(4022) Jégvesztés

Tibor bá’ fordítása online

 

The Guardian

Egy jelentés arra figyelmeztet, hogy a világ nyaranta a sarkvidéki tengeri jég „végleges” elvesztésével néz szembe

Egy új tanulmány szerint a sarki jégtakarók drámai eltűnése katasztrofális tengerszint-emelkedést okoz, ami a városokat fenyegeti.

Szerző: Oliver Milman
89. útban a 90. felé

Az éghajlati válság a bolygó jégkészleteit széles körű összeomlásba taszította, ami „tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt”. A sarkvidéki tengeri jég nyaranta biztosan eltűnik. Az olvadó gleccserek miatti a pusztító tengerszint-emelkedés már megindult.

A jelentés szerint még ha radikálisan csökkentik is a bolygó melegedését okozta kibocsátásokat, a Föld két sarkánál lévő hatalmas jégtakarók még több száz évig olvadhatnak, akár három méteres tengerszint-emelkedést okozva, ami veszélyezteti a tengerparti városokat. A tengeri jég „végső” elvesztése az Északi-sarkvidéken egy évtizeden belül mindenképpen bekövetkezhet, már nem kerülhető el.

„Most már nem tehetünk semmit, ezt elrontottuk, máris hagytuk túlságosan felmelegedni a rendszert” – mondta Julie Brigham-Grette, a Massachusetts Amherst Egyetem tudósa és a jelentés társszerzője a tengeri jégről.

„Ez a lehetőség már elmúlt, így a következő dolog, amit el kell kerülnünk, az az Antarktiszon a jégtáblák összeomlása és a grönlandi jégrendszerek további leolvadása. Nem tömhetjük vissza a dzsinnt az üvegbe, ha már kiszabadítottuk.

A tengeri jég eltűnése feltárja a sötét Jeges-tengert, amely inkább elnyeli – nem pedig visszaveri – a hősugarakat, ami tovább fokozza a globális felmelegedést. Ezen kívül felborítja a régió ökoszisztémáját is, és mindent károsít, az algáktól kezdve a nagy állatokig, például a fókákig és a jegesmedvéig, amelyeknek szükségük van a tengeri jégre a vadászatukhoz.

„Ez egy végső diagnózis, és most együtt kell élnünk a következményekkel” – mondta Robbie Mallett, a University College London Earth Sciences tengeri jégszakértője. „Meglehetősen érzelmes volt arra gondolni, hogy pályafutásom végére egy olyan északi-sarkot láthatok, amely mentes a tengeri jégtől. Sokkoló néhány év telt el Grönlandon, amikor a jég eltűnt a szemünk előtt. Egy egész környezetet a kihalás felé hajtunk.”

Az Északi-sarkvidéki tengeri jég elvesztése „nem az egyetlen jele a krioszféra növekvő összeomlásának” – áll a State of the Cryosphere jelentésben, amelyet tudósok egy csoportja tett közzé az ENSZ Cop27 éghajlati tárgyalásainak kezdetén Egyiptomban.

Csak az elmúlt évben a kutatókat megdöbbentette az eső látványa Grönland hatalmas jégtakarójának csúcsán, amelyet először hó helyett eső áztatott, és márciusban az Antarktisz keleti részén,megdöbbentő hőhullámok közepette. 40 C-kal mértek többet a normál hőmérséklet felett.

A jelentés dokumentálja a Jeges-tengeren a rákfélékben okozott károkat, ami annak a jele, hogy a tengervíz elsavasodik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása miatt, az Alpokban egyetlen nyár alatt 5%-os gleccserjég elvesztése, valamint az Antarktisz körüli tengeri jég rekord alacsony kiterjedése miatt.

A jelentés szerint a tengerszint hatalmas emelkedése már most is elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagok burjánzó elégetése miatt. A jelentés szerint a nyugat-antarktiszi jégtakaró egyes részei akár további CO2  kibocsátás nélkül is összeomolhatnak az elkövetkező évszázadokban, ami több mint négy méter további tengerszint-emelkedés okoz.

Az ENSZ a közelmúltban figyelmeztetett, hogy „nincs biztos lehetőség” ahhoz, hogy a kormányok a hőmérsékletet a megállapodott 1,5 C-os emelkedési küszöb alatt tartsák. A század végére 2,5 °C emelkedés várható. Egy ilyen forgatókönyv több száza év alatt akár 20 méterrel is megemelheti a tengerszintet. Ez „visszafordíthatatlannak” bizonyul és egzisztenciális veszélyt jelentene az alacsonyan fekvő országokra és a tengerparti közösségekre.

„Az olyan helyek veszélye, mint Florida, Banglades és a Nílus delta, óriásiak,  – mondta Brigham-Grette, aki hozzátette, hogy az Északi-sarkvidék most egy olyan állapot felé tolódik el, amelyre 3 millió éve nem volt példa. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy eljussunk ide, de ami aggaszt, az az, hogy addig nem reagálunk erre a vészhelyzetre, amíg    nem tapasztaljuk meg.”

Az Északi-sarkvidék körülbelül négyszer olyan gyorsan melegszik fel, mint a globális átlag, ami az Antarktisz rekord hőhullámaival együtt egy gyors „olvadékvíz-impulzust” kockáztat, amire az elmúlt 130 000 évben soha nem volt példa, ami alatt az emberi civilizáció fejlődött. Ez a víz katasztrofálisnak bizonyulhat a part menti területek számára.

Eközben a gleccserek olyan helyeken, mint a Himalája és az Andok, eltűnnek, több tízmillió ember ivóvízellátását kockáztatva, és növelik a katasztrofális áradások veszélyét. Brigham-Grette azonban azt mondta, hogy a csökkent károsanyag-kibocsátással a még rosszabb hatások is elkerülhetők, és sürgette a Cop27-en összegyűlt kormányokat, hogy tegyenek többet a világ jégtesteinek megmentéséért.

„A gyors dekarbonizáció feltétlenül elengedhetetlen, ez erkölcsi kötelezettség a jövőre nézve” – mondta. „Ha nem vállaljuk ezt az erkölcsi felelősséget, nem leszünk túl jó ősök, akkor nem néznek ránk jó szemmel. Ez emberi tragédia lesz.”

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

5 gondolat erről: „(4022) Jégvesztés

  1. Érdekes hogy már 10 éven belül jégmentes sarkot jósolnak de a tengerszint emelkedés pedig sokszor több száz évre vagy az évszázad végére teszik.Nekem ez vizuálisan negezen elképzelhetetlennek tűnik és valahogy nincs összhangban a kettő dolog.
    Ha már most kisebb az északi sark akkor emelkednie kellene a tengerszintnek, de nem hallottunk olyan híreket sehonnan hogy nagy baj van, maximum egy két 100 lakosú kis sziget ami épp tengerszint felett van 2 cm-el. Egyenlőre még nemzetgazdasági károkot nem okoz és nem egyből fog emelkedni (200 ház megsemmisülése nem nemzetgazdasági kár hanem semmi) .A nagyvárosokhoz tudnak betonfalat húzni, annyi hülyeséget épít az ember ezt is meg tudja tenni.De amúgy nem értem miért veszik problémának a tudósok a tengerszint emelkedést mmert ha leolvad az északi sark mondjuk 5 éven belül akkor elvileg megfut a klíma és eljön a tömeges kihalás.Ilyen szempontból miért veszik óriási bajnak a tengerszint emelkedést?Ha kihal az emberiség 99.9%-a akkor nem mindegy hogy megemelkedik 3 méterrel a tneger?
    Azzal kellene foglalkozni a tudósoknak hogy ha leolvad a jég akkor kihalás/tömeges pusztulás hogyan jelentkezik és összhangba tenni a 10 éven belüli leolvadás, és tengerszint emelkedés és pl élelemtermelés leredukálódását nem pedig egyszer 10 éven belüli leolvadást mondani de másik mondatban pedig több száz év múlva bekövetkező tengerszint emelkedéről beszélni.

  2. 1. andrew, azért mert a tengerszint emelkedést nem az északi-sarki, vagy már tengerben lévő shelf, úszó TENGERI jég olvadása okozza „majd” hanem a szárazföldi: Anktartisz, Grönland. Miért? Fizika: az úszó jégy 90%-a vízfelszín alatt van, így ha el is olvad nem fog jelentősen több vizet kiszorítani, ellentétben a szárazföldivel, melynek vize emeli azt.

  3. Biden látszólagos iróniája „harangokat” kongat.
    Nyilvános megjelenésével kínos nevetést váltott ki a közönségtől, a kimerült amerikai elnök Joe Biden jelentőségteljesen a következőket mondta:
    „Tudom, hogy mindannyian tudjátok, hogy nincs éghajlati probléma. Tudom, hogy tudjátok. Így sok időt töltöttem Arizonában,Új-Mexikóban és Kaliforniában.
    Az egész államot fel-alá csépeltem a kormányzójával, aki megvizsgálta ezeket a tüzeket. Tudom, hogy csak… megtörténtek.”

    https://rumble.com/v1s9zfc-biden-.html

  4. A felmelegedés nagyon jó dolog.
    A művelhető földterületek nagysága növekszik. Csak a folyók és az esők vizét kell eltárolni.
    Süt a nap, van víz, paradicsomi állapotok jöhetnek.
    Régen, amikor sokkal melegebb volt a Föld klímája, minden zöldellt, burjánzott. Óriás állatok éltek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük