Tibor bá’ fordítása online
Az idő és a logisztika Ukrajna ellen dolgozik.
Ha Ukrajna be akar tartani Oroszországnak, akkor a nyugati koalíciónak tömegesen kell újra beindítani hadianyag ellátását. Az, hogy megvan-e erre a képessége vagy akarata, korántsem biztos.
írták: Zachary Yost, Matthew Bryant
Az amerikaiak az esélytelenség gondolatán nőnek fel. Ezek szerint a lelkes lázadók, akik puszta elszántsággal és nemességgel győznek le egy erősebb ellenfelet, a populáris kultúra alapvető közhelyei. Sajnos azonban a valóság az, hogy a jobban felszerelt hadseregek általában legyőzik a gyengébbeket, függetlenül attól mennyire nemes a céljuk. Omar Bradley tábornok egyszer azt mondta: „Az amatőrök stratégiáról; a szakemberek logisztikáról beszélnek.” Az ukrajnai konfliktus körüli jelenlegi diskurzus általában a hősi bravúrokra vagy az ügy igazságosságára összpontosít, és kevésbé a hadianyag, a termelési kapacitás és az általános munkaerő-problémák gyakorlati kérdéseire.
Ebben a konfliktusban a hadianyag, a fegyverzet, a munkaerő, a pénz az, amiből a nyugati blokk kifogy.Orosz drónok, tüzérség és légicsapások sújtották Ukrajna ipari bázisát. A gazdasági költség csillagászati.A Kongresszus becslések szerint 113 milliárd dollár értékű védelmi és pénzügyi támogatást hagyott jóvá Ukrajnának 2022 februárja óta, ami Ukrajna éves GDP-jének több mint fele.
Az Egyesült Államok és a NATO minden nap fájdalmasan ébred tudatára annak a ténynek, hogy a nyugati fegyvertárak egyre inkább kimerülnek, és nincs ipari kapacitás a készletek feltöltésére, nemhogy Ukrajna felfegyverzésére.
A kimerítő háborúk visszatérése
A hidegháború végét követően egyre divatosabbá vált a katonai politikai döntéshozók azon érvelése, hogy a „hibrid hadviselés” felváltotta a nagyszabású hagyományos hadviselést.Amint azt Patrick Porter a Journal of Global Security Studies legutóbbi esszéjében feltárja, a hibrid háborút nem állami vagy meghatalmazott szereplőkkel vagy ellenük vívják, gyakran trükkös taktikákat, valamint kiber- és gazdasági hadviselést alkalmazva.2009-ben az Egyesült Királyság akkori védelmi vezérkari főnöke, David Richards tábornok elvetette azt az elképzelést, hogy Kína vagy Oroszország merjen szembeszállni a Nyugattal hagyományos katonai fegyverekkel, ehelyett azt állította, hogy „jó okunk van azt hinni, hogy a hadviselés hasonló lesz ahhoz, amit a nem állami csoportosulások ellen folytatunk.” Amint azt Porter állítja, a közelmúlt történelmének áttekintés is azt bizonyítja, hogy ez a tézis bizonyíthatóan hamis.
Ennek a háborús tervezésben megnyilvánuló gondolkodásmódnak az egyik legtisztább példája az a követelmény, hogy a NATO-tagoknak elegendő anyagot kell felhalmozniuk ahhoz, hogy mindössze harminc napon át lehessen folytatni egy nagy intenzitású harcot.Ez az optimista háború előtti tervezés jellemző a béke időszakában uralkodó döntéshozókra. Esszéjében Barbara Tuchman megjegyzi, hogy az első világháború előtt a kormányok olyan tüzérségi lövedékeket halmoztak fel, amelyekről azt hitték, hogy egy hipotetikus háborúban kitartanak.Az 1914. augusztusi eseményeket követően azonban a szövetséges és a központi hatalmak fegyvertára hónapokon belül kimerült, a hazai termelés pedig jelentősen megnőtt.
A jelenlegi háború egyik meghatározó jellemzője a tüzérségi tevékenységre és a hatalmas gyalogsági tartalékokra való túlnyomó támaszkodás.Ennélfogva a Nyugatot felkészületlenül érte a lőszer igény, és ipari bázis nélkül folytatja a kimerítést.Másrészt az orosz védelmi ipart John Mearsheimer szavaival élve „az első világháború megvívására tervezték”.
Joe Biden elnök nyíltan elismerte, hogy a hadsereg kazettás lőszert küld Ukrajnának, mert másképp nem tudja biztosítani azt a mennyiségű tüzérségi lövedéket, amelyre Ukrajnának szüksége van.A Pentagon év eleji információi kiszivárogtatták, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Dél-Koreára, hogy küldjön 330 000 darab 155 mm-es lövedéket Ukrajnába, valószínűleg Lengyelországon keresztül.A jelentések szerint Dél-Korea félmillió 155 mm-es lövedéket adott kölcsön az Egyesült Államoknak.De még ha Dél-Korea egymillió lövedéket is küldene Ukrajnának, az aligha pótolná a hatalmas tüzérségi egyensúlyhiányt.Ez az egyensúlyhiány csak tünete egy jelentősebb kérdésnek: a Nyugat képtelen átállni a háborús gazdaságra.
A Royal United Services Institute (RUSI) legutóbbi jelentésének becslése szerint Oroszország 2022-ben 12 millió tüzérségi lövedéket lőtt ki, és 2023-ban becslések szerint a hadsereg hétmilliót használna fel. Ez arra utalhat, hogy a szovjet korszak készletei gyengülnek.Ennek ellenére a jelentés megjegyzi, hogy Oroszország évente 2,5 millió lövedéket állít elő, az Észak-Koreából és Iránból származó hadianyagimport mellett.
Ezzel éles ellentétben a Center for Strategic and International Studies (CSIS) januári becslése szerint az Egyesült Államok évente csak 93 000 darab155 mm-est tud legyártani, amelyeket kiképzési gyakorlatokra használnak fel. Ha eléri a felgyorsított gyártási ütemtervet, évente 240 000 darab lövedéket fog gyártani, ami még mindig kevesebb, mint Oroszország jelenlegi termelésének 10 százaléka. Az ukrán tüzérség naponta 8000 lövést ad le, ami egy hónap alatt emészti fel az Egyesült Államok jelenlegi hadianyag-termelését. Még ha a Pentagon eléri is kitűzött célját, hogy 2025-ig havi 90 000 darabot gyárt, ez még mindig csak a fele Oroszország jelenlegi termelési szintjének.
Más NATO-tagok még rosszabb állapotban vannak. Júniusban a német Bundeswehr felfedezte, hogy mindössze 20.000 darab 155 mm-es lövedék maradt arzenáljában. Az Egyesült Királyság nem tud nagy kaliberű fegyvercsövet gyártani tankok és tüzérség számára. A NATO által Ukrajnának küldött felszerelések nagy része rosszul karbantartott szemét, ami megkérdőjelezi a hátrahagyott arzenál minőségét. Eközben a Nyugat által az ukrán ellentámadáshoz összekapart frontfelszerelés legalább 20 százaléka már az első héten megsemmisült.
Nem is beszélve arról, hogy a világ tartalékkészleteiből hadsereget kell létrehozni. A megsemmisült vagy megsérült páncélozott járműveket nem könnyű megjavítani, mert sokféle anyag, karbantartás és képzés szükséges minden hardver szervizeléséhez. Ukrajna tizennégy különböző 155 mm-es tarackot használ.
Szembenézés a háború kemény valóságával
A nyugati közvélemény nincs megfelelően tájékoztatva az ukrajnai konfliktus természetéről. Az egyéni elkötelezettségek érzelem- és mikroszintű elemzése háttérbe szorítja a tágabb stratégiai helyzet tárgyalását. A „semmi sem haladja meg a kapacitásunkat” jól hangzik egy lökhárítómatricán, de mint háborús stratégia végrehajtás nélkül, fantáziadús. A helyszíni valóság nem teszi lehetővé, hogy bármilyen célt elérjünk anélkül, hogy óriási költségekkel járna magunknak és szövetségeseinknek, akiknek folyamatos segítségünkre van szükségük.
Ukrajna számára kedvező rendezés esélye elenyészik a fegyverkezés és a munkaerő-mozgósítás elmaradása miatt. Az ukrán segélyek tetőpontja elmúlt, és a következő hónapokban és években nem lesz megfelelő. A tárgyalásos béke vagy akár a tűzszünet lehetősége Ukrajna számára kedvező feltételekkel egyre valószínűtlenebb lesz, ahogy Oroszország előnye a hadszíntéren nő.
Míg a háború korai szakaszában hiteles lehetett Vlagyimir Putyin elnök rezsimjének a belső összeomlásig feszítő stratégia, kevés bizonyíték van arra, hogy most működik. A Wagner-lázadás a látszat ellenére csak megerősítette Putyin tekintélyét döntéshozó beosztottjai felett.
Ha az események úgy folytatódnak, ahogy vannak, Ukrajna helyzete valószínűleg romlani fog. A konfliktust átható strukturális egyensúlyhiány nem fog javulni a szórványos fegyver- és felszerelés szállítással. Ha Ukrajna győzni akar Oroszország felett, a nyugati koalíciónak nagymértékben kell újra indítani iparosítania katonai ellátását. Az, hogy megvan-e erre a képesség vagy akarat, korántsem biztos.
Miközben a nyugati elemzők döntő áttörést reméltek a közelmúltbeli ukrán ellentámadásban, nem ez volt az a döntő csata, amire gondoltak. Az ukrajnai harcok évekig elhúzódhatnak anélkül, hogy a vége látható lenne. A jelek szerint a Putyin kormánya egy újabb sorozásra készül, ami csak növeli az oroszok előnyét a hadszíntéren. Az Atlanti Tanács jelentésének szavaival élve: „Putyin a hosszú háborúra készül”. Ezt a tényt nem veti el néhány korábbi vezető amerikai biztonsági tisztviselő, bár tárgyalnak az oroszokkal. A logisztikai valóság nem változik Ukrajna javára, és kétséges, hogy a Nyugatnak van-e olyan mozgósítási akarata, mint az oroszoknak. Emiatt az idő Moszkva oldalán áll, és durva ébredésre várnak azok a nyugati döntéshozók, akik abban reménykednek, hogy a várakozás kedvezőbb megoldást hoz.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
A cikk teljesen logikus, igaza van. De ebből következik, hogy a nyugati országoknak szignifikánsan fel kell(ett?) pörgetniük a hadianyag termelést, hogy lépést tudjanak tartani az agresszorral. Remélem megteszik, vagy már meg is tették, hisz lassan két éve tart a háború. Nagy ostobaság lenne ölbetett kézzel ülve nézni hogy elfogy minden és a termelés a béka segge alatt marad. Csak remélni tudom, hogy helyesen cselekszünk, mint a NATO része, Magyarország is felpörgeti a hadianyag előállítás, több bejelenetés is volt az utóbbi 1 évben. Nagy mennyiségő áncélozott eszköz és lövedékek gyártása kezdődik nálunk. Már rég kellett volna.
Az óriási veszéllyel és óriási áldozatokkal, költségekkel járó , teljesen értelmetlen , semmiféle hozadékkal nem kecsegtető barbár háború pedig eszkalálódik tovább.
Ugyanúgy megállíthatatlanul, mint a közeledő klímakatasztrófa.
Az ember pedig csak kényszerpályán mozgatott bábja a helyzetnek ,döntési lehetőségét elveszítette.
„……repül a nehéz kő ki tudja hol áll meg …..”
Minderre aligha méltó válasz és mentség az hogy :
„Ukrajnát egy független államot, megtámadta Oroszország.”
A poszt olvasása közben az a gondolatom támadt, akarva akaratlan, az oroszok revansot vehetnek nyugaton. A nyugat összeomlasztotta a CCCP-t és a szocialista világ rendszerét. Most az orosz teheti ugyan azt a nyugattal. Ez lehet ennek a tömegháborúnak és az önsorsrontó oroszok ellen bevezetett szankcióknak egy váratlan következménye.
Afrika egy jelentős részét most szervezi ki Kína, Oroszország a nyugat alól.
Az európai ipar termékei az ismert okok miatt már most megdrágultak, ez a termelés csökkenéséhez vezet, a termelés kiszervezése folyamatban. Bárki bármit mond, a dollárt gyengülő pályára állította a BRICS és az ázsiai szabadkereskedelmi egyezmények.
A franciák sorra veszítik el rabszolga gyarmataikat. Nyugaton csak idő kérdése, hogy ez a gát nélküli sokszínűséget istenítő fétis okozta társadalmi torzulás egy életszínvonal visszaeséssel megspékelve mikor csapnak át országbénító zavargásokba.
3. Károly, elmagyaráznád kérlek, a nyugat hogy omlasztotta össze a CCCP-t és a teljes szocialista-kommunista világot? Talán csak nwm arra gondolsz hogy kelet-európából távoztak az Oroszok? Vagy bizonyára a Wikipedia, mint mindig, CIA propaganda? https://hu.m.wikipedia.org/wiki/A_Szovjetuni%C3%B3_felboml%C3%A1sa
Mindazonáltal van itt egy újabb „kavarás” az 56-os forradalom körül: https://g7.hu/vilag/20230827/56-ban-fasisztak-lazadtak-hiba-volt-kivonulni-magyarorszagrol-putyin-uj-tortenelemkonyve-szerint/
Tibor bá, Te ott voltál, a közelben legalább is, ha nem is harcoltál, vajon így történt ahogy Putyin írja? Kíváncsian várom a véleményed.
A korábbi ukrán elemzés kapcsán – másfél hónap időközzel – kétszer is felvetettem (illetve műholdképekkel is próbáltam igazolni), hogy valami rejtelmes okból kifolyólag, nem mennek a nagy frontok a keleti sztyeppék felé, pontosabban Ukrajna főlé. Mintha valaki szárazon tartaná azt a területet, valami számunkra ismeretlen módszerrel. Most ugyanez figyelhető meg. Jön a nagy Európát délről északra majd átérő időjárási front, aztán valahol a Párcium és Erdélyi-Középhegység vonalán megakad és elkezd észak felé „gyűrődni”. Jól láthatóan van egy Kisinyov (Moldva) központú kör alakú terület, ahová nem tud behatolni.
https://met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/muhold/
A múltkor is ez volt megfigyelhető, csak akkor a front majd 10 napig a Tisza vonalán torlódott és onnan nyomult északra.
Sokan felvetették, hogy már léteznek időjárást befolyásoló fegyverek, amit – elnézve ezt a természetellenes frontmozgást – egyáltalán nem lehet kizárni. Végül is a HARP rendszerek létét – amiket nem egyszer lefilmeztek, illetve elég komoly tanulmányok vannak a működésükről – soha nem tagadták. Ezek pedig képesek lokálisan beavatkozni az időjárásba. Igaz, ez – a pillangó hatás okán – globális anomáliákat idéz elő. Most például délkelet Európa marad ki az esőzésekből, aztán ez a belematatás simán megboríthatja a vortex jelenséget is. Csodálkozunk hogy megbolondult a klíma?
De hát kit érdekel ez, ha az ukránoknak biztosítani kell a „nagy” ellentámadáshoz a száraz talajt, hogy a nehéz technika mozogni tudjon.
4. Minato
Kulcsszavak a témában, fegyverkezési verseny, COCOM-lista.
4 – Minato:
56 egy spontán felkelés volt. Annyiban igaza van Putyinnak, hogy a Szabad Európa Rádió nagyon ügyesen és nagyon okosan azt sejtette, hogy Nyugat segíteni fog. Az orosz történelemkönyv természetesen hatalmas propaganda magyar vonatkozásban, de a történelmet sok más helyen is hamisítják, na jó, de ki nem hamisít? Most viszont Szijjártó teszi a dolgát.
–
Szerintem a spontán felkelés oka az volt, hogy az alacsony életszínvonal és az elnyomás okának a szovjetek kiszolgálásában látták. Azt hiték, ha nincs SZU, akkor a magyar vezetés sokkal kellemesebb életet biztosítana.
6. Tibor bá’
Ha a munkástanácsok kiteljesedhettek volna, jobb élete lett volna a magyar embernek.
Pont ez volt ami megrémítette mind a nyugatot, mind pedig keletet.
7. Tibor bá, köszönöm. Ezek a leghasznosabb, első kézből származó információk. Azt pedig csak remélni tudom, ha van egy kis tartás Szíjjártóban, akkor kihúzza a fejét Putyin seggéből és berendeli a nagykövetet egy kis ejnye-bejnye erejéig, legyen az szimbolikus is.
Lazán kapcsolódik az eredeti poszthoz: https://www.portfolio.hu/global/20230830/hamarosan-magyarorszagon-gyarthatjak-europa-legmodernebb-tankjat-megvalaszoltuk-a-3-legegetobb-kerdest-636099
Augusztus 25.-én kora hajnalban 40-45 db. drónt küldtek rá a Krímre…és ez még csak a kezdet. Majd amikor sok tucat csap le egyszerre az orosz városokra, akkor a félretájékoztatott európai lakosság örömében meddig fog tapsolni, hogy leterhelik a légvédelmet?
Dmitrij Medvegyev elnök beszédeit érdemes meghallgatni. Lehet ő lesz az aki bejelenti majd, hogy honnan vonuljon ki az európai városlakó?
9. Minato.
Ha már az orosz nagykövetet berendeltetni méltóztatnál, akkor a
– románt,
– szlovákot,
– ukránt,
– osztrákot és németet, na meg a nyugati országok nagy részének képviselőit miért is nem állítanánk szőnyeg szélére?
Ha te tudnád, hogy milyen hamis dolgokat oktatnak azok otthon rólunk (főleg az első háromban említett kreatura országok!) és nem most kezdték.
Az oroszok ahhoz képest semmit nem mondtak/írtak rólunk!
11 – Bendegúz:
Jó példa erre a legutóbbi szlovák tiltakozás, mert Orbán azt merte mondani, hogy a Felvidéket elcsatolták tőlünk. Szerintük a Felvidék mindig is szlovák ország volt. A helyzet az, hogy minél primitívebb egy nép annál jobban szaporodik. A Felvidéken a tótok simán túl szaporodták a magyarokat, de a földesurak természetesen magyarok maradtak. Ezen akartak változtatni a tót atyafiak, ami francia segítséggel sikerült is.
11-12
Azért én nem tartom jogtalannak a többségében más nemzetiségűek által lakott területek igényét a saját államiságra, nem akarok egyik végletbe sem esni.
Felvidék mindig is tót többségű volt, ott még a magyar elit is beszélte a tótot. Még Mikszáth is úgy írt az itteni magyar nemesekről, hogy egy igaz magyar úr itt tud tótul is beszélni.
De említhetjük a horvátokat is, ahol szintén ősi tősgyökeres kultúráról van szó.
Az más kérdés, hogy az új államok megteremtésekor már nem csak ez volt a szempont, hanem a győztesek jogán ott is túllendült az inga, és bekebeleztek színmagyar területeket is valamilyen indokkal, szlovákoknál a Duna, mint természetes határ, meg a felette lévő alföld, mint egyetlen mezőgazdaságra alkalmas terület címén.
Azért valljuk be, Árpád atyánkék lenyomták az itt élő népeket, és leuraltak akkora területeket, amit katonai potenciáljukkal bírtak, de aztán a későbbi századokban nem úgy bántak a nemzeti kisebbségekkel, mint a nyugati népek, akik bizony erőszakkal beolvasztották őket, felszámolva a nemzetiségi kérdést.
Nálunk meg a nacionalizmus korára itt maradt az a potenciál, amivel könnyen szét lehetett verni a magyar királyságot.
Az utódállamok meg kétségbeesetten próbálják megteremteni nem létező nemzeti mítoszaikat, és megsértődnek, ha valaki céloz a korábbi állapotokra.
És persze mindkét fél felhasználja a helyzetet saját politikai céljaira, hogy népszerűségét növelje.
Orbán is pontosan tudja, egy ilyen nyilatkozat mit vált ki a másik félből, mégis megteszi, hogy a saját itthoni táborát növelje a magyarkodó résszel.
Ez hideg politikai számítás, nem objektív történelmi számvetés, nem is az a célja…
11-12.: nyilván berendelhetné azokat is, ez jogos. Viszont most az Oroszokról van épp szó, azt kellene épp, ez aktuális, ne menjen feledésbe, koncentráljunk erre. Sokszor zavaró a relativizálás, terelés, sok helyről jön sajnos hasonló mindig.
Rengeteg ember szenved ebben a háborúban , nem kicsit nagyon , amíg ki nem szenved, de a folytatásról vagy a tűzszünetről békéről,helyettük mások döntenek.
Az euroatlanti népek , az orosz és ukrán nép szavazó polgárait, senkisem kérdezte erről.
„Nekünk demokrati, nektek kuss !”