(3482) Fukushima

Tibor bá’ fordítása online

 

2021 a 89. év

A héten volt tíz éve, hogy a fukushimai japán atomerőműt egy cunami lerombolta, baljóslatú romjai a mai napig nincsenek eltakarítva. 2011 március 11.-én hatalmas földrengés 14 méter magas cunami hullámot hozott létre, ami elpusztította az atomerőművet Fukushima városában.Tíz évvel később a romok eltakarítása alig kezdődött el.

Hatalmas mezőgazdasági terület, és közeli városok radioaktív szennyezése még mindig nagyon magas, emberi tartózkodásra alkalmatlan. Állandó ellenőrzésre van szükség, mert a megsemmisült reaktor képes további bajokat okozni. Még legalább 20 évre van szükség ahhoz, hogy a helyzet biztonságos legyen.

Kezdetben a helyzet súlyosságát eltörpítette a cunami által okozott egyéb károk, elsősorban a közel 20.000 emberáldozat a tengerpart mentén, akik lakhelyeik is romokba dőltek. Napokon át lehetett látni TV tudósításokban a mentő alakulatok szívszorító munkáját, és a hozzátartozók egymás keresését a gyűjtő központokban.

A katasztrófa alul jelentése: A hat reaktorban bekövetkezett rombolás mértékét kezdetben nem vették észre. Amikor kiderült a valóság, iparkodtak kicsinyíteni azt.

Mivel a cunami megsemmisítette a hűtést, három reaktor leolvadt, de ez a tény nem volt publikus. A túlhevült uránium fűtőrudak megolvadtak és megolvasztották a  burkolatot. A burkolatban lévő cirkon reakcióba lépett a hűtővízzel, hidrogén fejlődött, ami március 14.-én felrobbant.

A radioaktív fenyegetés szélirányban olyan nagy volt, hogy 164.000 embert ki kellett telepíteni az otthonából. Ezek közül sokan soha nem fognak oda visszatérni a szennyezés mértéke miatt. A visszatérés elősegítésére a kormány 28 milliárd dollárt költött, miközben 17 millió tonna nukleáris hulladékot gyűjtöttek össze.

A japán kormány mindent megtesz,hogy az emberek memóriájából kitörölje a három reaktor leolvadását, és a radioaktív szennyeződést. Azonban a katasztrófa hatása Japánban és a világ többi részén máig érezhetőek. Japán 54 működő reaktort leállított, de a kormány és a nukleáris vállalatok mindent megtesznek, hogy újranyitásukat az emberek elfogadják.

Jelenleg 33 reaktor újraindítható lenne, de csak kilenc működik 5 állomáson. A világban az emberek atomerőmű ellenessé váltak. Azonban Japánban a Fukushima krízis még messze nem múlt el. A kormánynak szembe kell nézni kompenzációs követelésekkel a lakosság részéről, és a roncsok eltávolításának költségei egyre csak emelkednek.

A legnagyobb problémát az 1.250.000 tonna radioaktív hűtővíztől való megszabadulás jelenti, amit a roncsok hűtésére használnak, és amit hatalmas tartályokban tárolnak, de meddig? 2020 októberében a kormány nyilvánosságra hozott terveket a hűtővíz Csendes-óceánba engedésével kapcsolatban, mert semmi más megoldást nem tudtak kitalálni, de ez a halászok között hatalmas felháborodást okozott, mivel félnek, hogy a kifogott halakat nem lesznek képesek értékesíteni.

Hosszú távú műszaki problémák is vannak. A reaktorok magját nem lehet megközelíteni. Különleges robotokat készítettek a reaktor mag szétszedésére, ami a lehető legnehezebb műszaki megoldás, mivel a nagy fokú radioaktivitás megtámadja a robotok elektronikáját, és a drága robotokat használhatatlanná teszi.

A kormány folyamatosan biztosítja az embereket, hogy a helyzetet ellenőrzés alatt tartja, annak ellenére, hogy több évtizedig eltartó munkálatokra van szükség a környék lakhatóvá tételéhez.

Környezetvédők folyamatosan kritizálják a kormányt, mert a környék radioaktivitással szennyezettsége meghaladja az elfogadható biztonságos értéket, ami szerintük nem teszi lehetővé az emberek visszatelepítését.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

14 gondolat erről: „(3482) Fukushima

  1. pontosítok: a szennyezett vizet már évek óta az óceánba engedik, mivel a tartályokba csupán egy viszonylag rövid ideig tudták felfogni, utána nem volt több tartály, illetve nem volt hova rakni a tartályokat.
    A kárelhárítási munkák idöigényességét jól jelzi, hogy a leolvadt reaktorba 8-9 évig tartott (!) míg sikerült bejuttatni egy robotkamerát, ami közvetített némi fekete-fehér képet. Egészen addig, csak számítások álltak rendelkezésre arról, hogy milyen lehet (!) a helyzet.
    Érdemi kárelhárítás mind a mai napig nem kezdödött el, még mindig csupán az elökkészítési munkák és a szennyezödés terjedésének megakadályozása folyik. Ez utóbbi “eredményességét” jelzi, hogy tavaly kénytelenek voltak nyilvánosan is bejelenteni, hogy a szennyezet vizet nem tudják tárolni ( és hol vagyunk még akkor a semlegesítéstöl ), ezért hivatalosan is az óceánba fogják engedni. Nem hivatalosan már hosszú évek óta ez történik.

  2. Régebben olvastam valahol (lehet, hogy itt), hogy már néhány évvel az esemény után mérhető volt a szennyezés mindenhol, tehát a tenger- és óceán áramlatok, hullámzás, apály-dagály eljuttatták mindenhová.
    Van erről valami friss tanulmány?
    Tehát , hogy szabad még egyáltalán tengeri/óceáni halakat enni ?

  3. Nem mellesleg nem csak Fukushima és Csernobil volt, a Wikipédia oldalon felsorolnak pár publikussá vált komolyabb esetet, de pl. a 2017 szeptemberi Dél-oroszországi (Majak) esemény még nincs a listában.
    en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_and_radiation_accidents_and_incidents#Nuclear_plant_accidents

  4. Számomra nagyon elgondolkodtató ami a Japán atomerőművel történt.Ebben az esetben nincs emberi mulasztás,nincs technikailag megalapozatlan gépezet és mégis megtörtént a tragédia.Bizonyíték,hogy a véletlent nem lehet kiszűrni,nem lehet elkerülni.Elgondolkodtató,hogy az ember a tudomány nevében mennyi minden kockázatot vállalt,mennyire a jelen boldogságát kényelmét nézte, akár a jövőnk megsemmisítése révén is.Tovább megyek.Egyáltalán milyen a mi tudományunk?
    Mérnökként engedjétek meg,hogy az energiából induljak ki.Megdöbbentő,hogy az ember energetikai téren semmit sem hozott létre.Mi csak energia felhasználók ,elnyelők,pocsékolók vagyunk.Sajnos még tárolni sem tudjuk!Amikor meggyújtottuk az első tüzet büszkék voltunk,hogy meleget csináltunk,de a meleget a mi földanyánk szolgáltatta az erdővel , a fával.Azután rájöttünk,hogy a föld mélyéből fel lehet hozni a szenet,ami szintén energia,de a szenet is a föld adta nekünk.Azután rájöttünk,hogy van még energia kőolaj és földgáz formájában ,de ez is azé a golyóbisé amit földnek nevezünk.Azután rájöttünk,hogy vannak olyan anyagok is amik képesek hasadni bizonyos körülmények között ,de ez az alapanyag is a föld tulajdona.Tehát eddig a tudományunk odáig nőt,hogy megtanultuk a föld kincseit ellopni ,és mindezt elég rossz hatásfokkal tettük,mert amit a világmindenség ezen a földön évmilliárdok alatt megteremtett,addig mi a nagyra becsült tudományunkkal 2-3 ezer év alatt elherdáltuk.Ezért említettem a lopás szót Arról talán nem is kell említést tenni,hogy a nagy-nagy tudományos erölködésünk közepette annyi szennyező anyagot bocsájtottunk a szabadba,hogy csak szégyenkezésre van okunk. Eközben mérhetetlenül büszkék lettünk!Mennyi mindent feltaláltunk.Már-már mindent tudunk.Elhangzott ez a mondat a mostani katasztrófa,a covid vírus megjelenésekor is!Persze folytathatnám a sort a táplálkozásunkkal is.Érdekes,hogy a táplálékot sem mi állítottuk elő,hanem a föld! Igen a nagybetűs FÖLD a lábunk alatti….és még mindig tovább lehet lépni.Mert a föld is igényli az energiát, amit a napunk az a izzó csodagolyó ad! Mi eltartottak vagyunk valamennyien,csak hiányzik belőlünk egy jó adag alázat.
    Tibor bá is valamikor kifejtette,hogy Ő tudomány hívő! Nos Fukushima is csak egy intő jel egy mély sebet okozó jel a sok-sok közül,hogy vigyázzunk ezzel a hittel!A tudomány kizárólag emberhez köthető és hajlamosít arra,hogy istennek képzeljük magunkat! …és ez lesz a legnagyobb tévedésünk!

  5. Re:4
    “Ebben az esetben nincs emberi mulasztás,nincs technikailag megalapozatlan gépezet és mégis megtörtént a tragédia.”
    Bizonyítottan alul/rosszul volt megtervezve az erőmű, kezdve az alulméretezett védőgáttal(nem volt tartalék a védelemben), alsó szintre épített tartalék generátorokkal, amik a vízbetörés után egyből leálltak, nem földrengés álló alállomással(japánban elő szokott fordulni néha napjában…), ami úgy csuklott össze, mint egy kártyavár, törésvonalra épített erőmű külön dicséri a tervezők előre látó képességét, hidrogén rekombinátor lespórolása, arról nem is beszélve, hogy egy végtelenül elavult erőmű típus robbant fel, aminek a passzív védelme nagyon csekély volt, jól le is olvadt az egész kóceráj, stb, stb.

    Sorozatos tervezési hibák, mulasztások, és a japán mentalitás vezetett katasztrófához, amit én nem neveznék “nincs emberi mulasztásnak”. 😉
    Hál istennek ez az eset jól keresztbe tett az atom reneszánsznak, mert ha nem így lett volna, akkor a kivénhedt ócska gen1-es rektorokról még most is úgy beszélnének, mintha egy soha meg nem hibásodó reaktor típus lenne, és 80 évig üzemben tarthatóak lennének.

  6. 4. sandor55

    És akkor tedd hozzá, hogy itt most nem másról, mint egy “egyszerű” vízforralóról beszélünk.

    5. dajtás
    Sándorral értek egyet, nem történt emberi mulasztás. Az általánosan alkalmazott elvek alapján. Ugyanazon elvek alapján, amelyek alapján SOHA, SEMMI nincs kiértékelve a teljes életciklusa folyamán. És ugyanezen elvek alapján lehet környezettudatosnak nevezni azt az idiótát, akik pet palackokból tutajt / hajót / mesterséges szigetet épít, és azt állítja, hogy ezzel újrahasznosította azokat. Pedig csak összehordott egy rakás szemetet egy kupacba. Vagy aki újrahasznosított műanyagból fát imitáló deszkákat készít, amelyből kerti pad lesz. Újrahasznosított? Igen. Megoldott valamit, eltüntetett valamit a szemétből? A szemét szemét maradt, csupán új formát kapott.

    Ezért nem vagyok oda a villanyautókért sem, amelyek első lépésben tehermentesítik a városokat, a szennyezést kevésbé frekventált helyekre áthelyezve (persze ez kicsit elnagyolt, de viszonylag jó megközelítés ). Én annak örülnék, ha minden városlakó fulladozna a füsttől és szmogtól, mert akkor kikényszerítenék az igazi megoldásokat, nem olyanokat, amelyek csupán eltüntetik a szem elől a kellemetlen dolgokat. Az igazi az lenne, ha mindenki a saját bőrén tapasztalná a kényelem és fejlődés árát. Úgy nagyon egyszerű az élet, amíg másokra / más helyekre lehet hárítani mindent.

    Természetesen minden bokorból elő lehet húzni 100 tudóst, akik elmagyarázzák neked, hogy te vagy a hülye, mert az atomenergia biztonságos, és ha gond van, az mindig emberi mulasztás következménye. Csak az a baj, hogy a helyes válasz erre az, hogy: Na és?

  7. Annak idején egy tokiói mérnök magán meteorológiai oldalát nézegettem,és a sugárzás nem volt vészesen magas.
    Egy rakás műszere van,szeizmográf Geiger,folyamatosan online.

    Nagyobb baj a szigetországnak az ilyen események,1.07- nél megfagy a vér az ereimben.

    https://www.youtube.com/watch?v=rn3oAvmZY8k

    Zsirinovszkij annak idején konkrétan felajánlotta Japánnak a költözést orosz távol-keletre.
    Fenti videó elég nyomasztó,oroszok meg úgy vágynák a japán technológiát,mint kóbor kutya a megváltót.

    Nem tudom,halászat folyik,az akkor telített halak nem világítanak,az öregek visszaszivárognak,a hely működik,hosszú távon…hát nem tudom,Hirosima Nagaszaki után még mindig talpon.

  8. sleeeper:
    dajtásnak igaza van. Felületes tervezés. Nem számoltak 14 méteres cunami hullámra. Miért nem?

  9. Re:10 Tibor bá’
    Azért nem, mert így olcsóbb volt a gát…
    Plusz a tartalék generátorok a pince szinten, és az üzemanyag az emeleten. Ez is klasszikus tervezési hiba. Eszükbe se jutott, hogy vízbetörés esetén úszik minden?
    Voltak ennél meredekebb történetek is, pl az összeomló alállomás ideiglenes átkötését azért nem tudták megoldani, mert nem volt elég hosszú kábelük…
    Minek az, mert drága vas a hidrogén rekombinátorról nem is beszélve (mellesleg Pakson van)

  10. Bocsánat,de még egy hozzászólásom van.Mikor mutatták ki.hogy nem volt megfelelő a tervezés,hogy nem gondoltak a 14 méteres hullámra?Természetesen a baj bekövetkezése után.Még egyszer leírom: Utána!!Utána mindenki okos!Így vagyunk ezzel ma is a koronavírussal.Mikor látjuk,hogy mit kell tenni? csak utána!
    Csak egy példa :Van amit összedönt egy földrengés.Tudjuk,hogy hányas erősségű volt eddig.Erre tervezik méretezik a dolgot, és mi van ha holnap egy kicsivel nagyobb lesz?Majd akkor is lesz valaki aki utána okosan megállapítja ,hogy bocs emberi mulasztás volt!….de azt,hogy talán kevésbé veszélyes energia előállításán dolgozzunk ,az elmarad.Higyjétek el a korunk legnagyobb kérdése nem az,hogy mit tudunk,hanem ,hogy milyen irányban kutakodunk tovább.Sajnos a tapasztalatom szerint a nagybetűs tudomány is régen lefeküdt már a politika és a pénz előtt!

  11. 12 – sandor55:
    Olyan hiányos ismeretekről teszel tanúbizonyságot, hogy szerientem okosabb lenne, ha indulatos írás helyett inkább olvasnál.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük