Maga a koronavírus

A SARS-CoV-2 vírus felülete teli van fehérje tüskékkel, amiket arra használ fel, hogy belépjen az emberi sejtekbe. A tüske fehérjéje csábító lehetőség vakcina létrehozására és gyógykezelésre.

A Moderna vakcinájához hasonlóan a Pfizer-BioNTech vakcinája is a vírus genetikai utasításaira van felépítve a tüske fehérje kialakítása végett.

Az mRNS egy lipi (zsíros) burokban

A vakcina hírvivő RNS-t használ, ami egy olyan genetikai anyag, aminek leolvasása után az emberi sejt fehérjét állít elő. Az mRNS elnevezésű molekula könnyen sérül és darabokra eshet szét, természetes enzimek hatására, ha közvetlenül be lenne oltva az emberi testbe. A vakcina megvédésed érdekében Pfizer és BioNTech becsomagolta az mRNS molekulát lipid (zsír) nanorészecskékbe.Törékenysége miatt az mRNS molekulák szobahőmérsékleten gyorsan szétesnek. Ezért, a Pfizer speciális, száraz jeges tartályokat, hőérzékelőket, és GPS nyomkövetőket készített, hogy biztosítsa a vakcina  -71°C hőfokon szállítható legyen, biztosítva hatékonyságát.

Belépés egy sejtbe

Oltást követően a vakcina részecskék sejtekbe ütköznek és összekapcsolódnak velük, leadva az mRNS molekulákat. A sejt leolvassa a szekvenciákat, és tüske fehérjéket állít elő. A vakcinában lévő mRNS molekulákat a végén a sejtek nyomtalanul elpusztítják.

A tüske fehérjék egy része tüskéket képeznek és a sejtfelületére mennek úgy, hogy csúcsuk kifelé áll. A beoltott sejtek a felületen lévő fehérjék egy részét darabokra törik. Ezeket a kinyúló tüskéket és a tüske fehérje darabkákat az immunrendszer érzékeli.

A behatoló érzékelése

Amikor a beoltott sejt elhal, a széthullott részek között található lesz tüske fehérje és fehérje maradékok, amit egyfajta, antigént előállítónak nevezett immunsejt befoghat.

A felületén tüske fehérje darabkákat jelentet meg. Amikor a T-segítő elnevezésű sejtek észlelik a darabkákat, riaszt, és segít más immunsejteket a fertőzés legyőzésében.

Anti testek előállítása

B elnevezésű immumsejtek beleütközhetnek a koronavírus tüskéibe a beoltott sejtek felületén, vagy szabadon lebegő tüske fehérje darabkákba. A B-sejtek egy része rácsatlakozhat a tüske fehérjékre. Ha ezeket a B-sejteket a T-segítő sejtek aktiválják akkor szaporodni kezdenek és olyan antitesteket állítanak elő, amelyek célba veszik a tüske fehérjéket.

A vírus leállítása

Az antitestek rákapcsolódnak a koronavírus tüskékre, bejelölik őket megsemmisítésre, és megakadályozzák a fertőzést azzal, hogy blokkoljál a tüskéket, így azok nem tudnak rácsatlakozni más sejtekre.

Fertőzött sejtek megsemmisítése

Az antigént bevezető sejtek aktiválni tudnak még T-gyilkos elnevezésű sejteket, amelyek megkeresik és megsemmisítik a  koronavírussal fertőzött sejteket, mivel ezeknek a felületén tüske fehérje töredékek vannak.

A vírusra emlékezés

A Pfizer-BioNTech vakcinából két dózist kell beadni 21 nap különbséggel, ahhoz, hogy az immunrendszert kellően bepöccentse a koronavírus elleni harcra. De mivel a vakcina annyira új, a kutatók nem tudják meddig tart a védelme.

Előzetes tanulmányok úgy találták, hogy a vakcina jelentős védelmet nyújt az az első dózis beadása után 10 nappal, azokhoz viszonyítva, akik a placebot kapták.

Valószínű, hogy hónapokkal az oltás után az antitest szám, és a T-gyilkos sejtek száma csökkenni fog. Azonban az immunrendszerhez különleges, B-memoria és T-memoria sejtek is tartoznak, ezek évekre, talán évtizedekre megőrzik a koronavírussal kapcsolatos információjukat.

Előkészület és injektálás

Minden egyes fiola 0,3 milliliteres dózisból 5 adagot tartalmaz. Injektálás előtt a vakcinát fel kell olvasztani és fel kell hígítani élettani só oldattal, és hat órán belül fel kell használni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________