Tibor bá’ fordítása online
Az Atlanti-óceánt a keringés összeomlása fenyegeti – ez még nagyobb éghajlati káoszt jelenthet Európa-szerte
Szerző: Robert Marsh, az óceánográfia és az éghajlat professzora, a Southamptoni Egyetemen
A halálos hőhullámokról szóló hírek közepette az északi féltekén egy egészen nagyobb léptékű éghajlati katasztrófa ijesztő kilátása is felmerül. A Nature Communications-ben megjelent új eredmények azt sugallják, hogy az Atlantic meridional overturning circulation (AMOC) aminek a Golf áramlat egy része, a következő néhány évtizedben – talán még az elkövetkező néhány évben – összeomolhat, ami még szélsőségesebbé teheti az európai időjárást.
Az AMOC egy olyan áramlatrendszert jelent az Atlanti-óceánon, amely a meleg vizet észak felé viszi, ahol aztán lehűl és elsüllyed.Ez a fő oka annak, hogy Európa éghajlata évezredek óta stabil, még akkor is, ha nehéz elhinni, hogy a mai kaotikus nyár a stabilitás része.
Sok a bizonytalanság ezekben a legújabb előrejelzésekben, és egyes tudósok kevésbé vannak meggyőződve arról, hogy az összeomlás közeleg.Az AMOC is csak egy része a tágabb Golf-áramlat-rendszernek, amelynek nagy részét a szelek hajtják, amelyek akkor is fújnak, ha az AMOC összeomlik.Tehát a Golf-áramlat egy része túléli az AMOC összeomlást.
De már évtizedek óta tanulmányozom az atlanti áramlatok és az éghajlat közötti összefüggéseket, és tudom, hogy az AMOC összeomlása még nagyobb éghajlati káoszhoz vezetne Európa-szerte és azon túl .Ez egy olyan kockázat, amellyel érdemes tisztában lenni.
Az AMOC segít melegen és stabilan tartani Európát
Annak értékeléséhez, hogy az AMOC milyen mértékben befolyásolja az Atlanti-óceán északkeleti részének klímáját, gondold át, mennyivel van melegebb Észak-Európában, mint máshol, hasonló szélességi körökben. A következő térképek azt mutatják, hogy a felszíni levegő hőmérséklete hogyan tér el az átlagtól az egyes szélességi fokokon, és kiemelik a meleg és hideg foltok mintázatait a bolygó körül:
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Nyilván ez egy összetett, kaotikus, sokválzozós rendszer, melynek megszűnése/összeomlása/változása előre nem pontosan jelezhető perturbációkat fog okozni az É.Atlanti térségben.
Viszont amire a poszter is utal, jelenleg a délről szállított melegvíz éghajlat- melegítő hatásának megszűnése elképzelhető hogy valamennyire ellensúlyozza majd az Európában tapasztalható globális felmelegés hatását? Lehet nem lesz London Barcelona, Budapest pedig Athén? Erre érdemes lenne választ találni.
https://www.climate.gov/news-features/climate-qa/whats-hottest-earths-ever-been
https://www.climate.gov/news-features/climate-qa/whats-coldest-earths-ever-been
https://atlatszo.hu/kozpenz/2012/05/01/magyarleaks-nem-talalt-hibat-az-mta-a-miskolczi-fele-klimaelmeletben/
Ami érdekes hogy pontosan nem tudják kiszámolni az áramlat leállását.Említettek akár 2 évet is meg 2050 meg 2080…..hiába a modern computerek egyszerűen ez meghatározhatatlan úgy néz ki.
Ezek a dátuok is csak azért jöttek ki mert a főnök kiadta nekik hogy számolják ki.A tudoósok gondolom felállítottak többfajta számítási rendszert és kijöttek a dátumok a 2 évtől egészen 2100-ig.
Amúgy esténként hűvösek vannak , lehet benne igazság.Talána golóbisunk olyan lesz mint egy co2-vele megtelt gömb ami forog a nap körül és ha rásüt a nap akkor kurva meleg lesz , de ha nem süt a nap (főleg téli időszak)
és nem jön a hő a glof áramlatól akkor meg hideg lesz mint az ember akinek mindig fáznak a kezei mert rossz a vérkeringése.
Tehát egy co2-vel megtelt gömb ami néha forró, de rossza a keringése így néha lehűl 😀 Ráadásul pl a talajvíz kiszivattyúzással is megnyomorytottuk mert olvastam hogy a talajvíz felszívattyúzás miatt is megdőlt valamennyit a föld még így is
megnyomorítjuk a földet 😀 (na igaz ez nem számít semmit , mértéke minimális)
Ha esetleg hidegek lennének akkor a fűtéssel szívjuk meg.Egy energiaszegény európának nem jönnének jól a hideg telek. Mennyi energiatöbblet kell csak európában a 48 fokos melegben a klímák működtetéséhez és télen a fűtéshez.
Mindenesetre az el nino azt mondják csapadékosabb de itt felénk ki van égve a fű.Évi 5-6x szoktam nyírni , most 2x elég volt.Száraz a föld.A szerencse az volt , hogy szerintem májusban volt elég eső így a búza és a kukorica is meg tudott nőni.
De most szárazság van.Az lenne még a szívás ha a gyengülő golf áramlat nem képezne felhőket és az el nino elmúltával nem lenne eső (úgy mint tavaly) és sorozatban jönnének olyan aszályos éve európában mint tavaly 😀
Esély van rá de ezt nem tudják kiszámolni.
Egyik nap kánikula, másik nap ősz.Érdekes.Lehet ezek még jobban fel fognak erősödni
Tök egyszerű: amíg van jég az Északi-sarkon, addig lesz Golf-áramlat. Ha elfogy a jég, akkor megszűnik az egyik hajtóerő.
3 „De most szárazság van.” – Te hol élsz, Andrew? Múlt héten kéktúrázni próbáltunk a gyerekekkel a Kisalföldön, az első nap háromszor indultunk neki, háromszor kellett visszafordulni, mert visszavert a vihar. Csak ezen a héten kétszer vagy háromszor esett nálunk, és még csak csütörtök van.
Csak elmélkedek, mi volt a Golf-áramlattal kb. ezer évvel ezelőtt? Amikor felfedezték a vikingek a Zöld földet (Grönland), ahol letelepedtek és nota bene gabonát termesztettek és állatokat legeltettek. Vajon akkor mennyivel kevesebb jég volt ott?
Vagy a másik gondolatom, mikor olvastam, hogy a visszahúzódó alaszkai gleccserek alól ezer éves fák maradványai kerülnek elő. Akkortájt kiterjed erdőségek voltak a gleccser helyén. Vajon milyen volt akkoriban a globális éghajlat?
3. andrew
Én is azt kérdezem, hogy hol élsz? Két hétre mentünk nyaralni, majd’ térdig érő fű (és sajnos gyom is) fogadott otthon a kertben, mikor visszajöttünk (nincs öntözőrendszerem).
4,6 Heves és Jász nagykun vármegye környékén.Lehet csak felénk ilyen száraz a föld nemtudom,Elképzelhető hogy 30 km-el arébb már más a helyzet, de felénk ilyen
5. Sándor
Tényeket írsz, a találgatások ellen!
Ejnye! 🙂
Nekem is úgy tűnik, hogy andrew valami különleges területen él, nálunk is csapadékos az időjárás az utóbbi időben, és hűvösebb a nyár az utóbbi évekhez képest.
Nálam is kezd gaztengerré változni a kert, locsolni meg már csak a fólia alatt kell. A hőhullámok rövidek voltak.
Nehéz is elképzelni, hogy tőlünk nem is távoli régiókban meg rekord hőségek, aszály, erdőtüzek tombolnak, de hát ez tény, nézhetjük bármelyik ország híradóiban.
Úgy látszik, az el ninjo nálunk most ilyen változást okoz, az átlagtól eltérően.
8. László
Jaj, ezt elcsesztem, tényleg! 🙂