Tibor bá’ fordítása online
A visszamaradt üledékek gyors melegedést, és tengerszint emelkedést mutatnak, amit széles körű olvadás vált ki széndioxid felszabadulásával. Ez a lehetőség a fagyos talajban van eltemetve. Valójában sok milliárd tonna szénvegyület van eltemetve a talajban. Néhány fok melegedés ezt felszabadíthatja, és így bejuthat az atmoszférába.
Legalább is ezt mutatja a múlt. Egy új tanulmány szerint, ez a múltban már többször bekövetkezett. A Scienc Advances című magazinban pénteken a kutatók publikáltak, egy 27.000 éves visszatekintést az Arktiszra történetében. A tanulmány úgy találta, hogy legalább három alkalommal a klíma hirtelen változott, ami hatalmas permafroszt területeket olvasztott fel az Arktiszon (permafroszt szénvegyületben gazdag talaj). Következésképpen, hatalmas mennyiségű széndioxid került a levegőbe.
Jelenleg a Föld újra keresztülmegy egy gyors klímaváltozáson, amit az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok okozzák. Tény az, hogy a kutatások szerint a Föld sok millió év óta, ilyen gyors melegedésnek nem volt részese.
Ha a múltból lehet tanulni a jövőre vonatkoztatva, akkor egy kicsivel több melegedés beindíthat az Arktisz permafrosztján egy erős destabilizálódást.
A tudósok a vészjeleket már évek óta leadják.
Amint az Arktisz hőmérséklete emelkedik a permafroszt elkezd melegedni, és amint olvad, széndioxidot és metánt enged a levegőbe.
A kutatok ismételten figyelmeztetnek, hogy a kibocsátások felgyorsíthatják a klímaváltozást. Ez egy veszélyes visszacsatolás megfutáshoz vezethet, ahol a nagyobb melegedés még több permafroszt olvadást okoz, ez pedig még több szénvegyület levegőbe kerülésével jár.
Hogy ez milyen gyorsan következik be, az még vita tárgya.
Több tanulmány is jelezte a melegedést és az olvadást az Arktisz permafrosz területein. De a kutatások még nem tudták meghatározni, a permfroszt milyen gyorsan reagál a bekövetkező klímamelegedésre, és a folyamatban mennyi szénvegyület kerül a levegőbe.
A klímakutatás terén ez még egy ismeretlen folt, a tudósok jövőbéli klímaváltozásának fő bizonytalansága.
Az új tanulmány egy gyors klímaváltozást sugall, még csak néhány fok melegedés esetén is, ami az olvadó Arktisz esetében drámai mennyiségű szénvegyület kiáramlását jelenti.
A tudósok őskori üledékek adataiból dolgoznak, melyet a Szibériától északra fekvő Jeges-tenger fenekéből nyerik, ahol azok több ezer éven át voltak eltemetve. Az üledékek pontos kémiai analízisével a tudósok képesek megállapítani mennyi szerves anyag áramlott az óceánba a permafrosztos szárazföld összeomlása miatt.
Hasonló tanulmányoknak köszönhetően, amelyek szintén rég eltemetett üledékek és ősi jég mintákra támaszkodnak, a tudósoknak elfogadható elképzelései lehetnek, mi történt a Föld klímájával és a széndioxid szinttel több ezer évvel ezelőtt.
A tanulmány szerint az elmúlt 27.000 évben volt három elhatárolható periódus, amikor gyors klímaváltozás következett be nagy fokú permafroszt olvadással.
Az esemény főtétele a hőmérséklet emelkedése volt. Amint a klíma melegszik, a permafroszt olvadni kezd és a folyók az iszapot behordják a tengerbe, miközben szénvegyületek kerülnek a levegőbe.
De ez nem a teljes történet. A kutatók úgy gondolják, hogy a gleccserolvadás által kiváltott tengerszint emelkedésnek szintén volt szerepe.
A tengerszint emelkedés jelentősen erodálta az Arktisz tengerpartjait az utolsó két felmelegedéskor. A gyors erózió valószínűleg a fagyott permafrosztot gyorsan bemosta a tengerbe.
A tanulmány szükségszerűen garantálja, hogy ami a múltban megtörtént az újra megtörténhet a jövőben.
Egyre nagyobb az aggodalom, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése nem elég gyors. A tudósok állítják, ha az emberiség nem csökkenti gyorsabban az üvegházhatású gázok kibocsátását, az évszázad végére több fokkal is melegebb lehet az átlag hőmérséklet.
Örjan Gustafsson a Stockholm University tudósa, és a tanulmány egyik szerzője szerint: „A permafroszt olvadásából származó metán kevesebb ember által végrehajtott kibocsátást tesz lehetővé, mielőtt elérnék a veszélyes küszöbértéket. Az egyetlen módja annak, hogy lehatároljuk a permafroszttól származó üvegházhatású gáz csökkenését, ha az Ember kevesebbet bocsátki.”
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________