A légmentes rekeszes elrendezés miatt elsüllyeszthetettlennek hitt óceánjáró Titanic 1912 Április 14.-én, egy holdmentes, csendes éjszakán nekiment egy gigantikus méretű jéghegynek. Április 15.-én a kora hajnali órákban a hatalmas hajó kettétört, és elsüllyedt magával rántva az utasok és a legénység nagyobbik hányadát.

A hajó 2.208 utasából és legénységéből 1.503 megsemmisült, 705 pedig megmenekült. A mentőcsónakok teljes kapacitása 1.178 fő volt, vagyis 475 fő feleslegesen halt meg.

Az ütközés után az utasok és a legénység soraiban tapasztalható önbecsapás jó példája az emberiség közel végtelen méretű képességére a tények tagadása terén.

A társadalom osztály szerkezetét a hajó tisztjei szigorúan szem előtt tartották. Amint a helyzet láthatóan súlyosbodott, az első osztályú utasokat a mentő csónakok felé terelték, míg a főleg bevándorlókból álló harmadosztályúakat a fedélzet alatt tartották.  Tiszteket utasították az elrendezés akár revolverekkel történő fenntartására. Az utasok kétharmada meghalt, de az eloszlás nem volt egyenletes. Az első osztályú utasok 39 százaléka, a másod osztályú utasok 58 százaléka, míg a harmad osztályú utasok 76 százaléka vált áldozattá.

A hajó első útján részt vevő tervező sebtében elvégzett számítási eredményét feltárta a tisztek előtt: a hajó el fog süllyedni, amit semmivel se lehet megakadályozni. A hajó úgy lett tervezve, hogy 4 rekesz sérülését elviselje. Valószínűleg felszínen maradna 5 rekesz elárasztásával, de 6 rekesz elárasztása már biztos süllyedést jelent, mert a rekeszek tetejéről a víz átömlik a következőbe.

A tények ismeretében, mint tett a hajó vezetősége? Passzívan elfogadták az elkerülhetetlent, és erővel fenntartották az osztály tagozódást, és a kor gender gavallérságát. A férfiak 80 százaléka halt meg, míg a nőknek csak 25 százaléka. A mentőcsónakok feltöltése oly gyatrán történt, hogy azok kapacitásának csak a 60 százaléka volt kihasználva.

Mi lett volna, ha a hajótisztek elfogadták volna a hajó elkerülhetetlen elsüllyedésének tényét, és azon tevékenykedtek volna, mikén lehet a vesztességet a minimumra csökkenteni? Nem kellett volna hozzá különleges képesség, hogy megszervezzék a legénységet, szedjenek össze mindent, ami úszik a vizem és fabrikáljanak össze tutajokat. A csendes tengeren ez elég lett volna, hogy a tutajon lévőket víz felett tartsa. Az 1030 fő közül, akik már nem férhettek be a csónakokba, 890 a legénységhez tartozott, ezek jó erőben lévő, fiatalabb férfiak (csak 25 nő volt köztük) jó eséllyel kibírták volna a 2 két órás megpróbáltatást (ennyi kellett, hogy a Kárpáthia odaérjen).

Ehelyett elterjesztették a hírt, hogy a hajó OK, nincs semmi baj, aki az ellenkezőjét állítja az benyalta a rosszindulatú propagandát. Ismerős a szöveg?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________