(4021) Neandervölgyiek

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Neandervölgyiek: hogyan vezethetett a húsevő étrend a halálukhoz

Szerző: Paul Pettitt A Durham Egyetem Régészeti Tanszékének professzora
89. útban a 90. felé

Képzeld el, hogy egészségtelenül érdeklődsz szomszédjaid élete iránt. Nem tudod közvetlenül megkérdezni tőlük, ezért átkutatod a szemetes kukájukat, megtalálod a főtt csirkék csontjait, és megpróbálod kitalálni, mit ehettek még.

Ez egy kicsit hasonlít ahhoz, ahogyan a régészek a kihalt emberek, például a neandervölgyiek és a korai homo sapiens étrendjét tanulmányozzák. Ez többről szól, mint a kíváncsiság kielégítéséről. Őseink étrendjének megértése kritikus nyomokat tárhat fel evolúciós sikerükről vagy kudarcaikról.

Egy nemrégiben készült tanulmány, amely egy spanyolországi neandervölgyi ember fogából származó cinket elemezte, felfedi, hogy bárhol is éltek, ők főleg húsevők voltak. Ez a felfedezés segít megmagyarázni, miért haltak ki.

A jégkorszak utolsó 200 000 évében a neandervölgyiek uralták Európát és Nyugat-Ázsiát, míg Afrikában a homo sapiens fejlődött ki. Maradványaik és jellegzetes kőeszközeik Európa-szerte és a Közel-Keleten, kisebb számban pedig egészen a Kínával határos Tádzsikisztánig megtalálhatók.

A neandervölgyiek az eurázsiai sztyeppék (Magyarországtól Kínáig terjedve, a világ legnagyobb gyepterülete.) szívében éltek, ez a terület nem gazdag tápnövényekben. A kempingjeiken végzett felmérések azonban kimutatták, hogy diót, gyümölcsöt, gombát, kagylót és más könnyen összegyűjthető élelmiszert is fogyasztottak.

A neandervölgyiek folyamatosan mozgásban lévő fajok voltak, akiknek magas kalóriatartalmú étrendre volt szükségük. Ló, rénszarvas, bölény és mamut lemészárolt maradványai, amelyeket a neandervölgyiek hagytak a kempingjükön, azt mutatják, hogy a világ legveszélyesebb állataira vadásztak. Ez azonban nem árulja el, hogy étrendjük csoportról csoportra változott-e a hatalmas választékban.

Alacsony szénhidráttartalmú diéta

Az elmúlt két évtizedben a molekuláris biológia fejlődése kiszélesítette a régészek tudását a korai ember táplálkozásáról. A hűvös viszonyok Észak-Európában, például Franciaországban és Németországban, segítenek megőrizni a kollagént a fosszilis csontokban. A stabil izotóp-analízisnek nevezett technikával a korai emberi csontok kollagénjéből kis mennyiségű szenet és nitrogént nyerhetünk vissza, és megtudhatjuk, honnan származik az elfogyasztott fehérje. (Az izotópok olyan atomcsoportok, amelyek ugyanahhoz az elemhez tartoznak, de eltérő tömegűek.) A csontok izotópjainak vizsgálata kimutatta, hogy az észak-európai neandervölgyiek fehérjéinek 80-90%-át állatokból nyerték. Ez a helyzet a farkasokkal és a hiénákkal. Európa száraz déli részein nem vagyunk ilyen szerencsések. A fosszilis csontokban található kollagén melegebb éghajlaton könnyen szétesik, és magával viszi a déli neandervölgyiek étrendjére utaló nyomait.

De az elmúlt évben a régészek azt találták, hogy a cink nyomai a neandervölgyi csontokban is megőriznek információkat az ősember étrendjéről.

Az elmúlt néhány évében a cink-izotópokkal végzett tanulmányok azt mutatják, hogy óriási lehetőségünk van az élet evolúciójával kapcsolatos nyomok feltárásában, mint például az eukarióták esete, ami egy olyan szervezetcsoport, amelyhez az ember is tartozik, felemelkedése és a tengeri táplálékok összetettsége.

Szakértő vadászok

A ragadozók csontjaiban a cink szintje alacsonyabb, mint a zsákmányoké. A különbséget nem befolyásolja az életkor, a nem vagy az idő múlásával együtt járó bomlás. A cink aránya akár 1 mg csontmintából is mérhető. Még ezek az apró mennyiségek is lehetővé teszik az állatok táplálékláncban elfoglalt helyének pontos felmérését.

A közelmúltban a spanyol Pireneusokban élt és meghalt neandervölgyi ember fogzománcából származó cink elemzése új betekintést ad az ókori emberek táplálkozásába. A cink izotópjait 12 állatfaj 43 fogából elemezték, amelyek a spanyolországi Katalóniában, a Los Moros barlang körüli füves területen éltek. Ezek közé tartoztak a húsevők, például a farkas, a hiéna és a hegyi farkas, a mindenevő barlangi medvék, valamint a növényevők, köztük a kecskebak, a gímszarvas, a ló és a nyúl. Az eredmények életre keltették a pleisztocén sztyepp táplálékhálózatát, a növényektől a csúcsragadozókig összefonódó táplálékláncok rendszerét. A neandervölgyiek fogában lévő cink messze a legalacsonyabb cinkértékkel rendelkezik a táplálékhálózatban, ami azt mutatja, hogy a neandervölgyiek legmagasabb szintű ragadozók voltak.

A neandervölgyi táborokban található csonthalmok azt mutatják, hogy nagy mennyiségben vadásztak nagytestű állatokra. Ezek a halmok még a táj azon részein is megjelennek, ahol az ember hátrányos helyzetbe kerülne, például a vízfolyások szélén. Képzeld el, hogy megpróbálsz leszúrni egy felnőtt bölényt vagy lovat. Mindkettő közel egy tonnát nyom. Az új izotópos tanulmány feltárja, hogy a neandervölgyiek fő túlélési stratégiája az volt, hogy levadászszák azokat az állatokat, amelyeket a világon bárhol lehetett találni. A kis állatok és zöldségek valószínűleg alig jelentenek többet, mint köretek.

A szélesebb étrend rugalmasabbá tett minket

A pleisztocén kori Eurázsiát a neandervölgyiektől örökölt Homo sapiens csoportok maradványairól Európa-szerte vett izotópok azt mutatják, hogy vegyesebb táplálkozási szokásuk volt. A növények, a madarak és a halak főételek voltak ezeknek a korai embereknek. A pleisztocén egy füves-sztyepp ökoszisztéma volt, amely a pleisztocén idején uralta Szibériát, és 10 000 évvel ezelőtt eltűnt. Feltűnően instabil klímája volt, száraz gyepükről és nedves tundrákról tűlevelű erdőkre változott, folyamatosan megzavarta az ott legelő nagy, növényevők változatosságát és számát. Tehát egy mindenevő étrend sokkal ellenállóbbá tette volna ezeket az embereket, mint azokat, akik a nagytestű állatok vadvadászatára hagyatkoztak. Nem sokat tudunk arról, hogy mi történt a Neandervölgyiekkel, amikor a nagyvadállomány összeomlott. Ha a rénszarvasok eltűntek, mit tehettek? De a biomolekuláris tudomány gyors fejlődésével kétlem, hogy sokáig kell várnunk, hogy megtudjuk.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

18 gondolat erről: „(4021) Neandervölgyiek

  1. “ Tibor bá’ szerkesztett fordítása ” akkor gondolom ennek is kb 10% lehet a valóságtartalma, mint a ruszki cikkeknél. Forrást miért nem jelölöd meg?

  2. Érdekes írás. Nekem továbbra is az a gyanúm, hogy a neandervölgyiek nem haltak ki, hanem beolvadtak az újonnan érkező csoportokba.

    Különösen furcsa és nehezen elképzelhető, hogy ez a hatalmas, robosztus emberfajta, akik veszélyes nagyvadakon élt, hogy maradt alul a mi kis filigrán fajtánkkal szemben. Nyílt csatában nem sok esélye lehetett velük szemben a cromagnoniaknak.

  3. 3 – Ábel:
    A Neándervölgyi kinyírta magát az étkezéssel. Most ugyanezt kezdtük el mi is csinálni. Ez járható út a halálhoz, csak idő kell hozzá. Pl. 150 éve az infarktus ritka egzotikus betegség volt. Viszont nem volt napraforgó olaj (ami az étel lelke). Most van étel lelke és minden második embert a szíve visz a sírba, név szerint mert ismer 120 celebet, de nem tudja mi az a transz zsírsav.

  4. üdv Tibor bá’, a mai szövegben van néhány hiba ami igencsak szemet szúr, nem odaillő, vagy kimondottan hibás szóhasználat miatt…

    “A kempingjeiken végzett felmérések azonban kimutatták, hogy diót, gyümölcsöt, gombát, kagylót és más könnyen összegyűjthető élelmiszert is fogyasztottak.”

    Nohát, kempingeket is üzemeltettek?

    “A neandervölgyiek folyamatosan mozgásban lévő fajok voltak, akiknek magas kalóriatartalmú étrendre volt szükségük. Ló, rénszarvas, bölény és mamut lemészárolt maradványai, amelyeket a neandervölgyiek hagytak a kempingjükön, azt mutatják, hogy a világ legveszélyesebb állataira vadásztak.”

    FajOK? Tudtommal egyetlen faj, vagy esetleg csak egy alfaj az homo sapiensen belül.
    A kempingek üzemeltetői jól ki lehettek bukva rájuk, ha mindig otthagyták a lemészárolt állatok maradványait…

    “A közelmúltban a spanyol Pireneusokban élt és meghalt neandervölgyi ember fogzománcából származó cink elemzése új betekintést ad az ókori emberek táplálkozásába.”

    A neandervölgyiek nem az ókorban éltek. Pár tízezer évvel lemaradtak róla.

    “instabil klímája volt, száraz gyepükről és nedves tundrákról tűlevelű erdőkre változott”

    A gyepek lehettek azok, nem gyepük, mert az elég mást jelent…

    3: Tök mindegy hogy milyen robusztus fajta volt, ha mondjuk fejlettebb fegyverekkel rendelkezik a másik… Pl ha messzebbről levadásszák őket nyilakkal, mint ameddig ők dobólándzsával el tudtak dobni…
    Vagy jelentős létszám túlerő esetén se az egyéni erőn fog múlni a győzelem.
    Az valószínűtlen, hogy “sportszerű” egy az egy elleni küzdelmekben mérték volna össze az erőiket.

  5. 5 – Avatar:
    A kemping helyett írhattam volna “tábort”. Az eredeti “camp” szó helytelenül a “kempingre” csábított. Persze az is bejön a képbe, hogy magyarul a “kemping” nyári nyaralást jelent. De a téma megértésében nem jelent akadályt.

  6. Ma is látni, hébe hóba, a neandervölgyi emberhez hasonló egyéneket.
    A fehér embernek ugyanaz lesz a sorsa, mint a neandervölgyinek.
    Ha még lesz ember a földön 200 év múlva is, a fehérek rikaságok lesznek.
    A sötétebb bőrszint létrehozó gének dominánsak.
    A ma élő 8 milliárdból 1,5 (?) milliárd fehér.
    A keveredés csak fokozódni fog.
    Egyszerű matek.

  7. 7 Balogh Botond
    Vigasztaljon, hogy a neandervölgyiek, és a homo sapiens ősei is mind Afrikából jöttek, de itt kifehéredtek.
    Csak idő kérdése, pár tízezer év… 🙂

  8. A neandervölgyiek kihalásának legfontosabb oka a Nápolynál lévő szupervulkán, a Campi Flegrei 39 ezer évvel ezelőtti kitörése volt. Ez óriási területen borította hamuval Európát, a Közel-Keletet és még Közép-Ázsiát is. (Romániában pl. közel egy méter vastag réteget alkotott.) Ez a hamu tönkretette a növényzetet, lehűtötte a klímát, eltűntette az embereket a területről. Míg a mi fajunknak délről volt utánpótlása, a neandervölgyinek nem, a hamu nagyrészt az ő életterüket érintette.
    Utána már a maradék kis csoportok nem tudták regenerálni a faj egyedszámát, a beáramló homo sapiensek kiszorították őket, fizikailag is, és keveredéssel is.
    Semmi köze nem volt ehhez az étrendnek

  9. Szerintem a Neandervölgyiek azért haltak ki, mert az utolsó jégkorszak klimatikus változásai negatívan befolyásolták a mamuthús termelői ágazatot, az akkoriban alapvető élelmiszernek számító mamuthús ára az egekbe szökött, s mivel nem rendelkeztek olyan briliáns képességű államférfival, mint Orbán Viktor, a mamuthúsra sem vezettek be ársapkát, valamint a babaváró hitelt is csak kevesek vehették igénybe, sőt a barlangi CSOK is szinte ismeretlen volt, nem beszélve a hatósági áras tűzifáról, nagyon lecsökkent az életszínvonaluk, s nem volt pozitív nemzeti stratégiájuk sem, így gyors hanyatlásnak indultak. Azonban ezen negatív hatások ellenére is túlélhették volna a válságot, hisz megjelent a homo shopiens, s önzetlenül (?) ellátta őket friss búzakenyérrel, valamint tejtermékekkel, amiből nekik már erős fölöslegük volt, csak hogy nem számoltak azzal, hogy az addig paleo étrenden élő Neandervölgyiek gyomra nem bírja ezen műkajákat, mivel többségük glutén, illetve laktóz érzékeny lehetett ( legalábbis a legutolsó kutatások szerint ), így cöliákiában és IBS szindrómában a többségük elpusztult, a kissebségük meg beolvadt a homo shopiensbe. Mivel a kutatások szerint, településeiken szinte elhanyagolható mennyiségű cinket találtak, joggal feltételezhetjük, hogy tiszta lappal játszottak, tehát egy egyenes , nyílt habitusú faj lehettek, ami mára már szinte teljesen kiveszett. Természetesen ezen teória tudományosan még nem teljesen feltárt, így a tévedés lehetőségét fenntartom.

  10. 10. Gartai
    Megfeledkeztél a mennyiségi korlátozásról. 10db. tojás barlangonként és ekkor jött be a fél tojás kereskedelme is. Külön a sárgája, külön a fehérje. Mert aki piskótát készített az nem dobta ki afehérjét, hanem meghagyta annak, aki habcsókot készített.
    De ez már nem mentette meg őket a kihalástól. Vagy épp ez okozta.

  11. 9 Jól hangzik, de nekem ez az állítás gyanús. Románia kb. ezer kilométerre van Nápolytól, ha ott méter vastag hamu volt, akkor az átlag méter vastag hamu kb. egymilló négyzetkilométert kellett volna lefedjen. Az ezer köbkilométer. Ahhoz egy Korzikányi földdarabbnak kellett volna a levegőbe repülnie. Szerintem ilyen szupervulkán nincs, ami erre képes, amióta a Föld kérde szilárd.

  12. 12 – Ábel

    “Az ezer köbkilométer. Ahhoz egy Korzikányi földdarabbnak kellett volna a levegőbe repülnie. Szerintem ilyen szupervulkán nincs, ami erre képes, amióta a Föld kérde szilárd.”

    Biztos?

    “Toba-tó és a szupervulkán

    A festői szépségű Toba-tó az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének északi részén fekszik. 100 km hosszú, 30 km széles, a legmélyebb pontja pedig 505 méter. A víztükör felszíne 900 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé.

    A tó helyét 75 000 évvel ezelőtt egy óriási vulkánkitörés rázta meg. E kitörés tudósok szerint körülbelül 2800 köbkilométer anyagot dobott a légkörbe, így ez volt az elmúlt 25 millió év legnagyobb kitörése. A vulkánkitörési index szerint 8-as, azaz szupervulkáni jelzőt kapott.

    A kitörés erejére jellemző, hogy az egész Indiai-szubkontinenst 15 cm vastagon terítette be a vulkáni hamu, de Közép-Indiára egy helyen 6 méteres, Malajzia egyes részeire 9 méteres hamuréteg rakódott. Továbbá – a számítások szerint – a kitöréssel mintegy 10 milliárd tonna kénsav került az atmoszférába, amely savas eső formájában hullott a Földre vissza.

    A kitörés nyáron történt, ezt bizonyítja a nyári monszun által a Dél-Kínai-tengerbe sodort vulkáni hamu. A kitörést követő vulkáni tél 3-3,5 fokkal csökkentette a Föld átlaghőmérsékletét az elkövetkező években. Tömeges kihalások következtek be az élővilágban.”

    https://pangea.blog.hu/2018/12/19/mitokondrialis_eva

  13. Asidotus : “a hamu tönkretette a növényzetet, lehűtötte a klímát”

    A két dolog/kutatási eredmény nem zárja ki egymást.
    A hamu miatt, az élelemszűke miatt, a nagytestű állatok is kipusztultak és a kisebb testű, vékonyabb homo sapiens előnybe került, ha mókuson és fenyőmagon is túlélte, míg a neandervölgyiek keresték a nagyvadjaikat a robosztus testüknek meg kevés volt a mókus meg a fenyőmag.

  14. Ha a Homo sapiens két fajtaváltozata között volt egy jelentős vagy néhány tulajdonság ami az egyiknek egyértelmű előnyt nyújtott , akkor a másik sorsa , ugyanabban az ökológiai fülkében a kihalás.
    Ennek igen sokféle megvalósulása lehetséges.
    A járványokkal szembeni kisebb ellenállóképesség , kisebb szaporaság , alacsonyabb intelligencia.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük