(1792) Vegetáriánus étrend

Tibor bá’ online

 

~q191Budapest ostromának a közepén, amikor a város már hetek óta körbe volt zárva, de a német/magyar csapatok még tartották magukat, a Vilmos Császár út (ma Bajcsy Zsilinszky) 22 szám előtt találat ért egy lovas kocsit. Az egyik ló megdöglött, amit a kocsis kikötött, a másik lóval hazavitte a kocsit. A lövések és becsapódások ellenére a környező házakból a nők kirohantak egy konyhakéssel és egy vájdlinggal és elkezdték feldarabolni a ló tetemet. Két-három órán belül csak a felpuffadt belek hevertek az úttesten. Az éhes családtagok maradék nélkül felzabálták a zsákmányt, és senkinek se jutott eszébe, hogy a ló hullát dögkútba kellett volna vinni, de olyan se akadt, aki azon lamentált volna, hogy ilyen meg olyan okokból kifolyólag állati eredetű élelemtől távol kell tartani magunkat. Aztán persze vége lett a háborúnak.

Gyerek és ifjúkoromban csak vasárnap volt hús az asztalon, és szigorúan meg volt szabva mennyit ehettünk, ugyanis nem volt több, a porciók ki voltak számolva. Nagyapám télen disznót vágott, akkor a „hulladékból” készült nagy mennyiségű hurka lehetővé tette, hogy évente egyszer jóllakjunk húsra emlékeztető ételből. Ezek után az lett volna csoda, ha a hús számunkra nem vált volna fogalommá. Aztán jött a Kádár rendszer gulyás kommunizmusa, amikor évtizedeken keresztül 1 kg sertés comb 39 forint volt és a piacok teli voltak hússal. Az ekkor felnőtt generáció számára a hús már nem volt fogalom, lehetett tehát finnyáskodni, és többen el is kezdték a finnyáskodást, amire készült ideológiai is.

Huszonöt évvel ezelőtt az egyik szomszédban élő nő két gyerekkel kifogott magának egy pasit, és mivel a nő vega volt, a pinájához vezető út a vegetáriánus étrend felvételén keresztül vezetett. Akkor derült ki számomra, hogy a napi kétszeri szexet nem lehet fenntartani kelkáposzta főzeléken. A pasi napról napra egyre vékonyabb lett. A végelgyengüléstől az mentette meg, hogy nyomtam a seggében 1000 µ gramm B12-őt.

Szóval ezek voltak az én személyes emlékeim. Ha paraszt őseimet megkérdezhetném, egészen biztos röhögnének az egészen, mert min éltek? A termelt búzából sütött kenyéren, amihez a termelt kukoricán nevelt tehén, disznó, baromfi származékok adták a kiegészítőt: tej, sajt, szalonna, hús, tojás formájában. – És akkor most nézzük az érem másik oldalát!

A vegetáriánus szokások nem szabványosítottak. Van, aki csak a sertés- és marhahústól tartja magát távol. Ez még egészséges is lehet. Van, aki szárnyasokat se eszik, de eszik viszont halat, csak a fene tudja milyen megfontolásból. Aztán olyan is akad, aki halat se eszik, de nem veti meg a tejet és a tojást. Végül az abszolút bigott semmit se vesz a szájába, aminek bármi köze lehet bármilyen állathoz. Ezek csak zöldségeket esznek plusz kizárólag lisztből készült péktermékeket. Milyen célból?

Mondjuk az egészséges táplálkozás nem lehet a cél, mert A vegetáriánus elv igen szigorú alkalmazása fokozza az egészségi kockázatokat. Élelmiszereink részben életfontosságú tápanyagokat tartalmaznak, amelyeket szervezetünk maga nem tud előállítani. Ha ezek a tápanyagok nem fordulnak elő az étkezésben, az egészségkárosodáshoz vezet. A normális testi és lelki állapot kibillen az egyensúlyából. A kizárólagos növényi táplálkozásból B12-vitamin és vashiány keletkezik, pedig mindkettő elengedhetetlen a vérképzéshez és a szövetek regenerálódásához. A B2-vitamin, D3-vitamin és kalciumhiányt a csontok sínylik meg. Azoknál, akik sem tejterméket, sem tojást nem fogyasztanak súlyos egészségkárosodás lép fel. Akkor miért a mozgalom?

A másik tévhit, az állatok védelme. Nem esznek húst, mert ahhoz le kell vágni egy állatot. Ez a természet rendje. Már sok százmillió éve az egyik állat megeszi a másikat, és ezt tették a mi őseink is. Most egyszerre kitalálni, hogy ez barbarizmus, egészen egyszerűen hülyeség. Ráadásul a vegetáriánus étrend több állat életébe kerül, mint a vegyes diéta.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

116 gondolat erről: „(1792) Vegetáriánus étrend

  1. A vegákról a véleményem:

    1. az ember az evolúció során mindenevőként lett sikeres.
    2. egy vega nőnek hülye gyereke születik, mert van valami, a magzat fejlődéséhez szükséges anyag, amit az anya szervezete csak az állati eredetű táplálékból tud kiszintetizálni. (Nem értek hozzá, csak a volt kollegám magyarázta, aki orvosi elektronikát tanult, és így tanult némi orvostant, anatómiát és biológiát is.)

    Más kérdés, hogy ismerek olyan _orvos_ nőt, aki orvos létére szintén vega, méghozzá a kemény vonalas fajtából.

    Az enberszabású majmok, legközelebbi rokonaink a természetben, szintén nem vegetariánusok, hanem vadásznak, első sorban kisebb testű majmokra, de feljegyeztek olyan esetet is, hogy a majomhorda az oroszlánt is elzavarta a zsákmányáról.

    Végül: meg kell nézni, az egész testfelépítésünk (fogazat, emésztő és bélrendszer) mind a vegyes táplálkozásról szól.

  2. A vegák szerint a tojásevés a perverzitás maximuma,ugyanis a tojás nem más ,mint a meg nem fogant petesejt,azaz a tyúk menstruációja ,az igazi horror pedig nem a texaszi láncfűrészes gyilkos 2 ,hanem a pakulár rémtette,amint megfeji könyörtelenül a háromszáz juhát és sajtot készit .A szörnyűségek szörnyűsége a hagyományos disznovágás,a disznó leőlése,vérének felfogása ,minden porcikájának feltrancsirozása és visszatöltése az állat saját beleibe,a húgyholyag megtömése aprolékkal, a friss agyvelő tojásbundába való panirozása és jóétvégyú elfogyasztása. 🙂
    Valójában a vegák és az “állatvédők ” a nyugati mű társadalmak rendkivűl környezetromboló városainak a kényelemtől és eme természetellenes életmódtól szellemileg retardált szülöttei, akiknek fogalmuk sincs a valóságról, a háttérben zajló százezer éves drámáról,ami az embert az állat főlé emelte,hogy tiszta lelkiismerettel vadássza,tenyéssze ,fejje,tőmje,leőlhesse és megehesse azokat.
    Ha valaminek el kell tűnnie ,az az ipari civilizáció. A vegásokkal együtt

  3. Teljesen egyetértek!

    Minden élelmiszert igyekszünk helyi termelőtől beszerezni, egyrészt, hogy adalékanyag mentes legyen, másrészt az állatokat (és a növényeket is) sokkal jobb körülmények között tartják, mint a nagyüzemek. Csak ez fáradtságosabb, mint bemenni a nagybevásárló központba és mindent berakni a kis kosárkába egy helyen.

  4. …sok növény termése teljes beérés előtt kisebb-nagyobb mértékben mérgező.Érés során kémiai átalakulás zajlik a termésben és mire beérik már nem hogy nem mérgező, hanem egyenesen tápláló.
    Gondolkozzunk el rajta, hogy a szállítás és raktározás miatt ma gyakorlatilag egyetlen növény termése sem érik be.

    Az éretlen paradicsom mérgező anyagot, ún. szolanint tartalmaz, ami az érés folyamán felbomlik.

    Vagy itt van például a vörös-vagy vesebabban és a hüvelyesek nagy részében megtalálható a phytohaemagglutinin nevű, könnyen halált okozó toxin. Legalább tíz perces forralással tudjuk semlegesíteni. Nyersen azonban mérgező.

    Vagy ott van a Rebarbara. Csak a szárát szabad megenni, a levele ugyanis magas az oxálsav-koncentrációval rendelkezik, ami nagyon mérgező. A szárát is nagyon meg kell mosni, mielőtt feldolgozzuk, mivel a növény héja szintén tartalmaz oxálsavat.

    A zöld krumpli is mérgező.A zöld részeket fogyasztás előtt feltétlen el kell távolítani a burgonyából, mert mérgező anyagokat, például solanin és chaconin nevű glycoalkaloidákat tartalmaznak

    Sok gyümölcs magja, például az almáé, a cseresznyéé, a szilváé vagy a baracké, ciánmérgezést okozhat amygdalin-tartalma miatt.

    …és sorolhatnám.

  5. A háziasított állat nyállal vegyíti a visszaöklendett köpetet, egyem vagy ne egyem, vegetáriánus dilemmája.

  6. No, akkor én leszek itt a vegetáriánus, lehet támadni. 🙂
    —-
    Egy éve nem eszek húst. Sajtot és tojást viszont igen.

    Nem tudom, hogy ez orvosi szempontból egészséges-e,
    csak abba hagytam az evést mert nem volt kedvem hozzá.
    Se negatív se pozitív következménye nem lett.
    Azóta lefutottam egy maratont, és remekül érzem magam.

    Ha majd rosszul érzem magam és az orvosok azt mondják majd hogy valamilyen hiány van a szervezetemben, ismét enni fogok húst. De nemrég voltam vérvételen és minden tökéletes volt.
    —-
    A cikkhez hozzászólva:
    Nyilván ezt csak gazdag időben tudom csinálni, ha Budapest ostromakor élek, akkor nem válogatok. Amíg megtehetem, miért ne?

    “Ez a természet rendje.”:
    Próbálom magam többnek hinni, mint egy állat.
    Ezért szeretném elhagyni az állatias szokásokat, ha azok már nem szolgálnak engem az életben.
    Egyébként miért hiszi valaki azt, hogy a természetes dolgok egyből jó dolgok is? Lehet, hogy csak egy lépcsőfok a húsevés a természetben.
    —-
    1: A vegyes táplálkozás nekem azt jelenti, hogy választhatok. Az evolúció során valóban lényeges volt a mindenevő tulajdonság de már nem ott tartunk. Jelenleg eldönthetjük, mi visz közelebb a céljainkhoz.

    Egyelőre ennyi, szép napot mindenkinek. 🙂

    szerk.: 4.hsz.: az hogy valami mérgező nem jó érv, hiszen még a víz is mérgező, ha túl sokat iszunk meg belőle. Akár állat, akár növény, jó ha van az étel mellett tudás is.

    Az ismerősömmel történt dolgok szintén nem tetszenek, anekdotikus érvelési hiba.

  7. 6.
    “Huszonöt évvel ezelőtt az egyik szomszédban élő nő két gyerekkel kifogott magának egy pasit”

    pasi == Tibor bá 😀

  8. 4. Péter

    Nem tudatosan, de én magam is sok növényt, kevés tej és hús terméket fogyasztok. Azt is elsősorban “igyekszünk helyi termelőtől beszerezni”.

    A mérgezésről azért tartottam fontosnak értekezni – hogy példázzam –
    a paradicsom akár több ezer kilométert is utazik, mire a boltokba kerül és sosem érik be. Egyesek szerint mérgező, ha a szolanin tartalma nem bomlik le…

    A mértéktartást, és a tudatos táplálkozást én is fontosnak tartom…

  9. 8-ra
    És mikor a zöld paradicsomot berakjuk savanyúságnak, majd megeszek egy üveggel belőle???

  10. 9. Feco

    Az életnek van egy ritmusa. Télen nem kell paradicsomot enni, epret és görögdinnyét. Mindent a maga természetes érési idejében érdemes fogyasztani.

    A zöldparadicsom olyan fokozott figyelmet igénylő növényeink közé sorolható, mint a nyers krumpli, vagy a nadragulya.

    Míg a szolanintól a krumplit főzéssel lehet megszabadítani, addig a paradicsomnál a beérést kell megvárni, ezzel bomlik le. Sütéssel, főzéssel, ecetes lében történő eltevéssel is csak csökkenteni (kb. harmadolni) lehet a szolanin mennyiségét, de teljesen nem lehet eltüntetni.

    Internetes források szerint lemondani nem kell feltétlenül erről a különlegességről, óvatosan, kis adagban probléma nélkül fogyasztható. Ezt támasztják alá azok a recept-halmok, melyekkel a zöldparadicsom szó Google-be való beírásakor találkozunk.

  11. 7: így már jogos lenne a történet, nem is állítottam, hogy mindenkinek jó lenne a vegetáriánus étrend. 😀

    De, ha csak egy elbeszélést hall az ember, akkor sok minden lehet a háttérben amiről nem tudunk, amitől végül megbetegedett a főszereplő.

    8: Ez igaz, a legjobb a helyi (vagy saját) étel.

  12. (dr. Joseph Wallach amerikai orvos “A halott orvos nem hazudik” c. írásából…

    … csak azt kell tenni, ami hasznos. Szükségünk van 90 táplálék-kiegészítőre, ebből 60 ásvány, 16 vitamin, 12 alapvető aminosav és 3 alapvető zsírsav. Összesen 90 kiegészítő a mindennapi étrendünkhöz, amelyek hiánya különböző betegségeket okozhat. Erről mostanában újságok cikkeznek, a rádióban, a tévében beszélnek róla. Mindenki tud erről, mert az embereket érdekli az egészség, a hosszú életkor, a táplálékkiegészítők, és az orvosok is állandóan erről beszélnek nekünk. De nem azért, mert ezt követeli meg tőlük az orvosi munkájuk. Azt ne gondolják, hogy az orvosok kérik az újságírókat, hogy erről cikkezzenek! Nem, ez azért van, mert az ilyenfajta információ növeli az újság eladhatóságát.
    A kedvenc cikkem a Time-ban jelent meg 1992. április 6-án. Ha nem olvasták, nagyon ajánlom megszerezni valamelyik könyvtárban, készíteni róla néhány másolatot, és kiragasztani a fürdőszobaajtóra, a hűtő ajtajára. Ez egy átfogó cikk, amelyben az áll, hogy a vitaminok képesek leküzdeni a rákot, a szív- és érbetegségeket, az öregedés pusztító hatását. A cikk összesen hat oldalán csak egy negatív gondolat szerepel, ez egy orvos gondolata, akinek a cikk szerzője tette fel a kérdést: „Mit gondol a vitaminokról és ásványokról, mint az étrendünk kiegészítőiről?” Mit válaszolt az orvos? „A vitaminok szedése nem hoz hasznot” – véli Viktor Hubbin, egy New York-i orvosi egyetem professzora. „Minden vitamin, mint táplálékkiegészítő, a vizeletünket teszi drágábbá”.
    Ha megpróbáljuk emberi nyelvre lefordítani ezt a kijelentést, az jön ki, hogy dollárokat pisilünk, ha vitaminokat és ásványokat szedünk, vagyis hiába költjük a pénzünket vitaminokra és ásványokra. Ezt akarta mondani.
    Ha ez nyomtatásba került, akkor biztos van benne valami. De kötelességem elmondani Önöknek, miután 14500 állati és 3000 emberi boncolást végeztem a világ különböző pontjain és mindig egészséges akartam lenni, egészséges gyermekeket, unokákat és dédunokákat akarok, az én véleményem az, hogy ha nem fektetünk be magunknak vitaminokba és ásványokba, akkor az orvosok jólétébe fektetünk be. Szilárdan hiszem, hogy pont mi segítjük elő az orvosok jólétét.
    Az 1776. és a második világháború közötti időszakban az amerikai kormány kb. 8,5 millió dollárt költött az egészségügyre és orvosi kutatásokra. Most erre 1,2 milliárd dollárt költenek évente, és ez nem is elég, mert mindenki ingyenes orvosi ellátást akar.
    Én azt mondom, hogy ha a mezőgazdaságban bevezetnénk az emberi típusú orvosi rendszert, akkor fél kiló hús 275 dollárba kerülne. De ha a mezőgazdasági rendszert alkalmazzuk az emberek egészségügyi ellátására, akkor egy öttagú család egészségbiztosítása 10 dollár lesz havonta. Lehet választani.
    Az a szilárd meggyőződésem, hogyha gazdaggá tesszük az orvosokat a biztosítás és az állami támogatások formájában, akkor ők is tartoznak nekünk valamivel. Kötelesek legalább megküldeni nekünk az információt a legújabb orvosi kutatások eredményeiről.
    Valaki az itt lévők közül kapott valaha is ilyen információt az orvosától? Nem. Érdekes, nem? De nekem nagy mennyiségű információ van a tarsolyomban. Szeretném megosztani ezt Önökkel.

  13. Amikor az emberek valamilyen étkezési irányzathoz (izmushoz) csatlakoznak, korlátozzák a megevett táplálék sokféleségét. Pl. vegetáriánusok fokozottan kenyérevőkké válnak, ami káros.
    A kiegyensúlyozott étrend, természetes ételek fogyasztása, sok zöldség, gyümölcs az egészségmegőrzés kulcsa. A feldolgozott, természetben nem található, vegyiparilag készített ételek, szója, étolajok, stb. fogyasztása lassan ölő méreg. Persze mondhatják ezen étkek rajongói, valamibe úgyis meg kell halni…. 🙂

  14. 15. bogozy írásához:

    “A kiegyensúlyozott étrend, természetes ételek fogyasztása, sok zöldség, gyümölcs az egészségmegőrzés kulcsa.”

    178. Kaczkiás Says: 2015.november.30th. at 15:47 Nem lesz összeomlás, annál sokkal rosszabb jön… bejegyzéshez írt hozzászólását idézném, utólagos engedelmével…mert érdemes “komplexen” gondolkodni, akár erről a “Vegetáriánus étrend” bejegyzésről is…

    …hogy szolgáljon például a harmóniára, kiegyensúlyozott életre, táplálkozásra törekvésről, a teljesség igénye nélkül. Természetesen itt is igaz, hogy minden példa sántít (egy kicsit) de jólesett olvasni…

    “Kedves Tibor bá és Kedves Posztolók!

    Én csak most értem ide, de nagyon örülök az aktív és színes eszmecserének!
    Számomra már jónéhány éve nem kérdés, hogy bekövetkezik a WTSHF, ezért 3 éve vidékre költöztünk.
    Amit idáig nyertünk rajta, az nem csak a saját termesztésű zöldség és gyümölcs, valamint a saját nevelésű állatok, de nem is a fokozatosan bővülő tapasztalat, hanem a KAPCSOLAT A FÖLDDEL, AZ ÁLLATOKKAL ÉS NÉHÁNY ÉRTÉKES EMBERREL.
    Azt látom, hogy minél egyszerűbb, annál életképesebb –
    nem kell sokat matekozni, csinálni kell! A kertünkkel és az állatainkkal való kapcsolat már csodálatos változásokat hozott belőlünk a felszínre.
    A poszt számos bejegyzése feltehetően sokak életét változtatja majd meg, illetve menti meg, de ehhez az kell, hogy minél több ember költözzön vidékre a rendelkezésünkre álló kevés időben és alakítson ki maga körül JÓSZOMSZÉDSÁGOT és kezdje el új életszemlélet alapján a TERMÉSZET RÉSZEKÉNT ÉLNI!
    A többi kialakul majd!”

    Tibor bá’ itt jegyezném meg, hogy szívesen olvasom a régebbi írásaidat is, és megkönnyítenéd a dolgom, ha a jobb oldalt a “Legutóbbi bejegyzések” widgetnél sok-sok bejegyzés megjelenését engedélyeznél, hogy hagy csemegézhessünk a címek alapján is, tisztelettel…

  15. 4.
    Pici pontosítás, nem az amygdalin okoz gondot, hanem annak hiánya. Tehát barackmagot, almamagot mértékkel (vagy más amygdalint tartalmazó növényi táplálékot, pl. keserűmandulát) igenis enni kell.
    (Lásd: Edward G. Griffin: A világ rák nélkül c. kiváló könyvét).
    Ez a fontos anyag meg az állati eredetű táplálékban nincs benne és komoly problémákat okoz, ha nem visszük be a szervezetünkbe.

    A poszt egyébként jó. Komoly kutatások folytak ez ügyben és az eredmény, minimum tojást és tejterméket enni kell, másként előbb utóbb az ember szervezete károsodni fog. Ez is csak úgy működik, hogy az ember rohadtul odafigyel, hogy a tojáson, tejtemékeken kívűl rendszeresen fogyasszon gombákat, hüvelyeseket, magokat, növényi olajokat, stb.

  16. Tegnap kiváncsiságbol belenézettem ultrahanggal a hasamba, hogy minden oké e odabent, és a radiologus azt mondta, hogy a májam echodús, vagyis fokozottan igénybe van véve, zsirosodó. Szedtem korábban sok gyogyszert, nem tudom hogy az okozhatta e?
    Mindenesetre szeretnék ezirányú diétába kezdeni valakinek ötlete ilyen téren?
    Nem tervezem, hogy vega lennék, mert nem tudom elképzelni, de megértem azt, aki ezmellett dönt. Figyelmbe kell venni, hogy ez nem háboru utáni korszak, ma megtehetik sokan, hogy vegák legyenek, ezért nem szabad öket bántani. Hogy hiánybetegségeik lehetnek az már más kérdés.

  17. 2016-1989=27

    Immár 27 éve nem fogyasztok húst. Időnként tejterméket , tojást módjával, majd szólok ha beledöglöttem.
    Nincs semmi bajom a húsevőkkel mert mindenki a fogával ássa meg a sirját.

    Szeretem mikor azok okoskodnak akik a hús nélkül nem tudják elképzelni a világot, megmagyarázzák miért kell a húsevés vagy vegyes étrend. Aki tudja csinálja , aki nem tudja magyarázza.

    Kiváncsi lennék ha saját kezükkel kellene elfogni és saját fogukkal kell megenni egy állatot mennyire lenne természetes.

    Néhány dolog elkerüli a figyelmüket. Vannak társadalmak a Földön ahol egyáltalán nem divat a húsevés mégis ugyan úgy élnek és boldogúlnak.

    A szemlélet váltással együtt a természetközelibb és békésebb gondolkodás is jár.

    Zsidany

  18. 19:

    “Nincs semmi bajom a húsevőkkel mert mindenki a fogával ássa meg a sirját.”

    Nekem a vegákkal onnantól kezdve van bajom, mikor átesve a ló tuloldalára, ök akarják megmagyarázni, hogy a hustol megdöglünk, és milyen rohadt dolog megenni egy állatot….
    Zsidany kevés annál természetközelibb dolog van, hogy a nagyhal megeszi a kishalat… akkor most tulajdonképpen miröl beszélsz? A tápláléklánc csucsán az ember van, és nem azért került oda, mert szeret legelni.

  19. 1. Padisah

    “1. az ember az evolúció során mindenevőként lett sikeres.”

    A mindenevő nem azt jelenti, hogy muszáj mindent megennie, hanem hogy szinte mindennel tud táplálkozni.

    Az hogy valaki vega vagy nem, az elsősorban kultúrális dolog.
    Mindkét tábornak megvannak a kiemelkedőenj ó és kiemelkedően rossz példái.

    A gond azzal van, hogy a modern intenzív termesztés mellett a növényekből már hiányoznak a nyomelemek, és ezért szegényesebb menüt nyújtanak.
    Az ipari méretekben előállított hús meg éppen csak hivatalosan nem mérgező.

    Plusz az, hogy kinek mire van szüksége, erősen alkatfüggő…
    Láátam én már vegetáránust, aki belebetegededett, és és olyat is akinek jót tett az “ősember diéta” azaz a szinte csak hús…

  20. Nem szándékozok belemenni egy parttalan vitába, de azért a posztban megfogalmazott állításokon végigmegyek, és leírom, hogy miért nem állják meg a helyüket. Amellett fogok érvelni, hogy az állatok használatát teljesen elutasító életmód (vegán) az egyetlen, ami elfogadható.

    A táplálkozási érv

    „A kizárólagos növényi táplálkozásból B12-vitamin és vashiány keletkezik, pedig mindkettő elengedhetetlen a vérképzéshez és a szövetek regenerálódásához. A B2-vitamin, D3-vitamin és kalciumhiányt a csontok sínylik meg.”

    „Azoknál, akik sem tejterméket, sem tojást nem fogyasztanak súlyos egészségkárosodás lép fel.”

    Először is szögezzük le, hogy a tudomány jelen állása szerint nincsen vita arról, hogy a kizárólag növényi táplálkozás egészséges-e, mindenhol elismerik, hogy igen, egészséges, nincsen olyan hátránya, amit a „vegyes” táplálkozásnak ne lehetne ugyanúgy felróni. Tibor bá álláspontja ilyen értelemben szélsőségesnek számít, de lássuk.

    B-12

    Legjobb tudomásom szerint három úton juthatunk B-12-höz:

    1. Mesterséges B-12-höz állatokon keresztül.

    Az állatok akárcsak az emberek nem jutnak elegendő B12-höz, mivel a természetben ugyanazon források állnak rendelkezésre nekik mint az embernek, ezért szupplementálni kell őket.

    2. Mesterséges B12-höz közvetlenül.

    – Ebben az esetben ahelyett, hogy az állatokat szupplementálnánk, közvetlenül vesszük fel a szervezet működéséhez szükséges B12-t. A közvetlen szupplementálsnak a logikus előnye a közvetetthez képest, hogy:

    – Egyszerűen ellenőrizni tudjuk a B12 forrását és mennyiségét.
    Nincsen szükség állatok használatára táplálkozási célra, így kikerülhető annak minden hátránya.

    3. Természetes úton – egy gyakorlatilag nem létező forgatókönyv.

    Abban az egyedi esetben, amikor a talajjal és a vízzel érintkezve képesek vagyunk felvenni a szükséges B12-t, nincsen szükség állatok használatára a B-12 szükségletünk miatt.

    Vas, D3, B2, Kalcium

    Egyikhez sem problémás hozzájutni növényi étrenden – felesleges kitérnem ezekre. Elfogadom, ha valaki Tibor bá-t tekinti döntő forrásnak ebben a kérdésben, annak ellenére, hogy minden mérvadó intézmény egyhangúlag más véleményt fogalmaz meg.

    Nézzünk egy példát: Mit mond a kizárólag növényekből álló táplálkozásról az extrémen konzervatív Academy of Nutrition and Dietetics:

    http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19562864

    „It is the position of the American Dietetic Association that appropriately planned vegetarian diets, including total vegetarian or vegan diets, are healthful, nutritionally adequate, and may provide health benefits in the prevention and treatment of certain diseases. Well-planned vegetarian diets are appropriate for individuals during all stages of the life cycle, including pregnancy, lactation, infancy, childhood, and adolescence, and for athletes. A vegetarian diet is defined as one that does not include meat (including fowl) or seafood, or products containing those foods. This article reviews the current data related to key nutrients for vegetarians including protein, n-3 fatty acids, iron, zinc, iodine, calcium, and vitamins D and B-12. A vegetarian diet can meet current recommendations for all of these nutrients.”

    Tehát megvizsgálva a kizárólag növényekből álló táplálkozás kulcsfontosságú elemeit, mint amilyen a fehérje, omega 3, vas, cink, jód, kalcium, D vitaminok, B-12, az alábbi állspontot fogalmazzuk meg:

    Az élet minden szakaszában, terhességet, szoptatást, csecsemőkort, gyermekkort és felnőttkort beleértve, tovább extrém fizikai teljesítményt megkívánok foglalkozások esetén (pl. atléta) is teljes mértékben kielégítő egy kiegyensúlyozott, kizárólag növényekből álló étrend.

    Az állátok is esznek állatokat érv

    „Már sok százmillió éve az egyik állat megeszi a másikat…”

    Sok állat pedig nem eszik állatot. Nincsen relevanciája a kérdésnek. Húsevőknek lételemük a hús, ami nélkül nem tudnak létezni. Mi nem tartozunk ebbe a kategóriába, tökéletesen működünk kizárólag növényeken. Ha Tibor bá a kutyád más kutyák seggét szagolgatja, akkor neked ez zöld jelzés, hogy csatlakoznod kell? Ha a kutyáknál természetes jelenség a szarevés, akkor az embernek is szart kell ennie?

    A hagyomány érv

    „ …ezt tették a mi őseink is.”

    Ez az érv arra a logikára épül, hogy ha valamit régóta csináltunk, az biztosan jó. Ezt a logikát az élet bármely egyéb helyzetében is felhasználhatnák, de a legtöbb ember elfogadja, hogy nem hordoz semmifajta morális alapot. Ugyanezt a logikát érvényesítik a nők genitális csonkítása esetén, de ettől még nem fogadjuk el morális alapnak:

    (1) Amiről afrikában nem beszélnek a nők – link a következő bejegyzésben.

    Az abszurd érv

    „Ráadásul a vegetáriánus étrend több állat életébe kerül, mint a vegyes diéta.”

    Ha a vegán életmódról beszélünk, akkor ez az állítás abszurd, és az ellenkezője igaz. Csodálkozom azért, hogy Tibor bá ilyen irracionálisan és gyerekesen gondolkozik erről a kérdésről.

  21. “Halott orvos nem hazudik” …. Amikor nem ízlik az ebéd, amit a felesége főzött, és panaszkodik, hogy semmi ízt nem érez. „Én egész nap a konyhában toporogtam, hogy finom ebédet főzzek neked, te pedig meg sem dicséred!” „Érdekes, én bementem a konyhába, de semmi illatot nem éreztem”. Ez a cinkhiány. Az állatkísérletek bebizonyították, hogy van kb. 7 ásvány, amely kétszeresére hosszabbítja meg az életüket. Emlékeznek, hogy mondtam, hogy az embernek 90 tápanyagra van szüksége: 
    60 ásványra, 16 vitaminra, 12 aminosavra és 3 zsírsavra.

    Nagyon szerencsések vagyunk, mert a növények képesek megtermelni nekünk a szükséges aminosavat, vitamint és zsírsavat. Nekünk csak az kell, hogy naponta 15- 20 növényi összetevőt iktassuk be az étrendünkbe helyes kombinációban, és megkapjunk minden szükséges tápanyagot. Elvileg ez lehetséges, de az amerikaiak többsége mégsem teszi ezt. Az átlagos amerikai úgy véli, hogy ha egy kis chips formájú krumplit evett, akkor teljesítette a napi zöldségadagot. Attól függetlenül, hogy elvileg lehetséges lenne megkapnunk a szükséges mennyiségű vitamint, aminosavat és zsírsavat a szükséges arányban a napi diétánkban, gyakorlatilag kevesen teszik ezt. Ezért, ha Önöknek is drága az életük, mint nekem a sajátom, az unokáim és dédunokáim élete, akkor Önök is maguk gondoskodjanak arról, hogy biztosítsák a szükséges mennyiségű tápanyagot, mert garantálom, ha nem teszik ezt meg, akkor nem fognak 120 évig élni.

    Egy másik történet, az ásványok. Ez egy tragikus történet, mert a növények már nem tartalmaznak ásványokat semmilyen formában. Ezek már hiányoznak a talajból, így nincsenek meg a növényekben sem.
    Készítettem egy másolatot az Egyesült Államok Szenátusi üléséről. 74. kongresszus, második ülés, 2.64. dokumentum.
    Az áll benne, hogy az ásványtartalom a farmjaink talajában teljesen lecsökkent, ezért a learatott termés, akár gabona, akár zöldség, akár gyümölcs, nem tartalmaz ásványokat. Az emberek, akik ezekkel az élelmiszerekkel táplálkoznak, megbetegszenek az ásványok hiánya miatt. Az egyetlen módszer ennek a megelőzésére és gyógyítására a táplálék-kiegészítők alkalmazása. Ez áll a dokumentumban, amelyet 1936-ban írták alá a Kongresszusban.
    Azóta jobbra fordult a dolog?

    Nem, nem lett jobb. Sajnos, még rosszabb is lett a helyzet. Ennek az az oka, hogy a farmerek nátriummal, foszforral és káliummal javítják a talajt. Három komponenssel különböző kombinációban, és senki sem kényszerítheti rá a farmert, hogy még 60 elemet adagoljon a földbe, mert attól nem függ a termés mennyisége. Ezért minden egyes termés kivonja a földből az összes lehetséges ásványt. És ha a 60 helyett csak 3 ásványt pótolunk vissza, akkor a dolog úgy néz ki, mint amikor havonta 3 dollárt teszünk a számlánkra, de 60-at veszünk ki. El tudják képzelni, mi lesz a számlánkkal. Megszűnik.
    Elmondom Önöknek, hogy az egészségünk is a katasztrófa szélén van, mert a talajban már nincsenek ásványok, és emiatt mi együtt és külön-külön teljes felelősséget viselünk az egészségünkért, a tudatos kiegészítőásványpótlásért.
    Gyakran megkérdeznek:
    „És 1000 évvel ezelőtt mit csináltak az emberek, amikor nem is voltak műtrágyák, pedig sokan éltek hosszú életet. Mit gondolsz az egyiptomiakról, indiaiakról, kínaiakról?”
    Ők hatalmas folyók mentén éltek: Nílus, Gangesz, Sárga folyó, amelyek évente megáradtak, és mindent elárasztottak. Találják ki, mi történt ilyenkor? A víz iszapot és hegyi homokot hozott ezermérföldnyi távolságra. És az emberek imádkoztak minden istenhez, és köszönték az áradást. Mi azért imádkozunk, hogy ne legyen áradás. Pedig az áradás gazdagítja a talajt termékeny iszappal és ásványokkal, ezzel gazdagítja a learatott termést is.

    Filipposz király, Nagy Sándor apja feleségül vett egy 12 éves lányt, Kleopátrát, Egyiptom hercegnőjét. A lány egyáltalán nem hasonlított a méregdrága ruhában és sminkben járó Elizabeth Taylorra. Lapos mellű, soványka teremtés volt. Miért vette mégis feleségül a király? Azért, mert Egyiptomban volt a legjobb a gabona. Mindenki tudta ezt, márpedig a makedón hadsereg éppen az egész világot készült meghódítani. Szükség volt a legjobb minőségű élelmiszerre a katonáknak, hogy 20 órás menet után tudjanak 6 órát küzdeni és győzni. Ha kimerült talajon termesztett gabonával táplálkoztak volna, akkor 20 perc után már azt kiabálták volna: „Édesanyám, vigyél haza”. Filipposz tudta, hogy Egyiptom az a hely, ahonnan a legjobb gabonát lehet szerezni. Az áradások ellátták a talajt kitűnő ásványokkal. Minden, művészetekben és technológiákban fejlett kultúra ilyen helyről származik. Az ilyen helyen élő emberek a legjobb szellemi potenciállal rendelkeztek, mert az étrendjük ásványokban gazdag volt.

    Most pedig a következőt teszem.

    Példának veszek néhány ásványt, hogy elképzelésük legyen, miért annyira fontosak. Csak egy párat említek meg, de az összes ásványra igaz ez. Legelőször tekintsük a legelterjedtebb ásványt, a kalciumot. Mindenki ismeri.
    A kalciumhiány az oka megközelítőleg 147 különböző betegségnek.
    Néha a betegségnek emberi neve van. Ilyen például a Bell’s Palsy, amikor az arc egyik fele eltorzul. Ez még nem bénulás, csak az arcideg parézise. A kalcium hiánya okozza.
    Csontritkulás: ez a betegség a 10. helyet foglalja el a felnőtt lakosság elhalálozási okainak körében. Ez egy nagyon költséges betegség. A csípőprotézis műtétje 35000 dollárba kerül, de ha ne adj Isten, két protézisre van szükség, akkor 70000 dollárba. Ha biztosításunk van, akkor szerencsések vagyunk, mert akkor ingyen megcsinálják.

    A virginiai Mrs. Pitch, aki 115 éves korban halt meg, ha emlékeznek, az esés utáni következményekbe halt bele. Amennyire én tudom, az állatoknál nincs csontritkulás. Például, van egy 100 tehénből álló csordája, és idén nem született borjú, amelynek az eladásából fedezni lehetne költségeket. Pedig ki kell fizetni a takarmányt, az állatorvost, karban kell tartani a farmot és a legelőt, javítani a kerítést, stb. Felhívja az állatorvost: „Mi történt? Nem kellene túladni ezeken a teheneken?” Az állatorvos eljön, megvizsgálja a teheneket, és azt mondja, hogy a tehenekkel nincs semmi baj. Majd megvizsgálja a bikát és kijelenti: „Itt a probléma, bikának csontritkulása van, és ilyen csípőízületekkel nehéz a dolga a tehenekkel”. Ahhoz, hogy megelőzzük ezt a betegséget, a borjúnak mindössze napi 10 cent értékű kalciumot kell adni, és sosem lesz csontritkulása.
    A fogágy- és ínygyulladás megelőzése érdekében a fogorvosok szerint javasolt minden étkezés után fogat mosni és fogselymet használni. Állatorvosként állatok százezreivel találkoztam, egerekkel, patkányokkal, nyulakkal, kutyákkal, birkákkal, disznókkal, lovakkal, oroszlánokkal, tigrisekkel és medvékkel. Ők nem szenvednek ínybetegségekben, de nem használtak fogselymet sem. Igaz, a leheletük nem éppen virágillatú, de az ínyeik egészségesek. Annak az oka, hogy az állatoknál nincs fogínysorvadás, ugyanaz: nincs kalciumhiányuk.

  22. És igen, retardáltnak gondolom, ha valaki ezt és a hozzá köthető filozófiát természetesnek gondolja:

    Aki finnyás, ne nézze meg a videót.

  23. 25. Teljesen egyetértek! A saját személyes tapasztalatom is tökéletesen alátámasztja mindazt, amit leírt. 2014 végére katasztrofális fizikai állapotba kerültem. A vérnyomásom extrém magasságokba szökött, koncentrációs problémáim lettek, állandó és elviselhetetlen izomgörcsök kínoztak. Szinte hetente, vagy két hetente “feküdtem el a nyakamat” s ilyenkor a fejemet napokig moccantani sem tudtam. Az életkedvem teljesen elszállt. Fogalmam sem volt mi lehet a bajom. Ekkor hallottam először arról, hogy a mezőgazdasági területek kimerülése miatt a zöldségekben és gyümölcsökben már rég nincs meg az az ásványi anyag és vitamin mennyiség, amire a szervezetnek szüksége lenne. Nem tudom, hogy ez valóban így van-e, nem akarok ebben állást foglalni. Csak azt tudom, hogy akkor és ott eldöntöttem, hogy teszek egy próbát. Extra dózisban kezdtem különféle vitaminokat és ásványi anyagokat szedni, jóval az ajánlott napi beviteli mennyiség fölött. A hagyományos konyhasót Himalája sóra cseréltem, amiben köztudottan 84 különböző ásványi anyag található meg a NaCl mellett. Tudom, hogy ez így túlságosan is “sikertörténet-szagú”, de a panaszaim egyik hétről a másikra teljesen megszűntek. A vérnyomásom rendbe jött, izomgörcseim már lassan egy álló éve nem voltak, a koncentrációs készségem a régi. Az alvásigényem lecsökkent, frissebbnek, fiatalabbnak és energikusabbnak érzem magam. Ez nem propaganda, ez tény. A magam részéről megdöbbentőnek tartom, hogy a XXI. században emberek halnak meg olyan betegségekben amelyeket vitaminok és ásványi anyagok szedésével meg tudtak volna előzni.

  24. Curix, májjal kapcsolatos diétára nem tudom írhatok-e ide egy termékajánlást, amit magam is eszek rendszeresen. Naponta.
    Úgy nevezik, hogy “All Liver”, a gyártója Natural Sources és Magyarországon nem árulják, Németországban igen (Amazon.de, ebay.de és sok más helyen).
    A lényege: kis mennyiségben egészséges szarvasmarhából liofilizált májszövet és a felhasználási útmutatón lévő egyéb dolgok vannak benne.
    Ezek nagy eséllyel beépülnek a Te májadba.
    Amióta szedem – fél éve – tökéletesek a májenzimjeim (GOT, GGT, egyebek – mind az egészséges korlátok között van minden általam ismert labor értékelési rendszere alapján). Ami azelőtt nem így volt.
    Biztos más is gyárt ilyet (Swansontól is láttam már ilyet). Én ezt szedem naponta és a májeredményeim jobbak.
    Nem reklámnak szántam: úgy érzem megy a poszt tartalmához és a fórumban felmerült kérdéshez.

    A lényege egyébként egyszerű: nyers 525 mg nyers marhamáj naponta. Ha hentesnél akarnád megvenni.

  25. Régóta nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy aki nem fogyaszt húst/tojást/tejterméket az hogyan bírja a megerőltető fizikai munkát. Egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki ezt huzamosabb ideig bírná a mi éghajlatunkon. A héten egész napokat vágtam fát (döntés, gallyazás, aprítás stb.) és -8 fokban dél környékén már kopogott a szemem úgy, hogy én tényleg mindenevő vagyok. Erről van valakinek SZEMÉLYES tapasztalata (a napi 1-1 óra sportolás szerintem nem jó példa)?
    25: Ugyan nem a témához kapcsolódik, de Kleopátrát Nagy Sándor apja biztosan nem vette felségül. Kb. 300 év választotta el őket egymástól. Akire te gondolhatsz az Julius Ceasar volt akinek szeretője volt Kleopátra.

  26. 26. Mindig ilyen videókkal jössz. A nagyüzemi állattartás ugyanannak az öngyilkos, nyugati civilizált életmódnak a része, amely a veganizmust is életre hívta. Tipikusan az az eset, mikor az orvosom olyan betegségre kínál megoldást, amit ő maga okozott.
    Volt már róla szó, hogy sok olyan éghajlat van a Földön, ahol a vegán étrend megvalósíthatatlan. Ilyen például az évezredek óta működő legeltetéses állattartás. Milyen kifogásod van mondjuk egy havasi juhtartás ellen?
    Olyat el tudok képzelni, hogy a túlszaporodás miatt(ha addig ki nem nyírjuk magunkat máshogy) olyan nagy bajba kerülünk, hogy központilag bevezetik a veganizmust, jól nyakon öntve valamilyen libsi ideológiával és persze kényszerítő eszközökkel. Volt már róla itt a fórumon is szó, hogy emberszarból is lehet húst készíteni. A lehetőségek végtelenek. Ahogy én látom és a történelem is mutatja, isten óvjon bennünket a mindenféle izmusoktól.

  27. A múltban, amikor az emberek nem ritkán 12-14 órás fizikai munkát végeztek, és ezután a mai szemmel nézve egyszerű ételeket ettek, fel sem merült volna, hogy vega vagyok vagy húsimádó. Azt ettek, ami jutott.
    Az egész kérdés annyira ki van sarkítva és csavarva, hogy nem is lehet teljesen komolyan venni. A húsevők és a vegák is találnak ideológiát és ellenideológiát és mindenki fújja a maga igazát. Az egész egy álprobléma, ami azért alakult ki, mert a) teljesen elszakadtunk az élő környezetünktől, földtől, álattól… sokan a vágóállatokat csak a fóliázott felvágott cimkéjéről ismerik; b) a mai ember rengeteg szabadidővel és lekötetlen agykapacitással rendelkezik, és van energiája felesleges kérdésekkel foglalkozni; c) ezt a problémát is, mint annyi mást, ‘elénk rakták’; és a fogyasztó nem is gondol arra, hogy tudatos célcsoportként egy piacszegmentációs folyamat akaratlan résztvevője lehet.

    25.
    A húsban, tejben található kalciumhoz hasonló hatékonysággal képes az emberi szervezet hasznosítani, a vitaminokban vagy például az ásványvízben található kalciumot? (Ami esetleg lehet valamilyen szervetlen kalciumvegyület is.) Vagy utóbbiak csak a vesekövet növesztik hatékonyan?

  28. 27. “Teljesen egyetértek! A saját személyes tapasztalatom is tökéletesen alátámasztja mindazt, amit leírt.”

    31. Teljesen egyetértek!

  29. 31:
    Sorold fel azokat a vitaminokat, amelyekben van kalcium. Kíváncsivá tettél.

  30. sokat olvasok táplálékról ,köztük szerepelnek testépítős írások is ,mivel fizikai munkát végzek ,5 évvel ezelött 9 hónap futás ,edzés eredményeként 23 kilot fogytam ,és rögtön lett erőm ,kedvem ,rendes emésztésem ,gyógyszert nem szedek ,egy derékfájáson (kevés víz) kívűl nem szoktam megbetegedni ,arra jutottam hogy a belső hangot kell figyelni ,mit kíván a szervezet ,és azt enni .nem vagyok hús imádó ,de heti 1-2 szelet siman belefér.lényegében a vegyes étrend a legjobb! mindent kell enni és nincs baj.

  31. 28:

    Bazs
    köszönöm még nem hallottam a termékröl majd kint Németországban utánanézek! Nekem a májfunkciok rendben vannak és panaszom sincs, sokkal inkább amolyam megelözésnek szeretném, hogy ne is legyen baj.

  32. 29.

    Jelenleg Patrik Baboumian, egy vegán tartja a világcsúcsot a valaha cipelt legnagyobb súly kategóriában:

    Tele van a világ vegán élsportolókkal – ők kifulladnának, ha nem lenne kielégítő a növényi táplálkozás.

    30.

    A háztáji állattartás ugyanúgy nem veszi emberszámba, de még csak kutyaszámba sem az állatokat. Ez azért nem elfogadható, mert erre nincsen kielégítő indokunk – itt még ilyen biztosan nem hangzott el. Ha a kényelmet, hagyományt és az ízt nem gondoljuk kielégít indoknak az emberevésre, akkor miért tartjuk kielégítő indoknak az állatevésre? – valami indokunk kell hogy legyen.

    Másfelől ha valóban létezne állathoz méltó állattartás, és az állatok megkapnák egy átlagos magyar házikedvencnek járó „jogokat”, már senki nem akarná őket levágni és kihasználni, mert az emberi lélek ilyen „puhány” – egyébként ez utóbbi nem olyan ritka, és sokunk találkozott a csirkével aki nevet kapott és „kiemelkedett” a csirkék sorából, aztán „megmaradt”.

    A szomorú valóság látható az „ilyen” videókban: az általános gyakorlat, ami a világkeresletet kielégíti. A hús és tejipar ezt elfedi, gondoljunk csak a Milka tehénre. Mondja valaki, hogy ez nem agymosás: (1).

    Vegánizus egy félrevezető kifejezés, annyira ideológia, mint amennyire a rabszolgatartás elutasítása az.

    „ Ilyen például az évezredek óta működő legeltetéses állattartás. Milyen kifogásod van mondjuk egy havasi juhtartás ellen?”

    Ezzel az érvvel az a probléma, hogy megpróbálsz olyan feltételekre gondolni, amiben te magad nem vagy és igazából más sem, ahol úgy gondolod, hogy az elégséges táplálkozás érdekében kikerülhetetlen az állattartás, majd ezt a szituációt megpróbálod kiterjeszteni magadra és mindenkire.

  33. 37.

    Mit értesz a háztáji állattartásban kutyába se vételt? Kíváncsivá tettél…

  34. tücsöktávlat: Remek érvek, így tovább. 🙂

    Lassan csak vége lesz az értelmetlen gyilkolászásnak.
    Az őskorban még kellett húst enni vagy a jelenkori ínséges időkben, de most már nincs rá szükségünk.

    Nem bánom én ha pár emberke húst eszik, de nagyon kibillentünk egy egyensúlyból, és már szinte mindenki húsevő.
    Amíg elismert sportolók, világrekorderek vegánok, addig ez az életmód IS egészséges.
    (Sőt, az egészség mellett még állatbarát is, szóval jelenleg a legjobb életmód, amit egy ember választhat.)

  35. 37:

    A logikád és gondolatmeneted rokonszenves de hibás és roppant szubjektiv.
    Csak az elméd függvénye, hogy milyen tulajdonsággal ruházod fel az élölényeket.
    A gondolatmeneteden tovább lehetne menni és jol agyonszidni azokat akik ki merik vágni a fákat csak azért hogy utána pár orára melegedjenek mellette és kiengedjék a füstjét a szabadba.
    Te hogy számolsz el a lekiismereteddel, hogy a szék, amin ülsz valaha egy élö és lélegzö lény volt, most meg a seggedet tartja?

    40:
    Élsportolonak lenni nagyon régota nem egészséges dolog.

  36. 41: Az élsportolókkal kapcsolatban még próbálom magammal elhitetni, hogy vannak természetes sportolók. Vagy kivétel nélkül az összes egészségtelenül él az összes létező sportban?

    Egyébként most már ott tartunk, hogy használjuk-e a természetet mértéket tartva, vagy kihasználjuk-e. A fakivágás is rossz most már, mert túlzásba vittük. Az állatlevágás is csak addig rossz, amíg túl sokat csináljuk. Lehetne mindent mértékletesen, visszafogottan csinálni…

    (ez meg már utópia….mindegy, este van 😀 )

  37. Péter az élsport nem lehet egészséges, mindegy mit hitetsz el magaddal. Minden olyan sport, ahol számít az izomerö, ott ma már nem tudsz versenyben maradni átlag tálplálkozással, akár vega akár nem. Aki azt mondja hogy paradicsom meg paprika turmixbol világrekordot fut az hazudik.

    Ha érted a székes hasonlatomat akkor meg tudnátok válaszolni, hogy ti mi alapján tesztek ilyen lényegi különbséget állat és növény közt?
    Nekem a növény is élö, és nem irtom hanem védem.
    Mitöl lesz nektek vegáknak egy állat élöbb mint egy növény? Értem hogy az állatnak van szive meg ilyenek, de magán az alaphelyzeten ez semmit nem változtat, hogy él mindkettö.

  38. 43: A növények nagy részét nem pusztítjuk el. A termésüket esszük meg.
    Az állatot, a húsukért el kell pusztítani mindenképpen.

    És jobban érzem magam attól, hogy tudom, hogy kevesebb szenvedéssel készült az ételem. Ez egyszerű pszichológia és/vagy placebo.

    Az élsporttal kapcsolatban nem vitázok tovább, valószínűleg igazad van. 🙂

  39. 41.

    „Te hogy számolsz el a lekiismereteddel, hogy a szék, amin ülsz valaha egy élö és lélegzö lény volt, most meg a seggedet tartja?”

    Szerinted egyenértékű-e a következő két cselekedet morális értelemben:

    1. Letépek egy pipacsot és a kalapomba tűzöm.

    2. Lelövök egy gorillát, kitömetem és kiállítom a vendégszobába.

  40. Itt egy másik példa:

    1. Kivágok egy fát, hogy a melegében télen is alsónadrágban tudjak olvasni a konyhában. A fa örökre elpusztul.

    2. Kimegyek az erdőbe, és egy gazdátlan kutyára rálövök. A távolság miatt a kutyát nem sikerül eltalálnom, az megijed és elszalad.

    Melyik jobb morális értelemben, ha szerinted a növények és az állatok is egyformán érző lények?

  41. 46:

    Igazából ezen sokat lehetne rugozni, mert morális értelemben mindegyik helytelen. Számomra nincs kicsit morális meg nagyon morális.
    —–

    A probléma szerintem ott van hogy teljesen tévesen értelmezed a természet törvényeit.

  42. “Ha a kényelmet, hagyományt és az ízt nem gondoljuk kielégítő indoknak az emberevésre, akkor miért tartjuk kielégítő indoknak az állatevésre? – valami indokunk kell hogy legyen.”

    Agyzsibbasztó logika. 😀 A ragadozóktól is meg kéne kérdezni, hogy elsősorban miért nem a fajtársaikat eszik meg. Vajon milyen logika mentén keresnek inkább más fajok között zsákmányt?
    Milyen lenne egy olyan világ, ahol semmi nem eszik meg semmit? Minden élőlény csak fénnyel táplálkozik és békében él a másikkal. Jah és örökélet is van, mert a halál is nagyon igazságtalan.

  43. Egyébként onnantól fogva, hogy az emberi fogazat és belsö felépités alapján mindenevöek vagyunk kár a témát erösebben feszegetni.

    A vegákkal semmi baj nincs, egyenek répát, csak ne kezdjék már bizonygatni hogy jaj szegény érzö állatokat morálisan helytelen megenni. 😀

  44. A földi élőrendszer hosszú távra van tervezve és dinamikusan működik. Lehet, hogy az alkotó szabadidejében próbálkozott “erkölcsösebb” statikus módszerekkel is, de valószínűleg halálra unta magát. 🙂 Az anyag újrafeldolgozásának körfolyamatai szinte tökélyre vannak fejlesztve. A mi kis nyomorult technikai civilizációnk a közelében sem jár ezen elveknek. A veganizmus egy kétségbeesett próbálkozás a rothadás lassítására és az egyéb liberális ideológiákkal együtt termékeny táptalajra hull az arra fogékony, frusztrált, városi értelmiségi körökben, akik magukat mindenkinél okosabbnak tartják. Előbb-utóbb be lesz ez is vezetve a sok kötelező, polkorrekt marhaság közé.

  45. 39.

    “Mit értesz a háztáji állattartásban kutyába se vételt? Kíváncsivá tettél…”

    A Föles nevű kutyusodat elkezdenéd fejni, ha annak éppen kiskutyái születtek, és kiderülne, hogy a kutyatej finom? Nincs más dolgod, mint az újszülött kiskutyákat elválasztani az anyjuktól, hogy a tejet megtarthasd magadnak, nem szerint kiválogatni őket, az organikus háztáji hím kutyákat megenni, a nőstényeket a jövő tejszükségleted biztosítása érdekében felnevelni.

    A kutyatej finom:

    https://www.youtube.com/watch?v=VBW0gL6buhs

    Na, éhes lettél?

  46. 48, 50

    Értelek, tehát nem tudsz különbséget tenni egy gorilla legyilkolása és egy pipacs letépése között, csak hogy továbbra is ragaszkodhass egy lehetetlenül retardált állásponthoz.

  47. Egy állat fejlettebb élőlény mint egy növény. Más a tudata. Egyébként egy növény is félhet, így ezt megenni is gáz, ha úgy nézzük. Ebben egyetértek.
    Én fogyasztok állati hullát, de emberit nem ennék. Pedig ugyanolyan hús a mai materiális szemlélet szerint.
    Ellenben egy karalábéholtestet jóízűen elropogtatok.

    A megfogalmazáson és a körítésen sok múlik.
    A saját lelkiállapotunk evés közben sokkal fontosabb mint maga a kaja. De nyilván egy szenvedő, haláltusájában reszkető állat húsa más információkat tartalmaz, mint egy megérett szilva.

    Az indiánok nem véletlenül kértek bocsánatot a leölt és megevett bölényektől. Szükségük volt a húsára, hogy életben maradjanak és azok megértették önön halálukat. Maguknak az indiánoknak sem volt gondjuk saját halálukkal sem.
    Ma amikor Bábolnán leoperálják az anyakocát az ivadékokról és úgy megy egyenest a szalámiba, komolyan, mit gondoltok hol élünk? Csodálkozunk, hogy egyes majomfélék közel-keleten életlen késsel nyiszatolnak nyakakat és fejeznek le, hogy demoralizáljanak.
    Persze ezen röhögnek, mert mi a búbánatos fasz köze lehetne a saját húsához(testéhez) az állatnak és a vele történteknek? Elég (mivel tanyán élek) sokat öltem, hogy vmit sejtsek. Ha meg kell tenni megteszem, de nem mindegy hogyan.
    Mi a fasz köze van a ráknak a stresszhez? A pszichoszomatikus eredetű betegségeknek a társadalom összetételéhez és tudatszintjéhez?
    Semmi.Naná, hogy semmi!

  48. 50.

    Anatómiánkat nézve közelebb állunk növényevőkhöz mint mindenevőkhöz, fogazatot beleértve. De vitassuk meg, ha gondolod.

  49. 54. Japán tudósok megintervjuvoltak pápua kanibálokat,
    az emberhúst illetöen. Azonnal közölték, hogy a fehérek húsa
    ehetetlen, túl sós, de a rizsevö sárgák húsa az nyam-nyam …

  50. 51,
    Teljesen egyetértünk. A Természet nem véletlenül van tele erőszakkal, ez az evólució szerves része. Mondhatnánk úgy is-Isten nagyon szereti az erőszakot,mert nincs hely sem a földön,sem a föld alatt,sem a vizben ,sem a levegőben ahol az erőszak ne lenne jelen , valószinű,más világokon is így van ez az egész univerzumban.

  51. 57.
    Kicsit olyan önigazolósnak látszik. fogadjunk vannak állataid és vallásos is vagy?
    Isten szereti az erőszakot? Persze, de szereti a nem erőszakot is.
    Sokaknak (nekem is) dilemmát okoz az ölés, vagy valakinek a húsevés-Ez nem biztos, hogy a tudatlanság vagy a gyengeség jele.
    Biztos vagyok benne, hogy fejlettebb világokban máshogy viszonyulnak ehhez, igaz ott vszínű csak a szükségleteiket elégítik ki és nem az agyrémeiket és nincsenek kövér szürkék:-) !
    Ha meg igen, akkor csak technológiájukban fejlettebbek.

  52. Az emberi fejlődést tekintve, néhány ezer évvel ezelőtt az ember főleg zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat, húst, tojást és ősi gabonaféléket evett. Általában elmondható, hogy gluténmentesen étkezett, és nem ismerte a cukrot…

    Ha megnézzük az emberiség történelmét, a paleolitikum – 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött és a homosapiens megjelenéséig, kb. i.e. 200.000-ig tartott – alkotja az ember típusú élőlény történelmének 92,6%-át, a homo sapiens korszak a 7,4%-át, míg a modern idők a 0,004%-át.

    A homo sapiens megjelenése valamennyit változtatott az étkezési szokásokon, azonban az 1800-as évek közepéig szinte ugyanazt ettük, mint egy millió évvel korábban, csak tudatosabban.

  53. 1: Nem jó a zsír-emésztésem, a legegyszerűbb megoldás a húsmentes étrend a számomra (tojást, halat eszem, tejtermékeket is, de igyekszem visszafogni, mert tapasztalatom szerint nekem nem tesz jót). 13 éves voltam amikor kezdtem, most 43 vagyok. Egyetemista koromban egy építkezésen dolgoztam együtt ajkai bányászokkal, akiktől azért komoly elismerés volt a “nem gondoltam volna” megjegyzés.
    A versenysport úgy ahogy van, szerintem ostobaság. A jó egészség és erőnlét értelmes cél, az, hogy két ezredmásodperccel gyorsabban fürödjek végig egy tükörsima vízfelületet, NEM az. Még akkor sem, ha utóbbinak van csak “hírértéke”.
    Ezt figyelembe véve a húsevés elhagyása tapasztalatom szerint normális körülmények között semmilyen hátrányt nem jelent.

    2. A nagyüzemi hústermelés (amelynek termékei ma a tömeg számára elérhető) katasztrófa. Az állomány egészségtelen körülmények között él (lásd: profit), antibiotikumok, tápok, és ha a direkt mérgezés nem lenne elég (definiáljuk a “eü határérték alatt” fogalmát), tökéletes táptalaj az állatokról emberre veszélyessé mutáló kórokozók tenyésztésére.
    Erőforrásigény szempontjából vajon melyik hatékonyabb: a termesztett növényt megenni, vagy állattal megetetni és az állat húsát fogyasztani? A forrást nem tudom idézni, de pl olvastam, hogy USA McDonald’s farmon egy kiló hús “előállítása” negyvenezer liter vízbe kerül.
    Állítólag “túlnépesedünk” – nem lehet, hogy csak szimplán idióták vagyunk? Persze Darwinnak mindegy 😉

    3. Ugyanakkor a háziasított állatokkal való együttélésünk szerintem is szimbiózisnak tekinthető, a háztáji termelés erőforrásigénye, az ottani körfolyamatok teljesen elfogadhatóak, részei az életünknek. Viszont amíg a végső érv a “jó üzlet”, objektív elemzést végezni, értelmes vitát folytatni úgyis lehetetlen az érdekviszonyok miatt.

    Persze mindez nem feltétlenül ok arra, hogy szimpla hitvitát generáljunk körülötte.

  54. 58.
    Csak felesleges ebbe morális dolgokat belekeverni. Az élővilág működésébe szükségszerű a ragadozó lét, az éppolyan fontos és szerves része a biológiai körforgásnak és természetes kiválogatódásnak, mint a növényevés.
    Az ember tudata révén ezen annyit változtatott, hogy legalább embertársait kizárta a táplálékok sorából. Habár ez alól is vannak kivételek, az erectus szívesen ette fajtársait is a leletek szerint, de a modern korokban is előfordult, hogy a túlélés ösztöne legyőzött bizonyos erkölcsi tabukat, pl. hajótörötteknél vagy az Andokban bekövetkezett repülőgép szerencsétlenség esetén, de ez általában igen súlyos lelki problémákat okozott, még akkor is, ha csak a meghalt társaikat ették meg.
    Ez érdekes, a természetben kevés emlős van, amely kannibalizmusra hajlamos, az emberszabásúakra sem jellemző, tehát az ember éppen tudata révén lépte át ezt a tabut, majd ugyancsak tudata révén újra tabuvá tette, immár morális alapon.
    De semmivel nem tartom gonoszabb dolognak egy haszonállat megölését, mintha ezt egy ragadozó állat teszi, ez nem természetellenes.
    Az meg már legyen ízlés kérdése, ki mit szeret vagy nem szeret enni. Az én ismerőseim közt is széles a skála. Van, akinél először volt a húsételektől való viszolygás, és csak utána keresett hozzá ideológiát. Volt, aki allergiás volt a húsra, közben meg majd meghalt annyira szerette, de tudta a következményeit. Volt aki elvi alapon nem ette, de még hozzányúlni sem volt hajlandó semmiféle hús és tojástermékhez, még családja kedvéért sem, akik viszont szerették a húst, kénytelenek voltak házon kívül hozzájutni, és volt olyan, aki nem ette a húst, de családtagjainak elkészítette, tudomásul vette, hogy gyerekei szeretik.
    Ebbe morált kár belekeverni, habár a föld megterheléséhez hozzájárul a sok állattartás, de nem ez az alapprobléma, hanem a túlnépesedés.
    Tegyük fel, mindenki vega lesz, viszont tovább nő a föld népessége. Akkor jöhet a következő lépés, zárjuk ki a növényi táplálékok közül is azokat, amelyek az átlagnál nagyobb környezetkárosításhoz vezetnek termesztésük során. Aztán a végén annyian leszünk, hogy összeérünk, és csak csalánt és labodát eszünk… 🙂

  55. 61.
    Igazad van sok dologban.
    Magam is eszek húst, egyszerűen szükségem van rá a kemény fizikai munka miatt, meg szeretem is, de csak mértékkel.
    Azért talán annyit pontosítanék, hogy a csimpánzok(emberszabásúak) is járnak vadászni más majmokra, viszonylag gyakran.
    Ha fehérjéből hiányuk van rendesen vadásznak, igaz általában nem csimpánzra, hanem más kisebb fajtákra. De más csimpánz csapatokból is el-elkapnak egyedeket és megeszik őket. Ők még ebben sem moralizálnak.
    De pl. a gorilláknál soha semmi hasonlót nem tapasztaltak, kizárólag növényevők.
    Én az ölés mikéntjére utaltam morális szempontból és nem a szükségességének tényére. Valamint annak mértéktelenségét kritizáltam pld. “amerikai hamburger a szemeteskukában dagadt amerikaiak között “jelenséget.
    Azért az is érdekes kérdés, hogy miért okozott későbbi zavarokat még az akaratlan(nem szándékos), kényszerű emberevés is. Engem soha nem tanítottak arra, hogy ne egyek embert, mert az csúnya. Miért viszolygunk tőle mégis “ösztönösen”? (És itt nem az anyánkról, meg gyerekeinkről van szó.) Evolució? Nehogy felfaljuk magunkat? Valószínű.
    Kár, hogy hamburgerek formájában ez már nem olyan világos, mármint, hogy felfaljuk magunkat.

  56. 62.

    Nincsen szükség húsra, tojásra, tejtermékekre a legkeményebb fizikai munkához sem.

    Amellett, hogy a 23. hsz-ben már ismertettem ezzel kapcsolatban a Academy of Nutrition and Dietetics álláspontját, a 37 -es hsz-ben bemutattam egy világcsúcstartó erősembert (valaha vitt legnagyobb súly) aki szintén nem eszik húst, tojást, tejtermékeket, lássunk még egy példát.

    Mit mond erről egy Ironman Triatlon atléta, Brendan Brazier:

    Wikipédia:

    Az Ironman megszakítás nélküli 3,86 km úszásból, 180,25 km kerékpározásból és egy maratonból (42,195 km futásból) áll.

    Ez tehát egy olyan verseny, ahol a legjobbak 8-9 órán át olyan tempóban mozognak, amit a legtöbb ember képtelen lenne 1 percig bírni.

  57. 37: Tücsöktávlat!
    Örülök, hogy sikerült megérteni azt, hogy SZEMÉLYES tapasztalat…..
    Kutyatej: kutyát nehogy azt hidd, hogy azért nem fogyasztanak általánosan, mert undorító, hanem 1., baromi nagy költség felnevelni, 2., sokkal több haszna van, mint házőrző, nyájterelő stb.

  58. 61.

    Te nem vagy ragadozó. Erre a felvetésre szintén reagáltam már a 23. hsz-ben.

    Egyébként én nem ragaszkodom a morális megközelítéshez, jellemzően nem én hozom fel ezt az oldalát a kérdésnek. Tökéletesen elég, hogy a tudomány jelen álláspontját elfogadjuk, miszerint:

    1. Az állatok érző lények, nem akarnak szenvedni, meghalni.

    2. Nincsen szükségünk állatok használatára táplálkozási és egyéb célra.

    3. Következésképpen nem használunk állatokat táplálkozási és egyéb célra.

    Mi a tudomány álláspontja:

    After 2,500 Studies, It’s Time to Declare Animal Sentience Proven – 2500 tanulmány után itt az idő ténynek nyilvánítani, hogy az állatok érző lények.

    http://www.livescience.com/39481-time-to-declare-animal-sentience.html

    „Scientists do have ample, detailed, empirical facts to declare that nonhuman animals are sentient beings…”

    Ford.:

    Tudósok bőséges, részletes, tapasztalaton alapuló bizonyítékot gyűjtöttek, hogy ténynek nyilvánítsuk: az állatok érző lények.

    „Scientists know that individuals from a wide variety of species experience emotions ranging from joy and happiness to deep sadness, grief, and post-traumatic stress disorder, along with empathy, jealousy and resentment. There is no reason to embellish those experiences, because science is showing how fascinating they are (for example, mice, rats, and chickens display empathy) and countless other “surprises” are rapidly emerging.”

    Ford.:

    Tudósok bizonyították, hogy individuumok a fajok széles skáláján képes megtapasztalni érzelmeket, mint örömet, boldogságot, szomorúságot, mély bánatot, poszttraumatikus stresszt, ugyanígy empátiát, irigységet és bántódottságot. Nincsen okunk szebbé tenni ezen élményeket, mivel a tudomány feltárja milyen lenyűgözőek (például egerek, patkányok és csirkék képesek az empátiára), és száguldó ütemben kerülnek napvilágra hasonló „meglepetések”.

  59. 65.A tudomány álláspontja szerint sincs semmi természetellenes a húsfogyasztásban- ezt is tedd hozzá . 🙂

  60. A ragadozók fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Akadályozzák a növényevők túlszaporodását, ‘eltávolítják’ a beteg, sérült egyedeket stb.
    Szerintem felesleges az egész kérdésbe a dolog ezen részét belekeverni.

    A húsevés kontra vega étrend kizárólag az emberek között érdekes.
    Történelmi és biológiai háttér – az ember képes “mindenevőként” fennmaradni, és az ősi múltban rá is kényszerült, hogy mindent megegyen, amit talál, elejt stb.
    Később, ahogy az emberiség létszáma elkezdett növekedni, egyre fontosabbá vált, hogy olyan táplálékforrásokat is hasznosítson, amit közvetlenül az ember nem tud hasznosítani. Így kezdték felhasználni a “fűevő” /birka, kecske, marha/ állatokat táplálkozás céljára, mert ez bővítette a táplálék források körét és az ellátás biztonságát is. Költözésnél, menekülésnél könnyen szállíthatták így az élelmet – elment a saját lábán.

    Az egy viszonylag rövid időszak az emberiség történelmében, hogy egy nagyon komoly élelmiszer felesleg áll rendelkezésre (köszönhetően a nagyüzemi termelésnek, kemizálásnak stb.) és az emberek megtehetik, hogy egészségügyi, morális vagy egyéb megfontolásból válogassanak az élelmiszer-féleségek között.

    Azért az a kérdést feltehetjük a vegetáriánusoknak, vajon mit tennének, ha a tél végére elfogyna minden növényi eredetű élelmiszerük, és választaniuk kellene, hogy éhen halnak családostul, vagy elfogadják az éppen disznót vágó szomszéd által hozott hurkát, kolbászt? 🙂

    Szóval a vegetarianizmust /hacsak nem vallási eredetű/ – elsősorban a jóléti társadalmak teszik lehetővé az élelmiszerbőséggel, mert korábban nem volt apelláta, a mi éghajlati viszonyaink között nem lehetett csak növényi táplálékon megélni. Tőlünk északabbra meg végképp nem (eszkimók). A jégkorszakban sem, és még sorolhatnám.

    /A “jóléti társadalmat” nagyon kibővítve értelmezem most, ide sorolva azokat az időket, amikor már az egyénnek nem kellett megtermelni a saját élelmét, hanem megvehette pénzért mások feleslegéből./

  61. 65. Arról még nem esett szó, hogy az rendben van, hogy te most békeidőben vegán vagy, de vajon mekkora előny ez háborús helyzetben? Amilyenek elé nézünk sokak szerint. Aki teljesen kizárja az állati fehérjét éveken át, arra sokkosan hathat egy szükséghelyzetben történő egyszeri nagyobb adag. Vagy ti abban a világban már úgysem akarnátok élni, inkább már az elején hősi halált haltok?

    A földi élővilágban az erőszak alkalmazása egyáltalán nem öncélú, az csak eszközként van jelen a rendszer hosszútávú működtetésére, egy magasabb cél érdekében. Én egyáltalán nem úgy emlékszem vissza a nagyszüleimre, mintha állatkínzók lettek volna. Rutinosan vágták el a csirke, liba nyakát, nem kerültek érzelmi kontaktusba az áldozattal, igyekeztek gyorsan végezni és nem lamentáltak. Nagyanyám mindig azt mondta, mikor kölyökként néztem egy ilyen eseményt, hogy ne sajnáld, mert akkor jobban fog szenvedni. Ma sokkal inkább azt látom, hogy ebben a retardáld cukiságvilágunkban az erőszak alkalmazása öncélúvá válik, az emberek élvezik látni a szenvedést. Mert amíg te azon moralizálsz, hogy szegény csirkék lelkivilága, addig a cigány kegyetlenül megkínoz láthatóan élvezve egy kutyát és videóra is veszi, majd legközelebb jöhet egy nyugdíjas. Mert az erőszak már nem a jó oldalon áll eszközként, hanem átkerült a rossz oldalra célként. Ezért fontos, hogy a börtönökben a rabnak a hatalom részéről a segge is ki legyen nyalva, míg egymás között a legkegyetlenebb erőszakkal élnek. De ugyanez van a kinti világban is.
    Amit Kedves Loránt írt, azzal egyet lehet érteni, te viszont térítesz, erőszakosan, rámenősen, ha komoly eszköz lenne a kezedben, nem félnél használni a dögevőkkel szemben. Ahogy most pár leírt sorért valakit másfél évre le lehet csukni, úgy csuknád be te is a disznóvágókat, csirketartókat.
    Először “ismeretterjesztés”, agymosás, aztán ha tovább renitenskednek a kedves dögevők, akkor jöhetnek a komolyabb eszközök a világmentő terv részeként.

  62. Amit nem szeretek a céltalan állatkínzáson kívül, az a megölt állattal való poénkodás.

    http://galeria.index.hu/belfold/2016/01/09/bollerfesztival_kakucson/

    A vadászetikában is benne van, hogy a lelőtt állaton nem lépünk át, nem viccelődünk vele, nem becstelenítjük meg mindenféle egyéb módokon. Lehet látni olyan videókat, amikor “vadászok” valahol az usában nagykaliberű fegyverrel lőnek fejbe őzet(távcsővel, nagy távolságról), az persze szétrobban, mint a dinnye és utána jókat röhögnek. Na az ilyentől hányingerem van és lenne pár ötletem, hogy mit csináljak utána az illetővel.

  63. 65:
    Ha ennyire szíveden viseled az állatok érzelmi állapotát, akkor ezzel a logikával ki kellene irtani az összes ragadozót, amelyek rettenetes stresszt és szenvedéseket okoznak áldozataiknak, mikor halálra üldözik, és hosszadalmas haláltusának teszik ki ezeket az érző lényeket, míg az ember jó esetben szakszerűen, a lehető legrövidebb idő alatt öli meg őket.

  64. 69. Te vetetedd fel,hogy hagyjuk ki ebből a morális megközelitést 🙂 de ha ezt kihagyjuk nincsenek irányvonalak 🙂
    1,A tudomány szerint a húsfogyasztás és az állati eredetű élemiszerek fogyasztása nem természetellenes az emberre nézve 🙂
    2,A kannibalizmus nem természetellenes ,jelen van minden fajnál,főleg a rovaroknál 🙂
    3,a kalotaszegi kulturában,amelyben nevelkedtem a legtermészetesebb dolog az állattartás,azoknak szaporitása,felnevelése,levágása és elfogyasztása.
    4,Egy adott kulturát a táplálkozási szokásai miatt nem titulálhatsz retardáltnak.
    5,Ha valamelyik hűdevegavagyoknak ez nem tetszik feldughat egy murkot (répát)magának 🙂

  65. 74.

    “Te vetetedd fel,hogy hagyjuk ki ebből a morális megközelitést de ha ezt kihagyjuk nincsenek irányvonalak”

    Legalább ne hazudjál.

    Ezt nem én vetettem fel, hanem hubab a 61-es hozzászólásában.

  66. 75. A veganizmusnak a morális megközelítés az egyik pillére. A másik két pillér a környezetvédelem és az egészségügyi vonatkozások. Ezen nem kell háborogni.

  67. 73:
    Akkor én olyan nem ragadozó vagyok aki szereti a húst is… 🙂

  68. 27. Tóth Gyula

    ha nem titok konkretan, mit es mennyit szedsz? koszi

  69. 70.

    “Amit Kedves Loránt írt, azzal egyet lehet érteni, te viszont térítesz, erőszakosan, rámenősen, ha komoly eszköz lenne a kezedben, nem félnél használni a dögevőkkel szemben.”

    Abban az esetben, ha komoly eszköz lenne a kezemben, akkor ez lenne:

    1. Agymosás – ezen nem változtatnék.

    2. Világbéke.

    3. Ingyen gyümölcs és zöldség.

    5. „Húsevők” és „Eszkimók” segítése, tanulásra való ösztönzése.

    6. Disznóknak hasvakarás és sárparadicsom.

    Olyan rossz lenne? 😀

  70. 79:

    Tücsök én azt nem értem igazából, hogy miként keveredtél te Tibor bá blogjára? Ez most komolyan érdekelne. 😀
    A magad modján tuti jofej vagy, meg világbéke, meg ne bántsuk az állatokat… de ezzel sokkal jobban passzolnál egy krisna völgybe, vagy jehova tanunak vagy mit tudom én de semmi esetre sem ide Tibor bához. 😀
    Szoval hogy van ez?

  71. 80:
    Tobzódik, mert hagyom. Hagyom hogy lejárassa saját magát. Ez nekem sokkal egyszerűbb, mint válaszolni a hülyeségeire. 😉

  72. Tücsöktávlat: mond csak sokat jártál te a Múzeum krt környékére? Arrafelé járkálnak ilyen létformák. Magyarán: tanultad vagy magadtól vagy ilyen hülye? Vagy ez jutott? Lecsúsztál a rasszizmus/homofóbia/szexizmus elleni harcról és ezt választottad magadnak?

  73. 82. Aurelius

    …akár Marcus Aurelius is mondhatta volna: 🙂

    A világ olyan, amilyennek látjuk. Nem jó és nem rossz, csak ilyen!

    Nincs objektív világkép. Maga a szó sem létezik, nincs is értelme. Mivel minden szubjektív. Nincs objektív látásmód, mert az is csak szubjektív.

    Az értékrend torzulás egyik fő oka a sok valótlan világkép, amit ránk öntenek, és mi elfogadunk..stb, stb, stb 🙂

  74. 83. Tücsöktávlat megmutatta a 66. hsz-ben, hogy mit csináljunk a személyes tapasztalattal(feldughatjuk a seggünkbe 😀 )
    Ő objektív, tudományos álláspontot képvisel és ezt komoly hivatkozásokkal támasztja alá. 😉

  75. 80-85

    Amikor belefáradok, mindig előbújik belőlem a szarkazmus (79-es hsz), majd legközelebb kapitális betűkkel jelzem, hogy „figyelem, szarkazmus”.

  76. 80.

    Amúgy: Tibor bá sok témát felvet, ami érdekes és fontos, pl. klímaváltozás, gazdasági rendszer stb. Szerintem akkor találtam ide, amikor Hetesi Zsolt könyvét olvastam, meg a Növekedés Határait.

  77. 83. Aurelius Augustinus

    86. Hajj kérem! Micsoda magaslatok! Válasz az meg nincs, mert talán nem is volt, nem is a válasz a cél. Ugye?

  78. 86:
    tücsöktávlat! Biztos vagy benne, hogy jó helyen iparkodsz szarkasztikus lenni? Mert nekem nagyon erős kételyeim vannak. – Ez különben a második kíváncsiskodásom.

    Ismered a viccet a cowboy megbotló lováról?

  79. A mi világunk a Föld bolygónkon a legapróbb részletekig ki van dolgozva. A természet törvényei, a táplálékláncok mind jól működő folyamatok. Jön az öntudatra eszmélt ember, Technikai vívmányokkal megtámogatva, óriási önbizalommal, amivel elfedezi a rengeteg tudatlanságát, és azt gondolja, a saját “eszével” jobban tudja irányítani a világot, mint az működik évmilliók óta. Persze sokkal jobban “tudja” mire van saját magának szüksége, akár táplálkozásban, akár életvitelben, mint amit a természet törvényei mondanak. Több kárt okoz magának a tudálékoskodással, mintha szépen éldegélne, megbékélve a természettel.

  80. A fenti vitát egyszerűbb lenne folytatni azután, hogy elolvastátok a “Kína Tanulmány” című könyvet (le is tölthető). Dokikám az egész életét erre áldozta, és amit létrehozott egy csapásra megváltoztatta a gondolkodásomat, pedig én is húsevő voltam. Hozzáteszem, nem etikai megfontolásból, hanem – szinte – kizárólag egészségügyi tanulmányokra építkezik. Ha érdekel a téma, olvasd el, utána lehet vitatkozni, de nem marad nagyon érved…

  81. 12: A kékbálna pedig kizárólag planktonnal táplálkozik. Na és, hogy jön ez ide?

    19: Fogtam már a saját kezemmel állatot, de az igaz, hogy a levágásához kést is használtam. Enni is a saját fogammal ettem, de ott is csaltam: kést és villát is használtam. Így ér?

    Nekem úgy rémlik, a természetközeli társadalmak javarésze húsevő.

    23: Az én tyúkjaim, kacsáim és nyulaim egész biztosan nem jutnak mesterséges B12-höz, de szabadon kapirgálnak a kertben, nem hinném, hogy hiányuk van bármiben is. Akkor én most a nemlétező természetes kategória vagyok, ha megeszem őket?

    Az állatok is esznek állatokat. Még a tehén is eszik állatot, amikor a fűvel együtt a levéltetűt és a szöcskét is lelegeli.

    Nézd, ha lenne kedvem a szarevéshez, én megtenném, függetlenül attól, hogy a kutyák illetve az emberek szokták-e csinálni. De nincs kedvem hozzá. A húsevéshez viszont van kedvem, és meg is teszem. Probléma?

    Amellett sikerült érvelned, hogy a vegán étrend elfogadható. Az egyetlen releváns érved, hogy állítólag nagy figyelemmel össze lehet állítani olyan vegán diétát, amiből semmilyen lényeges tápanyag hiányzik. De hogy ez lenne az egyetlen étrend, ami elfogadható, amellett egyetlen érvet sem sikerült felhoznod, még irrelevánsat sem.

    35: A belső hangot kell követni? Ez király! Akkor nekem napi fél kiló csoki és egy gyros kell! 🙂

    37: Hogy ne lenne kielégítő indokom arra, hogy a csirkét nem veszem emberszámba? Hát azért, mert nem ember. Nem is kutya. Ezért nem beszélek hozzá, mint a gyerekemhez, nem ültetem le, mint a kutyámat, csak annyit mondok neki evés előtt, hogy pi-pi-pi. Amúgy a tyúkjaimat még jobban is szeretem, mint a macskáimat. Probléma?
    Az állatjogok eleve fából vaskarika. A jog egy tipikusan emberi fogalom, ami személyekre értelmezhető. Az állat nem személy, ezért logikusan nem is lehetnek jogai. Hogy a magyar jog nem logikus, az más kérdés.
    Persze, hogy csúnya dolog egy állatot ok nélkül bántani, de szerintem még mindig sokkal kevésbé csúnya, mint mondjuk a házasságtörés. Abszurdum, hogy valaki, aki felelős gazdaként agyonvágja az őrült vagy már nem tartható kutyáját egy baltával, büntetőeljárást szenved, míg egy házasságtörő még csak ejnye-bejnyét sem kap. (Nem azt mondom, hogy a házasságtörést büntetni az állam feladata lenne, csak az állatkínzásnak mint büntetőjogi kategóriának az abszurditását akarom kiemelni.)

    “„ Ilyen például az évezredek óta működő legeltetéses állattartás. Milyen kifogásod van mondjuk egy havasi juhtartás ellen?”

    Ezzel az érvvel az a probléma, hogy megpróbálsz olyan feltételekre gondolni, amiben te magad nem vagy és igazából más sem, ahol úgy gondolod, hogy az elégséges táplálkozás érdekében kikerülhetetlen az állattartás, majd ezt a szituációt megpróbálod kiterjeszteni magadra és mindenkire.” – Mellébeszélsz. Még mindig nem válaszoltál a kérdésre, hogy mi a kifogásod az extenzív legeltetéses állattartással szemben. Mi szoktunk ilyen helyekről tej- és hústermékeket beszerezni, és még mindig nem értem, mi a problémád ezzel.

    40: Lehet, hogy van olyan élsportoló, amelyik nem eszik húst, de eszik helyette 20 féle táplálékkiegészítőt, amiből bevisz mindent, ami kell. Nehogymár ez legyen az etalon.

    46: Ha a gorilla nem lenne veszélyeztetett, védett állat, akkor egyenértékű lenne: morálisan súlytalan. Mivel a gorillák kihalófélben vannak, EZÉRT vétek őket pusztítani. De ez a havasi gyopárra is igaz, például.

    47: Az 1. rosszabb.

    48: De, van morálisan kicsit és nagyon helytelen. Nem mindegy, hogy nem adok vissza neked száz forintot, vagy meggyilkolom az anyukádat.

    52: Ha a kutya adna annyi tejet, amennyi nekem és a kölykeinek is elég, mért ne? A faluban a felesleges kutya- és macskakölyköket simán vízbe szokták fojtani. Még nemi szelektálást is végeznek. Ha a megölt kölykök húsát nem hagynák veszni, hanem finoman elkészítenék, az mennyivel lenne rosszabb a kutyák szempontjából? Szerintem tök mindegy nekik.

    59: Legalább 7000 éve eszünk gabonákat, amiben van glutén.

    60: Loránd, +1

    60, Hubab +1

    65: Szerintem ott van köztünk egy nagy különbség, hogy szerinted a szenvedés elfogadhatatlan, ezért szenvedést okozni bármilyen céllal is, elfogadhatatlan. Én pedig úgy látom, hogy a szenvedés az élet (emberi és állati élet) elkerülhetetlen része, szerves velejárója. Természetesen mindannyian igyekszünk elkerülni, de aki nem képes némi szenvedést vállalni egy nagyobb cél érdekében, az soha semmire nem fog jutni.
    Ha az ember meg tudja enni a húst, és azt a saját fejlődésére, növekedésére tudja fordítani, akkor az a húsevés nem hiábavaló, nem céltalan. Ha megkérdeznénk az állatot, akarja-e, hogy megöljük, nyilván nem akarná. De ha arról kérdeznénk, hogy ha választhatna akarna-e megszületni és felnőni biztonságban és jóltartva, akarja-e, hogy sok utódját szintén felneveljük, azért hogy aztán megegyük, vagy pusztítsuk el az anyját is, és az összes fajtáját, mert átálltunk a veganizmusra, akkor bizonyára a létezést választaná.

    69: Ha semmilyen más élelem nem állna rendelkezésemre, mint az ellenséges embertársaim húsa, minden teketória nélkül megenném őket, amíg tehetem. Probléma?

    79: Ez király, akkor a Te világodban megéri húsevőnek lenni, mert extra segítség és tanítás jár. Én kecsketartónak- és böllérnek tanulnék, állod a tanfolyam költségét? 🙂

    90: +1

  82. Alacsony vérnyomásúaknak, a vegán életmód és az állatok tisztelete: https://www.youtube.com/watch?v=0FyOTgD6gSs
    Ez a hölgy a magyarországi veganizmus egyik szószólója. Hát mit mondjak, nem valami hiteles figura. Mintha egy óvónéni értekezne a nukleáris hadviselésről. 😀

  83. Elnézést a 93-asban elkövetett maratoni szófosásomért. Sokmindenre akartam válaszolni. Ha valaki esetleg végigrágja magát rajta, talán jót derülhet egyik-másik kiszólásomon, de nem várom senkitől ezt a heroikus erőfeszítést 🙂

    Összegezve: Elolvastam Tücsöktávlat hivatkozásait (videókat nem néze), és úgy látom, az egész kérdés azon áll vagy bukik, hogy az állat személy-e vagy nem. Ha hozzánk hasonló, velünk egyenértékű személynek tekintjük, akkor természetesen elfogadhatatlan, hogy arra használjuk, hogy megöljük és megegyük. De mért tekintenénk őket személynek?

    A személy egy jól kiforrott fogalom, és az emberi egyéneket jelöli. Ha kicsit kitágítom a kört, az emberrel kezdődik, mert Isten és az angyalok is személyek, persze aki nem hisz bennük, annak ez irreleváns.

    Az egyik cikk helyesen mutatott rá arra, hogy gyakorlatilag mindenféle állattartással együtt jár az állatok legalább egy részének megölése. Még a kutyatenyésztéssel is. Egyszerűen szólva, a felelős állattartásnak, állattenyésztésnek szerves része a szelektálás, és legalább a kiszelektált egyedek megölése. Húsállatok esetében a jó egyedeké is, csak az övék később, miután kiöregedtek. Ebből logikusan az következik, hogy az állatölésről való lemondás egyenértékű azzal, ha lemondunk az állattartásról. A szárazföldi gerincesek 97%-a már most az ember és a háziállatai, kb. 10-20 faj. Ha őket is hagyjuk kihalni (hiszen nélkülünk már javarészt életképtelenek), marad egyedül az ember, 1 faj. Ez aztán a környezetvédelem!

  84. Visszatérve a tejtermékek fogyasztására: T. linkelt cikke azt írta, hogy azért rossz, mert

    1. Sok állatot megölnek a tejelő marhatartás folyamán
    2. Az állatokat kihasználjuk, kínozzuk, emberi méltóságukban megalázzuk a tartási körülményekkel és a tartás tényével.

    Az 1-re azt tudom mondani, hogy azért öljük meg a borjakat és a kiöregedett teheneket, mert a marhaölést morálisan elfogadhatónak tarjuk és szeretjük a marhahúst. Ha a teljes társadalom elfogadhatatlannak tartaná a marhák megölését, akkor lehetne úgy tartani a marhákat, ahogy a hinduk, akik nem ölik meg őket, de együtt dolgoznak velük és a tejüket is fogyasztják.

    A 2.-ban eleve vicces, hogy emberi jellegű méltóságot akar bárki is adni az állatoknak, de ezen most lépjünk túl. Nézzük meg, mennyire kínzás az állatnak az, hogy tartják, legeltetik, fejik. Nos, semennyire. Konkrétan minden igényüket kielégítik, mert ha nem tennék, akkor elapadna a tejük. Fontos, hogy kielégítően tartalmas táplálékot kapjanak, fontos, hogy tudjanak eleget inni. Még a trágyát is naponta kialmozzák alóluk. Csányi tehenészetében még Mozartot is játszanak nekik. Mert a boldog tehén többet tejel, ezért megéri boldognak tartani.

    Most arról, hogy mennyire megalázó már a marhának, hogy a tejéért tartjuk, és nem csak a két szép szeméért. Ez a gondolat egyenértékű azzal, mintha én felháborodnék azon, hogy a munkáltatómnak én csak egy humán erőforrás vagyok, és annyit érek, amennyit az elvégzett munkám ér. Lehetne ezen háborogni, de akkor már az lenne az egyenes, ha szépen felmondanék, és hazamennék éhenhalni a családommal együtt. Ez egyenértékű lenne azzal, ha a teheneket nem akarnánk tartani, és hagynánk kihalni az egész fajtájukat. Én ehelyett hálás vagyok a munkaadómnak, hogy jó megélhetést ad nekem és családomnak, ahogy hálás a tehén is, amikor szeretett gazdája megszabadítja végre a feszülő tőgytől. Minden okunk megvan rá.

  85. A) Olvastam a Kína tanulmányt. Ott elég nagyszámú ember étkezését figyelték meg. Ezt vetették össze a betegségekkel. Ebből a további kísérleteivel együtt egyértelmű, hogy 10% fölötti állati fehérjénél kezd leállni az immunrendszer. 20% fölött szinte 100%-ban rákosak lettek a kísérleti patkányok (így nemcsak az emberi statisztikából jött ki ez). Mivel nagyon nehéz 10% alatt tartani az állati fehérjét, ezért a szerző (Dr. T. Colin Campbell) azt tanácsolja inkább zárjuk ki az állati anyagokat az étrendünkből. Persze pl. a kísértés elkerülése miatt, nyugodtan készítsünk tyúkhúslevest, majd pl. a tyúkhúst adjuk oda a kutyánknak belőle.
    B) Mivel itt felmerült, hogy a “csimpánzok is vadásznak és mivel genetikailag közel állnak hozzánk, ezért mi sem lehetünk növényevők”. Felmérték a csimpánzok étkezési szokásait, és valóban vadásznak is időnként. Összességében viszont elmondható, hogy 1% alatti náluk is az állati eredetű dolgok fogyasztása.
    C) Van több tanulmány is ami bizonyítja a vega étkezés egészséges voltát. Pl. a “Földünk kék zónái”, amikor a földön kerestek olyan pontokat, ahol az emberek hosszan élnek egészséges életet.
    D) A kék zónákból jöttek ki a hetednapi adventisták is. Akik pl. a itthon is oktatják az étkezési szokásaikat, és gyógyítanak is többek között az étkezéssel: http://elekieletmodkozpont.hu
    E) Az egészség nem csak 1 tényezőtől függ, mint pl. az étkezés. Sok más összetevője van (Mozgás, friss levegő, tisztaság stb.).
    F) Hús nélkül erősnek lenni? Pl. “zabos lesz” mondásnak az alapja a zab.
    G) Egy gasztroenterológushoz elmentem azért mielőtt belevágtam volna a vegánságba. Mint kiderült Ő vegetáriánus, pont az előnyei miatt. Én most nem vagyok vegán. Ennek oka a családi háttér. Így csak a munkahelyemen étkezem húsmentesen. Ott is eszem néha tojást, sajtot.

  86. 99: “10% fölötti állati fehérjénél kezd leállni az immunrendszer. 20% fölött szinte 100%-ban rákosak lettek a kísérleti patkányok”

    A patkány nem rágcsáló egész véletlenül? /Magokat és növényeket ‘rágcsál’ és nem egérre vadászik…/
    Ha a tehenet eteted ennyi hússal, az is hamar felfordul…
    Viszont ha az oroszlánt eteted fűvel, az is feldobja a tappancsát – szóval most teljesen elbizonytalanodtam… 😉

  87. @Observer Úgy látom szelektív a hallásod. Idézem az idézett szöveg folytatását: “(így nemcsak az emberi statisztikából jött ki ez)”.
    Magyarán, mi sokkal közelebb állunk a patkányokhoz étkezésünkkel, mint az oroszlánhoz. Egyébként a patkányok is esznek húst. Pl. nálunk jó néhány csirkét elintéztek néhány évvel ezelőtt.

  88. 101: “Úgy látom szelektív a hallásod.” Ez egy szép oximoron. 🙂
    A feleségem is ezt állítja egyébként. 🙂

    Arra akarom felhívni a figyelmet, hogy veszélyes dolog olyan következtetéseket levonni az emberre vonatkozóan, amelyeket eltérő metabolizmusú állatokkal végzett kísérletekből származó adatokból nyernek.

    Mint tudjuk az ember legközelebbi “rokona” táplálkozás szempontjából a disznó. /Meg sok más szempontból is – bár ’embere’ válogatja 🙂 /
    Szóval, csak olyan táplálkozási kísérleteket fogadok el, amelyeket disznókkal végeztek. 😉

    Egyébként érdekes, hogy az emberek egy része a disznóhoz hasonlít jobban, más részük meg a patkányhoz… 🙂

  89. Majdnemvegán! Megkérdezhetem a kina tanulmány A része kapcsán, mit kezdjek azzal a rengeteg egészséges testépítővel, akik naponta legalább háromszor esznek fehérjét, plusz fehérjekoncentrátumokat isznak???

  90. @Observer Ebben egyetértünk, hogy az állatkísérletek biztos, hogy nem egyenlők az emberi reakciókkal. Van amelyikkel közelíteni lehet. Pl. a gyógyszerkísérleteknél is előbb patkányokon kísérleteznek, majd megerősítésképpen jönnek az emberek.

    @Feco
    Úgy tudom, hogy a testépítők nem csak 100%-os állati fehérjét kapnak. Pl. a legtöbbször van benne szója is.
    A Kína tanulmány szerzője szerint a növényi fehérjékkel ugyanazt el lehet érni mint az állati fehérjékkel: Az emberek nagyobbra nőnek tőlük. Az állati fehérjéknek vannak mellékhatásai a növényi fehérjékkel szemben a növekedési időszak alatt: Pl. az arc nem fejlődik olyan szimmetrikusan, korábbi nemi érés stb.

  91. 104

    Nekem a növényi fehérjékkel van bajom. Majdnem mindegyik felfúj, hasmenést okoz (borsó bab, lencse stb.) pedig amúgy szeretem őket. Állati fehérjével nincs ilyen problémám. Egyébként nagyon sok növény allergén (ld. glutén, mogyoró, szója), viszont hús- vagy zsír allergiáról még nem hallottam. Szóval ne akarjuk tukmálni másokra, ami nekünk jó.

  92. 104-re
    A növényi fehérjéktől lassabban fejlődsz így nem igazán sikeresek. Legnépszerűbb a tojásfehérje ahol egy adagban(30g) legalább 25g tiszta fehérje található. De kitárgyalhatjuk pl. Schwarzenegger arcának asszimmetriáját?
    105-re
    Hargi milyen a vércsoportod?

  93. Lehet, hogy a 20%-ot meghaladó állati fehérje valamelyik emberősnél halált okozott, de ezek az egyedek kiszelektálódtak az őseink közül. Mert az elmúlt kb. 1 M évben az emberek javarésze ennél több húst evett.

  94. Nekem meg a szénhidrátokkal van bajom, u.i. kettes típusú diabéteszem van. Tehát nem eszek szénhidrátot, ami a legkönnyebben emészthető tápanyag. Ezért az étrendem kb. 70 %-a fehérje (többnyire állati) 25 %-a zsiradék (főleg állati eredetű, telített). A maradék 5 % elkerülhetetlen szénhidrát. Ezt már 10 éve csinálom, és köszönöm kutya bajom, csak meghalok egy túros csuszáért, frissen sült lángosért, stb.

  95. 106 Feco

    Nullás vagyok. A vércsoport diéta miatt kérdezed? A fiaim A-sok, de ugyanúgy hús-zsír pártiak, főleg a nagyobb, bár ő a babot is szereti

  96. 109-re hargi
    Igen, pontosan a vércsoport diétát feszegetném, hogy áll ez a kérdés a gyakorlatban? És azt mindenképp hozzátenném nagyon fontos a gyors metabolizmus fenntartása, különösen ahogy idősödünk.
    Arra gondoltál már, hogy a hús-zsírpártiság akár eltanult is lehet?

  97. 110 Feco

    Valószínűleg tanult is lehet, vagyis inkább megszokás. Nyilván, ha a gyerek rendszeresen látja, hogy apja-anyja mit eszik, esetleg kap is belőle, akkor hozzászokik. Például a gyerekek általában nem szeretik a kacsát és a libát (főleg, ha előtte csak csirkét ettek), az én gyerekeim pedig nagyon szeretik, mert egész kis koruk óta kaptak. Volt egy kísérlet is, ázsiaiakkal kóstoltattak érett sajtot, európaiakkal meg száznapos tojást. Mindkét csoport okádott a másik csemegéjétől, miközben a sajátját lazán megette.
    A másik dolog, hogy nem homozigóta A-k, mert tőlem a 0-st örökölték, tehát A0 a genotípusuk, így – amennyiben helytálló a vércsoport alapú táplálkozás elmélete – akkor ők kevertek, vagyis az A és a 0 tulajdonságait is mutatják

  98. Egyszer láttam egy műsort, ahol pont az eltérő ételekről és ízekről volt szó, és egy kísérletet is végeztek benne. Az ember alapvetően azért is lett olyan elterjedt a földön, mert viszonylag könnyen tud alkalmazkodni az új táplálékhoz, illetve annak új ízéhez. Szóval az volt a kísérlet, hogy más nemzetek ételét kellett enni pár hétig és pár naponta megkérdezték őket, hogy hogyan ízlett. Az elején undorítónak titulált étel a végére megszokottá vált, sőt volt, akinek ízlett. Ebben sokkal sikeresebbel vagyunk, mint a többi élőlény.
    Ha belegonoltok az eszkimók képesek szinte csak friss húson élni, mert nam nagyon van zöldség-gyümölcs forrás a fagyos északon, viszont a melegöviek között meg simán előfordul, hogy azok meg majdnem csak és kizárólag zöldségen-gyümölcsön élnek.

  99. Sőt, ilyen saját tapasztalatom is van. Fluorid mentes fogkrémet akartunk és csak sós ízesítésűt találtam. Elsőre nagyon durva volt, de kb. 2 hét alatt hozzászokott az ember. Már évek óta ezt használjuk, és lehet, hogy ha édeset használnék újra, akkor meg az lenne undorító…

  100. 100. Observer
    Hát ez az! Tipikusan növényevő (nyúl) állatot, állati eredetű élelmiszerrel etettek. Szerencsétlen nyulaknak minden bajuk lett, egekbe szökött a koleszterinszintjük, szívbetegek is lettek. A tudomány legnagyobb dicsőségére, ebből nőtt fel a koleszterin elmélet. Mikor egy élőlény típust olyan ételekkel etetnek (szinte kizárólagosan) amellyel a természetben sosem találkozott, tuti, hogy beteg lesz. Az emberiség így van jelenleg az iparilag, (vegyészetileg) előállított élelmekkel, amelyekhez hasonlóakkal korábban sosem találkozott. 🙂 A kutyáink, macskáink meg a tápokkal.

  101. 111-re hargi
    azért használtam a eltanult szót, mert a gyermek arról vesz példát amit a szűk közösségében lát.
    summa-summárum, D’Adamo írásait érdemes szem előtt tartani.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük