Tibor bá’ online
A 400 ppm CO2 értékkel kapcsolatban van egy múltbéli hasonlat. 56 millió évvel ezelőtt, amikor a mai kontinensek kialakultak, igen sok CO2 került a levegőbe a tektonikus mozgások miatt, ami a hőmérséklet megemelkedésével járt, kábé 2-3 °C-t. Ezt az időszakot nevezik Paleocene-Eocene Thermal Maximum-nak (PETM). A hőmérséklet emelkedés pozitív visszacsatolása a hőmérsékletet tovább növelte, ugyanis beindult a metánhidrátok olvadása. Így a melegedés végül minimum 6 °C volt, de lehetett akár 9 °C is.
A kutatások azt mutatják, hogy a PETM alatt évente mintegy 5 milliárd tonna CO2 jutott az atmoszférába. Viszont jelenleg az emberiség évente 35 milliárd tonna CO2-t küld a légkörbe. PETM melegedés kb. 20.000 év alatt történt. A mai melegedés ennél sokkal gyorsabb. Az igazi kérdés számunkra, mennyivel gyorsabb.
Abrupt (hirtelen) változás – idegeskedhetünk-e?
Kezdjük a jégdugókkal! A Földön léteznek „örök jég birodalmak”, ahol a jég 110.000 éve nem olvadt el. Illetve, minden évben esik némi hó, ami rétegenként összetömörödik és jéggé válik. Ilyen helyeken végeztek fúrásokat, és emeltek ki jégdugókat a néhány kilométerre lévő sziklaágyig. A dugókról pontosan lehet tudni, hogy mikor keletkeztek, és a 18-as Oxigén izotópból azt is meg lehet állapítani, hogy mi volt a hőmérséklet, mert az atmoszférából kiváló H2O (csapadék – ez esetben hó) O18-at tartalma hőmérsékletfüggő. Minél hidegebb van, annál több az O18 izotóp.
A dugók analizálása meglepő eredményt hozott már 1993-ban (tehát egyáltalán nem egy új dolog). Az elmúlt 110.000 évben húsz hirtelen változás történt néhányezer évente. Érdekes tény, hogy a leghosszabb (viszonylag) zavartalan klíma éppen az elmúlt 11.000 év volt, ami alatt az emberiség sikeresen emelkedett ki a vadászás-halászás-gyüjtögetésből és építette fel a mai ipari civilizációt. Az igazi lényeg azonban egészen más. Az derült ki, hogy a Föld klímája adott esetben hihetetlen gyorsan meg tud változni. 11.600 évvel ezelőtt volt az utolsó hirtelen változás, amikor a Föld átlaghőmérséklete 8 °C-al lett melegebb, kevesebb mint 10 év alatt. Amit érdemes még megjegyezni. A hirtelen változás nem egy különleges esemény, sokkal inkább a történések normális lefolyása, szabály, nem pedig kivétel. És még valami, a hirtelen változás oka az uralkodó áramlatok megváltozásából adódik. Ezért van az, hogy egyes kutatók a közeljövőre várnak egy hirtelen melegedést, míg mások arra tippelnek, hogy legalább 100 évig nem kell számítani hirtelen változásra.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________
Valószínű, itt is igaz az, hogy a mennyiség átcsap minőségbe. Csak eddig a mennyiséget csak lassan növelték a természetes folyamatok, tehát évezredekbe telt, mire elérte a billenőpontot a rendszer, az ember meg belecsapott a lecsóba, és felpörgette az eseményeket. De azt senki nem tudja megmondani, hogy pontosan mikorra billen át a rendszer…
„a hirtelen változás oka az uralkodó áramlatok megváltozásából adódik.”
Hihetőbb, hogy az áramlatok megváltozása miatt emelkedik a hőmérséklet 8 fokkal, annál, hogy a CO2 miatt. Ebből is látszik, hogy a hőleadás szempontjából mekkora jelentősége van az átkeveredésnek.
Kérdés, hogy mitől változtak meg az áramlatok(?)
Egy pár észrevétel:
1. A PETM melegedés 20000 év alatt történt, tehát nem volt „abrupt”
2. ne feledjük, hogy a melegedés előtti hőmérséklet is 10 fok C-al magasabb volt a mostani hőmérsékletnél. Tehát, ha volt akkor metánhidrát kitörés, akkor az a mostani állapotokhoz képest 10-12 foknál magasabb hőmérsékleten következett be.
(ez igazolja azt, amit én állítok, hogy nyugi! – a hőmérséklet még nem tart ott, hogy veszélyes mennyiségű metán kerüljön a levegőbe)
3. Ilyen messzi távlatból az sem lehet megállapítani, hogy melyik történt előbb, a hőmérséklet emelkedés vagy a CO2 szint emelkedése.
„11.600 évvel ezelőtt volt az utolsó hirtelen változás, amikor a Föld átlaghőmérséklete 8 °C-al lett melegebb, kevesebb mint 10 év alatt.”
– eddig Tibor bá, mindig azt állítottad, hogy a mostani melegedés üteme példa nélküli, mi pedig azt, hogy volt a mostaninál sokkal gyorsabb melegedés is. Akkor most mi van???
2: Mvm9
„Kérdés, hogy mitől változtak meg az áramlatok”
Az El-Nino/La-Nina esetében az áramlatok megváltozása többek között a szél-irány változásra, illetve a gravitációra vezethető vissza és az áramlatok változása magával hozza a hőmérséklet változásokat, ami miatt szintén változnak a szelek és így tovább. Létrejön tehát egy ciklus, amibe beleszól még egy pár más tényező is (ismert és ismeretlen), ami negatív vagy pozitív visszacsatolásokkal létrehoz egy ismétlődő, de nem teljesen azonosan ismétlődő (periódus és intenzitás) mintát. Ez az egyik legkisebb periódusú (néhány év)ciklus, aminek a klímára/időjárásra jelentős befolyása van.
Ezen kívül a klímára sokkal több természetes ciklus hat, kezdve a millió éves ciklusoktól, folytatva a több ezer éves ciklusokon keresztül (mint pl. a Milankovich) egészen a pár éves ciklusokig.
Egy ilyen pár éves ciklus az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation), aminek 60-80 éves periódusa jelentős hatással van az északi jégállapotokra. Ennek alapján jósolom azt, hogy az északi jég elérte a minimumot és lassan növekedni fog.
Persze a sok ciklus egymásra tevődése, egyesek gyengítő, mások erősítő hatása révén, meg a sok, még ismeretlen hatásnak, illetve visszacsatolásnak köszönhetően, szinte LEHETETLEN megjósolni, hogy a klíma merre is fog tartani. Mert ahogy Tibor bá is írta, abrupt változások történhetnek és mindkét irányba. Bármennyire is állítják nagyon magabiztosan egyesek, hogy a tudomány tökéletes és pontosan megjósolja, hogy mi fog történni, ez nem igaz.
Ezért az én jóslatom pl. a jégnövekedésről is csak merő spekuláció bizonyos ismeretek (de sajnos nem elegendő ismeret) birtokában, ahogyan az is csak spekuláció, hogy a hőmérsékletek veszélyesen fognak emelkedni a továbbiakban, arról nem is beszélve, hogy annyira gyorsan, hogy 1-2 év és megöl mindenkit.
Na, egy kicsit hosszúra sikerült, de legalább lehet elemezni, van mibe belekötni, cáfolni.
3.
Köszönöm az infót. Úgy tűnik, hogy a Föld leginkább természetes állapota a klímaváltozás (időjárás), ami ellen nem sokat tehetünk.
3:
Gondolom szándékosan összekevered a változást a hirtelen (abrupt) váltással, vagy átfordulással.
–
Az El Nino okozója a Trade-wind (passzát-szél) ideiglenes leállása, aminek következtében a csendes-óceán nyugati szélén (Ausztrália felett) összegyűlt meleg víztömeg kb. két hónap alatt visszacsurog (gravitáció) Dél Amerika partjaihoz.
3- 4:
Tehát a Föld- meg a természet mindent elbír- még 7,4 milliárd embert is meg 10 évente duplázódó energiafelhasználást- és CO2- kibocsátást (a műanyagszemétről, radioaktív hulladékokról, erdőirtásról, hidraulikus palarepesztésről, hegyrobbantós bányászatról, nukleáris tesztrobbantásokról stb nem is beszélve)
És ezen additív hatások soha nem billenthetik át abrupttá (exponenciálissá) a lineáris változásokat.
Mert mi ezt törvénybe iktatjuk.
Felesleges a természettudományokkal jogászkodósat játszani…
Kedves Ouse M.D.!
Ismét a szószékről osztod a természettudományok titkait nekünk, gyarló mérnököknek (bocsánat, ezúttal a jogászok húzták ki Nálad a gyufát) 🙂
George Carlin szerint a Föld kibírja:
https://www.youtube.com/watch?v=7W33HRc1A6c
Szerintem még a patkányok és a svábbogarak is kibírják, de ha mégse, akkor meg minden indul elölről, egysejtűektől.
Alázatos tisztelőd,
proton
7:
Kedves Proton! Először is George Carlin egy humorista, egy igen jó és népszerű humorista volt, de ebben a humoreszk-ben éppen arról van szó, amit Ouse folyamatosan hirdet, hogy az emberiség elbaszta a földet. Hogy Carlin-t félreérted az egy dolog, de Ouse-t is félreérted.
Halott emberekkel nem ér vitázni.
Igen, jól leírtad a Gaia- elmélet lényegét.
Kezdődik minden az egysejtűektől újra- egészen a Jurassic Park- ig.
És semmi Önző gén… Bár ki tudja
8.
Kedves Tibor Bá’ !
Te pedig félreértesz engem. A 6.-osban Ouse azt írja, hogy a Föld is elpusztul, Carlin pedig a linkelt részletben pont ezt a gondolkodást gúnyolja ki, szerinte (és szerintem is) az Élet nem pusztul el a Földön.
Tudom, hogy kicsoda George Carlin, sok előadását többször is megnéztem (le van töltve a gépemre).
Nem értem őt félre, én is tudom, hogy az emberiség elbaszta a földet.
Ouse-t sem értem félre, tudom mit hirdet, egyszer le is írtam neki, hogy én nem féltem a szaros életemet. Amúgy szívesebben megdöglök, minthogy az atomháború után éljek még egy keveset, vagy akár sokat is. Szívesen átadom a helyemet az egysejtűeknek.
7.
„The Planet isn’t going anywhere…WE ARE!!”
10:
Szerintem a Föld elpusztulása alatt mindenki azt érti, hogy „ahogy mi ismerjük” nem kozmológiai értelemeben semmisül meg. Azt pedig már évek óta fejtegetem, hogy az emberiség kipusztulása után a túlélő rovarok fojtatják a fejlődést.
–
9:
Az önző gén elméletet én egy kolosszális félreértésnek tekintem. A gének perszonifikálása hiba.
Hurrá. Meg vagyunk mentve. Ugyan is a légköri széndioxidot kobaltszűrőn keresztül meg lehet kötni és át lehet alakítani nem légszennyező anyaggá amiből több energiát lehet visszanyerni mint amit az előállításához felhasználtunk. Szerintem mese.
13:
Ezt a zöldséget honnan vetted?
14. Ott van az index címlapján, csak már nem merünk onnan linkelni. 🙂 Nehéz elhinni, hogy kevesebb energia kell a CO2 kinyeréséhez, mint a belőle készült üzemanyag. Ez inkább olyan süket bulvárhír. Még a végén annyira hatékony lesz a dolog, hogy veszélyezteti majd a növényi életet. 🙂
3
„2. ne feledjük, hogy a melegedés előtti hőmérséklet is 10 fok C-al magasabb volt a mostani hőmérsékletnél. Tehát, ha volt akkor metánhidrát kitörés, akkor az a mostani állapotokhoz képest 10-12 foknál magasabb hőmérsékleten következett be.
(ez igazolja azt, amit én állítok, hogy nyugi! – a hőmérséklet még nem tart ott, hogy veszélyes mennyiségű metán kerüljön a levegőbe)”
Ez az a típusú parasztvakítás, amitől falra tudok mászni.
Ha 10-12 fokkal melegebb volt, akkor az akkori metánhidrát több tíz, száz (vagy ezer – ki tudja?) méterrel mélyebb tengeri területeken alakult ki. A lényeg nem a kiindulási állapot, hanem a hőmérséklet emelkedése és annak hatása a metánhidrátra. Kit érdekel, mi a kiindulási egyensúlyi érték?
Jól felépített a megfogalmazásod, látod, mindenki elsiklott felette. Viszont az égvilágon semmit sem bizonyítottál, vagy cáfoltál vele. Vagyis nem nyugi, mert nem igazolja azt, amit te állítasz.
Sőt, ha mélyebb tengerben alakult ki a metánhidrát, mint napjainkban, akkor lényegesen stabilabb is volt (nagyobb nyomás, nagyobb átmelegítendő vízréteg). Vagyis a mai metánhidrát jóval sérülékenyebb, sokkal kisebb hőmérsékletváltozásra, sokkal gyorsabban tud felszabadulni.
Akkor ez pont az ellenkezőjét igazolja annak, amit te állítasz – vagyis pánik indul!
16. nyék,
Nem érdemes pánikolni, nézzük meg az arányokat:
1. Az emberiség CO2 kibocsájtása 35 milliárd tonna, a természet teljes CO2 kibocsájtása 800 milliárd tonna évente.
2. A CO2 az általános üvegházhatásban 20-25%-kal vesz részt.
3. Ezért a teljes civilizáció az üvegházhatás 1%-áért felelős. (Nem számítva olyan tényezőket, mint pl. a vízgőz, amit kilehelünk.)
Az egyszerűség kedvéért eltekintettem a légkör átkeveredéséről (ez a leggyorsabb hőcsere), és attól, hogy ennek következtében a felső légrétegekből is történik közvetlen hőkisugárzás az űrbe, kikerülve az üvegházhaztást. Ha ezeket is figyelembe vennénk, akkor az 1% tovább csökkenne.)
Ha ehhez még azt is hozzáteszed, hogy az emberiség teljes energiatermelése a Földet érő napenergia 1 ezredrésze, akkor láthatod, hogy nem nagyon rúghatunk labdába a természet mellett, és teljesen mindegy, hogy mennyi CO2-t állítunk elő (vagy akarunk előállítani).
———-
„Ha 10-12 fokkal melegebb volt, akkor az akkori metánhidrát több tíz, száz (vagy ezer – ki tudja?) méterrel mélyebb tengeri területeken alakult ki. A lényeg nem a kiindulási állapot, hanem a hőmérséklet emelkedése és annak hatása a metánhidrátra. Kit érdekel, mi a kiindulási egyensúlyi érték?”
Ezt nem egészen tudom követni. Hogyan függ össze a hőmérséklet azzal, hogy hol keletkezett a metán?
16:
„Ha 10-12 fokkal melegebb volt, akkor az akkori metánhidrát több tíz, száz (vagy ezer – ki tudja?) méterrel mélyebb tengeri területeken alakult ki.”
Na látod, „ki tudja?” Ez a kulcsmondat. Egy pontos, precíz megfogalmazása annak, hogy fogalmad sincs miről is beszélsz:10, 100 vagy 1000 vagy ki tudja. Te aztán ezzel bizonyítottál mindent. Szerintem meggyőztél mindenkit. Pánik indul, mássz le a falról és futás!!!
Az egy dolog, hogy a tengerszint magasabb volt o mostaninál (a logikádban ennyi igaz) de miért is alakult ki a metánhidrát mélyebb tengeri területeken? Sekély része a tengernek nem volt? Egyből 1000 m-es mélységgel kezdődött? Volt-e egyáltalán metánhidrát kitörés? S ha igen honnan tört ki? Az óceán legmélyéről is, mi? A te okoskodásod mit is bizonyít?
OK, arra jó volt, hogy rájöjjek, hogy az én érvelésem is sántít, beismerem, mert egyszerűen nem lehet hasonlítani a 2 időszakot, mert minden körülmény más volt. Tehát maradunk a „ki tudjával”. Ez pedig egy erős érv, hogy induljon a pánik. Mondd, nálad ez a pánik miből áll? Oszd meg velünk, hogy te ilyenkor mit csinálsz?
17: +1
17
Ha készítek egy 1 km hosszú libikókát, az egyik végét egy szakadék fölé lógatom, téged erre a végére ültetlek, a másik végére a tiéddel megegyező tömegű zsákot teszek, hogy tökéletes egyensúlyban legyetek, majd a kezedbe adok egy 80 dkg-os kismacskát, boldogan simogatod, vagy pánikszerűen ledobod a szakadékba? (feltételezve, hogy 80 kg vagy, ez mindössze a tömeged 1 %-a)
„1. Az emberiség CO2 kibocsájtása 35 milliárd tonna, a természet teljes CO2 kibocsájtása 800 milliárd tonna évente.
2. A CO2 az általános üvegházhatásban 20-25%-kal vesz részt.
3. Ezért a teljes civilizáció az üvegházhatás 1%-áért felelős. „
Ez számomra szintén a parasztvakítós okoskodás kategória.
Ha egy egyensúlyban lévő rendszerbe beavatkozol, az, hogy 1 %-al, vagy 10 %-al teszed, nem az egyensúly felborulásának tényét, mindössze sebességét fogja befolyásolni.
Álljon meg a menet! Mi ez a 800 millió tonna, honnan jött? Mi ez a 20-25 százalék, miből adódik?
19.
„Ha egy egyensúlyban lévő rendszerbe beavatkozol, az, hogy 1 %-al, vagy 10 %-al teszed, nem az egyensúly felborulásának tényét, mindössze sebességét fogja befolyásolni.”
Sajnos az emberiség nem képes beavatkozni (bár lehet, hogy ez szerencse). Akármilyen hatalmasnak hisszük magunkat, ki vagyunk szolgáltatva a természetnek. Nem kell sok; megjelenik néhány napfolt, és borul a bili, meg a CO2-biznisz.
19:
mert ugye, olyan rendszer nincs is, ami akár 20%-os beavatkozás után is egyensúlyban marad?
Minden rendszer egyensúlya megbomlik bármilyen parányi beavatkozás után is, ugye.
Mvm9 jóindulattal válaszolt neked, megpróbált elmagyarázni valamit, de neked mindenki parasztvakítást végez, akinek logikája nem ér fel a te briliáns logikádhoz.
21: vagy egy komoly vulkánkitörés és a bili akkor is borul.
20.
[…] az üvegházhatás 62%-áért valójában a légkörben található gázhalmazállapotú víz a felelős. A vízgőz egyedül nem lenne képes ezt a hatást kifejteni, csak a többi üvegházhatású gázzal együtt van melegítő hatása. A CO2 a melegítő hatás 22%-áért felelős „csak”.
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0032_fenntarthato_fejlodes/ch04s02.html
18.
„Az egy dolog, hogy a tengerszint magasabb volt o mostaninál (a logikádban ennyi igaz) de miért is alakult ki a metánhidrát mélyebb tengeri területeken? Sekély része a tengernek nem volt? Egyből 1000 m-es mélységgel kezdődött? Volt-e egyáltalán metánhidrát kitörés? S ha igen honnan tört ki? Az óceán legmélyéről is, mi? A te okoskodásod mit is bizonyít?”
Egy szót sem szóltam a tengerszintről.
Azért alakult ki a metánhidrát mélyebb tengeri területen, mert kialakulásának két alapvető fizikai feltétele van: megfelelő nyomás és megfelelő hőmérséklet. 10-12 fokkal magasabb átlaghőmérsékletnél megfelelően alacsony hőmérséklet (számokkal fölösleges dobálózni, az elv megértése a lényeg) nyilvánvalóan mélyebb tengeri területeken (magasabb vízoszlopnál – ha így egyértelműbb) fog kialakulni. Ha pedig csak egy, vagy tíz méterrel mélyebb területen volt a metánhidrát határa, mindenképpen igaz az állításom, miszerint stabilabb volt, mint a mai állapot.
„Egy pontos, precíz megfogalmazása annak, hogy fogalmad sincs miről is beszélsz:10, 100 vagy 1000 vagy ki tudja. Te aztán ezzel bizonyítottál mindent. Szerintem meggyőztél mindenkit.”
Ne haragudj, de a jelek szerint neked nincs fogalmad, hogy miről beszélek. Remélem, így már érthető.
20.
„A légkör összes széntartalma a CO2 légköri kis koncentrációja ellenére tetemes: 770 Mrd t a légkör nagy tömege miatt […]”
http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/Patocskai%20M%20phd%20dolgozat.pdf
20.
„jelenleg az emberiség évente 35 milliárd tonna CO2-t küld a légkörbe”
http://www.antalffy-tibor.hu/?m=20160108
17.
3. ”Ezért a teljes civilizáció az üvegházhatás 1%-áért felelős.”
21.
„Sajnos az emberiség nem képes beavatkozni (bár lehet, hogy ez szerencse). Akármilyen hatalmasnak hisszük magunkat, ki vagyunk szolgáltatva a természetnek.”
Te magad írod, hogy az ember az üvegházhatás 1 %-áért felelős, tehát képes beavatkozni az egyensúlyba.
22.
„mert ugye, olyan rendszer nincs is, ami akár 20%-os beavatkozás után is egyensúlyban marad?
Minden rendszer egyensúlya megbomlik bármilyen parányi beavatkozás után is, ugye.”
Mondj nekem egy olyan egyensúlyban lévő rendszert, amibe bármilyen csekély módon beavatkozol, és az nem bomlik fel, nem alakul ki egy új egyensúlyi állapot. (feltételezve, hogy a rendszer nem képes megszüntetni a beavatkozás tényét, mint ahogy a Föld sem képes visszavinni a kibocsájtott Co2-t a föld alatti raktárakba.)
25:
de miért beszélsz metánhidrát kialakulásról, amikor kitörésről van szó. Az pedig akkor tör ki, amikor a tengerfenék felmelegszik arra a kritikus szintre, ahol a metánhidrát már nincs stabil állapotban. Éppen ezért elismerem, hogy az én eredeti érvelésem (3. hsz.) hülyeség volt, mert a levegő hőmérsékletétől függetlenül van egy tengermélység, ahol a metánhidrát veszélyben van és ez 10 fokkal nagyobb hőmérsékletnél (a maihoz képest) egyértelműen lennebb van.
28:
miért gondolod, hogy a klíma, egy libikóka típusú egyensúlyi rendszer? Miért ne lehetne egy félig tele levő pohár víz, amibe nyugodtan mehetnek a cseppek, mert az egyensúlyi állapot megbomlása csak akkor történik meg, amikor a víz kezd kifolyni belőle?
A te érvelésed szerint már a CO2 1 ppm növelésével megbontottuk a rendszert, illetve ha 1 ppm-el csökkent volna, akkor most a másik irányba haladnánk?
u.i.: látod, lehet normálisan is vitázni, nem kell parasztvakításról, meg falramászásról beszélni, ha azt akarod, hogy őszintén álljunk veled szóba.
26 & 27:
És? Ebből az évi 35-ből 22 év alatt összejön a teljes 770. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy a 15 °C átlaghoz kellett az, ami volt. A meglévőhöz hozzáadott extra a lényeg, amit mi csináltunk, és ez az extra adja a melegedést.
Visszatérve a jelenlegi metánkitörés veszélyére, azt kiszámolta-e valaki, hogy a nagyobb hőmérsékletek következtében (olvadnak a jégtakarók) megnövő tengerszint nyomása menyire teszi stabilabbá a metánhidrátot a növekvő hőmérséklet ellenére.
Tehát a nyomás/hőmérséklet páros közül melyiknek van nagyobb hatása? Érthetőbben: ha a nyomás nő, csökken a kitörés veszélye, ugyanakkor a hőmérséklet növekedése növeli a kitörés veszélyét. Melyik tényező nyer?
29.
„Miért ne lehetne egy félig tele levő pohár víz, amibe nyugodtan mehetnek a cseppek, mert az egyensúlyi állapot megbomlása csak akkor történik meg, amikor a víz kezd kifolyni belőle?
A te érvelésed szerint már a CO2 1 ppm növelésével megbontottuk a rendszert, illetve ha 1 ppm-el csökkent volna, akkor most a másik irányba haladnánk?”
Jó ez a poharas hasonlat.
Ha a pohárba természetes úton csöpög a víz, pont annyi, amennyi adott környezeti feltételek közt (hőmérséklet, páratartalom, stb) mellett pótolja a párolgási veszteséget, a rendszer egyensúlyban van. A pohár nem telik, nem ürül.
Amennyiben a külső körülmények megváltoznak, (pl csökken, vagy nő a hőmérséklet, a páratartalom. stb) az egyensúly felbomlik, a vízszint csökkenni, vagy nőni fog. Lásd naptevékenység változása, vulkánkitörés, stb.
De ugyanígy változni fog az egyensúlyi állapot – vízszint – akkor is, ha a meglévő természetes csöpögés mellett bármilyen kis mennyiségben te is elkezdesz vizet csöpögtetni a pohárba. Emelkedni fog a vízszint.
Már csak azt nem tudjuk, mekkora a poharunk, mikor fog kifolyni belőle a víz.
Vagyis az egyensúlyi rendszer minden egyes cseppel megbomlik, ha abbahagynánk a csöpögtetést már új egyensúlyi rendszer alakulna ki (még akkor is, ha olyan kicsi a változás, hogy nem is érzékeljük). Mikor a pohárból kiömlik a víz, összeomlik a rendszer.
17 Mvm9
A számokkal hiába jössz, hogy milyen kevés az ember hozzájárulása a föld CO2 forgalmához, a tény mégis az, hogy a légkör CO2 tartalma folyamatosan emelkedik az ipar előtti korhoz képest, tehát az ember minden eddiginél gyorsabban emeli a légkör CO2 tartalmát.
Úgy látszik, a hozzájárulás bármilyen alacsony, ezt nem billenti vissza semmiféle negatív visszacsatolás, ezért a növekedése emberi mértékkel nézve lassan, geológiai mértékkel nézve viszont példátlan gyorsasággal történik.
Nem is ezen folyik a fő vita, hanem azon, hogy ez a növekvő CO2 okozhat-e klímaváltozást.
Miskolczi Ferenc, a NASA egykori légkörfizikusa azt állítja, hogy nem a szén-dioxid okozza a globális felmelegedést.
…egy magyar tudós nagy vitákat kavart klímaelmélete, amelyet tudományos elemzés helyett a szőnyeg alá söpört a fősodratú klímatudomány.
http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2011/07/article.pdf
Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete 2011. januárjában a nyilvánosság kizárásával projektet indított Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálatára. Ez a vizsgálat most lezárult, és a birtokunkba került beszámoló jelentés szerint nem talált lényegi hibát Miskolczi számításaiban, mindazonáltal a jelentéstevő szerint azok “alátámasztják a széndioxid-kibocsátás globális korlátozására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket”.
http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2012/04/Zagoni_MTA_jelentes-11.pdf
33.
„A számokkal hiába jössz, hogy milyen kevés az ember hozzájárulása a föld CO2 forgalmához”
Hubab, ha ez nálad ideológiai kérdés, akkor nem tudunk miről beszélni.
———-
„a légkör CO2 tartalma folyamatosan emelkedik az ipar előtti korhoz képest, tehát az ember minden eddiginél gyorsabban emeli a légkör CO2 tartalmát.”
Kérdés: Milyen feltételek teljesülése esetén igaz a fenti mondat?
Válasz: Csak abban az esetben, ha a légkör CO2 tartalmát kizárólag az emberi tevékenység emelné, máskülönben az állításod hamis; azaz pontokba szedve:
a) Amennyiben más nem képes emelni a légkör CO2-tartalmát, úgy egyértelmű, ok-okozati összefüggés van a két állítás között, és igazad van.
b) Ha más tényező kisebb mértékben emeli a CO2-szintet, mint az emberi tevékenység, akkor valószínüsithető összefüggés lenne; ebben az esetben valószínűleg igazad lenne.
c) Ha más tényező nagyobb, vagy sokkal nagyobb mértékben emeli a CO2-szintet, akkor az emberi tényező irrelevánssá válik, és hamis az összefüggésed.
Konklúzió: Mivel a természet nagyságrendekkel nagyobb CO2 termelő, mint az emberi civilizáció, ezért a c) pont lesz igaz, tehát az állításod hamis. Ok-okozati összefüggést csak te szeretnél látni a légkör CO2 tartalma és az emberi tevékenység között.
35:
Ez nem ideológiai kérdés, hanem az támasztja alá, hogy a jégmintákból nyert adatok alapján a CO2 tartalom ilyen sebességű emelkedésére nem volt példa korábban. Magasabb lehetett, de azt a természetes okokkal sokkal lassabb ütemben érte el.
36.
„… a jégmintákból nyert adatok alapján a CO2 tartalom ilyen sebességű emelkedésére nem volt példa korábban.”
33-ban még azt írtad, hogy számokkal hiába jövök. Ehhez képest, most te is számokkal próbálsz meg bizonyítani valamit.
Ennek nem sok értelme van.
37:
Ne ragadd ki a mondatom felét, ott volt, hogy miféle számokkal ne gyere.
Az valóban mindegy, hogy a teljes CO2 forgalomból mekkora hányad jut az emberre, a lényeg az, hogy ez folyamatosan hozzáadódik a természetes kibocsátásokhoz, és egyre emeli az értékét. Méghozzá gyorsabban, mint az természetes okokból eddig történt.
38.
Akkor 3% helyett 4% CO2-kibocsájtásért felelős az emberiség? Hűha!
És mi van a többi 96%-kal? Vagy feltoljuk az abszcisszát, és elegánsan kiiktatjuk a természetes emissziót?