(1894) Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja

Tibor bá’ online

 

~p001Az utóbbi időben egyre több helyről jelzik, hogy a III. világháború a sarkon leselkedik ránk. Nos, nézzük a tényeket!

Washington propaganda gépezete teljes gőzzel működik. Putyin maga a sátán, lerohanta Grúziát, megtámadta Ukrajnát, elfoglalt a Krím-félszigetet, és most azon töri a fejét, hogy lerohanja Lengyelországot, és a Baltikumot. Hogy ez ne következhessen be, a NATO erők felvonulnak az orosz határ mentén, és persze átadták a Romániába telepített rakéta központot, ami a propaganda szerint védelmi rendszer, de persze támadó rakéták kilövésére is alkalmas.

Paul Craig Roberts szerint Oroszország, Kína ultimátumot kapott, elfogadják a hűbérséget (a la EU) vagy háború.

Mike Billington szerint a NATO kész hadat üzenni (nem tudom, ez még divatban lenne?), miközben Oroszország megteszi a szükséges lépéseket a III. világháború megvívására, ami akár már ezen a nyáron kitörhet.

Pepe Escobar állítja, hogy Oroszország felkészült a háborúra. Az S-500 hadrendbe állításával nukleáris első csapásra is képes a válaszcsapás kivédése mellett. Az S-500 ICBM elfogására és 6000 km/ó sebességgel érkező vadászgépek elfogására egyaránt alkalmas.

A legmeglepőbb néhány napja II. Erzsébet, Nagy Britannia királynőjének az „elszólása” volt, jobban mondva már rárakták a mikrofont, de nem vett róla tudomást. A királynő állítása szerint a katonai titkosszolgálat neki úgy nyilatkozott, ha Anglia nem lép ki az EU-ból, akkor bekövetkezik a III. világháború. Ezt a logikát ugyan én nem értem, de lehet ez nem más, mint a nép felszólítása, hogy szavazzanak az Unió ellen. Csakhogy a királynő nem tudta, hogy szavait sokan hallják. Oktatóan a következőket fűzte hozzá: „One is making the necessary preparation to abandon ship. A violent storm is coming, the likes of which Britain has never seen.” Vagyis: A hajó elhagyásával kapcsolatos szükséges előkészületeket meg kell tenni. Olyan méretű vihar közeleg, amihez hasonlót Britannia még sohase látott. – Itt a királynő arra utalt, hogy ha szükséges hajlandó lemondani a trónról és elmenekülni Angliából. Aztán magyarázóan még hozzátette: „Ehhez képest a II. világháború gyerekjátéknak fog tűnni.” Ekkor valaki lekapcsolta a mikrofont.

Ne azt vizsgáljuk, hogy a világpolitika különböző szereplőinek a véleménye mennyire helytálló. A lényeg, nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Nem véletlenül beszél mindenki a III. világháborúról, hiszen a szelét érezni lehet. Ebben viszont az a meglepő, hogy egy újabb világháború megnyerhetetlen, csak vesztesek lehetnek. Igaz, helyére tenné az emberiséget (ha túléli).

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

172 gondolat erről: „(1894) Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja

  1. Nemrégen olvastam Orwell 1984 című könyvét. Profétikus!
    Világosan leírja, hogy nagy világháború, atomfegyverek bevetésével nem fog kitörni, mert az elit nem szeret meghalni a plebssel együtt, sem óvóhelyeken nyomorogni.
    Viszont folyamatos helyi háborúzás folyik, hagyományos eszközökkel. Itt nem a győzelem a legfontosabb, hanem a folyamatos háborúskodás, a zsákmányolás, a hadi szállítások nyeresége.
    Persze közben ártatlan civilek százezrei belepusztulnak, csak úgy “járulékos veszteségként” a háború csinálókat nem érdekli.
    Ráadásul a saját népet is könnyebb kordában tartani, ha mindig van egy aktuális ellenség.

  2. Szerintem az lenne a fontos, hogy Magyarország ne legyen elődleges célpont! Ehhez az kell , hogy ne legyenek itt NATO csapatok, ill. csapásmérő egységek. Remélem ezt az Orbán is így gondolja, és ez irányú lépéseket is tesz! Tehát ne legyen ide egy rakéta célkoordinátája sem beállítva. És a hagyományos haderő lehetőleg ne itt akarja megvívni a csatáit ha lehet. Másképpen fogalmazva, ha az Oroszok megindulnak, ne legyen itt olyan haderő aki fel akarná venni velük a harcot! A határsorompót fel emeljük, aztán robogjanak át rajtunk minél gyorsabban, harc nélkül. Így talán lehet némi esélye az országnak. Ha nem így lesz, akkor elpárolgunk. Szó szerint!

  3. 1:
    Semmi kétség, hogy egyik fél se akarhat termonukleáris háborút, de egy hagyományos háború hamar atomháborúvá válhat, vagy békeszerződés. Majd meglátjuk. 🙁

    2:
    Nem leszünk célpont. Ide a NATO nem telepít, mert Orbán megbízhatatlan. Szerencsénkre!

    Csak mint érdekesség. A fenti angol mondatot így fordította a gép: “Az egyik, hogy a szükséges előkészítő hajó elhagyására. A heves vihar jön, a szeret, amelyek Nagy-Britannia soha nem látott.” – tanulságos!

  4. A királynő képes beszédben fogalmazott, szavait többféleképpen is lehet érteni. Számomra egyáltalán nem nyilvánvaló, sőt nagyon is furcsa az értelmezés, amit az újságírók adtak a szájába, miszerint ő maga mentené a bőrét a Nagy-Britanniából való meneküléssel. Mért akarná egy 90 éves királynő, aki az egész életét méltóságban élte, lerombolni a renoméját egy pár hónap vagy év kedvéért ami még hátra lehet neki? Mert ez nagyon nem lenne királyi.

    Akkor már valószűbb értelmezésnek tűnik, hogy Nagy-Britannia hagyja el a süllyedő hajót: az EU-t. Bár ahhoz, hogy a háborúból kimaradjanak, nem az EU-ból, hanem a NATO-ból kellene kilépniük, amiről nem esett szó.

  5. 2: Az is egy fontos dolog, hogy ne legyen itt célpont. De szerintem az is fontos lenne, hogy olyan kemények legyünk mint a svájciak vagy a finnek, akik sílécekről verték vissza az oroszokat.

  6. 3 általános tévhit

    Budapest (C4I, azaz politikai-katonai vezetés), Fehérvár (katonai vezetés, NATO gyorsreagálású erők /alapja/), Pápa (NATO stratégiai szállító ezred). Esetleg Medina, Bánkút, Békéscsaba, radarok… de a HEMP azokat hazavágja, ergo felesleges még töltettel is megáldani.

    NATO tagságunk = atomcélpont vagyunk.

  7. Amúgy még hányszor írja le Hetesi, Ouse és azok, akik nem nyilvánulhatnak meg, hogy a klímára – ha egyáltalán – kizárólag az atomháború és annak következménye a nukleáris tél (égő városok hamuja, füstje) az egyetlen megoldás?

    NEM politikai okokból lesz atomháború, hanem – jelen állás és adatok alapján – a klíma miatt, ha az elhúzódna és visszaelőz az olaj, akkor a miatt (az már részben “politikai”). Amúgy tök mindegy, ha minden veszély elhárulna, akkor se tud a két (három-négy) nagyhatalom, de különösen az USA és Oroszország konvencionális háborút vívni. Az atomcsapás alapdoktrínája pedig a “bassz oda, de nagyot, HEMP és teljes “szőnyegbombázása” a másik arzenáljának és vezetésének, utána talán a civil célpontok.

  8. 7: Köszi, nem kell még sokszor leírni ezt az elméletet, értjük. Inkább arra világíts rá, kérlek, hogyan értelmezhető ennek fényében a királynő elszólása, hogy Nagy-Britanniának azért kell kilépnie az EU-ból, hogy ne legyen háború? Mert ezt nem értem, és ha a klíma megállítása miatt van szükség az atomháborúra, akkor még annyira sem értem.

  9. 8 UK nagyon komolyan kapna, ha kihátrál az USA mögül és leszereli az SSBN tehgeralattjáróit, akkor nem. HEMP érinteni fogja. Ugyanúgy megszenvedi az egészet, nem lesz nagy különbség. Igen, jól írtad a NATO-ból.

    Nem elmélet, csak gondolkodni kellene. És unosuntalan: NEM ÉN VAGYOK A KLÍMA SZAKÉRTŐ, hanem sokan itt. Ti mondjátok, hogy game over a klíma miatt. Ha az van, akkor atom. Ennyi.

  10. 5:

    Végül azért a finnek sem verték vissza az oroszokat, ma pedig a technológiai fejlettség miatt még kevesebb esély van sikeresen megvívni akár egy gerillaháborút is, ilyen nagy hatalom ellen. Én is inkább azzal értek egyet, hogy ha netán bekövetkezne ilyesmi, akkor igyekezni kell minél jobban kimaradni belőle.

  11. Az oroszoknak mi ne barátaik vagyunk.
    Régi Szovjetunió korából származó térképeket ha megnéztek (mostanit nem láttam) elfoglalandó vagy megszállandó terület volt Magyarország.
    Szeretik a termékeinket, majdnem élnek-halnak érte.
    Vannak jófej oroszok a hálózaton, akik kedvelnek minket.
    De ők nem a katonai vezetés tagjai. Egyelőre.

  12. 9.Jovonk

    Jo lenne ha irnal valami frissitest az aktualis fegyverkezesrol( pl. Atom , india stb…), esetleg olajhelyzetrol.mert itt nem mindenki tud a lapok kozott olvasni, ill nincs ideje ra. Koszi!

  13. 12. Csatlakozom! Jövőnk én is szívesen olvasnék tőled az aktuális állásról, mert azért lássuk be, nálad jobban itt nemigen látják át a táblát katonailag.

  14. 12: “itt nem mindenki tud a lapok kozott olvasni” Máshol tud – pl. a sorok között. 😀

    11: “Az oroszoknak mi nem barátaik vagyunk.”

    Azt kell végre megtanulni, hogy nekünk nincsenek (nem voltak és nem lesznek) barátaink. Rövid, közép és hosszú távú érdekek mentén alakulnak és bomlanak fel szövetségek. Ami tegnap igaz volt, ma már nem az. Az oroszok egyetlen érdeket képviselnek – a magukét. És mindenki más is. Csak mi vagyunk olyan hülyék, hogy próbálunk dörgölőzni ide-oda, hátha ‘megszeretnek’ bennünket.

    10: ” igyekezni kell minél jobban kimaradni belőle”

    El nem tudom képzelni, hogy mivel tudnánk “benne lenni” egy háborúban… Se fegyver, se katona, se jármű, se készletek… És ez tulajdonképpen most pozitívum. 🙁

  15. Observer igazat írsz tisztán a kapcsolatok alakulásáról.
    Erdogánnál is tiszta, hogy mit akar – ez itt OFF – még több milliárd eurót. Különben tartja magát az eddigi szokásához, hogy a munkaképes képzett szíreket megtartja maguknál és a munkaképtelen analfabétákat küldi Merkelnek.

  16. A britek az USA nyomására hátrálnak ki az EU-ból…
    A zaftos bizniszeket úgyis megtartják, viszont az EU belerendül, és a káoszban könnyebben lehet elfogadtatni a TTIP-et.

    Mert egyelőre EZ az USA legfőbb célja.

    De lehet brutálisabban is tálalni: Vagy elfogadja az EU a TTIP-et, vagy migránsválsággal fűszerezett háború lesz…
    Remek kifogás a jobbra tolódó európai politka… Ezt neoliberális szemszögből MINDEN ÁRON meg kell állítani.

  17. 17: Lehet. Akkor már csak egy dolgunk van, mint EU-nak: visszautasítani a TTIP-t, és kilépni a NATO-ból.

  18. 18 Ábel, tökéletes recept arra, hogy a HEMP és atomcsapásoktól mentes maradjon Európa. Ha sikerülne…
    Ettől még a nukleáris tél gondot okozna, de kezelhetőbb lenne a helyzet, sokkal.
    +1 (egyetértek Veled)

  19. Ha már álmodozunk: a NATO helyett az EU létrehozhatna egy közös haderőt, aminek a feladata az EU védelme. Az mondjuk gondot okozna, hogy kinek az érdekeit és értékrendjét képviselné ez a közös haderő.

    És az is kérdéses, hogy az európai katonák mennyire lennének készek életüket és vérüket áldozni Európáért. At tippelem, hogy 99% az első húzós helyzetben lelépne inkább.

  20. 20. Ábel

    Szerintem Európa átka a mindenáron való közösködés.
    Ezért nem lehet soha normális döntést hozni.
    Az egyes problémákhoz kell megteremteni a megflelő szövetségeket, és nem akarata ellenére népeket belerángatni olyan dolgokba, amihez semmi közük.

    Nincs és soha nem is volt közös európai értékrend.

    A Római Birodalom utódállamai soha nem tudnak leszokni gyarmatosítói szemléletükről a keleti területek pedig mindig kevésbé praktikus gondolkodásúak maradnak.

    Szerintem ez olyan, mintha a vasárnapi ebédet a húslevessel, a rántotthússal, az uborkasalátával, a süteménnyel meg a kávéval együtt összeturmixolnád…
    Valahogy nem ugyanaz a hatása, pedig az összetevők ugyanazok…

    Árnyalva a dolgot, nem pusztán az a baj, hogy a 28 ország nem tud egy csomó dologban megegyezni, hanem az, hogy olyan dolgokat akarnak lenyomni a torkukon, amit kevesen akarnak igazán.
    Például itt van ez a TTIP, ami úgy kell Európának, mint ablakos tótnak a hanyattesés.

    Oszt ilyenkor derül ki, hogy mennyi baj tud lenni a demokráciával…

  21. 16: “Esetleg stratégiailag fontos területtel?”

    Akkor nem benne vagyunk, csak elszenvedjük. Különben, ha európai területen háború lesz, akkor úgysem fognak bennünket megkérdezni, hogy mi mit szeretnénk.

    20: “99% az első húzós helyzetben lelépne” Ez érthető, 70 éve próbálják kiölni az emberekből a nemzeti hovatartozás érzését. Egy multikultin felnőtt ember mihez legyen hűséges, amiért esetleg az életét is áldozná?

  22. 21: Igaz. Csak feldobtam egy ötletet, de nekem se tetszik igazán.

    22: Ez is igaz, de azért azt gondolom, hogy sok katonában van még hazaszeretet, és a saját népéért, hazájáért hajlandó az önfeláldozásra. Na de Európáért? 😀

  23. Értem már miért mehetnek katonának is közmunkások.
    Hajlandó lehet önfeláldozásra hazájáért.

  24. 22. Observer

    “Egy multikultin felnőtt ember mihez legyen hűséges, amiért esetleg az életét is áldozná?”

    Most fog kiderülni, hogy mennyire hagyott mély nyomot a multikulti…

    Ahogy az osztrák választást elnézem, hát max fél siker…
    És a parlamenti még hátra van…
    Meg a német és a francia…

    Most a tét a nacionalista és az internacionalista túlsúly közötti választás…
    Lehet, hogy a legmélyebb, ösztönös létét támadják az európai pógárnak, akkor azért mégse olyan mulya?

  25. 12. & 13:
    Jövőnknek sikerült elültetni a fejetekben, hogy ő egy szakértő, mert ügyesen dobálózik mozaik szavakkal, jelzésekkel, rövidítésekkel. Nem vagyok hajlandó vele vitába keveredni, nem koppintok oda, stb. De ez nem azt jelenti, hogy egyetértek vele. (pl. a globális melegedés egyetlen megoldása az atomháború) Ha a véleménye titeket valóban érdekel, akkor látogassátok a honlapját, de itt ne szerepeltessétek.

  26. 20. Ábel

    Nem kell tippelni. Már bizonyítottak az európai hadfiak. Afganisztánban pénzért vásároltak bántatlanságot a haduraktól. Srebrenicában nagy bátorsággal végignézték a szerbek tömegmészárlását.
    Az amerikaiak is akkor a legbátrabbak ha tízszeres túlerőben vannak és az ellenfél max. sörétes puskát hord. Vietnamban keményebb ellenféllel szemben alulmaradtak. Persze fegyvertelen falusiakat ki tudtak irtani My Lay-ban.

  27. 26:

    Nem kell szakértőnek lenni, hogy lássuk merre megy a dolog…
    Azt meg kb mindenki érti, hogy az ember addig fog mindenféle mérnöki megoldásokkal megoldani krízishelyzeteket, amíg csak él.
    Senki sem mondja, hogy meg fogja oldani- de az emberi (mérnöki) hülyeséget ismerve tuti meg fogják húzni…

  28. 28: “tuti meg fogják húzni” Az okos katonák majd nem engedik oda a hülye mérnököket a nagy piros gombhoz.
    Nézz ki az ablakon. Ki az, aki egy bizonytalan eredményért beáldozná ezt a most még igen jól élhető világot?

  29. 29. Observer.

    “Ki az, aki egy bizonytalan eredményért beáldozná ezt a most még igen jól élhető világot?”

    Azt nem tudni, de valahol az is világos hogy a semmit se csinálás se egy hosszútávú opció.
    És a fejekben van elég zavar ahhoz hogy ne tudják eldönteni, hogy merre kellene elmozdulni.

    Kicsit olyan, mint egy lyukas csónakban sodródni a vízesés felé és a folyóban van pár krokodil is …

    Mindenki tudja hogy ha egyszerre ugrunk ki, akkor néhányunknak lenne esélye a partrajutásra.
    De senki nem akar elsőnek ugrani… Egyelőre…

  30. 30:

    Ezért kell valakinek a tökével eltömni a lukat a csónakon, de mivel az önként jelentkezés nem vezetett eredményre, ezért most a szabadon választott kijelölés van soron.

  31. Érdemes lehet összeszedni a világban jelenleg zajló konfliktusokat, polgárháborúkat, az összeomlott gazdaságokat hogy lássuk hol tartunk most, és utána már csak az a kérdés marad, hogy mindez a sok tűzfészek mikor ér egybe…
    Ukrajna, polgárháború
    Szíria,
    Irak,
    Yemen,
    Líbia,
    Nigéria,
    Szudán,
    és még tucatnyi afrikai ország, közte Dél-Afrika szétesve amire pár éve mint BRICS oszlopos tagjára tekintettek,
    Szaúd Arábia vs Irán

    Törökörszág vs. kurdok polgárháború + Oroszország provokálása
    Egyiptom,
    Azerbajdzsán vs Örményország, (ez is egy keresztény muszlim háború)
    Kína vs. Usa, Japán

    Venezuela, Brazília, egyre nagyobb káosz,
    Észak Korea
    Pakisztán vs India

    mindenki mindenki ellen, forrong a világ, kicsi lett ennyi embernek

  32. 26 Tibor bá’ sikerült önmagadat is alul múlnod. Meghagyom Neked a blogodat. Én itt többet nem szólalok meg, ahogy kérted; közvetve. (Felfognád végre, hogy a weboldal évek óta le van kapcsolva?!)

  33. 33:
    Tavaly valamikor lett lekapcsolva a weblap, egy éve még olvasgattam rajta a régebbi anyagokat.

    Tibor bá’ nem kérte, hogy maradj csöndben, csak rászólt két lelkes érdeklődőre, hogy ez nem az a hely ahol téged lehet kérdezni.

    Végezetül, ha arra keresel lehetőséget, hogy hogyan lehet sértődötten visszavonulni akkor arra ez pont jó, de ha vársz 2 napot akkor megint lesz valami.

  34. 33:
    Annyi udvariasság lehetne benned, hogy a bloggazdát nem minősíted. 🙁

  35. 32:

    Így van. Valahol 2004- 5 környékén éreztem ugyanezt- utána elmúlt, aztán jött 2008 a grúziai háborúval meg a globális gazdasági összeomlással.

    Úgy néz ki eddig sikerült toldozgatni- foldozgatni a süllyedő hajót.

    Emlékszem a 2014- es G20- as csúcs savanyú pofáira, amint kijelentették, hogy “tovább kell gyorsítani a növekedést”.
    Persze csakis azzal a céllal, hogy minél gyorsabban kinyírjuk magunkat…

    A sok kétbites Matrix- droid meg azt hiszi csak azért nem jut neki a jóból, mert még mindig nem növekszünk eléggé…

  36. 32.
    A felsorolásod jelzi, hogy sok gócpont van.
    Szövetségek alakulnak, katonai erők fejlődnek, hadseregeket tologatnak a sakktáblán, mikoözben világgazdasági válság van.
    Valahogy az erővonalak egy jelentős része Európa felé halad.
    Pont úgy, mint az X-ik világháború előtt.
    X lehet I, II, avagy III.
    Az európai nemzetek alapkonfliktusai is történelmi gyökerűek, amik szerepet játszhatnak abban, hogy ki melyik oldalra fog állni?!
    Persze minden egy kicsit másképp alakul: most nem Budába vonult be puskalövés nélkül a muzulmán hadsereg, hanem Eórpa számos (fő)városába. Lehet, hogy ők elovasták a XVI. sz-i krónikákból.
    Figyelmetekbe ajánlom ezeket az időket, mert sok az Európára vonatkozó párhuzam.
    Persze akkor nem volt a törökök szövetségese az USA, Oroszorság sem volt ilyen erős és nem vallotta még magát ennyire európainak.
    Így már elég bonyolult a sakkjátszma…
    Szerintem a klíma mellett ezen is töprengjünk egy kicsit!
    Bözsi néni meg úgy sem tud elbújni Amérikában, mert nem lesz ott se jó: vagy túl meleg lesz, vagy túl hideg. 🙂

  37. Tibor bá, általában egyetértek Veled, de valahogy abban is dűlőre kell jutni, hogy ha nem mindenben. Amennyiben ez a vallás, akkor én pl. arról itt nem beszélek, mert szerinted hülyeség, s ehhez, a saját oldaladon jogod van.

    A kérdéskört azonban érinti, hogy a klíma megszaladása megfogható-e máshogy, mit sok por légkörbe juttatásával, és hogy a sok elmélet közül (nukleáris tél, agy ősz?) vajon melyik igaz és hány töltetnél kell megállni? És ha erről, valakinek akárcsak egy kicsit is több információja van, mint a legtöbb ide járó olvasónak/hozzászólónak, akkor értelmesen, a szabályok megtartásával vitassátok meg, mint értelmes kiművelt emberek és ne állandóan érzelemmel telve. Ha ugyanis, akár csak egy része is igaz annak, amint Jövőnk állít, nagyon más lehet a következő pár év, mit ha nem. És ezt csak érveléssel szabad és lehet eldönteni, nem a ki van otthon alapon. Szerintem.

  38. 38:
    Jövőnkkel csak egy gond van.
    Vitára képtelen, mert csak kinyilatkoztatni tud.
    Ha pedig valaki ellentmond, akkor meg megsértődik.

    Eleve kizárt vele a vita mint olyan.

  39. Vajh Hetesivel miért is nem áll fenn ez a probléma közöttünk és sok más szakemberrel… hmmm… de érdekes ez. CSAK azért szólalok meg, mert a véleményedet tényként állítod be velem kapcsolatban és ezt rühellem.

  40. 40:

    Ha visszaolvasol akkor mások is megfogalmazták az általad leírtakra, hogy esetleg vitatnák a következtetéseidet.

    Ekkor jött a lenézés, talán kicsit olvasson utána mielőtt vitatkozni merészel, végül a besértődés.

    Részemről adott a tabula rasa, ha utána nem ugyanezt adod elő ismét.

    Ráadásul, én nagyon nem is vitatkoztam veled, mert elfogadom egy lehetséges jövőként azt amit írsz. Ezt a besértődős hisztit az elefánttorony tetejéről viszont én utálom nagyon.

    Ne csak addig szerepelj itt amíg mindenki szájtátva csodálja a nagyságodat, hanem akkor állj bele a vitába is és érvelj ha kell.

  41. 40: Lehet, hogy velük nem egy internetes blog kommentfelületén értekezel? Ezek a felületek mindenkiből a legrosszabbat hozzák ki.

  42. 41 olvass szépen vissza HEMP témakörben és már meg is van a konfliktus eredete.

    Ismét személyeskedsz. (Utolsó bekezdés.)

    Mellesleg nem elefántcsont toronyban ülök és elméleteket gyártok, hanem cselekszünk és sokszor a lőtéren találsz meg egy AK-val puffogtatva (sportlövőként).

    42. Ott a pont.

  43. 38: Zsolt, Jövőnk, mit gondoltok a következő gondolatmenetről?

    A világ atombombáit ugyanazok az atomtudósok és mérnökök tervezik és üzemeltetik, akik az atomreaktorokat. Ebből következik, hogy ők tudják a legjobban, mi várható a különböző reaktorokban a különböző típusú atomcsapások következményeiként.

    Ebből én két lehetséges következtetést tudok levonni:
    -Vagy felkészítik az összes érintett atomreaktort az atomháborúra és következményeire, beleértve az elnéptelenedett és áramnélküli világot,
    -Vagy felmérik, hogy ez lehetetlen, és inkább nem csinálnak atomháborút, mert a klímamegfutás még mindig kisebb rossz, mint a mindenütt felrobbanó atomreaktorok.

  44. Ábel… Föld km2, reaktorok általi sugrszennyezés km2, felszíni robbantások kihullásának km2-e, sugárszennyezés mentes terület km2. Amúgy a klímához a hűtést a pernye, hamu és főleg a füst adja, az égő városok füstje. Egy reaktor pedig leolvad, lesüllyed és ha nem érintkezik vízzel semmi nem történik. Ha igen, gőzrobbanás, és ekkor kérdéses, hogy a “falak” bírják-e. Paks necces, Mohi kevésbé pl.

    Maradjunk annyiban, hogy a klíma = atomháború az én keresztem, én kimondhatom. Hetesi nem, és sokan mások sem. De nekünk se az atomcsapás, se a sugárszennyzés nem lesz a legfőbb problémánk, hanem a nukleáris tél/ősz miatti brutlis termésátlag esés, vagyis, hogy nem lesz kaja és az EMP miatti mégnagyobb termésátlag esés (nem lesz traktor, vegyszer stb.), meg úgy nagyjából semmi, amihez áram kell. Ennek következtében a magyar állampolgárok döntő része elpusztul. Svájcban nem. Oroszoknál nem. Dél-Amerika déli részén kábé senki.

  45. 43:

    Valóban provokállak, hátha a besértődésen kívül más konfliktuskezelést is ismersz.

    Azért azt is érdekesnek találom, hogy bárki érdesebben hozzád szól rögtön Hetesi apu és tsai kerülnek elő mint bizonyíték, hogy tudsz te értelmesen is kommunikálni.
    Ha már ennyire jóban vagy velük akkor meghúzkodnád a gatyájukat, hogy jól mondják meg nekem?

    A lepattintós duma meg nem kell, bőven elég nekem ha a többi veled vitába merészkedővel felveszed a fonalat és tisztességesen vitázol. Besértődős hisztit most lehet előadni, mert le vagy alázva keményen.

    Tudom személyeskedek, de legalább jól csinálom… 🙂
    Talán lejjebb mászol az uborkafáról, ha jól megdobálnak.

  46. 45: Tudnál számokat is írni a km2-ek elé? Jó, nem akarok neked programot csinálni, de ez így nem mond túl sokat.

    Hogy egy atombomba után lehet még élet, az látszik Hirosimában és Nagaszakiban. De hogy egy atomreaktorral ne történne semmi, ha leolvad, azt nem látom megerősítettnek Csernobil és Fukushima után.

    Az olvadt fűtőanyagnak hűlnie is kell, mert különben folyamatosan melegszik, és ugye a meleg anyag könnyebb, így a kőzetben nem süllyed, hanem emelkedik. Levegőn tán még égni is tud. Ki tudja, hány ezer évig szennyeznének ezek, és milyen körben?

    Svájcban mért nem pusztulnak el a termésátlagkieséstől? Nekik még annyi termőföldjük sincs, mint nekünk. Van többévnyi tartalékuk?

    És az oroszok? Ők az egyik irányból a legnagyobb célpont. Oké, hogy hatalmas a területük, de a nagyrésze terméketlen tajga, legfeljebb rénszarvast lehet tartani, de azt se túl sűrűn. És már így is élelmiszerimportálók.

    45: “Valóban provokállak, hátha a besértődésen kívül más konfliktuskezelést is ismersz.” – Én megértem, mert néha én is csinálom ezt. De tényleg azt hiszed, hogy ezt provokációval elérheted? Ennek egyetlen értelme van: a saját feszültséged levezetése.

  47. 44: Nagyon érthető, de többségében nem ugyanazok csinálják. Remélem sosem jön el az, hogy leolvadnak, mert akkor kellemetlen lenne majdnem egész Európa, lakhatási szempontból.

    41 és 42: Ha mindenki a saját kis nevével futna, akkor nem a legrosszabb jönne elő az emberből. Ezért írok mindenhova saját névvel, bár igaz, hogy sokszor vagyok kénytelen védekezni, mert aki velem szemben áll, ritkán hajlandó nevesedni.

    “Jövőnk”-el sok mindent látunk máshogy, de annál többet hasonlóan. Sokan csak szeretnének olyan tudással bírni saját területükön, mint ő. Nem biztos, hogy úgy lesz, ahogy ő mondja, de akkor a tét, hogy illenék komolyan venni. Az sem biztos, hogy nekem igazam lesz (olajár miatt már egyszer biztos, hogy tévedtem, túl sok rugalmasságot), meg itt akárkinek.

  48. 47:

    Az atomreaktorokban a leolvadás tervezett esemény, ki vannak találva rá hogy ne olvadjanak le.
    Nem azt jelenti, hogy ne szennyezne, de atomrobbanásról nem beszélhetünk, max h2, gőz robbanásról.

  49. 46: Tisztelettel emlegess, ha van rá mód, én nem ismerlek, de nem hiszem, hogy sértően beszéltem Veled, rólad bármikor.

  50. 47. Csernobil grafit. Fusushima, víz (cunami).

    46. A konfliktus kezelésről mint sportlövő papírom van és köszöni jó. A hülyéket, na azokat nem csípem.

    A toronyban ti kuksiztok, nem én. Én lealázva?! 😀 megnézném én azt élőben kit alázol Te le…

  51. 49: Csernobil esetében az egyik legfőbb kockázat a buborékoltató tartály vize volt a reaktor alatt, mert azzal szépen tudott volna a kórium találkozni.

    Atomrobbanás nem következik be egy reaktorban, de az, hogy a leolvadás tervezett lenne, nahát. 🙂

    A leolvadás elleni védelem a II+ generációs reaktorokban már úgy-ahogy megoldott, azaz van olvadékcsapda, de a legtöbb most működő reaktor II. generációs, nincs olvadékcsapda. A leolvadás elleni védelem egyik alapvető feltevése, hogy van körülötte működő társadalom, ami a gázolaj kifogyása után majd elintézi, hogy legyen addigra mivel hűteni. Ha átég a betontalapzaton, mielőtt lehűlne a maganyag, és eléri a talajvizet, akkor szép kis csinn-bumm csinál.

  52. 52:

    A tervezett esemény alatt azt értendő, hogy a lehetséges katasztrófa okok is tervezettek, és egy esetleges leolvadási folyamatot is terveznek.
    Ami nem azt jelenti hogy azt várják, hogy legyen ilyen.

    Az atomrobbanás eddig egyetlen balesetnél sem jött össze, csernobilban is “csak” hidrogén robbant be, fukusimában sincs más gond csak a leolvadt fűtőelemek kezeletlensége.

    Érdemes lenne részletesebben is kifejteni, hogy mitől is robbanna fel egy fútőelem olvadék.
    Mivel jön létre a láncreakció, mi adja a moderátor közeget, mi fordítja vissza a neutronokat, stb.
    Mindez csak úgy véletlenül létrejönne? Ráadásul az összes reaktorban?

  53. Már csak arra vagyok kíváncsi, hogy ki elfmage, mert akkor is látja a kommentem, amikor még moderálásra vár. 🙂

    Nem írtam olyat, hogy atomrobbanás következne be, sőt megerősítettem, hogy nem fog. Ezzel itt nincs tovább miről vitázni.

  54. 48: A saját név sem old meg mindent. Itt van pl. Tibor bá. 🙂

    53: Fukushimával kapcsolatban az az amerikai szakértő bácsi, aki itt is be lett linkelve, fejtegette, hogy az, amit a videón látott, szerinte nem csak hidrogén volt, hanem bizony atomrobbanás. Én nem tudom, nem értek hozzá annyira.

    Ezzel együtt, ha sehol nem lesz atomrobbanás, csak mondjuk tűz, és a leolvadt mag évezredeken keresztül ereget sugárzó anyagot a levegőbe, a talajba és a folyókba, ha csak a II. generációs és régebbi reaktoroknál is, az azért elég kellemetlen lenne.

  55. Csernobil esete a grafittűz miatt tűnik egyedinek, mert az juttatta fel nagy magasságba a radioaktív hamut, amit aztán a szelek vittek szanaszét a világba. Viszont Fukusima már azt mutatja meg, hogy mi történne egy magára hagyott forralóvizes vagy nyomottvizes reaktorban. Az atomerőműveket a hűtés miatt mindig valami víz mellé teszik(folyó vagy tenger),ott a talajvíz is magasabban van értelemszerűen, amit az olvadék könnyen elérhet és a víz aztán akadálytalanul viszi a sugárzó anyagot(az elején gőzrobbanások kíséretében). Ahogy Fukusimánál is mosódik bele a tengerbe. Tehát nekem Fukusima egyáltalán nem tűnik speciális esetnek.
    Én még olyat is olvastam ilyen témájú fórumon(heves technokrata mérnökuraktól), hogy Paks esetében az olvadék benne maradna az acéltartályban. Hát ez egy kicsit idillinek hat.

  56. Összességében akkor annyiban maradunk, hogy az atomerőművek leolvadása szennyezést jelent, de azok mértéke az atomtöltekét meg sem közelíti.

    Ez egy fontos pont volt, mert ezt csomóan kérdezték, kérdezik.

  57. 56: Nem egészen. Egy nukleáris robbanás esetében néhány kg töltet leányelemei szóródnak szét, egy leolvadt erőmű esetén több száz tonnák jutnak a talajba/talajvízbe, gőzrobbanás esetén a légkörbe is (ez a töredék egyébként) és hullanak ki. Mivel egy reaktorban már régebb óta zajlik a reakció, nem úgy, mint egy friss bombában, sok erősen radioaktív leányelem jelenik meg a környezetben rögtön.

    55: Paks esetén is elég közel van a talajvíz, hisz a Duna mellett van, ez komoly kockázat. Amikor Paks épült, még Csernobil tapasztalatai sem voltak meg, ugyanez igaz Fukushimára is.

  58. Az atomháború közvetlen célpontjai az atomhatalmak, jovonk konteoja arra iranyul, hogy a nepesseg csökkentes és új világ kialakitasa (300-500 millio ember) valamint a klima kerdese mind megoldhato ezzel, és kozben ennek kiagyaloi koszonik jol vannak delamerikaban.

    Ezt szedjük már szét egy kicsit:
    1., Megoldja a klíma kérdést egy totális atomháború? Mennyi haladékot ad, stb?
    2., A népesség csökkentés nem kérdés, azt biztosan megoldja. Valamint a technikailag fejlett elit át tudja venni az uralmat a maradék felett. Ez rendben van.
    3., Az atomháború szennyezése milyen radioaktiv hatást eredményez dél amerikában? Mennyire lehet kimaradni a jóból akárhol?
    4., A nukleáris tél/ősz délamerika népességének is odavág, ott marad áram, olajszármazék, stb. Önellátó tud lenni ez a rész spontán, vagy felsőbb szervezéssel?
    5., Tudomásom szerint argentína irányában az oroszok tárgyalnak, mivel az usa pajzs délről nyitott. Ennek már több éve, nem lehet hogy előbb utóbb ott is nukleáris célpontok keletkeznek és ezért ott sem marad tiszta a terep?

  59. 58: Igen, és ráadásul az atombomba leányelemei tipikusan rövid felezési idejűek, míg a reaktorban minden van, hosszú felezési idejűek is bőven.

  60. Azt nem értem még ezzel a koncepcióval kapcsolatban, hogy a jelenlegi elit az, akik el tudnak most kezdeni egy atomháborút. Jelenleg ők vannak fent, de ha totálisan felfordul a világ, akkor már egyáltalán nem biztos, hogy fent, vagy akár csak életben maradnak.

    Ráadásul nekik tudniuk kell ezt a leckét, mert ők voltak azok, akik az I. és II. világháborút kihasználták arra, hogy eltöröljék az addigi uralkodó osztályokat, és a helyükre lépjenek.

    Mondjuk Arma elmélete a végítéletet elhozni szándékozó elitről sokmindent megmagyaráz.

  61. Olvasva benneteket az jutott eszembe, hogy vak vezet világtalant.

    Atom robbanáshoz láncreakció kell. Lánc reakcióhoz kritikus tömeg kell. Egy feltétellel, a kritikus tömeget nagyon gyorsan kell létrehozni. Ezt atom/hidrogén bomba esetében hagyományos összerobbantással érik el. Ez leolvadt fűtőelem esetében nem tud bekövetkezni.

    Termonukleáris háborúval a globális felmelegedést nem lehet megoldani.
    1) A mérnöki vénám azt súgja, hogy katasztrófával nem lehet egy másik katasztrófát semlegesíteni.
    2) Ki tudja kiszámolni mennyi robbantás kellene, és hol?
    3) A “hamúhatás” nem tart örökké. Tippelek, hogy max néhány év. Az évek óta halmozódó hő az óceánokból nem tűnik el, és a hamúhatás elmúltával a melegedés folytatódik.

    Az én megítélésem szerint a szénhidrogének égetését már rég abba kellett volna hagyni. Az emberiség, vagy inkább az elit viselkedéséből azt szűröm le, hogy tök felesleges törni a fejeteket a “megoldáson”. Nincs megoldás!
    —-
    Az én személyeskedésemet el kell tűrnötök, mert nekem kötelességem bizonyos színvonal tartása, aminek szerves része az alkalmankénti személyeskedés. – Ide tartozik, hogy gondolkodó emberek általában meg vannak győződve arról, hogy az ő gondolataik helyesek (hova is jutnánk, ha nem lennének). Két gondolkodó, de nem azonos véleményen lévő ember vitázik. Na itt vannak nehézségek. A lenézés, leszólás, sértegetés, orr fennhordás, stb. csak antagonizmus szül. lehet vele élni, de annak nagyon indokoltnak kell lenni. Ezért nem szólok a Jövőnk kritizálókra.

    és akkor egy eszmefuttatás. Ha tévedek, javítsatok ki. Egy totális termonukleáris háború esetén rengeteg por, hamu, szilárd részecske kerül a légkörbe. A bejövő napfény ezekbe beleütközik, vagyis a por/hamu árnyékolja a Földet. A sugárzó hő nem éri el a Föld felszínét. Sokan ettől várják a megváltást. De a por/hamu a fényt nem veri vissza a világűrbe, hanem abszorbeálja. Ott a hő a légkörben. Majd a részecskék szép lassan visszahullanak a Földre és hozzák magukkal az elnyelt hőt.

  62. 58:

    Azért jellemzően egy-egy atomerőműnél megállapítható, hogy a szennyezése merre jut ki, és a robbanást leszámítva az nem terjed túl a közvetlen környéken.

    Tipikusan Paks esetében tudható, hogy a Duna délre hordja a radioaktiv izotópokat, az meg hogy a talajba milyen mélyen ég bele az üzemanyag 10-20 km-en kívül már senkit nem fog érdekelni.
    Kisebb gőz-h2 robbanások lehetnek a talajvíztől, annak a kiszóródása atomháború után senkit nem fog érdekelni, és tenni sem tud igazán ellene.

    Elszennyeződés lesz, de az 10 éves távlatban körbeér a földön, és onnantól mindenkinek kampó.

  63. 62
    Tibor bá’, szerintem itt az lehet a kiindulás, hogy a magaslégkörbe feljutó por nem engedi a föld felszínét felmelegedni, hanem fenn tartja a hőt nagy magasságban, ami az éjszakai fázisban kisugárzódik az űrbe, mivel felette az igen ritka légkör miatt már alig érvényesül az üvegházhatás. Illetve a hő fele esetleg lefelé is sugárzódik, erre hathat az üvegházhatás, de ez már eleve megfelezett hőbevitelt jelent a föld sűrűbb légkörébe a korábbihoz képest. Ez azért évek alatt igen komoly lehűléshez vezethet, a tengerek meg párolgással elég gyorsan tudnak sok hőt leadni. (A párolgáshő még az olvadáshőnél is sokkal drasztikusabb)
    Én így képzelem el a folyamatot…

  64. Elég ellentmondásosnak tűnik, hogy egy részről sokan már a fukusimai balesettől is világvégét várnak hosszabb távon, másrészről meg egyesek a megoldást vizionálják egy atomháborútól, ami után Fukusimák tömege jelenne meg a föld sok pontján. A radioaktív izotópok végül mind az óceánokban lyukadnak ki. Az nem fertőzné el az egész bolygót?

  65. 62. Tibor bá’ !

    Ez az egyik magyarázat Nukleális nyára ?

  66. 48: “Nem biztos, hogy úgy lesz, ahogy ő mondja, de akkor a tét, hogy illenék komolyan venni.”

    Kedves Zsolt, változtat-e bármin az, ha komolyan vesszük Jövőnk jóslatát?

    /Esetleg pár szerencsés még időben elspriccel Dél-Amerikába vagy az Alfa Holdbázisra, de a többség teljesen tehetetlen egy atomháború esetén. Egyrészt túl kellene élni magát az eseményt, aztán életben kellene maradni utána hosszú éveken keresztül készleteken tengődve, mire aztán kb. egy évtized múlva el lehet kezdeni termelni is valamit./

  67. OFF

    Tényleg akadozik a fórummotor, vagy nálam van valami hiba?

    ON

  68. És még egy gondolatmenet a témával kapcsolatban.
    Vajon a nukleáris tél alatt elszenvedett napi hőveszteség hogyan arányulhat az állapot megszűnése utáni hővisszapótlódáshoz?
    Mert az biztos, hogy az esemény bekövetkezte nem csökkentené le a levegő üvegházhatását, az a kitisztulás után ugyanolyan drasztikus szintre visszaállna, mint amilyen előzőleg volt.
    Viszont a légkör lehűlt állapota miatt naponta sokkal több hő esne az üvegház csapdába, mivel a levegő mélyen alatta lenne az egyensúlyi hőmérsékletnek, amelynél a légkör ugyanannyit kisugározna, mint amennyit elnyelne.
    Ez magyarul annyit jelentene, hogy a kitisztulás után rohamtempóban visszanyerné a légkör a kiindulási hőmérsékletet, míg be nem állna az eredeti egyensúlyi állapot, ami az adott üvegházhatáshoz tartozik.
    Ekkor már csak annyi lenne a “haszon”, hogy az emberiség CO2 kibocsátása drasztikusan lecsökkenne, és megkezdődhetne a negatív visszacsatolások hatása.
    Erről viszont elég általános vélemény, hogy sajnos csak geológiai léptékben mérhető idejű, tehát a túlélők visszakapnák azt a klímát, amivel elindult az akció, és legfeljebb a távoli utódok bízhatnának a javulásban. Igaz, tovább nem romlana a helyzet…

  69. 70: Kösz, akkor a net vacakol, hogy a süly álljon bele a szolgáltatóba… 🙂

  70. 69: Attól, hogy hidegebb a légkör, nem nyel el több hőt.

    Ha elég magasan, elég kis tömegű és nagy felületű hamurészecskék szóródnak szét, az több évig fenn maradhat és verheti vissza a fényt.

    Ha ezek alatt az évek alatt nő egyet az északi hósapka, az a hűlés irányába pozitív visszacsatolás.

    Az emberi tevékenység visszaszorulásával ez alatt a pár év alatt jelentős területen erdősödés indulhat be, ami folyamatosan köti meg a CO2-t.

    És a pernye lehulltával, az üvegházhatás miatti melegedés egy alacsonyabb szintről indul, így ezek a folyamatok egy alacsonyabb hőmérsékletű egyensúlyi állapothoz vezethetnek végül.

  71. 73.
    Ha a légkör hőmérséklete alacsonyabb, mint a légkör összetételének megfelelő üvegházhatáshoz tartozó egyensúlyi hőmérséklet, akkor bizony több hőt fog megtartani a légkör a besugárzottból, mint az egyensúlyi állapotban.
    A napi besugárzott hő ugyanis pontosan annyi lesz, mint a korábbi időszakban, viszont a talaj és a légkör által az űrbe kibocsátott hősugárzás alacsonyabb lesz, mert ez a hőmérséklet függvénye, annak megfelelően kisebb.
    Szóval a kérdés csak az, hogy a leárnyékolás ideje alatt mennyi volt az átlagos napi hőveszteség, és utána mennyi a napi átlagos hőnyereség. Ha pl. a kettő egyezik, akkor annyi idő alatt áll vissza az eredeti hőmérséklet, mint ameddig az árnyékolás tartott.
    Az igaz, hogy a melegedés egy alacsonyabb szintről indul, de az üvegházhatás nem, tehát sokkal rohamosabb lesz a melegedés, mint amikor az alacsonyabb üvegház hatással indult a folyamat, és csak lassan nőtt a mai szintre a CO2 szint növekedésével.
    A természeti folyamatok persze segíteni fognak, de azért ahhoz jelentős idő kell, mire az élővilág magába építi a CO2 jelentős tömegét.

  72. 73,75:
    logikus modellek, csak az a baj, hogy nem teljesek. Logikusan próbálunk okoskodni (ezalatt magamat is értem), de szerintem a tényezők felével sem számolunk, és ez nemcsak a mi hibánk, a tudomány sincs még ott, hogy pontosan kiszámolja, hogy mi is fog történni egy-egy ilyen beavatkozás hatására. Itt Ouse-al értek egyet: ha mérnöki módszerekkel próbálunk belepiszkálni a természetes folyamatokba, lehet hogy csak még jobban elb..szuk.

  73. 76: Nem felével, ezredrészével se. Attól még agyalni jó. 🙂

  74. 76:
    Ugyan ez az én véleményem is (amitől Jövőnk kiborul) csak másképp fogalmaztam meg: “A mérnöki vénám azt súgja, hogy katasztrófával nem lehet egy másik katasztrófát semlegesíteni.”

  75. 76, 78: Már csak azt reméljük, hogy azok is egyetértenek, akik a “piros gombok” mögött ülnek!

  76. Korlátozottan vagyok csak elérhető, 3 napig konferencia van. Igyekszem minden kérdésre válaszolni. Sok fontos kérdést írtatok le és fontos gondolatmenetek is vannak….

  77. 76:
    A sztratoszférában lévő hamu és pernye árnyékolóként viselkedik, az alatta lévő légkört és talajt elválasztja a beeső sugárzás egy részétől, ezért az addig hűl, amíg el nem ér egy egyensúlyi állapotot, ami alacsonyabb hőmérséklet, mint az eddigi (ennek oka az, hogy csökken a bejövő sugárzás intenzitása). A felső légkörben eleve hűvösebb és ritkább a levegő, ezért az ott tartózkodó por a megkötött hő jó részét felfelé, a világűr felé sugározza. Természetesen egy részét lefelé is, de ez nem éri el a most szokásos besugárzást, a Planck görbe csúcsa is máshol van, IR-ben, intenzitása pedig minden hullámhosszon kisebb, mint a mostani napsütésé. A következtetés tehát az, hogy a porréteg alatt a Föld hűl. A kérdés, hogy mennyivel? Ezt nem sikerült még pontosan modellezni, viszont valódi adatok is igazolják, mert nagy vulkánok kitörésekor (Pinatubo, Tambora) mindig mérhető volt a hőmérséklet csökkenése.

    A másik kérdés, hogy a látható fény hiánya mennyire viseli meg a fotoszintetizáló növényzetet, és meddig? A harmadik kérdés, hogy a táj alatta mennyire havasodik, jegesedik el, mert ez az albedót a por kihullása utáni időkben jelentősen befolyásolja és lassítja a visszamelegedést. Meddig? Nem tudjuk. A CO2 kb. 200 év alatt ürül ki a légkörből, a metán 9 év alatt.

    A pusztuló és bomló növényzet a porréteg alatt vajon mennyi többlet CO2-t enged ki magából? Ezt sem tudjuk.

  78. 83: Még egy fontos kérdés: meddig várható, hogy föntmarad a hamu és pernye?

  79. 73. Fény nélkül hogyan gondolod az erdök növekedését? Ha van Fény, nincs árnyékolas. Viszont az arnyekolas alatt a meglevo erdosegek is kipusztulnak (fotoszintezis nelkul nem elnek, amihez napfeny kell sok), nem beszelve a tengeri novenyzetrol, ami tudtommal egy nagysagrenddel nagyobb co2 felvasarlo, mint az osszes erdo egyuttveve.
    Az eredmeny itt az, hogy a hamu leulepedesevel lesz egy csomo co2, a novenyzet ès allatvilag bomlasabol szarmazo metan, es kesz.
    Nincsenek erdök, amik megkotik a vizet, csak sivatagok direkt hofelvetellel ès kibocsatassal, amit a co2 szepen visszauveghazhat ès a fekek nelkuli hirtelen melegedes, lassitas nelkuli vizkorforgas mae lkepzelhetetlen viharokkal, szarazsagokkal.
    Legalabbis az altalam tanult fizika, kemia, biologia ezt mondja, de ki vagyok én? Okoskodom az okosan kozott.
    Ha nyerunk 10 evet, nem eleg semmire, ha a hamu 100 evig fenn marad, szimplan ehen halunk (hisz haszonnovenyeinknek, amit megeszunk is kell napfeny). A nuklearis tel sakk-matt. Szerintem.
    Legalabbis az altalunk ismert elet szamara. A nuklearis sugarzas

    (viszont gyorsitja a mutaciokat az alacsonyrendu eletformaknal, igy biztos lesz nagy vegetacio bumm gombaknal, egysejtu elolenyeknel ès rovaroknal. Ès kezdodhet az evolucio elolrol mig meg nem jelenik egy faj, ami kitalaja istent ès hogy a vilag 6000 èves, tagadva a 100 000 evvel korabban lehetett asatasokon feltart fejlett technologiai civilizacio nyomainak letezeset. De ez Mar masik tema.)

  80. 83:
    igen, nagyon jól összefoglaltad, hogy mit tudunk és mi az, amit nem. Ezenkívül még létezhet (létezik) 1000 féle visszacsatolás, úgy pozitív, mint negatív, és azt sem tudjuk milyen arányban, mértékben.

    Tény, hogy a mostani klímát sem tudjuk modellezni, amikor a természetes illetve antropogén hatások együttese hat rá (a modellek eredményei és a valóság -még a kozmetikázott se- nem találnak).

    Ha ebbe a tökéletlen egyenletbe még bevesszük a nukleáris robbantásokat, az ismeretlenek száma megsokszorozódik.

    De azt hiszem, a piros gomb mögött ülőknek nem igazán lesznek ilyen aggályai, ők elfogadják kételyek nélkül a “szakembereik” véleményét.

    És a baj az, hogy a mostani, vezető klímatudósok (és a politikai vezetők körül forgolódók) szerint “the science is settled”.

  81. 85: Hallottál már olyanról, hogy részleges árnyékolás? Az üvegházakra például a nyári hőségben fémszálakat tartalmazó árnyékolót raknak, ami csak a fény felét engedi át. Ez elég ahhoz, hogy növekedni tudjanak, cserébe nem pusztulnak el a hőségtől.

    A hamu és pernye esetében is az várható, hogy csak egy részét árnyékolják le a fénynek. Ez elég arra, hogy a hőmérséklet csökkenjen, de marad annyi fény, amennyi kell a fotoszintézishez.

  82. 87:
    Meg tudnád mondani, hogy hány atombombát kell felrobbantani, milyen magasban, milyen talaj felett, hogy “a hőmérséklet csökkenjen, de maradjon annyi fény, amennyi kell a fotoszintézishez.” – Szerintem ez akkora képtelenség, hogy nem is kellene foglalkozni vele.

  83. 87: Én? Honnan tudnám, hogy hány, milyen atombombát “kell” robbantani, hol és milyen magasan? Jövőnk azt állítja, tud valamit a dologról, de én – semmit.

    Mindazonáltal, akármennyi pernye kerül is a magaslégkörbe, az borítékolható, hogy az árnyékolás részleges lesz.

  84. 87. No ès ha ott a pillanat nem lonek fel mindent, ami keszleten van?
    Ki lesz, aki kiszamolja, hogy az idealis arnyekolashoz melyik orszagnak pontosan hova mennyit, milyen magasan kell robbantania? Ha csak egyetlen jatekos egyetlen tizedesvesszot felrehall vagy tul nagy lesz a bumm, vagy keves a hatas. Erre nem lehet alapozni. Szerintem.
    Remeljuk ennyire nem hulyek. Vagy valaki annyival tud tobbet nalunk, hogy innentol csinalhatunk, amit akarunk, a pszichohistorikai szamitasokkal ugyis minden tettunket elore kiszamoltak.
    Ismetlem szerintem.

  85. 90: Ez számomra is gyenge pontnak tűnik: a klímamérnökösködési célból robbantott atomtöltetek pontos számítást és fegyelmezett végrehajtást igényelnek, egy globális tervet, miközben itt arról van szó, hogy a különböző atomhatalmak egymásnak esnek, fő célként egymást kiírtandó.

    Persze el lehet képzelni, hogy az összes számottevő atomhatalom ugyanannak az egy háttérhatalomnak a zsebében van, aki a pontos robbantási paramétereket kiszámolja, leosztja a szolgáinak, akik azt atomháború álcája alatt végrehajtják. De ennek realitása kétséges – ha az USA és a Ny-európai államok a zsebben vannak is, ugyanez nemigen mondható el Oroszországról, Kínáról, Indiáról és Pakisztánról. Mondjuk az utolsó kettő talán nem annyira nagy tényező, hogy az általuk robbantott töltetek globálisan túl sokat számítanának, ha szépen leradírozzák egymást a Föld színéről, azzal mindenki más csak nyer. :~

  86. Mindezekből az érzékelhető, hogy egy ilyen célú nukleáris konfliktus kimenetele teljesen kiszámíthatatlan, ugrás lenne a vaksötétbe.
    Kíváncsi lennék, erről mi Jövőnk véleménye?

  87. Igazából tapasztalat híján fogalmunk sincs mennyi por kell a légkörbe, de a Tambora által kidobott por nagyságrendje jó közelítés, de valószínű, hogy nem egyszer, hanem többször, mert a Tambora hatása lecsengett 2-3 év alatt.

    Több por esetén félő a teljes tél, kevesebb esetén pedig nem elég nagy a hatás.

  88. Igazából az a kérdés, ha a háttérhatalomnak a kezében van az összes atomhatalom, vagy csupán az USA és ezért atomháborúval látja megoldhatónak a problémáit akkor más megoldása nincs?

    Nem járható út, hogy valami vírussal leirtja a föld nagyobbik felét és a klíma problémát egyéb geoengimeering módszerrel orvosolja?

    Miért gondoljuk, hogy mindent egyszerre akarnak megoldani?

    Miért gondoljuk, hogy újból akarja képezni és butítani a kiszolgáló népességet délamerikában amikor ott van neki a kész északamerikai egységsugarú népesség?

    Szerintem csak az itt feltett kérdésekből látszik, hogy nem oldja meg az atomháború a problémákat, ellenben lesz 2-3 újabb is (nukleáris tél, szennyezések)

    Ezzel kb az is egyenértékű, ha hagyja a klímát dolgozni, mert ha van a kezében 2-3 olyan technológia, haszonnövény ami életképes lesz a megváltozott körülmények között is. Akkor már nyert ügye van, és az új világbeli gazdasági túlsúly induló kártyája is nála van.

  89. Ez úgy néz ki, hogy ezer éve, a hőskorban valaki kitalálta, hogy egy “all out” termonukleáris háborút követő “nukleáris tél” minden túlélőt megölne. És ezzel bejött a nukleáris tél a köztudatba. Aztán eltelt egy újabb ezer év, és kiderült, hogy rohamos tempóban melegszik a Föld. Megint jött egy okos ember és azt mondta, jaj de jó, akkor atomháborúval megoldható a globális felmelegedés. Senki nem mondta neki, hogy te idióta vagy, hanem mindenki elkezdett ábrándozni a nukleáris télről, mint az emberiség megmentőjéről. Most hogy felvetettem, de hogyan? Kiderül senki se tud semmit, semmi se számítható ki, az egész totál bizonytalan, azon kívül, hogy megdöglünk. Az isten szerelmére! Tudom, hogy nagy szarban vagyunk, de azért vegyük elő a józan eszünket. Termonukleáris háborúval a melegedés ellen?

  90. 95: Én nem úgy látom, hogy itt bárki is a nukleáris télről “ábrándozna”. Inkább tart(unk) tőle, hogy esetleg nem lehetetlen, hogy ebből a célból csinálnak atomháborút a nagyok.

  91. 96.
    A nagyoknak még tisztábban kell látniuk, hogy ez nem megoldás a klímaproblémára, mert nem marad aki élvezze…
    Szerintem fordított a helyzet, a klímaváltozás következményei gerjeszthetnek olyan politikai robbanásokat, amelyek eszkalálódva nukleáris háborúvá fajulhatnak, akár anélkül, hogy ezt valaki eleve tervezte, akarta volna.
    Szerintem jelenleg még Amerika sem akar ilyen háborút az oroszok ellen, csak igyekszik katonai fenyegetés növelésével az oroszokat gazdaságilag megroppantani, hogy magától dőljön be Putyin hatalma, és akkor szabad a vásár. Csak ehhez elég hitelesen kell fenyegetni, amire az oroszoknak muszáj legyen ellenintézkedéseket tenni.
    Csak el ne szálljon Putyin béketűrése! Putyin célozgatása arra, hogy ha elkerülhetetlennek látja, akkor ő fog először lecsapni, lehet szintén egy taktikai húzás, hogy a másik felet elrettentse egy olyan helyzettől, amit tulajdonképpen ő sem akar.
    Ki bírja jobban a blöffhadjáratot, anélkül, hogy a piros zónába lépjen?

  92. 97:

    Ott az igazság kábé- az első két bekezdésben.

    Ne feledjük: tömegek fognak nemsokára felébredni- százmilliókat lecsendesíteni géppuskatűzzel nem lehet.

    Mi maradt?
    Egy programozott összeomlasztás, nukleáris-, vegyi-, biológiai fegyverekkel és minden technológiai- mérnöki szarsággal, amit az elit be tud vetni (pl. metánbontó baktériumok, kiborg- technológia, gabonafélék lefagyasztása, stb. )
    Aztán vagy bejön- vagy nem.
    A 100% kampecnál talán jobb esélyekkel kecsegtet.

  93. http://www.nucleardarkness.org/web/whatisnucleardarkness/

    Részemről ennyi. (A nukleáris tél valóban az egyik legvitatottabb területe a nukleáris hadviselés tudományának. Sose tagadtam.)

    A nukleáris fegyverkezés megléte, mértéke, “milyensége”, céldátumai… TÉNYEK. Van, brutális. (Nem, semmit nem lendítenek a gazdaságon, azt a konvencionális fegyverkezés teszi egyeseknél.)

    A továbbiakban viszont kérném, senki ne kérdezzen, mert nem szándékozom itt megnyilvánulni. Az idős és tapasztalt embereket tisztelni kell, és teszem is, de nem az időskori megrögzült makacsságot, azt nem nagyon szeressem.

  94. 99:
    Kedves Jövőnk! Mivel itt senki se hülye, ezért mindenki előtt világos, hogy szerinted én vagyok az az idős, rögzült makacsságú ember, akit nem szeressel. Én úgy vélem, hogy a “megrögzött makacsság” egy minősítés, de egye-fene. Mi következik ebből? Csak az, ha te ragaszkodsz az elképzelésedhez, akkor következetes hirdeted a tényeket. Ha én ragaszkodom az elképzelésemhez, akkor megrögzötten vagyok makacs. Ha ez az én álláspontom lenne, akkor vissza élnék azzal, hogy én vagyok a házigazda. De ez a te álláspontod, ami más blogján nem túl nagy bölcsességre utal. Ezzel persze nem merül ki a maflaságod, mert micsoda bohóság ilyet írni: “A továbbiakban viszont kérném, senki ne kérdezzen, mert nem szándékozom itt megnyilvánulni.” Ne nyilvánulj meg! Ennyi. Senkit nem fog vesztesség érni, mert amit kértek tőled azt nem írtad meg, amit megírtál, azzal meg semmire se lehet menni.

  95. Hiányoltam Jövőnk jelenlétét a vitában, mert ugye ez az ő konteója, csak nem akartam hogy nehogy pimaszság legyen a részemről.

    Viszont a 99-es hsz megerősít abban, hogy erről szó sincsen, nem tudok eléggé pimasz lenni 🙂

    Szóval furcsálom azt hogy van egy konteó aminek állítólag én nagy szakértője vagyok és erről beszélgetnek emberek, és még szólnak is hozzám (a guru ugye). DE nekem nagyon fontos AK-val lövöldözhetnékem van talán, mert nagyon nem érek rá válaszolni.
    Viszont mivel a nagy szakértelmemet nem tudom alátámasztani ezért hát mit is tudok tenni, jobb ötletem nincs, mint belinkelek egy oldalt a tudományomból (afene ezt is kihúzták belőlem), és lekussoltatom a népet, mert a végén még a pata kilátszik, vagyis hát nem tudok annyira guglimen lenni hogy mindent megválaszoljak.
    Szóval elefántcsonttorony elő, orrot felcsapni magasra és így (még talán) el tudok húzni méltósággal (csak vissza ne szóljon senki).

    Ez hát a jövőnk nagy története az atomháborúról, itt a vége fuss el véle.

    Elnézést kérek Hetesi Zsolttól a “Hetesi apu” kifejezésért, az gondolom tudható, hogy ez jövőnknek szólt, és semmiben sem Hetesi Zsoltnak.
    Továbbá mindenkitől elnézést kérek a kósza sziporkákért, kivéve jövőnk kartársat, mert rajta el kell férjen mivel lealázásról úgy látszik szó sincsen, arra én nem lehetek képes (szerinte).

  96. 101:
    Ennél azért kevésbé vicces a szitu, ha körbenézel a világban.
    Különös tekintettel a lehetséges gócpontokra, nukleáris és rakéta- rendszerek, célbajuttató rendszerek fejlesztésére, rakétaelhárító- pajzsok telepítésére…
    Serintem Jövőnk se saját kútfőből vette a “konteót”, meg ugye 17 Nobel- díjas is erre figyelmeztetett, különös hangsúllyal 2015 januárjában.
    Más kérdés, hogy csak kb 7 évvel később mertek kiállni vele, hogy mi is készül.

    Kockázat= bekövetkezés valószínúsége x az esemény súlyosságával.

    Jelen esetben, ha a szorzat első tagja csupán 0,0001% is a második tag abszolút értéke miatt helyesen jár el mindenki, aki igenis komolyan veszi a figyelmeztetést.

  97. 102:

    Nincs semmi gond azzal amit mondasz, a karikírozás a mondás módjára vonatkozik jövőnk esetében.

    Valóban zajlanak a nagyhatalmi helyezkedések, itt ott kisebb csetepaték amik vagy állandósulnak, vagy alábbhagynak közben más helyeken is forrong a helyzet.

    A képleted viszont csalóka, mert így a km-es meteortól is rettegni kéne és készülni rá, mert a bekövetkezés esetén olyan súlyos, hogy az a kis valószínűség miatt magas szorzatot ad.

    Az esemény súlyossága csak egy pontig értelmezhető, onnantól hiába extrém súlyos az értéke nem lesz magasabb.

    Jelenleg fut az a felkészülés aminek eredménye jövőnk szerint 2018 és 2020 között egy nukleáris világégés, ha pedig nem akkor lesznek újabb fejlesztési programok és új projektek indulnak mindenfele.

    A klíma vészes melegedése- úgy tűnik – egy biztosan bekövetkező valami (Mszilard vitatja).
    A fosszilis nyersanyagok elfogyása is egy biztosan bekövetkező valami.
    Ezeknél csak az a kérdés, hogy mikor, és akkor milyen az esemény súlyossága.

    A globális atomháborúnál az is kérdés, hogy lesz-e milyen tényezők alapján kerülne erre sorra, és mivel egy réteg abban reménykedik hogy ők ezt túlélik ezért annak súlyossága is kérdéses.

    Van egy sor kérdés amiben szakértőnk, konteofelelősünk – ígérete ellenére – nem nyilatkozik.
    Nincs ezzel gond, csak akkor tényleg menjen innen a fenébe.

  98. Tibor bá’ alias elfmage… legyen.

    A jövő héten írnék egy anyagot, ha felteszed vendégposztnak, de kérek egy kis időt, mert meg is kell írni.

  99. 104:
    Arra még nem volt példa, hogy egy kommentelőnek ne tegyem fel a vendég posztját, ha egyet értek vele, ha nem. Természetesen felteszem és nem kell elkapkodnod, de elfmage nem én vagyok. Elfmage egyike a legrégebb hozzászólóknak, de különben se szokásom álnéven nyilatkozni.

  100. 104:
    Olyannyira nem vagyok Tibor bá’, hogy még kitiltva is voltam egy rövid ideig innen.
    A vendégposztot szerintem nem csak én várom.

  101. Megbeszéltük.
    (Amúgy, de lövészeten voltam ma (is), mert az elméleti kutatás már nem érdekel. Nincs mit. Javallottabb felkészülni. Ezt csináljuk erőltetett menetben és gőzerővel.)

  102. 108 már rég egy ICBM töltet célpontja a bázis, ahogy eleve Bukarest alapból. Dettó Lengyelország. Utóbbi esetében már 2009-ben a fehéroroszokkal közösen tartott Zapad hadgyakorlaton szimulálták a varsó elleni stratégiai nukleáris támadást. Putyin szóvivője pedig az ukrán válság legélesebb helyzetében nyilatkozott egy német tévének, hogy “ha maguk azt hiszik Kijev fog hamuvá válni, akkor nagyon tévednek…” és sorolta az európai fővárosokat, külön kiemelve Lengyelországot. Tudtommal adásba nem került, youtube-on megtalálható volt még fél éve.

  103. Miközben a nyugati katonai stratégák eddig megelégedtek azzal a megállapítással, hogy az Egyesült Államok óriási előnyben van Kínával szemben a tenger alatti hadviselés területén, Peking az elmúlt időszakban olyan megfigyelőrendszereket épített ki a partjainál, amelyek egyre inkább kétségbe vonják az amerikai katonai hegemóniát a Csendes-óceánon.
    http://mno.hu/kulfold/epul-a-tenger-alatti-kinai-nagy-fal-1343073

  104. 110 kiegészítésként: az amcsik rettegnek attól, hogy rövidesen 240-480 töltet lesz önjáró ICBM indítón. Jelentem már megvan idén. DF-41 10 töltetes ICBM, 12 indító és 12 utántöltő (szokatlan), és újabb 12-12 érkezik az év végéig.

  105. 109 – 111: Igen, az, hogy célpont lettetek, a marketing duma része. Eddig is az volt mindkét USA ABM bázis, most annyi történt, hogy a Hidegháború éveihez hasonlóan, az elkészült romániai bázis rögzített, fix célpont lett, azaz valamelyik orosz ICBM v. SLBM rakéta mondjuk péntektől, Putyin bejelentése óta fixen az adott területre van irányozva. Magyarul indítás előtt 2-5 perccel már a célpont koordinátákat sem kell megadni, egyből repülhet a “madárka”.

    A DF-41 egy igen brutális ICBM lett, én ekkora TEL járművet nem is láttam még. De én azért a DF-26 -os IRBM (közepes hatótávolságú) rakétákat is megemlíteném a Csendes-óceán -i erőviszonyok átrendeződés kapcsán. Kvázi Guam gyilkos rakéták ezek.
    Meg azt is kiemelném, hogy a nyár végétől a kínai SSBN -kel csendes-óceáni járőrözést tervez a Kínai Haditengerészet. Igaz zajosak, meg…, de az irányt jól mutatják a tervezett lépéseik.
    http://444.hu/2016/05/27/kina-atomraketakkal-felszerelt-tengeralattjarokat-kuld-a-csendes-oceanra

  106. elfmage: Minden OK. Jövőnk új jegyzetét várom, bár anyagait régóta ismerem.

    A nukleáris sötétség nevű oldalon futtatott szimulációk egyfajta forgatókönyvet engednek meg kibontakozni: néhány töltet és már 10%-al esik a besugárzás (India-Pakisztán vita elfajulása).

    Az oldal modelljeit sokan vitatják, én sem tartom nagyon valószínűnek, inkább olyan hatást várok, ha lesz ilyen esemény, mint a Tambora kitörése után, amikor nem volt nyár (1815).

  107. 114: Nézzük pozitívan a dolgot – ezek szerint nem terveznek HEMP-et. 😉

    Nagyon nehéz azt eldönteni, hogy valaki ténylegesen ki akar-e robbantani egy III. vh-t, vagy valójában békét akar és azért fegyverkezik, hogy növelje az elrettentő erejét.

    Ezen a blogon szerintem sokan azon a véleményen vagyunk, hogy elsősorban az USA “nyomul”, hogy megőrizze No. 1. nagyhatalmi státusát.
    Putyin abban ügyes, hogy tanult a SzU összeomlásából, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a döntő egy modern háborúban és erre hajlandó áldozni is.

    Ami ‘Jövőnket’ illeti, nem azt kérdőjeleztük meg, hogy ebben a témában otthon van-e. A probléma a stílusa, és az, hogy előszeretettel megjátssza a bennfentest – de még egyelőre nem derült ki róla, hogy főtiszt lenne a NATO-ban és valóban tud(hat)na olyan katonapolitikai dolgokat, amit közönséges földi halandó nem. 😉 Tudnám még folytatni, de nem teszem, mert csuklani fog…
    Igazából ő beleásta magát ebbe az “atomos” témába – de ha nem lesz atomháború – akkor bizony teljesen feleslegesen. /Esélyes, hogy ha lesz, akkor is./ Nem könnyű szembesülni azzal, ha valamibe rengeteg energiát, időt beleöltünk – de minek…

  108. 115: Hogy következik ebből, hogy nem terveznek HEMP-et?

    Egyébként önmagában annak, ha lenulláznák az elektromos hálózatot és ezzel a civilizációt, még örülni is tudnék. Ha ez nem járna együtt az atomreaktorok leolvadásával, az ózonréteg sérülésével, és még ki tudja mivel, ami durván gyilkolja az életet…

  109. Atomtámadás esetén, a közvetlen csapásmérés előtt pár perccel a HEMP igen valószínű, kb. annyira, hogy kurvák voltak, vannak, lesznek; adó volt, van, lesz, meg mint a halál. A többi hiú ábránd!

    114: USA -nak és Kínának van műhold elleni rakétája, akkor pont az oroszok ne maradnának ki?!
    A hiperszonikus ICBM és SLBM robbanófejek fejlesztése mindhárom nagy atomhatalom esetében sokkal aggasztóbb lépések szerintem. Ezek már nem MIRV és nem is a klasszikus MaRV rendszerek, hanem egy modernizált MaRV szerű rendszerek. Sajna ide vezetett a nagy amerikai ABM kiépítési láz…! 🙁

  110. 116: “Hogy következik ebből, hogy nem terveznek HEMP-et?”
    Tulajdonképpen sehogy. De minek szétcseszni egy műholdat, ha úgysem lehet vele kommunikálni?

  111. 118: Például, hogy ne lehessen a műhóddal támadni. Mintha lettek volna olyan hírek, hogy az amerikaiak támadó műholdakat fejlesztenek.

  112. 118: Az USA és Oroszország, és talán Kína is rendelkezik korai előrejelző műholdakkal. Nos egy első csapás indítása előtt célszerű ezen műholdak kiiktatása, amennyiben atomtámadásról beszélünk.

    Konvencionális támadás esetén pedig az ellenség kommunikációs és átjátszó műholdainak kiiktatása is célszerű lépés lehet. Lásd Krím esete: a ruszkik vígan elvannak írógépekkel legépelt parancsokkal és klasszikus futárokkal is. Nos ezt az USA haderejének esetében egyenlőre nehezen tudom elképzelni, persze nincs kizárva, csak…!

    119: Műholdromboló műhold fejlesztés és tesztelés mindhárom nagy játékos esetében zajlik, itt az oroszok és az amerikaik járnak elöl, Kína ebben kicsit hátrébb kullog, de ez a kullogás is átvitt értelemben értendő.

  113. 119, 120: Nem vagyok katonai stratéga, de ha az összes katonai műholdamat összehangolt támadás érné, akkor tudnám, hogy most lőnöm kell mindennel, amim csak van. Ha a műholdakat támadják, az egyértelműen atomháborút jelent. – Mint a kocsmában: ha leverik a lámpát, akkor jön a bunyó. 😉
    Helyi konfliktus miatt nem lőnének ki műholdakat – ezt egyezmény is tiltja egyébként (űrháború…).

  114. 115
    1. A HEMP nem a műholdak ellen van, az csak másodlagos hatás.
    2. NATO főtiszt? Kikérem magamnak 😀 rühellem a NATO-t, ahogy az USA-t és az EU-t is.
    3. Bennfentes… hm, szerinted itt az a pár hozzászóló, majd pont itt nyilatkozik majd Neked erről, ugyan már ne legyünk gyerekesek, látszik mennyire nem érted ezt a részét, mit meddig szabad.
    4. Beleástam magam az “atomos témába… feleslegesen”. Figyu, én nem csak ebbe ástam bele magamat. A kutatás és azok a kollégák, meg a közösségi felkészülés és azok a kollégák két külön halmaz. Kettőnk között az a nagy különbség, hogy egyrészt közösségben leszek, míg Te nem, másrészt egyedül is összeakaszkodhatunk valahol az erdőben… nem Te jönnél ki. Nem elméleti okostojás vagyok, vehetnéd már a lapot.

    116 áram élküli világ esetén jobban teszed, ha egészen mástól félsz, nevezetesen embertársaidtól kb. 48 óra utántól kezdve.

    117 standing ovation… ez INFO, és jó infó.

    118 miért ne lehetne kommunikálni, keringési pálya elemzést javaslok.

    120 újfent állva taps.

  115. 122: “összeakaszkodhatunk valahol az erdőben… nem Te jönnél ki”

    Nem csak pökhendi vagy, de már fenyegetőzöl is. Örvendtem a szerencsének…

  116. 123:
    Nem pökhendi, csak szélsőségesen magabiztos, mert AK-47 lőgyakorlatokra jár. Bár én nem hiszem, hogy ilyen van, hacsak nem a parlamenti őrség tagja. 😀 Pedig-pedig nem tudja, hogy abszolút lúzer. Mindent tud az atom fegyverekről, ami egy tök felesleges tudás. Ha nem lesz atomháború, akkor ismeretei teljesen feleslegesek. Ha lesz atomháború, akkor azt senki se éli túl, ő se.

  117. Tibor bá’
    Ak-val nem nagy szám lövöldözni, magam is lövöldöztem, kaptam is érte 2 kreditet a főiskolai tanulmányaim alatt 🙂
    Akkoriban nem a kocsmába jártam, hanem lőszerre költöttem a fölös pénzem 🙂

    Lövészklubok legálisan tarthatnak nagy kaliberű lőfegyvereket, magam is lőttem Dragonov mesterlövész puskával, az minden volt, csak krumplipuska nem.

  118. Nekem AMD-m volt, pontosan nem nagyon lehetett vele lőni, de rövid sorozatokkal könnyen el lehetett fektetni a céltáblát.
    A kézigránát dobálás viszont nem ment, nyiszlett voltam ahhoz, hogy kellő erővel elhajítsam. Nem is robbant fel, a szakaszvezetőm ment ki érte és dobta el újra.
    Az egész csak arra volt jó, hogy hozzászokjunk a hangokhoz. Amíg én lövöldöztem a célpontra, addig semmi gond, olyan helyzet meg nem volt, hogy én legyek a céltábla. Pedig az lett volna az igazi felkészítés, de jobb, hogy nem próbálták.

  119. Basszátok már meg, folyamatosan baszogattok, s amikor visszaszólok, hogy elég legyen már, megy a sikítozás, ajvékolás. Bazd meg, ha beszólsz, álld a sarat és ne sipákolj

    AK-47, AKS-47, AKS-74U… és nem élmény csomag.

    Tibor bá’ megint Te sültél fel, van ilyen. Pontosan ez vagy Te önmagad, felszínes tudással, nem véletlen, hogy állva tapsoltam Lórándnak.

    Örvendtem a szerencsének… nem, ebből nekem tényleg elegem van. Fotel prepperkedjetek, okoskodjatok és főleg kövessétek bégetve a pásztort.

  120. 128:
    Mi van kiborultál?
    AKS-74U-hoz nem értek. (van ilyen?), de ahhoz igen, miért tapsoltál állva Lorándnak (különben ha megveregettem a vállad, nekem is tapsoltál állva) azért mert felismerted benne a sorstársat. Egyiketek se képes érthetően kifejezni magát, ami természetesen sajnálatos, de nem bűn. Az viszont már igen, hogy minket ítéltek el, amiért képtelenek vagyunk értelmezni a zagyvaságot.

  121. 129: Mostanság Jövőnk ingerküszöbe eléggé alacsonyan van, és igen kiborulás gyanús.

    Nem baszogatunk téged Jövőnk, max. néha zrikálunk. A kettő között nagy a különbség. 😉 🙂

    Az AKS-74U: http://world.guns.ru/assault/rus/aks-74u-e.html

    Magyarul: AKSz-47U és az AKSz-74U tulajdonképp a Kalasnyikovok variánsok rövidebb csövű, behajtható válltámaszú, légideszantsasok, pilóták, harcjárművezetők részére rendszeresített változata.

    De én még mindig AK-107 párti vagyok, csak itt kb. beszerezhetetlen. 😛 🙁

  122. Nos baromi nehéz nem teljesen befogadó közegbe írni, és itt majd mindenki (talán én is) szeret személyeskedni. Van aki ezt nem bírja, mert úgy érzi, tudása többet ér annál, hogysem ilyenre vesztegesse az idejét.

    Jövőnk tudását azért nemcsak itt villogtatja, hanem olyan helyen is, ahol az elismerés azért bőven megvan és nem kezelik le sehogy sem, talán ezért nincs hozzászokva a csesztetéshez. Ha hagynátok érvelni hosszabban, lenne egy értelmes vitaalap.

  123. 131: “Ha hagynátok érvelni hosszabban, lenne egy értelmes vitaalap.”

    Mi nem hagyjuk??? Számos alkalommal kérték az olvasók, hogy fejtse ki a gondolatait részletesebben /és közérthetőbben/ – erre jött a kiakadás, meg a sejtelmes duma…, hogy nem lehet, meg különben is…

    Zsolt, biztos, hogy te ugyan azt olvasod, mint mi? 🙂

    “baromi nehéz nem teljesen befogadó közegbe írni” Ez így van. Kérdés, hogy ez a “közeg” hibája-e?
    Baromi unalmas lenne, ha mindig mindenki mindennel egyetértene.

    “Van aki ezt nem bírja, mert úgy érzi, tudása többet ér annál, hogysem ilyenre vesztegesse az idejét” Egyszerű a megoldás – akkor ne vesztegesse. Nincs kötelező hozzászólási kvóta…
    Ez a jöttem, láttam, kinyilatkoztattam, és az első kérdésre leléptem típusú magatartás errefelé kicsit problémás. Nem felel meg a többség ízlésének.

    130: “igen kiborulás gyanús” Ezzel maximálisan egyetértek, nekem is ez a gyanúm. Átlépett egy határt… 🙁

  124. 131 – Zsolt!
    Éppen az a baj, hogy nem érvel, hanem kinyilatkozik. Egyébként a különböző fórumokon más és más a résztvevő gárda. Itt azért gondolkodók vannak és a gondolataikat ki is tudják fejezni, és az csak természetes, hogy frusztrálja őket a makacs ragaszkodás a rébuszokhoz. Mi is dicsérünk, elismerünk, de azt ki kell érdemelni. 😉

  125. 131. Hetesi Zsolt
    OFF
    Kérlek, válaszolj a legutóbbi levelemre, az alapján terveznék.

  126. Szerintem front jön. Az egyik kollégám is idegesebb az átlagnál. Jövőnk is ilyenkor veszi elő a sértődősebb énjét. 🙂

  127. 134: OFF

    Válaszoltam, lehet nem ment el. OK, ott leszek.

  128. Hetesi Zsolt ; Tibor’bá :
    Én nem vagyok egy szentfazék de azért a Bibliát a hagyomány és a kulturális örökség tanulmányozásra érdemes darabjának tartom. (talán evvel még Tibor’bá is egyetért) Nem akarok senkit untatni Káin és Ábel történetével , mindenki ismeri. Talán egyesek elgondolkoztak azon, hogy az Úr (OK, legyen egy korát megelőző szuper krapek , egy előző civilizációból túlélő , UFÓ vagy az Isten , nem ez a lényeg) miért fogadta Ábel feláldozott bárányát , és miért utasította el Káin földművelésből származó terményeit.
    Látva napjaink állapotait (alig pár ezer év civilizációs „vívmányait” ) egyszerűen az van ott leírva, hogy az emberi intelligencia nem alkalmas a nomád állattartásnál nagyobb erőforrásokat igénylő tevékenység fenntartható mederben tartására. Ez már tudott volt több ezer éve , és ma is olvasható. Meg is szívjuk rendesen. (és hamarosan)

  129. 136. Hetesi Zsolt
    OFF
    Azóta megjött az e-mail is, köszönöm. Én is ott leszek, ha a MÁV is úgy akarja. 🙂

  130. 137:
    Ha mondanivalód lényege az, hogy az állattartás fenntartható, a földművelés nem, akkor egyetértek veled, csakhogy pusztán állattartásból nem lehet megélni, illetve nincs hozzá kedvünk, mert a birkahús mellett ismerjük a kenyeret is.

  131. 139:
    Az hogy mit ismersz (kedvelsz), és hogy mi a károkozás nélkül elérhető, az két dolog. Egyébként ez nem az én mondanivalóm. Ha a bibliai történet további részét is elolvasod akkor az is kiderül, hogy a szereplők (testvérek) nem ülnek le megdumálni a konfliktust , hanem gyilkolásznak. Olvasva némely kommentelőd hozzászólásait ez is egy lényeges pont. (bár erre nem akartam kitérni)

  132. 140:
    Természetesen két dolog, de nem ismerek olyan embert, akit érdekelne milyen kárt okoz azzal, amit kedvel. Pontosan erről szól a történet. Mindenki pocsékolja az energiát, mert hozzájut, és senkit se érdekel, hogy ezzel mekkorát árt az emberiségnek.

  133. 141:
    Ha személyesen nem is , de engem ismersz. És vannak az olvasóid között még sokan. Sőt vannak olyanok is, akik nem csak az emberiségnek nem ártást tartják fontosnak. Én miattuk (is) járok a blogodra.

  134. 142:
    Mielőtt félreértenél. Ha este felkapcsolod a villanyt, azzal is ártasz az emberiségnek.

  135. A földművelésnek vannak olyan vállfajai, amelyek nem károsak.

  136. 144, Zsolt: ez a lényege a múltkor félbemaradt beszélgetésünknek.

    Ezek a módszerek alkalmasak a bolygó teljes lakosságának ellátására: van elég általános szaktudás, helyismeret, szervezettség, bizalom és izomerő?
    Figyelembe véve a mai populáció felkészültségét és világképét is.

  137. 145.
    Meg lehetne szervezni, csak nincs benne profit. Márpedig ma a profit az Isten, legfőképpen a pénzből pénz csinálás.

  138. “az állattartás fenntartható, a földművelés nem” – Ez leegyszerűsítés, általános formában nem igaz.
    Például a Szahara a túllegeltetéses nomád állattartás következtében nő folyamatosan, a Kárpát-medencében pedig kb. 1000 éven keresztül volt fenntartható földművelés – vagyis ez is lehetséges.

    Káin és Ábel történetével kapcsolatban ne felejtsük el, hogy azt zsidók írták, akik nomád állattartók voltak, az ellenségeik pedig földművelő népek (Egyiptom, Mezopotámia…)

    144: Ez nagyon érdekel. Kedves Zsolt, tudnál erről írni? Legalább címszavakban? Igaz, én is biokertészkedem, de hátha vannak még fontos, jó dolgok, amikről nem hallottam még.

  139. 147:
    Légy egy kisit figyelmesebb! Azt írtam az állattartás fenntartható – feltételes módban. Erre a túllegeltetés nem cáfolat. Ahogy az 1000 éves földművelés se.

  140. 148: Hogy egy tevékenység fenntartható-e, az a módjától és a léptékétől függ. Az árasztásos földművelés például fenntartható, mert az áradás minden évben megtermékenyíti a földet. A műtrágyázós nem, mert az tönkreteszi a talajéletet.

    Ugyanez a helyzet az állattartással is. Nem mindegy hány állat él egy területen. Mindenki ismeri a közlegelők problémáját.

  141. 149:
    Mi lenne, ha megértenéd, amit írok? Akkor nyilván érdemben válaszolnál, ha a válaszra igény mutatkozik.

  142. 150: Nem akarok belállni egy szavakon lovagolós, parttalan vitába. De ha úgy látod, félreértelek, megfogalmaznád, hogy mit is mondasz, úgy, hogy az ne legyen félreérthető?

  143. 151:
    Azt írtam, hogy az állattartás fenntartható (bizonyos feltételek mellett) a földművelés nem tartható fenn (akármit és akárhogy csinálod). Erre nem válasz, hogy milyen körülmények között tartható egy-egy eljárás fenn, mert ez egy külön téma. Válasz lehetett volna bármelyik (vagy minkét állítás) tagadása mellékelt bizonyítékokkal együtt. — De ha már itt vagyunk. Az tartható fenn, ha úgy élünk, mint az állatok. Gyűjtögetünk, halászunk, vadászunk és szarunk, azaz visszaadjuk azt, amit elvettünk. Ha megműveljük a földet, akkor már beavatkozunk, ami nem tartható fenn. Persze különböző trükkökkel, praktikákkal akár 10.000 évig is művelhetünk, de nem a végtelenségig. Állatokat viszont lehet tartani a végtelenségig a megfelelő módon.

  144. 152.

    Dr. Prof. Balogh János akadémikus úr, az őserdőt állította példaképül. Teljes körű körforgás, növények és rovarok, baktériumok együttműködése.
    Ezzel a módszerrel, egy ésszerű létszámú emberiséget el lehet látni mezőgazdasági termékekkel, korlátlan ideig.
    Szerintem max. egymilliárd ember részére, a természet felforgatása, megerőszakolása nélkül is elegendő élelmiszert lehet termelni. Nomád jellegű legeltetéses állattartás, vetésforgó, hosszú ugaroltatási periódusokkal, halászat, stb.

  145. 153: “Szerintem max. egymilliárd ember részére”

    Amíg nincs jó recept arra, hogy mi legyen a többi 6 milliárddal, addig ezek elég l’art pour l’art dolgok.

  146. 154: A jelenleg elterjedt módszerekkel lehet, hogy 10 milliárdot is el tudnánk tartani jelenleg, de ha a talajrombolás tovább folytatódik, pár évtized múlva egymilliárdot se fogunk tudni. EZÉRT fontos ezeket a módszereket kutatni és használni.

    Egyébként nem hiszem, hogy hetede lenne a kihozatal. Kishantoson azt mondták, hogy 80%-os termésátlagaik voltak a konvencionálishoz képest. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi teljes népességet el lehetne látni bioval – ma rengeteg élelmiszer végzi szemétben és olyan gyomrokban, akiknek már árt, nem használ.

  147. 152: Ha a terep nem meredek, így a víz nem mossa le a termőréteget, akkor szántóföldi gazdálkodást is lehet folytatni fenntartható módon, amennyiben visszapótoljuk a talaj tápanyagtartalmát és vigyázunk a talajéletre. Erre több eljárás is ismert:
    -Folyók áradását ráengedni a földre
    -állati és emberi trágya
    -Komposzt
    -Baktériumtrágya
    -Zöldtrágyanövény termesztése majd beforgatása

    És a mezőgazdaság lehetőségei nem merülnek ki a szántóföldi kultúrákban. Például lehet különféle gyümölcsöket termeszteni, köztük a füvet kaszálni/legeltetni, a károkozó rovarokat és csigákat baromfival feletetni. Lehet zöldségeket is fenntartható módszerekkel termeszteni.

    Mért is nem jó példa Magyarország, ahol a neolotikum óta van mezőgazdaság, és a modern vegyszerekig a talaj termőképessége nem csökkent?

  148. 156:

    Mezopotámia elsivatagosodása az a mezőgazdaság miatt volt?
    Melyiket nem alkalmazták az általad felsoroltak közül?

    Modern vegyszereket meg műtrágyát nem alkalmaztak az biztos.

  149. 157: Baktériumkészítményeket szerintem nem vetettek be, de nem mondom, hogy ezen múlt, hogy elsivatagosodtak.

    Mezopotámia és Egyiptom abban a zónában vannak, ahol az egyenlítői levegő leszáll. Ez az elsődleges oka a sivatagosodásuknak, ami a jégkorszak vége óta tart. Elismerem, hogy az emberi tevékenység, ezen belül a mezőgazdaság ezt a folyamatot gyorsítja és durvábbá teszi.

    De felhívnám a figyelmet két dologra:
    -Pont ebben a régióban a legeltetéses állattartás is katasztrofális következményekkel jár
    -Az árasztásos gabonatermesztés a sivatagosodás ellenére azóta is működött. Illetve a XX. sz. során gátakat építettek a nagy folyókra, ami miatt már nem árasztásos módszerrel művelik a földet, el is kezdődött a szikesedés durván.

    De azokon a területeken, ahol a klíma nem eleve száraz (Európa), a (megfelelő) földművelés nem okoz sivatagosodást.

  150. A földművelés is fenntartható lehet és az állattartás is lehet nem fenntartható. A kérdés az arányokban van elrejtve.
    Mulcsozással ezer Ha-on egy paradicsompalánta a végtelenségig stb.
    157. Igen. Alkalmazták a fenti mdszereket. De belebuktak, csak mert sokan voltak.

    A születésszabályozás is fontos kérdése a dolognak.
    De egyébként ez az egész csakis elméleti kérdés, mert ez a hajó elment.
    Bár a változás lényege, hogy legalább megértsük miért már csak integethetünk neki.
    A talaj erodálásában való tevékenységünk és háborúsdira való hajlamunk nagyon fájdalmas tapasztalatokat eredményez és fog még a közeljövőben.
    De még sok egyebet is lehetne említeni.

    Gondoljátok ha megtalálnánk a megfelelő talajművelési módot(amit kétlek ezen a szinten) akkor minden gondunk tovaszállna?! Egyébként létezik- véleményem szerint.

    Előzetes tudatátalakulás nélkül nem megy!
    Az emberiség éppen most készül elhagyni a viszonylag magas(tudati) szintű létezés pályáját és részben állati mélységek felé tör.
    Ezért nem értem Lóránd próbálkozását, bár mélységesen egyetértek vele.
    Csakis a tudás fog érni valamit, mely gyakorlati szempontból a tapasztalatokon alapszik, a gond, hogy a vmi a fejekben nem teszi lehetővé ezek összefoglalását és legfőképpen az egyesítését. Amíg ez a paradoxon fennáll addig reménytelen konkrétumokról beszélni- véleményem szerint. Márpedig csakis így lenne esélyünk.
    Paradoxon, mert lehetőségünk van rá intelligenciánk révén, de más szempontból nem evolválódunk megfelelően.

    Úgy vagyunk mi emberiség mint a kapitalizmus(mely tükörképe mai szintünknek, mintegy kivetülése, hiszen mi hoztuk létre stb.) nagy vállalatai, melyek egy bizonyos növekedési szint elérése után összeomlanak vagy más stratégiai irányítást igényelnek az összeomlás elkerülése és a további hatékony működés érdekében.

    Hiába nagy az emberiség létszáma, ugyanazokat a primitív irányító mechanizmusokat alkalmazzuk. Ahogy egy középvállalat naggyá nő, úgy találják ki a megfelelő módszert, különben kámpec.
    A probléma itt, hogy az elit módszere szintén tévedés. Nem fogja gondjaikat megoldani ha likvidáltatják saját magukkal az emberiség 90%-át.

  151. 157 & 158:
    Mezopotámiában, amikor már romlott a terméshozam, egyszerűen tovább léptek.

  152. 158.

    „Mezopotámia és Egyiptom abban a zónában vannak, ahol az egyenlítői levegő leszáll. Ez az elsődleges oka a sivatagosodásuknak, ami a jégkorszak vége óta tart. Elismerem, hogy az emberi tevékenység, ezen belül a mezőgazdaság ezt a folyamatot gyorsítja és durvábbá teszi.”

    Egy kicsit árnyaltabban az elsivatagosodásról:

    „Minden korábbi időszakhoz képest megnőtt az i.e. 6. század első felében az uzsoratőke szerepe. … A közép-mezopotámiai nagybirtokok öntözéses gabonatermésének többletterméke ugyancsak uzsoratőkeként került vissza a termelésbe (vetőmag) és a fogyasztásba. Az uzsoratőke döntően járult hozzá ahhoz, hogy a kistermelő gazdaságok csődnek voltak kitéve, illetőleg tönkrementek és a korábbi tulajdonosok sirquként kerültek függő helyzetbe.
    A 6. század nagy pénzforgalma megkönnyítette a felhalmozást. Az uzsoratőke Mezopotámiában sajátos “bankházak” kialakulásához vezetett. Közülük kettő, az “Egibi ház” és a valamivel későbbi “Murasú fiai” cég (Babilonban, illetve Nippurban) … Ügyleteik többsége uzsorakölcsön volt, pénzben is, gabonában is. Bérbe adtak szerszámokat, szállítóeszközöket. Számos idegen rabszolgájuk volt, ezeket többnyire szintén bérbe adták …
    A rabszolga-bérlet a szabad bérmunkások bérének leszorítását is szolgálta. A két cég földjei egész Dél-Mezopotámiát behálózták; a babiloni “Egibi ház” például Urukban is tartott fenn birtokokat. … a cég tönkrement kistermelő szabadoktól vásárolta meg (vette el) őket az uzsorakölcsön fejében…
    … általánossá vált a pénzgazdálkodás. … Az adókötelesek kénytelenek voltak pénzkölcsönt felvenni, s ennek kamatai az i.e.5. században elérték – természetben való fizetés esetén – az 50 százalékot is. Az uzsora révén néhány nagy bankház – köztük az Egibi- és a Murasú-cégek – rendkívül nagy vagyonra tettek szert. …”

    Nem idézgetek tovább. A végkövetkeztetés, hogy az uzsora miatt a földeket kíméletlenül kimerítették. A több évezreden át folytatott mezőgazdálkodás helyett a rablógazdálkodás hatására pár száz év alatt elsivatagosodott a terület.

  153. 162.

    Sajnos, ma még erősebb az uzsora tőke szerepe.
    A környezet védelme, nem számít, csak a haszon.

  154. Létezik ma 1-2 olyan elképzelés, amelyek összekapcsolásával kielégítő eredményt lehet elérni a fenntartható tájhasználat, a mennyiség, és a minőség terén is, úgy, hogy közben a talaj és az ökoszisztéma nem pusztul.

  155. 164:
    Korábban már említettem az álláspontomat. A talaj és ökoszisztéma érdekében sok okos dolgot lehet tenni, de 100 %-os védelem nincs. Lehet 99,999%-os védelem, és akkor nem 20 évünk, hanem 20.000 lenne még hátra. Ami – figyelembe véve élettartamunkat – nyugodtan nevezhető végtelennek. De pont ez bénitja le az emberiséget, hogy mindenki csak a saját élete végéig gondolkodik. “Utánam a vízözön” mentalitás.

  156. 165: Ebben nagyjából egyet is értünk. Ezért nem is fejtem ki, mert aki itt olvassa, vagy már csinálja egy részét, vagy nem tudja, mert nincs hol, a nagygazdák meg nem járnak ide…

  157. 164: Kérlek, Zsolt, áruld el! Legalább címszavakban, ha nincs most időd kifejtetni, hogy rákereshessek. Nagyon szeretném tudni, mire gondolsz!

  158. OFF dejavu
    Királynővel kapcsolatos friss hír, ha hihetünk neki (Trump twitteres pletykálójától).
    A hírek itt vannak, linkeltem már itt szerintem:
    https://qcodefag.github.io/

    Ha 175603-nak hihetünk, az angol királynő már menekülés közben lehet és Maynak se lesz több mondanivalója, lévén neutralizálták, amit nem fejt ki.
    Korábban kiderült, hogy a szerző “Q szerint” Amerika Merkeljét Hillarynak hívják

  159. 164.
    Romániában 14 millió hektárból 7 millió még mindig parlag ,immár huszonhét éve.
    Ebben az országban több termőföld jut egy főre, mint bármelyik uniós tagállamban, négyszer annyi embert tudna etetni, mint a lélekszáma.
    De valahogy a nagy hozzáértő nyugati tudós urak és zöld pártiak figyelmét ez elkerülte a nagy fenntarthatóság eszméjének a fenntartásában és fingjuk sincs ,hogy a szaúdi arabok már kétmillió hektár szűz termőföldet felvásároltak itt és meg sem állnának ötmillióig ,vagy tízig,vagy ki tudja (?!)- talpra állítják a mezőgazdaságot.Úgy,fenntarthatóan.Maguknak.
    Na jó,van pár olasz ,holland , német haszonleső cég akik kétszáz hektárt bérelnek valami drága gombaféle termesztésben ,de ezek mindig arrébb állnak azokba az országokba ,ahol éppen olcsóbb a munkaerő és a föld ,ahol nagyobb a nyereségük) no meg a tetves osztrákok ,akik az erdeinket lopkodják néhány korrupt politikusunk miatt,de most már nehezebb dolguk lesz ,mert a multimilliárdossá vált ” Isten Láncfűrésze” is távozott a vezetői posztból és az élők sorából.
    Lehet álmodozni ,de Tibor- bának van igaza-nyugati mentalitással soha a életbe nem fog megvalósulni semmi- ehhez már olyan erkölcsi szigor és önfeláldozás szükséges,amilyen a nyugati típusú kultúrában már rég nem létezik.

  160. “shock of March”-ra jó sok oldalt kapunk, Néha az az ember érzése, hogy okkal dobják be ezeket a témákat, így, amikor mint egy önmegvalósító jóslat beteljesül, akkor ne legyen váratlan. Az biztos, hogy USRRaEL -ben már nagyon várják.Ők felkészültek, mergint mi fázunk rá mások vágyott terveinek megvalósulására.

  161. kalotaszegi: a közeledés megvalósulhat Románia->Nyugathoz úgy, hogy majd a nyugat zárkózik át Romániához (emlékezzünk Trianon visszacsinálása, Erdély vissza Osztrák-Magyar monarchiához, Románia pedig önálló királyság Orosz érdekeltségben — ezzel Románis zárkózik valahova; 200 éve még cirill betűkkel írtak az akkori Romániában).
    Elemzők közül a Trumppal kapcsolatos híreket értelmezve olyan is volt, német, aki azt a lehetőséget vázolja, hogy Davosban Trumpot meggyőzhette pár résztvevő, ami miatt 180 fokos fordulatot tehet és átnevelhették, így nem jelenthetnek veszélyt May és Trump egymás terveire. És a királynő akár menedékbe is vonulhatna.
    Pedig nemrég azt írták, hogy Trump és kísérete nem megy Davosba, mert nincs elég pénze rá Amerikának.

  162. 171
    Úgy látom nem ment át a lényeg. Ha nem lépett az “okos” nyugat a keleti keresztény felebarátja ,azaz a saját jövőjét is illetően , mert a kapitalisták már csak ilyenek – csak a gyors és azonnali felélhető haszon érdekli ,akkor lépett az iszlám.Nagy bátorsággal,nagy alapossággal,horribilis befektetéssel ,amiből a mostani generáció nem élvez semmit, de majd a gyereke, a leszármazottja.

    Osztrák-Magyar hokuszpokusz ,Trianon és egyebek. Pár évtized és még az is szétszakad,ami eddig egybe volt , Középkor-szerű, többnyire ellenséges városállamok ,Régiok fognak a mai országok helyén tarkitani szerte europában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük