(4026) Visszavonulás

Tibor bá’ fordítása online

A visszavonulás Khersonból

 

89. útban a 90. felé

Az orosz parancsnok úgy döntött, hogy a Kherson régióban a Dnyeper jobb partjától visszavonja a csapatait.

Szergej Shoigu védelmi miniszter nem tűnt boldognak, amikor a parancsot kiadta. Tudja, hogy még egy ilyen visszalépés a beosztásába kerülhet.

Ennek a döntésnek rossz az optikája. Ennek önmagában is lesznek következményei. Erre az ukránok, a Biden adminisztráció és Ukrajna európai támogatói hivatkozni fognak. A háború oroszországi támogatása csökkenni fog. Néhány orosz követelni fogja Putyin fejét, de semmi esély, hogy meg is kapják.

A lépés operatív hangzású. Katonai szempontból kevés esély volt arra, hogy védeni tudjanak egy komoly támadást, mivel a Dnyeper folyón átmenő utánpótlás nagyon nehéz lenne, és nem garantálható.

Ezenkívül a Dnyeper folyó gátjának esetleges felrobbantása legalább egy hétig, vagy még hosszabb ideig teljesen lehetetlenné tenné az utánpótlást. Elegendő idő lenne az ukránoknak ahhoz, hogy az orosz csapatokat megsemmisítsék.

Stratégiai szempontból a lépés hátrányos. Kizárja a lehetőségét annak, hogy Nikolaev -be (Mykolaiv) és tovább Odessza felé nyomulhassanak. Ezt korábban meg lehetett volna tenni és meg is kellett volna tenni. De az orosz parancsnokság nem dobott be elegendő erőt erre a harcra. Egyértelmű oka volt annak, hogy ezt nem tette. Most már késő kritizálni ezeket a döntéseket.

Valószínű, hogy a háttérben megállapodást kötöttek erről. Ha ezt megfelel a valóságnak, akkor valószínűleg hamarosan megtudjuk.

A prioritás most az, hogy a katonákat és a berendezéseket kivonják a területről, ami intenzív légvédelmi lefedettséget igényel, hogy megakadályozzák a kompok leállítását az ukrán tüzérség által.

Nincs ok arra, hogy az Ukrajna megkönnyítse a terület visszanyerését. Mindaddig, amíg az evakuálás meg nem történik, az ukrán térségben történő bármilyen jelentős mozgásra hatékony tüzérségi tűzzel kell reagálni.

Hamarosan az ukrán hadsereg összevonja a csapatokat, hogy felkészüljenek más frontvonalakon a Kherson támadására. Oroszországnak szintén mozgatnia kell csapatait, hogy pozícióit másutt megerősítse. A morál megköveteli, hogy a következő orosz mozdulat stratégiai jelentőséggel bírjon.

A mélységi csatát és műveleteket újra alkalmazni kell. Történelmileg ez szinte mindig az Oroszország előnyére történt. De a nagy lendület nem lehet kizárólag katonai. Ukrajna gazdaságának további jelentős károkozása a villamos energia hálózaton keresztül megvalósítható.

Egy másik szempont. Meg kell néznünk a teljes képet. A világ elmozdul az egyoldalú „nyugati” modelltől egy új multilaterális jövő felé. Az orosz háború Ukrajnában felgyorsította ezt a történelmi változást. Látva, hogy a khersoni visszavonulás csak egy kisebb taktikai veszteség, ami valószínűleg megjavíthatja a másutt zajló eseményeket.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

34 gondolat erről: „(4026) Visszavonulás

  1. Más vélemémyek szerint a multilaterális lehetőségét pont most játszotta el Russia, a háborújával. Háború nélkül lett volna esélye, okos, megfontolt politikával. A veszteségei, részleges gazdasági elszigeteltsége, az agresszió miatt páriává vált a világban. Az amugy sem acélos, Olaszországgal összemérhető gazdasága az Orosz jegybank szerint is csökkenni fog, saját bevallásuk szerint sincs sok esély a jövőben szignifikáns növekedésre.
    Az atomfegyverei és az energia export az egyedüli adu, az atomot ha beveti mindennek vége, az energiát Ázsiába átcsövezni 5-10 év, mire kiépülnek az új útvonalak, vezetékek.
    Úgy gondolom, hogy egy bilaterális világ lesz, USA és Kína súlyponttal, a fentiek miatt a multilaterálisra nincs lehetőség.
    A Herszoni kivonulás Putyin befolyásának csökkenését mutatja. Előtérbe kerültek a megfontolt katonai szempontok: a technika, élőerő védelme, megóvása, a stratégia . Háttérbe a politika, propaganda.

  2. Az orosz orr nem vérzik vagy ha vérzik is, nem komoly a seb.
    A háttérben gazdasági érdekek működnek.
    Tibor bá’ hol volt a rendszerváltáskor?
    Megsiratta a Szovjetuniót? Mennyire tudom elvhűnek nevezni Tibor bá’-t?
    Nem tudok semmit az akkori önmagáról, csak a mostani „sztárolt élcsapatbeli” valójáról.
    Nekem ez a bajom. Mit tett ő akkor és ott, hogy ne úgy legyen ahogy lett.
    Nem tudok olyanról sem, hogy tagja lett-e volna a Munkáspártnak…….
    Thürmer Gyula legalább végig elvhű maradt és nem „mismásolt” el tényeket magáról. Ő egyenesen „odaállt” az emberek elé és akármilyen szél is fújt, ő végig ugyanazt mondta. Őt én ezért tisztelem. Tibor bá’ erényei közé mi tartozik azon kívül, hogy áradozik az ateizmusáról, de ha szóba kerül az „orosz propaganda” meg hasonló dolgok akkor ő „elkeni” a dolgot azzal, hogy például „csak a forrás szövegéről nyilatkozott”, meg ilyesmik? Ha az „orosz propagandában hisz”, akkor mondja ki egy nagy „IGEN”-nel, ezzel sokat javítana sok ember megítélésén! Mert nem az a lényeg, hogy mit mond, hanem hogy következetes-e a végletekig…. Ha mélyen bele gondol ebbe Tibor bá’ is, akkor egyet kell hogy értsen velem.

  3. 3 – Váradi István:
    Nem értek veled egyet, mert azt se tudod mit akarsz tőlem kérdezni. De válaszolok arra, amire szerintem kíváncsi vagy.
    1) Nem vagyok ateista. Ezt már százszor megírtam. Agnosztikus vagyok. Szívesen hinnék a teremtő isteneben, ha valakik bizonyítaná, hogy van ilyen.
    2) Az SzU-t nem sirattam meg. Nem voltam párttag.
    3) Posztjaim kiválasztásánál egyetlen cél vezet, hogy bemutassam az atlantista propaganda alternatíváját, ami szerintem jóval közelebb van a valósághoz.
    4) Létezik orosz propaganda, de nem ferdíti el a történelmi tényeket.

  4. Milyen értéket birtokol Oroszország,amit a nyugat nem ?
    Bárki megállapíthatja , hogy óriási pusztítást végzett a ” külöleges hadművelet”.
    Nem hiszem, hogy lehetne azzal a kijelentéssel vitatkozni , hogy Putyin nagyon benézte.
    Lehetetlen azt állítani, hogy a támadás Ukrajna ellen, eredményt hozott Oroszországnak.
    Rengeteg kárt okozott nemcsak Oroszországnak !
    Az orosz győzelem messzebb van, mint februárban.

  5. 6.Sz J
    Akkor ez lehet ürügy a NATO-beavatkozásra..végül is egy Nato tagországot ért támadás

  6. Ma délután az oroszok keményen támadták az ukrán
    trafóállomásokat, ukrajnának fele vagy több is sötétben
    marad ma éjszaka. November közepe van az igazi TÉL
    most kezdödik, ukránok emberanyaga a frontvonalon
    alapossan megfogyatkozva, és mit ad Isten a butuska
    Orosz rakétácskák puff Lengyelországban robbannak !!!
    /https://en.wikipedia.org/wiki/False_flag

  7. Túl sokat képzeltek, ez valószínűleg egy eltalált és pályáról letért orosz rakéta. Amúgy saját területet is sikerült eltalálniuk ma: „Legalább egy orosz cirkálórakéta az ukrán városok elleni mai sortűzből Oroszországban landolt. Shebekinóban 4 orosz civil meghalt és 6 megsebesült egy gyógyszertár előtt.”
    Szerintem nagyon végjáték szaga van az utóbbi pár, és a mai nap történéseinek.

  8. Le lehet nyugodni, úgy tűnik hogy ukrán S300-as rakéta pottyant le a lengyeleknél.
    Persze van elég orosz rakéta roncs, főleg most, ami véletlenül oda tud kerülni némi hamis zászlós művelet keretén belül…

    Ha van még egy kis esze az amerikai vezetésnek, akkor leállítják a lengyeleket, és ez a hír viharos sebességgel szőnyeg alá lesz söpörve, ahogy az északi áramlat 1-2 robbantás nyomozási eredményére is várhatunk még…

  9. Rövid tájékozódásom szerint egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta lehetett – ami akkora krátert csinált a Przewodow nevű falu gabonaszárítójánál, hogy éppen beleférne a traktor pótkocsija.
    Valószínűleg egy orosz cirkálórakétát követhetett aminek az elektronikus zavarója jól végezte a dolgát és elvesztette a jelet.
    Az önmegsemmisítő rosszul működött, mert a táguló robbanás széle elérte a földi járművet, ezért lett akkora a kráter.

    Esetleg még egy „célmegjelölő sólyom” munkálkodására-tesztelésére-kísérletezésre tudnék gondolni.

    (Lviv-ben amúgy minden rendben? Egy-két napja tettem fel a kérdést a városra vonatkozóan…)

  10. Micsoda véletlenek, vagy mégsem?
    Tart a G20, Zelenszkij megtartotta 20 perces beszédét és már rakéta találat is érte Lengyelországot.
    Zelenszkij azonnali válaszcsapást sürget. A híradásokban a lengyelek már kijelentő módban fogalmaznak arról, hogy orosz rakéta csapódott be hozzájuk. Mégpedig egy gabonatárolóba. Ennek az üzenete, hogy az oroszok nem elégednek meg egy szimpla rakéta támadással, ők a Lengyel gabonát is meg akarják semmisíteni.

    Ami kiderült. Nem az oroszok lőttek be Lengyel területre, hanem Ukrajna.
    Saját vélemény, hogy ez egy gyengén kivitelezett hamiszászlós támadás volt Ukránok részéről Lengyelország felé.
    Miután kiderült a turpisság, midjárt nem támadásról, hanem eltévedt rakétáról beszélnek és a gabona szót a támadás kapcsán még véletlenül sem ejtik ki a szájukon.
    A tény az tény marad. Egy nem NATO tag rakétát lőtt egy NATO tagra.
    Nyilvánosságra hozták, hogy a NATO járőröző légi megfigyelés látta a rakéta kilövését és azt Ukrajna lőtte ki. Azt csak én teszem hozzá, azt is láthatták, hogy valóban volt e orosz elhárítandó rakéta vagy direktben rakétát lőttek Lengyelországra.

    Az USA és a többi NATO tag milyen szemmel nézi, hogy Ukrajna át akarta verni őket, már ha ez nem egy az USA tudtával végrehajtott duplafenekes átverés Ukrajna hiteltelenítésére?
    Erre az mutat, hogy azonnal nyílvánossgra hozták, mit látott a NATO légi felderítés.
    Azt ugye senki nem hiszi el, hogy a háttérben megindult amerikai orosz tárgyalások témája az orosz fogságba esett amerikaiak szabadon engedése?

  11. 12 Károly
    Őszintén szólva én a hír hallatán attól tartottam, hogy az USA rögtön kihasználja a helyzetet a háború eszkalálására, de szerencsére úgy néz ki, a mérsékeltebb hangok dominálnak.
    Ebből azért arra lehet következtetni, hogy az USA-nak sem célja egy atomháborút kockáztatni, ők úgy szeretnék az oroszokat megroppantani, hogy ott őrlődjenek fel a helyi konfliktusban, anélkül, hogy nekik kockáztatni kellene a saját bőrüket.
    Még a lengyelekre kell odafigyelni, mert úgy látom, akkora a zsigeri gyűlölet az oroszok ellen, hogy ők is hajlamosak minden ürügyet felhasználni, hogy a NATO-t mozgósítsák ellenük.
    Remélem, hogy ez csak szájkarate részükről, és ők is tisztába vannak a kockázatokkal, és nem feszítik túl a húrt.

  12. A zágràbnal lezuhant ukrán robotrepülő ügyében is mély hallgatás van az atlantista propaganda oldalán.

  13. 13. hubab:
    Jelen események fényében látva a lengyelek agresszív, abszurd, háborúpárti, gyűlölködő hozzáállását, kezdem érteni a nácik anno miért kellett kíméletlenül megtámadják őket. Valakit mindig gyűlölnek. Korábban úgy láttam őket, mint örökös áldozat, hogy hát szegény lengyelek, de most kezdem megérteni. Valószínű benne van a vérükben ez a viselkedés hogy addig provokálni amíg szakad a cérna, aztán majd sírnak. Volt pár lengyel ismerősem s fix ilyen nyakatekert módon gondolkoznak, egyfojtában ítélkeztek, moralizáltak meg kioktatni akartak de teljesen abszurd érvekkel.

  14. 13. hubab

    Lehet, hogy ez egy vágyvezérelt nézőpont, de jelenleg kizárom, hogy bárki szándékosan atomháborút indítana. Zelenszkij egyre merészebb lépéseket tesz arra, hogy a NATO-t bevonja a harcokba. Az viszont szinte azonnal atomháborúba torkolna.
    Ennek elkerülése miatt lehetett Biden nyilatkozata egyértelmű. – Nem az oroszok lőttek rakétát Lengyelországra.

  15. 15 András0
    Én csak arra emlékszem, hogy diákkoromban, valamikor az őskorban a bolgár tengerparton találkoztunk egy lengyel fiatalokból álló csapattal, akikkel megpróbáltunk haverkodni a magyar-lengyel barátság alapján.
    Próbálkoztunk németül, de mondták, utálják a németeket. Próbálkoztunk oroszul, de ugyanez volt a válasz.
    Angolul hajlandók lettek volna, de azt meg mi nem tudtuk, maradt a mutogatás… 🙂
    Tudom, ők hol a német, osztrák, hol az orosz uralma alatt voltak, de túlzásba viszik…

  16. Az orosz védelmi minisztérium állítja, a lengyel határ 35 kilométeres környékére sem mentek orosz rakéták. Ezt az infót a NATO repülőgép simán cáfolhatja ill. megerősítheti.
    János eltévedt rakétáról ír.
    Ehhez 180 fokot kellett volna a rendszernek hibáznia. Minden konteot félretéve, ha itt valóban egy meghibásodás történt, akkor az ukránok bármikor lőhetik saját magukat is ezzel a fegyverrel.

  17. 18, Károly

    Holnap arról fognak cikkezni az újságok, hogy a brit tudósok javaslatára le kellene zárni az ukrán légteret.

    (Szíjjártó Péter és Pekka Haavisto külügyminiszterek szeptemberi találkozója, no meg a finn-svéd csatlakozás esetleges megvétózása lehet ez esetben a mellékzönge? A balti államok, Európa nemiszervével könnyedén verik most még a csalánt?)

  18. Mindenesetre izgalmas volt tegnap az M1-et nézni 1,5 órán át (alul pirossal kiírva : rendkívüli hír..) . Igazából izgalmasabb volt mint egy akciófilm 😀 . Ugye még akkor csak az esemény volt meg a vizsgálat nem , így nagyon lógott a levegőben egy eszkaláció esélye. Rég láttam olyan akciófilmet amin így izgultam volna, bár tudtam hogy lófasz sem lesz belőle 2 nap múlva elfelejti mindenki 😀

    A kőolajvezetéket meg nem vagyok biztos benne hogy újraindítják.Persze csak trafót lőttek szét, de mostanában azt látni hogy nem nagyon van akarat a megjavításukra.Simán elképzelehető hogy nem fog jönni olaj sokáig mégha nem olyan nagy munka a javítás.
    Azért egy eltévedt rakéta miatt eszkaláció elég durva lenne, hacsaknem így van megírva a forgatókönyv.

  19. Tovább okosodunk ebben az Ukránoktól indított, szerintem nem eltévedt rakétaelhárítóval kapcsolatban.
    A katonai szakértő látva a keletkezett krátert, kizártnak tartja, hogy azt egy mezei rakétaelhárító okozta. Azok repeszekkel operálnak, nem tudnak ekkora krátert robbantani. Két becsapódás volt és eddig csak egy rakéta darabjáról készült felvétel.

    Zelenszkij nagyon erőlködik, hogy ez orosz támadás volt.
    A szakértő elmondta még, hogy „Az is ki fog derülni, hogy milyen célpontra küldték fel a rakétákat, mert önmagában nem lőnek ki a semmibe rakétákat az ukránok – mondja a szakértő.”
    Ez egyre bonyolultabb. Kilőttek az Ukránok egy rakétát Lengyelország irányába, hogy az SZ-300 légvédelmi rakétájuk lelője és ezzel demonstrálják, hogy védik Európát és még több támogatást kapjanak, csak nem találták el és így mindkét rakéta becsapódott?

  20. Az mindenesetre megnyugtató, hogy a nagy játékosok mind csillapítják a kavarodást, nem pedig kihasználják az eszkalálódás irányába, pedig a potenciál benne volt, lehetett volna ködösíteni, és az oroszokra kenni.
    Blöfföltek már nagyobbat is Irakban, a lényeg az volt, hogy a dolgok visszafordíthatatlanok legyenek mire kiderül az igazság, de itt sokkal nagyobb a kockázat…
    Ez jó hír, mert arra utal, hogy a nyugatnak sem elhatározott célja a nyílt háború az oroszokkal, ahogy azt pedig sokan tudni vélték.
    Csak ez az őrült Zelenszkij próbálja fújni a parazsat.
    Biztos fél, hogy a nyugat kiáll mögüle, és akkor neki is annyi…

  21. 22 – hubab:
    Szerintem ezt a hülyeséget Zelinszkij Washington jóváhagyás nélkül követte el, csak úgy a saját szakállára. Na erre pepipultak, és miután Biden nyilatkozta, hogy igen valószínűtlen az orosz eredet, a csatlósok siettek mögé állni. – Pont úgy, mint a régi jó kommunista időkben. 😀

  22. 22. huba
    Zelenszkij furfangos és érzi a politika rezdüléseit. De ezt most elszámította, mert Kató nem akar táncba menni.
    „Blöfföltek már nagyobbat is” Ezért megnyugtató volt, hogy Biden azonnal cáfolta az orosz területről indítás tényét.
    Ha a NATO awacs gépe látta az SZ-300-as rakétát, akkor láthatta azt a rakétátis amire kilőtték.
    Már megjelent egy mosakodós nyakatekert magyarázat, hogy mi történhetett.
    Az ujságíró szerint az oroszok kilőttek egy rakétát, nem világos, hogy merre, ami eltévedt és erre rámozdult a rakétaelhárító. Az elhárító a rakéta előtt működésbe lépett, azt felrobbantotta, de a szétrepülő rakéta letérve a pályáról Lengyel területen csapódott be. Ez mese habbal.
    Azt a krátert nem egy robbanóanyag nélküli rakétadarab okozta. A Lengyel területre zuhanó SZ-300 elhárító rakétadarabot, ami szintén Lengyel területre csapódott ez a sztori nem támasztja alá. Másfél évig lövegtesztelő lőtéren voltam katona. Elég robbanóanyag nélküli becsapódási helyszínt láttam.

    Tibor bá’, így igaz. Zelenszkij szerepet tévesztett, azt hitte mozgathatja a nagyokat úgy, hogy ő egy pici bábú.

  23. Lehet, hogy Washington először Kínával akar leszámolni? Íme a NATO főtitkár: „Ukrajnának kell eldöntenie, mikor akar megállapodni a békéről.” NÉPSZAVA: „Jens Stoltenberg tisztában van vele, hogy a tárgyalások eredménye szorosan összefügg a harctéri erőviszonyokkal.
    A NATO főtitkára szerint ha csak Ukrajna hagyja abba a harcot, akkor megszűnik független, szuverén országként létezni.”

  24. 23: Tibor bá’
    Valószinü az ukránok saját kreativ akciója lehetett csak
    kissé „túl” jól sikeredet az akció.
    Maga a gabonasiló szép nagy ideális célpont:
    /https://media.king5.com/assets/CCT/images/bd52387b-2d11-4f5c-87fb-8ffda592ba6f/bd52387b-2d11-4f5c-87fb-8ffda592ba6f_750x422.jpg
    A két halot viszont bizonyára nem volt tervezve, valószinü
    a kilött rakéták infra rávezetése aktiválódot automatikusan és
    a gabonatároló területén lévö traktor üzemelö motorjából
    kiáramló füstgázokra csaptak le a rakéták …

  25. 29: elesz
    Ez igen!
    Szóval Przewodów :
    /https://latitude.to/lat/50.47099/lng/23.93432
    Lvovtól északra:
    /https://latitude.to/map/ua/ukraine/cities/lviv
    Kievtöl Nyugatra:
    /https://latitude.to/map/ua/ukraine/cities/kiev
    található…

  26. 29: elesz
    Megvan,rájöttek :mindenröl az oroszok tehetnek,
    hibássak a vacak rakétáik!!!
    /https://www.portfolio.hu/global/20221117/szakerto-muszaki-hibasak-lehettek-az-ukran-legvedelmi-raketak-579592

  27. Napi szines keretében az amik is visszavonulhatnának az Akácfa-utcából…

    „A Metropol értesülése szerint néhány napja megdöbbentő verekedés történt az egyik budapesti szórakozóhelyen. Amerikai „elit” katonák okoztak botrány egy budapesti, Akácfa utcai étteremben.
    Úgy tudni, hogy egy, a NATO kötelékében hazánkban tartózkodó speciális alakulat katonái szólalkoztak durván össze, szintén külföldi turistákkal az Instant-Fogas nevű „kőkemény” partykról nevezetes szórakozóhelyen. Az USA-katonák állítólag speciális kiképzésük elemeit is felhasználva verekedtek.

    Az amerikai katonák erőszakos fellépése hatalmas botrányt okozott, a helyi biztonsági cég emberei képtelenek voltak megfékezni őket. A Metropol úgy tudja, hogy komoly testi sérüléseket is okozó durva verekedés bontakozott ki az amerikai elitalakulat és a külföldi turisták között.

    A biztonságiak végül rendőröket hívtak a helyszínre, akik az eddigi információk szerint a kerületi kapitányságra szállították a mindvégig erőszakosan fellépő, dulakodó USA-katonákat, akikről úgy tudni, hogy az egyik híres-hírhedt amerikai egység speciálisan kiképzett deszantosai voltak.”
    #https://hirtv.hu/ahirtvkekhirei/amerikai-katonak-verekedtek-a-budapesti-akacfa-utcaban-2558639?utm_source=origo.hu&utm_medium=referral&utm_campaign=ott_a_06_n

  28. Azt nem értem a lengyel légvédelem hol volt. A nagy ominózus NATO légvédelem miért van ilyen fos állapotban, hogy még csak előrejelezni sem tudták, hogy érkezik a rakéta, nemhogy még lelőni.

  29. …a Herszonól való kivonulás egyfajta Sztálingrádi csata -ellenességnek tekinthető. A katonaságot akadályozó politikai beavatkozás helyett a hadsereg szabadon hozhat műveleti döntéseket, még a politikusok megszégyenítésének árán is. És végül is ez a legokosabb – ha vizuálisan megalázó – módja a háborúnak.

    /dimpenews.com/2022/11/13/

    1944 januárjában az újonnan felállított német 6. hadsereg hadműveleti ingoványban találta magát a Dnyeper folyó déli kanyarulatánál, Krivoi Rog és Nikopol térségében. A Németek egy veszélyes pontot foglaltak el, bizonytalanul kinyúlva a Vörös Hadsereg vonalaiba. Bármely épeszű tábornok megpróbált volna a lehető leghamarabb visszavonulni, mivel az ellenséges haderővel és tűzerővel szemben állva két kínos oldalán sebeztetésre van kitéve.

    Ebben az esetben azonban Hitler ragaszkodott ahhoz, hogy a Wehrmacht birtokolja a legfontosabbat, mivel ez a terület volt Németország utolsó megmaradt mangánforrása – a kiváló minőségű acél előállításához létfontosságú ásvány.

    Egy évvel korábban, 1943 első heteiben Hitler beavatkozott egy másik, híresebb csatába, megakadályozva, hogy a 6. hadsereg korábbi inkarnációja áttörje a körülötte Sztálingrádnál kialakult enklávét. A kivonulási tilalommal a 6. hadsereget lényegében megtizedelték.

    Mindkét esetben konfliktus volt a tiszta katonai körültekintés és a tágabb politikai célok és igények között. 1943-ban nem volt sem katonai, sem politikai ok arra, hogy a 6. hadsereget a sztálingrádi enklávéban tartsák – a katonai döntéshozatalba való politikai beavatkozás éppoly irracionális, mint katasztrofális volt. 1944-ben azonban Hitlernek (bármennyire is nehéz beismerni) volt érvényes érve. A Nikopolisz környékéről származó mangán nélkül a német háborús termelés kudarcra volt ítélve. Ebben az esetben talán indokolt volt a politikai beavatkozás. Egy hadsereget sebezhető helyen hagyni rossz, de az is, hogy kifogy a mangánból.

    A hatodik hadsereg két tragédiája szemlélteti a mai fontos kérdést: hogyan elemezzük a különbséget a katonai és a polgári döntéshozatal között? Pontosabban, minek tulajdonítjuk Oroszország megdöbbentő döntését, hogy kivonul a Dnyeper nyugati partjáról, a Herszon régióból, miután néhány hónappal ezelőtt annektálta azt?

    Először is, nem tagadhatjuk, hogy a kivonulás politikailag jelentős megaláztatás Oroszország számára. Felmerül azonban a kérdés, hogy erre az áldozatra katonai vagy politikai okokból volt-e szükség, és mit jelenthet ez a konfliktus további lefolyására nézve.

    Logikusan a Herson nyugati partjáról történő visszavonulást a következő négy lehetőség egyikének kell vezérelnie:

    -Az ukrán hadsereg legyőzte az orosz hadsereget a nyugati parton, és visszaűzte őket a folyón.

    -Oroszország csapdát állít Hersonban.

    -Titkos békemegállapodás (vagy legalábbis fegyverszünet) tárgyalása megtörtént, amely magában foglalja Herszon visszaadását Ukrajnának.

    – Oroszország politikailag kínos, de katonailag körültekintő műveleti döntést hozott.

    Nézzük csak ezt a négyet, és vegyük sorra őket.

    1. lehetőség: Katonai vereség
    Herszon visszafoglalását az Ukránok joggal ünneplik győzelemként.
    A kérdés az, hogy milyen győzelemről van szó – politikai/kommunikációs vagy katonai? Elkerülhetetlenül nyilvánvalóvá válik, hogy ez az első fajta. Nézzünk néhány tényt.

    Eleinte, még november 9-én reggel – órákkal a kivonulás bejelentése előtt – néhány Orosz haditudósító szkeptikusan fogadta a kivonulási pletykákat, mert Oroszország védelmi vonalai teljesen sértetlenek voltak. A jelek szerint nem volt válság az Orosz Erők között a térségben.

    Másodszor, Ukrajna nem folytatott erőteljes offenzív erőfeszítéseket a térségben a kivonulás kezdetekor, és az Ukrán tisztviselők szkepticizmusukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a kivonulás egyáltalán valós volt-e.

    Valójában az az ötlet, hogy Oroszország csapdát állít, Ukrán tisztviselőktől származik, akiket láthatóan megdöbbentett a kivonulás. Ukrajna nem állt készen az üldözésükre vagy annak a kihasználására, és az Orosz katonák távozása után óvatosan az elhagyott területekre lépett. Oroszország kivonulásával is egyértelműen féltek az előre tőréstől, mert utolsó próbálkozásaik a védelem áttörésére a térségben tömeges áldozatokká váltak.
    Az Oroszok mindkét esetben egyszerűen visszacsúsztak a folyón az ukránok üldözése nélkül, elhanyagolható veszteségeket szenvedve, és szinte az összes felszerelésüket kivitték.( Ukrajna egyetlen figyelemre méltó lefoglalása eddig egy sérült T90). A Hersoni fronton a nettó eredmény továbbra is erős veszteségi egyensúlyhiány Oroszország javára, és ismét kivonulnak harctéri vereség nélkül és sértetlen erőkkel.

    2. lehetőség: Ez egy csapda
    Ez az elmélet a visszavonulás bejelentése után nagyon hamar felbukkant. Ukrán tisztviselőktől érkezett, akiket megdöbbentett a bejelentés, majd (ironikus módon) az Orosz támogatók reprodukálták, akik abban reménykedtek, hogy 4D-s sakkot játszanak – ez nem így van. Oroszország szabványos 2D sakkot játszik, ez az egyetlen sakkfajta, de erről később.

    Nem világos, hogy pontosan mit jelent a „csapda”… Ennek két lehetséges értelmezése van: 1) egy hagyományos harctéri manőver, amely időben ellentámadással jár, és 2) valamiféle nem szokványos lépés, például taktikai atomfegyver vagy „egy hiba” esetén a gát összeomlása.

    Egyértelmű, hogy a csatatéren nincs ellenfél, azon egyszerű oknál fogva, hogy Oroszország felrobbantotta mögöttük a hidakat. Mivel nem maradtak Orosz erők a nyugati parton, és a hidak megsemmisültek, egyik hadsereg sem tudja azonnal megtámadni a másikat. Természetesen bombázhatják egymást a folyón túl, de a tényleges érintkezési vonal egyelőre befagyott.

    Ez nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy Oroszország valami szokatlant szándékozik tenni, például alacsony hozamú atomfegyvert használ.

    Az az ötlet, hogy Oroszország Hersonba csábította Ukrajnát, hogy felrobbantsanak egy atomfegyvert… butaság.

    Ha Oroszország nukleáris fegyvert akarna bevetni Ukrajna ellen (amit nem tesz), akkor nincs logikus oka annak, hogy az általuk annektált regionális fővárost választaná erre. Oroszországban nincs hiány a hagyományos rendszerekben. Ha fel akarták volna lőni Ukrajnát, akkor egyszerűen nem vették volna a fáradságot, hogy elhagyják saját városukat, és a robbantás helyszínévé tegyék. Csak Ukrajnát ütnék le. Ez nem csapda.

    3. lehetőség: Titkos Megegyezés
    Ezt az a hír indította el, hogy Jake Sullivan Amerikai nemzetbiztonsági Tanácsadó kapcsolatba került Orosz kollégájával, és konkrétan az az érzése, hogy a Fehér Ház tárgyalásokat sürget. A „Sullivan-egyezmény” pletykaváltozata szerint Ukrajna elismerné Oroszország annektálását a Dnyepertől keletre, míg a Herszon nyugati partja visszakerül Kijev irányítása alá.

    Több okból sem valószínű. Először is, egy ilyen megállapodás rendkívül ádáz orosz győzelmet jelentene – miközben eléri Donbász felszabadítását (az SMO egyik kitűzött célja), Ukrajnát nagyrészt érintetlenül hagyná, és elég erős ahhoz, hogy örök tövis legyen. , mint ellenséges oroszellenes állam. Felmerülne Ukrajna esetleges további integrációja a NATO-ba, és mindenekelőtt egy elcsatolt regionális főváros nyílt feladása.

    Ukrán részről a lényeg az, hogy Herszon fellendülése csak megerősíti azt a (téves) Kijevi felfogást, miszerint lehetséges a teljes győzelem, a Krím és a Donbász pedig teljesen visszaszerezhető. Ukrajna területi előrelépések sorozatát élvezi, és úgy érzi, hogy most itt a lehetőség.

    Végső soron úgy tűnik, hogy nincs olyan megállapodás, amely mindkét felet kielégítené, és ez azt tükrözi, hogy a két nemzet közötti veleszületett ellenségességet a csatatéren kell megoldani.

    Míg a világ Herszon viszonylag vértelen kézváltásán volt lekötve, Oroszország és Ukrajna véres csatát vívott Pavlovkáért, és Oroszország győzött. Ukrajna is megpróbálta megtörni az Orosz védelmet a Svatove tengelyen, és súlyos veszteségekkel verték vissza. Végső soron az a fő ok, hogy kételkedjünk a titkos alku hírében, hogy a háború minden más fronton folytatódik – és Ukrajna veszít. Így már csak egy választás marad

    4. lehetőség: Nehéz választás
    Ezt a visszavonulást diszkréten jelezték röviddel azután, hogy Surovikin tábornokot kinevezték az ukrajnai hadművelet élére. Első sajtótájékoztatóján nemtetszését jelezte a hersoni front miatt, „feszültnek és nehéznek” nevezte a helyzetet, és arra hivatkozott, hogy Ukrajna fenyegeti a Dnyeper duzzasztóját és eláraszthatja a térséget. Nem sokkal ezután megkezdődött a civilek Hersonból való evakuálása.

    – ezért döntött és cselekedett így Hersonért Surovikin.

    Herson egyre hatástalanabb fronttá vált Oroszország számára a korlátozott híd- és útkapacitású folyó menti erők biztosítása miatti logisztikai feszültség miatt. Oroszország bebizonyította, hogy képes vállalni ezt a fenntartási terhet (az Ukrajna nyári offenzívájának teljes ellátásában csapatokat), de kérdés 1) mi célból és 2) mennyi ideig.

    Ideális esetben a hídfő lesz a Nyikolajev elleni offenzív fellépés kiindulópontja, de az offenzíva megindításához a Herson haderőcsoport megerősítésére lenne szükség, ami ennek megfelelően növeli a folyón átívelő erőkivetítés logisztikai terheit. A nagyon hosszú fronttal Kherson egyértelműen az egyik legintenzívebb logisztikai tengely. A feltételezések szerint Surovikin vállalta a felelősséget, és szinte azonnal úgy döntött, hogy nem akarja növelni a megőrzés súlyát inkább nyomást próbál gyakorolni Nyikolajevre.

    Ezért, ha a támadást nem Herson pozícióból indítják, a kérdés az, hogy miért tartsa ezt a pozíciót? Politikailag fontos megvédeni egy regionális fővárost, de katonailag értelmetlenné válik az álláspont, ha nem folytatják a déli támadást.

    Legyünk még egyértelműbbek: hacsak nem terveznek támadást Nyikolajev ellen, a Hersoni hídfő katonailag kontraproduktív.

    Miközben a Khersonnál tartja a hídfőt, a Dnyeper negatív erőtömeg-szorzóvá válik – növeli a karbantartási és logisztikai terheket, és mindig azzal fenyeget, hogy elvágja az erőket, ha Ukrajnának sikerül lerombolnia a hidakat vagy áttörni a gátat. Az erő kivetítése a folyón túl nagy teherré válik, és nincs látható haszna. De a keleti partra való visszahúzódással a folyó védelmi gátként szolgálva pozitív erő-sokszorozóvá válik.

    Tágabb hadműveleti értelemben Surovikin úgy tűnik, hogy leállítja a harcot délen, miközben északon és Donbászban készül. Nyilvánvaló, hogy ezt a döntést nem sokkal a vezetés átvétele után hozta meg – hetek óta sejtette, és a visszavonás gyorsasága és egyértelműsége azt sugallja, hogy jól megtervezték, jó előre. A folyó menti visszavonulás jelentősen növeli a hadsereg harci hatékonyságát és csökkenti a logisztikai terheket, erőforrásokat szabadítva fel más szektorok számára.

    Ez megfelel az általános orosz mintának, amely szerint nehéz döntéseket kell hozni az erőforrások elosztásával kapcsolatban, megvívni ezt a háborút a veszteségek arányának optimalizálása és a tökéletes húsdaráló megépítése egyszerű keretein belül. A második világháború német hadseregével ellentétben az orosz hadsereg mentesnek tűnik a politikai beavatkozástól a racionális katonai döntések meghozatalába.

    Ily módon a Herszonból való kivonulás egyfajta Sztálingrád-ellenességnek tekinthető. A katonaságot akadályozó politikai beavatkozás helyett a hadsereg szabadon hozhat műveleti döntéseket, még a politikusok megszégyenítésének árán is. És végül is ez a legokosabb – ha vizuálisan megalázó – módja a háborúnak.

    Γιατί η απόσυρση από τη Χερσώνα μπορεί να θεωρηθεί ως ένα είδος ορθού αντι-Στάλινγκραντ. Το επικρατέστερο σενάριο ερμηνείας της ”δύσκολης επιλογής”.

    Putyin kínai nyelvtudásábol..:
    „A háború legnagyobb művészete az ellenség legyőzése harc nélkül.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük