(4023) Túlélheti Ukrajna a telet?

Tibor bá’ fordítása online

Túlélheti Ukrajna a telet?

Amit az országnak ki kell bírnia

írta: Melinda Haring és Jacob Heilbrunn
89. útban a 90. felé

Október közepe óta Oroszország ismételten célba vette a polgári infrastruktúrát Ukrajna-szerte, leállította az ukrán gazdaság létfontosságú szerveit. Az ukrajnai orosz erők újonnan irányított embere – Szergej Szurovikin tábornok, aki annyira könyörtelen, hogy még a kollégái is „Armageddon tábornoknak” hívják – semmi jelét nem mutatta a beletörődésnek. Oroszország sikeresen megtámadta Ukrajna elektromos hálózatainak 40 százalékát rakéták és iráni drónok segítségével. Energetikai létesítményeket, köztük vízerőműveket bombázott, így több mint egymillió ukrán maradt áram nélkül. A város polgármestere szerint Kijevben a lakosság 80 százaléka víz nélkül van. A közgazdászok előrejelzése szerint Kijev gazdasága legalább 35 százalékkal zsugorodik 2022-ben, és az ENSZ becslései szerint tíz ukránból kilenc elszegényedhet karácsonyig.

A Nyugat számára a közelmúltbeli támadási hullám déjà vu érzést kelt. 1948-ban Joszif Sztálin szovjet vezető blokád alá vette Berlin nyugati szektorát, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei ellenőriztek, annak a tervének részeként, hogy végső soron uralja az egységes Németországot. A szovjetek elzártak minden hozzáférést a városhoz vasúton, csatornán és közúton, óriási nehézségeket okozva ezzel Nyugat-Berlinnek. Ám az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság gyorsan reagált a berlini blokádra a berlini légi szállítással, amely élelmiszert, szenet és egyéb szükségleteket szállított az ostromlott városba, és sikeresen meghiúsította a szovjetek kegyetlen tervét. 1949 májusára Sztálin feloldotta a blokádot, és ugyanabban a hónapban megalakult a Német Szövetségi Köztársaság. Megingathatatlan álláspontjának köszönhetően a Nyugat korai győzelmet aratott a hidegháborúban.

Ma, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök igyekszik leigázni Ukrajnát, a Nyugat egy új berlini blokád pillanata előtt áll, és ugyanazt az eltökéltséget kell közvetítenie annak megakadályozására, hogy Putyin elpusztítsa Ukrajnát, mint amit a berlini légi szállítással tett. Az Egyesült Államoknak és Európának most kell cselekednie annak biztosítása érdekében, hogy Ukrajna túlélje a telet, különféle intézkedések elfogadásával, beleértve a kiegészítő pénzügyi támogatást, az áram- és hőellátás helyreállítását szolgáló berendezéseket, valamint az orosz rakétacsapások folyamatos támadásaival szembeni légvédelmi rendszereket. Az Ukrajnának nyújtott elegendő segély biztosítja majd, hogy az ország kilábalhasson a rémisztő télből, akárcsak Nyugat-Berlin 1949-ben.

Erre az egyszerű kérdésre a cikk nem adja meg a választ. Szerintem túl fogja élni a telet, de nem Ukrajna, hanem a nép. A nép mindent kibír, legfeljebb kisebb nagyobb áldozatok árán. Jól emlékszem,  1945 februárjában túl voltunk a budapesti ostromon. Felmentünk a lakásokba, az épen maradt házban. Víz csak a földszinten volt. Onnan kellett felcipelni. Áram nem volt, este gyertyákkal világítottunk. Fűtés nem volt. Apám szerzett egy kályhát, a fűst csövet kidugtuk az ablakon. Az ablakban üveg helyett furnér volt. Túléltük. Gondolom a kijevi lakások se lehetnek rosszabbak. Élelmiszer? Nekünk volt fél évünk, hogy felhalmozzunk megfelelő mennyiséget és minőséget. Gondolom a kijevieknek is volt. Az más kérdés, hogy a háborút nem kellene folytatni. El se kellett volna kezdeni.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

17 gondolat erről: „(4023) Túlélheti Ukrajna a telet?

  1. Mindenesetre érdemes az egyéni jövőt átgondolni Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Thierry Breton európai biztos beszédjének mondanivalója szerint, amit 2022. november 10.-én mondtak Brűsszelben!

    *** A nagy, erős Európai Bizottság új kiberbiztonsági stratégiát és tervet mutatott be a katonai szállítás megkönnyítésére (főleg nyugatról-keletre) az EU valamennyi országában. És a pénzügyi keretet is előteremtette már hozzá. ***

  2. Szijjártó Péter : Nuku 18 milliárd Euró Ukrajnának
    ha Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós
    pénzeket amit az “európiai értékek” miat blokkolnak.
    /https://www.vg.hu/kozelet/2022/11/helyrerakta-a-nemet-kulugyminiszert-szijjarto-peter

  3. Bocsi ; Herszon újra szabad város ! A kèrdès pedig az hogy putin túlèli e a jól cèlzott kalasnyikov golyót amit egy moszkvai pincèben röptetnek a homloka közepèbe ?!

  4. Számomra érthetetlen módon, Ukrajna nincs szárazföldi blokád alatt. Hacsak nem az a cél, hogy az EU a belerokkanásig tartsa el az ukránokat. Emlékszem, annak idején például a hollandok azért ellenezték Ukrajna közeledését az unióhoz, mert az nagyon sokba kerülne, feneketlen hordó. Na, ahhoz képest most számolatlanul ömlik oda a pénz. Mennek a támogatások, hitelez az IMF, az EU. A magánbefektetők két év haladékot adtak a törlesztésre, ilyen már nem megy oda, viszont az európai államok kezességet vállalnak a kölcsönökre, magyarul ők fizetik vissza a magánbefektetőknek. Csak azt nem értem, ez miért jó az oroszoknak.
    A városokban ma már áram nélkül nehéz a túlélés. Régebben az áram inkább csak világításra szolgált, legfeljebb a rádió működött róla. Ma már a bolt sem tud kinyitni a hiánya esetén, meg hiába zajong egy áramfejlesztő a tíz emeletes ház előtt, a lift arról nem fog működni, legfeljebb arra elég, hogy a hűtők ne olvadjanak le, meg a telefonokat lehessen tölteni. Nem véletlen, hogy a kijevi lakosságot is ki akarták telepíteni, de egy három milliós várost hova? Közben az ország nyugati részen alig van támadás, rajtunk keresztül az ukránok most is exportálnak áramot, többet, mint korábban. Az oroszok a keleti részt pusztítják, amit esetleg majd nekik kellene újraépíteni. A fene érti ezt.

  5. Amint a történelemben már egy jó párszor bebizonyosodott, az oroszok nem akarnak megállni az akkori időben elfogadott határoknál, ők egészen az Atlanti-óceánig akarnak menni. DE ez nem fog sikerülni nekik. Ha (atommal) elpusztítják Európát, Oroszország is elpusztul!

    Meglepett a hozzászólások csekély száma: hol vannak a Putyin-hívők? Miért nem hallom a dicshimnuszt Putyin zseniális visszavonulási tervéről?

  6. 5 – Kacor:
    A Dnyeper hídjait lerombolták. A jobb partra utánpótlást vinni lehetetlen, csak hatalmas emberáldozatok árán lehetne. Ezt (nagyon bölcsen) nem vállalták fel. Majd meglátjuk mi következik ebből hosszú távon.

  7. 6. – Tibor bá –

    Valóban nagyon bölcs dolog felégetni mögöttünk mindent, ha nem akarunk visszamenni! Ugyanis magunk előtt felégetni mindent a legnagyobb botorság, ugye? Tehát az oroszok feladták a Dnyeper nyugati partját, pedig – szerintük – az Oroszország része. Hát, Tibor bá, itt valami nagyon sántít, vagy az én logikám, vagy a “tervszerű visszavonulás” magyarázata! Ez az idézőjelbe tett kifejezés nagyon sokszor fordult elő a II. világháborús hírekben is, a szálingrádi csata után. Ez lényegében a hátországnak szól, de az értelmes olvasók ilyenkor már nem ujjonganak.

  8. Csak nekem fura, hogy Herszon szabad, de senki nem fenyeget atommal, és senki nem bombázza az ukrán infrastruktúrát?

  9. 8. – Majsz –

    Mire számítottál, még 24 óra sem múlt el!

  10. Számomra megdöbbentő, hogy van itt bárki is – állítólag az értelmes emberek fórumán! – akinek még nem esett le, hogy a mostani orosz visszavonulás a Dnyeper nyugati partjáról teljesen egyértelműen egy amerikai-orosz megállapodás eredménye és hogy a motiváció az amerikaiak szempontjából mindenképpen az volt, hogy Herszon “skalpját” mindenképpen felmutathassák a november 15.-16.-án esedékes G20-as csúcson Indonéziában. Az is teljesen egyértelmű a kivonulás lebonyolításából, hogy az amerikaiak szigorúan megtiltották az ukránoknak, hogy támadják a kivonuló orosz egységeket, ugyanis az ilyen mértékű logisztikai művelet, természetesen, kockázatos, főleg a visszavonuló egységek szempontjából.

    A “miért” természetesen a lényeg, ez ügyben nagyon sok a kérdés, mi a megállapodás lényege nem csak a mostani, 2022. novemberi helyzetben, de a jövőre nézve is.

    Az oroszok politikailag vereséget szenvedtek ezzel a kivonulással. Nehezen kommunikálható odahaza, sok a mérges és értetlenkedő ember illetve a felháborodás. Sok tekintetben okkal, főleg a herszoniaknak tett ígéreteket lehet számon kérni az ottani döntéshozókon. Meg persze azt, hogy hogy is van az, hogy néhány hete hivatalosan az országhoz csatolják az egész herszoni réigiót, s utána így feladják a saját területüket (igaz, hogy “csak” egy részét, de akkor is). Persze a kommunikáció szerint átmenetileg.
    Ez ebben a pillanatban politikai vereség, ez tény, ezen nincs is mit szépíteni. Az oroszok szempontjából nem az a lényeg, hogy miket hord össze a nyugati média a nyugati hírfogyasztók számára, hanem az otthoni helyzet a lényeges.

    A dolog katonai oldala azonban egyáltalán nem ennyire egyértelmű. Ennek a hídfőállásnak a védelme bonyolult volt, ez tény. Most a nagy folyó mögött ez a gond megoldódott, a védelmi vonalak így nagyságrendileg stabilabbak lesznek. Ezen a részen nagy offenzíva ezek után a közeljövőben nem várható el sem ukrán, sem orosz oldalról. Sokkal rizikósabb területek vannak máshol ilyen szempontból, a hosszú frontvonal egyéb szakaszain.

    Ha az egyszerű ukrán baka azt látja, hogy az orosz katonákat a parancsnokaik nem ész nélkül küldik bele a húsdarálóba mindenáron, hanem inkább visszavonulnak, ha az a logikusabb lépés, akkor ezen egy kicsit e lis gondolkodik… A világ tele van paradoxonokkal!

    Igazából az orosz politikai (értsd putyini erők) motivációja sokkal inkább a belső orosz erőviszonyok alakulásának a szempontjából értékelendőek. Az ottani oligarchia békét szeretne, mert attól tart, hogy ha a szükségszerűre hivatkozva (“veszélyben a haza, védeni kell!”), végül megtörténhet az, amitől a legjobban tartanak: egyszerűen államosítják a vagyonukat, gyárastul, bányástul, mindenestül. Ezért ők szinte minden feltételt elfogadna, amit az ellenség kér, de ennek a forgatókönyvnek a realitása rendkívül csekély. Mert ez lényegében Oroszország végét jelentené a mostani állapotához képest. Ezek a törekvéseik nyilvánvalóak, de túl gyengék ahhoz, hogy ezeket elérjék, nem ők fújják a passzátszelet Moszkvában. Az a bázis, ami a Nyugat szája íze szerinti politikai rendszerre cserélhetné a mostanit, egyre gyengül.
    A lényeg a lényeg, a regnáló orosz vezetés egyik legfontosabb törekvése az, hogy a belső szuverenitása mértékét növelje a lehető legnagyobb mértékben, az ukrán konfliktus ilyen szempontból katalizátorként működik.

    Sosem tudjuk meg a mostani vagy akár jövőbeli igazán döntő megállapodások lényegét! Ami a médiába kikerül, azok általában üres lózungok, a teljes kép egy apró töredéke, homok, ami a pórnép szemébe van szórva.

    Miközben megy a nagy sakkjátszma az egyes igazán fontos felek között (amelyek egy része teljesen rejtett marad a kamerák és a közvélemény előtt!), az egyes lépéseknél nem csak „kifelé“ kell tekinteni, hanem „befelé“ is, és ez érvényes minden résztvevő félre. A végkimenetel sokesélyes. Hiszen meg is lett mondva nem is olyan régen a magyaroknak, hogy egy kemény évtized előtt áll a világ! Érdekes időket élünk, az már biztos!

  11. 10. – Zsolt –

    Számomra megdöbbentő az a görcsös semmitmondás, amit az úgynevezett értelmes emberek fórumán előadnak egyesek, minden esetben saját magukat mgcáfolván! Alig várom a következő lehetőséget, amikor előadod a magad szerény módján, hogy miért is lehet egy “nem létező népnek” testvére az orosz nép! De legyen meg az örömöd: igazad van! Neked mindig igazad van, (csak sűrűn kell változtatni a véleményedet)!

  12. Jó reggelt!

    Nagyon sok a szöveg…Zsolt, 10.-es sorszámú hozzászólásánál.
    (Motorola parancsnok ilyenkor forog a sírjában…hogyizéne megállapodtak az amerikaikkal)

    Az O.F. “zárótűz” fedezete alatt apránként vonult vissza a jobb partra nagy szélességben hídon és folyami szállítóhajókkal, amit tüzérséggel, drónokkal és repülőkkel biztosítottak kb. 20-40 km-es mélységben maguknak.

    Személyes véleményem, hogy folytatják a vasbeton erődítmények (egyfajta állóháború következik) kiépítését – amit a nyáron kezdtek el – az oroszok a Dnyeper keleti oldalán, északról-délre és közben a masszív többlépcsős avdiivkai járatrendszer utánpótlási útvonalait szisztematikusan harapdáltatják a jól felkészített mozgósított katonákkal.

  13. 12 – János

    Sok mindenki forog most a sírjában!

    De a tény akkor is tény: ez a visszavonulás egy amerikai-orosz megállapodás része! Lehet ezt nem szeretni, meg fekete-fehéren látni a világot, de ez nem sokat változtat a helyzeten.
    Orosz szempontból ez politikailag katasztrofális döntés volt, katonailag jóval kevésbé rossz.

    Ha azt hiszed, hogy Moszkvában mindenki egy irányba húz, akkor nagyon tévedsz! De ez igaz Washingtonra is. Kicsit bonyolultabb a képlet, enyhén szólva.

  14. De mi lehet az amerikai-orosz megállapodásban?
    Ha az, hogy Ukrajna ezentúl orosz érdekszféra, akkor mindegy, hogy hol a határ, tehát van értelme a visszavonulásnak. De ez egyértelműen az amerikai célok feladását jelentené. Arról esetleg lemondanak az amerikaiak most, hogy Oroszországot szétszedjék, de biztos nem adnák fel a pozícióikat a környezetében. Jó, egyre jobban Kínára kell figyelniük, a kínai pártfőtitkár a napokban szólította fel a hadsereget, hogy készüljön a háborúra. De túl sokat költöttek már az ukrajnai háborúra ahhoz, hogy hagyhatnák veszni az egészet.
    Nem érzem a megállapodás lehetőségét. Fel lehet darabolni Ukrajnát, de teljesen semlegesíteni már aligha. Annak a lehetőségén már túl vagyunk. Ha pedig marad egy Oroszországgal ellenséges Ukrajna, az az oroszok számára elfogadhatatlan, az csak egy átmeneti tűzszünetet jelentene.
    Azzal, hogy az oroszok kivonták a csapataikat délről, ezeket át tudják csoportosítani keletre, egy ottani áttörés esetén pedig nincs jelentősége, hogy útban van a folyó, mert keletről és északról megkerülhető. Ha pedig Fehéroroszország felől nyugaton lezárnák a nyugati utánpótlás lehetőségét, Ukrajna nagyon gyorsan padlóra kerülne. Tehát az egész háború lezárása csak az akaraton múlik, de az úgy látom, nincs meg. Akkor meg mi a cél?

  15. 13. Zsolt:

    Szerinted milyen feltételeknek kell ahhoz teljesülni, hogy Belorusszia nyugati határán lévő atlantista alakulatok (Grodno-Brest vonal négy páncélos dandárja+helikopterek+csapatlégvédelem+22 ezer fő+5 ezer fő Litvániában) esetleg Lviv megyébe menjenek?
    Fehéroroszországba most még nem mehetnek, így túl korán kezdődne el a háború…

  16. Zavar támadt a Druzsba olajvezetéken…a MOL-nak háromhavi nyersolajtartaléka van az ilyen esetektre.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük