Tibor bá’ fordítása online
A globális társadalmi összeomlást legjobban Új-Zélandon lehet túlélni
A tanulmány az ipari civilizáció veszélyes állapotára utalva azt hozza ki, hogy alkalmazkodás szempontjából a mérsékelt égövi szigetek állnak az első helyen.
Az amerikai ítéletnapra váró közösség részére készült bunkernek új szerepe lett. Egy tanulmány azt ajánlja, hogy a népessége számára élelmiszert termelni képes országok védjék meg határaikat a nem kívánt tömeges bevándorlókkal szemben, és tartsák fenn elektromos hálózatukat ahhoz, hogy a nagy méretű megrázkódtatásokat ki tudják védeni.
Szerző: Damian Carrington Environment editor
A tanulmány szerint Új-Zéland, Izland, Egyedsült Királyság, Írország, Tasmania a legjobb helyek a globális társadalmi összeomlás túlélésére.
A kutatók szerint az emberi civilizáció veszélyes állapotban van a kifejlődött összefonódó és energiafüggő társadalom, és az ez által létrejött környezet rombolás miatt.
Az összeomlás oka lehet egy nagy fokú financiális krízis, a klímaváltozás hatása, természetrombolás, a COVID-19-nél rosszabb pandémia, illetve ezek kombinációja.
A nemzetek képessége egy totális összeomlás elkerülésére a következőkön múlhat: a népessége számára elégséges élelmiszer megteremtése, határainak védelme a nem kívánt tömeges bevándorlókkal szemben, elektromos hálózat fenntartása és bizonyos gyártás kapacitással való rendelkezés. Legvalószínűbb, hogy ezeket a feltételeket mérsékelt égövi szigetek elégítik ki kis népsűrűséggel.
A hírek szerint milliárdosok vásárolnak földet bunkerek építésére Új-Zélandon, az ítéletnapra történő felkészülés végett. Az angliai Ruskin Egyetem Globális Fenntarthatósági Intézményén, Aled Jones professzor szerint: „Nem lepődtünk meg, Új-Zéland rajta volt a listánkon.”
Ehhez Jones még hozzátette: „Képesnek kell lenned megvédeni a határokat és mérsékelt égövön kell lenni. Nyilvánvalóan egy nagy szigetnek kell lenni, hogy bekerüljön a listába.”
„Meglepő, hogy az Egyesült Királyság rajta van a listán. Nagy a népsűrűsége, ipari gyártása hagyományosan meg van szervezve, az újrahasznosítható technológiák átvételénél nem siet, és a szükséges élelmiszernek csak felét tudja előállítani, de képes ellenállni a megrázkódtatásoknak.” A Sustainability-ben megjelent tanulmány szerint, „A modern korra jellemző globális átívelés és az intenzív energiafogyasztásra támaszkodó ipari civilizáció abnormálisnak tűnik, ha összevetjük az emberi történelem többi részével.”
A tanulmány azt is állítja, hogy a környezetrombolás, csökkent források, és népesség robbanás miatt: „A szakirodalom szerint az emberi civilizáció veszélyes helyzetben van, a nyilvánvaló törekvései miatt.
Azokat a helyeket, melyek nem szenvednek a társadalmi összeomlás minden képzeletet felülmúló hatásaitól, és ezért képes fenntartani jelentős népességet, az „összeomlás mentőcsónakjának” írták le a tanulmányban.
Új-Zéland bizonyult a legalkalmasabbnak a túlélésre geotermikus és hidroelektromos energiaforrása, elégséges agrárföldje és alacsony népsűrűsége miatt.
Jones szerint a közelmúltban bekövetkezett nagy méretű élelmiszer vesztesség, financiális krízis és egy pandémia bekövetkezhetett volna egyszerre is, és semmi ok arra, hogy egyszer ez ne következzen be.
Ehhez még hozzátette: „Amint ezeket az eseményeket látom, egyre jobban aggódom, de egyúttal remélem, hogy gyorsabban tanulhatunk belőle, mint a múltban. A COVID járvány alatt kiderült, hogy a kormány szükség esetén gyorsan tud dönteni. Érdekes, hogy milyen gyorsan tudjuk lezárni a határainkat.
A globális tervezésnél rugalmasan kell kezelni a dolgokat. Nyilvánuló, hogy az a jó, ha az összeomlás nem gyorsan következik be.
_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
2 évvel ezelőtti cikk:
Világvégi bunkerekbe menekül az elit a világvége elől
Új-Zéland néha még a térképekről is lemarad, de a globális krízis túlélésére éppen ezért alkalmas a milliárdosok szerint. A Szilícium-völgy meggazdagodott befektetői és startupperei, meg persze valószínűleg a világ más milliárdosai is olyan helyet keresnek, ahol túlélhetnek, ha bedől a világgazdaság, ha kitör a világháború, ha összeomlik minden a globális éghajlatváltozásban.
https://24.hu/kulfold/2021/08/22/uj-zeland-bunker-vilagvege-osszeomlas/
Aki azt hiszi hogy NZ elkerüli a káoszt, az téved. „regions across the upper North Island of New Zealand experienced widespread catastrophic floods…” forrás: https://en.m.wikipedia.org/wiki/2023_Auckland_Anniversary_Weekend_floods
A háború kezdete után nem sokkaleldöntöttük hogy Európa nem jó, gyerünk NZ-ra. Kaptam is állásajánlatot, nem volt könnyű. Azt is mondták hogy ez igen jó fizetés. Viszont akkora a topzódás, annyian akarnak oda menni, hogy szállást, kiadó házat nem találni, ha volt is, a „nagyon jó” (tényleg) fizetésem fele ráment volna csak a bérletre. A másik dolog a motoros és drogbandák jelenlétének erősödése. Ennek ia alaposan utánaolvastam nyilván. Utcai lövöldözések, gang-ek parádéznak egyre gyakrabban, a jobb környékeken is. Ausztráliából jönnek NZ-ra a drogbűnözők a liberális drogpolitikának hála, ez magával hoz sokminden rosszat is. A klíma is változik, egyre gyakoribbak lesznek a hatalmas esőzések, ahogy fent is látható. Lehet hogy NZ fog elesni legutoljára, de odamenni, ott élni már most is kihívás szenvedés. Lemondtuk, maradtunk.
Korábban Új-Zélandra a bevándorlás úgy nézett ki, hogy 1,2 mrd Forint befektetésével másnap állampolgár volt az ember, csak az orvosi vizsgálat – nem-e ebolás stb. – volt kötelező; plusz a család, azaz feleség és gyerekek. 400 m Forint befektetésével tartózkodási, és három vagy öt év után állampolgárság. Na, ez megszűnt a kovid előtt már.
Ingatlanozás, azaz bunkerépítés, szintén le lett állítva; tudtommal.
A meghívásos – munkaadó által – ezek szerint (Minato) működik, de hogy állampolgárságot lehet-e szerezni nem tudom. Azt viszont igen, mármint nyilatkozta kínai politikus, hogy Új-Zéland éppen az „elit” – értsd „hollywoodi” milliárdosok – miatt dafke atomcélpont, amúgy is az.
Uruguay, más nem igazán. Bátrabb, vállalkozókedvűbb és gyerek nélkül még Argentína, bár az most éppen Amerikával kacsintgat, ahogy egyébként Uruguay is; Chile eleve. De Dél-Amerika déli része nem atomcélpont és az „élelmiszer raktárat” (Uruguay 60 millió ember minimum, csak mezőgazdaság, plusz Argentína északi része) soha nem fogja egyik fél sem bántani.
Természetesen egyéb helyek is alkalmasak lehetnek, de nagyon speciális esetekben. Akár az USA is, vagy Oroszország, vagy éppen Namíbia stb.
Re:15 Jövőnk
Ha én egy elborult diktátor lennék egy szép nagy piros gombbal, akkor Új-Zéland az első célpontok között lenne, hogy a menekülő patkányok ne éljék túl…
Teljesen fals ez a fajta „túlélési” biztonság, ezzel csak a gazdagabbakat akarják lehúzni, és hülyíteni.
Ha rendesen menekülni kellene, ahova nem ér el kvázi senkinek sem a keze, akkor másik bolygóra kellene költözni, de ahhoz nem gazdagnak, hanem ultragazdagnak kell már lenni.
Azon gondolkodom néha, hogy ha nagyon sok pénzem lenne a túlélősdire, akkor vennék egy bazi nagy hajót, és azon próbálnék meg egy jól működő, stabil közösséget összehozni. Az aztán arra jár, amerre akar, amerre éppen a legbiztonságosabbnak tűnik, ahol éppen béke van. Ha kell ki is köthet utánpótlásért, ahol éppen nyugi van.
5 – Ábel:
Atomháború esetére ez nem megoldás.
6 Szerintem atomháború esetén is lesz olyan területe a Föld óceánjainak, ahova senki nem akar lőni, mert minek.
Az más kérdés, hogy ha egy rendes hadsereggel/légierővel/haditengerészettel rendelkezpő ország ki akarja lőni a hajót, azzal szemben nemigen tud védekezni egy ilyen magánhajó. Rongyos szomáliai kalózokkal szemben fel lehet még fegyverezni, komoly ütőerő ellen nem.
Az megint igaz, hogy ha olyan alapos atomháború lesz, ami az egész Föld felszínén az élettel összeegyeztethetetlen szintű sugárzáshoz vezet, akkor megdöglünk a hajón, de ilyen esetben az atombunkernek se sok értelme van. Néhány évet lehet csak nyerni benne. De ilyet szerintem senki nem akar.
Elkerülhetetlen és váratlan halál ellen alkalmazható az önkéntes eltávozás.
8 Mindenki elkerülhetetlenül meghal egyszer, bármi történjék is. Mit segít ezen az öngyilkosság?
Tibor bá’t idézve: https://www.antalffy-tibor.hu/3692-2#comment-307381
„Ami előttünk áll azt nem lehet túlélni. Aki felkészül az néhány héttel, esetleg hónappal túléli a többit. Magyarul ő hal meg utoljára. Ezért nem érdemes tolakodni.”
danek 10, igen, és ahogy én már korábban is kifejtettem, ez csak akkor igaz, ha a „Föld felszínén az élettel összeegyeztethetetlen szintű sugárzás” lesz. Pár éve már ismételgetjük itt magunkat ebben a témában.
5 – Ábel:
„Ha kell ki is köthet utánpótlásért, ahol éppen nyugi van.” Ha ez 15.000 km-re van, mire odaérsz, már lerombolták.
A jelenlegi arzenállal semmiképpen nem lehet a Föld bolygót globálisan sugárszennyezetté tenni… de még az Egyesült Államok egészét sem. EZ egy irtózatos tévedés sokak fejében, egészen fel a tudományos elefántcsont toronyban csücsülőkig.
Hiroshima…
2056 nukleáris robbantás 500-600 megatonnával 1945-2015 között, ennek a zöme 1960-as években…
Cár bomba 50-58 megatonna, bár légi volt, visszapattanás történt, így gyakorlatilag félig felszíni…
A reaktorok, az már komolyabb, de az se a The 100 féle armageddon.
új zéland az öt szem egyik tagja, tehát lehetséges célpont, másrészt a tűzgyürün fekszik így ott a nagy földrengések kockázat elég magas. Nem ideális lakóhely.
3,Jövönk
Ha atomháború tör ki, minden velejárójával egyetemben, akkor miből gondolod, hogy a sugárszennyeződés nem terjed szét a bolygó teljes felületén?
Van egy nagyon lebilincselő film a témában, nem sci-fi és nagyon közel jár egy atomháború utáni végnapokhoz, valamint a menekülés kilátástalanságához.
A cime On the beach.
15 – bálint:
Az On teh beach filmet 1959-ben kezdték vetíteni. Ez kizárja, hogy túlzottan autentikus lenne.
15, bálint
Szerintem *Jövőnk* azt következtette ki, hogy először megütik a polgári infrastruktúrát (földi, tengerfenéki), hogy polgárok által teremtett káosz akadályozza a hadak vonulását és hozzáférését pl. raktárakhoz. Utána a sokszoros légnyomás beállításával (pl. 1400 méter magasságban robbanjon) a harcjárművek, hadihajók és egyéb létesítmények halkonzerv módjára nyíljanak fel. Ez azzal járhat, hogy lényegesen kevesebb lesz utána radioaktív bomlástermékek kimosódása a légkörből.
Az ( ócska)vas korszak így köszönhet be számos barátságtalan orosz – ellenes országban.
Az időrendi történelmi párhuzamokat össze lehet állítani, most a finn háború zajlik, csak épp Donbasszban…utána egy még hatalmasabb összecsapás következett.
De addig lehet, hogy elfogynak a románok, lengyelek, bulgárok…meg efféle népek.
16,Tibor bá
A fall out lehetőségéről volna szó, amit a szelek lassanként szétteritenének az egész Földön.
Anno a csernobili katasztrófa után alig 2-3 nappal nálunk zuhogott a szerencsére csak enyhén rádióaktiv eső. Pedig hol vagyok én Ukrajnától.
17.Gumihuszar
…”Ez azzal járhat, hogy lényegesen kevesebb lesz utána radioaktív bomlástermékek kimosódása a légkörből…”
Hova mosódik ki? Egy bomba robbanása adott mennyiségü sugárszennyeződést termel, sok robbanás rengeteget.
Mi lesz vele, nyomtalanul felszivódik?
… ezredszer, felezési idő. A másodperces-perces-órás sugárzás nagyon erős, de nagyon rövid idő alatt eltűnik, a nagyon hosszú idejű nem erős. A jód-131 hamar eltűnik, és ne felejtsük el irdatlan területről és légtérről beszélünk.
A légi robbantásnál nincs sugárszennyezés fallout-al (kihullás), csak alatta a kezdeti ionizáló, amit szűk lokális területen kavar meg a szél (dinamikus lökéshullám).
Légi robbantásnál nem alakul ki erős lökéshullám, azaz magas psi érték, de annyi igen, hogy házaknak annyi, ezért 16-17, vagy éppen 20-25 psi értékre beállítva adódik az adott magasság. Tankhoz, bunkerhez, silóhoz (nem gabona), ez semmire nem elég. Siló pár ezer psi, ami felszíni, tankot pontosan meg nem mondom, de arrébb löki 20-30 psi… mást nem csinál.
Bálint, nem gúny, de kb. pisi az olimpiai medencébe.
Olvassátok már el a szakirodalmat, ott a weboldalamon a link hozzájuk. 10 éve megy ugyanez…
20,Jövönk
O.K. elfogadom magyarázatodat, megnyugtattál.
Köszönjük, Jövőnk a szakszerű magyarázatot.
Mit gondolsz a hajós megoldásról? Nem mintha lehetőségem lenne meglépni, csak ha nem hülyeség, akkor lehet, hogy másoknak opció. Illetve a nagyon gazdagok lehet, hogy eleve tesznek erre a lóra is.
A magyarázat szakszerű, valóban.
Kérdésem laikusként: arra van valamilyen modell, hogy mi történik a kb. 440 atomerőművel egy atomháború esetén? Azok sem fogják lakhatatlanná tenni a bolygót?
23. mindenf
A reaktorok leolvadnak, és a nagy hő hatására, a magok elkezdenek beleolvadni a földkéregbe, aztán mennek lefele, amíg van bennük nafta. Fukusimánál is ez történt. Amelyik reaktormagot nem sikerült hűteni, az el kezdett beleégni a földkéregbe. Amelyiket hűtötték, az nem égett be, maradt a helyén, de annál rengeteg rádióaktív víz keletkezett, amit tárolási nehézségek miatt éppen a napokban kezdet beleengedni a tengerbe (mert, hogy nem is veszélyes – szerintük). Így visszatekintve bátran fel lehet tenni a kérdést, hogy mi lett volna a jobb megoldás. Az első vagy a második. Szerintem az első. Ti. ha a földkéregbe beégő és folyamatosan süllyedő reaktormag el is pukkan több száz vagy ezer méter mélyen, az senkinek nem fog bajt okozni itt a felszínen. De lehet, hogy rosszul gondolom.
22. Ábel
Szerintem a hajós megoldás a legjobb, ugyanis folyton változtatja a helyét és ha csak tengeri kalózok vagy kósza hadihajók meg nem támadják, nincs veszélyben. Szemben egy szárazföldi bunkerrel, amit megfelelő bányagépekkel na meg egy kis robbanóanyaggal, egy nap alatt felnyitnak. Ha pénzem lenne, én is ebbe fektetnék. Vennék ócskavas áron egy selejtezés előtt álló közepes teherhajót (mindjárt leírom, hogy miért ilyen típusú hajó kellene). Pl. A MAHART néhai Petőfi, Ady, Vörösmarty vagy Csokonai hajója közül bármelyik megtenné.
https://itthonrolhaza.hu/volt-egyszer-egy-duna-tengerjaro-flotta-2-resz/
Felújítanám, a belsejét átalakítanám úgy, hogy pár tucat ember lakhasson benne (semmi luxus!). A fedélzeten lépcsőzetes elrendezésben kialakítanék zöldségtermesztésre alkalmas felületeket, napenergiával vizet párolnék, illetve befognám az alkalmankénti érkező esővizet, amivel aztán öntöznék. A fedélközben, azon a részen, ahol nyitható a rakodó hangár teteje (jellemzően 20×15 m-es nyílás) ott állattartásra alkalmas felületeket alakítanék ki. Szárnyas, féltucatnyi marha, tucatnyi juh, sok nyúl (a számuk meghatározását agrár szakemberre bíznám, hogy a rendszer önfenntartás közeli állapotban legyen – a minimális többletenergiát a partról szerezném be). A hajót pedig mindig több 10 tonna gabonával és takarmánnyal, valamint műtrágyával tartanám készenlétbe, mondjuk egy kikötői bérelt helyen. Ha sok pénzem lenne, akkor még egy könnyű helikopter is rendszeresítenék, hogy időnként azért körbenézzek, mi merre mekkora.
Tudom könnyű leírni, de nehéz összehozni egy ilyen túlélő hajót. Több millió dollár kellene hozzá. Igaz, ez még egy magyar gazdagnak sem okozna problémát.
Nem akarok visszaélni Tibor bá utolsó posztjával, csak találtam egy honlapot, ami szerintem másnak is érdekes lehet a társaságból:
kiutak.hu
Bizonyos értelemben hasonló az alapállás – a kiindulási pont, hogy zsákutcában vagyunk – bizonyos értelemben pont ellentétes azzal, amit Tibor bá hirdetett, hogy mindenképpen vége a dalnak, mert kiutakat keres, mutat. Nem tiszteletlenségből teszem ide, vagy hogy utólag vitatkozzak még Vele – és Jövőnkkel, Kedves Loránddal, hanem mert úgy vagyok vele, hogy akár vége lesz mindennek végül, akár lesz még kiút érdemesebb úgy élni, hogy adjunk annyi esélyt magunknak és az utókornak, amennyit csak lehet.
26 Ábel
Hány éves vagy te, királyfi? Belenéztem pár videójukba, Tibor bá fél kézzel kapta volna cafatokra ezt a gárdát, ami meg engem illet, nem érdekel. Ha egy ilyet láttál, mindet láttad, én meg csak a Hajnalvilág könyv megírásától számolva 15 évet töltöttem helykereséssel. Experience is what you get when you don’t get what you wanted.
Közben viszont megtaláltam azokat a kutatókat, akiknek a mai világot köszönhetjük – mind a működő alapokat, mind pedig a szerintem egyértelmű használati utasítás és figyelmeztetések semmibe vételéből származó következményeket. Végül összeállt a kép. Nem esett jól. A következtetés, hogy minden vágyam ellenére semmit nem tudok tenni azért hogy „jobb legyen”. A képlet egyetlen paraméterét változtathatom meg parányi eséllyel – de a híreket elnézve nyilván azzal is csak egymást irtanátok, szóval… nem kell nagyon erőltetni.
Ezt akartam elmondani Tibor bának. Érzésem szerint ő nagyon szeretett volna megszabadítani a felelősségtudatom és lelkiismeretem nyomásától (szerintem ennek értelmezése, a belőle levont következtetés volt az egyetlen különbség köztünk).
Viszlát és kösz a halakat.
(ajánlott kiegészítés az Útikalauz értelmezéséhez: Douglas Adams: Utoljára látható)
27 Most mit kell itt nekiállni személyeskedni?
Lehetne még erről beszélgetni, de ebben a hangnemben nem állok le veled. Pláne nem itt és most, hogy Tibor bá halott.
Egyértelmű, hogy sokan szívesen folytatnák a párbeszédet , de érdekes módon az email elérhetőségét mégse adja meg senki.
Nincsen sajátságosabb lény mint az ember.
colombus1492szerviz@gmail.com
Az összeeomlás pedig feltartóztathatatlan, csak nem tudni mikor és a lakott világ mely részein következik be.
Én szívesen megadom az e-mail-címemet: janifromhungary@yahoo.com. Nem nézem viszont rendszeresen, és nem vagyok egy nagy levélíró általában.
Szerintem nem visszaélés az utolsó poszttal, Éva az utolsó szolgálati közlemény kapcsán kérte, hogy azt tartsuk tiszteletben. Én sem értem Kedves Loránd indulatát, de ez nem szokatlan. Felesleges megsértődni rajta, de valóban fogalmazhatott volna úgy, hogy ne vágja el az értelmes diskurzus lehetőségét.
Kedves Loránd, örülök, hogy újra olvasom soraid. Továbbra is az a benyomásom, hogy az emberiségen kívül, esetleg felül érzed magad, a „használnátok” kifejezés erre utal. Tibor bá’-t nagy kegyesen hasonló piedesztálra emeled, de szerintem ő több különbséget fel tudott volna sorolni kettőtök között. Örülök, hogy összeállt neked a kép. Én úgy értelmezem, hogy van most egy nagyjából koherens világnézeted. Az adott következtetésre szerintem sokan eljutottak, de aztán az újabb információk, személyes tapasztalatok miatt újra változtattak a véleményükön. Akár megelégednek azzal, hogy megteszik a tőlük telhetőt, hogy a világ jobb legyen, mint nélkülük lenne, akár cinikusan beleszarnak mindenbe, és inkább tovább fűtik a kazánt, hogy lesz, ami lesz. Ha valaki ismeri a Douglas Adams életművet, az érteni fogja az utalást, így felesleges (kontraproduktítv) a magyarázat, a többieket meg vérig sérted, így csak azért sem fogják elolvasni. Tudom, hogy nem érdekel téged, hogy a hülye tömeget vérig sérted, csak egy bizonyos nívót elérő emberekkel kommunikálsz. Az egy bizonyos nívót elérő embereket viszont érdekli, hogy vérig sérted a tömegeket, empátiát érez irántuk, és nem fognak veled szóba állni, főleg hogy jó eséllyel őket is ledorongolod. Ábel egyébként egy kifejezetten értelmes, tájékozott, jóindulatú ember, aki nem tudom, hogy mivel érdemelte ki ezt a stílust, amit megengedtél magadnak.
30 – Köszönöm, Jani!
29 – Alapvető kiberbiztonsági szabály, hogy az ember nem rak ki olyan e-mail-címet publikus felületre, amit amúgy használ is, mert megtalálják a botok, és egy szép napon arra kelsz, hogy használhatatlanná szemetelték a postaládádat – és akkor még könnyen megúsztad. Ha csinálsz egy külön címet, ami hadd vesszen – az más kérdés.
Ezek szerint csak én hallom a „Hány éves vagy te, királyfi?” kérdést Markos hangján. https://www.youtube.com/watch?v=yCwQgE9NUvI ÉN futottam túl sok kört hasonló helyeken mint a nevem mellett említett kiutak.hu, megtanultam a leckét, már nem hiszek a mesékben.
Elnézést kérek, Éva, ha nem gond kérlek töröld majd a 27-et meg ezt is. Felejtsetek el.
Nem törlöm az utóbbi hozzászólásokat, mert a leírtak egyértelműen bizonyítják, hogy semmi türelmetek egymáshoz. Alkalmanként belétek bújik a kisördög és mindenáron földbe kell döngölni egymást, be kell bizonyítani, hogy a másik milyen hülye (van rá eset), bezzeg én milyen okos vagyok. Persze, nem mindenkinek a véleménye, észrevétele azonos , de azért még nem kell sértegetni a másikat. Ezt már hosszú-hosszú évek óta folytatjátok.
Minden idejáró hozzászólónak meg van a maga értéke, persze vannak gyenge pontok is, de ezt bántó módon ne élezzük már ki.
33.
Kedves Éva !
Mélységesen egyetértek a hozzászólásoddal.
” Minden alkalommal, amikor úgy akarjuk a saját helyzetünket javítani, hogy másokat gyűrünk magunk alá, szóval, tettel, hallgatással, akkor valakit bántunk, amire a másik emlékezni fog egész életében, különféle lelki bajokat előidézve. Az egónk pillanatnyi megelégedésének árát más fizeti meg, sokszor egy egész életen keresztül, és a rossz közérzeten, lelki bajon, kedvtelenségen, stresszességen keresztül a szűkebb-tágabb környezet is. Az egónk a családon belüli bántalmazás fő hajtóereje. Komplex világunkban egyébként is sok stressz ér minket az életünk során, a még több bántalom az egónk pillanatnyi megelégedéséért erős túlzás.
Az annyira ismert, jól táplált és dédelgetett egónkat elfogadjuk, a megfelelő körítéssel férfiasnak vagy nőiesnek gondoljuk a másokon átgázolást. Ezáltal egyrészt torzítjuk a gondolkodásunkat, illetve fenntartjuk azt a közfelfogást, ami a mi túlzott önérdek érvényesítést elfogadja. Másrészt mások egoista viselkedésének elfogadásával, hallgatólagos támogatásával ágyazunk meg annak, hogy ne kelljen korlátozni a saját ugyanilyen viselkedésünket és gondolkodásunkat. Pedig mindenkinek jár a méltóság, mindenki jóérzése számít, mindenki motiváltságára szükségünk van ”
Idézet a mai Telexből
32 Kedves Loránd, jössz, beszólsz, leszólsz, ködösen meglebegteted, hogy tudsz valamit, aztán elköszönsz. Tipikus.
Szerintem túl hamar leírtad őket. Nem azt mondom, hogy pont ők lennének azok a közösség, akikhez akár neked, akár nekem vagy bárki másnak csatlakoznia kellene, de ezt ők se mondják.
Több száz pontjuk, bejegyzésük van, aminek csak egy része videó, egy része írott saját anyag, egy része referencia mások műveire, amiket fontosnak és hasznosnak találtak. Köztük van az általad is promótált helyipénz/szívességbank, és az Országh József által írt Vízgazda, az alomszékkel, amiről Tibor bá is írt posztot vagy tíz éve.
Tehát nem azt mondják, hogy ha majd Kedves Loránd a zsenijével csatlakozni kegyeskedik hozzájuk, akkor majd megváltják a világot, mint valami akciófilmben, hanem gyűjtik a jó gyakorlatokat, amikkel ténylegesen lehet valamit tenni, hogy a jó irányba forduljon a szekér végre. https://kiutak.hu/rolunk/
Egyébként kíváncsi lennék, hogy mire gondolsz a „mai világ” alatt, mely kutatókra, és milyen használati utasításra.
Kedves Éva.
Csak egy javaslat jutott eszembe ha már posztokról van szó. Szerintem az is jó megoldás lenne ha csak havonta tennél fel egy üres posztot, és most fordítva csinálnánk.Nem a bloggazda jönne a cikkekkel hanem mi olvasók írnánk be
aktuális eseményeket a háborúról, klímáról ami épp történik nagyvonalakban és ezeket vitatnánk meg.
Talán neked is jó lenne hogy nem széledne szét a közösség és délutánoknént főleg télen újra elhoznánk a „világvége hangulatot”, mert azért most is van téma.A világvége hangulatot pozítív értelemben értem.
. Például aki akarna beszállhatna a honlap fenntartásába.Neked pedig Éva nem lenne annyi dolgod mindennel mint Tiborbának hanem csak olvasád a hozzászólásokat
és a téli délutánokn legalább lehet elterelődne a figyelmed,
Persze ez csak egy opció a lehetséges folytatások közül.Olyan persze semmi sem lenne mint Tiborbával de talán egy ilyen megoldás mindenkinek jó lenne és úgymond senkinek sem adna napi több órás munkát, mert
mint tudjuk Tiborbá sokat dolgozott a bloggal.Ez a megoldás viszont jó lenne ,mert senkinek sem lenne plusz munka és tovább élne a közösség és néha néha megvitatnák a nagyobb eseményeket.
Kedves andrew!
Az ötlet jó. Kivitelezése számomra nem egyértelmű. Úgy tudom, hogy a posztok feltételéhez a bloggazdának van hozzáférése.
Elnézést, de annak idején, én ebben nem vettem részt, Tibor bá’ csinálta.
Minden tanácsot, segítséget szívesen fogadok.
20. Jovonk
Miképp lehet elérni az oldalad?
Éva.
Sajnos nem tudom hogy lehet új posztot feltenni de itt volt régebben hozzászóló aki járatos volt ebben.Gondolom csak pár egyszerű lépés lenne és reméljük hátha van itt aki megírja hogy hogyan kell.Amire még fontos figyelni az a domain név lejárata.Régen volt egy olyan oldal ahol ha beütöttük az oldalcímet akkor kiírta a lejáratot de most nem találom vagy már lehet nem publikusak ezek az adatok, mert változott a törvény.
Ha esetleg nem írja meg senki megpóbálok a googleba keresni erről valamit de jobban nekem is hétköznap van időm erre amikor a munkahelyen vagyok,
Jövőnk
Én is ráfrissítek sokszor a honlapodra de látom hogy megszűnt.Arra is gondoltam hogy upgradelés alatt van és valami új frissített tartalmat hozol rá.
41. andrew
Az „antalffy-tibor.hu” domain 2024-07-26-án jár le.
A webtárhely lejáratára csak a tulajdonos lát rá, az is fontos lenne.
Tényleg jó lenne, ha hetente kerülne fel egy új poszt ahová bárki beírhatna. A poszt címe a felkerülés dátuma lehetne, így könnyebb lenne eligazodni.
andrew!
Az üres poszt volt számomra kérdéses.
Az adminisztrációba csak a bloggazda tud belépni. Elküldött anyag feltétele már kivitelezhető.
Bár még nem tettem fel posztot, de a Tibor már mutatta. Nem merem biztosra mondani, hogy sikerül, de megprőbálhatom.
Moda, ezt iderakni szkeptikus kritika nélkül: Tibor bá szellemiségének a meggyalázása. És visszaélés azzal, hogy már nem tud rá reagálni.
Én nem mondom, hogy Gröning sarlatán volt, vagy hogy Tibor bának igaza volt a következetes materializmzusával, de ezt ebben a formában visszaélésnek tartom.
Ha Gröning módszerét akarod propagálni, ám tedd, de ehhez használj saját platformot, ne Tibor báét!
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az engedély megadása nem visszaélésre ad okot. Minden ilyen szemét törölve.
Hogyan tudott az új-zélandi haditengerészet ilyen gyorsan elsüllyeszteni egy 100 millió dolláros hajót?
Hatalmas veszteség érte az új-zélandi haditengerészetet – egy 100 millió dolláros hadihajó leégett és elsüllyedt. A HMNZS Manawanui egy Szamoától délre végzett hidrológiai felmérés során zátonyra futott, a legénység pedig a vészjelzés leadása után elhagyta a hajót. A hajó ezután ismeretlen okból kigyulladt, de a tűzoltóknak nem volt tűzoltó felszerelése a tengeren. A drága hajót 2019-ben helyezték üzembe. Használtan vásárolták meg Norvégiában. Új-Zéland akkori védelmi minisztere „vízválasztó pillanatnak” nevezte a vételt. A szakértők most azt próbálják megérteni, hogy az új-zélandi tengerészek hogyan veszíthették el a hajót ilyen gyorsan.
A legénység 75 tagját és utasát mentőcsónakokban evakuálták a hajóról, hárman orvosi ellátásra szorultak. A hajót 2003-ban építették a norvégiai Gurskenben található Myklebust Verft hajógyárban az Østensjø Rederi, egy norvég olaj- és gáziparnak tengeri szolgáltatásokat nyújtó vállalat számára és eredetileg Edda Fonnnak hívták. 2018 augusztusában 103 millió dollárért megvásárolták az új-zélandi haditengerészet számára, a dániai Frederikshavnban található Orskov Yardban búvár- és vízrajzi rendszerekkel szerelték fel utólagosan, 2019 májusában szállították le Új-Zélandra és június 7-én a Devonport haditengerészeti bázison Manawanui néven használatba vették az ország haditengerészetében. Yvonne Gray, egy volt tanárnő, aki feleségével az észak-angliai Yorkshire-ből költözött ide, tavaly december 9-én vette át a Manawanui, az Új-Zélandi Királyi Haditengerészet búvár- és hidrográfiai szakhajójának parancsnokságát. Az ő parancsnoksága alatt a hidrográfiai segédhajó zátonyra futott.
A vízrajzi munkát végzők hozzáértését illetően is kérdések merültek fel. Tekintettel azonban arra, hogy a Manawanui parancsnoka, Yvonne Grey egy másik nő felesége, feltételezhető, hogy a kompetencia – a brit és az amerikai haditengerészethez hasonlóan – az új-zélandi haditengerészetnél is másodlagossá válik, és a „befogadás” és a „liberális értékekhez” való ragaszkodás az elsődleges. Az új-zélandi védelmi minisztérium dicséri őt gyors gondolkodásáért és gyors döntéséért, hogy elhagyta a hajót és megmentette a legénységet, ezzel megakadályozva a haláleseteket. A helyi média munkatársai hozzáteszik, hogy sajnálatos, hogy nem tudta gyors gondolkodással és gyors döntéssel megmenteni a hajót a zátonyra futástól.
Forrás: Armádny magazín, Szlovákia