrel. Amikor utánam eredt, azt hittem, hogy megpróbálják visszahozni a feleségem. – Minden jót uram – válaszolt a járőr – legyen egy kellemes hétvégéje.

4) Egy idős házaspár autóbalesetben lelte halálát. Hamarosan fenn találták magukat Szent Péter színe előtt, aki körbevezette őket. Na, ez a tengerparti nyaraló lesz az otthonuk. Itt mögötte van egy teniszpálya, jobbról pedig egy golfpálya, ha megszomjaznának, a következő sarkon található a bár, és ezzel Szent Péter magukra hagyta őket. Elsőnek a férfi szólalt meg. A francba Gloria, már legalább tíz éve itt lehetnénk, ha nem erőlteted azt az ehetetlen zabpelyhet, a zsírmentes diétát, meg azt a rengeteg rostanyagot a 16 féle vitaminnal.

5) Egy kisebb város főutcáján a rendőr leállít egy autóst, aki túllépte a sebességkorlátozást. Az autós elkezd magyarázkodni, de a rendőr leinti – nem kell szövegelnie, most szépen beviszem a kapitányságra, és majd amikor a kapitány visszajön, dönteni fog a sorsáról. De – próbál szólni az autós, azonban a rendőr megint leinti – ne szövegeljen, hanem menjen be a cellába és várjon, amíg a kapitány megérkezik. Különben mázlija van, mert a kapitány a lánya esküvőjén van, ragyogó hangulatban fog visszaérni. Ekkor végre az autós meg tudott szólalni – erre a jó hangulatra azért nem fogadnék, ugyanis én lettem volna a vőlegény.

6) New York utcáján négy férfi sétál, egy szaudi arab, egy orosz, egy észak koreai és egy new yorki. Egy riporter utánuk rohan és meg akarja őket interjúvolni: Elnézést kérek, de mi a véleményük a húshiányról? Amire az szaudi arab így válaszol: Elnézést, de mi az a hiány? Az orosz: Elnézést, de mi az, hogy hús? Az észak koreai: Elnézést, de mi az, hogy vélemény? A new yorki: Elnézést, de mi az, hogy elnézést?

7) Trump elveszíti az eszméletét, majd 3 éven át kómában marad, miközben helyettese vezeti az országot. A harmadik év végén Trump magához tér. A tanácsadója jelenti, hogy 3 évig kómában volt. Amire Trump, aki retteg az inflációtól, így szól: Úgy emlékszem, hogy utoljára egy levélbélyeg 25 centbe került, most mennyi? Most 500 Jüen – válaszolt a tanácsadó.

8/ És, ha már az inflációnál tartunk, itt egy amerikai tanács: ha egy kéregető kér 10 centet kávéra, ne küld el a fenébe, hanem adj neki 10 centet, menj utána és nézd meg, hol lehet 10 centért kávét kapni.

9) Egy amerikai vonattal bejárja Európát. Egy alkalommal egy kupéban utazik egy ügyvéddel, egy kubaival és egy orosszal. Egy idő után a kubai elővesz 4 szivart, és körbekínálja, a sajátjából kettőt szív, majd kidobja az ablakon. A kérdő tekintetekre elmagyarázza: Nálunk Kubában olyan sok felesleges szivar van, hogy nyugodtan kidobhatok egy szivar az ablakon. Nem sokkal később az orosz elővesz négy üveg vodkát, szétosztja, a sajátjából húz egy kortyot, majd az üveget kidobja az ablakon. A kérdő tekintetekre elmagyarázza, hogy náluk olyan sok a felesleges vodka, hogy ezt megengedheti magának. Erre az amerikai egy kicsit elgondolkodik, majd feláll és kidobja az ügyvédet az ablakon.

Nyugi emberek, holnap jobb vicceket kaptok.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2225) Az orosz lélek megismerése IV.rész

VIP.236

 

Amikor az emberiség kipusztulását eredményező nukleáris háború küszöbön állunk, igen hasznos lenne az orosz lélek megismerése, ha a lehetőségek megfontolását sikeresen akarjuk elvégezni. Végül is az amerikai törekvések ismertek, (ami nem más, mint dominanciájuk fenntartása tűzön-vízen át) ezért, minden a másik oldal hozzáállásán múlik.

A következőkben az orosz lélekkel, és annak kialakulásával foglalkozó esszét fogom öt részletben elküldeni a VIP előfizetőknek. VIP előfizető egy éven át az lehet, aki legalább 6000 forinttal hozzájárul a honlap fenntartásához. Kapcsolat felvétel evatibor#t-online.hu.

___________________________________________________________________________

………Bagratyion hadművelet: A németek Közép Hadseregcsoportjának a megsemmisítése minden kétséget kizárva a háború legsikeresebb szovjet hadművelete volt. Ez a rendkívül fontos orosz offenzíva tipikus példája, hogy nyugaton a köznép milyen keveset tudott a keleti eseményekről, miközben a D-day-jel kapcsolatban fű-fa mindenről értesült. A történészeken kívül csak kevesen hallottak a Bagratyion hadműveletről, miközben méreteit tekintve a D-Day elbújhat mellette……….

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2224) Ki a hatóság?

Tibor bá’ online

 

Nem ok nélkül nevezik egyesek hazánkat Abszurdistán-nak. Valóban lehet találkozni abszurd dolgokkal.

Heti bevásárlásainkat a solymári Auchan-ban végezzük, ahol természetesen van egy hatalmas parkoló, hiszen az áruház a nagy semmi közepén helyezkedik el. Ide majd mindenki saját kocsiján érkezik, vagy Auchan busszal, de ez utóbbi ritkaság számba megy. A parkolóban 8-10 kocsi állás betonja kékre van festve, és el van látva két-két táblával, szorosan egymás mellett. Lásd alant.

 

A szupermarket szövege nagyon hatásos: „Ha ezt a helyet elfoglalja, az olyan, mintha egy mozgássérültet lopna meg.” Sőt, szinte megható. Jó-jó üzlet, meg forgalomnövelés, de nekem mégis jól esik, hogy totálisan elkopott térd ízületeimmel nem kell több száz métert gyalogolni. Évek óta ide parkolunk be. Ezt a monoton parkolgatást a múlt héten felvillanyozta egy felszólítás a Budaörsi Rendőrkapitányság keblein működő Szabálysértési Hatóságtól. A gépkocsink tulajdonosát, Évát felszólították, hogy nevezze meg, ki parkolt szabálytalanul a mozgáskorlátozottak részére fenntartott helyen az ő gépkocsijával.

A szabálytalanság oka, hogy a szélvédő alá nem volt betéve a mozgássérült igazolás. Azért nem volt betéve, mert nekem nincs, nem váltottam ki. Miért nem? Mert teljesen felesleges mászkáláshoz semmi kedvem, ugyanis mozgássérült vagyok 😀 és Pestre csak nagyon ritkán megyünk be, akkor is fizetős helyen parkolunk, ami a legközelebb van a célunkhoz. Akkor tehát magamra vessek? Hát nem.

A parkoló az Auchan tulajdona, ahová a hatóság nem tehet ki táblát, mert nem közterület. Az Auchan természetesen tehet ki táblát, ahogy tett is, de az Auchan nem hatóság, ők tehát csak szépen megkérhetnek, és üzenhetnek a lelkiismeretemnek, amit meg is tettek, és mivel mozgáskorlátozott, mozgássérült, félig béna, mint tudom én, mi vagyok, lelkiismeret-furdalás nélkül leparkoltam.

Mi történt? Az Auchan megunta, hogy sokan indokolatlanul parkolnak a fenntartott helyen. Felírták a rendszámokat, és átküldték a közlekedési hatóságnak, hogy büntessenek jól meg. Ez Franciaországban naná, hogy eszükbe se jutott volna, de Magyarország természetesen más. Itt bármi megtörténhet, és meg is történik. Mellesleg, ha én lennék az Auchan magyarországi igazgatója kirúgnám az ötletgazdát, mert nem tudja, hogy a vevőnek mindig igaza van. Valószínűleg csak volt. A mai vevő olyan hülye, hogy bármit meg lehet vele tenni. Meglehet? Akkor meg is teszik.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2223) Az orosz lélek megismerése III.rész

VIP. 235.

Amikor az emberiség kipusztulását eredményező nukleáris háború küszöbön állunk, igen hasznos lenne az orosz lélek megismerése, ha a lehetőségek megfontolását sikeresen akarjuk elvégezni. Végül is az amerikai törekvések ismertek, (ami nem más, mint dominanciájuk fenntartása tűzön-vízen át) ezért, minden a másik oldal hozzáállásán múlik.

A következőkben az orosz lélekkel, és annak kialakulásával foglalkozó esszét fogom öt részletben elküldeni a VIP előfizetőknek. VIP előfizető egy éven át az lehet, aki legalább 6000 forinttal hozzájárul a honlap fenntartásához. Kapcsolat felvétel evatibor#t-online.hu.

___________________________________________________________________________

………..A XIX. Század végére a cár hadserege folyamatosan hódított, aminek következtében a két birodalom közötti távolság néhány száz kilométerre zsugorodott. Volt olyan hely, ahol a távolság mindössze 30 km-re csökkent.

A britek attól tartottak, hogy elveszíthetik Indiát, az „angol korona ékkövét”, ami átkerülhet az orosz cárhoz. A britek India határainak a megvédésére két ötlettel álltak elő.

Egyik a „nyomulás” elnevezésű elképzelés. Ennek előterjesztői (megfelelnek a mai neokonzervatívoknak az USA-ban) az mellett foglaltak állást, hogy az oroszokat jóval Indián kívül kell megállítani úgy, hogy mi érünk oda előbb megszállással, vagy teljes puffer, vagy vazallus országok  létrehozásával, a várható inváziós útvonal mentén………

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2222) Az orosz lélek megismerése II.rész

VIP.234.

 

Amikor az emberiség kipusztulását eredményező nukleáris háború küszöbön állunk, igen hasznos lenne az orosz lélek megismerése, ha a lehetőségek megfontolását sikeresen akarjuk elvégezni. Végül is az amerikai törekvések ismertek, (ami nem más, mint dominanciájuk fenntartása tűzön-vízen át) ezért, minden a másik oldal hozzáállásán múlik.

A következőkben az orosz lélekkel, és annak kialakulásával foglalkozó esszét fogom öt részletben elküldeni a VIP előfizetőknek. VIP előfizető egy éven át az lehet, aki legalább 6000 forinttal hozzájárul a honlap fenntartásához. Kapcsolat felvétel evatibor#t-online.hu. Az elmúlt hetekben hárman is átutaltak 6000 forintot, de se E-mailben, se átutalási “közleményben” nem jelezték, kik ők? Én pedig nem vagyok gondolatolvasó 😀 Szóval jelentkezzetek – köszi.

___________________________________________________________________________

……….Vagyis ott, ahová Napóleon bevonult, minden fel volt perzselve. Moszkva előtt végre Napóleonnak sikerült kikényszeríteni az ütközetet az orosz erőkből. Ez volt az elhíresült Borogyinói csata. Az összecsapás hatalmas vesztességeket okozott mindkét hadseregnek. A cár feladta Moszkvát, de nem adta meg magát, nem kért békét. Moszkva lángokban állt, de ez Napóleonon nem segített. Az utánpótlásból teljesen kifogyva, katonák a nyári uniformisban, a lótáp teljes hiánya mellett, Napóleon hadserege elkezdte a gyötrelmes visszavonulást a kemény orosz télben. Tél tábornok több százezer francia katona életét követelte. A visszavonulást nehezítették a helyi parasztság által spontán szerveződő partizán csapatok támadásai. A végén mindössze 27.000 francia katona ért haza. 380.000 meghalt, 100.000 fogságba esett. A napóleoni hadsereg gyakorlatilag megsemmisült.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2219) Szex piros király alatt

Tibor bá’ online

 

Időnként belém bújik a kisördög és el-elbarangolok amerikai szex-magazinok online-jaira, és sex-blogokra. Egy-két merész ötlet, vagy téma rendszerint elnyeri a tetszésem, de sok esetben felbosszant a pöffeszkedő feminizmus. Most azonban olyan gyöngyszemre találtam, amit meg kell, hogy osszak veletek. Hol? Hát itt: http://www.feministe.us/blog/ A szerző pedig Jill Filipovic (itt láthatod a fényképét) aki nagyon nőiesen húsz + valaminek vallja életkorát. Máskülönben jogász, New-yorki, és büszke feminista.

Az angol szóhasználatban a „period” periódust jelent, de mint oly sok angol kifejezésnél, ez is ki lett sajátítva egy bizonyos specifikus esetre. Mivel pedig a menstruáció többé-kevésbé ciklikusan jelentkezik, az angolszász nőknél a „period” a menstruációt jelenti. Ezek szerint a „period sex” pedig a menstruáció alatti közösülést. Ezért aztán ráadtam a fejem az In Defense of Period Sex cím (A menstruáció alatti közösülés védelmében) olvasására, amit gyanútlanul kezdtem el olvasni – mert a szerző neve nekem nem jelentett semmit – elvégre mi a fenének kell segítségére sietni ennek a praktikának. Így aztán mindjárt a harmadik mondat után kaptam egy kis hideg zuhanyt, és eszembe jutott egy régi vicc mulatságos csattanója. „Engem nem érdekel a melegek jogainak az előretörése, csak a gyakorlatot ne tegyék kötelezővé.”

Szóval az idézett posztban ilyen mondatok találhatók: „Felteszem, hogy a vér íze nem túl kellemes, amikor az valakinek a genitáliájából (nemi szervéből) tör elő.” Ebből kifolyólag a feminista újságíró hölgy elfogadja, de inkább csak megbocsátja, ha a férfiak úgy nagy általánosságban nem kívánják gyakorolni a kunilinguát (nyalás) partnernőjük menstruációja alatt. Még abba is beleegyezik, hogy nincs kedve ujjával a véres nemi szervben matatni. Na, de hogy közösülni se hajlandók, az kifejezett sértés az egész női nem részére. Végül is a hímvesszőn  van egy gumihuzat, a vér íze nem érezhető. Szóval mi ez a akadékoskodás?

Nekem már az is sok, hogy egy férfi részére kötelezővé teszik a szexet, de hogy még menstruáció alatt is kötelező legyen, ahhoz én túl régen születtem. Máskülönben leközlöm az eredeti szöveg (egy részét), aki ért angolul hadd „élvezze”, főleg a közönséges stílust. Az egészben a legmeghökkentőbb, hogy a feministák erőszakos követelőzései mellett, sok esetben igényt tartanak a gyengébb nemnek hagyományosan kijáró elnéző magatartásra is, főleg a közlekedésben.

És, amit ígértem: I think it’s weird when guys don’t want to have period sex (just to clarify, ‘period sex’ is when you have sex while a girl is ‘menstruating’ or ‘bleeding out of her vagina,’ in case you were wondering). Listen: I don’t think you should have to eat pussy when it’s leaking the red stuff, I don’t even think it’s necessary that you touch it with your hand (if you’re the queasy type it’s probably better if you don’t) but there are reasons why period sex is much less disgusting than you think. See, I imagine the taste of blood isn’t so nice when it’s coming out of someone else’s genitals (even if you were the sort of kid that would graze themselves and then suck on the wound), hence why I can forgive a man for not wanting to go down on me while Aunty Flo’s in town. And I’m guessing any sort of digital action would probably lead to dirty sheets as his hands crept elsewhere in moments of passion, so I can sort of (only just) forgive him for not wanting to finger me when I’m on the rag. But sex? When your penis is covered in latex and you don’t have to taste it, look at it or touch it, no apologies, I don’t understand what the problem is.

Aki úgy gondolja, hogy ilyen közönséges szintre nem kellene lemenni, nos annak figyelmébe ajánlom a maik Blikk-ben megjelent egyik cikket, ami szerint: “Somának szopás közben megjelent a Szűz Mária, aki valami fontosat árult el neki pont, amikor a pasinak magömlése volt.”

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2220) Angolszász humor

Az én imádott férjemnek!

Még mielőtt hazaérnél külföldi, üzleti utadról, szeretném megemlíteni azt a kis balesetet, ami az új Forf F-150-nel történt, amikor hazaértem. Szerencsére nem történt semmi komoly dolog, és én egyáltalán nem sérültem meg. Szóval hazaértem és amikor áthajtottam, a kertkapun a garázshoz vezető úton a fék helyett véletlenül a  gázpedálba léptem.

Szóval a garázsajtó némileg  elgörbült, de szerencsére  a Ford F-150 megállt, amikor a Ferraridhoz ért, de a kerékpárok nem sérültek meg. Rettenetesen sajnálom az esetet. Ismerlek milyen melegszívű vagy, és meg fogsz nekem bocsátani ezért a kis figyelmetlenségért, hiszen tudod drágám mennyire szeretlek. Különben itt mellékelek egy fényképet az esetről, és alig várom már, hogy újra átölelj. Szerető feleséged, aki ezer csókot küld neked a távolból.

U.i: Elfelejtettem megemlíteni, hogy a szeretőd telefonált, azt hitte én a takarítónőd vagyok.

_______________________________________________________________________________

 

Egy idősebb férfi torna közben megpillant egy gyönyörű csaj a konditeremben.

 

 

Megkérdezi a tulajt, hogy melyik gépre kellene rámennie, hogy a csajhoz közel kerüljön? A tulaj tetőtől talpig végigmérte a pasit és azt mondta, próbálja meg az előtérben felállított ATM-et. 

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Éljetek a lehetőséggel

(2218) Nyílt levél Orbán Viktor úrhoz, Magyarország (örökös) miniszterelnökéhez

Tibor bá’ online

 

Mint idős nyugdíjas (PR szakemberek tanácsára, „mint”-tel kell kezdeni a hirdetéseket), tehát mint idős nyugdíjas aggódva figyelem az utóbbi időben elharapódzó politikai elemzéseket, ami szerint ön be fogja szüntetni a nyugdíjak folyósítását. A nyugdíj különben se jár, kizárólag az ön (szándékosan nem írom, hogy „Önök”, hiszen odafenn mindenki, éjjel-nappal az ön gondolatait lesi, és legyen az bármilyen bolondos, iparkodnak meg is valósítani) szóval kizárólag az ön jóindulatán múlik. Mivel a százas tempóban gyártott törvényeken belül mindig akadnak szándékosan elrejtett kiskapuk, szeretnék kötni önnel egy hallgatólagos megállapodás. Ezek szerint én áttérek az ön rajongóinak a hangos táborába, ön pedig meghagyja a nyugdíjakat 85 év felett. Nem nagy ügy, hiszen ilyen idősek már alig vannak, és kidomborítaná az ön (egyébként nem létező) emberségességét. Különben ennek a megállapodásnak (ha létrejön) az ön részére lesz egy pozitív hozadéka is, amit megelőlegezek. Ez pedig nem más, mint egy vén faszi kiértékelése. Nem állítom, hogy felérek egy Habony-nyal, de mivel megéltem már néhány dolgot, talán hasznomat veheti. Különben pedig….

Egyáltalán nem kell beszarnia, mert a 2018-as választásokat meg fogja nyerni. A kétharmadban nem vagyok biztos, de nem lehetetlen (amilyen hülye ez a nép), amivel természetesen simán bekerülne a Guinness rekordok könyvébe. Az ok egyszerű és szimpla: ön zseniális ismerője az emberi természetnek, de tényleg. Az ellenzék figurái pedig olyan hülyék, mint egy kipállott segg. Ifjúsági vezető idején született félelme Gyurcsány személyét illetően teljesen megalapozatlan volt. Ennek a szerencsétlen flótásnak már rég ki kellett volna váltani a pecázási engedélyt, és napjait a Tisza tó környékén kellene tölteni, mint koravén nyugdíjas, de még ezt se képes felfogni.

De ne ragadjunk itt le. A pici, apró pártocskák – ahogy azt előre látta – szétaprózzák az ellenzéket, mert tulajdonképpen nem a hatalomra kerülés a céljuk, hanem mint jól nevelt megélhetési politikusok, mindössze a parlamentbe akarnak bekerülni, vagy legalább az állami apanázst felvenni. Aztán vagy megy nekik vagy nem, mindenesetre elvisznek néhány tízezer szavazatot az egységet nem ismerő, és persze haldokló baloldalról. Különben a vezetőik labdába se rúgnak. Ugrálnak a parlamentben rámutatva a szintén Guinness könyvbe való irgalmatlan korrupcióra, amit a nép már rég, kb. úgy ezer éve megszokott, mert csak az érdekli, hogy lesz-e este hűtött sör a kézben, vasárnap hús az asztalon, na meg, hogy leves szürcsölés közben nem töri-e rá az ajtót néhány muzulmán állat. És ez itt a lényeg. Ennek a törpe ellenzéknek még annyi sütnivalója sincs, hogy észlelje, az illegális muszlim bevándorlók szeretgetésével totálisan elfogadhatatlanná sikerült tenniük magukat a választók előtt.

A Szegeden igen sikeres Botka egy ragyogó választás volt, akinek közepes képességei adtak volna némi esélyt, ha valóban szabad keze lenne. A „némi esélyre” nyomban előbújtak a párt régi, enyhén lejárt, többnyire elhasználódott katonái azt remélve, hogy újra felragyogni készülnek napjaik, nem észlelve azt, hogy a magyar népnek nem kellenek a régi, totálisan elnyűtt figurák. Botka jó érzékkel iparkodott megszabadulni a múlt panoptikum figuráitól, de csak mérsékelt sikerrel, pedig a teljes siker se lett volna biztosíték. Ennél is nagyobb hiba volt, amikor szájára vette a kerítés lebontását. A szó puszta kiejtése végérvényesen versenyképtelenné tette.

A viccből alakult kétfarkú kutyapárton az emberek 98 százalék jókat mulat, 2 százalék viszont  – jellemzően a magyar nép szellemi színvonalára – komolyan veszi őket. Ez a kisebbik baj. A nagyobb baj, hogy ők is kezdik önmagukat komolyan venni. Még nagyobb hiba, hogy az ön fegyveres testülete is. Hagyják őket, hadd fessenek! Ezzel is sikeresen demonstrálhatja a már rég nem létező magyar demokráciát. A kétfarkú kutya semmi veszélyt nem jelent, siker esetén fogalma se lesz, melyik farka után menjen.

Farkas Flórián: Lehet, hogy önnek vannak felmérései, de én nem vagyok benne biztos, hogy ez a cigányéletformát folytató, kikupált, a lopást génjeiben hordozó, szélhámos ölelgetése több szavazatot hoz, mint amennyit elvisz. Ha önnek vannak adatai, és nem puszta összetartozásból ered a szimpátiája, akkor áldásom rá, de én ezt túlkapásnak ítélem meg, és pusztán azért tértem ki rá, mert az ön tanácsadói a világért se kötnének bele – különben közel 100 százalékos megbízhatósággal működő – ráérzéseibe.

A legnagyobb falat természetesen Vona Gábor, akinek van annyi esze, hogy szintén kerítés párti. Hátránya viszont, hogy szélsőségekkel nem lehet választást nyerni. Ezt ő is tudja, és kezd a közép felé orientálódni, de akkor meg elveszíti szélsőséges szavazóit. Hmmm, ezen Ön már réges-rég túllépett. Előnye viszont, hogy ő még nem lopott, önök viszont elloptak mindent, ami mozdítható, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez csak nagyon apró fekete pont. „Ti dolgoztok, Ők lopnak”. Óriási felfedezés! Ki az, aki nem tudja? És kik azok, akik ezen kiakadnak? A jelentkezők között kisorsolhatunk egy teljes adag, eredeti Orbán g..it. Na igen. Ezt nem kellett volna szó nélkül hagyni. Hiba volt. Az is hiba volt, hogy Simicska látványosan kipotyogott a pikszisből. Egy diktátor ne legyen pitiáner. Hitler se bajlódott 1-2 zsidóval, ahogy Sztálin se szarakodott néhány kulákkal, kiirtotta fél Ukrajnát. Igaz ön se aprózza el a nyomorgatást, megy a fél ország a levesbe.

Fekete-Győr András és a Momentum mozgalom: Csak a rend kedvéért vesztegetek rájuk szót. Fekete-Győr nem tanult Fodor Gábortól. Liberálisnak, úgy értem eszményi (angolul pure) liberálisnak lenni roppant szép dolog (lenne), ha a társadalom minden egyes tagjának minimum 130 lenne az IQ-ja. Ilyen társadalom nem létezik, ezért a liberális eszmék veszélyesek, mert mindig lesznek, akik tömegesen visszaélnek vele. Na jó, ennyi elég. Liberális hozzáállással lehet gyűjteni aláírást, de nem lehet nyerni választást. Szétforgácsoláshoz viszont kitűnő, és ugye ez a Fidesz malmára hajtja a vizet.

Kihagytam volna valamit? Hát persze, a jó öreg Soros Györgyöt. Ne tessék már annyit baszogatni. A jól hangzó, rövid szlogenek ismételgetése okos dolog, ugye Göbbels szerint, amit sokat ismételnek az igazsággá válik. Viszont Soros nem állítás, hanem tulajdon főnév. Nevének állandó emlegetése nevetést vált ki az emberekből. Kontra produktív. Van neki egy fia is, Soros Sándor, ha nem vigyázunk, haza jön és alapít egy pártot. Na, attól lehet tartani, mert kurva népszerű lenne. Kis hazánkban még dívik a nyugat imádat. Erős akcentussal beszélő miniszterelnök jelölt – minden pénzben lefogadom – tarolna.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2217) Hogyan győzzük meg azt, aki hülyeségben hisz (amennyiben hagyja magát)

Tibor bá’ online

A vitafórumok tanulsága szerint (finoman fogalmazva) a félreinformált egyedek rendületlenül hisznek a valótlanságokban (vagy tudatosan tagadják annak tényleges jellegét). A kérdés az, ha ezen változtatni akarunk (amely ambícióból nincs hiány) mit tehetünk? A széltében-hosszában alkalmazott tipikus stratégiák nem működnek. A tények feltárása, ábrák, jelentések bemutatása, irodalomra való hivatkozás nem működik. A meggyőzendő személy a témáról sokszor többet tud, mint a meggyőzni akaró. Tehát tudja mindazt, amit te tudsz, de…. korábban már kialakított magában egy úgynevezett „motivált okfejtést”, amivel igazolni akarja a fejében már létező konklúziót, amit megerősít az, hogy a cáfoló bizonyítékokon átlép, és csak az igazoló tényekre összpontosít (magyarul, többnyire „becsapja” önmagát is).

Persze a „motivált okfejtést” minden ember gyakorolja, csak a hívők egy kicsit gyakrabban, mint a nem hívők. És hinni persze mindenben lehet, nem csak istenben. Lehet hinni egy politikusban, vagy abban a maszlagban, amit egy politikus kitalál, lehet hinni abban, hogy nincs globális felmelegedés, az egész csak kitalálás, lehet hinni étrend kiegészítőkben, számisztikában, reinkarnációban, agykontrollban, a csillagok állásában, a méregtelenítésben, szóval bármiben, és ha egyszer hiszünk valamiben, akkor ahhoz ragaszkodunk. Na, erre a célra találtuk ki a motivált okfejtést. Vagyis az okokat úgy sorakoztatjuk fel, ahogy az hitünk számára a legcélszerűbb. Erre a jelenségre bőven lehet példát találni a hozzászólók között, tehát a jelenség senkinek se lehet ismeretlen, legfeljebb nem figyelt rá fel.

A legbiztosabb módszer, ha a buzgó hívőt magára hagyjuk, és várjuk, hogy pofára essen. Hosszadalmas és van egy apró hibája. A pofára eső mindent megtesz, hogy ne derüljön ki (majd figyeljétek meg az Orbán-hívőket!) a pofára esése. De van ennél valamivel konzervatívabb módszer is.

Ne támadjuk közvetlenül a tévhitet, ami elől nem lehet kitérni, próbáljuk meg tompítani a „támadást”. Például: Orbán gazdaságpolitikája katasztrófába sodorja az országot (rossz), Viktornak nincs szerencséje, gazdaságpolitikája ilyen nemzetközi környezetben nehezen érvényesül (jó). A rossz példánál a tévhitben élőtől más nem várható, csak heves ellenállás. A jó példánál a tévhitben élőnek biztosítva van egy menekülési útvonal, amivel előbb vagy utóbb élni fog (ha nem teljesen hülye).

Állandósult vita: A tévhitben élővel folytatott folyamatos vita nem más, mint olaj a tűzre. Nem várható el, hogy a sorozatos „támadásra” beadja a derekát. Az Ember nem ilyen fából van faragva, ezért egészen biztos, hogy megmakacsolja magát. Az ismételt „támadás” tárgyát hajlamos teljesen nevetséges érvekkel is megvédeni, mert inkább válik nevetségessé, mintsem belátóvá. Legvégső fokon az mögé menekül, hogy számára az az igazság, amit ő vall (ez a nők kedvenc taktikája). Ez az a végső argumentum, amit nem lehet áttörni, elvégre csak ő maga tudhatja, hogy mit érez. Különben is – így a magyarázat – mindenkinek más az igazsága. Ne is gyere azzal, hogy „az igazság egy és oszthatatlan!” Ez már az abszolút begubózás, amikor a vitapartner visszavonul saját koponyájába és azt állítja, hogy neki a piros az valójában zöld, teljesen függetlenül attól, hogy hányan állnak a piros vélemény mellé. Ez az eset már túllép a kezelhetőség határán. A hívő fél inkább meghal, mintsem elfogadná, a különben eléggé nyilvánvaló igazságot. Ilyen esetben be kell dobni a törülközőt, és be kell fejezni az okfejtést, mert az falra hányt borsó.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2216) Nyílt levél Donald Trump úr, az Egyesült Államok elnöke részére

Tibor bá’ online

 

A világ csodálva nézi az ön gyermekszeretetét. Minket is megdöbbentett, amikor Asszad, az a leváltandó fenevad a nemzetközi megfigyelők által deklarált nem létező vegyi fegyverét, teljesen illogikusan bevetette saját népe ellen, megölve ezzel 82 ártatlan gyermeket (akiknek hamisított fényképei bejárták a világsajtót), valamint felnőttet. Ön akkor jogos felháborodásában – elfelejtve, hogy az iraki lerohanásuk (jó-jó, tudom, azt nem ön rendelte el) hány százezer (igen jól olvasta: százezer) ártatlan gyermek életét követelte, hogy megakadályozzák Husszein nem létező atom (tömegpusztító) fegyverének a bevetését, máig se tudni kik ellen. Szóval hangsúlyozottan jogos felháborodásában 59 rakétát lövetett ki Szíriára, okozva ott ezzel néhány tucat ember halálát, de alaposan megtorolva a 82 ártatlan gyermek, nő, férfi (szintén szírek) életének az elvesztését.

A legújabb (a magyar média által is átvett) hírekből kiderül, hogy sikeresen felderítették Asszad (a hóhér) tervezett újabb vegyi támadását, szintén a nem létező vegyi anyagokkal, és szintén saját népe ellen, tök feleslegesen, hiszen már majdnem megnyerte az önök által polgárháborúnak nevezett öldöklést, amit persze valójában önök robbantottak ki szélsőséges iszlámisták pénzelésével és felfegyverzésével. Mert ugye egy leváltandó, 85 százalékos szavazattal megválasztott, népe körében népszerű vezetőt, ha ártatlan gyermekeket gyilkol, feltétlenül meg kell büntetni, és természetesen önöknek, akiknek hazájában a rendőrök naponta gyilkolnak le teljesen ártatlan fiatalokat, amennyiben a rend és a biztonság őre „veszélyeztetve’ érzi magát, amit bármire rá lehet fogni, és fogják is tömegesen.

Egyetlen problémám, hogy 82 személy után miért 59 rakéta. Miért kellett azt a 23 rakétát lespórolni, hogy minden gyerekre/felnőttere jusson kerek egy egész rakéta. Na jó, biztos meg volt az oka, ezt ne firtassuk. Azt viszont firtatnám, honnan tudják, hogy Asszad mit tervez? Az utóbbi hetekben derült ki, hogy a hírszerzésük össze-vissza beszél. Persze lehet, hogy csak belföldi ügyekben, és a háború sújtotta Szíria esetében ragyogóan működik. Ebben az esetben nem lenne sokkal logikusabb, emberségesebb és egyszerűbb, ha azokkal a szárnyas rakétákkal repülőterek helyett inkább a nem létező vegyi fegyverek raktárait rombolnák le? Nem kívánom önt vádolni, de ügy tűnik, csapnivaló tanácsadói vannak. Ennek ellenére előmerészkedem igazi szándékommal. Tulajdonképpen kérni szeretnék valamit, úgy is mint az önök szövetségeseinek egyik, na meg a NATO egyik tagjának az állampolgára. Ugyanis nálunk is halnak meg ártatlan gyermekek. Egészségügyi berkekben terjed a szomorú tény, hogy évente átlagosan 32.000 magyar hal meg „feleslegesen” kizárólag azért, mert az egészségügy menedzselése helyett a kormány stadionokat, kisvasutakat, futball csapatokat épít és szponzorál. A 32 ezer felesleges haláleset között 82-nél jóval több az ártatlan ember. Részemről logikus lenne, ha arra kérném, hogy rakétái közül legyen olyan kedves és tegyen kettőt félre a magyar miniszterelnök budai és alcsúti háza számára, de nem ezt kérem. Mindössze arra szeretné megkérni, hogy hívja fel a miniszterelnökünk figyelmét már 82 ember haláláért is rakétatámadás jár, számolja ki, mi jár, évi 32.000 ember haláláért, önnek talán elhiszi.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2215) Az orosz lélek megismerése

VIP. 233

 

Amikor az emberiség kipusztulását eredményező nukleáris háború küszöbön állunk, igen hasznos lenne az orosz lélek megismerése, ha a lehetőségek megfontolását sikeresen akarjuk elvégezni. Végül is az amerikai törekvések ismertek, (ami nem más, mint dominanciájuk fenntartása tűzön-vízen át) ezért, minden a másik oldal hozzáállásán múlik.

A következőkben az orosz lélekkel, és annak kialakulásával foglalkozó esszét fogom öt részletben elküldeni a VIP előfizetőknek. VIP előfizető egy éven át az lehet, aki legalább 6000 forinttal hozzájárul a honlap fenntartásához. Kapcsolat felvétel evatibor#t-online.hu.

Az Egyesült Államok folyamatosan azon tevékenykedik, hogy Oroszországot maga alá gyűrje, térdre kényszerítse bekerítésével és több oldalas támadással.

A NATO bázisok terjesztése a vazallus országokban egészen az orosz határokig, plusz a szíriai beavatkozás alááshatja az orosz hegemóniát a Kaukázustól egészen Közép Ázsiáig. Annak megértéséhez, hogy erre Oroszország hogyan reagál, hasznosnak mutatkozik, ha teszünk egy történelmi időutazás i.u. 1219-től napjainkig.

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2214) Gondolkodom, tehát (egyelőre még) vagyunk

Tibor bá’ online

 

Nagy valószínűséggel az emberiségnek már csak három éve van, ha nem semmisül meg jóval előbb. Csak erre a következtetésre lehet jutni, ha logikusan végiggondoljuk az eseményeket.

2014-ben, amerikai pénzzel, és rutinnal sikerült Ukrajnában rezsimváltást végrehajtani. A hatalomra kerülő ukrán fasiszták nekimentek az orosz nemzetiségű Kelet Ukrajnának, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy Oroszország avatkozzon be a konfliktusba és robbanjon ki egy háború a NATO tagságra váró Ukrajnával.  Ez nem történt meg, mert nem illeszkedett Putyin hosszú távú stratégiájába. Az elvetemült „Deep State” (mélyen ülő állam), ahogy manapság nevezik őket, zokszó nélkül lelövetett egy maláj utasszállító gépet, amit a „Novorosszija” (vagyis Putyin) számlájára próbáltak írni. Putyin erre se harapott rá.

A következő nagy húzás az orosz vadászbombázó lelövése volt Szíria felett. Ezt Erdogán követte el, de nyilvánvalóan Washington utasítására. Miért? Orosz kezdeményezésre megállapodás született Washington és Moszkva között, hogy repülőgépeik mozgásáról értesítik egymást, elkerülendő, hogy akaratlanul tűzharcba keveredhessenek Szíria és Irak felett. A török vadászgép az orosz gépet akkor lőtte le, amikor az néhány percre a Törökországhoz tartozó, Szíriába benyúló földrész felett repült át. Hogy ez bekövetkezik, azt a pontos hely, és pontos időpont megjelölésével, kizárólag az amerikaiaktól tudhatta meg a török vezetés, vagyis a török vadászgép ott repkedett készenlétben a lelövéshez. Putyinnak a szeme se rebbent, hanem elrendelte, hogy innentől zöldség/gyümölcs import Törökországból nem lépheti át a határt.

Legutóbb amerikai vadászgép lelőtt egy szír gépet Szíria felett, mert „megvédte” magát. Erre Putyin nagyon óvatosan fogalmazva kijelentette, hogy az Eufrátesztől nyugatra (szír terület) minden repülő tárgyat célpontnak tekintenek. Vagyis nem fenyegetett „lelövéssel”, de nem is zárta azt ki. Erre Washington válasza az volt, hogy az amerikai vadászgépek meg fogják védeni magukat.

Szerda reggel, igen június 21.-én a Balti tenger felett az orosz hadügyminisztert, Sergei Shoigu-t szállító gépre ráragadt egy amerikai F-16 a nemzetközi vizek felett. A minisztert kísérő orosz vadászgép közéjük manőverezett, szárnyát megbillentette, hogy láthatóvá váljon a felszerelt rakétája, ami egyezményesen azt jelenti, ha nem távozik, akkor lelövi. Az F-16 elment.

És akkor még nem tettem említést újabb szankció bejelentéséről az oroszok felé a Krím félsziget visszacsatolása miatt, amire egy 98 százalékos referendum után került sor. Ezt a szankciót most még szorosabbra fogták.

Számomra teljesen nyilvánvaló, hogy Washington folyamatosan provokál, Putyin pedig folyamatosan elhajlik a provokáció elől, diplomáciai síkra terelve a dolgot, hadd lássa az egész világ, ő  békés megoldást keres. A kérdés miért? „Normál” körülmények között ilyen nyílt provokálásra már rég kialakult volna egy fegyveres konfliktus. Putyin ezt elkerüli, miközben ő maga mondotta újságíróknak, hogy siheder korában Leningrád utcáin azt tanulta meg, ha a verekedés elkerülhetetlen, akkor elsőnek kell ütni. Akkor most miért nem indít be ő egy meglepetésszerű, megelőző első csapást?

Erre csak egy magyarázat lehet, húzza az időt, mert még nem teljesen készült fel rá. Mire? Nos, az általános vélemény szerint, amit Putyin is oszt, egy nukleáris háborúnak nem csak győztese nem lesz, de kiirtja az egész emberiséget. Putyin arra gondolhat, ha már elkerülhetetlen, akkor meg kell próbálni részben túlélni. Két dologra gondolhat. 1) Tökéletesíteni a rakétaelhárítást (az amerikaiak is ezt teszik. Éppen most volt nekik egy sikertelen tesztelésük), miközben növelik fegyvereik pusztító erejét. 2) Ki kell alakítani egy olyan búvó helyet, ahol egy lehatárolt létszámú csoport sikeresen kidekkolhatja a kb. 10 évre becsült nukleáris telet.

Persze, hogy Putyin mire gondolhat (lásd fenn), abban tévedhetek, de hogy ez az amerikai háborús törekvés maximum 3 éven belül háborút eredményez az bizonyos, mert ha nem akarnának mindenképpen leszámolni az ellenféllel, akkor nyílt és aljas provokációk helyett megállapodásra törekednének, ahogy ezt a másik oldal teszi (beleértve Kínát is).

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2213) Mi van akkor, ha egy nő többet akar szexelni, mint a férfi

Tibor bá’ online

 

Lefekvés után az ágyban, de még nem alszanak – férj a feleséghez: Anyukám itt van ez a fájdalomcsillapító vedd be. Feleség: Dehogy veszem be, nem fáj az én fejem. Férj: (tenyerét dörzsölgetve) jaj de jó, jaj de jó, akkor ma dugunk. — Ahogy ebből a közismert viccből is kisugárzik, a közhiedelem szerint a férfiak állandóan szexre éhesek, míg a nőknek ez többnyire nyűg. Ezt aztán megtoldják azzal, hogy a férfit csak a szex érdekli, míg a nőket, különösen a fiatal nőket, sokkal inkább az „érzelem”. A kérdés az, ez mindig így van?  A férfiak vágya valóban kielégíthetetlen? Mi van akkor, ha a nőnek kell több? Ezzel kapcsolatban Hugó Schwyzer kisegített engem egy-két dologban. [Hugó Schwyzer a Pasadena City College keretein belül végez szexszel kapcsolatos tanulmányokat, különös tekintettel a nemek közötti ellentétekre.]

Amikor egy férfi találkozik a fent körülírt jelenséggel könnyen meg tudja nyugtatni magát, hiszen a kultúra, amiben felnőtt, biztosítja őt arról, hogy a feleség vonakodása teljesen normális, nem benne van a hiba, nem ő a nemkívánatos, ez egy isten adta elrendezés. Ez a megnyugtatás azonban a nők esetében nem létezik. Ha egy nő azt veszi észre, hogy a férj teljesítménye messze elmarad attól, ami neki megfelelő lenne, akkor a probléma okát önmagában keresi.

Schwyzer a Facebookon keresztül meginterjúvolt néhány, a 19-53 éves korcsoportban, önként jelentkező nőt. Íme néhány nyilatkozat:

1) Talán csodálkozik rajta, de amikor nekem kell kezdeményezni, olyan  rondának érzem magam, akit csak elutasítani lehet. Máskülönben pusztán attól felizgulok, ha azt tapasztalom, hogy egy férfit fel tudok izgatni. A pasimmal csak akkor szexelek amikor sikerül bezsongatnom, de kezdeményezéseim fele esetében elutasít. Én 25 vagyok, a pasim 26, de már előre rettegek, mi lesz akkor, ha megöregszem? Ő pedig még kevésbé fogja kívánni az együttlétet?

2) A barátnőm eléggé rámenős, ami a szexet illeti. Már azt is megkérdezte, hogy nem vagyok-e biszexuális?

3) A 30 éves pasim a korához képest elég sokat dolgozik. A szexhez hetente talán kétszer van kedve, én viszont naponta szeretném, sőt a hétvégén egy nap kétszer is. Amikor közli velem, hogy nincs hozzá hangulata, meg szoktam tőle kérdezni, hogy ne vonjunk-e be egy másik pasit is a játékba? Ettől rendszerint megjön a kedve.

Több nő is felvetette már, nem lehet-e, hogy a kevesebb  vehemenciával megáldott férfiaknak esetleg „ferde” hajlamaik vannak. Mert ugye egy férfinek élni-halni kellene a szexért.

4) Mivel én „vérmesebb” vagyok mint a pasim, a probléma megoldása érdekében azt javasoltam, hogy ketten együtt nézzünk olyan videót, ahol homoszexuális férfiak aktusa látható. Azt hittem, hogy majd az a látvány bezsongatja a pasimat, de ez nem jött össze.

A felmérések folyamán a gyengén teljesítő férfiaknak feltették a kérdést, hogy rendszeresen maszturbálnak-e? Amire valamennyien nemmel válaszoltak. Volt, aki kifejtette, hogy ritkán van neki hozzá kedve, de ha van, akkor a partnerére koncentrál. Volt viszont, aki elárulta, hogy elég sok időt tölt pornográfiával. Olyan is volt, aki bevallotta, hogy őt kifejezetten mérgesíti, amikor a partnernője kezdeményez.

Akárhogy is, a hosszan tartó kapcsolatoknak csak egy apró százalékánál nem bújik elő a különböző mennyiségű vágy adta probléma, és amikor ez bekövetkezik az érdekeltek mindegyike kényelmetlenül fogja érezni magát. Akinek kevesebbre van szüksége, a nemétől függetlenül, bizonyos értelemben basáskodhat a másik felett. Szinte bizonyosra vehető, hogy a nagyobb igénnyel rendelkező partnernek meg kell birkóznia a gyakori frusztrációval, az elutasítottság érzésével. A kisebb igényű partner nyakában ott lesz egy bizonyos bűntudat és a presszió által kiváltott neheztelés, vagy a nem kívánt szexbe való beleegyezés megbánása.

Mindenesetre a társadalom úgy tudja, hogy a férfi részére az evolúció kialakította a nőinél messze nagyobb szex-igényt, ami az esetek nagy részében igaz. Egy ilyen esetnél nincs tehát komoly gubanc, mert igaz vagy sem, az érdekeltek megnyugodhatnak, hogy „ez normális” Azon ritka esetekben viszont, amikor a nőknek van nagyobb igénye, az érzelmek elszabadulnak és nem a kellemes irányba, hacsak a nőben nincs annyi előrelátás, hogy ezt a tényt titokban tartja, és csendben „szenved” tovább.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2213) Angol humor V.

Tibor bá’ online

Két idős hölgy

ücsörög a idősek otthonának kertjében, iszogatnak és dohányoznak, egyszerre csak elered az eső. Az egyik idős hölgy elővesz egy óvszert, levágja a végét, ráhúzza a cigarettájára és tovább pöfékel. [a szereplők természetesen angolul beszéltek]

Helénke: Hát ez meg micsoda?

Jolánka: Ez egy óvszer, így a cigim nem ázik el.

Helénke: Honnan szerezted?

Jolánka: Bármelyik illatszerboltban megveheted.

Másnap Helénke becsoszog a közeli illatszerboltba és közli a férfi eladóval, hogy venne egy doboz óvszert. Az eladó láthatóan zavarban van, és megdöbbenést sugárzó hangon (végül is Helénke egy nappal se néz ki fiatalabbnak, mint 80), de tökéletes udvariassággal érdeklődik, hogy milyen márkát szeretne? „Nem fontos fiacskám, csak rá lehessen húzni egy Camel-ra.” – – – Az eladót fel kellett mosni.

 Félperces viccek

Azt hittem elszáll a fejem, amikor megtudtam, hogy a feleségem megcsal, de aztán megtaláltam a helyes megoldást. Áttértem az iszlámra. Feleségemet holnap reggel fogjuk megkövezni.

A feleségem javasolta, hogy szerezzek magamnak egy fasznövesztőt. Sikerült, 21 éves és Lenkének hívják.

Múlt éjszaka lementem egy szórakozóhelyre, de az emberek folyamatosan tették a megjegyzéseket, mert a csaj 21, én pedig már elmúltam 50. Szörnyű volt a hangulat, az ünneplést, amit az együtt járásunk 10. évfordulójára szántunk, teljesen elrontották.

A fiamat ma kirúgták az iskolából, mert egy nyolcadikos lánnyal kiverette a faszát. Mondtam neki, fiacskám idén ez már a harmadik iskola, ha így folytatod nem fogsz tudni tanítani.

Lementem a kondi terembe és nekigyürkőztem az egyik gépnek, de fél órán belül rám jött a hányinger. Pedig a gép klassz volt. Volt benne minden: Kit Kat, Mars rúd, Snickers, meg amit akarsz.

A megélhetési költségek egyre emelkednek, olyan rohadt mértékben, hogy a feleségem velem szexel, mert nincs pénze elemekre.

Kétperces vicc (ha sietsz)

Egy pasi a kocsmában kért egy pohár sört megitta, elővett egy fényképet a zsebéből, megnézte, majd kért még egy pohár sört, elővett az előbbi fényképet a zsebéből, megnézte, majd kért még egy pohár sört, és ez így ment az ötödik pohár sörig, amikor egy másik pasi már nem bírta tovább cérnával, ezért megszólította. Ne haragudj pajtikám, de mit nézel a sörök után? – A feleségem fényképét, és amikor kedvesen rám mosolyog akkor elindulok haza. – – – A fényképet nem tudom iderakni, de ha rákattintasz erre itt lent, akkor te is megláthatod.

 Click Here

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2212) A legújabb kor neve, antropocén

Tibor bá’ online

 

A kérdés csak az, hogy az Ember megérdemli-e, hogy legyen saját geológiai kora? — A mezőgazdaság megteremtésével, és a klímára ható gázok kibocsátásával az Emberiség a Föld felszínét alapvetően megváltoztatta.

Az antropocén kifejezést a Nobel-díjas Paul Jozef Crutzen atmoszféra kutató hozta életre 18 évvel ezelőtt egy Mexikóban tartott tudományos értekezleten. Ezzel akarta jelezni a természetben tapasztalható, a környezetünkre ható radikális változást. Az indoklás szerint az Ember olyan nagyfokú változásokat okozott, ami egy új korszak kezdetét hozta el.

A geológusok szerint ez az elnevezés minimum forradalmi, és számukra egy nem kívánt kihívás. Szült is némi vitát, ami a tudományos életből átfolyt a köznapok emberére. Nyugati magazinok címoldalán megjelent a felírat „Az Ember korszaka”, amit aztán a cikkben egyértelműen aláhúznak: „Az Ember a környezetét számtalan aspektusban bolygatta meg.” – „Az Ember a természet megváltoztatását geológiai mércével mérhető módon végzi el.” – „Az Ember a klíma megváltoztatásától az óceánok savasításáig mindent megbolygatott, amit lehetett.

A Londoni Geológiai Társaság utolsó ülésén több pontba szedték össze azokat a tételeket, amelyek jelzik az új korszak beköszöntését. Ezek a következők:

Erle Ellis – University of Maryland: A Ember a Földfelszín több, mint háromnegyed részét megváltoztatta. Mára már csak 23 % vadon, a szárazföldi fotoszintézisnek mindössze 11 %-a esik a vadonra. A többi mezőgazdaság alatt áll, lakó-, és ipari terület.

Will Steffens, ausztrál klimatológus azt állította, hogy az emberi tevékenységből származó klimatikus változás alapvetően tízezer évekre meg fogja változtatni a földfelszínt, a levegőt és az óceánokat. Nézete szerint az óceánok folyamatos elsavasodása maradandóan ki fog hatni az óceánfenék sziklaképződéseire is.

James Syvitski, amerikai geológus – University of Colorado: Gátak, bányászás, eróziók és városépítés máris alapvetően megváltoztatta a talajt. Példának okáért a gátak feletti összetornyosodott üledék oka annak, hogy a tengerpartokon üledékhiány tapasztalható.

Jan Zalasiewicz geológus – University of Leicester: komoly biológiai változások is jelentkeznek. Az Ember például az esőerdő kiirtásával különböző fajok kihalását okozza, egyben új életformákat hoz létre termesztéssel és biotechnológiával, beleértve a legújabb fejleményt a mesterséges kromoszómákat. Ehhez még hozzájön, hogy a világkereskedelem felfutásával olyan organizmusokat telepít át más területekre, amelyek korábban zárt környezetben voltak találhatók. A távoli jövő geológusai ezt észlelni fogják a fossziliákból.

A Sztratigráfia (rétegtan) Nemzetközi Bizottságának van egy Antropocén Munkacsoportja. Ez a munkacsoport vizsgálja, hogy az emberi tevékenység következményei kielégítik-e egy új geológiai kor kitűzését. Feladatuk annak bizonyítása, hogy a globális környezetváltozás elég mélyreható ahhoz, hogy jövőbéli kutatók a napjainkban keletkező talajrétegekből egyértelműen megállapíthassák ezeket a változásokat. Magyarul, hogy a mai ember lábnyoma kimutatható legyen. [Nekem tetszik, hogy ezek a pasik meg vannak győződve arról, hogy az emberiségnek van jövője.]

Vita természetesen akad bőven. Egyes geológusoknak az a véleménye, hogy a távoli múlt kutatásait végzők nincsenek felkészülve jövőbéli utódaik véleményének a kitalálására. Mások azzal érvelnek, hogy egy új korszak bevezetése több problémát kreálna, mint amennyit megoldana. Megint más vélemény szerint nem helyes új korszakot kreálni jóslatok alapján, mivel bizonyosan nem állapítható meg, hogy például egy millió év múltán mi lesz megállapítható a mai emberi tevékenységből. A leghevesebben tiltakozók szerint az antropócén tábor tagjainak nincs megfelelő gyakorlata a rétegtan területén.

Természetesen az ellentábor se csendes, szerintünk az új korszak bevezetése mellett szólnak a diszciplína érvényben lévő szabályai. Más támogató vélemény szerint az antropocén korszak egy nyilvánvaló valóság, az emberiség majd mindenütt hagy maradandó nyomokat.

Adódik még probléma az új korszak kezdetének kijelölésével kapcsolatban is. Az árulkodó jelek, mint például a CO2 légköri növekedése fokozatosan történt, nehéz pontos dátumhoz kötni. Igaz, volt már javaslat az 1800 év kijelölésével, ami durván az ipari forradalom kezdete lehetne. Ennél talán szerencsésebb 1945, amikor is felrobbantották az első atombombát. Mind a két eseményt világszerte detektálni lehet az égéstermékek és a radioaktív részecskék üledékbe zárt maradványai alapján.

Persze, ha engem mint laikust megkérdeznének a talányt gyorsan meg tudnám oldani, mert ami most van az a Föld történetében még soha nem fordult elő. Szerintem az antropocén korszak valóban elkezdődött, baj csak egyetlen egy van vele: az összes geológiai korszak közül ez lesz messze a legrövidebb. 😀

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2211) Helicobacter pylori

Tibor bá’ online

 

Aki még nem hallott róla, annak elárulom, hogy egy baktériumról van szó.

Amíg az Ember nem jött rá arra, hogy a halálos betegségeket kórokozóknak köszönhetjük, és amíg nem sikerült kitalálni antibiotikumokat, az emberi élet nagy vonalakban a szerencsén múlott. A felfedezések okozta kedvező állapot a múlt század 30-as éveiben indult be. Felváltották viszont újabb betegségek „divatba” jövése: rák, infarktus, sztrók, amiket, egyes elképzelések szerint a civilizációnak köszönhetünk.

A II. világ háború után, elsősorban a férfiak esetében a gyomorrák járványszerűen terjedt. A történet általában gyomor bántalmakkal kezdődött. A „gyomorégést” rendszerint egy jóízű étkezés váltotta ki, aminek az okát a túlzott savtermelésben jelölték meg. Valójában kifejlődött gyomorfekély volt a ludas, vagyis egy nyílt „seb” a gyomorfalon. Naná, hogy az agresszív gyomorsav nem tett neki jót.

Isten a teremtésnél komoly hibákat ejtett, ami nemigen illik a mindenhatóságához. Például a fehérjék lebontásához (emésztéséhez) pepszinre van szükség, ami egy enzim, ha úgy tetszik katalizátor, de hatékony működéséhez savas közeg szükséges. Nos, ez bármi lehetne, például tejsav (kedvenc ötletem), de isten választása tejsav (vagy bármi más) helyett a roppant agresszív sósavra esett. Úgy kell nekünk. Aztán ez a sósav addig-addig marogatja a fekélyt, vagyis a kisebesedést, amíg vagy átlyukad (ez egy vészhelyzet), vagy rákká alakul át. Az orvostudomány úgy tudta, hogy a „kórokozó” az idegeskedő életforma. Mivel az életformán a beteg vagy nem tudott, vagy nem is akart változtatni, a középkorú férfiak csendben tűrtek, legfeljebb savcsökkentőket szedtek, aztán meghaltak, de előtte adtak némi munkát a sebészeknek, akik adott esetben fél, vagy akár háromnegyed gyomrokat is kivágtak, (nálunk) nem csekély paraszolvenciáért. Ez volt 1984 előtt, és még most is van ott, ahová a hírek lassan terjednek.

1983-ben egy nagyon fiatal, lelkes, de tapasztalatlan Dr. J. Robin Warren ausztrál orvos biopsziát csinált az egyik betegénél annak eldöntése végett, hogy van-e már rákos sejt a gyomorfalban, mert a korai felismerés életet jelent. Hogy volt-e vagy sem, az ma már érdektelen, ami érdekes, hogy a fiatal orvos azt is megnézte, hogy van-e rajta kórokozó. Ugyanis vagy elfelejtette, vagy az előadásról hiányzott, de a lényeg az, hogy a sósav miatt az üres gyomorban baktérium nem lehet. Ezért teljesen felesleges a nem létező baktérium kitenyésztése. Dr. Warren-nek sikerült. Jaj, de jó, hi-hi-hi. Aztán semmi. Volt viszont a kórházban egy másik fiatal orvos, Dr. Barry Marshall, aki kutatási témát keresett magának, és arra gondolt ezt az eddig ismeretlen baktériumot elkezdi kutatgatni, miután az egyik betegének nem csak gasztritisze volt, de tüdőgyulladást is kapott, amit tetraciklinnel kezelve a tüdőgyulladásból kigyógyulva a gasztriciszét is maga mögött hagyta. Dr. Marshall azonnal végzett a páciensen biopsziát, ami után azt észlelte, hogy a pylori eltűnt.

Nem volt nehéz kitalálni, ha a kórokozó eltűnését a tünetek megszűnése követte, akkor a tüneteket az új baktériumnak kellett okoznia. Dr. Marshall munkához látott. Három hónap alatt 184 páciensből vett mintát és megállapította, hogy mind gasztritisz, mind pedig fekély esetében ott van a pylori. Ezt követve azt csinálta volna, amit néhányan már csináltak előtte. Le akart nyelni egy nagy halom helicobacter piloryt, vajon mi történik? Ehhez azonban tenyészteni kellett volna, de ez nem ment. Valami hasonló történt, mint a penicillin esetében.

A bevett gyakorlat szerint a petri csészébe elhelyezett táptalajt beoltják az adott baktériummal, majd 48 órával később megvizsgálják az eredményt. A helicobacter pylori nem volt hajlandó szaporodni. Dr. Marshall próbálta és próbálta, de semmi eredmény. A harmincötödik próbálkozást fel kellett függeszteni, mert jött a húsvéti szünet. A petricsészét a szokásos két napon túl további három napig inkubálta, mert a húsvét miatt az egészet ott hagyta, ahol volt. Húsvét után jött a meglepetés. Úgy látszik ennek a baktériumnak 48 óra inkubálás nem elég.

Ezt követve nem volt már akadálya annak, hogy megfertőzze saját magát, amiből az ismert módon egy nap alatt kigyógyult. A fekélyhez tehát nem idegeskedés kell, hanem az adott baktérium. Hogy a helicobacter pylori miként áll ellen az erős gyomorsavnak, és miért okoz fekélyt az egy külön történet.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2210) Érik a gyümölcs*

Tibor bá online

 

Szaddam Husszein nagy barátja volt az USA-nak, amikor még Iránnal háborúzott, aztán akadtak némi nézeteltérések, de nem komoly. Amikor viszont Szaddam Husszein elhatározta, hogy olajat többé nem ad el dollárért, akkor elhatározták, hogy Szaddamnak meg kell halni.  Muammar Gaddafi nem volt az USA első számú kedvence, a Lockerbie (1988) merénylet után meg különösen nem, de amikor megígérte, hogy felhagy az atombomba kísérletekkel, a kedélyek  megnyugodtak. Amikor azonban kiderült, hogy Gaddafi „arany-alapú dénárért nyersolaj értékesítés” ügyben szervezkedni kezdett, akkor elhatározták, hogy Gaddafinak meg kell halni. Amikor az isten tudja mióta húzódó görög válság egyik fázisában Georgios Papandreou elhatározta, hogy Görögország nem fizet tovább, amit népszavazással akart elérni, akkor elhatározták, hogy Papandreounak menni kell. Ahogy menni kellett Berlusconinak is. Ez utóbbi két miniszterelnök váltásnak egyetlen egy oka volt. Mind két országnak tovább kell törleszteni a tartozásaikat. Ez rendben van, de mi a végső cél? Elvégre a világ hitelválsága egészen biztos be fog dőlni, egyszerűen azért, mert a kint lévő tartozások  matematikailag nem fizethetők vissza.

Egyszerű „gazdaságossági számítás”, ha ezt annak lehet nevezni. A kérdés az, hogy a teljes összeomlásig mi módon lehet kiszivattyúzni a maximumot? A válasz egyszerű, úgy, hogy az elsőnek bedőlni akarókat addig kell fenntartani és törlesztésre kötelezni, amíg a kevésbé eladósodottak utol nem érik őket. A cél tehát a lehető legtovább húzni azt az időpillanatot, amikor az egész világ egyszerre dől be. Addig pedig az egyre jobban megcsapolt, és ezért elégedetlenkedő lakosságot sakkban kell tartani. Felkészülhetünk tehát, hogy Görögországból és Olaszországból gyönyörű felvételeket fog a TV közvetíteni az esti hírek alatt az előttünk álló időben.

Az igazi nagy kérdés, hogy mi történik velünk, magyarokkal? Az adók emeléséről, új újabb és újabb adók kitalálásáról, a különböző népcsoportok megcsapolásából arra lehet következtetni, hogy Orbán fizetni fog, elsősorban azért mert maradni akar. Személy szerint én nem csatlakozom azon jóslathoz, hogy Orbánnak már csak tíz hónapja van, nem több. „Azokat” nem érdekli Orbán hülyesége, az érdekli, hogy nyúzza-e a népet vagy sem. A multik megadóztatása nulla. Orbán nem a multikat adóztatta meg, hanem a népet a multikon keresztül, hiszen az extra adókat beépítik az áraikba. A bankok direkt és indirekt megadóztatása csalóka, mert úgy tűnik, hogy a bankokat Orbán sok százmilliárd forinttal lenyúlta. Nem nyúlta le, a bankoktól elvett pénzt is tőlünk vette el, majd ki fogja fizetni adósság törlesztésre (természetesen a lopásokon felül).  És, mi lesz velünk?

Egyre szegényebbek leszünk, amihez hozzá kell idomulnunk. Ezen kívül semmit nem tudunk  csinálni, mindenki húzza össze magát, mentse át értékeit (már egy kicsit elkéstetek vele), és készüljön fel a nagy, kollektív világ-összeomlásra.

 __________________________________________________________________________

* Aki nem olvasta, és nem is hallott John Steinbeck „Érik a gyümölcs” című regényéről, íme: A történet a harmincas évek Amerikájának nagy gazdasági és társadalmi válságáról szól. Megrázó képet fest a földjükről elűzött bérlők hányattatásairól. Egy, kiszemelt család sok-sok ezer sorstársával együtt a munkalehetőség reményében, kétségbeesett döntést követően nekivág egy bizonytalan kimenetelű hosszú útnak, aminek vég célja Kalifornia. Itt semmi jó nem vár rájuk, munkalehetőség soványka. A munkabérek egyre csökkennek. De végül a kizsákmányoltak ráébrednek, hogy ha összefognak, harcuk a hatalom ellen nem reménytelen.

___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2209) Farkas Flórián

Szolgálati közlemény: Ha egy hsz nem megy át, ne basszátok be kétszer-háromszor ugyanazt, mert nem fog átmenni, csak nekem okoztok sokkal több munkát.

Tibor bá’ online

 

Magyarországon minimum 300 éve van cigánykérdés, és – amint tapasztaljuk – képtelenek megoldani. Az átkosban nem hangoztatták, de azért volt némi pozitív diszkrimináció, mert az elvtársak úgy gondolták ez lehet a megoldás kulcsa. Hülyeség, a cigány is ember, sőt még emberebb a korrupció és visszaélések területén. Emlékeim szerint attól a pillanattól kezdve, hogy a nyóckerben az Iparügyi előadónak egy cigányt neveztek ki, magyar képtelen volt utcai tökmag árusítási engedélyt kapni. Az ok nyilvánvalóan a felzárkóztatás volt a munka világában.

Ez ma sincs másképp, fel kell őket zárkóztatni, ez nem vitás. Itt jön be a képbe Farkas Flórián, akinek – csak az isten tudja hogyan – sikerült magát belopni I. Viktor szívébe. Ez már csak azért is meglepő, mert Flórikán a szocializmusnak is megakadt a szeme. Bizony-bizony! Annak ellenére, hogy az általános iskolán sose jutott túl az  Országos Cigánytanács titkára lett 1987-ben, ami azért még bőven a rendszerváltás előtt volt. Őt tehát felzárkóztatták. Ezek szerint elmondhatjuk, hogy legalább egy cigányt sikerült felzárkóztatni. Ugyanis a titkár elvtársat kinevezése előtt 1975 és 1982  között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt. A kinevezéssel tehát megszűnt a bűnismétlés, és ezzel a cigányokra jellemző életmód is. Aztán jött a rendszerváltás, ami alatt 1989-ben megválasztották a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének főtitkárává. Csak annyi változás történt, hogy cigánytanácsból cigányszövetség lett, de a cigány még megmaradt, még nem elég finnyás ahhoz, hogy ragaszkodjon a roma megnevezéshez. Minden esetre jó politikus. Rájött, hogy minimum egy érettségi kellene neki, amit esti kurzuson meg is szerzett. Ne firtassuk hogyan, nem lenne tisztességes egy olyan országban, ahol maga a köztársasági elnök is plagizálással szerzi meg a kisdoktorit. Na szóval, új időkben új szelek fújnak. Farkas Flórián cigány ösztöne megsúgta, hogy most már nagyban folyik a játék.

Tény az, hogy pár évvel később (1996-ban) a hírek szerint az ügyészségi vizsgálat indult az általa létrehozott alapítványok ügyében. Ennek eredményeként két évvel később vádat emeltek ellene hűtlen kezelés és a számviteli fegyelem megsértése miatt. De mit ad isten Göncz Árpád köztársasági elnöktől kegyelmet  kapott, így a bírósági tárgyalás elmaradt. A kegyelmi eljárás iratait 30 évre titkosították. Azaz politikai érdemeit mind a liberálisok, mind pedig a Fideszesek elismerték, valószínűleg az általa biztosított (de sohase bizonyított) cigány szavazatok miatt. Viszont a vér nem válik vízzé: Már a második Orbán kormány hivatalba lépése alatt, 2010. Július 1.-től a közigazgatási és igazságügyi miniszter megbízásából a romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos lett. Hat hónapos megbízatása alatt nem készítette el jelentését ezért azt két hónappal meghosszabbították.

Orbán azonban (legalább is cigányügyben nem tanul), Farkas Flórián által vezetett Országos Roma Önkormányzat 1600 millió forintot kapott a romák (már nem cigányok) felzárkóztatására, magyarul munkahely teremtésre. A pénz eltűnt, egyetlen egy munkahely se jött létre. Farkas Flórián ellen nyomoznak-nyomoznak-nyomoznak, ahogy ez lenni szokott. Azt is fél évig nyomozzák, amit fél óra alatt meg lehet(ne) tudni.  Viszont Orbán Viktor megint együttműködési szerződést kötött a roma vezérrel, természetesen roma szavazatokért Flórika megint képviselő lesz.

Az index feltett egy megszavazható kérdést: Ön szerint Farkas Flórián újra parlamenti képviselő lesz-e a 2018-as választások után?

Lehetséges válaszok:

  • Naná
  • Kizárt
  • Talán
  • Elképzelhető
  • Csak a Lungo Dromot fogja vezetni, de azt nagyon
  • Nem tudom
  • Ki az a Farkas Flórián?
  • Tartózkodom.

Az emberek vették a lapot. A nyolc lehetséges válasz közül a „naná” 70 százalékot kapott. Nincs az a tisztességtelen dolog, amit Orbán ne vállalna fel a hatalomban maradásért, és ezzel minimum 70 százalék tisztában van.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2208) Amit tudni kell az összeesküvés elméletekről

Tibor bá’ online

Két éve már volt egy poszt az összeesküvés elméletekkel kapcsolatban, de hát hiába. Eddig még ki nem derített okból kifolyólag az Ember imád elhinni mindent, amiről önmaga nem győződhet meg, de tökéletesen kitölti a fantáziáját.

Zárjuk rövidre a dolgot! Nem tagadom, hogy lennének Illuminátusok, Szabad kőművesek, Rózsa keresztesek, vagy bármi más, és persze a hires Bilderberg csoport, már csak azért sem, mert köztudottan a Bilderberg csoporthoz tartozik a magyar Bajnai Gordon, Martonyi János (aki ráadásul Fideszes is), Surányi György, és persze Bokros (csomag) Lajos, és ez publikus. Ami ellen viszont hevesen tiltakozom, hogy ezek irányítanák a Világ sorsát, ahogy annak hangot adnak néhányan a blog hozzászólói közül. Sokkal inkább fogadom el az egyik amerikai tag véleményét: „Soha nem hoznak döntést semmiről, és sok mindenben nem értenek egyet. Azt mondhatnám, hogy közel sem olyan fontosak, mint amennyire magukat képzelik, és egyáltalán nem olyan fontosak, mint ahogy azt az összeesküvés-elméletekben hívők feltételezik.”

Miért van az, hogy egyesek nem ezt a véleményt fogadják el, hanem az egyáltalán nem bizonyított ellenkezőjét? A magam részéről elmondom, én miért nem fogadom el a 300 szuper gazdag család irányításának elméletét. Azért mert három embernek három különböző véleménye van. Tapasztalataim szerint néhány ember azonos érdekekből kiindulva összefoghat, de az összefogás általában rövid életű. Hogy 300 család azonos véleményen legyen minden fontos témában az a világ legvalószínűtlenebb dolga. Abban megegyezhetnek, hogy túl sok az ember. Abban is egyetérthetnek, hogy a feleslegtől meg kell szabadulni, de abba már nem fognak egyetérteni, hogy hány száz milliónak kell megdögleni, miben dögöljenek meg, és kik dögöljenek meg.

Évekkel ezelőtt kíváncsiságból beléptem a Magyar Ateisták Társaságába. Az első „titkos” 😀 részvételemmel megtartott összejövetelen kiderült, hogy isten létezésének tagadásán kívül semmiben se értettek egyet. Voltam fotókőr tag, voltam Mensa tag, részt vettem vállalati értekezleteken. Sehol se volt egyetértés. Épeszű ember nem fogadhatja el azt, hogy 300 család egyetért nem kisebb témában, mint az emberiség (egy részének) a megmentésében, illetve kiirtásában.

Ami létezik, bizonyos érdekcsoportok megállapodása, amit vagy betartanak, vagy nem. Hogy az összeesküvés hívők mennyire bigottak arra jó példa a nemrég „leleplezett” izzólámpa összeesküvés. Lényege, hogy a világ izzólámpa gyártói összebeszéltek, hogy olyan lámpákat gyártanak, amelyek csak 1000 órát világítanak, miközben lehetséges olyan lámpát is gyártani, amely ennek az ötszörösére is képes, és akkor sokkal ritkábban kellene őket cserélni. Micsoda költség csökkentés! Az igazság az, hogy valóban megállapodtak az 1000 órában, amit szabványosításnak kell felfogni. Mert való igaz, lehetne gyártani olyan izzót, amely akár 10.000 órát is világít, de csak halványsárga fénnyel. És persze lehetne gyártani olyat is, amelyiknek színhőmérséklete megközelítené a nappali fényét. Na ja, de 5 perc után kiégne.

Az összeesküvés hívők erősködnek, hogy bizonyos jelenségek mással nem magyarázhatóak, csak összeesküvéssel. Pedig magyarázható! Valamennyien egy fajhoz tartozunk, a homo sapiens-hez. Nagyon nagyon hasonlítunk egymásra mentálisban is. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy összebeszélés, összeesküvés, megállapodás nélkül is hasonlóan reagálunk egyazon dolgokra. Például, amikor amerikai tőzsdén az ezüst ára 8$/oz-ról felment 50$/oz-ra a milliárdos Hunt testvérek manipulálása miatt, összeesküvés nélkül az egész világon, Magyarországon is, mindenki (mintha összebeszéltek volna) felment a padlásra, lement a pincébe és összeszedett minden régi ezüst kacatot, evőeszközöket, serlegeket, gyertyatartókat, mert a nemesfém felvásárlók vagyonokat fizettek érte. Akit érdekel, annak elárulom, hogy nagyon hamar az ezüst ára 4 $-ra esett vissza.

Nincs globális összeesküvés! Híd el nekem, ha lenne is, egészen biztos kudarcba fulladna. A régi hasonlatom ma is él. Amikor el kezd esni az eső, mindenki kinyitja az ernyőjét. Nem azért mert mert egy sötét padlásszobában összebeszéltek, hanem azért, mert nem akarnak megázni.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2207) Én, a nyugger

Tibor bá’ online

 

Ha a címről valakinek Asimov jut az eszébe, az nem a véletlen műve, mert én is rá gondoltam, amikor kitaláltam a címet. Igen, én, a nyugger vetem most papírra a gondolataimat, mert nyuggernek lenni egy szerencsés állapot, azt jelenti, hogy még élsz. Mindenki, aki él, szerencsésnek mondhatja magát, mert van, aki meg se születik, és nem láthatja meg, milyen csodálatosan szép ez a világ. Aztán megint van, aki meglátja, de nem éri meg a nyugdíjas kort, és persze van, aki megéri. De egy dolog biztos, a biológia igazságos, aki megszületik, az egyszer meg is hal.

A nagy többség születésétől kezdve végigmegy az egyes fázisokon, előbb csecsemő, majd gyermek, serdülő, fiatal felnőtt, középkorú, idős és végül aggastyán. Csak mostanában lett divat, hogy egymásra mutogatnak, és egymásban keresik a „hibát”. Csak az utóbbi időben fordul elő, hogy szemrehányásokat tesznek egymásnak azért, amiért senki se tehet, vagyis az életkoráért.

E blogban is fakadtak már ki aktív dolgozók, akik sérelmezték, hogy keresetük egy részét azért vonja el az állam, hogy legyen mit havonta elküldeni a nyugdíjasoknak. Magyarul, ők tartják el a nyuggereket, és nem is akármilyen szinten, mert legtöbbjük nyugdíja több mint az átlagkereset. Ettől én magam is kiakadtam, mert nem a nyugdíjas veszi el az aktív dolgozó pénzét, hanem az állam. Az állam pedig azért fizet a nyugdíjasnak, mert annak idején tőle is elvett a keresetéből. Nem a nyugger a hunyó, hanem a mindenkori hatalom.

Most viszont fordult a kocka, és nem tudom megállni, hogy ne vihogjak azok szemébe, akik annak idején megfojtottak volna engem, a nyugdíjast, egy kanál vízben, csakhogy ne kelljen engem eltartani, engem, a haszontalan nyugdíjast, aki már csak teher, engem, aki miatt nem nyaralhat az Adrián. A helyzet az, hogy a fiatal aktívak olyan nagy tömegekben hagyták el az országot, hogy vészes munkaerő hiány lépett fel, és az állam kénytelen a nyugdíjasokat visszacsalogatni az aktív munkába. És ezek a haszontalan nyugdíjasok mennek, ahogy eddig is mentek volna, de nem kellettek. De mit jelent ez az új helyzet? Most az állam tőlük vonja le azt a pénzt, amit majd a külföldről hazajött, és megöregedett, jelenlegi aktívak nyugdíjként ki kell majd fizetni. Vicces, nem?

A baj nem jár egyedül – mondotta volt az anyám, és milyen igaza volt. Tegnap lett vége az iskolaévnek, tizenegy hétig fog tartani a szünet. Öröm a gyerekeknek, üröm a felnőtteknek. Mi legyen a gyerek felügyeletével? Léteznek diáktáborok, nem is akármilyenek, de ki tudja ezt megfizetni, majd 3 hónapon keresztül? Még jó, hogy létezik a nagyi! Pardon, létezett. Ne haragudj kislányom, de az idén nyáron nem lehet nálunk a Pistike, mert visszamentünk dolgozni. Tudod, a nyugdíjunkból nem tudunk megélni, és életünkben utoljára szeretnénk mi is nyaralni egyet az Adrián. 😀

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2206) E-mail szerelem

Tibor bá szatirikus online

 

Nem akarok felvágni vele, de naponta érkezik egy-két E-mail az olvasóimtól. Ezért még nem kell felvennem egy személyi titkárt, meg tudom válaszolni valamennyit magam is, és meg is válaszolom őket. Szerintem az író-olvasó kapcsolat nem ott ér végett, amikor az olvasó kilép az Internetből.

Na, most a levelek. Mondjuk, olyan nincs, amiben elküldenek melegebb vidékre, de kritikát azért kapok jó- és rosszindulatút egyaránt. A többség mégis arról értesít, hogy mekkorákat röhögött az írásomon, milyen jót szórakozott rajta, esetleg tanult belőle, stb. Van olyan levélíró is, aki túlzásba viszi a dolgot, és azt állítja, ahányszor az irományomból eszébe jut ez vagy az, menten hangosan felnevet mondjuk, leves kanalazás közben. Természetesen mindenkinek megköszönöm méltató sorait, és akinek van valami kérdése, azt érdemben megválaszolom. A levelezés ennél a pontnál általában be szokott fejeződni. Mondom, általában. Volt már azonban néhány érdekes kivétel. Az egyik ilyen levél írója egy 25 éves nő volt, ami nem számított különlegességnek, de az már igen, hogy bármit válaszoltam neki, az további levelek írására sarkallta. Egy szép napon pedig arra ébredtem, hogy a nő sikeresen kialakított egy tip-top bizalmi kapcsolatot kettőnk között. Szinte már mindent tudtunk egymásról, a lopakodó észrevétlenségben.

A történet itt be is fejeződne, ha egy szép napon nem robbant volna a bomba, de robbant. Zsuzsika – mert ezt a nevet használta – egyszerűen bejelentette, hogy gyereket akar tőlem. Szerintem okosabb lett volna, ha azzal kezdi, tudok-e még nemzeni, de ő ezt a fokozatot diszkréten átugrotta. Nekem pedig egyből beugrott az a G. B. Shaw anekdota, ami szerint az idős és befutott Shaw kezét megkérte egy fiatal és buta, de persze csodásan szép színésznő azzal az indokkal, hogy micsoda sikeres gyerekeik lesznek örökölve Shaw eszét és a hölgy szépségét. Shaw az ötletet azzal hárította el, hogy a gyerek ne adjisten akár az ő szépségét és a hölgy eszét is örökölheti, ami kifejezett katasztrófa lenne. Szóval eszembe jutott, mert ugye nincs új a Nap alatt, de nem akartam plagizálni, ezért inkább más vizekre eveztem, és megkérdeztem, tud-e arról, hogy van feleségem? Tudott. Akkor azt kezdtem feszegetni, hogy mégis, miként gondolja a dolog bonyolítását? Persze a levelezést abba is hagyhattam volna, de az vesse az első követ, akit nem tett volna a dolog kíváncsivá. Tehát érdeklődtem. Zsuzsika nem jött zavarba, azt javasolta, hogy beszéljem meg a feleségemmel a dolgot. A helyzet az, hogy a feleségem kifejezetten utálja, ha valaki tőlem akar gyereket. Zsuzsika tehát kapott egy határozott nemleges választ. Viszont ez a nő a NEM választ, egyszerűen nem ismerte. Kiderült, nem akar elszakítani a feleségemtől, nem akarja tönkretenni a házaséletünket, nem akar a szeretőm lenni. Szóval semmit se akar, csak egy gyereket, és persze tőlem.

Na, akkor azt kezdtem boncolgatni, tudja-e miből lesz a gyerek? Tudta. Tudja-e, hogy a művelet elektronikusan nem megvalósítható. Tudta. Hát, akkor adja elő elképzelését. Előadta. Ekkor feszegettem egy kicsit a kor különbséget, és felhívtam a figyelmét arra, nem a lányom, de még az unokám is lehetne. Válasz: lehetne, de nem az. Ezek után bedobtam, hogy még nem is láttuk egymást. Ezzel egyetértett és leveléhez mellékelt egy fényképet, valamint megnyugtatott, hogy nekem nem kell küldeni fényképet magamról, mert a honlapom teli van velem, majd megtoldotta azzal, hogy milyen édesen mosolygok. Na gondoltam magamban, ha lúd, akkor legyen kövér, és akt képet kértem. Másnap ott volt az aktkép, amit maga készített egy mobil telefonnal. Erre finoman közöltem, hogy a teltkarcsú nőket nem csípem, és hiába emelte magasba jobb kezét, a jókora bal tőgye így is lóg egy kicsit. Semmi vész – válaszolta – hány kilót fogyjon le?

Kezdtem kifogyni az ötletekből, de azért még volt néhány. Felhívtam a figyelmét arra, hogy a gyereknek az egészséges fejlődéshez kell egy apa is. Ezzel egyetértett és megígérte, hogy szülés után férjhez megy. Na, ha férjhez megy, nem lehetne az a gyerek inkább a leendő férjtől? Nem – jött a határozott válasz – mert a pasi tök hülye. Honnan tudja, hiszen még nem is ismeri? De ismeri, az anyja már kinézte neki, pont ezért akart tőlem gyereket. Sakk-matt! Ekkor ajánlottam a mesterséges megtermékenyítést egy spermabanktól, ahová kizárólag szuperzsenik ondója kerülhet be. Zsuzsika angyali türelemmel közölte, hogy erről sajnos nem lehet szó, mert ő még szűz. Na, cseszd meg, új fejlemény! Tehát, szűztelenítéssel egybekötött megtermékenyítés, lehetőleg egy ültő helyben. Igen, majd ő megmondja mikor, mert figyelni fog a peteérésre.

Gondolom, azóta is a peteérését figyeli, mert a számítógépemen letiltottam a feladót és azon vigyorgok, milyen jó, hogy az elektronikus megtermékenyítést még nem találták fel.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2205) Az iszlám a halálos ellenségünk

VIP. 232.

Aki az ellenséges iszlám hordákat pátyolgatja, de ha csak relativizálja beáramlásukat, az saját nemzete ellen fordulva közönséges hazaáruló, és mint ilyen, golyót érdemel a fejébe.

Európa végveszélyben van, megismétlem végveszélyben. Aki ezt nem ismeri fel és „emberiességről” papol, az egészen egyszerűen hülye, vagy (ami még súlyosabb) anyagi érdekből áruló.

Vak, vagy bűnösen közömbös az, aki nem veszi észre, hogy az iszlám most Európát akarja maga alá gyűrni. Az iszlám követői számára ez a vallásuk gyakorlásának a legfőbb eleme. Vagyis céljuk, hogy Allah parancsát teljesítsék minden lehetséges eszközzel. Érted? Minden lehetséges eszközzel terjessze a hitet egészen addig, amíg el nem terjed az egész világon. Ennek eredménye, hogy Mohamed halála óta eltelt 14 évszázad alatt a követők száma mára elérte az 1,8 milliárd főt.

A kezdetben Mohamed, ez az örült pszichopata, elindult, hogy kitalált vallásával meghódítsa a szomszédos városokat. Eközben legyilkolt, megcsonkított számtalan embert, megerőszakolt megszámlálhatatlan nőt. Az iszlám azóta is folyamatosan terjeszti romboló és elnyomó tanait. A hitterjesztő dzsihádisták kegyetlen hordái keresztény, zsidó, buddhista, hindu országokat tiportak romba, maguk mögött hagyva egy becsült 270 millió hullát, akiket többnyire kegyetlen módon gyilkoltak le.

Egyértelmű, hogy az iszlám végső célja az egész világ meghódítása, ahol aztán kizárólagosan barbár törvények uralkodnak. De nézzük a legfrissebb tényeket!  

___________________________________________________________________________

A poszt második részét a VIP előfizetőknek E-mailben küldöm el. VIP előfizető úgy lehetsz, ha legalább 6000 forint adománnyal támogatod a honlap fenntartását.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2204) Vigyázat, mellékhatás!

Tibor bá’ online

 

Gedon után az egészségünk megőrzése problematikusabb lesz a megszokottnál, mert orvos, fogász, gyógyszerész nem biztos, hogy rendelkezésünkre fog állni. Nem árt tehát, ha ismereteinket ezen a téren gyarapítjuk. Az egyik igen komoly téma a gyógyszerek mellékhatása, amiről már mindenki hallott, de arra a kérdésre, hogy miért vannak mellékhatások, és hogy ezek egészségünk szempontjából mit jelentenek, számtalan hol helyes, hol kevésbé helytálló választ lehet kapni. Gondoltam nem árt, ha készítek egy átfogó képet. Kezdjük mindjárt a legáltalánosabbal. Legelőször is azzal kell tisztában lennünk, hogy az emberi test egy olyan rendkívülien bonyolult szervezet, amit pontos szabályozás alatt álló vegyületek sokasága alkot. Ha ez a precíz vegyi úton történő vezérlés megbillen, a szervezetben működési zavarok lépnek fel. A szóban forgó vezérlést általában hormonok, vitaminok, és egyéb vegyi anyagok végzik. A különféle gyógyszerek hatásukat úgy fejtik ki, hogy ideiglenesen átveszik ezeknek a vegyi anyagoknak a szerepét a betegségtől megbillent egyensúly helyreállítása végett. A beteg gyógyulásáról akkor beszélünk, amikor ez a művelet sikeresnek bizonyul.

Ezt a képet azonban két dolog megzavarhatja. 1) Az emberi szervezet egy adott vegyi anyagot egynél több folyamat szabályozására is felhasznál. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer nem csak a kívánt egyensúly visszaállítását eredményezi, hanem olyan helyen is végez folyamatmódosítást, ahol erre semmi szükség sincs. Például egyes gyulladáscsökkentők sikeres alkalmazása csontritkulást indít be, amin kívül megemelheti a vérnyomást is 2) A gyógyszereknek eszük ágában sincs olyan szelektív módon hatni, ahogy azt szeretnénk. Tehát egyes gyógyszerek szimultán hatnak egymással össze nem függő folyamatokra. Például egyes depresszió elleni gyógyszerek a serotonin receptorokra hatva igen jó eredményeket érnek el, azonban kihatnak még a norepinefrin és a acetilkolin receptorokra is, ami vérnyomás csökkenést, homályos látást, szájüreg kiszáradást és székrekedést okozhat, és végül rákapcsolódhat a histamin receptorokra, ami álmosságot és súlygyarapodást von maga után. Elmúlhat a depresszió, de milyen áron?

Természetesen ez nem minden. Még a hozzá nem értőket is meglepi, hogy hatását illetően egyazon gyógyszert szedő két embernél milyen tátongó különbség mutatkozhat. Az egyik embernél az erős mellékhatások miatt, a gyógyszer alkalmazása lehetetlenné válik, míg a másiknál kizárólag csak a gyógyító hatás jelentkezik. Ez azt eredményezi, hogy azonos gyógyszerrel kapcsolatos sok millió páciens megfigyelése a mellékhatások jegyzékét valóban széleskörűvé teszi. Ezek a mellékhatások lehetnek ritkák vagy ellenkezőleg, igen gyakoriak, lehetnek elhanyagolhatók vagy nagyon is komolyak. Egy olyan gyógyszer, aminek mellékhatását az emberek többsége jól tolerálja, viszonylag biztonságosnak mondható. Ezzel ellentétben, ha egy gyógyszernek mellékhatása ugyan ritkán jelentkezik, de előfordulásakor erősen káros, úgy alkalmazására csak indokolt esetben kerülhet sor, és csakis akkor, ha a kívánt hatás másképp nem érhető el, és közben a beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani. Ezek a megfontolások természetszerűen a kezelőorvosra várnak, de mi van akkor, ha nincs orvos?

Talán kezdjük azzal, hogy a gyógyászatban nem jártas emberek nagy része úgy általánosságban eléggé naiv. Ha valakinek fáj a feje, akkor bevesz egy pirulát, aminek „fájdalomcsillapító” a neve, és várja, hogy fájdalma megszűnjön, ami aztán vagy megszűnik, vagy nem. Ez egy tipikus kétesélyes dolog. Hányszor hallhattuk X-től vagy Y-tól, hogy „már a harmadik ezt-meg-azt vettem be és mégis úgy fáj a fejem, hogy majd bele őrülök”? Viszont ha fáradtak vagyunk, akkor ajzószerrel élünk, mondjuk a kávéban lévő koffeinnel, amiről úgy tudjuk, meggátolja az elalvást, és cseppet sem zavar, hogy van közöttünk olyan, aki hat dupla után is úgy alszik, mint a bunda. Ha viszont nem tudunk aludni, akkor beveszünk egy kis altatót, amitől ha nem is alszunk el, néhány órára kábultak biztos leszünk. Na és ha begyullad a foggyökerünk? Már nyúlunk is az antibiotikumhoz, és közben arra gondolunk, minden emberi problémára meg van a megfelelő pirula, por vagy kanalas orvosság.

Szóval, nekünk átlagembereknek ilyen egyszerű a világ, ami persze nem igaz, már csak a vicc kedvéért sem. Különben is negyven éven át Magyarországon a gyógyszer filléres tételnek számított, ráadásul az örökké sietős körzeti/családi orvos mindent felírt, amit a beteg bediktált. Mi meg diktáltunk. Ennek lett egyenes következménye a Világon többnyire egyedülálló „házi-patika” rendszer kialakulása. Némely háztartásban a lejárt és még le nem járt gyógyszerek arzenálja elképesztő méreteket öltött. De sajnos Parkinson Törvénye [Cyril Northcote Parkinson (1909-1993) angol történelem professzor 1958-ban adta ki szatirikus törvényeit, melynek leghíresebb paragrafusa szerint „A munka elvégzése kitölti a rendelkezésre álló időt.”  A művet a hatvanas években magyarra is lefordították.] itt is érvényes. A rendelkezésre álló gyógyszermennyiség megtalálja módját az alkalmazásra. Egészségesebbek ugyan nem lettünk sőt, de Magyarországon az egy főre eső gyógyszer felhasználás világcsúcsokat döngetett. Csakhogy a sok gyógyszernek a mellékhatása is sok, érdemes tehát kimerítően foglalkozni vele. Arról meg nem is beszélve, hogy a gyógyszerek filléres költsége menet közben alaposan megváltozott.

A fentiekben már volt rá célzás, hogy egy-egy gyógyszer alkalmazásánál illene megfontolni, hogy az elérni kívánt hatás hasznossága arányban áll-e a bekövetkezhető kellemetlen mellékhatások következményeivel. Nos, akkor most néhány megfontolandó háttér információ, természetesen a teljesség igénye nélkül, mert a teljesség terjedelme egyszerűen beláthatatlan.

(1) Az 1899-ben aszpirin néven szabadalmaztatott szalicilacetátsav mind a mai napig a leggyakrabban alkalmazott fájdalom, gyulladás és lázcsillapító. A legtöbb ember a legkisebb megfázás vagy fejfájás esetében rutinszerűen nyúl az aszpirin után. Reumás panaszok esetében van, aki úgy eszi, mint a cukorkát. Nem csoda, hogy sokan a XX. század legnagyobb áldásának tekintették, annak ellenére, hogy mellékhatásáról szinte az első perctől kezdve tudtak. Nézzük a bűnlistát. Az aszpirin megzavarja a véralvadást, ami egészen súlyos esetben életveszélyes vérzést is okozhat, de az egyszerű gyomorvérzés kiváltása viszonylag elég gyakori, ezen kívül a gyomorfekély kialakulását is jócskán elősegíti. Az aszpirin asztmát súlyosbító hatásáról kevesen tudnak, pedig nagyon is létezik, de asztma nélkül is okozhat nehézlégzést, és persze a vese se kedveli, amikor éveken keresztül szedik. Mindent összegezve, sokkal óvatosabban kellene vele bánni, mint ahogy megszoktuk.

(2) Abban biztos vagyok, hogy a legtöbb olvasó részére az a szó, hogy „paracetamol” nem jelent semmit. Ha viszont most felsorolnék (amit természetesen nem tehetek meg) 4-5 olyan fájdalom és lázcsillapító, illetve gyulladás gátló nevét, amikkel esténként a TV előtt ülve, nap-mint nap, szinte megállás nélkül találkozunk, akkor alapos meglepetést okoznék egyszerűen azért, mert ezekben a különböző nevek alatt futó, és a hirdetések szerint apró csodákat osztogató gyógyszerek mindegyikében paracetamol a hatóanyag. Nézzük tehát meg, mit tud ez a paracetamol? A paracetamol nevű hatóanyagot 1955-óta alkalmazzák elsősorban gyerekeknél láz és fájdalomcsillapítóként. Hatása körülbelül megegyezik az aszpirin  hatásával. Forgalmazása azért érte utol viszonylag gyorsan az aszpirint, mert szedését követően nem jelentkezett az aszpirinre jellemző gyomorbántalom, ami alatt a gyomor nyálkahártyájának irritálását, sőt vérzését kell érteni. Sokáig úgy tűnt, hogy a paracetamolnak nincs mellékhatása, ami ugyan lehetetlen, de az emberek szeretnek hinni a csodákban. Aztán telt-múlt az idő, és szép lassan kiderült, hogy a paracetamol bizony-bizony károsítja a vesét és nagyobb adagban, mondjuk 15 db 1000 mg-os tabletta bevétele esetén (amire különben csak egy őrült képes) visszafordíthatatlan májkárosodáshoz vezet. Az igazi veszély abban rejlik, hogy míg más gyógyszerek esetében a mellékhatás émelygés, hányinger, kettős látás, stb. formájában jelentkezik, amit mindenki azonnal vészjelként értékel, addig a paracetamol észrevétlenül, fájdalommentesen teszi tönkre a vesét és a májat, amik nélkül az élet fenntarthatatlan.

(3) A német Paul Ehrlich (1854-1915) által 1910-ben felfedezett első antibiotikummal a Salvarsannal sikerült az évszázadok óta tomboló szifiliszt gyógyítani, az emberre majd olyan halálos volt, mint a kórokozó spirohétákra. Az alkalmazott Salvarsan mennyiségben csak egy igen keskeny sáv volt, ami már megölte a kórokozót, de még életben hagyta a pácienst.

(4) Az 1930-as években diadalt befutó szulfonamidokkal kapcsolatban jegyezzük meg, hogy felfedezésük után nyolcvan évvel, még ma is alkalmazzák őket elsősorban húgyúti fertőzéseknél, az pedig akad, amióta a szexualitás kivívta magának a polgárjogot. Csakhogy a szulfonamidokat a coccusokon kívül az ember se nagyon kedveli, aminek hangot: hányinger, hasmenés, bőrkiütés, fényérzékenység, csökkenő fehérvérsejt szám, és némi vese elégtelenség formájában ad.

(5) Zárjuk a sort egy egészen új jelenséggel. Methadont az orvosok elsősorban fájdalomcsillapítás végett írnak fel előrehaladt rákos daganatoktól szenvedő betegeknek, akiknek fájdalmai szinte elviselhetetlen. Ezen kívül használják még heroin kiváltásra, amikor a heroinista a leszokás útjára tér, illetve, amikor nem tud heroinhoz jutni az, akinek esze ágában sincs leszokni, csak úgy gondolja, ha nincs ló, megteszi a szamár is. Csakhogy egy amerikai jelentés szerint methadon túladagolásban a múlt év folyamán többen haltak meg, mint 1991-től 2000-ig, összesen tíz év alatt. A mi szempontunkból az mellékes, hogy míg a drog elleni küzdelemben felhasznált mennyiség nem változott, addig a gyógyszertárak által kiadott mennyiség háromszorosára nőtt, vagyis a szer kikerült a feketepiacra. Ami minket érdekel az a halálesetek megugrásának közvetlen oka. Nos, míg a szervezetbe bevitt heroin lebontása néhány perc alatt következik be, addig a methadon esetében ez megközelítőleg másfél nap. Nem ismerve ezt a tényt, egyre többen alkalmazzák a következő „belövést” még mielőtt a korábban belőtt anyag maradéktalanul felbomlott volna, ami akarattól független túladagolást eredményez.

A fenti történetből annyi minden esetre leszűrhető, hogy az orvosi utasítás nélküli gyógyszer­szedésnek számtalan nem várt, nem egyszer halálos következménye is lehet. Ezt könnyen beláthatjuk, ha számba vesszünk még néhány szempontot.

(I.) Allergia. Az ember sok mindenre lehet allergiás, így különböző gyógyszerekre is. Ez viszont nagyon egyénre szabott. Nem arról van szó, hogy egy adott vegyi anyagra az egyik ember érzékenyebb, mint a másik. Az a helyzet, hogy vannak közöttünk olyanok, akik bizonyos anyagokra allergiásak, és ha ilyen kerül a szervezetükbe, sokszor mások részére jelentéktelen mennyiségben, segítség nélkül akár a halál is beállhat szinte percek alatt.

(II.) Életkor. Csecsemők és kisgyerekek esetében különösen nagy a mellékhatások veszélye, mivel náluk a máj gyógyszerlebontó képessége még fejletlen. Idősebbeknél szintén nagyobb a mellékhatások kockázata. Ennek elsősorban az az oka, hogy az életkorral a veseműködés és a gyógyszer kiürítés csökken, amit csak tetéz az időseknél tapasztalható hiányos táplálkozás. Ezekre a családtagokra kötelességünk odafigyelni.

(III.) Terhesség. Ma már a terhes nők eléggé felvilágosultak ahhoz, hogy tudják, terhesség alatt másképp kell élniük, mint egyébként. Alapszabály az, hogy kismama, különösen az első három hónapban semmi körülmények között ne szedjen semmit.

(IV.) Kockázati tényezők. Több tényező is növelheti a mellékhatások előfordulási valószínűségét. Például: (a) Egyszerre több gyógyszer szedése, illetve gyógyszer szedése megfejelve alkoholfogyasztással. Mind két eset, nem várt módon erősítheti fel a gyógyszerek mellékhatását. (b) A szervezet általános állapota. Leromlott szervezet, sovány „beteges” alkat. Egy korábbi betegségből nem teljes gyógyultság, stb. Szintén felfokozhatja a mellékhatások előfordulását. (c) Lelki állapot. Egyre többen ismerik fel a tény, hogy a rossz lelki állapot, amikor valaki a „padlón van” egyértelműen negatívan hat ki a test működésére, aminek következménye a mellékhatások brutálisabb jelentkezése.

Még valami. A gyógyszer forgalmazók profitjuk fokozása érdekében lelkiismeretüket igen sikeresen szorítják háttérbe. A hirdetések megtévesztőek. A gépiesen elhadart szabvány szöveg, hogy a mellékhatásokkal kapcsolatban kérdezzük meg kezelőorvosunkat vagy gyógyszerészünket, nem old meg semmit, ha a kedvenc fotelünkben ülve a képsorokból csupa derű, könnyedség, bajunk néhány forint ráfordításával történő azonnali elhárítása sugárzik le ránk.

Ha arra beszélnek rá, hogy méregdrága vízlágyítóra hosszútávon többet költsünk, mint mosógépre, az még csak hagyján, mert legfeljebb kevesebb pénzünk marad különböző, díszes zacskóba kiszerelt élelmiszer utánzatra. Életünk azonban csak egy van, és profitszerzés végett annak az egynek a kockáztatására rábeszélni minket kifejezetten aljasság, de mivel, mint tapasztalhatjuk, más nem vigyáz ránk, vigyázzunk hát mi magunkra! Ha pedig nem vigyázunk magunkra, akkor mindig akad valaki, aki vigyáz ránk magunk helyett. Az ilyen megszállottakkal az a baj, hogy megszállottak. Esküsznek valamire, ami vagy jó, vagy kevésbé jó, és nem engednek belőle. Végül is, egy valami azért biztos, a kemikáliák legalább annyi kárt okoznak, mint amennyi hasznot. Éppen ezért kétszer is meg kell fontolni mielőtt valaminek a rendszeres szedésére adjuk fejünket.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel