(4282) Dél-Kínai tenger

Tibor bá’ fordítása online

Global Times

Kína azt várja, hogy az Egyesült Államok provokálni meri-e Kína alapvető érdekeit a Dél-Kínai-tengeren

 

1933.02.11.

Az USA nem Dél-kínai-tenger parti állam;több mint tízezer kilométerre fekszik attól. Ennek ellenére az Egyesült Államok a Dél-kínai-tenger regionális fejlődésének legnagyobb destabilizáló tényezője.Potenciálisan veszélyes „időzített bombaként” továbbra is arról ábrándozik, hogyan lehetne a regionális országokat Kínával szembe fordítani.

Néhány napja Karl Thomas, az Egyesült Államok haditengerészetének hetedik flottaparancsnoka Kína „agresszív viselkedésére” utalt a Dél-kínai-tengeren, mivel a kínai parti őrség hajói jogszerűen elfogták a vizekre behatoló Fülöp-szigeteki hajókat. Pontosabban augusztus 5-én a kínai Nansha-szigeteken található Ren’ai-zátony közelében.

Az incidens Washington állandó hírverése miatt gyorsan elfajult.Thomas megjegyzései azt igazolják, hogy az Egyesült Államok reméli az események újra felhevítését, hogy továbbra is provokálja a Kína-Fülöp-szigeteki kapcsolatokat azzal a céllal, hogy Manila teljes mértékben igazodjon Washingtonhoz, és az Egyesült Államok Kína elleni stratégiai tervének éllovasává váljon.

A Dél-kínai-tengeren kialakult jelenlegi feszültségek főként az Egyesült Államok buzdítására vezethetők vissza. Ez a tűzzel való játék veszélyes az Egyesült Államokra nézve.

Az Egyesült Államok túlbecsülte saját katonai képességét, valamint regionális szövetségeseinek és partnereinek eltökéltségét és bizalmát, hogy részt vegyenek Kína elleni indo-csendes-óceáni stratégiájában.Nem Washington dolga, hogy Kína és az érintett országok hogyan oldják meg a vitát.Ha az USA ki meri provokálni Kína alapvető érdekeit a Dél-kínai-tengeren, akkor Kína minden bizonnyal reagálni fog.

Kína elve következetes és világos – nem mondunk le arról, ami a miénk, és nem vágyunk olyan területre, amely nem a miénk.Az Egyesült Államok azonban beszervezi Kína körül a szomszédos országokat, hogy feszültséget keltsen a régióban.  Azonban erőfeszítései ellenére soha nem kapja meg, amit akar, csak még nagyobb instabilitás okoz a régióban.

Washington provokatív magatartása nagy akadályt jelent a dél-kínai-tengeri viták megoldásában.Az USA folyamatosan szítja a bajt abban a reményben, hogy éket ver Kína és szomszédos országai közé.Ezen túlmenően, amikor a Kína és az ASEAN között a Dél-kínai-tengeri magatartási kódexről (COC) folytatott konzultáció kritikus szakaszba érkezett, Washington megpróbálja félrevezetni a közvéleményt és akadályozni a folyamatot.

A múlt hónapban megerősítést nyert, hogy a COC-ról folytatott konzultációk pozitív irányt vettek. Kína és a regionális országok négyévnyi konzultáció után befejezték a COC szövegtervezetének második olvasatát. A Kína és az ASEAN által 2002-ben aláírt nyilatkozat a felek magatartásáról a Dél-kínai-tengeren, meghatározta néhány alapvető irányvonalat a dél-kínai-tengeri kérdés megoldásához, és a COC-ról szóló konzultációk ebben az irányban most konkrétabb erőfeszítéseket tesznek.

Jelenleg a dél-kínai-tengeri kérdésben érintett valamennyi félnek meg kell erősítenie a kommunikációt, és a COC mielőbbi elfogadására kell törekednie.A vitákat csak ilyen pályára való visszatéréssel és a külső erők beavatkozásának kiküszöbölésével lehet észszerű, tisztességes és megfelelő módon kezelni.Tekintettel a Dél-kínai-tenger kérdésének összetettségére, Kína mindig is a viták félre tételét és a közös fejlesztést szorgalmazta.Még mindig ez a legreálisabb módja a kérdés megoldásának, a leginkább összhangban van valamennyi fél érdekeivel, és a regionális béke és stabilitás fenntartásának legvalószínűbb módja.

Az Egyesült Államok továbbra is kijátssza a „kínai fenyegetést” a Dél-kínai-tengeren, hogy eltérítse az ASEAN-országokat, és arra késztesse őket, hogy Kínát ellenségként kezeljék, nem pedig együttműködési partnerként.Nyilvánvaló, hogy az USA nem akar fenntartani békét a Dél-kínai-tengeren, ami kedvező Kínának és az ASEAN-nak, mert különben hogyan tudná az USA a vitákat kihasználni saját érdekeinek érvényesítésére?

Évtizedek óta az ASEAN és az egész ázsiai-csendes-óceáni térség gyors gazdasági fejlődésnek és jólétnek volt tanúja a regionális békének köszönhetően. Ez a tendencia minden bizonnyal hirtelen véget ér, amint a Dél-kínai-tenger turbulenciákkal teli régióvá válik. Amikor Kína és az ASEAN-országok békés fejlődésre törekszenek, az Egyesült Államok minden erőfeszítést meg fog tenni ennek megállítására. A regionális országoknak ébernek kell maradniuk.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

7 gondolat erről: „(4282) Dél-Kínai tenger

  1. Köszönet a fordításért Tiborbá’!
    Ki kéne már egyszer valakinek próbálni (Kína vagy Oroszok), hogy mit szólna az USA egy-két Mexikói-öbölbeli őrjáratozgatáshoz egy -két rakétaindítóval ellátott hadihajóval, persze csakis a szabad hajózás eszméjének jegyében. Esetleg betenni Kubába/ Venezuelába pár kínai katonai bázist…

  2. 1 – Sárkányka:
    Úgy tudom, orosz tengeralattjárók mászkálnak az USA partjainál mind a két oldalon.

  3. a kína disznók nem tudni mire várnak . Viszont egy usa-japán-fülöp sziget dél korea + taiwan tengeri blokád amivel szemben a kína disznó tehetetlen lenne egy év alatt félmilliárd kína disznó hullát produkálna a kinába és ból irányuló kerskedelem teljes megbénításával amibe energia nyersanyag élelmiszer minden életfontosságú dolog benn lenne

  4. 5
    Kínát nem lehet pusztán tengeri blokáddal térdre kényszeríteni nem egy szigetről van szó és a szárazföldi határai úgy is nyitva maradnának főleg az orosz- kínai határ….nem beszélve arról, hogy mit okozna egy akár részleges blokád is a vilaggazdaságnak.. ..szerintem jobb lenne hagyni Kínát mert a belső problémái miatt úgy is hanyatlás vár rá vagy pedig rendszerváltás történik ami új helyzetet teremthet a külpolitikában is.

  5. 2. Tiborbá’
    Igen, de azok nem demonstrative teszik a dolgukat-gondolom. Már a szìriai orosz beavatkozás idején plettkálták US Navy körökben, hogy ennyi „vörös” tengeralattjárót a Szovjetunió idején láttak utoljára…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük