(3705) Adele

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

Miért élvezzük a szomorú dalokat

A szomorú zene biológiája

Kezdjük mindjárt biológiai elméletekkel. Amikor az életben vesztesség ér, vagy más fájdalomban van részünk, akkor azoknak a hatására megnyugtató, megvigasztaló prolaktín vagy oxitokin keletkezik. Ezek segítenek elviselni a vesztességeket, a fájdalmakat úgy, hogy lecsendesítenek, megvigasztalnak és megtámogatnak.

Érzékelve Adele fájdalmát, vagy felidézve saját fájdalmunkat kémiai változást okozhat szervezetünkben. Adele dalát hallgatva átvitt értelemben olyan mintha morfiumot kapnánk.

Egyes tanulmányok szerint szomorú zene hallatán növekszik a prólaktín szint. Más tanulmányok szerint éppen hogy a nevesített hormonoknak köszönhető, hogy a szomorú zene kellemes érzetet ad.

A szomorú zene pszichológiája

A fő ok, amikért élvezzük a szomorú zenét az, hogy az mélységesen meghat minket. Ezt az élményt néha „kama muta” elnevezéssel illetik, ami egy szanszkrit kifejezés és azt jelenti, hogy a „szeretet által meghatva”. Az érzés hidegrázást, libabőrt, és érzelmi hullámot, hőhullámot, és eufóriát válthat ki.

De miért hatódunk meg? James Baldwin író szerint: „Ami engem a legjobban felzaklatott az, hogy összekötött mindenkivel, aki él, és valaha élt.” A meghatódottság közelebb hoz másokkal.

Ez megmagyarázza, hogy akiket a szomorú zene meghat, azok empatikusak. Ezek úgy érzik, hogy a közösséggel együtt meghatódnak, ami kellemet és összetartozást nyújt.

Valójában Adele szomorú zenéje szívhez szóló, társadalmi kiegészítés. A szomorú zene képzeletbeli barátnak tapasztalható, aki vesztesség után támaszt, és együttérzést nyújthat.

Adele zenéje erősen nosztalgikus, főleg ezt élvezzük, nem a szomorúságát. Előhoz bennünk emlékeket az életünk fontos pillanataiból.

Amikor az emberek szomorú zenét hallgatnak, csak 25 százalékuk érez szomorúságot. A többieknek nosztalgikus érzései támadnak. A nosztalgia segít társadalmik összetartozást okozni.

Egy teljesen más pszichológiai elmélet szerint Adele dalai érzelmi gimnasztikák. Biztonságos, megszabott területet adnak, ahol megfigyelhetjük a kontról alatt tartott szomorúságot.

A kontról alatt tartott szomorúság lehetőséget biztosít az érzelmekkel való kísérletezésre. Fokozhatjuk együttérzésünket, megtanulhatjuk mások szemszögéből szemlélni a világot, és kipróbálhatjuk a szomorúságra történő különböző válaszokat. Ez segíthet minket abban, hogy felkészülhessünk arra, amikor valódi vesztességgel találkozunk. Az ilyen tanult tapasztalat kellemessé válhat, és bátoríthat az alkalmazásra.

A szomorúság létjogosultsága

Alternatívakén megemlíthető, hogy Adele dalai nem azért kellemesek, mert szomorúak és nosztalgikusak. Egyszerűen csak azért kellemesek, mert szépek. A szomorúság csupán véletlenül esik egybe a szépséggel. Valóban moralitás és szépség megnyilvánulása nagy ívű érzéseket válthatnak ki, ami megérinthet, megindíthat és inspirálhat minket.

Kulturális szinten is elgondolkodhatunk. Adele dalai kiváltanak tartalmas élvezetet. Adele a kemény élettapasztalatot értelmessé varázsolja.

Ez az, amit a tragikus művészet tesz. A világ fájdalmának, szenvedésének, és szomorúságának értelmet ad. Ahogy, azt a híres német filozófus, Friedrich Nietzsche mondta: „Aki tudja miért él, az majdnem mindent el tud viselni.”

Végül pedig, Adele dalai mindenkinek mást és mást jelentenek. Szomorú zenét akkor hallgatunk, amikor el akarunk lazítani. Hallgatjuk, mert szépségre vágyunk, fel akarjuk idézni a múltat. De mindannyiunknak egyformán jelzik a dalok, hogy szenvedéseidben nem vagy egyedül. Adele tolmácsolásában osztozunk egymás fájdalmában. Összekapcsoljuk a múltat a jelennel, és az emberi sors megosztásának szépségét élvezhetjük.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

11 gondolat erről: „(3705) Adele

  1. A szomorú dalokban is mi visszük a prímet!

    A “szomorú vasárnap” óta csak halvány kis melankólikus követők vannak…

  2. “Ez megmagyarázza, hogy akiket a szomorú zene meghat, azok empatikusak. ” – Akkor most már értem, hogy mért nem szeretem különösebben a szomorú zenét.

  3. Én bravúrosan lefordítottam a cikket, de meg kell mondanom, hatalmas zagyva duma. Hogy mikért választottam ki? Mert most ez trendi. Ismerkedjetek meg vele. Személy szerint nekem a csaj dalai nem tetszenek. Nagyon mesterkéltek unalmasak.

  4. Adele legjobb dala az első volt, amivel megismertem, abban legalább volt tűz, és lendület.
    Habár akkoriban ő maga még eléggé olyan miss Röfi volt. Azóta szépen lefogyott, viszont a számai már nem tudnak megfogni…

  5. Szerintem a pszichológia önmagában egy nagy katyvasz. Az érzések különbözők, mindenki másképp érez, pedig lehet, hogy a dolog kémiája mindenkinél ugyanaz. Adele (és minden előadó) akkor jó, ha igazi érzéseket közvetít a saját egyéni módján. Ha csak szépen akar énekelni, akkor üres lesz és érdektelen dolog. Adele most is szépen énekel, de az érzései nem igazak.
    Persze, az érzések is változnak társadalmi szinten. Úgy érzem, hogy a mostani előadók sokkal nyálasabbak, mint a mi korunkban.

  6. 4 most meghallgattam. Ez a régi száma tényleg nagyon ott van a szeren! Az újabb, ami a posztban van, uncsi. Szépen énekel, hallani, hogy profi, de nem mond semmit. Háttérzenének elmenne, de arra meg ott a csönd, annál nehéz jobbat adni.

  7. 3. Tibor bá,

    Szerintem nem zagyva duma. De hogy az ember átérezze, hogy miről is szól a poszt, érdemes magyarul hallgatni szomorú(an szép) zenét.
    Az ember tudhat angolul, de igazán mély érzelmeket az anyanyelvén hallott ének tud kiváltani.

    Illusztrációnak egy: Hull az elsárgult levél

  8. 9 – Gyarmathy:
    Hozzászólásodat csak az fogja érten, aki külföldön él, vagy eltöltött néhány évet ott.

  9. 9 Én nem élek külföldön, de igazat adok. Tudok angolul, de az angol dalok szövegét tipikusan nem tudom kivenni. Minden második-harmadik szót megértem, de a szöveg nem áll össze. Ahhoz, hogy megértsem, miről szól, el is kell olvasnom a szöveget hozzá. Az meg általában nem történik meg.

    Így marad a dallam, ami meg csak simán uncsi.

    Szóval igazad van.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük