Tibor bá’ blogja kategóriaarchívum

(3719) COVID összeesküvés

Tibor bá’ fordítása online

További  bizonyíték arra, hogy a COVID összeesküvési elmélet létezik

Szerző: Paul Craig Roberts

Az emberek mozgását korlátozó, és a COVID oltást kötelezővé tevő rendelet a volt szabad országokban futótűzként terjed. Németország csatlakozva Ausztriához, Olaszországhoz és Ausztráliához feltámasztja a Harmadik Birodalmat. https://www.zerohedge.com/covid-19/germany-imposes-strict-curbs-unvaccinated-limits-gatherings-will-mandate-covid-shots.

A hivatalos nyelvek szerint a totalitarizmus megteremtése felfoghatatlan. Az egészségügyi szakértők egyetértenek abban, hogy az mRNS „vakcina” nem akadályozza meg a fertőzést, és nem akadályozza meg, hogy a beoltottak terjesszék a fertőzést. Ez az oka annak, hogy a beoltottakat győzködik, hogy hat havonta oltassál be magukat, és oltás után is, folyamatosan tovább viseljenek szájmaszkot. Azt viszont nem magyarázzák meg, hogy az emlékeztető oltás miért véd meg, ha a korábbi oltások nem védtek meg. Azt se magyarázzák meg, hogy miért hangsúlyozzák ki egy olyan vírus elleni védelmet, amelynek a mortalitása alacsony, és elsősorban azokat öli meg, akiknek alapbetegségét nem gyógyították meg.

Ez mellett az amerikai, egyesült királysági és az európai unió figyelő rendszeréhez érkező „vakcina” okozta halálesetek száma felülmúlja a COVID-19 áldozatainak számát. Ebből következik, hogy akiket nem veszélyeztet a vírus, azt komoly mértékben veszélyezteti az oltás. Egészséges, beoltott sportolók esnek össze szív elégtelenség miatt.

Arra is van bizonyíték, hogy a „vakcina” megtámadja a természetes emberi immunrendszert. Ebből következően az immunrendszer nem lesz képes felvenni a harcot más vírusokkal és betegségekkel szemben, mint például a rákkal.

Más szavakkal minden bizonyíték az oltás ellen szól, de nincs bizonyíték, ami mellette állna ki. Akkor miért erőltetik a veszélyes oltást, ami csak bajt okoz?

Egyszerűen lehetetlen, hogy az osztrák, olasz, német és ausztrál egészségügyi hatóságok ne ismernék a bizonyítékokat, amik szerint a COVID vakcinák teljesen alkalmatlanok és veszélyesek.

Lehetséges, hogy az összes egészségügyi hatóságot megvették a Gyógyszergyárak (Big Pharma), vagy a világ lakosságának a tervszerű csökkentése létező tény, nem pedig összeesküvés elmélet?

Tibor bá’: Elképesztő, hogy szavahihető, nagy múltú publicista így beszopja a köztünk keringő téveszméket. Sajnálatos, hogy egy jobb sorsra érdemes kommentátor képes ilyen csúfosan elveszíteni a reputációját. 

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3718) Kedves oltás tagadók

Tibor bá’ online

 

Nem erőlködnék ebben a témában, de egyre nyilvánvalóbb, hogy más téma a nagy többséget nem érdekli. És bár nyilvánvaló, hogy egyetlen egy oltástagadót se lehet meggyőzni, az ember teszi a dolgát legalább saját lelkiismeretének a megnyugtatására.

Tehát, azt vettem észre, hogy az oltás tagadók úgy gondolják, hogy a cél szentesíti az eszközöket, és így a csalás, hazugság megengedett.

De hadd kezdjem az elején. A tagadók egyik fegyvere a „kísérleti” vakcina. Nagyon jól hangzik, és sokan beszopták. Mik a tények? Az eredetileg „ideiglenes” engedélyezés már rég véglegessé alakult. Hivatalosan a vakcina túl van a kísérleteken. Azaz sok tízezer önkéntes kapta már meg.

Különben a múlt század első felében a polio tömegesen szedte az áldozatait, amíg Sabin nem állt elő a cseppjeivel. Az általa kifejlesztett oltóanyag tesztjeire 1954-ben került sor az Egyesült Államokban. A kísérletben több mint félmillió gyermek vett részt, és átütő eredményt hozott. A beoltott gyermekek körében a gyermekbénulás negyedére esett vissza a nem beoltottakhoz viszonyítva. A szülők boldogan vitték gyerekeiket a szabin cseppek beadására. Eszük be se jutott, hogy az még csak kísérleti, hogy milyen hatása lehet 20 év múlva, örültek, hogy a gyermekük nem hal meg, nem nőnek fel bénának. De van más tanulság is. „negyedére esett vissza” vagyis 75 százalékos volt a hatásfok. Most a COVID-19 vakcinák 95 százalékos hatásfokkal működnek. Akkor a 75 %-ot „átütő sikernek” nevezték. Most a 95 %-ra fintorognak a kritikusok.

Amikor kamasz koromban elestem, komoly seb keletkezett a lábamon, a mentőorvos szó nélkül beadott egy tetanuszt és  nem kérte ki az engedélyemet. Én meg nem kiabáltam az elveszett emberi jogom miatt. Nem kaptam tetanuszt, felnőttem.

Tovább megyek, amikor a gépkocsi mentő öv viselését kötelezővé tették, az égvilágon senki nem lázadt fel, tüntetett az emberi szabadság megnyirbálása mellett, pedig az öv nem viselője kizárólag saját magát teszi ki veszélynek, ami a COVID-19 oltásról nem mondható el.

Akkor, miért ez a felzúdulás? Erre a legjobb magyarázat a facebook, ahol bármi megjelenhet, és az ellenkezője is. Mindenki azt válogatja ki belőle, amihez a legjobb affinitása van. Meztelen képeit feltevő celebnek egy millió követője van. Mért ne lenne egy millió követője annak, aki kitalálta, hogy kísérleti a vakcina, ami ráadásul nem is olyan hihetetlen, hiszen még nincs forgalomban 20-30 éve.

És, ha valaki elfogadja a kísérleti jelzőt, akkor azt is elhiszi, hogy ebbe már ezrek haltak bele, csak letagadják. Meghamisítják a számokat. Ha pedig hisz benne, akkor szeretné, ha mások is hinnének benne. Tehát elkövet egy kis kegyes csalást, egy apró hazugságot. Csupa jó szándékból. A másik, már terjeszti, mert egybevág meggyőződésével.

Annak idején végeztek egy kísérletet. Igénybe vettek egy önként vállalkozót és 19 belső munkatársat. Az önkéntes azt hitte mind a húszan önkéntesek. Levetítettek nekik egy viszonylag rövid történetet, amiben sok minden mellett X megütötte Y-t. A vetítés után megkérdezték az első nézőt, hogy mit látott? Az illető elég jól elmondta az eseményeket, egy kivétellel, az X:Y esetet fordítva közölte. Kandid kamerával rögzítették a kísérleti alanyt. Arca meghökkenést mutatott, és látszott rajta a felháborodás. Aztán mindenki sorra elmondta a látottakat és természetesen mindenki kifordította az igazságot. Végül huszadiknak a kísérleti alany mondta el mit látott, és természetesen ő is fordítva látta az eseményeket. Ez a jelenség tipikus. Komoly egyéniségnek kell lenni annak, aki képes 19 emberrel ellentétesen látni a világot.

Nos, ez történik itt is. A szakemberek, tudósok nincsenek közöttünk, tőlük nem kell tartani. A barát, a ismerős itt van, könnyebb velük egyet érteni, mint vitázni.

U.í.

Meghalt Kóbor János, lélegeztetőn Csollány Szilveszter. Mindketten aktív oltás ellenesek voltak. Rengeteg követővel. Mi után mennek a fiatalok? Zene és sport. Mind ketten saját testükben bíztak, fütyültek az oltásokra. Ráfáztak. Kérdés, mit gondolnak most a követők?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

Ma nincs új poszt

Rendkívül bosszantó, hogy több oldalas fordításra 1 hozzá-szólás érkezik (Szellemi rendellenesség), vagy 2/4 (1964-es tanulmány, Ellencsapás) a Betekintésre pedig most tartunk 260-nál. Folytassátok a pro és kontrát virus-tagadás témában.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3717) Oltás ellenesek figyelem

Tibor bá’ online

 

A COVID-19 elleni oltással szembehelyezkedők különböző indokokat neveznek meg. A legmeredekebb a mikrocsipek behelyezése az oltásokba. Most egy Angliában élő magyar „orvos” azzal a képtelenséggel állt elő, hogy az oltás után 60 éves nők úja kezdenek menstruálni, ráadásul a szokottnál nagyobb vérzéssel. Tudnám neki javasolni, kérje vissza az iskolapénzt és tanulja meg, mi okozza a menstruációs vérzést. Az okosabbak arra hivatkoznak, hogy ez egy kísérleti oltás. Mások azt állítják, hogy rengetegen  belehalnak, csak az adatok el  vannak hallgatva, ami nyilván való képtelenség. Megint  mások a rövid és hosszú távú szörnyű mellékhatással riogatnak. Nem tudom, te miben hiszel, én a MOK következő adataiból indulok ki.

Az intenzív osztályra kerültek 69 százaléka oltatlan. 29,6 százaléka kétszer oltott, és 1,6 százaléka háromszor oltott. Miközben a lakosság több mint 20 százaléka kapta már meg a harmadik oltását. A népesség oltatlanjainak száma, pedig 35 százalék körül van. én egy csökönyös, tudományban bízó vén hülye vagyok. Nálam a számok számítanak. Ha továbbra is oltás ellenes vagy, akkor magyarázd meg a fenti számokat.

Ezek a számok számomra azt jelzik, hogy nagyon megéri háromszor beoltatni magam. Ez meg is történt. A rokonság is oltatott. Sehol, senkinek semmi baja, beleértve az ismerősöket is. Személy szerint senkit nem ismerek, akinek bármilyen hátránya lett volna az oltásból.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2) OTP 11773030-00271383

Naponta kapok hírlevelet az International Clearing Housetól. Esetenként a hírlevélben 6-8 posztot közöl abszolút megbízható forrásoktól. Hirdetés egy se. Viszont minden egyes nap a posztok között hirtelen megjelenik az alábbi szöveg (a hőmérővel):

 
Fordítás

Nézd el nekem a megszakítást – az Internatonal Clearing House-nak valóban segítségre van szüksége. Olvasóink 99,5 százaléka nem adakozik, elfordulnak, másfelé néznek. Csak azt kérjük, hogy klikkelj most erre a csatolásra és adj amennyi módodban áll, amivel segíted munkánkat. Alázattal kérünk, adakozás nélkül légy szíves, ne görgess tovább.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3715) Ellencsapás

Tibor bá’ fordítása online

 

Egy hajszálon múló ellencsapás

Bulletin of the Atomic Scientists szerint, január 13-án a hawaii-ak kaptak egy meglepő telefon üzenetet: HAWAII FELÉ TARTÓ BALLISZTIKUS RAKÉTA VESZÉLY VAN. VONULJON AZONNAL FEDEZÉKBE. EZ A RIADÓ NEM GYAKORLAT. Másodperceken belül félelem borította be az egész szigetet, miközben az emberek menedékeket kerestek.

A Hawaii Vészhelyzet Kiértékelő Ügynökségen belül (Hawaii Emergency Management Agency – HIEMA) egy egészen más jellegű pánik futott át. Az ott dolgozók hamarosan rádöbbentek, hogy egy ballisztikus rakéta veszély figyelmeztetésének a visszavonására még nincs kidolgozott hivatalos protokoll.

A riasztás kiküldését követően 20 percen belül kiderült, hogy hamis riasztásról van szó, amit Twitteren tettek közzé. Ez sok hawaii családhoz nem jutott el, vagy nem hitték el. A HIEMA-nak 38 percre volt szükség ahhoz, hogy hivatalosan visszavonják a riasztást.

A Hawaii hamis riasztás volt az a ritka alkalom, amikor az emberek betekinthettek a nukleáris fegyverek titkos világába. Ebben a világban a hiba, és a Hawaii-hoz hasonló hibás működés mindennapos. Hogy milyen gyakran fordul elő, az szigorúan titkos adatnak számit, de biztosan tudjuk, hogy előfordul.

Különösen aggasztó a korai riasztás rendszerében előforduló hiba. Ehhez tartoznak a műholdak, radarállomások, amelyeknek feladata az USA felé tartó rakéták detektálása, majd azok riasztása, akiknek a támadásra reagálni kell. Amennyiben ez a riasztás vélhetően valós a jelenlegi szabályok szerint az Egyesült Államok saját rakétáit rövid időn belül kilövi.

Az idő a legfontosabb tényező, mert a viszont támadás rakétáit az előtt kell kilőni, még mielőtt az ellenfél rakétái megsemmisíthetnék őket.

A korai riasztás igen bonyolult rendszer, amihez sok ezer komponens tartozik: rengeteg ember kell a működtetéséhez és a karbantartásához. Egy komponens működhet hibásan, vagy egyáltalán nem. Az embereknél felléphet a hibázás. Az igen visszafogott, a társadalom számára nyilvánosságra hozott információk mutatják, hogy a rendszerben előfordultak már hibák, és hamis riasztások.

A kikényszerített információk feltárták, hogy 1977 és 1984 között évente átlagosan 2,6 hamis riasztás történt, hamisan jelezve, érkező rakétákat. Természetesen a riasztások közül egyetlen egy esetben se volt tényleges támadás. Valamennyi hamis volt.

Érdekes megvizsgálni a hamis riasztás hatását. Hawaii-n a riasztás egyértelmű volt: VONULJ AZONNAL FEDEZÉKBE, EZ NEM EGY GYAKORLAT. A legtöbben komolyan vették a riasztást és iparkodtak szeretteikkel együtt olyan fedezékbe vonulni, amiről úgy tudták, hogy biztonságos. Amikor szembe találták magukat zavaró információkkal, például a Facebookon, Twitteren, sokan a rejtekhelyen maradtak addig, amíg nem kaptak hivatalos jelzést a riadó lefújásáról.

Mielőtt vélemény formálunk az esetről, érdemes összehasonlítani Zbigniew Brzezinski történetével, aki abban az időbe Amerika nemzetbiztonsági tanácsadója volt. 1979 novemberében hajnali 3-kor csenget a telefonja, a másik oldalon William Odom volt, Brzezinski katonai asszisztense, aki közölte vele, hogy szovjet rakétákat lőttek ki Amerika felé. Erre Brzezinski azt válaszolta, hogy hívjon vissza amennyiben a riasztás megerősítést nyert, de mindenesetre értesítsék a Stratégia Légi Parancsnokságot, hogy készüljenek fel a bevetésre. Ezen aztán el lehet gondolkodni, mi történt volna, ha Odon elfelejt szólni a Stratégiai Légi Parancsnokságnak, vagy ha kommunikációs probléma lépett volna fel.

Ez a történet bemutatja, hogyan működött az amerikai parancs és kontroll rendszer: előkészítés az azonnali megtorlásra. A rendszer a figyelmeztetés beérkezésére épül, nem pedig egy tényleges nukleáris robbanás megerősítésére. Ezt úgy nevezik, hogy LOW = „launch on warning” (figyelmeztetésre kilövés), illetve LUW = „launch under attack (megtámadás után kilövés). Az USA és a SZU a riasztásra azonnal felkészül saját rakétáinak a kilövésére mind addig, amíg a riasztás érvényben van. Ez az elrendezés minimalizálja a döntéshez szükséges időt, hogy az ellencsapás létrehozható legyen, mielőtt azokat megsemmisítené az ellenfél rakétái. Ez azonban nagyon kevés időt hagy a pontos döntés meghozatalához, illetve a riasztás kibocsátásához.

A döntéshozáshoz szükséges idő rövidsége függ a rakéták haladási sebességétől. Abban az esetben is, ha a rakétáknak a Föld másik feléről kell célba érni, a becsapódásig kevesebb, mint 38 percre lenne szükség. Ha a rakétát közelebbi helyről lőnék fel, mondjuk egy tengeralattjáróról, akkor még kevesebb időre lenne szükség. A Brzezinskiféle eset mai megfelelőjénél a döntésre rendelkezésre álló tényleges idő mindössze néhány perc lehet.

A kérdés az, hogy megengedhető-e bárki részére, hogy ilyen nagy jelentőségű és kockázatos döntést hozzon. A rakétákat olyan állapotban lehet-e tartani, hogy ilyen rövid idő alatt kilőhetőek legyenek? Kitehetjük-e magunkat egy nukleáris háborúnak, különösen olyannak, amit senki se akart elindítani? Erre a választ a Nobel békedíjas Bob Dylan énekszáma adja meg: a szelek szárnyán található (is blowing in the wind). A hawaii történet arra figyelmeztet, hogy óvatosan kell eljárni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3714) Fegyverszállítás

Tibor bá’ fordítása online

A NATO fegyvereket szállít az orosz határhoz

Forrás: RT

Idegesítő fegyver mennyiséget szállít a NATO az orosz határra, figyelmeztetett az orosz csúcs diplomata, amihez hozzátette, hogy a nyugati országok olyan provokációt hajtanak végre, ami tényleges konfliktushoz vezethet.

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov egy sajtótájékoztatón ismertette, hogy „a NATO országokból jelentős fegyverszállítmány érkezik saját határaink mentén.”

Állította, hogy a szomszédos Ukrajnában „egyre több katonát és fegyvert vonnak össze a Donbas határ mentén, amit egyre több nyugati tanácsadó követ.”

A szenior diplomata szerint a nyugatiak bátorítják a kijevi vezetőket, hogy orosz ellenes lépéseket tegyenek, ami könnyen „katonai kalandokká fajulhat.” Lavrov figyelmeztetett „ha a Nyugat nem képes Ukrajnát visszatartani – sőt lényegében bátorítja – mi természetesen meg fogjuk tenni az összes szükséges lépést, megteremtve biztonságunkat.”

Lavrov azt is a nyugatiak szemére vetette, hogy már régen próbálkoznak más országokat Oroszország ellen hangolni, amire ragyogó példa a volt szovjet államok bevonása az ellenségeskedésbe – amit Oroszország egyértelműen elítélt.

Lavrov nyilatkozata újra élesztette a feszültséget az USA vezette szövetség és Moszkva között. Egy nemrég végzett CNN interjúban NATO főnök, Jens Stoltenberg jelezte, hogy a szervezete haderejét megháromszorozta, jelenlétét megerősítette a Fekete-tengeren és a Balti-tengeren az orosz jelenlét ellensúlyozására.

Az amerikai távirányítású rakétákkal felszerelt rombolója, az Arleigh Burke, néhány napja megérkezett a Balti-tengerre, miután két másik amerikai hadihajót észleltek ugyanott, közel az orosz vizekhez.

Anatoli Antonov, orosz washingtoni nagykövet szintén felemelte a szavát, mivel szerinte Moszkva eltökéltségét alulbecsülik, hogy milyen módon fog reagálni a NATO ukrajnai fenyegetésre. Szerinte a Nyugat veszélyes tévhitben ringatja magát.

Lavrov arra is figyelmeztetett, hogy az ukránok által használt amerikai rakéták az szeparatisták ellen fokozzák a totális összecsapás esélyét a háborús zónában.

November elején az orosz helyettes külügyminiszter, Alexander Grusko, megválaszolta Stoltenberg tervét, ami szerint amerikai rakétákat telepítenének Kelet Európai országokba, mivel állításuk szerint Moszkva „agresszív tevékenysége” által teremtett fenyegetést ellensúlyozni kell.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3713) 1964-es tanulmány

Tibor bá’ fordítása online

Egy 1964-es tanulmány neurológiai módszerrel támadja a szabad akaratot

Évtizedeken keresztül a neurológusok vitáznak a következőkön:

  • Az embernek mennyi a szabad akarata?
  • Miért van az, hogy egyesek jobb, bölcsebb döntéseket hoznak másoknál?
  • Miért van az, hogy intelligensnek ítélt emberek rossz ötleteik alapján döntenek?

1964-ben két német tudós megfigyelte néhány alany agyának elektromos aktivitását. Az önként jelentkezők hónapokon át megjelentek a Freiburgi Egyetemen, ahol drótokat kötöttek a fejükre, majd semmi más dolguk nem volt, mint szabálytalan időközönként, egy-egy alakalommal 500-szor kopogni a jobb kezük ujjaival.

A kísérlet célja az volt, hogy találjanak olyan jeleket az agyban, amik megelőzik az egyes kopogásokat, mivel fogalmuk se volt, hogy egy tevékenységet megelőzően van-e agytevékenység.

Az 57 évvel ezelőtt német úttörő kísérletből az következett, hogy „az agy felkészíti magát egy akaratlagos lépésre”.

Ez a meglepő felfedés volt az alapja több szakmai kellemetlenségnek. Húsz évvel később az amerikai fiziológus, Benjamin Libet „készenléti potenciával” (Bereitschaftspotential) elérte azt, hogy az agy nem csak jelét adta a döntésnek a cselekvés előtt, de szinte hihetetlen, az agy elkezd működni azt megelőzően, hogy a személy tudatosan tenne valamit.

Vagyis, az emberek döntését – még, az ujjal való kopogást is – látszólag valami más határozza meg, ami kívül esik saját érzékelhető akaratukon.

Libet tehát bemutatott egy eredeti neurológiai bizonyítékot a szabad akarat létezése ellen, ami idővel tantétellé vált.

Manapság társalgási témává vált, hogy az agyunk az előtt dönt, mielőtt tudnánk róla. A tudomány bebizonyította, hogy az emberek nem uraik tetteiknek.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3712) III. V.h.

Tibor bá’ fordítása online

Biden bejelentette a III. Világháború kitörésének dátumát

Szerző: Finian Cunningham

Tudom, hogy rágod a körmöd, nem kell tovább várnod, előre elárulom, hogy Cunningham szerint 2021. december 9-10 között fog kitörni.

A Biden adminisztráció a héten pimaszul bejelentette, hogy Kína Tajvannal kapcsolatos vörös vonalát át kívánja lépni. Ez az USA részéről egy meggondolatlan provokáció, amit Bejing részéről elkerülhetetlen katonai választ vált ki.

Ha ez bekövetkezik, akkor az USA és szövetségesei, valamint Kína között egy totális katonai konfrontáció jön létre, ami minden bizonnyal a III. Világháborúra eszkalálódhat.

Az Egyesült Királyság és Ausztrália már explicit katonai szövetégre léptek az Egyesült Államokkal a Csendes-óceáni térségben a nemrég létrehozott AUKUS paktum keretein belül. Oroszország pedig kötelességének érzi Kína mellé állni.

A dátum azért december 9-10., mert a Biden adminisztráció házigazdája lesz a „Demokráciák Csúcstalálkozójának.” Az USA Külügyminisztériuma a héten nyilvánosságra hozta a résztvevők listáját, amiben 110 ország tartozik. Kína és Oroszország nincs benne (ahogy hazánk sincs).

Ami a legprovokatívabb, Tajvan, a szeparatista kínai terület, is meg van hívva a videó konferenciára. Igaz az USA óvatosan Tajvant „részvevőnek” nevezi, nem pedig „nemzetnek”. Ennek ellenére a meghívás Kína Tajvan feletti felügyeletének egyértelmű megsértése.

Kína szerint Tajvan az egységes Kína része, ami az ENSz által elismert, és mint az “Egy Kína Irányelv” 1979 óta az USA által is hallgatólagosan elfogadott.

A Tajvan sziget 1949 óta mint önkormányozott territórium létezik, amikkor a polgárháború véget ért  kommunisták győzelmével. A nacionalisták, Csang Kaj-sek vezetésével Tajvanra menekültek. Kína viszont fenntartja a jogot Tajvan visszacsatolására. Peking figyelmeztetett ezt katonailag fogja megtenni, amennyiben Tajvan kikiáltja a függetlenségét.

Washington egy pozitív „stratégiai kétértelműséget” tart fenn, amennyiben elfogadja az Egy Kína Irányelv-et, miközben Tajvan katonai védelmét kifejezetten támogatja.

Joe Binden adminisztráció januári megalakulása óta fenntartja ezen a kétértelműség veszélyes szintjét. Egy esetben Biden explicit kijelentett az USA megvédi Tajvant, amennyiben konfrontálódik Kínával. Hszi Csin-ping november 16.-án egy telefonkonferencia alkalmából figyelmeztetett, hogy az amerikai Tajvani politika „tűzzel játék”. Hszi kitűzött egy vörös vonalat, amit Washington nem léphet át Tajvan szeparatista ambícióival kapcsolatban.

A héten  bejelentett „Demokráciák Csúcstalálkozója”, de különösen az oda meghívott Tajvan, miközben Kínát nem hívják meg, a lehető legdurvább módja a Kínai szuverenitás, és területi integritásának aláásására. Ez csak néhány nappal jött azt követe, hogy Biden szavakban biztosította Hszi-t arról, hogy az USA elfogadja az Egy Kína Irányelvet és nem törekszenek Tajvan függetlenségére. Ez a bejelentés a provokációt csak még szemtelenebbé tette.

Biden feszültség fokozása Kínával nem kifejezetten véletlen. Több mint egy évtizede, az egymást követő adminisztrációk Obama, Trump és most Biden vezetésével Pekinget legfőbb nemzetbiztonsági veszélynek tekintik. Washington folyamatosan agresszióval vádolja Kínát a Csendes-óceán keleti részén, ami a valóság teljes megfordítása. Valójában Washington részére Tajvan kitűnő eszköz Kína piszkálására. A jelenlegi adminisztráció fegyvereket ad el Tajvannak, tengeri és légi manővereket hajt végre a Tajvani szorosban a cinikus „tengerhajózási szabadság” fenntartása alatt.

A Biden elnök Fehér Háza létrehozta a „demokrácia kontra diktatúra” témát. December 9-10.-re összehívott 110 részvételével egy csúcstalálkozót, ami egy arrogáns lépés a világ kettéosztására, ahol a feltételezetten erényes nemzeteket a jóindulatú Egyesült Államok vezeti. Kína véleménye szerint a csúcstalálkozó a nemzetek mesterséges szétválasztása úgynevezett szövetségesekre és ellenségekre, ami nem más, mint a több évtizedig tartott Hideg Háborúhoz való visszatérés. A kínai külügyminiszter, Vang Ji szerint, a nemzetközi kapcsolatok manipulatív megosztása egy egyszerű trükk, hogy az Egyesült Államok kiterjessze hegemóniáját.

Kína úgy gondolja, a demokrácia fogalmának meghatározása nem az USA dolga. Bejing szerint a „demokrácia” az egész emberiséghez tartozik. Demokrácia nem azt jelenti, hogy időnként választásokat tartanak. Az Egyesült Államok esetében a Wall Street-i bankárok és plutokraták pénzelnek két pártot. Az Egyesült Államokon belül található nyomor, egyenlőtlenség, rasszizmus, háborús gyújtogatás elég ok arra, hogy az USA demokráciája a vicc kategóriájába kerüljön.

Különben is, még augusztusban, amikor a Biden adminisztráció először tett említést a Demokrácia Csúcstalálkozóról, Peking figyelmeztette Washingtont, ne használja a találkozót a tajvani feszültség fokozására. Ha az USA ragaszkodik elképzeléseihez, Kína hadihajókat és a légierőt Tajvan ellen fordítja. Egyértelmű jelei vannak annak, hogy Kína katonai választ fog adni az USA provokációra. A Tajvannal szemben álló szárazföldön Kína katonai előkészületeket folytat. Washington stupid ötlete, a Demokrácia Csúcstalálkozó, könnyen lehet az amerikai esztelenség utolsó tette. Itt állunk a háború előtt, most kaptuk meg a kitörésének dátumát.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

OTP 11773030 – 00271383

 

Az egyik kedvenc portálamon olvastam:

 

Running this site isn’t free, even though it is free for you.

If you can spare it, please drop us a donation. 

 

Tibor bá’ fordítása:

A honlap fenntartása nincs ingyen, még akkor se, ha neked ingyen van.

Ha módodban áll, légy szíves adakozz!

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3710) Egy kicsit talán korai

Tibor bá szerkesztett fordítása online

 

Az összeomlás lehetséges előjelei

Forradalmak nem születnek meg egyetlen éjszaka alatt, hosszas agonizálás után érik meg rá a helyzet. Tartsd tehát nyitva a füled és a szemed a bekövetkezés jeleire, mint például:

– Nagyobb városokban nyugtalanság lép fel a civil lakosság körében.
– A politikusok és a média szemérmetlenül hazudnak a legnyilvánvalóbb fejleményekkel kapcsolatban is.
– Bevezetik a közösségi oldalak, mint például Twitter, Facebook, cenzúráját. Elsőre ez nem teljesen világos, de amikor a szájtok teljesen bedugulnak, a figyelmeztetés egyértelmű (olyan kifogásokat alkalmaznak, mint például pedofil képek terjesztése).
– A rezsimet nem kritizáló hagyományos média betiltása.
– Politikai ellenzéki személyek letartóztatása. (Tunéziában az ellenzéki párt vezetőit letartoztatták, börtönbe zárták, majd a börtön leégett).
– Kritikus időkben széles kőrben terjednek a rémhírek. Légy nyugodt és alaposan fontold meg mi legyen a helyes értékelés és megfelelő döntés kialakítása.
– A hazád és politikai vezetőinek a neve soha nem tapasztalt gyakorisággal jelenik meg a világhálón.
– Külföldön élő barátok és rokonok felveszik veled a kapcsolatot, hogy „mi újság van nálatok?”

Önvédelem

1) Erőszakos nemi közösülés
– Ne provokálj. Ami egy normálisan működő társadalomban elmegy, a törvénytelen időkben komoly bajba keverhet.
– Legyen rajtad karikagyűrű még akkor is ha nem vagy férjnél.
Ha már elkapott a gépszíj:
– Ne engedd, hogy elvigyen magával, kapaszkodj, amibe tudsz.
– Kiabálj, de ne „SEGÍTSÉG” hanem „TŰZ VAN!” Erre az emberek jobban odafigyelnek.
– Gondolkozz, mérd fel a helyzetet, spórolj az energiáddal.
– Ha leszorítanak, ne tiltakozz, várd a lehetőséget, hogy kiszabadulj.
– Ha harc mellett döntesz, akkor célozd be a szemet, torkot, vagy a heréket, esetleg törd el az ujjait.
– Ha minden kötél szakad próbálj visszataszító lenni. Ha félelmedben rád jön a székelés, az a legjobb elhárítás, a vizelés se rossz, az ujjad ha ledugod a torkodba hányd le a támadót.
A legjobb védekezés, a megelőzés.
– Zavaros időkben ne menj egyedül ki az utcára.
– Légy nem kívánatos, de ne tűnj tehetetlennek.
– Olyan ruhát hordj, ami lehetőleg mindent eltakar, nehéz lehúzni, de téged nem akadályoz a mozgásban, kerítés átmászásban. Nadrág legyen rajtad derékszíjjal. Ne vegyél fel szoknyát. Kényelmes cipő legyen rajtad, amiben könnyen tudsz futni. Ne hagyd el a nyílt területet, és ne szigetelődj el a többiektől. Új ismerősökben ne bízzál meg.

2) Rablás
Általánosságban, ha nem akar megölni, levágni testrészedet, vagy  erőszakoskodni veled, tehát ha csak valamit el akar rabolni tőled, a legjobb megoldás odaadni, amit akar. Ezzel azonnal elmúlik a rád fogott fegyvertől származó veszély, kevesebb idő lesz, ami alatt megölhetnek, megsebesíthetnek, vagy a helyzet eldurvulhat. A legjobb védekezés a megelőzés. Te vagy a házad ne legyen kívánatos célpontja a rablónak.
– Ne dicsekedj az élelmiszer tartalékoddal, pénzeddel, vagy bármi más értékes dologgal.
– ismeretlenekben ne bízzál meg.
– értékeidet több helyre rejtsd el. Ha valaki megfenyeget, akkor az egyik helyről át tudod adni az értékeid egy részét, de még mindig fog maradni a tartalékaidból

3) Zavargások
Légy felkészült. Ha olyan helyre kell menned, ahol zavargások várhatók, és az utazást nem tudod elkerülni, akkor a következő óvintézkedéseket tedd meg. Öltözködj úgy, hogy minél kevesebb bőr látszódjon ki a ruha alól. Hosszú nadrág, hosszú ujjú ing, kényelmes cipő és még mielőtt bármi történne gondold át merre menekülhetsz és hol húzhatod meg magad. Vigyél magaddal kis címletű pénzt (mondjuk 5000 forintos címlet), hogy jegyet tudj váltani, erőszakos „kéregetőt” ki tudj elégíteni, vagy ellenőrző pontnál lefizesd az ellenőrt. Az összes pénzedet ne tedd egy helyre. Tegyél a cipődbe, alsónadrágodba, biztosító tűvel erősítsd ruhád béléséhez, stb.

Maradj nyugodt. Zavargások szélsőséges indulatokat korbácsolnak fel. Ha meg akarod úszni, akkor győzd le az indulataidat. Adrenalin szinted fel fog szökni, de azért próbálj racionálisan gondolkodni, és keresd a biztonságos kiutat.

Ne tartozz egyik oldalhoz se. Ha zavargásokba keveredsz, ne áll egyik oldalhoz se. Próbálj pártatlannak látszani, miközben lassan és óvatosan próbálj kikerülni a tömegből. Ha lehet menj közel a falhoz vagy más védelmet  nyújtó tárgyhoz.

Vigyázz, hogy ne érjen tömegoszlató vegyi anyag A rendőrség bevethet különböző tömegoszlató vegyi anyagot (pl. könnygázt). Ezek veszélyesek lehetnek. Fájdalmat, légzési zavart, vakságot okozhatnak. Semmiképpen ne kerülj a zavargás első sorába.

Ne keveredj a tömegbe. Minél tovább vagy a tömegben annál nagyobb az esély arra, hogy meghalsz vagy komoly sebesülés ér. A legtöbb esetben a jó megoldás a tömeg lassú elhagyása. Ha futsz, felfigyelnek rád. Legjobb ha kisétálsz. A tömegtől különállóan tartózkodni veszélyes. Mozogj együtt a tömeggel, amíg nem látsz lehetőséget, hogy hirtelen kiválj biztonságosan belőle. Így nem leszel feltűnő és javulnak az esélyeid, hogy életben maradj, ha lövöldözésre kerülne sor.

Tömegmozgás. Mint a vízáramlásnál, a tömeg közepe gyorsabban halad, mint a széle. Ha középen találod magad, akkor lassan iparkodj a szélére húzódni, de ne kísérelj meg más irányba haladni. A kijutáshoz türelem és idő kell. Eszedbe ne jusson ellenkező irányba menni, még akkor se, ha beindul a tolongás.

Tolongásba kerültél. Próbálj az áramlási iránnyal 45 fokos szöget bezárva a tolongás széle felé haladni. Semmi körülmények között nem szabad elesned.

Elkerülendő: Főutak, terek és más nagy forgalmú helyek, ahol nagy valószínűséggel lázongók vonulhatnak. Ha lehet haladj kis utcákban és kerüld el a tömeget.

Éjszakai utazás. Ha mindenképpen éjszaka kell utaznod, akkor válassz holdmentes, vagy felhős éjszakát. Ne menj nagy, nyitott, vagy jól kivilágított helyekre.

Tömegközlekedés. Ne végy igénybe tömegközlekedési eszközöket. Ezek vagy nem működnek, vagy csak szabálytalanul. Ha sikerülne felszállnod egy vonatra, vagy  autóbuszra, azokat a lázongók megállíthatják. Metró állomások, aluljárók rendkívül veszélyes helyek, mert nehéz kiszabadulni belőlük, és zártságukból kifolyólag a könnygáz sokkal kellemetlenebb, mint a szabadban.

Ne állítsd le a gépkocsidat. Ha vagy olyan szerencsés, hogy egy felkelési helyszínről gépkocsival menekülhetsz el, vezess gyors tempóban, semmi körülmények között ne állj le addig, amíg el nem éred a célodat, vagy egy biztonságos helyet. A tömeget kerüld meg, ha nem lehetséges, akkor mérsékelt sebességgel haladj árt rajtuk. Ha óvatosan vezetsz és kürtölsz közben, nagy valószínűséggel utat engednek. Az ablakok legyenek felhúzva, az ajtók pedig bezárva. Ha rendőr kordon felé vezetsz, a rendőrök feltételezhetik, hogy ellenséges a szándékod. A rendőrség ki van képezve önvédelemre, vagyis lelőhetnek, ha azt feltételezik, hogy támadó szándékkal közeledsz. Lassan vezess és várd meg, amíg intenek, hogy mehetsz. A tüntetőknél is óvatosan kell eljárnod, agresszív tolakodásod, nyilvánvaló türelmetlenkedésed a gépkocsid megrongálását eredményezheti.

 

Mit tehetsz ha nyakig benne találod magad

Könnygáz

– Nézd meg merről fúj a szél és iparkodj szél ellenében haladni.
– Tudd meg, hogy merre tart a tömeg
– Soha ne vegyél részt tüntetésben védőmaszk nélkül, még a leggyengébb papírmaszk is jobb, mint a semmi.
– Viselj műanyagból készült ruházatot (nejlon, akril, poliészter) amin a könnygáz nem tud letelepedni.
– Könnygázzal fertőzött ruhára önts ecetet, ami semlegesíti.
– ha lehetséges vigyél magaddal élettani sóoldatot, vagy semleges szemcseppeket. Ezekkel kimoshatod a szemed, ha szükséges. Ha csak tiszta víz áll a rendelkezésedre, akkor nagyon alaposan mosd ki azzal a szemeidet, de más testrészeidet is, ami kapcsolatba került a könnygázzal.

Tibor bá személyes tapasztalata: Gázpisztoly kipróbálása után a földről felszedtem a kilőtt hüvelyt és a szemétbe dobtam. Fél órával később vizeltem, ami után az érzékeny bőr a péniszemen felhólyagosodott és úgy csípett, hogy belezöldültem. Csak percekkel később jöttem rá, hogy mi történhetett. A könnygáz nem vicc!

Gumilövedék
– Gumilövedék ellen rögtönzött pajzzsal is lehet védekezni, pl. szemetes vödrök fedele.
– A gumilövedék és gumibotok erejét nagymértékben fel lehet fogni sport sisakokkal.
– Ha semmi védelem nem áll rendelkezésedre, akkor PVC dobozzal vagy hasonló műanyag tárggyal védd a mellkasodat és az ágyékodat.
– Ne legyen rajtad semmi olyan, ami akadályoz a gyors mozgásban. A nehéz ruházattal ellátott rohamrendőrség ellen legnagyobb előnyöd a gyors mozgás.
– A rohamrendőrök nehéz maszkot viselnek, ezek ellen a legjobb védekezés, ha festékszóróval beszórod a maszk ablakát, te pedig könnyen elfutsz.

Éles töltény

– A szorongatott kormány utolsó fegyvere az éles töltény használata. Amikor egy rezsim ehhez nyúl, végnapjait éli.
– Normál körülmények között nem gyilkolni akarnak vele, csak sebesüléssel harcképtelenné tenni a lázadót. Ezt nem emberszereteti megfontolásból teszik. Ha 100 emberből egyet megölnek, akkor 99-ből kiváltják a bosszút, ami szárnyakat ad nekik. Ha csak megsebesül, akkor az legalább húszat leköt a százból, és a sebesült üvöltözése elriasztja a másik nyolcvanat.
– Sebesülés esetén jelölj ki 2-3 embert, hogy kivigyék a veszélyzónából.
– A sebesülthöz beszélni kell. Meg kell neki mondani, hogy nem hagyják magára és hamarosan el lesz látva a sebesülése. Semmi körülmények között nem szabad olyasmit tenni, amitől pánikba eshet: sopánkodni, sírni, kiabálni, stb. Ezzel el lehet kerülni az ellenfél nem kívánt figyelem felkeltését, és megmarad a többiek lelkesedése. A sebesült figyelmes ellátása a többiek harci kedvét fokozza.
– Ha az éleslőszert gyilkolásra vetik be, AZONNAL HAGY EL A HELYSZÍNT.
– Visszavonuláskor állandóan haladj fedezékben, gépkocsik mögött, kapualjakban, kerítés mögött.

További biztonsági ötletek

– Legyen betervezve egy találkozó hely, menekülési útvonal, helyi térkép beszerzése. Betájoláshoz ne feledd, hogy a műhold antennák délre néznek.
– Maradj nyugodt, és ne felejts el inni, enni, és aludni. Ezekről az ember megfeledkezik, de a szervezeted jelez. Ne harcolj a jelzés ellen.
– Tanuld meg az alacsony vércukor, kimerültség, kiszáradás (dehidrálódás) és hőguta jeleit, és mit lehet tenni ellene. (lásd Tibor bá’ függelékét)
– Segíts a sebesülten, akár tiltakozása ellenére. Kis sebesülés komollyá válhat segítség nélkül megtett rövid út megtétele után.
– Ne használj gépkocsi, csak ha NAGYON biztos vagy magadban és kitűnően vezetsz, és jól ismered az adott gépkocsit. Amire utoljára van szükséged az egy lapos abroncs.
– Ha gyalogolnod kell, ne cipelj magaddal felesleges holmit, csak azt, amire nagy szükséged van. Nagy csomagok cipelése miatt lemaradsz a többiektől és menekülés esetén nem vagy képes gyorsan haladni.
– Ha olyan helyen tartózkodsz, vagy haladsz át, amit nem ismersz, használj térképet, vagy kérdezd meg a helyieket a helyes útvonalról (de óvatosan).
– Puskaropogást, utcai zajt ne menj kivizsgálni puszta kíváncsiságból. Menj az ellenkező irányba. Ha információt akarsz szerezni, inkább kérdezősködj másoktól.
– Segíts azokon, akiken tudsz, de ne veszélyeztesd önmagad.
– Leld fel és gyűjts össze tűzoltó készülékeket és pokrócokat. Tanuld meg a kezelést.
– Barikádokba ne bízz, mint golyók elleni védelem. Erre csak homokzsákok alkalmasak, amiket érdemes előre elkészíteni, ha zavaros időknek nézel elébe.
– Ha nem tudod elkerülni a harcot, akkor ne nyílt terepen, hanem épületekben állj ki, ahol a lőfegyvernek jóval kisebb az esélye.
– Lőfegyverrel rendelkezőkkel ne próbálj felvenni harcot. Maradj nyugodtan, kerüld a hirtelen mozgásokat, kivéve ha bizonyos vagy gyilkos szándékában.
– Szükség esetén a fejed védelme a legfontosabb (még egy lábas is több, mint semmi).
– Védd a szemed, ha nincs megfelelő szemvédőd, egy napszemüveg is több a semminél.
– textil zsebkendővel jól lehet védeni az orrot és a szájat.
– Ne légy hős. Két ember kétségbeesett megmentésének az eredménye három halott.
– Legyen nálad pót zokni. Nedves zokniban hamar kifejlődik a feltörés, vízhólyag.
– Győződj meg róla, hogy a mobil telefonod fel van töltve.

Függelék

Alacsony vércukor (hipoglikémia) Az emberi sejtek tápláléka a glükóz (szőlőcukor). A cukrot a sejtekhez a véráram szállítja. A vérben mindig kell lenni cukornak, amiből különösen sokat fogyaszt az agy. A vér normál cukortartalma 5 és 6 mmol/liter értékhatárok között van. Ha 3,5 alá esik vészhelyzet kezd kialakulni. Normál körülmények között ilyenkor a máj bocsát ki glükózt, de  hirtelen felhasználáskor, éhezéskor ez nem történik meg kielégítő módon. Ennek jele az erős éhségérzet, szédülés, izzadás, feszültség, idegesség. Ilyenkor cukorhoz kell gyorsan jutni, de a fehér kenyér, zsömle is megteszi. A hipoglikémia viszonylag gyorsan eszméletvesztéshez és halálhoz vezethet, de cukor evéssel pillanatok alatt megszűnik.

Kiszáradás (dehidráció) Az emberi test víztartalma pontosan van szabályozva vizeléssel és szomjúság érzettel. Erős izzadáskor, száraz időben, megerőltető ,munka közben nagy fokú vízvesztés lehetséges. Néha elmarad (főleg időseknél) a szomjúság érzet. Ilyenkor kiszáradás léphet fel, aminek jelei:   Izombénulás, bőr pettyhűlés, látomások. Igen könnyű rajta segíteni, inni kell, ha érzékeljük a helyzet fennállását.

Hőguta Alattomos dolog, mert megelőző jelei nincsenek. Az emberi agy optimális működése 36-37 °C között érzékelhető. 41 °C felett van a veszély zóna. Ha az agy ezt a hőfokot eléri, akkor jelentkezik a hőguta. Felismerhetősége: Izzadás hiánya, láz, eszméletvesztés. A fejet azonnal hűteni kell nedves ruhával. A testhőfok visszaállása után a szédülés napokig fennállhat. Bekövetkezhet például kalap alatt erős napsütésben.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3709) Vidám vasárnap

Paraszt viccek

 

Az öreg ember horgászik a tóparton. Egyszer csak kifog egy aranyhalat.
Az öreg nézi a halat, s arra gondol hogy amilyen kicsi ez a hal, de valamire csak jó lesz.
Ám az aranyhal ebben a pillanatban megszólal:
– Figyelj rám, paraszt! Ha visszadobsz a vízbe teljesítem 3 kívánságodat.
Az öreg bedühödik, földhöz vágja a halat, még szét is tapossa:
– Elmész te a jó büdös francba! Tudod ki a paraszt?

 

Paraszt bácsi telefonál a rádió kívánságműsorába:
– Halló.
– Tessék kívánságműsor!
– Találtam egy pénztárcát, benne van 20 ezer Ft, 5000 dollár és 40 ezer euró.- Mondja a bácsika.
– Ez igen gratulálok, más nincs benne?
– De egy névjegykártya, valami Kovács. Na ennek a Kovácsnak szeretnék küldeni egy számot.

 

Egy szép tavaszi napon Juliska kihajtja a bikát a rétre. Épp ott legelteti Jancsi is a tehenét. Jancsi leheveredik Juliska mellé a fűbe. Egyszer csak arra lesznek figyelmesek, hogy a bika elkezdi hágni a tehenet. Erre Jancsi:
– Juliska! Mi lenne, ha én is azt csinálnám, amit a bika?
– Hát, te tudod, Jancsi, a te tehened.

 

Jancsi és Juliska együtt szórakoznak a diszkóban. Mikor vége a táncnak, Jancsi megkérdezi:
– Juliska! Hazakísérhetlek?
Mire Juliska:
– Meg hát!

 

Juliska nagymamája elmegy otthonról, de előtte kioktatja Juliskát, hogy ha Jancsika jön, mindennel kínálja meg, amit az kíván. Estefelé jön haza és kérdezi az unokáját:
– Itt volt Jancsika?
– Igen nagyi.
– Megkínáltad mindennel?
– Igen nagyi.
– Lekvárral?
– Igen nagyi.
– Kétszersülttel?
– Nem, háromszor.

 

Az öreg paraszt bácsi meglát a kirakatban egy szemüveget. Bemegy az üzletbe, és megkérdezi az eladótól:
– Az ott mi a kirakatban?
– Hát pápaszem. Tessék nyugodtan felpróbálni.
A bácsi felpróbálja, és mindent királyul lát benne. Aztán megszólal:
– Hűha! Ez nem semmi! Jó ez a pápaszem, úgy látok, mint legény koromban. Tessék mondani pápafasz nincsen?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3708) Élelmiszer árak

Tibor bá’ fordítása online

 

A drasztikus emelkedés előtt álló élelmiszer árak

A terméshozam fellendítésére használt nitrogén alapú műtrágyából világméretű hiány van, ami befolyásolhatja a jövő évi élelmiszer árakat.

A nitrogén alapú műtrágyák ára az évtized csúcsán állnak. Az elmúlt év forgalma 53 milliárd dollárt tett ki. Ebben az évben az ár legalább 80 százalékkal magasabb.

A nitrogén alapú műtrágya alapja a földgáz, aminek emelkedő ára miatt a gyártók visszafogták a termelést. Ez miatt a műtrágya ára felfelé mozdult.

A termelők a műtrágyát kukorica, búza és egyebek esetében a vetés előtt alkalmazzák. Azonban a jelenlegi árak mellett a termelők visszatartják a műtrágya beszerzést, ami miatt jövő tavasszal vásárlási roham várható, amikből sokan kimaradhatnak. Végül is ez magasabb kenyér és hús árakhoz vezethet.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3707) Szellemi rendellenesség

Tibor bá’ fordítása online

Minden évben, Európában több mint 160 millió embert érint valamilyen szellemi rendellenesség, vagyis a lakosság 38 százalékát, állítja egy jelentés, amit az European Brain Council (Európai Agy Tanács) és az European College of Neuropsychopharmacology (Európai Ideggyógyászati Gyógyszerkollégium) adott közre. És ezeknek kevesebb, mint az egyharmada kap orvosi ellátást.

A Drezdai Egyetem pszichológusa, Hans-Ullrich Wittchen 3 éven át tanulmányozta az Európai Unió országait (+ Svájc, Norvégia és Izland), és arra az eredményre jutott, hogy a leggyakoribb rendellenességek: szorongás, álmatlanság és depresszió a következő megosztásokban: 14%, 7%, és 6,9%.

A kutatók eredetileg az összes mentális betegséget két csoportra osztva tanulmányozták: mentális rendellenességek (depresszió, skizofrénia), valamint neurológiai betegségek (stroke, sclerosis multiplex, Parkinson-kór). Az együttes előfordulást nem tudták megbecsülni. Wittchen szerint a valós érték minden bizonnyal “jelentősen nagyobb” a 38%-nál.

A megbélyegzés költsége

A kutatók azonban képesek voltak megbecsülni a kétféle rendellenesség kombinált terhét. Összefoglalva, a mentális és a neurológiai betegségek Európa legnagyobb betegségterhei a halál vagy fogyatékosság, valamint a termelékenység és az egészségügyi ellátás költségei tekintetében. A leginkább károsító rendellenességek közé tartozott a depresszió, a demencia, az alkoholfogyasztás következményei és a stroke, amelyek együttesen meghaladják a betegség vagy haláleset miatt elszenvedett több mint 10 millió életévet.

A Wittchen által vezetett korábbi jelentés szerint az EU mentális betegségekkel kapcsolatos egészségügyi költségeket körülbelül 277 milliárd euróra becsülték. Wittchen, és kollégái jelentést tettek közzé, amelyben megbecsülték ezen betegségek, a kormányokat terhelő jelenlegi költségeit. Wittchen azt állítja, hogy a tényleges érték, új feltételekkel, korosztályokkal és országokkal együtt, több mint kétszerese lehet a 2005-ös becsléseknek.

Wittchen szerint a pszichiátriai kezelés még a jó egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban is hiányos. Egy év után csak ritkán adnak kezelést.

Ennek oka a bonyolult feltételek, és a betegek nehéz kezelhetősége. Wittchen még azt is állítja, hogy a mentális zavarokhoz kapcsolódó megbélyegzés is helytelen. “Az emberek többsége úgy gondolja, hogy a mentális rendellenesség egy életre szól. Miközben a betegségek egy része kezelhető.

A mentális rendellenesség kezelésének elhanyagolása könnyen vezethet további problémákhoz, állítja Wittchen. A szorongás  például depresszióhoz vezethet. David Nutt, a londoni Imperial College neurógyógyszerésze egyetért a gyors kezelés kulcsfontosságával. “A korai közbelépés megváltoztatja a betegség lefolyását” – állítja.

Az elme fontos

A mentális és neurológiai terhek ilyen jellegű szintézisét még nem végezték el. “Ez egy nagyon lenyűgöző tanulmány, a témát tekintve egyedülálló” – állítja Nutt, mint kívülálló.

2008-ban az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint, a globális betegségeknek kb. 13%-át a mentális rendellenességek tették ki. Nagyobb az előfordulási arány, mint a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák esetében. A 2008-ban közzétett, és 28 országot felölelő világmérető felmérés becslése szerint minden harmadik felnőtt szenved valamilyen mentális rendellenességben. A legújabb, Georgia államban végzett felmérés szerint felnőttek 6,8%-a mérsékelt vagy súlyos depresszióban szenved.

Egy 2005-ös dokumentum beszámolója szerint az EU lakosság 27%-át mentális zavarok gyötrik. A korábbi 14 % helyett ez a magasabb szám az eredetileg kiemelt rendellenesség hozzáadásával jött létre, amelyek közül sok a gyermekeket és az időseket érinti. De a mentális zavarok gyakorisága valószínűleg nem emelkedett jelentősen.

Ha ilyen sok nem beszámítható él közöttünk, akkor nem kell csodálkozni, hogy a lakosság 35 százaléka nem hajlandó beoltatni magát. 😀

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3706) Betekintés

Közreadó: Gyarmathy

Egy szösszenet az intenzív osztály mindennapos életéből…. Feketén fehéren

Szerző: egy COVID ITO orvos

A következőkre számíthatsz, ha Covid Intenzívre kerülsz, ami kéltféle módon történhet:
egyenesen a sürgősségiről vagy egy másik Covid osztályról. Egy a közös, bárhonnan is jössz, már nagyon fulladsz… Előbbi esetén elég nagy megrázkódtatás lesz a környezet, az utóbbiak viszont már sejtik, mi is vár rájuk. Először is kapsz egy szuper ágyat – újabb jó hír (több millióba kerül egy ilyen). Aztán levetkőztetünk teljesen meztelenre, akárhány éves is vagy.

Felragasztunk rád elektródákat, melyekkel a nap 24 órájában nézzük a pulzusod, kapsz egy vérnyomásmérő mandzsettát, kapsz egy csipeszt az ujjadra, (jó lenne, ha nem lenne műkörmöd, mert akkor nem jól működik) amellyel a vér oxigén szintjét monitorozzuk. Majd látni fogod, ez a legfontosabb mérő műszered lesz. Kapsz egy katétert is, mert sajnos az intenzív osztályon nincs WC, amúgy sem lenne erőd kimenni. Ugyanezen okból kifolyólag kapsz egy pelenkát is. Akkor is ha 30 éves vagy, akkor is, ha 70. Ja, hogy Neked AZ úgy nem fog menni? Hát, kénytelen leszel megszokni. Ahogy a mosdatást is ott az ágyban. Aztán kapsz egy artériás kanült valamelyik csuklódba, amin naponta többször vért veszünk. Erről jut eszembe, naponta 5-ször megszúrjuk az ujjadat, hogy megmérjük a vércukrodat, mert a Covid sajnos felborítja cukor háztartásod.. előbb utóbb inzulint is fogsz kapni. (meg ezen kívül rengeteg vitamint, infúziót, gyógyszert – többek között Remdesivirt is, melyet csak tavaly júniusban engedélyeztek és hosszú távú hatásai ismeretlenek, amik miatt annyira de annyira aggódnak az oltásellenesek).

És kapsz egy maszkot az arcodra. Olyan, mint egy búvármaszk. Jó szorosan rögzítjük a fejedre. Ez, ahányszor levegőt veszel, nagy nyomással pumpálja beléd az oxigén dús levegőt. Szörnyen fog szorítani, de nem lazíthatunk rajta, mert akkor ereszti a levegőt, leesik a nyomás. És ezt a gép hangos sípolással jelezni is fogja. Amúgy is minden csipog körülötted éjjel nappal. Nyugi, pár nap után már fel sem tűnik ez a zaj. Ezt a maszkot – NIV maszk a neve – eleinte még kis időre le lehet venni. Óriási megkönnyebbülés lesz, majd meglátod. Ilyenkor ehetsz, ihatsz. Aztán ahogy romlik az állapotod, egyre kevesebb lesz ez az idő… Végül eljutsz oda, hogy egy kanál étel után már vissza kell tenni. Örülsz, ha pár kanál tápszert tudsz enni egy nap. Ekkorra már cserepes lesz a szád, a maszk pántjai kisebesítik a bőröd, bárhogy is próbáljuk ezt kivédeni. És ez még nem a lélegeztető gép. Akkor elaltatunk és nem tudjuk fel tudunk-e ébreszteni valaha…

A drága ágy sem lesz már kényelmes, fájni fog a derekad, pár nap után minden bajod lesz benne. Nem tudsz úgy aludni, ahogy szoktál, mert csak félig ülő helyzetben tudsz létezni. De nem ez lesz a legnagyobb bajod. A legnagyobb bajod az lesz, hogy nem elég a levegő. Szerintem ez az egyik legfélelmetesebb érzés a világon… Amikor nem elég a levegő. Lassan elveszíted az időérzékedet… azt sem fogod tudni milyen nap van… és nem is fog érdekelni, hogy nincs híred a külvilágról, itt nincs tv, WiFi. Hiányozni fog a családod. A férjed, feleséged, gyereked, apád, anyád nem jöhet be hozzád. Max beküldenek egy fényképet vagy egy gyerekrajzot. Gyógyulj meg apa/papa stb. felirattal.

Magányosnak, elveszettnek fogod érezni magad, nincsenek arcok körülötted csak szemek a maszkok mögött. Nem látod a beteg társakat, mert függöny választ el tőlük, csak a hangokat hallod, ahogy ők is küzdenek a levegőért, az életben maradásért. Sajnos tudni fogod azt is, ha a melletted lévőknek nem sikerült… Hallod a család sírását, amikor bejönnek elbúcsúzni. Mert egyszer és egyben utoljára bejöhetnek. Nem látod, de hallod a függönyön keresztül. Nem tudsz elbújni, elmenekülni előle. Ahogy mi sem tudunk. De mi 12 óra múlva hazamegyünk a családunkhoz, és pár órára elfelejthetjük ezt az egészet, ha tudjuk… Te viszont ott maradsz, a félelmeiddel, az oxigén hiányoddal. Csak reménykedhetsz, hogy nem adtad át a kórt idős szüleidnek, a párodnak, gyerekednek. És ott marad veled a bizonytalanság, hogy mi lesz veled…túléled-e.. ki kerülsz-e innen élve.. Imádkozol a neked tetsző Istenhez, még akkor is ha nem vagy hívő. És hiába gondolsz arra, bárcsak ne vettem volna az egészet olyan könnyedén… Már késő.”

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3705) Adele

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

Miért élvezzük a szomorú dalokat

A szomorú zene biológiája

Kezdjük mindjárt biológiai elméletekkel. Amikor az életben vesztesség ér, vagy más fájdalomban van részünk, akkor azoknak a hatására megnyugtató, megvigasztaló prolaktín vagy oxitokin keletkezik. Ezek segítenek elviselni a vesztességeket, a fájdalmakat úgy, hogy lecsendesítenek, megvigasztalnak és megtámogatnak.

Érzékelve Adele fájdalmát, vagy felidézve saját fájdalmunkat kémiai változást okozhat szervezetünkben. Adele dalát hallgatva átvitt értelemben olyan mintha morfiumot kapnánk.

Egyes tanulmányok szerint szomorú zene hallatán növekszik a prólaktín szint. Más tanulmányok szerint éppen hogy a nevesített hormonoknak köszönhető, hogy a szomorú zene kellemes érzetet ad.

A szomorú zene pszichológiája

A fő ok, amikért élvezzük a szomorú zenét az, hogy az mélységesen meghat minket. Ezt az élményt néha „kama muta” elnevezéssel illetik, ami egy szanszkrit kifejezés és azt jelenti, hogy a „szeretet által meghatva”. Az érzés hidegrázást, libabőrt, és érzelmi hullámot, hőhullámot, és eufóriát válthat ki.

De miért hatódunk meg? James Baldwin író szerint: „Ami engem a legjobban felzaklatott az, hogy összekötött mindenkivel, aki él, és valaha élt.” A meghatódottság közelebb hoz másokkal.

Ez megmagyarázza, hogy akiket a szomorú zene meghat, azok empatikusak. Ezek úgy érzik, hogy a közösséggel együtt meghatódnak, ami kellemet és összetartozást nyújt.

Valójában Adele szomorú zenéje szívhez szóló, társadalmi kiegészítés. A szomorú zene képzeletbeli barátnak tapasztalható, aki vesztesség után támaszt, és együttérzést nyújthat.

Adele zenéje erősen nosztalgikus, főleg ezt élvezzük, nem a szomorúságát. Előhoz bennünk emlékeket az életünk fontos pillanataiból.

Amikor az emberek szomorú zenét hallgatnak, csak 25 százalékuk érez szomorúságot. A többieknek nosztalgikus érzései támadnak. A nosztalgia segít társadalmik összetartozást okozni.

Egy teljesen más pszichológiai elmélet szerint Adele dalai érzelmi gimnasztikák. Biztonságos, megszabott területet adnak, ahol megfigyelhetjük a kontról alatt tartott szomorúságot.

A kontról alatt tartott szomorúság lehetőséget biztosít az érzelmekkel való kísérletezésre. Fokozhatjuk együttérzésünket, megtanulhatjuk mások szemszögéből szemlélni a világot, és kipróbálhatjuk a szomorúságra történő különböző válaszokat. Ez segíthet minket abban, hogy felkészülhessünk arra, amikor valódi vesztességgel találkozunk. Az ilyen tanult tapasztalat kellemessé válhat, és bátoríthat az alkalmazásra.

A szomorúság létjogosultsága

Alternatívakén megemlíthető, hogy Adele dalai nem azért kellemesek, mert szomorúak és nosztalgikusak. Egyszerűen csak azért kellemesek, mert szépek. A szomorúság csupán véletlenül esik egybe a szépséggel. Valóban moralitás és szépség megnyilvánulása nagy ívű érzéseket válthatnak ki, ami megérinthet, megindíthat és inspirálhat minket.

Kulturális szinten is elgondolkodhatunk. Adele dalai kiváltanak tartalmas élvezetet. Adele a kemény élettapasztalatot értelmessé varázsolja.

Ez az, amit a tragikus művészet tesz. A világ fájdalmának, szenvedésének, és szomorúságának értelmet ad. Ahogy, azt a híres német filozófus, Friedrich Nietzsche mondta: „Aki tudja miért él, az majdnem mindent el tud viselni.”

Végül pedig, Adele dalai mindenkinek mást és mást jelentenek. Szomorú zenét akkor hallgatunk, amikor el akarunk lazítani. Hallgatjuk, mert szépségre vágyunk, fel akarjuk idézni a múltat. De mindannyiunknak egyformán jelzik a dalok, hogy szenvedéseidben nem vagy egyedül. Adele tolmácsolásában osztozunk egymás fájdalmában. Összekapcsoljuk a múltat a jelennel, és az emberi sors megosztásának szépségét élvezhetjük.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3704) Gondolataim

Tibor bá’ online

 

Az én időmben a tudás volt az érték, nem az anyagi javak különböző formája. Ez olyan mélyen ült a társadalomban, hogy a lányok is ezen az alapon válogattak. Persze csak addig, amíg nem lettek szerelmesek. Nem tudom miért alakult így, mert én ösztönösen jártam ezt az utat.

Az internátusban, ahol én nevelkedtem, természetesen volt egy könyvtár, ahonnan ki lehetett venni könyveket, illetve, egyszerre csak egyet.   Vasárnap délután, a padon ülve, olvastam a „Számok titokzatos világa” című  ismeretterjesztő  könyvet, míg a többiek fociztak a pályán. Nekem a  könyv olvasása  sokkal  nagyobb élményt nyújtott, mint a poros udvaron egy labda kergetése.

Két évvel később kutatva az ifjúsági könyvek között megakadt a szemem a „Természet az ember igájában” című könyvön (szerző: Sztrókay Kálmán) ami főleg fizikával foglalkozott. Fizikát iskolában csak két évvel később tanulhattam, nem csoda, ha semmi újat nem hallottam.

Meggyőződésem, hogy ideális esetben egy ember 25 éves koráig megismerheti a minket körülvevő világot, ha a fizikát, kémiát, biológiát, stb. saját szakterületétől függetlenül, legalább középszinten megismeri. Mi következik ebből? Az, hogy új téma olvasásakor nagy valószínűséggel meg tudja mondani, hogy az állítás plauzibilis-e vagy sem. Magyarul minden hülyeséget nem lehet neki beadni. Aki időben nem műveli magát kellően az alap tudományokkal, az nem képes képben lenni, és képtelen eldönteni, hogy egy újabb „tudományos” szenzáció nagy valószínűséggel valós-e vagy valótlan. Ha nem tudja eldönteni, akkor csak egyet tehet, annak hisz, vagyis fogadja el a magyarázatát, aki számára szimpatikusabb, vagy rá nézve kedvezőbb elképzelést hirdet.

Manapság ebből a fajtából van a nagy többség, azért mert már 30-40 éve se volt érték a tudás. Felnőtt egy-másfél nemzedék, akinek az a fontos, hogy meglegyen a mindennapi betevő sör, amit a TV előtt elnyúlva iszogathat. Elég, ha azt megtanulja, mit kell nyomogatni és hogyan. Nem baj, ha lövése sincs, hogy mi történik a nyomogatás hatására. Szerinte az csak úgy van. Már akkor is volt, amikor megszületett, kit érdekel, hogy hogyan?

És akkor most a COVID. Az csak természetes, hogy a biológiához kevesen értenek, az is, hogy kevesen érdeklődtek iránta. Kellemetlen, főleg, hogy jött egy kezelhetetlennek tűnő világjárvány. A létünk függ tőle. A vírus, a vírusok elleni védekezés, az immunológia egyszeriben fontosabb lett, mint a foci. Az emberek tömegesen rohannak az Internetre, a fészbukra, ahol minden van, többnyire marhaság. Szemezgetnek belőle és mivel általános természettudományos ismereteik megragadtak a sörfőzésnél, azt a hülyeséget fogadják el, ami nekik a legszimpatikusabb. Az első időben annak a csillagászati marhaságnak is volt szószólója, követője és hirdetője, ami szerint a vakcinákban mikrocsip is van. A mérsékeltek “mindössze” annyit hirdettek, hogy ez egy kísérleti vakcina. És így fogják a hülye tömegek az egész emberiséget a sírba kergetni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3703) 2021 október

Tibor bá’ fordítása online

 

Szerzők: James Hansen and Makiko Sato

Az októberi globális hőmérséklet közel volt az 1880-2021 időszak rekord értékéhez (1. ábra), annak ellenére, hogy meglehetősen erős La Nina állapot van (2.ábra). Értékét tekintve az 1880-1920 átlaghoz viszonyítva 1,23°C-al volt melegebb, és ezzel a 4. helyet érdemelte ki.

Az addigi mérések alapján úgy tűnik, hogy 2021 a 6. legmelegebb év lesz 2020, 2016, 2019, 2017, 2015 után.

Az ENSO (El Nino Southern Oscillation =El Nino Déli ingadozás)  jövő tavaszra várhatóan semleges állásba kerül, amiből az következik, hogy 2022 jelentősen melegebb lehet,mint 2021, de nem fogja elérni a 2020-at. Viszont a jelenlegi, igen szélsőséges energia egyensúlytalanság (imbalance) nagy valósínűséggel új globális hőmérséklet rekordot fog jelenteni a rá következő 1-2 év alatt.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3702) Vidám vasárnap

Tibor bá’ skót viccei online

 

Két skót fogad, hogy melyikük ússza meg olcsóbban a vasárnapi templomi adománygyűjtést. A gyűjtés alkalmával az egyikük gyorsan egy pennyt dob a perselybe, mire a másik megszólal:
– Ezt ketten adtuk.

 

A francia, a német és a skót sört iszik. Hirtelen mindhármuk poharába belerepül egy légy.
A francia kiönti a sört, és vásárol egy új pohárral.
A német kiveszi a legyet és megissza a maradékot.
A skót kiveszi a legyet, megrázza a levegőben, és azt üvölti neki: “köpöd ki azonnal!”

 

Egy skót egyik tablettát a másik után nyeli le.
– Rosszul van? – kérdi az egyik járókelő.
– Nem, de holnap lejár a szavatossági ideje…

 

Két skót beszélget:
– Képzeld, az én feleségem születésnapja és a névnapja is Karácsonyra esik.
– Nohát, micsoda véletlen!
– Dehogy véletlen! Mit gondolsz, miért pont őt vettem feleségül?

 

Egy skót Londonba látogat, és csomagjával felszáll egy buszra. Már legalább 5 mérföldet megtesz a busz a városban, és a skót mindvégig próbálja elkerülni a kalauzt. Végül az mégiscsak odaér hozzá, és mondja neki:
– Uram, Ön még a végállomáson felszállt, így a jegye 5 Font lesz, plusz még fél Fontot fizet az utazótáskáért. Az összesen öt és fél.
– Dehogyis, hisz most szálltam fel az előző megállóban. Az csak fél Font!
A párbeszéd hamarosan heves vitába csap át. A busz eközben a Temze fölött halad egy hídon. A kalauz annyira begurul, hogy felkapja az utas táskáját, és hirtelen kidobja az ablakon. A csomag egyenesen a folyóba esik, és azonnal el is süllyed. A skót dühösen néz utána:
– Na, tessék! Nem elég, hogy át akar verni a buszjeggyel, még a fiamat is beledobta a vízbe!

 

A skót és felesége étterembe mennek. Ketten rendelnek egy szendvicset. Mikor a pincér kihozza, a férj kettévágja a szendvicset és elkezd falatozni, míg a feleség csak ül és nézi.
– Ön nem eszik? – kérdi a pincér a nőtől.
– De, hamarosan, ha a férjem végzett és visszaadja a műfogsoromat.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3701) Cseresznye szüret

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

1950 tavaszán, éppen hogy befejeztük  technikum második évet, közölték velünk, hogy lehet jelentkezni cseresznye szüretelésre, ami alatt mindenki annyi cseresznyét ehet, amennyi belefér, és a munkánkért még pénzt is kapunk.

Tizenöt-tizenhat éves korban ki nem jelentkezik egy ilyen bulira? A szervezők közölték, hogy egy adott napon reggel 10-kor találkozunk a Nyugati előtt, a többit majd meglátjuk. Június volt, nyár, miénk a világ, össze is gyűltünk vagy kétszázan, mert a teljes V. kerületből verbuváltak minket.

A végén egy egész szerelvényt kaptunk, ami velünk kiindult a Nagy Alföld irányába. Fogalmunk se volt, hova megyünk. Volt velünk egy felügyelő tanár, de ő se tudta. Talán a mozdonyvezető, mert valahol a semmi közepén megállt a nyílt pályán, majd futótűzként terjedt az információ, hogy itt le kell szállnunk. Leszálltunk, és valaki vezetésével elkezdtünk menetelni valami felé. Közben nevettünk, énekeltünk és már a szájunkban éreztük a cseresznye ízét, annál is inkább, mert már piszok éhesek voltunk délután 3 óra környékén.

Néhány órával később megérkeztünk egy nagy méretű tanyára, ahol kijelöltek részünkre egy hatalmas istállót, hogy fészkeljük be magunkat. Az istálló padlójára le volt szórva szalma. Kiderült, hogy az lesz az ágyunk. Ez rendben lett volna, de mi lesz az ebéddel, illetve, most már, a vacsorával. Hát az nincs. OK, nekünk megfelel a cseresznye is, hol vannak a fák? Az sincs.

Akkor elővettem vidéki tapasztalatomat, amit a nyaranként eltöltött félegyházi időkből származott. Az ide vezető úton láttam burgonya földet és hagyma ültetvényt. A többiek, tősgyökeres pesti gyereknek ilyesmiről fogalmuk se volt. Kihúztam a burgonya bokrokat, levettem a gyökérről a nagyobb gumókat, tűzet gyújtottam és néhány osztálytársammal együtt kitűnő sült krumplit ettünk hagymával. Hogy a többiek mit ettek azt nem tudom, csak annyit, hogy a gazdaság igazgatója ígérte, holnap levágnak nekünk egy disznót.

Az ígérgetés után hamarosan besötétedett, levetkőztünk és bebújtunk a szalmaágyba. Ruháinkat a fejünk alá tettük a cipőket a lábunkhoz a szalmaágy szélére. Itt kezdődött a baj. Valaki kiment a vécébe, majd visszabotorkálása közben belebotlott egy cipőbe, amit felvett és dühösen elhajított. Egy elhajított cipő előbb vagy utóbb földre ér, esetleg valakinek a fejére. Ez estben ez törtét. Üvöltés, majd az üvöltő a cipőt tovább dobta.

Nem kell írnom, másodperceken belül a cipők tucatjai repültek a levegőben. Az egy szem tanár tehetetlen volt, mert a sötétben senki se látott, ő se. Úgy nem lehet fegyelmezni, hogy fogalma sincs kik a rendbontók. Persze, semmi se tart örökké. Hajnalban egy fél órán át a cipőket keresgéltük. Azért hajnalban, mert akkor keltettek fel és vittek ki minket a cukorrépa földekre. A feladat az volt, hogy a sorokba vetett cukorrépa palántákat ki kellett egyelni úgy, hogy kb. 50 centinként maradjon egy, lehetőleg a legfejlettebb palánta. Mindenki kapott két sort, és közölték, amint felérünk a dombra ott vár minket a reggeli. A reggelit nem láttuk, de a domb kb. 200 méterre lehetett.

A feladat egyszerű volt, csak éppen még sose csináltuk. Néhány perc után nyilvánvalóvá vált, hogy a domb tetejére estig nem érünk fel. Ekkor nekiláttam megszervezni a munkát. Egy ember úgy ment előre, hogy mind kihúzta a földből, egy ment után, aki 50 centinkén vissza nyomot egy palántát. Volt olyan érzésem, hogy ezek el fognak sorvadni, de a dolog nem érdekelt. A szocializmusban csak a mennyiség számított, az eredmény, a minőség nem.

Kilenc órára, korgó gyomorral, fel is értünk a domb tetejére. A többiek még a félúton se voltak, de amikor látták, hogy mi fenn vagyunk, otthagytak csapot-papot, és felrohantak. Kiderült, hogy meleg tejet fogunk kapni kenyérrel. Ez még a szocializmusban is sovány reggelinek számított, de aki éhes az nem finnyás. Kivéve, ha a tej odakozmál, mert az gyakorlatilag ihatatlan. Én kijelentettem, hogy nálam betelt a pohár és én most hazamegyek. Néhányan csatlakoztak hozzám, és elindultunk a földút felé, ahonnan bejöttünk a tanyára.

Néhány kilométer után becsatlakoztunk egy szilárd burkolatú útra, ahol leültünk és megvártuk amíg jött egy lovas kocsi. „Bátyám, merre van a legközelebbi vasúti állomás?” át pont az ellenkező irányba volt vagy 8 kilométerre, mint amit sejtettünk. Hát akkor gyerünk.

Vonat csak órákkal később jött, de estére megérkeztünk a Nyugatiba. Még éppen volt annyi idő, hogy elmenjek az Állatkertben rendezett utcabálra, ahová a belépés ingyenes volt, és az oroszlán ketrec környékén fel lehetett szedni egészen rendes csajokat is a „sétahajó lágyan ring a Dunán” dallamára.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3700) Összemérés

Tibor bá’ fordítása online

 

Az orosz S-400 rakétaelhárító rendszer összemérése az amerikai Patriot rakétaelhárító rendszerrel.

Az S-400 elhárító rendszer: az amerikai Védelmi Minisztérium szerint az (NATO kód szerint SA-21) orosz közép és hosszú távú, repülőgép elhárító rakéta rendszert úgy építették ki, hogy az alkalmas legyen mind légi, mind pedig űrből érkező támadás elhárítására.

A Patriot légelhárító rendszer: védelmet biztosít irányító és ipari központok, légi és tengeri bázisok részére levegőből érkező támadások ellen.

Hadrendbe állítás:

S-400 – 2007

Patriot – 1982.

A védelmi rendszerhez tartozékai:

S-400 – maximum 8 légelhárító rakétarendszer, melyek mindegyikéhez max. 12 kilövő tartozik. Egy irányító központ, radar központ, antennatorony, repülőgép elhárító irányított rakéták. Karbantartáshoz szükséges műszaki háttér biztosító egység.

Patriot – Radar állomás, tüzelést irányító központ, energiaellátó rendszer. Kommunikációs egység, műszaki berendezés, kommunikációs álcázás. Kilövő egység, és repülőgép elhárító irányított rakéták.

Karakterisztikák:

S-400                                              Patrion

Célpont megsemmisítési távolsága:

>250 km                                         160 km

Ballisztikus rakéta megsemmisítési tartomány:

60 km                                              <45 km

Célpont megsemmisítési magassága:

Max.: 27 km                                   max.:24 km

Min.: 10 méter                               min.: 60 méter

Radar észlelés távolsága:

600 km                                           >150 km

Telepítési idő:

5 perc                                             30 perc

A célpont maximális sebessége, amikor még megsemmisíthető:

4800 m/s                                        2200 m/s

A rendszer reakció ideje:

10 másodperc                              15 másodperc

Az elhárító rakéta kilövési szöge:

91°                                                  38 °

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3699) Két hét szélsőségei

Tibor bá fordítása onbline

 

Tajvanon november 6.-án 35,8°C meleget mértek, ami novemberi csúcsértéket jelent.

Észak Koreában 19,8°C novemberi rekordot mértek.

Az Ural hegységtől északra, és Szibériában az időjárás rendkívül enyhe. A normálisnál 4-6 Celsius fokkal melegebb. Az oroszok az 1961-1990 átlagot tartják normálisnak.

Cipruson november 7.-én 33,4°C  rekord meleget mértek. Ezzel egy időben Izraelben 36°C-t, Albániában 32 °C-t, Olaszországban 26,1°C-t mértek.

Kína északi részén igen korán 50 cm-es hó esett. Ezzel párhuzamosan Japánban új novemberi rekord meleg keletkezett 25,3°C értékkel.

November 9.-én Mozambikban 45,5°C a déli félteke novemberi rekordja az 1917-es mérés után.

Novemberhez képes az Egyesült Királyág 17°C hőmérséklete novemberi rekordnak számít.

  1. októberében a brazíliai hőmérséklet napokon át 3°C-al haladta meg az átlagot.

A NASA szerint a 2021 októbere 0,40°C-al melegebb, mint az 1991-2000 bázis érték, egyben a negyedik legmelegebb 2015, 2018 és 2019 után.

November 10.-én a Salamon szigeteken 35,2°C értékkel rekord meleg volt.

Kaliforniában november 4. és 14. között hőhullámot tapasztalnak 35°C meleg mellett. A hőhullám a Sziklás hegység felé terjed.

November 15.-én Tasmaniában 2,9°C novemberi rekord hideget mértek. Ehhez hasonló csak 1941-ben és 1953-ban volt.

Kelet Európában hőmérséklet inverzió tapasztalható. A hegyekben melegebb  van, mint az alföldeken. Kolozsvár (400m) -4°C, viszont Omu (2500m) +°C. Szófia (600m) -2°C, viszont Mussala csúcs (2800m) +2°C.

Cipruson a november igen meleg, november 15.-én 33°C volt. Eddig +3°C-al melegebb az átlag a normálisnál.

Grönland hőmérséklet anomáliája egy elképesztő 33°C.

November 16. az amerikai hőhullám hatodik napja. Texas csúcsértéke 32,8°C.

November 16. egy újabb enyhe nap az Adria mentén, a Sirokkó árnyékában a reggeli hőmérséklet 15°C feletti. Albánia (Tirana) 23,2°C, Ciprus 29,4°C.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3698) 480

Tibor bá’ online

 

Ki ne tudná, hogy tegnap óta a 95-ös benzin és (gázolja) hatósági ára maximálisan 480 Ft. Azt viszont csak az idősebbek tudják, hogy a hatósági árral mindig baj volt. Leginkább az, hogy az adott árú eltűnt a piacról és megjelent a fekete kereskedelemben. Ez most nem fog bekövetkezni, mert benzint dupla áron, a kapualjban árulni nem lehet, de lesz belőle más disznóság.

Arról nem beszélve, hogy itt más is van. Parancsszóra nyitva kell tartani a kútnak, és le kell nyelni a vesztességet. Ilyet még Rákosi se csinált. Ha valakinek nem tetszett a szocializmus építése, akkor kiszállhatott. Hadd írjam le nénikém történetét.

Szorgos munka és takarékosság következtében anyai ágú nénikém a Damjanich utca 41 alatt nyitott egy kifőzdét, amit 1944-ben az amerikaiaknak sikerült lebombázni. A nénikém 1945-ben kért egy helyiséget a hatóságoktól, amit meg is kapott a Dózsa György úton egy romos épületben, nem messze a lebombázott épülettől. Ezt szívós munkával helyreállította és elkezdte a működését. Nem volt könnyű a dolog, mert az élelmiszer ellátás akadozott, a nyersanyag beszerzés problémás volt, de nénikém szívósan hit abban, hogy a kemény munkának meg kell hozni a gyümölcsét.

Eredmény helyett a párt elvette tőle a helyiséget és kapott helyette egy ugyancsak romos másikat a Dob utcában. Itt kezdődött igazi baj. Nehogy egy vállalkozó hülyére gazdagodjon a fordulat éve után hoztak egy rendeletet, ami szerint a közmű fogyasztás növekedése megakadályozandó. A séma az volt, hogy egy adott hónapban amennyivel több volt például a gáz fogyasztás, mint egy évvel korábban, a többletet száz szoros áron kellett kiszámlázni.

Nénikém a hónap közepén kezdett üzemelni az új helyen. Így egy évvel később kétszer akkora fogyasztása volt. Ezért a fogyasztásának a felét százas szorzóval számlázták ki, amit képtelenség volt kifizetni. A nap forgalma 800 forint körül volt, aminek csak egy tört része volt haszon, a gázszámla pedig 25.000 forintról szólt. Ráadásul a tatozást adóformában hajtották (volna) be, így a hátralékot komoly késedelmi kamat terhelte. Itt a vég.

A nénikém belátta, hogy nincs tovább, és bezárta a vállalkozást, de Rákosi (ellentétben Orbánnal) nem kötelezte, hogy maradjon továbbra is nyitva és nyelje le a vesztességet. A szocializmus építése nem volt kötelező, csak erősen ajánlott. 😀

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3697) Szellemi rendellenesség

Tibor bá’ fordítása online

Minden évben, Európában több mint 160 millió embert érint valamilyen szellemei rendellenesség, vagyis a lakosság 38 százalékát, állítja egy jelentés, amit az European Brain Council (Európai Agy Tanács) és az European College of Neuropsychopharmacology (Európai Ideggyógyászati Gyógyszerkollégium) adott közre. És ezeknek kevesebb, mint az egyharmada kap orvosi ellátást.

A Drezdai Egyetem pszichológusa, Hans-Ullrich Wittchen 3 éven át tanulmányozta az Európai Unió országait (+ Svájc, Norvégia és Izland), és arra az eredményre jutott, hogy a leggyakoribb rendellenességek: szorongás, álmatlanság és depresszió a következő megosztásokban: 14%, 7%, és 6,9%.

A kutatók eredetileg az összes mentális betegséget két csoportra osztva tanulmányozták: mentális rendellenességek (depresszió, skizofrénia), valamint neurológiai betegségek (stroke, sclerosis multiplex, Parkinson-kór). Az együttes előfordulást nem tudták megbecsülni. Wittchen szerint a valós érték minden bizonnyal “jelentősen nagyobb” a 38%-nál.

A megbélyegzés költsége

A kutatók azonban képesek voltak megbecsülni a kétféle rendellenesség kombinált terhét. Összefoglalva, a mentális és a neurológiai betegségek Európa legnagyobb betegségterhei a halál vagy fogyatékosság, valamint a termelékenység és az egészségügyi ellátás költségei tekintetében. A leginkább károsító rendellenességek közé tartozott a depresszió, a demencia, az alkoholfogyasztás következményei és a stroke, amelyek együttesen meghaladják a betegség vagy haláleset miatt elszenvedett több mint 10 millió életévet.

A Wittchen által vezetett korábbi jelentés szerint az EU mentális betegségekkel kapcsolatos egészségügyi költségeket körülbelül 277 milliárd euróra becsülték. Wittchen, és kollégái jelentést tettek közzé, amelyben megbecsülték ezen betegségek, a kormányokat terhelő jelenlegi költségeit. Wittchen azt állítja, hogy a tényleges érték, új feltételekkel, korosztályokkal és országokkal együtt, több mint kétszerese lehet a 2005-ös becsléseknek.

Wittchen szerint a pszichiátriai kezelés még a jó egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban is hiányos. Egy év után csak ritkán adnak kezelést.

Ennek oka a bonyolult feltételek, és a betegek nehéz kezelhetősége. Wittchen még azt is állítja, hogy a mentális zavarokhoz kapcsolódó megbélyegzés is helytelen. “Az emberek többsége úgy gondolja, hogy a mentális rendellenesség egy életre szól. Miközben a betegségek egy része kezelhető.

A mentális rendellenesség kezelésének elhanyagolása könnyen vezethet további problémákhoz, állítja Wittchen. A szorongás  például depresszióhoz vezethet. David Nutt, a londoni Imperial College neurógyógyszerésze egyetért a gyors kezelés kulcsfontosságával. “A korai közbelépés megváltoztatja a betegség lefolyását” – állítja.

Az elme fontos

A mentális és neurológiai terhek ilyen jellegű szintézisét még nem végezték el. “Ez egy nagyon lenyűgöző tanulmány, a témát tekintve egyedülálló” – állítja Nutt, mint kívülálló.

2008-ban az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint, a globális betegségeknek kb. 13%-át a mentális rendellenességek tették ki. Nagyobb az előfordulási arány, mint a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák esetében. A 2008-ban közzétett, és 28 országot felölelő világmérető felmérés becslése szerint minden harmadik felnőtt szenved valamilyen mentális rendellenességben. A legújabb, Georgia államban végzett felmérés szerint felnőttek 6,8%-a mérsékelt vagy súlyos depresszióban szenved.

Egy 2005-ös dokumentum beszámolója szerint az EU lakosság 27%-át mentális zavarok gyötrik. A korábbi 14 % helyett ez a magasabb szám az eredetileg kiemelt rendellenesség hozzáadásával jött létre, amelyek közül sok a gyermekeket és az időseket érinti. De a mentális zavarok gyakorisága valószínűleg nem emelkedett jelentősen.

Ha ilyen sok nem beszámítható él közöttünk, akkor nem kell csodálkozni, hogy a lakosság 35 százaléka nem hajlandó beoltatni magát, és Orbán kétharmaddal győz. 😀

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2526) Mi az isten szerepe a társadalomban?

Tibor bá’ online (ismétlés) – a csontról még nincs minden lerágva

 

Lehet, hogy Karl Popperrel értesz egyet, aki szerint a vallás a metafizika körébe tartozik, és mint ilyen nem lehet tudományos vizsgálat tárgya. Ezzel a véleménnyel a biológusok nagy része egyetért, és ezért kerülik a témát. Ennek ellenére nem lehet cáfolni, hogy a vallás és az isten az ember gondolatainak a középpontjában állnak. Ez az oka annak, hogy egyre több biológus úgy gondolja, be kell tekinteni az emberi fejlődés azon szakaszába, amelyiknél az agyban kialakult az isten szükségessége. Az Embernek van egy tulajdonsága, ami az állatokhoz viszonyítva meghökkentő, ez pedig a közösségi akarat feltétel nélküli elfogadása, még a halál vállalásának árán is. Ez a nagy fokú altruizmus fajunk sikeres fennmaradásának titka, mert lehetővé teszik az egyed túlélésével kapcsolatban felmerülő problémák együttműködésből származó megoldását. De ahhoz, hogy ez működjön, az egyénnek fel kell adni egyéni érdekeit a hosszú távú csoportérdek bebiztosítása végett. {Ha ezt napjainkban nem tapasztalod, annak oka, hogy túl sokan élősködnek a magyar társadalmon, ezért aztán a többieknek is elment a kedve az önfeláldozástól.} Persze a csoport magas szintű kiszolgálása azzal a veszéllyel jár, hogy egyesek élősködni akarnak, és lefölözik a közösségből származó előnyöket, de nem hajlandók fizetni az árát. Normál körülmények között a többség az elvárható minimum megfogalmazásával és annak betartatásával védekezik az élősködők ellen. Azonban ez csak annyit ér, amennyi betartatható belőle. Itt lépett be a vallás, ami a természetfeletti erők büntetését helyezte kilátásba már itt a földön, de a másvilágon egészen biztos. Ez a „megtorlás” messze felülmúlja azt, amit a közösség (itt a földön) ki tudna szabni. Hátulütője, csak akkor működik, ha az emberek hisznek a túlvilágban (és ugye napjainkban elég kevesen, a hatalombirtokosai viszont egyáltalán nem – ezért ilyen szar ez a társadalom). Ez az a pont, ahol az ember különleges készsége, vagyis a másik ember gondolatainak az olvasása, szerepet kap. Érzékeljük, hogy egy másik embert a hite vezéreli. Tehát feltételezem, hogy te hiszel egy mindenhatóban, aki figyeli viselkedésünket. Ez teszi lehetővé a vallásalapítást.

Röviden, agyunk lehetővé tette az istenek és a vallások létrehozását. A kérdés az, hogy ez a készség agyunk fejlődésének véletlenszerű következménye-e, vagy csak egyszerű adaptáció? Megfigyelések azt mutatják, hogy főemlősöknél, beleértve az embert is, a neokortex térfogata, de különösen a homlok lebeny, egyenes korrelációban van a csoport nagyságával és közösségformáló képességével. Más szavakkal az agyvelő méretének fejlődését a számolási készség szükségessége váltotta ki, hiszen a nagy csoportok stabilitásának fenntartásához szükség volt a közösségi érzés kifejlesztésére. Miután láttuk, hogy a valláshoz szükség van nagy fokú agyműködésre, azt is megkérdezhetjük mikor került sor ennek kifejlődésére. Mivel a szellemi készség az agyvelő méretétől függ, ásatási leletekből kitűnik, hogy a vallás kialakításához szükséges szellemi kapacitást, minden valószínűség szerint, fejlődésünk egészen késői szakaszában értük csak el. Ez semmi körülmények között nem történhetett a Homo sapiens megjelenése előtt, vagyis fél millió évvel ezelőtt. Minden valószínűség szerint nem előzhette meg az anatómiailag maki embernek nevezett lényt, ami visszatekintve 200.000 évet jelent. Ez különben összhangban van a nyelv kialakulásával, ami egy másik előfeltétele a vallás létrejöttének. Természetesen a vallás nem csak büntetést helyez kilátásba, de jutalmaz is. Miközben a vallási megtorlás segít a konformitás megtartásában, a vallásosság megtapasztalása a csoporthoz tartozónak érezteti az embert. Megint egy példa arra, hogy az evolúció olyan szellemi készséggel látott el minket, ami ezt lehetővé tette. Az elmúlt években a neurobiológia felfedte az úgynevezett isten-pontot, ami az agyvelő baloldali parietális (koponyacsont melletti) lebenye. Ez felelős az önelhelyezésért, és egyszerűen kikapcsol, amikor extázisba esünk. Ezen kívül összekapcsolható „én és a világmindenség” érzetével, és felelős még a transz (önkívületi állapotban) alatt érzékelt vakító felvillanásokért is (természetesen csak azoknál, akiknek ilyen felvillanásai vannak). Különben a csoporthoz tartozás érzetének megjelenítésére a legalkalmasabb eszköz az endorfinok alkalmazása. Ez a vegyi anyag akkor jut az agyvelőbe, amikor a test stressz alá kerül. Nem véletlen tehát, hogy a vallási gyülekezetek hosszan tartó énekléseket, táncokat (flagellációkat) rendeznek, amik aztán endorfin kiválasztásához vezetnek. Az endorfin pedig az opiátokhoz hasonló hatást vált ki, megnyugvást és belső békét hoz ránk azokkal kapcsolatban, akikkel együtt tapasztaljuk az „élményt”. Végül is tehát azt mondhatjuk, hogy az isteneket a nagy méretű agyvelő hozta létre annak érdekében, hogy megakadályozza a társadalmon élősködőket az együttműködők kihasználásában. De a vallás megtapasztalása ennél pozitívebb megvilágítást is kaphat, mint a csoport (vagy társadalom) hatékonyságának növelője, úgyis, mint egy védőfal a természetes világ szeszélyei ellen. Befejezésül kitérek arra, hogy ez egy nagyon szép levezetés, csak lassan idejét múlja. Az evolúció nem áll le, sőt – ahogy nézem – piszkosul felgyorsult, mert az a pofátlan lopássorozat, amit napjainkban észlelhetünk, egészen biztos túlnőtt ezen a szép önfeláldozó készségen, amit az ember a saját csoportja érdekében megtett (ha, van még aki emlékszik rá) 😀 .

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3696) Vasárnapi humor

Tibor bá’ fordítása online

Egy nép lelkivilágát hűen  tükrözik a közszájon forgó viccek. Ismerkedjetek meg az amerikai humorral.

1)

A borászat íz mestere elhunyt. A tulajdonos meghirdette az állást. Jelentkezett is egy slamposan öltözött, szemlátomást alkoholista pasi. A tulaj nem tudta, hogy szabaduljon meg tőle. Végül adott neki egy pohár bort és kérdezte mi róla a véleménye. A pasi így válaszolt: 3 éves muskotályos, az északi lejtőről, acél hordóban érlelt, nem túl jó, de még elfogadható. helyes válaszolta a tulaj, és adott egy második pohár bort kóstolásra.

Ez egy 8 éves cabernet, délnyugati lejtőről. tölgyfa hordóban érlelt, 8 alkohol fokkal. Még három év és a minősége utolérhetetlen lesz. – helyes.

Egy harmadik pohárral: Pinot blanc pezsgő, kitűnő minőség. A tulaj nem akart hinni a fülének. Hogy szabaduljon meg ettől a csavargótól. Szólt a bombázó számban menő titkárnőnek, hogy hozzon egy újabb pohárral, és kacsintott hozzá. A titkárnő kiment a vécébe és hozott egy pohár sárga italt.

Az alkoholista belekóstolt és megszólalt. 26 éves, a harmadik hónapban van, és ha nem kapom meg az állást, megmondom ki az apa.

2)

Egy idős hölgy lovával megérkezik a szalonhoz, ahonnan egy fiatal suhanc lép ki egyik kezében egy üveg whiskyvel, a másikban egy hatlövetű colttal. Meglátva az idős hölgyet rákiáltott, „tudsz-e táncolni?” „Nem” válaszolta az idős hölgy, és már nem is fogok tudni.  „Akkor tanulj meg táncolni nyanya” és a nyomaték kedvéért elkezdett lőni az idős hölgy lábai elé, miközben nagyokat röhögött hozzá.
Az idős nő a lábai előtt becsapódó lövedékek hatására elkezdte felkapkodni a lábait, a szalonból kiáramló nézők vidáman szemlélték az eseményeket. A hatodik lövés után a fiatal suhanc a coltot betette a tokjába, megfordult elkezdett visszamenni a szalonba.

Az idős hölgy megfordította a lovát, a kápából elővett egy kétcsöves vadászpuskát és hangos csattanással felhúzta mind a két kakast. Erre a suhanc megállt és elkezdett nagyon lassan visszafordulni. Az idős hölgy keze nem remegett, a két csövet egyenesen a suhanc mellére irányította és megkérdezte: „öcskös, nyaltál-e már ki ló segget?” Válasz „nem asszonyom, de mindig szerettem volna”.

A vicchez tartozik néhány intelem is:

  • N e légy arrogáns.
  • Ne pazarolj töltényt.
  • A whiskytől azt hiszed erősebb vagy a valósánál.
  • Mindig győződj meg arról, ki az erősebb.
  • Idős hölgyekkel ne hülyéskedj. Nem azért értek meg idős kort, mert hülyék lennének

3)

Férj, feleség mászkálnak az állatkertben. Nyár van, a feleségen lenge öltözet. Elmennek a gorilla ketrec előtt. A gorilla hangos hörgéssel jelzi, hogy tetszik neki a nő. A pár megáll a gorilla előtt A férj biztatja a feleségét, hogy incselkedjen a gorillával, engedje le az egyik vállpántot, stb. A feleségnek tetszik a játék, belemegy a gorilla izgatásába. A gorilla őrjöngve toporzékol, rázza a rácsokat. Ekkor a férj felrántja a ketrec ajtaját, belöki a feleségét, rájuk zárja az ajtót és így szól. „Na, most neki mond, hogy fáj a fejed”.

4)

15 éves Amish fiú és az apja először vannak a városban. Egy hipermarket földszintjén ámulva nézik a liftet, amiknek ajtaja kik becsúszik a falba. A fiú kérdezi az apját, hogy mi az? „Fiam én még életemben nem láttam ilyen, fogalmam sincs ez mi.”

Miközben bámészkodnak, egy kövér, öreg nő jön egy kerekes székben, begurul az apró szobába, becsukódik mögötte az ajtó. A szobácska felett egy lámpasor van, ahol a számok sorba felvillannak. A 28.-nál megáll, vár egy kicsit, majd a felvillanások kezdenek lefelé jönni. A végén megáll és kinyílik az ajtó, majd kijön belőle egy fiatal bombázó. Megszólal az apa, „fiam, hozd gyorsan az anyádat”.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3695) Bernát puszta

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

Azzal kell kezdenem, hogy a háború utáni villamos közlekedés erősen különbözött a maitól. Először is minden kocsiban volt egy kalauz. Később minden szerelvényen. Ez az egy kalauz pedig a megállókban egyik kocsiból átment a másikba. Jól gondolod, akik bliccelni akart az ugyanezt tette. Megállóból a vezető akkor indult el, amikor a kalauz jelezte egy csengőkar megrántásával. Egy időben az indulás előtt egy vörös lámpa kigyulladt az ajtónál. De ez az ajtó tulajdonképpen egy lecsukható rácsszerkezet volt, nem igazi ajtó. Az utazni akaró mindig jóval több volt, mint a szerelvény, ezért az utasok „lógtak” a lépcsőkön, sőt a kocsik között és a kocsik végében is kapaszkodtak. Mivel a rácsokat menet közben is ki lehetett nyitni, gyakori volt a leugrás két megálló között, vagy éppen felugrás. Ennek meg volt a maga technikája. Felugrásnál futással fel kellett venni a villamos sebességét, leugrásnál pedig a villamos sebességét el kellett veszíteni egy gyors hátralendítéssel a lépcső elhagyásakor + futás. Persze ez nem volt túl biztonságos, akadtak villamos alá esők. Nekem szigorúan betartott szabályom volt az utolsó peron favorizálása. Az után már nem volt kerék. Ez az ugrálás természetesen nem volt megengedve, de senkinek se jutott eszébe, hogy engedélyt kérjen.

És akkor a történet: Egy kora őszi délután egy majdnem teljesen üres szerelvény elindult a Széll Kálmán téren, amikre én felugrottam. A rácsajtó fel volt húzva, amit a lépcsőn állva lenyitottam. Erre egy kalauznő, mint egy fúria odaugrott és elállta az utat, sőt a testével megpróbált lelökni a lépcsőről, miközben a szerelvény gyorsított. Ha sikerül neki, hanyatt esve landolok a kövezeten nagyon csúnya eredménnyel. Természetesen nem hagytam magam és elnyomtam a nőt. Edz nem volt nehéz, mert én két kézzel kapaszkodtam egy-egy fogantyúban, ő pedig csak állt a peronon. A rendkívül veszélyes helyzetet elhárítva hihetetlen mérgemben a kalauznőnek lekentem egy pofont.

A pofont láva egy pasi civil ruhába odajött, közölte, hogy ő rendőr hadnagy, szolgálatba helyezte magát és igazoltatott. Nem volt kötelező igazolványt hordani magunkkal így bemondhattam volna bármilyen nevet és címet, de nekem igazam birtokában eszem ágába se jutott megfutamodni.

Néhány héttel később jött egy idézés bűnügyi tárgyalásra, ahol én voltam a vádlott, hatósági közeg elleni erőszak vétségében. Apámék látták az idézés, el kellett nekik mesélni mindent, de nem váltott ki semmi reakciót.

A tárgyaláson elmondtam az én verziómat, amit a hatósági közeg nem cáfolt. Ő is, meg a bíró is normálisnak tartotta, hogy le akart lökni egy mozgó járműről, mert ugrálni tilos. Nem sokat teketóriáztak elítéltek börtönben letöltendő 5 hónapra, természetesen felfüggesztés nélkül, hiszen szükség volt az ingyen munkaerőre.

Apámék segíthettek volna, de inkább azon drukkoltak, hogy börtönbe kerüljek. Én 19 voltam, teljesen zöldfülű. Apámnak volt ügyvéd barátja. A Nagy Imre által hirdetett amnesztia a levegőbe lógott, elég lett volna kérni 2-3 hónap halasztást. Nade én erről nem tudtam.

Egy reggel hajnali 5 órakor jött egy rendőr és bekísért a Markóba. Egy kb. 15 méter hosszú keskeny teremben találtam magam, ahol két sorban emeletes ágyak voltak, mondjuk15-15 darab. Mindenütt emberek léteztek, vagy mkétszázan. A terem végén egyetlen vécé volt, előtte 4-5 rab sorba állt. Fogalmam se volt, hol a helyem. Betelepedtem egy ablak alá a földre, mert ott senki se ült. Megkezdődött a büntetésem letöltése. Hogy hol fogok aludni, fogalmam se volt. Délután az egyik emeletes ágy tetejéről integetett egy jól megtermett férfi, hogy menjek oda. Kiderült, hogy ő itt a menő fej, a smasszerek kivételével neki engedelmeskedik mindenki. Ezt tudomásul vettem, de a pasinak valahogy megtetszettem, és pártfogás alá helyezett. Ennek nem sok hasznát vettem, mert néhány nap után huszad magammal teherautóra raktak és elvittek valahová, ami később Bernát pusztának bizonyult.

Bernát puszta egy állami rabgazdaság volt, ahol fegyveres smasszerek felügyelete alatt napi 16 órát dolgoztunk a földeken, napi háromszoros étkezés mellett. A munka tipikus mezőgazdasági volt. A rabok többsége paraszt volt tipikusan beszolgáltatási bűn elítélése miatt. De akadt néhány nőgyógyász is tiltott abortusz műtét miatt. A lényeg, hogy senki se érezte magát bűnösnek.

Egyik reggel sorakozó után megkérdezték kinek van érettségije. Nem sokan jelentkeztünk, talán hárman. Engem választottak ki irodai munkára. Készültünk az aratásra, amikor még kombájn nem létezett, de nem is kellett, majd mindenki tudott kaszálni.

Még az aratás előtt volt egy látogatási nap, amin az apám is megjelent. Isten ne verjen meg, de biztos voltam benne, élvezni akarja a reménytelen helyzetem látványát, ami nem tartott sokáig. Talán a büntetésem letöltésének a felénél járhattam, amikor megcsapott a hír, Nagy Imre amnesztiát hirdetett. Napokkal később kiengedtek. Hatalmas élmény volt, amikor Kelenföldön leszálltam a vonatról és nyári ruhában sürgő-forgó nőket láthattam.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3694) Szükséged lehet rá (2)

Tibor bá’ fordítása online

 

Húszlépéses felkészülés a gazdasági összeomlásra

Ma már a társadalom jelentős része gondolja úgy, hogy a világ egy gazdasági összeomlás szélén áll. Viszont viszonylag csak kevesen készülnek fel az eseményekre. Ebből adódik, hogy a nagy többség két hétnél tovább aligha tudna kitartani, mert hozzá vannak szokva, hogy minden apróságért elfutnak valamelyik hipermarketbe. De, ha belegondolsz, akkor kiderül, hogy ez nem egy elfogadható magatartás. Az alábbiakban össze van szedve 20 olyan lépés – melyek egy részével tisztában lehetsz, de az ismétlés nem árt – amelyeket meg kell tenned, ha a gazdasági összeomlásra fel akarsz készülni. Annál is inkább, mert például a Közel, vagy a Távol Keleten, esetleg Lengyelországban bármely pillanatban kitörhet egy háború, ami azonnal érezhető lesz az üzemanyagárakban, ha egyáltalán lehetséges lesz a vásárlása.  Nézzük a lépéseket!

  1. Élelmiszer tárolás

A gazdaság összeomlása után pillanatok alatt az élelmiszer lesz a legértékesebb kereskedelmi áru. Ha nem lesz élelmiszered, a túlélésed igen kétségessé válik. Kérdéses, hogy te és családod fenn tudja-e tartani magát élelmiszer nélkül akár csak egy hónapon át. Gondold át, ha a rádió, tévé most bemondaná, hogy kitört egy fegyveres összecsapás, mennyi időd lenne a beszerzésre? Nem órák, talán csak percek.

  1. Ivóvíz

Az ember élelem nélkül 2-3 hétig is húzhatja, de víz nélkül csak 2-3 napig. Gondolj bele, ha ebben a pillanatban elzárnák a vizet, a csapból semmi se folyna, honnan tudnál vízhez jutni? És ha valahogy kétes minőségű vízhez jutnál, fel tudnád-e forralni? Gondoskodtál-e róla, hogy megbízhatatlan forrásból származó vizeket hogyan tehetnél ihatóvá? Például forralással. Fogsz tudni forralni?

  1. Hajlék

 Az ember a magyar klíma alatt nem aludhat a szabadban, pláne, hogy jön a tél (hagyjuk ki a hajléktalanokat). Tehát, gondoltál-e arra, hogy mit teszel, ha jelenlegi lakhatási lehetőségedet elveszted? Hova mennél?

Legokosabb, ha készítesz néhány tervet, hogy hol húzhatjátok meg magatokat. Van-e a rokonságodban valahol lehetőség a befogadásotokra? Van-e sátratok és hálózsákotok, arra az esetre, ha minden kötél szakad?

  1. Meleg ruházat

 Nincs arra garancia, hogy nem télen következik be az összeomlás. Télen pedig hideg van, és ha nem tudsz fűteni, akkor rengeteg meleg holmira, takaróra lesz szükségetek például, ha egy nulla fokos lakásban kell aludni. De arra is van esély, hogy a szabadban kell lennetek. Természetesen nem nagy esély, és el se lehet képzelni előre, hogy miként, de ha mégis bekövetkezik, akkor ezen fatálisan el lehet bukni. – És akkor itt újra megjegyzem, hogy nem feltétlenül kell effektív megfagyni, a halálhoz elég a kihűlés is, azaz, amikor a testhőmérsékleted 30 °C alá süllyed. Éppen ezért vészhelyzetben, ha fázol, semmi körülmények között ne aludj el. A test hőmérséklet csökkenésének első jele az álmosság. Aki ilyen körülmények között elalszik, az a halálba aludja magát.

  1. Fejsze

 A megszokott fűtési lehetőségeknek hiányában elfordulhat, hogy a tűzellődet magadnak kell kitermelni, összegyűjteni. Ez szerszám nélkül nem megy.  A célnak legjobban egy fejsze felel meg. Ezen kívül egy fejszének több praktikus oldala is van. kalapácsnak is felhasználható, sőt önvédelemre is jó. Ha nem is tökéletes, de a semminél többet ér.

  1. Öngyújtók vagy gyufák

 Természetesen tűzre szükség van, de tűzgyújtás ma már elképzelhetetlen öngyújtó vagy gyufa nélkül. Ha tudsz tűzet gyújtani, akkor főzni is tudsz, vizet tudsz forralni, és meleg környezetet tudsz teremteni. Nem biztos, hogy lesz tűzellőd, de ha nem lesz gyufád, egészen biztos tüzed se lesz.

 Ide tartozik, hogy nagy rakás gyertya se árt, ha el van raktározva. A gazdasági összeomlás alatt elektromos szolgáltatás egészen biztos nem lesz zavartalan.

  1. Bakancs vagy kényelmes cipő

 Ez elsősorban nőknek szól. Mit gondolsz magas sarkú cipőben hány kilométer legyalogolására lennél képes? Nem sok. Pedig előfordulhat, hogy kilométereket kelljen gyalogolnod, vagy szokatlan fizikai munkát kell végezned. Olyan cipőre (is) szükség van, amiben kényelmesen lehet gyalogolni, ha erre szükség mutatkozik. De nem csak a kényelem a fontos, hanem az is, hogy a cipőd strapabíró is legyen, mert a kemény használatot bírnia kell. Ne feled, gazdasági összeomlás után a butikok nem lesznek nyitva. J

  1. Zseblámpa és/vagy állólámpa

Ha elmegy az áram, mi lesz az első, amire szükséged lesz? Természetesen egy zseblámpa és/vagy állólámpa, melyek nem a hálózatból nyerik az energiát. Hosszú ideig tartó rendezetlen körülmények esetén a fényforrásaid lehetnek napelem bázisú, vagy fizikai munkádra támaszkodó, mondjuk, egy kar tekerésére lehet gondolni. Ideje, valamilyen lehetőség megteremtése.

  1. Rádió

 Gazdasági összeomlást követően mi lesz az, amit a körülmények ismeretében szeretnél? Nyilván azt szeretnéd tudni, mi történt másokkal. Hírekhez jutás legfontosabb eszköze a rádió lesz, méghozzá olyan rádió, amelyik alkalmas lesz AM (amplitúdó modulált) rövidhullámú adás vételére. Ugyanis az UVH adások hulláma nem követi a föld görbületét és így a hatótávolságuk csak néhány tíz kilométer.

  1. Kommunikáció

 Geddon után nem valószínű, hogy az Internet vagy a mobil telefon működni fog. Te viszont egészen biztos kapcsolatban akarsz maradni rokonokkal, barátokkal. Gondold végig és dolgozz ki egy működő megoldást a kommunikációra.

  1. Svájci zsebkés

 Ha már volt a kezedben svájci zsebkés, akkor tudod, hogy milyen praktikus, sokfunkciós egy eszköz, és milyen kis helyen elfér, és alig van súlya. Egy ilyennek a beszerzése adott esetben nagyon jól jöhet.

  1. Tisztálkodó eszközök

 Igaz a tisztálkodás nem abszolút szükséges, de a valóság az, hogy tisztálkodás nélkül az élet igen hamar roppant kellemetlenné tud válni. Például, mit tudsz csinálni vécépapír nélkül? Gondoltál már rá? Az igazság, hogy a szappan, vécépapír, fogkefe, fogkrém, és hasonló tételek létezését természetesnek vesszük. De mi van akkor, ha nem lehet kifutni a hipermarketre és megvenni őket?  

 13. Elsősegély doboz, és más gyógyászati eszközök

 Ez nagyon fontos. Nem biztos, hogy baj-betegség esetén be tudsz vonulni egy kórházba, vagy találsz egy segítőkész orvost. Be kell tehát szerezned egy elsősegély készletet és néhány fontos gyógyszert, amelyek nélkül egy közönséges fertőzés is halálos lehet.

  1. Tartalék benzin

 Lesz olyan idő, amikor vagy nem lesz a kutaknál benzin, vagy jegyre fogják adni. Mit teszel, amikor ez bekövetkezik? Természetesen előveszed a tartalék benzinedet, de ehhez előbb tartalékot kell képezni.

Figyelmeztetés (Tibor bá’): A benzin tárolása sokkal nehezebb, mintsem gondolnád. A 200 literes hordók jól dugaszolhatók, de az ilyen hordok beszerzése és elhelyezése, kezelése nehézkes. A 20 literes műanyagkannák könnyen kezelhetők, de a benzin a hőmérséklet változás hatására jelentős térfogatváltozáson megy át. Melegedés esetén a kannában túlnyomás keletkezik, hűlés esetén pedig vákuum. Mindkettő deformálja a kannát. Ezen kívül a lezárás nem problémamentes. A benzin illékony és a legkisebb szivárgás és idővel jelentős vesztességhez vezet. A megoldás a lezárás előtt gumiámot (ecetsav alapú tömítőmassza) nyomni a csavaros dugóba, ami igen jó légmentességet biztosít.

  1. Varrókészlet

 Ha a ruházat elhasználódása után nem tudsz kifutni a hipermarketbe, hogy új ruhát vegyél, mit tudsz csinálni? Mi mást, mint a meglévő, elhasználódott ruházatot megjavítod, azaz varrni fogsz, de ehhez megfelelő varrókészletre van szükséged. Szerezd be, amíg lehetséges.

  1. Önvédelmi eszközök

 Legyen az paprika szpréj, vagy valami ennél is hatásosabb, amivel megvadult embereket sakkban tarthatsz, eljöhet az idő, amikor örülni fogsz, hogy van valami a zsebedben, amivel megvédheted magad. Gondold át, mi az, amit gond nélkül tudsz alkalmazni az adott pillanatban, és szerezd be.

  1. Iránytű

 Első hallásra játéknak tűnik, de előfordulhat, hogy családoddal együtt el kell hagynod a lakhelyed, és minden bizonnyal el kell majd kerülnöd a kiépített utakat. Ismeretlen vadonban, beborult ég alatt, vagy szürkületben nem könnyű megmondani melyik a helyes irány, merre akarsz menekülni. Éppen ezért egy jó iránytű igen nagy szolgálatot tehet adott esetben.

  1. Hátizsák

 Ha a családoddal együtt menekülni kell, mibe akarod elhelyezni az összes tárgyat, amit magaddal akarsz vinni? Ha a családi minden tagjának van egy megfelelő hátizsákja, nem lesznek gondjaid. Különösen akkor, ha kiderül, hogy kilométereket kell gyalogolni.

  1. Közösség

 Hosszan tartó krízishelyzetben azoknak lesz a legjobb esélyük a túlélésére, akik hajlandók együttműködni többekkel, legyenek azok családtagjaid, barátaid, a szomszédok, akiket jól ismersz, és akikre számíthatsz. Geddon esetén a magányos farkasoknak igen kicsiny lesz az esélye a túlélésre.

  1. Alternatív terv

Végül beszéljünk talán a legfontosabbról. Nagyon, nagyon, nagyon fontos, hogy legyen egy alternatív terved mindenre. Ha ellopják az összes tartalék ételedet, vagy más módon megsemmisül, mit tudsz tenni? Ha az utak járhatatlanok, de nekem el kell menekülnöd a családi búvóhelyre, mit tehetsz? Ha a házadat behatolhatatlan erőddé alakítottad ki, de el kell hagynod, hová mész? Az a helyzet, hogy a krízis helyzetek sose úgy játszódnak le, ahogy azt előre számítjuk. Nagyon fontos a rugalmasság, és alternatív terv készítése. A magyar gazdaság minden kétséget kizárva össze fog omlani, és elképzelhetetlen kemény idők fognak ránk köszönten. Túl fogod-e élni, amikor ez bekövetkezik?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3693) Szükséged lehet rá

Tibor bá’ fordítása online

 

25 Téma, amit feltétlen ismerned kell ahhoz, hogy túlélj egy bekövetkezhető katasztrófát

Ma már egyre többen döbbennek rá arra, hogy a Világ katasztrófák felé tart. Kisebb-nagyobb katasztrófák mindig voltak, de most magunk által kiváltott katasztrófákkal kell szembenéznünk. Ennyi embert soha nem hordott a Föld a hátán, mint most, és minél több ember van annál jobban meg kell osztoznunk a véges mennyiségű erőforrásokon. Egyre több ország iparkodik nukleáris fegyverekhez jutni, mert a műszaki feltételeket egyre könnyebb elsajátítani hozzá. Vegyi és biológiai fegyvereket (például COVID-19) is egyre könnyebb előállítani, mert a technológiai lehetőségek a számítógépek elterjedésével egyre jobbak. Kína és India hihetetlen felfutása miatt hamarosan jelentős nyersolajhiányra kell számítani. A világgazdaság helyzetét nem kell kihangsúlyozni, de azt talán igen, hogy a „régi szép idők” már sose fognak visszatérni. Röviden, az előttünk álló válságos idők valóban válságosak lesznek. Ha pedig te és a családod nem készül fel a lehető legrosszabbra, akkor nagyon könnyen a nagy többség sorsára juthattok.  – – – Napjainkban egyre több túlélési honlappal lehet találkozni, amelyekről hasznos tanácsokat lehet szerezni, de én még nem találkoztam olyannal, amelyik felvállalná a teljes spektrumot, se olyat, amely minden aspektusra felfigyelt volna, és hidd el a spektrum igen széles, hiszen nem csak az összeomlásra kell figyelni, de egy teljesen új világ kialakulására is. Egy olyan világra, amellyel kapcsolatban nem csak kellő tapasztalatunk nem lehet, de még csak el se tudjuk képzelni a maga teljességében. Most olyan témákon megyünk keresztül, amelyekre nagy valószínűséggel szükségünk lesz, miután a civilizációnk megszűnik megfelelően funkcionálni.

  1. Készülj fel a legrosszabbra:

Az egyik univerzális emberi tulajdonság, hogy a legrosszabbat nem hajlandó elfogadni, mint bekövetkezhető eseményt. Éppen ezért a legfontosabb, hogy elfogad és meggyőzd családtagjaidat, hogy a legrosszabb bekövetkezhet, és arra kell felkészülni, mert ha nem következik be, hátrány nem ér. Fordított esetben a negatív meglepetés bénítóan hathat, és hátrányos helyzetbe hozhat azokkal szemben, akik felkészültek rá. Továbbá, aki nem fogadja el a legrosszabb bekövetkezhetőségét, az nem is készül fel rá. Már pedig összeomláskor a kormányra, a működő intézményekre számítani nem lehet.

 

  1. Győzd meg magad, hogy a lehető legváratlanabb dolog is bekövetkezhet:

Ha úgy éled napjaid, hogy „az teljesen kizárt” akkor egy totálisan váratlan eseménynél esélyed van arra, hogy nem a megfelelő magyarázatot fogod rá találni. Ez pedig katasztrofális is lehet. Győzd meg magad, hogy a lehető legváratlanabb dologra is sor kerülhet. Ezért, ha ilyennel találod magad szemben, akkor csodálkozásra elvesztegetett idő helyett azonnal tudsz érdemben dönteni.

 

  1. Tanulj meg takarékosan élni:

A fogyasztói társadalomban, kisebb-nagyobb mértékben mindenki megszokott bizonyos mennyiségű pazarlást. Ahhoz nem fér semmi kétség, hogy a társadalmi összeomlás után mindenkinek zuhanni fog az életszínvonala. Egy hirtelen változás jelentős sokkot eredményez. Éppen ezért, hasznosnak mutatkozik, ha már ma megtanulsz takarékosabban élni. Ha ez sikerül, akkor nem csak a jövőben fogod hasznát látni, de már a jelenben is. Gondolj bele! Teljesen természetesnek veszed, hogy bekapcsolod a Tévét, a számítógépet, a mobil telefont. Eszedbe se jut, hogy mindez egyetlen szempillanat alatt megszűnhet. Kinyitod a hűtőgéped, ételt találsz benne. Félkész ételt beteszel a mikroba és megmelegíted. Elmész a szupermarketbe és megveszed mindazt, amire szükséged van. Ha szórakozni akarsz, csak be kell nyomod egy kapcsolót. De mi van akkor, ha ez mind megszűnik? Mit fognak csinálni az emberek? Nyilvánvaló, hogy szoktatni kell magad, ha el akarsz kerülni egy jövőben bekövetkező sokkoló meglepetést.

 

  1. Találj magadnak személyre szabott motivációt!

Amikor bekövetkezik egy totális összeomlás, könnyen arra az álláspontra helyezkedhetsz, hogy a túlélésnek semmi értelme, és hajlamos leszel arra, hogy bedobd a törülközőt. Éppen ezért kell magadnak találni okot arra, hogy miért érdemes harcolnod a túlélésért. Nem adunk ötleteket, de biztosak vagyunk abban, hogy találsz magadnak okot arra, hogy folytasd a túlélésért vívott küzdelmedet.

 

  1. ismerd meg a világot mozgató erőket, és bekövetkezhető veszélyeket:

Ha kellően vagy informálva a bekövetkezhető veszélyekkel kapcsolatban, akkor nem fognak meglepni a bekövetkező események. Az, aki számára előbb válik nyilvánvalóvá a másnapra várható esemény, jelentős előnyre tehet szert a tömegekkel szemben. A jövő megjósolása valószínűleg sikertelen kísérlet, de egy bizonyos helyzet kialakulásának észlelése és arra megfelelő reagálás életmentő lehet. A világhírek figyelésének bevett gyakorlatából következhet, hogy olyasmire figyelsz fel, amire mások nem. A régi mondás, hogy „a tudás hatalom” nagyon nagy igazságot rejt magában. Azonban a tudás nem csak hatalom, hanem lehetőség biztosítása a túlélésre.

 

  1. Készíts egy tervet és ragaszkodj a betartásához:

Katasztrofális esemény bekövetkezésekor az emberi agy úgy működik, mint egy lejtőn elszabadult gépkocsi. Éppen ezért jön jól, ha van egy előre elkészített terved, amiben össze vannak szedve a megfelelő teendők, amiknek segítségével nem fogsz lebukni a hullámok alá. Az előre elkészített terv természetesen alkalmazkodik a te személyes lehetőségeidhez, és céljaidhoz. Azonban ne feledkezz meg arról, hogy jöhetnek olyan események, amelyek miatt a terved nem tudod végrehajtani. Erre számítva feltétlenül legyen B terved, sőt C és D terved is. Arról nem beszélve, hogy a tapasztalatok szerint semmi se úgy szokott történni, ahogy eltervezzük. Előre leírt tervek nélkül katasztrófa esetén az emberek össze-vissza szoktak kapkodni, ami megengedhetetlen késésekkel jár.

 

  1. Ismerd fel magad:

Van, aki stressz alatt összeomlik, „lefagy”, bepánikol, és ez lebénítja őt. Vészhelyzetre az emberek nem egyformán reagálnak. Még a legnyugodtabbak is lebénulhatnak a félelemtől. Fontos, hogy ezzel tisztában legyél, és ne lepődj meg akkor, amikor szükség van arra, hogy „észnél légy”. Szükség esetén az emberek teherbíró képessége fantasztikus mértékben megnő és képessé tudnak válni a helyzet által meg kívánt cselekvések elkövetésére. A fóbiák is legyőzhetők, ha előre „megbeszéled” magaddal a probléma elkerülésének szükségességét. Sokat segít, ha van olyan személy, akivel ezeket a kérdéseket „kibeszélhetitek”. egymással.

 

  1. Ismerd meg a kétségbeesett emberek viselkedését:

Ez nem egy könnyű dolog. Vészhelyzetben az emberek simán meghülyülnek. A szomszédod, aki számtalan nehézséget simán átélt, lehet, hogy vérben forgó szemekkel, ököllel fogja verni az ajtódat, és követelni fog tőled olyat, ami neki nincs, neked viszont van. nem kizárt, hogy saját csoportján vagy családján belül holdkorosként fog viselkedni. Vészhelyzet az emberekből kihozza a legrosszabbat, amire fel kell készülnöd, hogy ne érjen meglepetés. Tovább megyek, te magaddal is megtörténhet. Éppen ezért készülj fel rá. Reméljük, hogy társaidból a vészhelyzet a legjobbat hozza elő, de ne lepődj meg, ha nem ez következik be.

 

  1. Légy okos és találd fel magad:

Ezt könnyű mondani, de nem olyan könnyű megvalósítani. Amikor körülötted minden összeomlik, valószínűleg nem lesz senki, aki egy fontos használati tárgyat megjavítson, vagy adjon helyette egy újat. Tehát vagy nélkülöznöd kell a tárgyat, vagy magadnak kell megjavítani, esetleg fusizni, hogy valahogy használható legyen. Erre úgy készülhetsz fel, ha napjainkban a megszerelendő, megjavítandó tárgyakat kéziszerszámokkal végzed, mellőzve az elektromosan meghajtottakat. Fáradtságos, de előedzésnek kitűnő. A társadalom összeomlása után fel kell magad találnod barkácsolással, amire érdemes felkészülni.

 

10. Tanuld meg, és állj rá a túlélési mentalitásra:

A hajléktalanokban kialakul egy érzék, hogy amit mások eldobnak, abban meglássák a használhatóság lehetőségét. Egy lepusztult társadalomban egy ilyen képességre nagy szükségünk lesz. Ma egy kiürült műanyag vagy alumínium palackot eldobunk, mint felesleges szemetet, jóllehet szükség esetén számtalan dologra lehetne felhasználni. Meg kell tanulni úgy gondolkozni, hogy eldobás nélkül mit mire lehetne felhasználni, amikor arra sor kerül.

 

  1. Döntsd el, hol fogod átvészelni a kemény időket:

Teljesen mindegy hogyan döntesz, hol tervezed átvészelni a viharos időket, de az odajutást meg kell tervezned, mert a jelenlegi körülmények a kilométerek legyőzésére nem fognak a rendelkezésedre állni, vagy a megfelelő eszköz hiányában, vagy pedig biztonsági okok miatt. Gépjármű igénybevétel esetén ne feledkezz meg az üzemanyagkérdésről. A térképen való kiigazodás is fontos tényező, mert ugye a GPS rendszer nem fog a rendelkezésedre állni.

 

  1. Éjszakai világítás

Az egyik legkellemetlenebb élmény az este és éjszaka sötétben való töltése. Ezen kívül az éjszakai látáskorlátozás veszélyes is lehet. A gyertya vagy más világító eszköz készítése alapvető követelmény magunkkal szemben. [lásd: 1. függelék]. Megfontolhatod napfényelemek segítségével végzett akkumulátor töltés és a LED világító elemek rendszer beszerzését.

 

  1. Tanulj meg rejtőzködni:

Egészen biztos lesz olyan helyzet, hogy nem akarod felfedni holléted. Először is tanuld meg, miként tudsz elrejtőzni, olyanná változtatni lakhelyed, mintha ott nem élne senki. Létezésedről mások látással, hallással, illetve szaglással szerezhetnek tudomást. Ne feledd, hogy tevékenységed hangja a városi zajtól távol sokkal könnyebben hallható a megszokottnál. Az elrejtőzés különösen akkor fontos, amikor felfedezésünk esetén abból bajunk származhat. Ne feledkezz meg a szagokról se. Tiszta levegőben a szél messzire elhordhatja a füst, vagy akár meleg étel illatát is.

 

  1. Ügyelj a higiénia fenntartására

A megfelelő higiénia fenntartása a honvédségek első számú prioritása, mert a betegség a legerősebb, legjobban képzett katonát is leveheti a lábáról. Tudatosodni kell annak, hogy az összeomlás nem olyan, mint egy békeidőben végzett túrázás, ami után hazamegyünk, alá állunk a tusolónak és kellemesen letusolunk. Összeomlás után a meleg víz nem fog folyni  a piros gombos csapból. Ennek ellenére szükség lesz arra, hogy legalább alkalmanként lefürödjünk annak érdekében, hogy különböző baktériumok ne hatalmaskodjanak el a bőrünkön, aminek hatását később gyógykezelni kell. Mindent összevetve, fel kell készülni az alapvető higiénia fenntartására, ha másképp nem lehet mosdó szivacs segítségével.

 

  1. Az emberi ürülék okozta probléma kezelése:

A vízöblítéses vécé bevezetése előtt, vagy a harmadik világ országaiban a betegségek és a halál kiváltás első számú oka feltétele, az emberi széklet megfelelő kezelése. Amennyiben nincs víz a vécé leöblítésére, a legnagyobb túlélési problémával találjuk magunkat szemben. A nem megfelelően kezelt széklet betegséget okozhat. Éppen ezért a felkészülés egyik legfontosabb témája éppen ez. Szerencsére erre született magyar megoldás az alomszék formájában, amit részletezek a 2. Függelékben.

 

  1. Készülj fel a paraziták elleni védelemre:

Ez egy olyan probléma, amiből kifolyólag néhány száz éve fél Európa kihalt a fekete halál (pestis) terjedése miatt. Tetvek és bolhák szörnyű betegségeket terjesztenek. Ez még azoknak is problémát fog okozni, akik egyáltalán nem hagyják el az otthonaikat. A szabadban élő embereknek szembe kell nézni a tetvekkel, bolhákkal, legyekkel, szúnyogokkal, egerekkel, patkányokkal, stb. stb. A természetben számtalan dolgok van, amelyek elriasztják az élősködőket, például: citromfű. De a fokhagymának már a szaga is elriasztja az élősködök egy részét. Jó ötlet, ha a kereskedelemben kapható riasztókat, csapdákat beszerzed és elraktározod.

 

  1. Szerezz be ismereteket a radioaktív sugárzással kapcsolatban és tanuld meg, hogyan védekezz ellene:

A túléléssel kapcsolatban ez a téma a legkevésbé ismert. A társadalmi összeomlás után sok száz atomerőmű mehet a lecsóba. Valamint, több tízezer termonukleáris robbanó fej van elraktározva. A radioaktív port észre se lehet venni, amíg a sugárfertőzés nem vesz le a lábadról. Egy sugárzásmérő beszerzése jó ötletnek tűnik. A radioaktív sugárzással, a sugárzási dózissal, és ellene való védekezéssel kapcsolatos ismeretek elsajátítása rendkívül nagy jelentőséggel bír.

 

  1. Tanuld meg az időjárás előrejelzését:

Az időjárás viszontagságai még napjainkban is sok balesetet, halált okoznak. Primitív körülmények között a kellemetlen időjárási fordulatokra való felkészülés még fontosabb, viszont abban biztosak lehetünk, hogy intézményezett előrejelzés nem lesz. Magunknak kell majd meghatározni, hogy milyen időjárás várható a közvetlen jövőben. Egyszerű barométer beszerzése és az alapismeretek elsajátítása nagyon fontos.

 

  1. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása:

Az egészségügyi ellátás minden bizonnyal minimálisan: bizonytalan lesz, maximálisan: nem lesz elérhető. Nyilvánvaló, hogy önmagunk és társaink ellátása ránk hárul. Elsősegély nyújtásra indulnak tanfolyamok, amiket érdemes kijárni és megtanulni az alapvető fogásokat. Valamint érdemes beszerezni egy elsősegély kézikönyvet és egy elsősegély készletet. Antibiotikumok felhalmozása nagyon jó ötlet, csak úgy, mint azok alkalmazásának a megismerése. Apró vágások, felhorzsolások egészen biztos mindennapiak lesznek, jó ötlet felkészülni rájuk.

 

  1. Ismerkedj meg a táplálkozás tudománnyal.

Ásványi anyagok, de különösen vitaminok hiánya nem vicc. Gondolj csak a C-vitamin hiányra, a skorbutra, ami a végén halálhoz vezet. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak a kalóriákra gondolnak. Jó lehet az emberi szervezetnek számtalan vitaminra és ásványi anyagra is szüksége van. Ezeknek a beszerzése és elraktározása jó ötletnek bizonyul.

  1. Tartsd a tested hőmérsékletét az optimális szinten.

Az emberi test hőmérsékletét a lehető legpontosabb az optimális szinten kell tartani. Túl hidegben, vagy túl melegben lenni nem csak kellemetlen, de erősen igénybe veszi a szervezetet, ami betegségek könnyebb megkapását jelenti. Az emberei testhűtéséhez sok víz szükséges, a melegen tartásához pedig sok kalória kell. Készülj fel megfelelő meleg öltözékkel, takarókkal. Találj hűvös helyet, ahová visszahúzódhatsz, meleg idő esetén. Alapkövetelmény, hogy lakóhelyedre ne tudjanak behatolni az időjárás elemei. A hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalókat el kell sajátítani, a leendő lakhelyedet fel kell készíteni. Ha szabadban vagy, egy alkalmas búvóhely kialakítása életmentő lehet.  

 

 22. Hogyan gyújtsunk és tartsunk életben tüzet:

Őseink túlélésének legfontosabb záloga a tűzgyújtás és a tűz égve tartásának képessége volt. Tűz kell a főzéshez, a vízmelegítéshez, fertőtlenítéshez és világításhoz. Öngyújtóval, gyufával meggyújtani a tűzet az egy dolog, de táplálni és életben tartani, az egy másik dolog. Sokan nem gondolják át, hogy a tűz a búvóhelyet, hajlékot fel is gyújthatja. Arra is emlékezni kell, hogy bizonyos, mérgező füstgázt termelő anyagokat nem szabad égetni. Aztán az is téma, hogy a tűznek olyannak kell lenni, amit messziről ne lehessen felfedezni, mert a tűz éhes embernek azt jelenti, hogy ott ÉTEL van. Legtöbben úgy gondolják, hogy a tűzzel kapcsolatban mindent tudnak, ami nem így van.

 

  1. Vízkinyerés és tisztítás:

Vízzel kapcsolatos ismeretek a túlélési lista első helyén szokott állni, mert a legfrontosabb. Élelem nélkül napokig, víz nélkül csak órákig lehet életben maradni. Az emberek nagy része úgy gondolja, hogy a csapból mindig fog folyni víz. A másik vízzel kapcsolatos hiba a szükséges mennyiségről és annak súlyáról való elfelejtkezés. Távolabbi helyről való vízcipelés nem csak fáradtságos, de adott esetben veszélyes is, ha akkor éppen tanácsos lenne házon belül maradni. Emlékezni kell arra, hogy hacsak nem egy forrásból szerezzük be a vizünket, a rendelkezésünkre álló vizet tisztítani kell. Ezért vagy megbízható szűrővel kell rendelkezni, vagy pedig fel kell forralni, amihez viszont tűzre van szükségünk. Ivás mellett szükség van még vízre dehidrált ételek felvizezéséhez (tojás és tejporok), valamint tisztálkodáshoz. Máskülönben az emberi test életben tartásához is kell egy bizonyos mennyiségű víz, ami 1-2 liter között van. A vízszükséglet terén gyakori hiba az alul kalkulálás.

 

  1. Tanuld meg az élelmiszer termelést vagy gyűjtést:

A felhalmozott élelmiszer egyszer el fog fogyni, ezért előbb vagy utóbb szükség lesz arra, hogy saját szükségletünket megtermeljük és/vagy megtaláljuk. Sokan már tesznek el magokat és készülnek az önellátásra tényleges kipróbálásokkal. Az élelmiszer termelés azonban nem egyszerű, szükség van szakismeretre és tapasztalatra. Éppen ezért jó ötlet előre kipróbálni a lehetőségeket. Figyelembe kell venni a termeléshez szükséges vízmennyiséget, a trágyázás lehetőségeit, valamint az élősködök, gombás fertőzések okozta károk elkerülését. Ne feledjük, hogy se műtrágyára, se peszticedekre, se fungicidekre nem lehet számítani. Ezen kívül éhes emberek, ha meglátják a termelést, meg fogják kísérelni a lopást. Éppen ezért a vadászó és gyűjtögető életmódot érdemes megfontolni, mert a termés 24 órás őrzésének a megszervezése nem könnyű dolog.

 

  1. Készülj fel az önvédelemre, és légy rá alkalmas:

Ehhez természetesen szükség van egy lőfegyverre, aminek meg kell tanulni a kezelését, és elszántnak kell lenni a használatára. Sokan úgy gondolják, hogy késsel, nyíllal és más eszközökkel eredményesen meg tudják magukat védeni, lőfegyverrel szemben. Ez természetesen nincs így. A lőfegyver gyors és nagy hatótávolságú. Még az igen szerény 0,22-es Flobert puska is képes megállítani egy betolakodót. Sokan úgy érzik, hogy nem képesek elsütni egy puskát élő emberre, de ez az érzés hamar elmúlik, amikor komoly fenyegetéssel áll szemben. SHTF után senki se érezheti magát biztonságban, éppen ezért, ha nem lőfegyver, akkor valamifajta önvédelmi eszközre feltétlenül szükség van: gázspray, gázpisztoly, gumibot, sokkoló. Ezekkel azonban gyakorlatozni kell, hogy amikor szükség lesz rá, idő vesztesség nélkül alkalmazni tud.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3692) Alkohol

Tibor bá’ fordítása online

 

Nemrég tudtam meg, hogy iszákos nemzet vagyunk. Az egy emberre eső (csecsemőt a haláltusát vívó aggastyánig) éves magyar fogyasztás 14 liter 96 %-os alkoholnak felel meg. Nem tudom, személy szerint te mennyit iszol, de egy angol egészségügyi portáltól a következők tudhatók meg:

30 másodperccel az első korty alkohol tartalmú ital után az alkohol megérkezik az agyba. Az agy által végzett vezérlés (utasítások az egyes testrészekhez) lelassul. Ezért romlik a reflex, a logikus gondolkodás, kihagy a memóriaképzés (Ezért nem emlékszel másnap semmire).

Az alkohol folyamatosan gyilkolja a sejteket. Romlik a gondolkodás, a tanulás, és az emlékezés. Ugyancsak romlik a test hőmérséklet szabályozása, valamint a mozgás koordinálása (ezért tántorognak a részegek).

Az agy munkájában az alkohol által okozott lelassulás álmossá tesz, tehát könnyen elbóbiskolsz, de az alvásod nyugtalan. Az alkohol lebontása után reggelre a szervezet hánykódik, forgolódik. A kialvást biztosító REM (gyors szemmozgás) alvás nem áll be. Ilyenkor jönnek a rémálmok és a gyakori fürdőszoba látogatás.

Az alkohol izgatja a gyomor nyálkahártyáját, ami beindítja a gyomornedv képződést. Egy idő után ez émelygést okoz, illetve hányást válthat ki. Több éves ivás után fájdalmas sebek keletkeznek a gyomorban, amit gyomorfekélynek nevezünk. Az állandóan jelenlévő gyomornedv étvágytalanságot okoz. Ebből következik a szükséges tápanyagok felvételének hiánya, mert a részeges ember nem eszik rendesen.

Az alkohol irritálja a vékony- és a vastagbelet. Ez folyamatos hasmenést okozhat. A folyamatos irritáció nem akadályozza meg, hogy sav jusson a nyelőcsőbe.

Az agy olyan hormont nyom a véráramba, ami megakadályozza, hogy a vese túl sok vizeletet válasszon ki. Alkohol hatására ez a szabályozás megszűnik, ami állandó vizeléshez és dehidráláshoz vezethet. Több éves ivás után a vesére háruló nagyobb munkavégzés tönkre teheti a vesét.

A máj bontja le a szervezetbe kerülő alkoholt. Közben rengeteg méreganyaggal találkozik. Egy idő után a máj nem győzi a munkát, elzsírosodik. A felesleges zsír miatt csökken a vérátfolyása, ami kevesebb vért jelent, elhalnak a májsejtek. Beáll a Cirrozis, aminek a vége a halál.

Közben, az alkohol megtámadja a hasnyálmirigyet is. Csökken az inzulintermelés. Ez eredményezhet cukorbetegséget, illetve hasnyálmirigy rákot.

Alkohol hatására kitágulnak az erek, ezáltal több vért kap a bőr. Ebből következik a kipirulás, és ezért érzi az ittas ember, hogy melege van, de csak rövid ideig. A nagyobb véráramlás lehűti a testet, esik a test belső hőmérséklete. Hosszútávon az iszákosság megemelik a vérnyomást. Ez stressz hormon kibocsátásával jár, amelyek összehúzzák az ereket, ami arra készteti a szívet, hogy erősebben nyomja a vért. Állandó jellegű magas vérnyomást okozva.

Senki se gondolja, hogy a megfázás összefügg az alkohollal, pedig ez nem lehetetlen. Az alkohol csökkenti az immunrendszer működését. A test nem állít elő annyi fehér vérsejtet, amennyire szükség van. Ebből következik, hogy 24 órával a lerészegedés után könnyebben betegszel. Hosszútávon a rendszeres alkohol fogyasztók könnyebben kapnak TBC-t, mellhártya gyulladást.

A hormonok irányítják a test működését, beleértve a szex gyakoriságát, vagy hogy milyen gyorsan emésztjük meg az ételeket. A zavartalan működéshez a hormonoknak megfelelő arányban kell termelődni, de az alkohol ebbe belezavar. Nők esetében rendszertelenné teheti a menstruációt, megakadályozhatja a teherbe esést. Férfiak esetében beleszólhat az erekcióba, csökkentheti a spermaszámot, zsugoríthatja a heréket, növelheti az emlő kezdeményt.

Az alkohol ronthat a halláson, bár senki se tudja hogyan. Lehetséges, hogy a fültől származó jelek feldolgozását akadályozza meg. Vagy, lehet hogy a belsőfül szőröcskéit károsítja. Iszákos embereknek rossz a hallása.

Nagyivók kalcium szintje alacsonnyá válik, ami az összezavart hormonháztartással elősegíti a csontritkulást. A ritka csont (oszteoporozis) könnyen törik. Az alkohol összezavarja az izmokat. Idővel a részegesnek kevesebb izomtömege, és kisebb ereje lesz.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3691) Összeomlás?

Tibor’ bá fordítása online

2021. A 89. év

Forrás: RT

Az egyik kínai közmondás szerint „érd meg az érdekes időket”. Kevesen kételkednek abban, hogy jelenleg érdekes időket élünk. Nagy változások előtt áll a Világ. Nem kevesebbről van szó, mint az Amerikai Birodalom összeomlásáról.

Amerika olyan történelmi „korrekción” megy keresztül, mint amin a Szovjetunió ment át 30 évvel ezelőtt. Ez utóbbinak szembe kellett nézni a valósággal, vagyis, hogy a politikai és gazdasági rendszere nem fenntartható. (Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szocializmus nem fenntartható, mert a Szovjetunió végzetesen eltért a szocialista eszméktől olyasmi felé, amit állam kapitalizmusnak lehetne nevezni.)

Különben pedig, egyszer minden birodalom megszűnik létezni. A történelem teli van birodalmak maradványaival. Mért lenne ez másképp az Amerikai Birodalommal? Nincsen. Kizárólag az arrogáns „amerikai kivételezettség” csapja be magát a valóság észlelése helyett.

Érdekes felfigyelni arra, hogy a politikusok és az amerikai média miként tagadja a amerikai krízis kibontakozását.

Ez részben láthatóvá válik a „Russiagate” hangoztatásánál. Oroszországot vádolják az amerikai politika és társadalom destabilizálásával, elfedve ezzel Amerika belső rothadását.

Egyesek nem értenek egyet az „Amerikai Birodalom” kifejezéssel. Pedig több mint 100 országban kiépített, több mint 1000 katonai támaszpont elég jó bizonyíték a birodalom létezésére.

A II. világháború óta eltelt hét évtized alatt a „Pax Americana” volt a neve az Amerika által fenntartott globális rendszernek. A dicsekvő elnevezés mögött húzódó valóság messze volt a békés létezéstől. A birodalom fenntartása érdekében, Amerika több tucat háborút vívott, közvetetten okozott konfliktust és gyilkos felfordulást valamennyi földrészen (Ausztrália kivételével). Az úgynevezett „globális rendőrség” sokkal inkább „globális gengszterség” volt.

Most viszont az Amerikai Birodalom imbolyog a Kína és Oroszország, valamint más feltörekvő országok által vezetett több pólusú világban.

Amikor az amerikai vezetők panaszkodnak, hogy Kína és Oroszország „átalakítják a globális rendet”, tulajdonképpen azt árulják el, hogy Washington által feltételezett, saját érdekeit képviselő hegemónia a végéhez közeledik.

Ahelyett, hogy elfogadnák a megszűnést, agresszíven ellenállnak Kína és Oroszország befeketítésével, mintha azok fejlődése törvénytelen lenne. A fájdalmas vesztes klasszikus reakciója.

Szóval, mi árulkodik arról, hogy Amerika valóban az összeomlás felé tart?

Az amerikai aranykornak már rég vége van. A valaha rendkívül produktív rendszer már csak árnyéka korábbi önmagának. A társadalmi szegénység növekszik, miközben egy abszolút kisebbség pofátlanul gazdagodik, amik biztos jele annak, hogy a valamikor kolosszális amerikai gazdaság krónikusan haldoklik. Az ország 20 billió (2×1018) dollár nemzeti adóssága egy másik jele a krónikus sorvadásnak.

Az amerikai kapitalizmus nemzeti büszkeségét felváltotta a globális kapitalizmus, vagyis az amerikai nagyvállalatok gyártó egységeiket áthelyezték oda, ahol olcsó a munkaerő és kedvezőbb az adózás. Innen nincs visszaút az aranykorba, függetlenül attól, hogy Trump elnök hányszor, és milyen gyakran mondta, hogy „Amerca First”.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3692) Áram nélkül és a puszta valóság. 

 

https://index.hu/kulfold/2021/11/07/ausztria-energiavalsag-b-terv-fegyveres-erok-aramszunet/

Tibor bá’ fordítása online

 

Ausztria már felkészül az áram nélküli életre. Ehhez hozzátenném az alábbi amerikai anyag fordítását. Olvasd át és legalább gondolatban készülj fel rá.

– Áram nélkül a Vízmű nem tud vizet szivattyúzni a hálózatba. Víz nélkül az emberi szervezet 24 órán belül dehidrál. A dehidrálás nagy szenvedés mellett maximum 72 órán belül halálhoz vezet.

– Víz nélkül a vécék nem működnek. Hol tudsz székelni, és mit tudsz tenni a széklettel? SEMMIT

– Városokban rendszerint nem lehet vízhez jutni, hacsak nincsen folyó vagy tó a közelben. Víz nélkül a legjobb körülmények között se lehet 3 napnál tovább élni.

– Piszkos, szennyezett víz fogyasztása minimum hasmenést okoz, ami a dehidrálódási folyamatot felgyorsítja.

– Víztisztításhoz szűrőre vagy más eszközre van szükség. Esetleg forralásra, amihez üzemanyag szükséges.

– A társadalom vízellátása egy erősen sebezhető rendszer. Áramhiány vagy cyber támadás használhatatlanná teheti.

– Egyetlen esemény, egyéb események sorozatát indíthatja be, aminek következtében majd minden lerobban.

– Egyetlen, látszólag jelentéktelen esemény rettenetessé válhat, utóhatása szétterülhet, aminek súlyos következményei lehetnek.

– A Világ gazdasága úgy össze van fonódva, hogy amikor egy ország gazdasága összeomlik, az mindenre kihat.

– Ha nincs, a háztartásodban élelmiszer tartalék az azt jelenti, hogy amikor az üzletek egy bizonyos helyzetben kiürülnek, számítani lehet, hogy hosszabb időre nem lesz élelmiszer utánpótlás. A tapasztalat azt mutatja, hogy az üzletek kiürítése percek alatt bekövetkezhet.

– Gondold át, mit jelent, hogy éhes vagy, és milyen éhes lehetsz, hogy bármit megegyél.

– Szükségállapot bejelentése után az összes üzlet bezárhat.

– Vésd a fejedbe, hogy „beindulás” után nem fogsz tudni semmit venni, pláne hitelkártyával.

– Gondold át milyen összetett az élelmiszer és ivóvíz ellátás. Ha bárhol bármit kiütnek ebből a rendszerből, semmi se jut el az emberekhez.

– Csak egy apró kérdés: milyen lesz az életed vécépapír nélkül?

– Vésd a fejedbe, hogy világítás nélkül éjszaka sötét van, mint a bányákban. A látótávolság nulla.

– Semmilyen kommunikáció nem lesz, kivéve rádión keresztül történő központi utasítások a szükségállapotról, amennyiben lesz elemed a rádióhoz.

– A rövidhullámú amatőr rádiókon kívül minden információ a kormánytól fog érkezni teli propagandával és hazugságokkal.

– Elektromos áram nélkül – gondold át – nem fogsz tudni melegíteni, ha fázol, bekapcsolni a légkondit, ha meleged van. És ezen a helyzeten nem fogsz tudni változtatni.

– Utazás, helyváltoztatás gyalog vagy kerékpáron fog történni, mert nem lesz üzemanyag és az utakat lezárhatják.

– Készülj fel rá, hogy az otthonodon kívül minden mozgás nagyon veszélyes lehet, mivel a helyváltoztató emberek célponttá válnak.

– A felkészületlenek el fognak tűnni, mert nem lesznek tartalékaik.

– A felkészületleneknek tudomásul kell venni, hogy a kormány egyénileg nem fog törődni velük. Valószínűleg semmi segítséget nem fognak kapni.

– A felkészületleneknek meg kell érteni, amikor arról van szó, hogy „nincs élelmiszerük”, nem azt jelenti, hogy nélkülözniük kell kedvenc ételeiket. Azt jelenti, hogy egyáltalán, semmilyen élelmiszerük nem lesz.

– Fel kell figyelni a tényre, ha olyan szerencsés vagy, hogy csapvíz áll a rendelkezésedre, hideg vízben kell fürödnöd és mosakodnod, mert a vízmelegítés üzemanyag hiányában nem lesz megoldható.

– Meg kell érteni azt, hogy nagyon furcsa és totálisan váratlan dolgok történhetnek, amit csak tovább ront, ha semmi önvédelmi eszköz se áll a rendelkezésedre, vagy nem tudod kellően kezelni.

– Élelem és víz nélkül kénytelen leszel idődet ezek utáni keresgélésre fordítani.

– Meg kell érteni, hogy a kellemetlenség sokszoroséra nő élelem, ivóvíz, és más szükséges dolgok hiányában, amelyek beszerezhetőségét korábban természetesnek vettünk.

Tibor bá’: A szagtalan száraz vécé megvalósítandó, mert a vízöblítés rengeteg vizet emészt fel.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3690) Még egy vidám vasárnap

Tibor bá’ online

 

Szőke nő viccek

 

2021. A 89. év

A szőke nő egy hét alatt hatodszor nézi meg ugyanazt a filmet. Ez már a tulajdonosnak is feltűnik, odamegy hozzá, és megkérdezi:

  • Hölgyem, önnek úgy tetszik ez a film, hogy naponta megnézi?
  • A film vacak, de van egy jelenete, amelyben egy jóképű pasi épp fürdeni készül, és abban a pillanatban, mikor az utolsó ruhadarabját is ledobja, egy gyors vonat száguld el előtte.
  • Na és?
  • Azért nézem meg mindennap, mert hátha egy napon késik az a gyorsvonat.

 

  • Gratulálok! Hölgyem, van egy rendkívül jó hírem: ön terhes!
    Mondja a nőgyógyász a szőke nőnek.
  • Doktor úr – Kérdez vissza a hölgy – mondja, biztos, hogy az enyém az a gyerek?

 

Két szőke csaj ül az autóban, az egyik vezet. Egyszer csak megállnak.

  • Hé, miért álltál meg? – kérdezi az egyik.
  • Mert kifogyott a benzin.
  • De ügyes vagy, hogy észrevetted, én biztos továbbhajtottam volna!

 

A moziban épp elkezdődik a film, amikor a sor közepén egy szőke nő feláll, és sűrű bocsánatkérések közepette elkezd kievickélni a sorból. Az egyik néző megkérdi tőle:
– Mi az, miért megy ki, most kezdődik a film!
– Mert pont az előbb mondták be, hogy kapcsoljuk ki a mobiltelefonokat, én meg az enyémet kint hagytam a kocsiban

 

Szőke nő beszélget a barátnőjével:
– Olyan boldog vagyok a 3 gyerekemmel! – mondja a szőke.
– Nem akarsz még egyet? – kérdezi a másik.
– Nem, mert azt olvastam, hogy a világon minden negyedik gyerek kínai!

 

Szőke nő a lottózóban:
– Ez milyen játék ?
– El kell találni 5 számot…
– És milyen messziről

 

Két szőke nő beszélget:
– Te szűz vagy még?
– Nem, én világ életemben mérleg voltam

 

Bemegy a szőke nő a könyvtárba, és jó hangosan odaszól a könyvtárosnak:
– Kérek egy hamburgert és egy adag sült krumplit!
Mire a könyvtáros megbotránkozva:
– De hölgyem, ez egy könyvtár.
Erre a szőke:
– Jaj, bocsánat!
Majd suttogva:
– Kérek egy hamburgert és egy adag sült krumplit

 

Szőke nő egy gyerekkel a karján bemegy a gyerekorvoshoz:
– Szeretném megméretni a kisbaba súlyát! – mondja.
– Sajnos, a babamérlegünk elromlott, de van egy másik módszer: az anyuka megfogja a babát, feláll a felnőtt mérlegre, majd leteszi a kisbabát és megmérjük az anyuka súlyát külön is, a kettő különbsége adja meg a kisbaba súlyát.
– Ó, ez nálam sajnos nem fog működni – mondja a szőke. – Én nem az anyukája vagyok, hanem a nagynénje

 

Megy az utcán a szívhalál és az agyhalál. Azon vitatkoznak, hogy melyikük az erősebb. Azt mondja a szívhalál:
– Látod ott azt a férfit? Ennyit csinálok (csattint egyet) és a férfi összeesik.
Erre az agyhalál:
– Ez semmi, ezt nézd. Látod ott azt a szőke nőt? Figyelj!
Csattint egyet, kettőt… de semmi.

 

Két szőke nő beszélget:
– Képzeld, ma elvégeztem a terhességi tesztet…
– Húú… és nagyon nehezek voltak a kérdések?

 

Megy haza a szőke nő az autóvezetői vizsga után. A férje gúnyosan kérdi:
– Na, meghúztak?
– Ketten is, de legalább megvan a jogsim

 

A nőgyógyászhoz hasi fájdalmakkal érkezik a szőke nő.
– Kisasszony, Ön aktív szexuális életet él?
– Nem, doktor úr, én mindig csak hanyatt fekszem az ágyon – feleli a lány.
A vizsgálat aztán kideríti, hogy a lány terhes.
– Hölgyem, ön kismama lett. Tudja ki az apa? – kérdi a doki.
– Nem, árulja el, ki az!

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3689) Hogy lettem (majdnem) textiles

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

2021. A 89. év

Apám a háború alatt textil nagykereskedő lett, nem lebecsülendő protekció igénybevételével. Mivel a háború után úgy gondolta ezt a tevékenységet élete végéig folytathatja, belőlem textilest akart nevelni. Apám, a nagy gondoskodó, 1947. augusztus végén azt mondta menjek el a Markó utca 20-ba és iratkozzak be.

Másnap reggel magamhoz vettem az első nyolc év bizonyítványát és elmentem a frissen kreált textilipari technikumba. Mivel, még iskola szünet volt, az épületben nem volt senki csak a pedellus, akit Béla bácsinak hívtak, és aki feleségével együtt az iskolaépületben kialakított szolgálati lakásban lakott.

Béla bácsinak elmondtam miért jöttem, aki gyakorlatilag kiröhögött. Közölte velem, hogy májusban zárják le a jelentkezést, és júniusban vannak a felvételi vizsgák. Viszlát, jövő júniusban.

A frissen kialakított technikusi hálózat nagyon népszerű volt. A kormánynak az volt vele a célja, hogy a régi, reakciós mérnököket fel tudja a fiatal, friss, és vélhetően már szocialista szakemberekkel váltani. Apámnak fel kellett volna ébredni, és észlelni, hogy hatalmas társadalmik átalakulás van folyamatban, de még arról se tudott, hogy a termelés könnyű- és nehéziparra volt osztva nagyon eltérő fizetésekkel. A könnyűben fele annyi volt mint a nehézben, és a textil könnyűipar volt.

Este apámmal közöltem a helyzetet, aki fel volt háborodva, hogy merik keresztül húzni a számítását. Felhívta barátját, Fenyves Lajost, akit az ostrom alatt bújtattunk, és aki a Kommün idején Budapest főkapitány helyettese volt, és most újra ezredesi rendfokozattal a rendőrség állományába került. Szóval, másnap ketten elmentek a technikum igazgatójához, hogy ez mégiscsak abszurdum, egy régi elvtárs keresztfiát (ez nem volt igaz) nem veszik fel. A végeredmény? Nem vettek fel. Nagyobb protekció kellett volna.

Később kiderült, hogy mivel ekkor voltak az úgynevezett „koalíciós idők” a pártok iskolai képviselői annyi gyereket helyezhetek be amilyen arányban szavazatot kaptak a választások alkalmából. Apám a parasztpárt tagja volt, sőt rajta volt a választási listán (gondolom valahol a vége felé) és fel kellett volna venni a kapcsolatot Nyári tanár úrral, aki a parasztpártot képviselte, csak erről nem tudott. A lényeg, hogy a felvételről lecsúsztam.

Egy éven át egy közgazdasági gimnáziumban hülyéskedtem, hogy valamivel mégis el legyek foglalva. Mivel tudtam, hogy ez csak ideiglenes, év végén 5 tantárgyból megbuktam. Viszont júniusban elmentem a felvételi vizsgára. A felvételi vizsga két részből állt. Az egyik tulajdonképpen egy több oldalas intelligencia teszt volt, amit a tantermekben végeztünk. A másik, amit a műhelyekben végeztünk különböző technikai felkészülést hivatott mérni. Az intelligencia tesztet természetesen kimagasló sikerrel végeztem, mert az agyam erre van behuzalozva. A műhelyekben érdekes dolgok voltak, például elénk raktak egy fadobozt, amikben különböző méretű csavarok és anyák voltak. A feladat az volt, hogy az anyákat kapassuk rá a csavarokra. Amikor minden anya a helyén volt megnyomták a stoppert és beírták a nevünk mellé hány másodperc alatt oldottuk meg a feladatot. Mivel a biciklimet állandóan szereltem, és volt egy Märklin építő készletem is, az ilyen feladatok nem jelentetek akadályt. Ja igen, és azt is megnézték, hogy nem vagyunk-e színvakok.

A lényeg az, hogy ragyogóan szerepeltem és természetesem felvettek. A több mint 800 jelentkezőből két 30-as létszámú osztályt hoztak létre. Csak aztán olyan sok protekciós volt, hogy később kénytelenek voltak megnyitni egy harmadik osztályt is, ahová csupa hülye, de protekciós került be. Ez meg is látszott az eredményekben.  Nyári tanár úrtól két évvel később tudtam meg, hogy ha nem feleltem volna meg, ő akkor is betett volna, de erre nem lett szükség.

Hogy velünk kísérleteznek az egyértelmű volt. Második osztályban felkeverték a tanulókat. A korábbi 3 vegyes osztályból csináltak egy fiú osztályt, egy leány osztályt és egy vegyest. Harmadikban ezt visszacsinálták. Első osztályban angol volt az idegen nyelv, másodiktól ezt felváltotta az orosz. Másodikban az eredetileg 1-5 érdemjegyeket megváltoztatták 1-7 érdemjegyekre, amit harmadikban visszacsináltak.

Első osztályban vezették be a fakultatív (önkéntes) hitoktatást. Az osztály fele nem kért a hittanból. Hittanórán a nem kérők (például én) az udvaron játszottunk. A tanteremben a katolikusok maradtak a létszámuk miatt. A zsidók, reformátusok, evangélikusok a paptanáraikkal elmentek a környező eszpresszókba, cukrászdákba órát tartani. Ez fél év után teljesen el lett hanyagolva. A következő évre a fakultatív hitoktatás magától kimúlt.

Az anyag óriási volt. Első osztályban 16 tantárggyal indultunk plusz heti 8 óra műhelygyakorlat. Az általános géptan mellett bejött a textil, ami önmagában hatalmas tudás elsajátítását jelenti. Ráadásul, mivel a textil, mint az első iparág, Angliából indult ki, az angol számolást is meg kellett tanulni. Ugye Angliában a metrikus rendszert nem ismerik, vagyis szakszámtan keretein belül ezzel is meg kellett birkózni. Aztán a textilipar élesen fel van osztva fonásra, szövésre, hurkolásra, mindez pamut és gyapjú, valamint műanyag fronton. Aztán a félkész terméket alávetik a vegyészeknek. Ezek elmélete mellett meg kellett tanulni a megfelelő gépek kezelését is. A szaktanárok leadták az anyagot, amit aztán számon kértek. A fél osztályt meg kellett volna buktatni, de nem tették, mert a „lemorzsolódás” kapitális bűnnek számított. Az utolsó évben rájöttek, hogy hülyék voltak, és újra fel lettünk osztva két osztályra: szövők és fonókra.

Aki bírta a tempót abból valóban jó szakember lett. Melbourne-ben a technikumi diplomát elfogadták két évfolyam egyetemnek. De nem volt kegyelem, szakma mellett nem felejtették el az ideológiát se „Társadalmi ismeretek” illetve „Politikai gazdaságtan” tantárgyak keretein belül.

A kísérleti jelleget jól tükrözi az iskola elnevezése, ami felvételkor „18. számú Ipari Gimnázium Textilipari Tagozat”. Harmadikra „1. sz Textilipari Technikumra” változott. Negyedikre pedig „1. sz. Textilipari technikum fonó- szövő- hurkoló tagozattal” elnevezés alá került.

Diplomázás után a végzősök fele tovább ment a Műszaki Egyetemre. Én nem, mert apám szerint „a család anyagilag nem engedheti meg magának”. Hogy ösztöndíjjal mehettem volna, az nem képezte megfontolás tárgyát.

Akik nem tanultak tovább, azoknak ki volt tűzve egy jegyzék a faliújságra, amiből meg lehetett tudni, kinek hol kell jelentkezni munkára. Hogy mi szerint döntöttek azt nem tudom. Én a Szabadság-hegy tetején laktam, tehát kiküldtek Erzsébetre. Oda másfél óra, haza másfél óra.

A Magyar Gyapjúfonóban felevettek, de hamar kiderült, hogy semmi szükség rám. Négy hónap munka után egy hajnalban jött értem egy rendőr, aki elvitt a Markó utcába. A sors iróniája, hogy a volt iskolámmal szembe. Börtön után jött a katonaság. A katonaságból tisztességesen kivettem a részem 3 teljes évvel. Katonaság után jött 56 és Ausztrália. Összegezve, 4 évi tanulás után 4 hónap munka a szakmámban, nem kifejezetten jó hatásfok. Aztán további 5 év és lett még egy textil fellángolás, de ez egy teljesen másik történet.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3688) Milyen forrón eszik a kását?

Tibor bá’ szerkesztett fordítása, amit E-mailben elküld a VIP előfizetőknek

 

When is a Blue Ocean Event Going to Happen? Some Volumetric Predictions

 Szerző: Eliot Jacobson PhD

2021. A 89. év

For those who aren’t paying attention, one of the most catastrophic consequences of climate change is the impending “blue ocean event” or “BOE” (with thanks to Paul Beckwith for this terminology).  A BOE is defined to be when the Arctic Ocean is covered by less than 1 million square kilometers of ice (the “extent” of the ice is < 1M square km). There are many different media posts about the consequences of a BOE. If you want some basic information, I recommend the YouTube video “Blue Ocean Event. Game Over?” in the “Just Have a Think” channel.

There are three different measurements that are used for consideration of the loss of Arctic sea ice.  The first and most commonly used measurement is “extent.”  (all definitions from Wikipedia), defined as follows:

Sea ice extent is the area of sea with a specified amount of ice, usually 15%. To satellite microwave sensors, surface melt appears to be open water rather than water on top of sea ice. So, while reliable for measuring area most of the year, the microwave sensors are prone to underestimating the actual ice concentration and area when the surface is melting.”

Next, the “area” of Arctic sea ice is computed by looking at areas of the Arctic that actually have ice.  This is not considered as reliable as extent because determining what is ice on a pixel is, um, challenging.

To estimate ice area, scientists calculate the percentage of sea ice in each pixel, multiply by the pixel area, and total the amounts. To estimate ice extent, scientists set a threshold percentage, and count every pixel meeting or exceeding that threshold (15%) as “ice-covered.” 

Finally, the measurement that I find most significant, but the hardest and most unreliable to compute, is the total volume of Arctic ice.

“There are no Arctic-wide or Antarctic-wide measurements of the volume of sea ice, but the volume of the Arctic sea ice is calculated using the Pan-Arctic Ice Ocean Modeling and Assimilation System (PIOMAS) developed at the University of Washington Applied Physics Laboratory/Polar Science Center. PIOMAS blends satellite-observed sea ice concentrations into model calculations to estimate sea ice thickness and volume. Comparison with submarine, mooring, and satellite observations help increase the confidence of the model results.”

Most of the great graphics, charts & predictions for a BOE are based on Arctic ice extent. I made such a chart recently and posted it to Twitter.  My prediction, based on the trendline, was a BOE before the year 2060.

I also noted that those who were predicting an ice-free Arctic by 2020 had good short-term evidence.  If you look at the graph starting at 2009 and ending in 2012, you see what looks like an exponential decrease in extent.  The trendline for those four years is shown in red.

I was trolled in that Twitter post for not using all the data (I just considered the annual minimum, not all ice extent numbers).  There is at least one celebrity YouTuber who likes to make predictions for when a BOE will happen — typically he says in the next 3 years or less.  People who follow typically also believe in so-called near-term human extinction (NTHE).  I am on the fence about this idea, so I tend to consider these views to be outliers but not necessarily untrue.  However, that troll inspired me to look at making a BOE prediction in a different way.  In this post, I am going to share a few predictions for an ice-free Arctic based on the less reliable but more compelling volume data.

First, the following chart gives the Arctic Minimum Sea Ice Volume (in 1000 cubic kilometer units).  I’ve also include a linear trendline.  This minimum occurs in mid-September each year.

This chart seems to indicate an ice-free Arctic by 2030. But short term trends tell a different story.  For example, the last 10 years has been nearly flat.  So, has the volume stabilized or are we going to run out of ice by 2030?  Hard to tell for sure, but this chart scores one point for a BOE happening by 2030.

Next, we will look at the Arctic Average Sea Ice Volume (again in 1000 cubic kilometer units).   This average is over the entire year.  This chart gives a sense for how fast the Arctic is losing its ice, but does not necessarily make a good BOE predictive tool.

The average amount of Arctic ice is steadily dropping, well, that is up to 2013 again.  Average ice volume has been relatively stable since then, although a new “minimum average” was hit in 2017 (12,890 km^3).  When the average amount of ice hits zero, that must correspond with a fully year-around ice-free Arctic.  Extending this trendline way out there, that year is about 2070.  So — one point for an ice-free Arctic by 2070 (which corresponds to a BOE 10 years earlier, in 2060).  That said, if a BOE event occurs by 2030, the impact will be non-linear and a completely ice-free Arctic should occur within about a decade.

Now, what about maximum ice volume?  This maximum volume usually occurs in April.  Here is the chart.

What this chart indicates if you extrapolate out the trendline is that there should be some measurable quantity of ice remaining year-around in the Arctic through 2100.  I also note that the “minimum maximum” happened in 2017 (20,664 km^3). But again, a BOE by 2030 will completely change this chart.  A BOE will bring a catastrophic increase in ocean heating. This, in turn, will create a sharp downward break in maximum volume.

Finally, what I consider to be the most telling way to make a prediction for a BOE — the percentage of existing ice that is melting each year.  We are simply asking for the percentage of  ice that was there at the April maximum that has melted by the September minimum.  If 100% melts, that’s beyond a BOE — it means no ice at all in the Arctic, not just less than 1 million square kilometers.  For that reason, I will conservatively estimate  that when the melt percent gets beyond 95%, a BOE will occur.

This chart puts the trendline above 95% by about the year 2040.  So, score one point for a BOE by 2040.

Looking more closely at this chart, it shows that the Arctic melt rate of the previous decade flattened out during the period 2012-2021. But, GHG emissions continued to grow over this decade, arctic amplification accelerated, corporate-industrial civilization boomed and global temperatures continued to rise.  It is just a matter of time before the melt gets back on track.

Final score:  1 point for 2030, 1 point for 2040, 1 point for 2060, with a completely ice-free Arctic happening within 10 years after the initial BOE.  Averaging things together, the year 2043 is my volumetric BOE over/under.

Look — things are bad.  They are really bad.  I am not sure what climate catastrophe in particular is going to be the big one, but it doesn’t matter.  There is no prize for predicting the first BOE or for having the AMOC be the big one, or whatever.  What matters is the suffering along the way.

Please do everything you can to be kind, be generous as much as you are able and be of service.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3687) Végszó

Tibor bá’ online

 

2021. A 89. év

Kiderült, ha nem akarunk tévedésbe esni, akkor állandóan szem előtt kell tar­tanunk:

  1. Az ember agya predesztinált a hitre.
  2. Az embert a tudás elnyerésében akadályozza hite.
  3. Annak, aki törekedni kíván az igazság megismerésére, tudatában kell lennie, hogy a hit irracionális és akadályozni fogja a tények helyes ­értékelését.

Nézzük, hogyan foglalható ez össze: az Isten létezését firtató kérdés nem megválaszolható. Viszont az Istenbe vetett hit és annak vallásos megjelenése magukon hordozzák az emberi kéz és a társadalmi kultúrák összes ismertetőjegyét. Más szavakkal, az ember teremtette Istent és nem fordítva. Különben pedig Isten filozófiailag lehetetlen, tudományos és kozmológiai szempontból pedig szükségtelen.

Ezzel azonban agyunk „bűnlajstroma” nem merül ki. Az emberi agy nemcsak hinni szeret, van neki sok más preferenciája is. Ezek közül, esetünkben, említésre érdemes még az a tény, hogy agyunknak, ha úgy tetszik a pszichénknek, van egy belső késztetése, mert szeret ott is aritmetikai „eredményt” észlel­ni, ahol pedig nincs. Ennek az állításnak többszörösen kivizsgált alapos oka van. Számtalan kísérletet végeztek azonos eredménnyel. Nézzünk egy ilyet.

A kísérleti alanyoknak találomra megadtak hat darab kétjegyű számot, amik között nem volt semmi összefüggés, de ezt a tényt a kísérlet résztvevői nem tudták. Úgy tájékoztatták őket, hogy a fennálló törvényszerűség megtalálása a tét. Az eredmény a következő volt. A kísérleti alanyok:

  1. 15%-a gyötrelmes próbálkozás után, vonakodva bevallotta, képtelen összefüggést találni (naná, nem is volt).
  2. 10%-a talált összefüggést, de érzékelhető volt nagy fokú ­bizonytalanságuk.
  3. 75%-a határozottan, sőt egyesek diadalmasan találtak összefüggést.

Ezek az „összefüggések” sok esetben elképesztően komplikáltak, mondhatnánk mesterkéltek voltak. Például: az első szám háromszorosa mínusz egy megadja a második számot, aminek a fele plusz kettő adja a harmadik ­számot. Most egy ugrás jön, mert a negyedik számnak az ötöde plusz három kiadja az ötödiket… és így tovább. Ezek az okfejtések számszerűen természetesen helyesek, na de hogy ez egy törvényszerűség lenne! A kísérleti alanyok ennek ellenére hittek benne, vagyis abban, hogy „megoldották” a feladványt.

Jól emlékszem még az első Jancsó filmekre, amikben összefüggéstelen, szokatlan jelenetek voltak. Én Jancsó Miklóst egy ügyes fickónak tartottam, aki, ha nem tanulta, akkor született pszichológus. Azonban a széles tömegek „értették” az érthetetlent, és megmagyarázták maguknak a megmagyarázhatatlant. Filmesztéták pedig rámutattak a „mondanivalóra”. Véleményem szerint a rendező jókat mulatott magában.

Úgy gondolom, hogy az előzőekben körülírt emberi tulajdonságra akkor lesz érdemes emlékezni, amikor az elméleti fizikusok következtetéseiről, sejtéseikről lesz szó.

Miért fontos mindez? Képzeljük el, hogy a lehető legpontosabban meg kell mérnünk szobánk hosszát és szélességét, mert az üzletben méretre vágják a megrendelt faltól-falig terjedő szőnyegpadlónkat. Vajon elfogadható-e, ha a célra a nagymamától örökölt, ütött-kopott szabócentit használjuk, ami ráadásul két helyen el volt szakadva, és úgy lett össze ragasztva? Hát…, ha nincs más, akkor ez is megteszi, de célszerű lenne nem túlzott mértékben bízni a mérési eredmények pontosságában.

Sajnos ezzel az emberi agy „bűnlajstroma” még mindig nem merült ki. Az emberi agynak nemcsak predesztináltsága van, mint azt korábban láthattuk, de vannak bizony korlátai is. Vajon az emberi agy egyáltalán képes-e megoldani például a kvantumfizika rejtélyeit? Ezek a rejtélyek ma, a huszonegyedik század elején is foglalkoztatják a legjobb elméket. Minden valószínűség szerint van itt egy biológiai korlát, nevezetesen az, hogy a törzsfejlődés során a mikrovilággal az ember most találkozik először (és ráadásul most sem közvetlenül, hanem közvetetten). Ezért aztán se időnk, se lehetőségünk nem volt megtanulni az értelmezését.

Összegezzünk! Nyilvánvaló, hogy az emberi agy sok tekintetben kitűnő eszköz, elsősorban a mindennapi gondok, feladatok megoldása terén. Azonban az is nyilvánvaló, hogy bizonyos esetekben csapnivaló. Ezt persze rettenetesen nehéz belátni. Ha nem is gondolunk rá, valójában arról van szó „ez van, ezt kell szeretni”. Ez az attitűd lépre csal minket. Úgy érezzük, azért hiszünk, mert jó okunk van rá (miénk az igazság, mi vagyunk a tudás birtokosai, a mi agyunkat világosította meg az Úr, stb.) Nagyon nehéz elfogadni azt, hogy egész egyszerűen be vagyunk programozva a hitre. Beprogramozva? Ugyan kérem, szabad akaratból hiszünk! Beprogramozva? Kutya füle! Beprogramozni csak gépeket lehet!

Nos, a korábbi írások bemutatták, hogy nem így van. Agyunk bizony-bizony sok esetben rászed minket. Jobban tesszük, ha óvatosan bánunk a véleményalkotással.

Végül, ne felejtsétek, ha a Lét nem öröktől fogva van magától, hanem isten teremtette, akkor honnan van isten?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3686) Istent helyettesítve      

Tibor bá’ kivonatos fordítása online

Vajon a tudomány ki tudja-e valaha szorítani a vallásos hitet az emberek fejéből, és egyáltalán van-e értelme, hogy megpróbálja?

2021. A 89. év

Forrás: NewScientist

A Kaliforniában székelő Salk Intézetben tartott egy szimpóziumot néhány tucat hangoskodó ateista tudós „A hiten túl: tudomány, vallás, józan ész és túlélés” címen. Az összejövetel célja három kérdés megvitatása volt:

-A tudománynak el kell-e vetni a vallást?
-Mivel helyettesítse a tudomány a vallást?
-Isten nélkül lehet-e erkölcsös az Ember?

Az első felszólaló, Steven Weinberg (University of Texas) kozmológus volt, aki egyértelműen kiállt az mellet, hogy a „világnak fel kell ébrednie vallásos lidércnyomásából.” Weinberg kifejtette az összegyűlteknek, hogy „mindent meg kell tenni a tudósoknak annak érdekében, hogy kiszabaduljunk a vallás szorításából, ami az emberi civilizáció fennmaradásához a lehető legjobban járulna hozzá.” Weinberg szavait a jelenlévők elragadtatva fogadták. Később azonban dorgálásban részesítették, mivel nem elég élesen fogalmazott a vallás ellen, és beismerte, hogy ha az emberiség életéből eltűnne a vallás, neki személy szerint hiányozna. Weinberg a vallást „egy bolondos öreg nagynénihez” hasonlította, aki füllent, és családi intrikákat sző, de aki valamikor szép volt és oly sokáig járt össze a családdal, hogy amikor végleg eltávozott közülük, hiányt hagyott maga után. A tudomány „nagy igazságokat” nem képes nyújtani, míg a vallás ezt könnyedén megteszi. Mi, tudósok, csak apró részleteket tudunk feltárni a Világmindenségről, vallotta be.

Ebből azonban Richard Dawkins (University of Oxford) köszönte szépen, nem kért semmit. Dawkins szerint Weinberg érthetetlenül volt elnéző és mindent megpróbált, hogy mondjon valami kedveset is a vallásról. „Nekem azonban – folytatta Dawkins – teli van a hócipőm a belénk oltott vallás iránti tisztelettel.

Dawkins-hez hamarosan csatlakozott Carolyn Porco (Kolorádói Űrkutatási Intézet), akinek arra kellett válaszolni: ha nincs Isten, akkor mi legyen helyette? Tudomány – válaszolta a hölgy – legalább annyit ér, mint a vallás. Szerinte, ha valami helyettesítheti a vallást, akkor az a tudomány. A tudományos kutatás lényege egy spirituális kíváncsiskodás, az anyagi világ megismerése. Tudósnak lenni, és mélyen belenézni az ismeretlenbe, legalább annyira megnyugtató és inspiráló, mint amennyit a hit nyújt.

Porco asszony szerint különösen a csillagászok néznek szembe a csodálatos Univerzum nagy kérdéseivel, melyekre a megtalált válaszok nyújtják a legnagyszerűbb történeteket. Nincs vallás, mely vetekedni tudna ezekkel. A vallásos emberek isten felé fordulnak, hogy kapcsolatba tudjanak lépni olyan, önmaguknál magasabb rendű dolgokkal, melyek értelmet adnak létüknek, és amiben megnyugvást találjanak. Miért nem mutatjuk meg az embereknek a helyüket a Világmindenségben, és miért nem keltünk bennük egy kozmoszhoz kapcsolódó érzést? Miért nem kapnak válasz tőlünk arra, hogy miért vagyunk itt? Igaz, ha erre a kérdésre van egyáltalán válasz, akkor az, az asztronómiában és az evolúcióban található meg.

A tudomány képes olyan esztétikus képeket adni a kozmoszról, melyek a vallás által nyújtottakat felválthatják. Igen, olyan képeket, amelyekkel saját ikonográfiáját ünnepelheti. Olyan képekkel szolgálhat a természet világáról és a kozmoszról, mint például amilyeneket a Cassini készített a Földről messze túl a Szaturnusz mögül, vagy az Apollo 8-ról készített híres föld-kelte, avagy a Hubble teleszkóp űrfényképei. Ezek mind a vallásos festményekből vagy ikonokból áradó megnyugvást képesek nyújtani.

A nagy kihívást jelent a mulandóságunk tudatának megnyugtatása, mivel az istenben való hit párosul egy olyan fajta halhatatlansággal, amit a tudomány nem képes adni. Ehelyett talán elfogadhatjuk, hogy testünkben lévő atomok a csillagporokból származnak és halálunk után vissza fognak térni a kozmoszba, mint tömeg vagy energia. Meg kell tanítanunk az embereket arra, hogy belenyugodjanak ebbe a tudatba. Megnyugvást nyújthat számunkra, hogy mindenki, aki valaha élt a Földön egy szép napon éke lesz a Világmindenségnek.

Porco felszólalása után Neil deGrasse Tyson (Hayden Planetárium igazgatója, New York) emelkedett szólásra, felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az Amerikai Tudományos Akadémia tagjainak 85 százaléka nem hisz istenben. Szerinte a maradék 15 százalék jelenti a problémát, akiket meg kell „téríteni”. Elfogadhatatlan, hogy ez a szám nem nulla. Ezen kell mindannyiunknak elgondolkozni. Ez az a tény, amit nem söpörhetünk a szőnyeg alá.

Véleménye szerint ez az egyetlen statisztikai adat látványosan bizonyítja, hogy a tudományos eredmények puszta közzététele a társadalom művelt rétegeiben nem tudja visszaszorítani a vallást. Irreális elvárni a széles társadalomtól, hogy jobban szerepeljen, mint a tudósok. Nehezen emészthetőnek tartotta, hogy legyenek olyan tudósok, akit jobban kielégítenek a vallásos jelenések, mint a tudományos vizsgálatok. Semmi szükségem – vallotta be deGrasse Tyson – egy olyan vallásos munkatársra a laborban, aki Istent okolja egy vizsgálat eredménytelenségéért.

A szimpóziumon akadtak olyanok is, akik szerint nem elfogadható, ha egy tudóstól megkövetelik a vallástalanságot. Lawrence Krauss (University in Cleveland, Ohio) szerint a tudósok nem különleges emberek, és abban nincs semmi meglepő, ha néhány akadémikus egyúttal hívő ember is. Az lenne a meglepő – állította – ha ezek száma nulla lenne. „Megértő” hozzáállását kiegészítette, hogy ő nem a hitet védi. A múlt évben megtartott tárgyaláson, ami a Dover iskola tanács (Pennsylvania) és 11 szülő között folyt, Krausst tanúként hallgatták ki. Vallomásában az „Intelligens Alkotó” elmélet tudománytalansága mellett állt ki.

Joan Roughgarden (Stanford University, Kalifornia) geofizika és biológia professzor asszony szerint a harciasabb ateisták véleménye a tudomány nyújtotta lehetőségeket illetően túlzottak, és elfogadhatatlanul rózsaszínnek tüntetik fel a világot, miközben a hivő embereket kifigurázza. Véleménye szerint hatalmas hiba lenne tudománnyal helyettesíteni a vallást. Nem tartotta elfogadhatónak, hogy a tudósok fehér lovon érkező hercegeknek tüntetik fel magukat, míg a hivők olyan idióták, hogy nem tudnak különbséget tenni az áldozáskor felhasznált ostya és egy darab hús között. Ezzel a hivőket elriasztják, ami egy biztos vesztést garantáló javaslat.

Ezen túlmenően, Roughgarden professzor asszony kifejtette, hogy a tudomány a valláshoz hasonlóan dogmatikus és meg vannak a saját profétái. Ennél is komolyabb hibának gondolja a tudományos etika manipulálhatóságát, nevezetesen a biotechnológiát alkalmazó vállalatok részéről, ami arra késztette, hogy komoly kételyeknek adjon hangot egy elfogadható moralitás megfogalmazásával kapcsolatban a racionális tudományos közösség részéről.

A fenti nézetekkel nem értett egyet Patricia Churchland (University of California, San Diego), aki különben a harmadik kérdést fejtegette, vagyis lehet-e erkölcsös az Ember Isten nélkül? Véleménye szerint az értékeket azok szabják meg, amiket mi magunk értékelünk, vagyis élettársunk, utódaink és emberi kapcsolataink. Tehát a kérdésre a válasz egy határozott igen, mivel a társadalmi értékek és a moralitás visszavezethető a csoportba tömörült életstílusra és a biokémiára. Nincs tehát szükség a Szentírásba foglalt intelmekre.

A szimpózium résztvevői végül is egyetértettek abban, hogy a tudománynak fel kell venni a kesztyűt és győzni fog. Azonban elő kell jönni rejtekhelyünkről, és ki kell állni a nyilvánosság elé – sürgette a megjelenteket Harry Kroto (Florida State Univesity), amire Dawkins rátett egy lapáttal: „Ha valamennyien egységesen kiállunk, akkor megváltoztathatjuk a dolgok menetét.”

Kroto programot is ajánlott. Mivel nem fogadjuk el a kereszténységet, kell valamit tennünk ellene. Be kell indítani egy koordinált globális erőfeszítést az oktatás terén, de nem feledkezhetünk meg a médiákról sem, amelyek segítségével kampányt indíthatunk a tudomány mellett. Az Internet jó lehetőséget ad arra, hogy a tudományok oktatását bevigyük a világ valamennyi otthonába anélkül, hogy ki lennénk téve a kereskedelmi és ideológiai tévék és rádiók szeszélyeinek. Meg kell próbálnunk szembeszállni a vallásos iskolákkal – fejezte be beszédét.

Voltak azonban hangok, akik kijelentették, hogy az előterjesztett anyagok elfogadhatatlanul vakok és leegyszerűsítettek voltak. Rámutattak, hogy a Szovjet Unióban a tudományt „vallásos megszállottsággal” tanították és nem hozott átütő sikert. Egyes vélemények szerint a többiek abból indulnak ki, hogy a hit elfogadására tett erőfeszítések rossz irányba vezetnek. Elméletileg elfogadhatóak a vélemények, de ha egy tudós azzal áll elő, hogy majd én megmondom neked, mit kell gondolnod, az, kontra produktív. Az embereket ez elriasztja a tudománytól.

Dawkins természetesen hajlandónak mutatkozott harcba szállni, és úgy vélte a szimpózium elért „valami keveset”, de minden kis lépés segítségünkre van. Minden esetre fel kell gyűrnünk az ingujjunkat, és neki kell látni a munkának. Azzal nem megyünk sokra, ha kijelentjük, hogy „nem szeretem a vallást, de nem tehetünk ellene semmit”.

 

Ha nem isten, akkor helyette mi? (záró akkordok)

A tudomány feladata, hogy teljes mértékben feltárja előttünk, hogyan lehetünk boldog ezen a Földön, és hogyan nyugodhatunk bele az itt talált körülményeinkbe. *** A szeretettől nem távolít el minket biokémiai alapjainak a megismerése.  (Sam Harris, a Hit vége című mű szerzője)

Hadd nyújtsam az embereknek a Világmindenséget. Mi a Világminden­ségben vagyunk, és a Világmindenség itt van bennünk. Ennél magasztosabb érzést nem ismerek. (Nell deGrass Tyson asztrofizikus)

Ismertessük meg gyermekeinkkel a Világmindenséget, ami sokkal, de sokkal nagyszerűbb és félelmetesebb, sőt vigasztalóbb, mint bármely általam ismert szentírás vagy istenhit. (Carolyn Porco bolygókutató)

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3686) Horváth Csongor kiállítása

Csongor barátomat a honlap látogatók jól ismerhetik írásaiból, véleményeiből, de ez csak az érem egyik oldala. A másik oldalának egyik része a hihetetlen tanítási vágy. Ez tükröződik ebből a kiállításból. Hosszú évek óta hobbiból gyűjtött számítástechnikai eszközöket a rég és a közel múltból. Most látta, hogy eljött az idő összeállítani az összegyűjtött tárgyakat, amik segítségével be tudja mutatni az emberi zsenialitást hirdető fejlődés egy szegmensét, a számítás technikát.

Mik voltak a “mellék” körülmények? Csongor szerette volna a „mostohagyerek” természettudományos tantárgyak, elsősorban a matematika, informatika megszerettetését, egy meglehetősen hányatott sorsú iskolában, ami teli van hátrányos helyzetű diákkal. Ezek szinte semmilyen minőségi tartalomhoz nem jutnak hozzá önerőből, nincs lehetőségük elutazni, s mégsem kell hozzá milliárdos EU pályázat, csak egy elhivatott tantestület és néhány önzetlen tanár. Először az iskolán belül november 2-től tekinthetik majd meg a diákok, így ez nekik is meglepetés lesz.

 

 

___________________________________________________________________________

Néhány kép a kiállítás helyszínéről

 

 

Aki el akarja tenni későbbi megtekintésre: ~b0

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2043) A véletlenszerűség

Tibor bá’ fordítása online

 

2021. A 89. év

Forrás: NewScientist

Játszunk el a gondolattal, hogy a kvantumvilág alapjai, szilárdabbak a feltételezetteknél. Ugyanis ezek a feltételezések sok furcsaságot tudnak megmagyarázni.

 Ahhoz képest, hogy az elmélet a világ legnagyobb elméit is meghökkentette, a kvantummechanika elképesztően sikeres. Az elméletnek köszönhető a számítógép megjelenése, a lézer alkalmazása, az atomreaktorok létrehozása, ezeken kívül megmagyarázza, miért sugárzik a Nap, és lábunk alatt a talaj miért szilárd, csak hogy néhányat említsünk. De ezek mellett furcsa, nyugtalanító és érthetetlen. Ez az elmélet ragaszkodik ahhoz, hogy a mikrokozmosz egy árnyékvilág, ahol semmi sem biztos, ahol egy elektron egyszerre két helyen is lehet, míg két foton a Világmindenség ellenkező sarkaiban vidáman kommunikál egymással a fény sebességét jóval meghaladó tempóban. Próba

Csakhogy néhány fizikus újabban feltételez  egy másik valóságszintet a kvantum­világ alatt. A Nobel-díjas Gerard’t Hooft úgy véli a kvantum furcsaságok támogatása egy idejét múlta determinisztikus elv, ahol egyszerű kapcsolat áll fenn ok és okozat között. Antony Valentini (Imperial College, London) még ennél is messzebbre ment. Véleménye szerint a kvantummechanika nem feltétlenül volt mindig érvényben, mivel a korai Világmindenséget más törvények irányíthatták. Sőt, véleményét még azzal is megtoldja, hogy a nem-kvantumvilágból származó dolgok egy része mind ez ideig itt maradhatott. Ez pedig azzal a lehetőséggel kecsegtet, hogy esetleg befigyelhetünk egy változatlan formában visszamaradt kozmikus titkosírásba. Távlatok? A létezőnél jóval gyorsabb számítógépek, fénynél sebesebb kommunikáció, stb.

Az ok, amiért feltételeznek egy mélyebb szintet az, hogy a kvantummechanika szerint egy mérés eredménye mindössze bizonyos valószínűséggel bír és nem bizonyosság. Ez némileg ahhoz hasonlít, amikor egy ember halálának várható időpontját az átlagéletkorból kiindulva jósolják meg. Ennél sokkal pontosabb eredményt, illetve előrejelzést kaphatnának, ha figyelembe vennék az adott személy mondjuk szív és érrendszerének állapotát is (a hasonlat ugyan jócskán sántít, de melyik hasonlat nem).

Tény az, hogy a fizikában, amikor egy elmélet valószínűségeket jósol meg, a fizikusok mindig egy mélyebb valószínűségi szintet feltételeznek. Mindig, kivéve a kvantummechanikát. És ott miért nem? Erre a kérdésre a fizikusok zöme azt válaszolná azért, mert ez a mélyebb magyarázat szükségtelen (rejtett változó elmélet), ugyanis a kvantummechanika minden ismert tapasztalati eredményt kielégít. Vagyis a kvantummechanika a gyakorlatban kitűnően megállja a helyét, minek tovább kutatni!

Ennek ellenére néhányan megpróbálkoztak a „tovább kutatással”. Ezek egyikének eredménye a „vezető-hullám” (angolul „pilot-wave”) elmélet, amit 1920-ban Louis Broglie francia fizikus javasolt és, amit David Bohm amerikai fizikus az 1950-es évek elején ki is fejlesztett. Ugyanis, amíg kvantummechanikában a hullám egyenlet semmi több, mint egy olyan matematikai eszköz, melynek segítségével megállapítható, hogy egy részecske milyen valószínűséggel jelenik meg a tér egy adott pontjában, addig a vezető-hullám elmélet esetében a hullám valós, ténylegesen létező. Ez egy láthatatlan, de fizikailag jelenlévő hullám, ami mentén a részecske mozog és hozzátartozik a részecske mozgását okozó áramlat is, (pontosan úgy, ahogy a tengeráramlat egy magára hagyott csónakot tovahajt). Ez az elmélet reprodukálja a kvantummechanika valamennyi statisztikai előrejelzését. Azonban Lucien Hardy (Oxford) szerint a fizikusok jelentős része nem hisz ebben az interpretációban, beleértve önmagát is. „De ettől függetlenül fontos – állítja – mert lehetőséget ad arra, hogy az úgynevezett rejtett-változó interpretációja érvényes lehessen a kvantummechanikára”.

Ezt az interpretációt azonban sokan elvetik az „idevalótlanság” (angolul: „non-locality” ami azt sugallja, hogy nem tartozik a mi három dimenziónkhoz) elnevezésű tulajdonság miatt, ami egy fénynél gyorsabban terjedő fizikai hatás. Ámbár a hagyományos kvantummechanika is feltételezi az idevalótlanság-hatást. Mérések között egy elektron spinje (némi felületességgel) felfogható erősen gerjesztett állapotnak, ami véletlenszerűen ide-oda kapcsol az egyik spinből a másikba. Ennek azonban van egy különleges feltétele, éspedig korrelált elektron-pár spin összegének zérónak kell lenni. Mivel a természet törvényei szerint a spinek összege nem változhat meg, a két elektron spinje akkor is ellentétes marad, ha azok szétválnak és a távolság közöttük bármi. Ezen az sem változtat, ha az egyik elektron egy acél dobozban el van temetve a tengerfenéken, a másik pedig a Tejút másik végében szaladgál. Valentini nyomatékosan kijelenti: „Ha az egyik spinjét megváltoztatják, a másik azonnal ellentétes spint vesz fel, ami teljes mértékben megsérti a fény terjedési sebességének abszolút voltát.”

Viszont az idevalótlanságot fel lehet fogni, mint a kvantummechanika perifériáján elhelyezkedő kinövését, ami semmiképp sem mondható el vezető-hullám elméletről. Nézzük újra ezt a két – korrelált – elektront. A vezető-hullám elmélet szerint, mi ezt a korrelált részecskepárt egy hatdimenziós rendszerhez tartozó háromdimenziós térben látjuk mozogni. A két részecske valójában összekapcsolódva marad egy magasabb dimenziójú rendszerben.

A fizikusok nagy része szkeptikus az idevalótlansággal kapcsolatban, mert a min­dennapi tapasztalatuk szerint a dolgok nincsenek szétbonthatatlanul egy­máshoz kötődve. Minden olyan elméletre, aminek ez a központi témája, a gyanú ár­nyé­­ka ve­tő­dik. ’t Hooft (Utrechti Egyetem, Hollandia) ellenzi az idevalótlanság elméle­tét, de azért úgy gondolja, hogy egy újfajta rejtett-változó elmélettel meg lehetne kerülni. A múlt század kilencvenes éveiben megfogalmazott elképzelése szerint va­lamifajta determinisztikus elmélet alkalmazható lehetne a téridő legkisebb méretei­nél. Ezek szerint, ha valami eseményt le lehet vinni a 10-43 másodperc és 10-35 méter tartományba, akkor észlelhető lenne egy klasszikus, előre jelző elméletben, ahol nincs valószínűség és bizonytalanság. Ezek szerint kvantum­mechanika elmélete az összes apró eseményt számba­ veszi, hogy az eseményről adjon egy bizonytalan átlagos leírást.

Hogy a kvantummechanika mélyebb alapokra épül azt több dolog is sejteti. Az egyik ilyen ok az, hogy közel 90 év nagy fokú erőfeszítés ellenére még mindig nem sikerült összeegyeztetni a gravitációt a kvantumvilággal. A szuper húr elmélet számtalan dolgot állít, de túlságosan általános ahhoz, hogy el lehessen fogadni. A másik ilyen „dolog” emberileg mélyen ülő, amit Albert Einstein úgy fogalmazott meg, hogy isten nem kockajátékos. Magyarul a kvantummechanika statisztikai állításai nehezen emészthetőek.

Ezekkel szemben Valentini úgy gondolja, hogy az idevalótlanság elvetése helyett, fel kellene azt karolnunk. Külön rámutat arra, hogy a hagyományos kvantum­mechanikában egy „gyanús egybeesés” elhomályosítja az idevalótlan­ságot. Példának okáért, korrelált elektron-pár alkalmazásakor azt lehet hinni, hogy fennáll egy időtlenül gyors kommunikáció közöttük, ami nincs összhangban a fényterjedési sebességének felülmúlhatatlanságával. Ez azonban lehetetlen. Ugyanis az elektron spinjének megállapítása előtt nem lehet megmondani annak állapotát. Tehát, ha az egyik spin-irányt „1”-nek kódoljuk, míg a másikat „0”-nak, és „1”-et kívánjuk továbbítani, ennek bizonyossága mindössze 50 százalékos – mert jelen van egy bizonytalansági színt, vagy „zaj”, ami az üzenetet összezavarja. Valentini szerint ez úgy néz ki, hogy: „Bár az idevalótlanság a kvantumelmélet alapvető tulajdonsága, a természet pontosan akkora kvantum-zajt hoz létre, amekkora szükséges annak felhasználhatatlanságához. Nem hiszem, hogy ez véletlen lenne.”

Ezt úgy kell értelmezni, hogy a fénysebességnél gyorsabb kommunikációt lehetővé tevő idevalótlanság hatását a Világmin­den­ségben jelenlévő kvantum-zaj ellehetetleníti. Valentini állítja, hogy idevalótlanság-jeleket nem tudunk fogni, mert azok egymást statisztikai szinten kioltják. Ez különben érvényes bármely rejtett-változó elmélet esetében is. Igaz, Valentini munkája legnagyobb részét vezető-hullám elmélettel kapcsolatban végezte.

Valentini elképzelései egymásnak egyértelműen ellentmondóak, amivel kapcsolatban Hardy a következőket mondja: „Ezek a konklúziók a vezető-hullám elmélet egy bizonyos interpretációjától függenek, ami, legyünk őszinték, mindössze néhány fizikus egyetértését bírja, de azért teljes mértékben a többi sem utasítja el, beleértve Hardyt is, aki viszont úgy nyilatkozik, hogy: „Valentini egy komoly elméleti fizikus és nagy gondolkodó”. Lee Smolin elméleti fizikus (Waterloo, Kanada) szerint: „Valentini elképzelései igen érdekesek és nem lehetetlen, hogy a kvantumelmélet alapjaival kapcsolatban leginkább közelítik meg a valóságot azok közül, amiket eddig hallottam”.

Hát igen! Amennyiben Valentininek igaza van, úgy az implikáció elsöprő. Közvetlenül az Ősrobbanás után a Világmindenség olyan állapotban lehetett, amiben az idevalótlanságot nem zavarta össze a véletlenszerű zaj. A részecskék között fellépő kölcsönhatás ebben a korai Univerzumban igen gyorsan egy olyan egyensúlyi állapotot alakított ki, amilyet ma ismerünk. Ezek a kölcsönhatások azt jelentik, hogy a részecskéket hajtó vezető-hullám áramlatok nagy fokú kitekeredettsége miatt a részecskék eloszlása összekeveredik – ami az energiát átcsoportosítja a gyorsan mozgó részecskéktől a lassan haladók felé – a gáz termikus egyensúlyi állapotának felvételét okozva.

A mi világunkban a részecske valószínű helyzetét hullámegyenletben szereplő amplitúdó négyzete adja meg. Azonban a tárgyalt korai Univerzumban, még mielőtt a kvantumzaj elült volna, az eloszlás valószínűségét sokkal inkább a négyzetes hullámfüggvény szabta meg. Kisebb kvantumzaj mellett lehetséges volt a részecske helyének pontosabb meghatározása. Mivel pedig az idevalótlanság nem homályosult el, ez azt jelenti, hogy akkor a jelek a fénynél gyorsabban terjedhettek. Például kisebb lenne a bizonytalanság két korrelált elektron spin állapotát illetően, aminek következtében a Világmindenség egyik sarkában az egyik elektronba kódolt üzenet azonnal fogható lenne a Világmindenség másik sarkában. Valentini komolyan hisz feltételezésében. Véleménye szerint közvetlenül a Világmindenség megszületése után két, egymással versengő folyamat létezett. Az egyik a részecskék közötti kölcsönhatást eredményezte, pontosan úgy, ahogy gázokban lévő molekulák között létrejön, ami aztán a Világmindenséget egy zajos egyensúlyi állapot felé vezette. Azonban az egyensúlyi állapot olybá történő felvételét kiegyenlítette a Világmindenség őrült méretű kitágulása, ami az anyagot széthúzta, és csak amikor a tágulás lelassult, akkor tudott a részecskék kölcsönhatása felülkerekedni, ami aztán az anyagot egy bizonytalan, zavaros formába helyezte, olyanba, amit napjainkban látunk. Ez a történés valószínűleg akkor keletkezett, amikor a Világmindenség 10-43 másodpercidős volt.

Mivel az átállás roppant gyorsan történt, azt lehetni hinni, hogy nem volt jelentős következménye. Ez azonban Valentini szerint nem igaz. Ez az átállás megoldhatja azt a talányt, miért van, hogy a Világmindenség egymástól messzire eső részeiben azonos a hőmérséklet és az anyagsűrűség. Hogyan tudtak ezek hatni egymásra, ha még annyi idő sem állt rendelkezésre, hogy a fény elérjen egyik helyről a másikra? Erre a szabványos válasz a Világmindenség elképesztő gyors felfúvódása, ami egészen piciny térfogatból történt, ezért minden egyes részecske tudhatott az összes többiről.

Következménye a felfúvódásnak is volt, amennyiben tényleg ez történt. A felfúvódást okozó térben keletkezett kvantum fluktuációnak nyoma kell hogy legyen a kozmikus mikrohullámú háttér sugárzásnak apró hőmérséklet eltérések formájában. Valentini szerint: „Ezek a variációk visszaadhatják a korai Világmindenségben jelenlévő kvantum fluktuációkat. Amennyiben a kvantum fluktuációk nem engedelmeskednek a kvantummechanika törvényeinek, akkor látnunk kell a „fosszilis” lenyomatot a mai mikrohullámban, háttér­ sugárzásban. Amit megkaphatjuk a NASA által fellőtt műhold MAP megfigyelőjétől.

Valentini elméletét még meglepőbbé teszi, hogy bizonyos mennyiségű nem- kvantumanyag mind a mai napig megmaradhatott. Tekintve, hogy az átalakulás kulcsa a részecske kölcsönhatások egyensúlyi állapota, minden olyan részecske fennmaradhatott, amely a kritikus időpillanatban nem vett rész kölcsönhatásban, vagyis körülbelül 10-43 másodperccel az Ősrobbanás kezdete után. Konkrétabban, a gravitációs erő továbbítójából, a gravitonból néhány elszigetelődhetett körülbelül az átalakulás idejében. Magyarul ebből az időből visszamaradó gravitonok még ma is a nem-kvantális  állapotban lehetnek.

Valentini azt is feltételezi, hogy lehetnek rejtőzködő ismeretlen nem-kvantális részecskék is. Elképzelhető, hogy ezek alkotják a láthatatlan sötét-anyagot, ami uralja a Világmindenséget. Az ismert kvantumelméletnek engedelmeskedő anyag a Világmindenségnek csak elenyésző részét adhatja. A nem-kvantális anyag részecskéi olyanok lehetnek, mint a normál részecskék, csak nem engedelmeskednének az ismert valószínűségi törvényeknek. Egy dobozba zárt nem-kvantális részecskének a helye nem függ a négyzetes hullámtörvénytől, ezért az sokkal pontosabban lenne meghatározható.

Eddig ez nagyon szép volt, de hogy lehetne ezt az elképzelést bizonyítani? Az Ősrobbanást túlélő gravitonok azonosítása nagyon valószínűtlen, de sötét-anyagra szert tenni se látszik kivitelezhetőnek a legkisebb mértékben sem. Az viszont feltételezhető, hogy a sötét-anyag részecskéi olyan fotonokra bomlanak, amelyek megtartják a részecske nem-kvantális viselkedését. Ha ilyen fotonokat detektálni lehetne, mondjuk úgy, hogy egy teleszkópot a sötét-anyag felé irányítunk, ezek a kvantum-fotonoktól eltérően viselkednének. Például közönséges fotonokkal könnyen lehet interferenciát előállítani két miniatűr résen történő áteresztéssel. Ez a kísérlet nem-kvantális fotonokkal nem eredményez interferenciát, mindössze homályos foltokat ad.

Természetesen fantáziálhatunk tovább. Ha sikerülnek szert tenni némi non-kvantális anyagra, át tudnánk vele lépni Heisenberg bizonytalansági elvén, ami megszabja milyen pontosan állapítható meg egy részecske helye (lokalitása). Aztán sikerülne létrehozni a fény terjedési sebességét messze felülmúló kommunikációt. Így aztán szükségtelen lenne embert küldeni a Világmindenség veszélyes és távoli helyeire. A non plusz ultra mégis az lenne, hogy újra át kellene gondolnunk a relativitás elméletét és Einstein elképzelésével ellentétben mégis csak lenne egy univerzális időskála. Evvel szemben pillanatnyilag az emberiség egy kvantum-ködben él, amitől csak akkor szabadulhatunk meg, ha egy teljesen új Világmindenség létezésére fókuszálnánk.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3685) Cigány viccek

Tibor bá’ vidám vasárnapja

 

2021. A 89. év

A cigány bemegy a DVD kölcsönzőbe, odamegy a pultoshoz, és azt kérdezi:
– Adjon má egy olyan filmet amiben a cigány lelövi a Rambo-t.
– Hát olyan filmről az életben nem hallottam!
– Akkor addzson olyat amiben a cigány megveri a Schwarzeneggert!
– Hát olyan film biztos nem létezik!
– Há akkó milyen film van akkor ebben a kölcsönzőben ami cigányos?
– Van itt egy olyan, amiben a cigánynak dolgoznia kell, hogy megéljen!
– Jaaaaj, a sci-fi-t azt nem szeretjük!

A cigánygyerek levágatja a haját. Amikor hazamegy, odaszól az apjának:
– Apám, skinhead lettem!
Az apja jól pofonvágja. Odamegy az anyjához:
– Anyus, skinhead lettem!
Az anyja is pofonvágja. Odamegy a testvéréhez:
– Tesó, skinhead lettem!
Őtőle is kap egy nagyot. A cigánygyerek bemegy a szobájába, majd elgondolkozik:
– Még csak fél órája vagyok skinhead, de máris utálom a cigányokat.

A cigány feleség telefonál a férjének:
– Szia Gazsi, képzeld örökbe fogadtam az öcséd fiát.
– Nincs is fia az öcsémnek.
– De 9 hónap múlva lesz.

Egy cigány asszony 10 kölykével masírozik végig a városban, valami kegyetlen hangerővel. Megszólítja őket egy rendőr:
– Nagyon zajosak. Kié ez a sok gyerek?
– Há’ kérem, ez mind a enyimé!
– Csak úgy kíváncsiságból: ki csinálta ezeket a gyerekeket?
– Há’ a nagyját az apja, az apraját meg a nagyja.

– Mit mondanak a cigánynak, ha öltönyben ül?
– ???
– Kérem a vádlott, álljon fel!

Két cigány megy az úton. Szembe jön velük a pap. A papnak el van törve a keze, a lába. Kérdi tőle az egyik cigány:
– Hát Plébános Úr, mi történt magával?
– Tudjátok gyermekeim, tegnap este elcsúsztam és beleestem a kádba.
Jól van, megy tovább a két cigány. Megszólal az egyik:
– Hé, te! Mi az a kád?
Mire a másik:
– Honnan tudjam, nem járok én templomba!

A cigány az angol és a német versenyeznek ki tud tovább bent maradni a borz barlangjában.Be megy az angol 1 óra múlva kijön.
-Hú, de büdös ez a borz!
Be megy a német 1 óra múlva kijön.
-Hú, de büdös ez a borz!
Be megy az cigány 1 perc múlva kijön a borz.
-Hú, de büdös ez a cigány!

Meghal a cigány, a túlvilágon találkozik Kádár elvtárssal.
Kádár megkérdi:
– Te cigány, mikor volt jobb élni? Mostanában vagy az én időmben?
– A te idődben a politikusok politizáltak, a munkások dolgoztak a romák meg loptak. Mostanában meg a politikusok lopnak, a munkások politizálnak és bameg, azt akarják, hogy én dolgozzak!

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(940) Mi történik veled a halálod után

Tibor bá’ szatirikus online

 

2021. A 89. év

A melbournei Queen’s Collage mastere (igazgatója), aki még teológushallgató korában megbeszélte a legközelebbi társával, hogy bármelyikük halna meg előbb, az feltétlenül jelezni fogja társának a másvilág létezését. Az egyik (Andrew) meghalt, a másik addigra már „master” volt, külön igazgatói villával a kollégium területén. Andrew (ejtsd: endrú) viszont nem jelentkezett. Tudva ezt a teológushallgatók éjszakánként a master ablaka alatt huhogtak, eljátszva Andrew szellemét. De voltak ennél bizarrabb próbálkozások is.

1921, február 6-án Thomas Lynn Bradford hermetikusan lezárta lakásának nyílásait Detroit-ban (Michigan), elzárta a lakás gyújtólángját, majd kinyitotta a gázcsapot. Rájönni mi van a halál után, viszonylag könnyű, visszajelezni az élők felé, na, ez az igazi kihívás. Bradfordnak szüksége volt egy segítőre. A februári kísérlete előtt néhány héttel feladott egy újsághirdetést, amiben egy spiritualista segítségét kereste, és megtalálta, Ruth Doran személyében. Megbeszélték, hogy csak egyetlen egy módja van a talány megfejtésének, vagyis egyiküknek be kell fejezni a földi pályafutását. A választás Bradfordra esett. Az eredményről a The Times így számolt be szalagcímében: „A halott spiritualista csendes, mint a sír.”

Ennél sikeresebb kísérlet volt a halál közeli állapottal kapcsolatos vizsgálódás. Vagyis azokra koncentráltak, akik nem haltak meg tisztességesen, csak bekukkanthattak a másvilágba, majd visszahuppantak ebbe a világba. Erre alkalmat leginkább a műtőkben került sor, ahol haldoklókat próbáltak visszapofozni az életbe, néha tökéletes sikerrel. Na, jó de, hogy lehet bebiztosítani azt, hogy a másvilág megtapasztalásáról fecsegő beteg az igazat mondja. Erre a célra a műtőben olyan helyekre rejtettek el bizonyos tárgyakat, amit a műtőasztalról lehetetlenség volt látni, de a műtő plafonjáról könnyű volt felfedezni, lévén, hogy a lélek feltételezett szokása a felszállás volt. Ilyen kísérleteket az University of Virginia hajtott végre Charlottsville-ben. Amint a páciens magához tért az altatásból, egy pszichológus (Bruce Greyson) kezelésbe vette. Ez ideig nem történt „áttörés”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs lélek, állítják a lélekhívők. Végül is a haldoklás nem halál, ahonnan viszont még senki se jött vissza.

Jó száz évvel ezelőtti haldoklókat mértek. Egy évszázaddal később MacDougall megismételte Oregon-ban, de emberek helyett birkákkal, mert abból jó sok volt neki, és hullottak is rendesen. Aztán meg vannak, akik szerint az állatoknak is van lelkük. A pontos mérések szerint a birkák kimúlása pillanatában némi súlygyarapodáson esnek át. Egészen pontosan fejenként 20 gramm. Ebből az következik, hogy a kérdésre: Mi történik veled a halálod után? Rá lehet vágni: Lelkünk a birkákba szállnak.

Az persze naivság arra gondolni, hogy a lélek grammokat nyomhat. Esetleg picogrammot, a gramm ezer milliomod részét. Ha feltételezzük, hogy az öntudat (vagyis a lélek) információs energia, amire sokan hajlandók, akkor annak kell lenni egy nagyon-nagyon-nagyon piciny tömegének. Azt pedig egy roppant pontos mérleggel ki lehet mutatni. Az öntudat tehát energia, arra pedig nem kell bizonyíték, hogy túléli a halált, mert ilyen bizonyíték már létezik. Ez pedig nem más, mint a termodinamika első főtétele. Energia se nem hozható létre, se nem szüntethető meg. Ez persze számunkra nem túl megnyugtató. Ki a fene akar létezni az örökkévalóságban egy eltévedt energia villanásnyi apró fingjaként, agy nélkül, amivel meg lehet fejteni egy keresztrejtvényt? Egyáltalán milyen lehet? Ahhoz persze semmi kétség, hogy ha a kérdést egyszer valóban meg lehet majd válaszolni, az a kvantummechanika szívességéből fog fakadni. Éppen ezért csak kevesen fogják megérteni olyan szinten, hogy az megnyugtató legyen. Szerintem ne törődj vele, mi lesz azután, inkább nyugodj meg, hogy eljön a nap, amikor a balsors vagy a genetika jóvoltából meg fogod tudni a választ. Addig is légy elnéző a birkákkal szemben! 😀

______________________________________________________________
______________________________________________________________
______________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3684) Önbecsülés

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

2021. A 89. év

Egy kis témaváltás!

Néha-néha meglepő híreket is lehet találni a netten. Olyanokat, amelyek némi betekintést nyújtanak egy nyugati ország társadalmába. Egy amerikai kutató hölgy nyilvános hirdetést tett közzé, és innen jön a fordítás.

Az egyetemi kutató kutatási célból kérte, hogy önként jelentkezők küldjék el neki a péniszük fényképét. Ez a felhívás olyan reakciót váltott ki a társadalomból, hogy a kutató a kutatást leállította.

Tudományos kutatások esetén nem szokatlan felhívást intézni a társadalomhoz, önkéntesek jelentkezésére. Az viszont meglehetősen szokatlan, hogy az önként jelentkezőket felkéri, küldjenek fényképet a nemi szervükről. Ugyanis pontosan ezt történt Alice Walker esetében, aki Missouri Állami Egyetem szociológusa. Ezen túlmenően a szociológus arra is megkérte a jelentkezőket, hogy mérjék meg a péniszüket, és árulják el, hogy véleményük szerint a péniszük mérete nagyobb-e az átlagnál, vagy kisebb, mint az átlag, esetleg pont akkora.   Fénykép faszról tudományos célra: A professzor asszony intim fényképet kér „önbecsülés” tanulmányhoz.

A hölgynek nem volt problémája önként jelentkezőkre szert tenni. Június 18 és 26 között több száz fénykép érkezett, de ez értelmetlenné vált, mivel prof. Walker a tanulmányt lemondta.

„A tanulmányt önként mondtam le” mondotta Walker, akinek célja a tanulmánnyal a péniszméret és az önbecsülés közötti összefüggés felderítése volt.

Továbbra is azt hiszem, hogy a pénisz méret és az önbecsülés közötti összefüggés egy fontos tudományos téma, de a társadalmi reakció a felmérésre rányomhatja a bélyegét, és az eredmény megbízhatatlan lenne.

Walker nem tért ki arra milyen fajta „társadalmi reakciót” emlegetett, de hatalmas esély van arra, hogy nem megfelelő fényképeknek nem lenne olyan klinikai értéke, mint amit keres. Az angol szövegben a „hatalmas” jelzőt faszra szokás alkalmazni, amit itt szándékosan használtak.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1945) Mit bizonyítanak a halál közeli állapottal kapcsolatos tapasztalatok?

Tibor bá’ online

2021. A 89. év

A napok óta tartott vallásos vita mellékleteként: Mit bizonyítanak a halál közeli állapottal kapcsolatos tapasztalatok? Egy dolgot biztos nem, hogy az embernek van lelke.

Isten létezése mellett szóló argumentumok nagy része olyan gyenge, hogy nem érdemes vele foglalkozni. Van azonban egy terület, amit nem lehet lesöpörni az asztalról, mert sok ember őszintén úgy érzi, hogy személyes tapasztalata bizonyítékul szolgára arra, hogy az embernek van lelke. Persze ilyenkor az első dolog az, hogy meghatározzuk, mit is nevezünk lélek alatt? Egy olyan  valamit, ami elkülönül a testtől és az agytól, vagyis az öntudattól, amelynek létezése az életben levés feltétele, és ami túléli a test halálát. Az csak természetes, hogy a „lélekpártiak” iparkodtak bizonyítékot találni arra, hogy igenis van lélek. Erre eddig minden kísérlet kudarcot vallott. Van azonban egy érdekes tapasztalat, amin azoknak az embereknek egy része megy át, akik közel kerülnek a meghaláshoz, de aztán a végén mégis élve maradnak. Ezek arról számolnak be, hogy tudatuk érezhetően elhagyja a testüket (majd visszatér abba). Szerintük – és ez logikusnak tűnik – ez nem lehet más, mint a lelkük, ami nem azonos az agyukkal, hiszen az agy ottmaradt a testben, míg a tudatuk a testüktől függetlenül létezett.

Ezzel a függetlenül létező tudattal (azaz lélekkel) az a probléma, hogy elég sok ember megtapasztalta és őszintén hisz abban, hogy amit megtapasztalt az valós. Már pedig mindenki elsősorban abban hisz, amit személyesen megtapasztal. Ezeknek az embereknek hiába mondják, hogy nincs lélek, az istennek se fogadják el. Nekik igenis van lelkük. Ráadásul egyesek ebben a lelki állapotban olyan dolgokat látnak meg, majd feléledve emlékeznek rá, amit normál körülmények között nem láthattak volna meg. Jó, ez nem bizonyított, csak mende-monda, de ott van még az öntudat. Ez tényleg kemény dió!

Végeredményben alapvetően két eset áll fenn: Az öntudat vagy az agy biológiai terméke, vagy pedig, az agynak egy része, ami elválik a normál agyi funkciótól.  Tehát, a lélek el van különülve az agytól és az agy halálát túléli.

Az elv, hogy az öntudat az agy „biológiai terméke” a lelkiismeretesen összegyűjtött, körültekintően ellenőrzött, alaposan  oda-vissza letesztelt, duplán rejtett, placebóval párhuzamos, többszörösen megismételt, a szakmai elit által ellenőrzött, hallatlan nagy mennyiségű kutatási eredményen nyugszik, amelyek napról-napra gyarapodnak. Ha elolvasol egy, az utóbbi időben kiadott neurológiai könyvet, akkor világossá válik, hogy napról-napra közelebb kerülünk az öntudat megértéséhez. Igaz, ez a tudományág még csak gyermekcipőjében jár, de óriási ütemben tör előre. Ami egyre világosabban látszik, hogy bármi is legyen az öntudat, egyértelmű, hogy elválaszthatatlanul kapcsolódik az agyhoz. Az agyban bekövetkező változások hatására megváltozik az öntudat is. Néha ez a változás olyan nagymértékű, hogy az adott személyiség felismerhetetlenné válik. Az öntudatban végbemenő változások MRI segítségével láthatóvá válnak, csakúgy mint az agyi változások. Az egyértelmű és világos tudományos következtetés az, hogy az öntudatot az agy hozza létre.

Akkor most nézzük a „független lélek” elvet alátámasztó bizonyítékot, vagyis a halál közeli állapot élményét, amelyen az átélők bizonyos közös élményekről számolnak be: testüket és annak környezetét, ami a legtöbb esetben egy műtő, ahol operációt végeznek, kívülről látják. A másik gyakran jelzett esemény egy alagútszerű építmény megjelenése, ami ki van világítva, és a másik végéből vonzást éreznek, ahol különben “valaki” vár rájuk. Ez így elég misztikus, de van egy kijózanító körülmény. A vonzó lényt mindenki saját vallásának megfelelően ismeri fel. A keresztények természetesen Jézust vélik látni, a muszlimok Allahot, míg a hinduk mondjuk Sívát. Ez eléggé nyilvánvalóvá teszi, hogy itt agyi fantáziával állunk szemben. Nyilvánvalóan a fantáziának kapcsolódni kell az adott személy vallásos hitéhez. Egy muzulmánt nem várhat Jézus, és fordítva.

Rendben van, de miért látják magukat kívülről, és egyáltalában miért látnak lecsukott szemhéjjal? A helyzet az, hogy az agy és az érzékszervek vérellátása akadozik, tehát hibásan működnek, illetve az agyhoz nem jut el információ a külvilágtól. Ekkor az történik, mint amikor a számítógépen dolgozva megszűnik a csatlakozás a külső szerverhez. Rákattintunk egy kedvenc honlapra, de mivel nincs kapcsolat a gép nem tud rácsatlakozni, hanem a memóriájából előveszi a legutolsó képet. Mi a kezelők (ha nem vesszük észre) megpillantjuk a kért honlapot, de nem real time-ban, hanem ami utoljára volt. Ugyanezt teszi az agy is. A szemtől, fültől nem érkezik értékelhető információ, a  valós világgal megszakadt a kapcsolata, leálló félben lévő maradék kapacitásával előveszi az utolsó információt a memóriájából, ami nem más, mint a műtő, ahová bevitték. Azonban az agy már alig funkcionál, a  hiányzó biteket kitölti azzal, amivel tudja. Így jelenik meg egy kép, amit aztán tárol és az „életbe  visszatérés” után elővesz, mint emlékképet a tetszőlegesen beépített bitekkel együtt. Természetesen ez teljesen megegyezik azokkal a visszaemlékezésekkel, amik valós történetektől származnak. Az egyén nem tud különbséget tenni, neki az emlékkép olyan valódi, mintha tényleg megtörtént volna. Ezt a jelenséget a neuróbiológus így írja le:

Az agykérgen elhelyezkedő látásközpont, mely egyaránt feldolgozza a látott és az elképzelt képet, normál körülmények között stabil állapotban van, mert néhány, ezt a funkciót ellátó neuron a máshonnan érkező ingereket elfojtja. Hallucinálások akkor jönnek létre, amikor ez az elfojtó mechanizmus megszűnik, vagy erősen csökken, mondjuk hallucinogén anyag hatására, vagy azért, mert az agy közvetlenül az elhalás küszöbén áll.

A szemlencse egy tárgy képét először a retinára vetíti ki. Innen az idegsejtek a kiváltott impulzusokat az agykéreg látásközpontjának különböző helyeire továbbítják.

Na jó, de mi van az alagút végén látható fénnyel? Tekintettel arra, hogy az egységnyi területen található neuronok száma sokkal több a látószög közepén, mint a szélén, jóval erősebb hatás várható középen, amennyiben az összes neuron azonos mértékben szenved a szabályozó kioltás megszűnésétől. Feltételezhető tehát hogy minél jobban meg van zavarva a rendszer (vagyis a komplex agyvelő), annál erősebb a fényár.

A legizgalmasabb kérdés mégis az, hogy ha ez mindössze hallucináció, miért tűnik oly hihetetlenül valódinak? Ez utóbbi felvetésre válaszolva kezdjük annak vizsgálatával, miért tűnik valami valódinak. Ami a központi idegrendszert illeti, nem is olyan könnyű különbséget tenni két kategória között: „mi jön a külvilágból?” és „mi van az agyban tárolva?” Amint a látás, illetve a hallás impulzusai és a memóriából érkező információk feldolgozásra kerülnek, azonnal összekeverednek. Miközben az információk különböző feldolgozási fokokon mennek át, a kép összetevői: vonalak, élek, tér és a különböző tárgyak mind-mind más módon jelennek meg. Nem valószínű, hogy ezek meg lennének jelölve: „na, ez ­kintről jött”, vagy „ez hallucináció”. Az eldöntés, mi micsoda, valószínűleg jóval ­fentebb történik az agyban. A rendszer (vagyis az emberi agyvelő) egészen egyszerűen azt tartja „valódinak”, ami a legstabilabbnak bizonyul. Mi mást tehetne?

A normál életben mindössze egy „valós modell” van, mégpedig az, amit az érzékszerveink hoznak létre, és ez rendkívül stabil, koherens és egyben komplex. Ez a modell, az „én, itt és most” fogalmakból áll. Azért érezzük valósnak, mert abban az adott pillanatban a jeleket feldolgozó agyban ez a legstabilabb modell.

De mi a helyzet a haldokló aggyal? Mi van azzal az agyvelővel, amiben már nincs semmi szabályozás? Ez esetben fennáll a veszélye annak, hogy a valóságról képtelen lesz elfogadható modellt kialakítani. Előfordulhat, hogy az agykéreg látásközpontjában az ott találhatók közül a leképezési sorok által nyújtott modell lesz a legstabilabb. Ha ez a legstabilabb, akkor az agy szerint ez a valóság. Elvégre pontosan olyan értelemben valós, amilyen értelemben bármi, bármikor valósnak tűnhet, mert a rendszerben található modellek közül ez a legjobb. Mivel a képek feldolgozása is a látásközpontban történik, más képek is bekerülhetnek az agyba.

Nincs olyan agyvelő, amely ennél a pontnál bedobná a törülközőt. Jó, de mit tud tenni? A leglogikusabb cél az lehet, hogy a lehető leggyorsabban visszaforduljon az érzékszervek által betáplált impulzusokból összeállt modellhez, hiszen ez lehet a külvilág egyetlen stabil megtestesítője. Ennek egyik módja – mint fentebb már írtam – a memóriára való támaszkodás: Ki vagyok én? Hol vagyok? Mit csinálnak velem? Ezekre a kérdésekre a válasz ott szunnyad a memóriában, ha a haldokló agyvelőnek van még elég kapacitása ahhoz, hogy feldolgozza a válaszokat. Mint írtam, pontosan ezt teszi számítógépünk is: ha nincs kapcsolatban az Internet-szolgáltatóval, a memóriában tárolt Internet képeket küldi a monitorra. Tételezzük tehát fel, hogy egy haldokló személy agyi rendszere létrehoz egy modellt abból, amire emlékszik: teste a műtőasztalon van, a sebészek körülötte forgolódnak, felette erős fényforrás, háta mögött különböző műszerek. Ez egy egészen jó minőségű modell is lehet, mivel az agy beépíthet a valós világból érkező impulzusokat is, például a sebészek beszélgetését, műszerek csörömpölését, az újraélesztési kísérlet lökéseit, stb., ezek mind-mind a hallásközpontból származó inputok. Ily módon az agyi modell nemcsak igen hihető, de ténylegesen tartalmazza a valós események egy-két részletét is. Ez az, ami a visszaemlékezőt becsapja, méghozzá olyan alaposan, hogy a végsőkig hisz ­benne.

Ha abban a pillanatban az a legjobb modell, ami az agy rendelkezésére áll, akkor az tökéletesen valódinak fog hatni. Megismétlem, valódi olyan értelemben, amilyen értelemben bármi, bármikor valódi lehet. De lépjünk tovább. Amikor az egyén „érzékeli” a másvilágot, akkor az a másvilág valósnak és feledhetetlennek tűnik. Ha azt állítjuk, hogy a tudat (eszmélés) mindig az adott időben kialakított agyi modelltől függ, úgy arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ezeknek az embereknek a tudata átalakult. Ha normálissá is válnak, és ha a valós világ vissza is tér számukra, sose fogják elfelejteni, hogy „megtapasztaltak” egy „valós” másvilágot, hogy testük jelentéktelenné törpült, hogy megszűntek önmaguk lenni.

A hiányzó bitekkel kapcsolatban megemlítek egy személyes tapasztalatot. Írásaim lektorálását nem végezhetem magam. Egyszerűen azért, mert amikor a megírt szöveget olvasom, soha se azt látom, ami ott van, hanem azt, aminek ott kellene lenni. Ha tehát egy betűt kihagyok, vagy félreütök, az úgy is marad. Agyam a „hiányzó bitet” beteszi. Még akkor is, ha én tudatosan ezt el akarom kerülni. Ugyanígy jár el a haldokló agy is, a már alig funkcionáló érzékszervektől érkező hiányos jeleket kiegészíti, és elraktározza. Felépült állapotban a kiegészített  képet veszi elő a memóriából és úgy érzékeli, mintha az teljesen ép érzékszervekkel, teljesen normális állapotban lettek volna elraktározva. Ráadásul a tudatos agy még súg is.

Az öntudatra ébredt ember legnagyobb ellensége a halandóság, mert a halandóságot kizárólag az ember képes felfogni. Meghalni senki se szeret, mindenki örökké szeretne élni. Csakhogy a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fizikai világban minden elhal egyszer, így az ember is. Ebből egyetlen kiutat a lélek jelentene. Az élethez való ragaszkodás olyan erős, hogy az agy mindent megtesz, még önmaga becsapását is. Az csak természetes, hogy a „hiányzó biteket” úgy egészíti ki, hogy a lélek létezése plauzibilissé váljon. A halál közeli állapotban megtapasztaltak kizárólag azt bizonyítják, hogy utálunk meghalni.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3683) Páravihar

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

Páraviharok veszélyeztetik az embereket és vagyontárgyaikat

Több nedvesség a melegebb atmoszférában táplálja a hurrikánokat és a villám áradásokat.
2021. A 89. év

Szerző:  Jennifer A. Francis | Scientific American November 2021 Issue

2021 nyara kimagasló példa volt arra, milyen romboló tud lenni az időjárás egy melegedő Világban. Julius közepén Németországban és Belgiumban két nap alatt 200 mm eső esett. A hömpölygő víz épületeket sodort el. Egy héttel később több mint 600 mm eső (normálisan egy évi csapadék) esett Kína Henan tartományában mindössze 3 nap alatt. Több százezer ember menekült a medréből kilépő folyók elől. A tartományi fővárosban Zhengzhouban utasok rekedtek metró kocsikban, fejükkel a plafon alatt, hogy a gyorsan emelkedő vízszint miatt az ott lévő légzsákból lélegezni tudjanak. Augusztus közepén a jet stream (futó áramlat) éles hurka miatt Tennessee államban 432 mm szakadó eső esett mindössze 24 óra alatt, aminek következtében az árvíz legalább 20 ember halálát követelte. Ezek az esők nem trópusi alacsony légnyomás következményei voltak.

Augusztus 28.-án 1. kategóriás vihar, tartós 140 km-es széllel jelentkezett. Kevesebb mint 24 órán belül a 4. kategóriás Ida jelent meg kétszer gyorsabban, mint a Nemzheti Hurrikán Központ meghatározása a „gyorsan erősödő vihar” kategória. A louisianai partokra 240 km-es viharral érkezett. Több mint egy millióan lettek áram,és 600 ezren víz nélkül is napokon keresztül. Ida mérge északkelet felé folytatódott, ahol New Yorkban egy óra alatt 80 mm csapadék hullott. A vihar minimum 80 ember halálát okozta.

Ezeknek a romboló eseteknek azonos oka a vízgőz, nagyon sok vízgőz volt. Vízgőz a H2O légnemű halmazállapotának hatalmas szerepe van a romboló viharok táplálásában, és a klímaváltozás előidézésében. Az óceánok és az atmoszféra melegedésével egyre több víz párolog el és kerül a levegőbe. A meleg levegő egyre több vízgőzt képes megtartani mielőtt felhőcseppekké kondenzálódik, amiből eső lesz. Az 1990-es évek óta az atmoszférában található vízgőz mennyisége 4 százalékkal nőtt. Ez nem tűnik soknak, de a klíma szempontjából jelentős. A nedvesebb atmoszféra extra energiát és csapadékot jelent. A több vízgőz segíti az Ida szerű trópusi viharokat a gyors erősödésben. Ez miatt alig marad idő, hogy a hatóságok figyelmeztessék az embereket, hogy célpontba kerültek.

A tudósok már rég tisztában vannak azzal, hogy a klímaváltozás miatt egyre több pára kerül a levegőbe, erősítve az úgynevezett páraviharokat, ami sokkal több esőt és havat jelent, mint amit az emberiség még néhány évtizede is tapasztalt. A mérések azt bizonyítják, hogy heves esőzések egyre gyakrabban fordulnak elő az egész Földön. Az 1980-as évek vége óta az amerikai ingatlan károk egy harmadát, mintegy 73 milliárd dollárt a megnövekedett csapadék események okozzák.

Példának okáért 2017 augusztusában Harvey hurrikán Houston környékén 5 nap alatt 1200 mm esőt okozott, ami sok mindent látott meteorológusoknak is elállította a lélegzetét. Volt, amikor egy óra alatt 150 mm eső esett. Az egyik klímakutató állította, hogy a Harvey okozta, rekord döntögető eső előfordulását háromszor teszi valószínűbbé és 15 százalékkal erősebbé a klímaváltozás.

Ellentétben az egyéb atmoszferikus gázokkal, a vízpára a Föld körül a levegőben nem egyenletesen terül le. Sok vízgőz található a trópusi területeken, az egyenlítő két oldalán, ahonnan folyamszerűen nyúlik fel, a sarkok felé. Ezek segítik a Föld atmoszferikus energiáját egyensúlyban tartani, és hoznak létre erős páraviharokat.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3681) Szabad akarat?

Tibor bá’ online

 

2021. A 89. év

Induljunk ki abból, hogy a „Hinni, vagy nem hinni” elsősorban az Istenbe vetett hitről szól, rá kell mutatnom arra, hogy a nyugati világban az úgynevezett vallásos emberek egy jelentős része eléggé konfúzus lelkiállapotban van. Egyfelől mélyen hisznek a Bibliá­ban, másfelől viszont igen sokan szilárdan hisznek olyan dolgokban, amit a keresztény hit elutasít. Például abban, hogy a sors meg van írva.  Talán nem is gondolnak rá, de amikor az asztrológiai előrejelzést latolgatják, vagy jósnőhöz mennek, akkor a sorsba vetett hitről tanúskodnak. Elvégre hogyan is jósolható meg az, ami nincs valahogy előre „rögzítve”. Ez viszont nem egy újszerű elképzelés, hiszen ez az iszlám térhódításának egyik sarkköve. „Tehetsz, amit akarsz, sorsod elkerülni úgyse tudod.”

Csakhogy az európai civilizáció alapja, a zsidó-keresztény hitfolytonosság ezzel élesen szembeszegül. A Biblia szerint Isten az embernek szabad akaratot adott. Szó sincs nagy könyvről, szó sincs elkerülhetetlen fátumról. Szabad akarattal, magunk irányítjuk sorsunkat. A jövő még nem történt meg „elméletileg” se, éppen ezért sehol se létezik, ezért megjósolhatatlan. Éppen hogy tőlünk, a mi viselkedésünktől függ.

Aki először kitalálta a szabad akaratot, bizonyára pontosan tudta mit csinál. Egészen biztos arra spekulált, hogy a szabad akarat hangoztatásával a vallás követőinek nem lesz módjuk kibújni az isteni felelősségre vonás alól. Tehát a zsidó és a keresztény kultúra szerint az Embernek szabad akarata van, a jót vagy rosszat szabad akaratból Ő maga követi el, és Isten ennek megfelelően jutalmazza vagy bünteti. Ráadásul jól is hangzik. Az Ember szabad akaratának tudatában büszkén feszít a bőrében.

Ezt azonban újabban megkérdőjelezik. Hogyan beszélhetünk szabad akaratról, amikor minket a hormonok, ösztönök irányítanak? Gyakran hallhatjuk „a génjeiben hordozza a bűnöző életmódot”. Mi tehát az igazság?

„Cogito ergo sum” (Gondolkodom, tehát vagyok) megállapítás a nyugati filozófia Descartestől származó, talán leghíresebb kijelentése, és egyben a legnagyobb problémát okozó gondolat az emberi agyat és elmét tanulmányozó neuróbiológusok részére.

Hívő emberek nézete szerint az elme egy különleges dolog, egy fajta anyagtalanság, aminek létét a halál nem szakítja meg. Ez lenne a lélek, vagyis ÉN a testemtől teljesen különálló valami, a szabad akarattal felruházott öntudatom. Napjainkban azonban a lélek eltűnő félben van. Descartes szerint az emberi elme oszthatatlan, de az agykutatók szerint az agy funkciói egyértelműen elkülöníthetők. Az agy alkatrészekből összerakott gépként működik, amin belül az öntudatnak nincs konkrét helye.

Az agysérülést elszenvedett emberek megfigyelése, például azoké, akik elveszítik forma felismerő készségüket, az agy számítógépszerű felépítését sugallja. Ennél is zavarba ejtőbb a tudat nélküli gondolkodás. Mi ez? Nos a tárgyak felismerése tudatunktól függetlenül történik. Beszéd közben tudjuk, miről beszélünk, de mind addig nem tudjuk pontosan mit fogunk mondani, amíg ki nem ejtjük szánkon a szavakat. A beszédünk levezénylését tudattalan automatizmus végzi, és súlyozhatja minden fajta olyan tényező, amiről nem tudunk. Az agykutatók nézetei így összegezhető: „az elme, amiről úgy tudjuk, hogy konkrétan irányít, valójában egymás kölcsönös irányítása alatt álló rutinok összessége”. Rá kell döbbennünk, hogy valami egy kicsit sántít ezzel a „szabad akarattal” kapcsolatban. Úgy tűnik, a közeljövőben divatos téma lesz belőle. Ugyanis egyre világosabbá válik, hogy tetteinket az agyunkon (tudat) kívül más dolgok is irányítják.

Ezzel természetesen nem fog mindenki egyetérteni. A szabad akarat és a rátámaszkodó felelősségre vonás, illetve felelősség érzet nehezen értelmezhető, ha helyette az agyunk elektromos és vegyi munkálkodása hozza meg a döntést. De nézzünk egy gyakorlatias példát!

Patricia Churchland filozófus professzorasszony (University of California) 2003-ban beszámolt egy esetről az Archives of neurology-ban. Ezek szerint egy középkorú, büntetlen előéletű, virginiai férfi pedofil fényképeket kezdett gyűjteni, majd molesztálni kezdte 8 éves nevelt lányát. Amikor erre fény derül eljárás indult ellene, ami bírósági tárgyalásba torkolt. Az eljárás alatt szexuális abnormálissága egyre kifejezettebbé vált, és mivel állandó fejfájásról és szédülésről is panaszkodott, CT vizsgálatnak vetették alá. Ennek során megállapítást nyert, hogy agyának frontális részén egy nagyméretű, ámbár jóindulatú daganat mutatható ki, ami ránőtt a szeptumra és a hipotalamuszra, vagyis arra a területre, amelyik a szexuális viselkedést szabályozza.

Az agydaganat eltávolítása után a férfi szexuális érdeklődése visszaállt a normálissá. Néhány hónappal később a férfi szexuális érdeklődése újfent a kiskorú lányok felé fordult. Egy újabb CT vizsgálat megállapította, hogy az előző műtétnél a koros sejtekből egy kevés bennmaradt, amiből egy újabb daganat fejlődött ki. A második műtétet követve a férfi szexuális preferenciája végérvényesen normálissá vált.

A fentiekben leírt eset után joggal tehetjük fel a kérdést, tumorral az agyában ennek az embernek volt-e szabad akarata? Felelősségre vonható-e tettéért? Daganata miatt a férfinek ellenállhatatlan, de rendellenes vágyai támadtak, ki volt „vetkőzve” önmagából.

Csakhogy agydaganat nélküli férfiaknak is lehet erős szexuális indítéka, mely adott esetben képes legyőzni éhségét, fájdalmát, akár életösztönét is, aminek elképesztően vakmerő (nem feltétlenül törvénytelen) cselekedett lehet a vége. Ezeket a nemi vágyakat a szeptumhoz tartozó neuronokra ható hormonok váltják ki. Tegyük fel a kérdést, szabad akarat szempontjából mi a különbség egy normálisnak mondható férfi és a fentiekben ismertetett virginiai férfi között?

A neuróbiológia, illetve általánosságban a viselkedésbiológia fokozatosan feltárja azokat a mechanizmusokat, amelyek kialakítják az egyént, meghatározzák, hogyan hozzunk döntéseket és tartsuk kordában indítékainkat. Megtudhatjuk, miként szabják meg génjeink azokat a vágyainkat, melyeknek beteljesülése kielégülést eredményez. Példának okáért már pontosan ismert, hogy emlősállatoknál az anyához való ragaszkodást az agy által kibocsátott oxitocin váltja ki, úgy, hogy neuronokhoz kapcsolódik. Ugyanígy a szexuális partnerhez való kötődés is oxitocin közvetítéssel jön létre mindkét fél agyában.

Az ilyen és ehhez hasonló neuróbiológiai felfedezések tényleg kérdésessé teszik az emberi akarat szabadságát. Úgy tűnik, hogy a szabad akarattal kapcsolatos hagyományos elképzelésünket kissé át kell szabnunk.

Ugyanis elméletileg az a szabad akarat, amit semmi nem befolyásol, vagyis az „akarat” mindenfajta befolyástól függetlenül jön létre. Tehát, olyan „akarat”, amire az agyban lejátszódó vegyi folyamatok nem hatnak. Csakhogy, azt már tudjuk, hogy ilyen nem létezik. Nincs agyunknak olyan elhatárolt része, amire azt mondhatnánk, hogy itt születik meg az akarat, és ez a terület minden külső (az agy más részéből származó) vegyi ráhatástól mentes.

Egyszerű bizonyítékként hadd idézzek egy részt Jonathan Sacks főrabi könyvében (The Persistence of Faith) szereplő megállapítást: „The deep sentiment we call human nature are formed by the primary groups in which we are raised. Handing children over to collective child-minders means raising a less emotional, striving and individualistic generation.[1]” Ezt a tapasztalatot az izraeli kibucokban szerezte, ahol családok helyett a gyerekek közösségben összezárva egy-két felügyelőre bízva voltak nevelve. A végeredmény az, hogy a családon kívül felnőtt egyedek törtetően önzők és betegesen ambiciózusak lesznek. A betegesen ambiciózus azt jelenti, hogy mindenen és mindenkin átgázol egy kitűzött cél érdekében, de amikor a célt eléri, azonnal újabb, magasabb célt tűz ki maga elé. Az egyed egész élete egy véget nem érő hajsza egyetlen boldog pillanat nélkül.

Ezzel, a nevelésből adódó mélyreható pszichés sérüléssel a benne szenvedő egyedek tökéletesen tisztában vannak, azaz „tudnak” róla. Szeretnének rajta változtatni, de nem megy, mert ez a szélsőséges ambíció determinálja az egyed döntéseit, nem pedig a józan esze, ahogy ő hiszi.

Mint tudjuk a neuróbiológia világosan kimutatta, hogy az emberi szabad akarat egy sok ezeréves mítosz. Valójában valamennyien úgy döntünk, ahogy az belénk van programozva ösztön, korai tapasztalatok, kifejlődött komplexusok, neuróhormonok és egyéb tényezők összesített eredményének megfelelően.

Ezzel kapcsolatban van egy személyes élményem is, amit most megosztok az olvasóval. 1962-ben kilenc hónapot töltöttem Londonban, méghozzá munka nélkül, azaz rengeteg szabadidővel. Megélhetési gondom nem volt, tehát nekiláttam a város felfedezésének. Mondanom se kell, London csodálatos és bizony el lehet nézelődni akár 9 hónapon keresztül is. Nem sorolom fel mi mindent láttam, mert nem ez a lényeg. A megdöbbentő tapasztalat a Soho nevű városrészhez kötődik.

Egyik reggel úgy döntöttem, hogy keresztülbarangolok a Sohon, ami egy fajta vigalmi negyed, egy építészeti dzsumbuj bugyraiba bújtatva. Gyalogosan járható „ösvényei” vannak, ezeket kell végigjárni.

A Soho egyik sarkán található az „OXFORD CIRCUS” Metro megálló, innen indultam az izgalmasnak ígérkező nézelődésre. Alig haladtam 20 métert egy apró utcácska nyílt jobbra, majd tovább haladva egy falba ütköztem, ahonnan jobbra és balra lehetett fordulni. Aztán újabb sarkok és elágazások következtek, kitérők, körjáratok, stb. A lényeg az, hogy az önfeledt bámulódás közepette állandóan döntenem kellett (természetesen szabad akaratból) hogy merre folytassam az utam. Szabad döntéseimet kizárólag saját kíváncsiságom vezérelte, azt próbáltam kitalálni, melyik úton haladjak tovább, hogy minél érdekesebb élményekben legyen részem.

Rengeteg bolyongás és nézelődés után megérkeztem a Piccadilly-re, onnan pedig hazamentem. Néhány nap múlva eszembe jutott, hogy Sohonak mindössze egy tört részét láttam, és elindulhatok egy újabb kiruccanásra.

Az eljárás ugyanaz volt, feljöttem az OXFORD CIRCLE metró megállóból és bevetettem magam a Sohoba. Természetesen nem ugyanazt akartam újra végignézni, hiszen volt még sok minden, amit nem láttam. A helyzet megegyezett a korábbival. Ahányszor döntenem kellett, na most merre menjek, minden esetben a kíváncsiságom kielégítése volt a cél és legjobb szabad belátásom szerint döntöttem. Legnagyobb meglepetésemre a bolyongás végén pontosan ott kötöttem ki, ahol az előző alkalommal, vagyis a Piccadillyn. Természetesen meglepődtem.

Mi is történt? Minden egyes döntési pozícióban két elv vezérelt: minél érdekesebbet látni, és ne azt nézzem, amit a múltkor láttam. Ez utóbbit azonban nem nagyon vettem figyelembe, elvégre a variáció olyan nagynak tűnt, hogy nem tartottam szükségesnek különleges figyelembe részesíteni.

Számomra egyértelmű volt, hogy egymást követő néhány tucat döntés csak azért egyezhetett meg, mert egy általam ismeretlen, mondhatnám tudat alatti „valami” vezérelte tudatos döntéseimet.

Aztán hónapokig nem gondoltam a dologra. Mielőtt elutaztam volna, magam mögött hagyva Londont, ki tudja mennyi időre (14 év lett belőle), még egyszer ellátogattam a Sohoba és az csak természetes, hogy megint az OXFORD CIRCLE állomástól indultam. Ekkor már annyira régi volt az utolsó látogatásom emléke, elsősorban a közben ért számtalan élmény miatt, hogy eszembe se jutott annak figyelése, hogy korábban merre jártam, egyszerűen csak bolyongtam, de meg se lepődtem, amikor újfent a Piccadilly-n találtam magam.

Átgondolva a történteket, arra a következtetésre jutok, hogy az én szabad akaratomat valami agyi mechanizmus szabályozza. Igen, én döntök, szabadon, de ott benn valami befolyásol döntésemben. Igaz, az a valami „ott benn” szintén én vagyok, nem külső tényező, a kérdés csak az, hogy került oda?

*         *         *

Most vizsgáljuk a szabad akaratot egy hívő keresztény oldaláról az érdekesség kedvéért párbeszéd formájában:

A szerző: Ön tehát egy hívő kereszténynek vallja magát.

A hívő:    Természetesen.

A szerző: Ismeri ön a hiszekegyet?

A hívő:    Természetesen.

A szerző: Elkezdené?

A hívő:    Hiszek a mindenható Istenben, az ő szent fiában, az úr Jézus….

A szerző: Köszönöm, köszönöm, tehát a mindenható istenben?

A hívő:    Természetesen

A szerző: Ön szerint tehát az isten mindenható?

A hívő:    Ez magától érthető.

A szerző: Akkor térjünk át egy kicsit más területre! Hisz-e a Bibliában?

A hívő:    A Bibliát isten sugallatára írták, tehát hiszek benne.

A szerző: A Biblia szerint az isten az embernek szabad akaratot adott.

A hívő:    Pontosan. Az embernek szabad akarata van.

A szerző: Ha az isten mindenható, ahogy ebben ön hisz, akkor istennek
Ismernie kell a jövőt is.

A hívő:    Isten mindenhatósága azt jelenti, hogy nincs előtte akadály,
Tehát ismeri a jövőt is.

A szerző: Ha az isten ismeri a jövőt, akkor a jövő egy adott, fix dolog, ami
eleve létezik. Hiszen ami nem létezik, azt nem lehet ismerni.
Egyetért ezzel?

A hívő:    Úgy gondolom, hogy igen. A mindenható isten ismeri a jövőt,
vagyis azt, ami történni fog.

A szerző: Egyet ért azzal, hogy amit isten ismer, ami történni fog, az nem megváltoztatható.

A hívő:    Nem tudom hova akar kilyukadni, de isten a tényleges jövőt
ismeri, ami nem megváltoztatható.

A szerző: Nos, ha a jövő nem megváltoztatható, akkor eleve el van
döntve, hogy mi fog történni.

A hívő:    Hát ha így lebontjuk, akkor valóban azt kell mondanom, hogy a
jövő bizonyos értelemben el van döntve, legalább is isten
ismeretei szerint.

A szerző: Ebben az esetben hol van tere az én szabad akaratomnak. Az
én olvasatomban, nekem azt kell tenni, amit isten eleve tud.

A hívő:    Én ezt másképp látom. Szabad akaratból az ember tetszése
szerint dönt. Az más kérdés, hogy isten előre tudja hogyan
fogok dönteni.

A szerző: Be kell vallanom, hogy megfogott. Az ember szabad akarata
nem zárja ki egy feltételezett isten mindenhatóságát, és ami
fordítva is igaz. De akkor fel kell tennem azt a kérdést, hogy
vajon istennek van-e szabad akarata?

A hívő:    Ez egy felesleges kérdés, mert ha isten mindenható, akkor
természetesen szabad akarata is van, bár az ő esetében ezek a
fogalmak üresen csengenek.

A szerző: Mondhatom-e azt, hogy a mindenható isten előre tudja saját
Sorsát?

A hívő:    Igen, mondhatnánk, ha ezek a fogalmak ránézve is érvényesek
Lennének.

A szerző: Ezt hogyan érti?

A hívő:    Nem hiszem, hogy isten esetében beszélhetünk időről, jövőről és

múltról.

A szerző: Miért nem?

A hívő:    Nézze, ha a tudomány megengedi magának annak
Feltételezését, hogy a Világmindenség mindig volt és mindig is
Lesz, azaz a lét időben és térben végtelen, amit persze az
Emberi agy nem tud felfogni, akkor ezt isten esetében is
feltételezhetjük. Ez csakis így lehet fair.

A szerző: Igen, ebben igaza van. Most már csak egyetlen egy dolog nem
fér a fejembe. Ha ön a tudományra hivatkozik, ami szerint
lehetséges a világban olyan, amit az emberi agy nem érthet
meg, miből gondolják, hogy az isten bizonyíthatatlan létezése
érthető?

A hívő:    Isten létezését nem érteni kell, hanem hinni.

A szerző: Köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre.

*         *         *

Szabad akarat? Vágjunk a sűrűjébe! Nos, amennyiben a témát alaposan körbe akarjuk járni, akkor először is néhány kapcsolódó fogalommal kell megismerkedni (és kitárgyalni) megfelelő szinten. Ezek felvetik a következő nagy kérdések tisztázását:

  • Determinisztikus-e a Világmindenség?
  • Mi az öntudat?
  • Mi a „valóság” és megismerhető-e?

 

Determinisztikus-e a Világmindenség?

A kérdés eldöntéséhez szorosan hozzátartozik a „véletlen” fogalmának az értékelése. Ugyanis, ha a Világmindenség nem determinisztikus, akkor az események nagy része véletlenszerűen következik be. Személy szerint én nem fogadom el a véletlen létezését, de nézetemet nagyon sokan nem osztják. Nézzük a véleményem kifejtését!

NewScientist, 2005.06.18. FREE WILL or REALITY p. 35: Experiments certainly seem to have demonstrated that the influences of entanglement move faster than the speed of light. Einstein description of space and time, is ripe for redrafting.

Quantum theory famously predicts only the probabilities of experimental outcomes, and most physicist believe that this reflects an ineradicable randomness of the world at the smallest scale.

But Nobel prize-winning physicist Gerard’t Hooft of the University of Utrecht in the Netherlands, convinced that quantum theory itself must be an approximation of some deeper theory, one that should ultimately be deterministic, not random.

Fordítás: A kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy a szuperpozíció gyorsabban terjed, mint a fény. Einstein téridő leírása megérett az újragondolásra.

A kvantummechanika híres előrejelzése csupán egy kísérlet eredményének valószínűségére képes, ami a legtöbb fizikus számára azt jelenti, hogy a mikrovilág eseményei véletlenszerűen következnek be.

Ezzel szemben Gerard’t Hooft Nobel-díjís fizikus meg van győződve arról, hogy maga a kvantum­mechanika mindössze egy olyan mélyebb elmélet közelítése, ami végső soron determinisztikus.

Bár a véletlen definíciójával még nem találkoztam, az egyértelmű, hogy számos megmagyarázhatatlan témában osztották ki számára a „bűnbak” szerepet. Tehát, kezdjük el boncolgatni ezt a véletlennek nevezett valamit!

Először is azt kell belátnunk, hogy a magyar „véletlen” szó több, egymástól eltérő fogalmat is átfed, és mi hajlamosak vagyunk azokat slampos módon alkalmazni.

1.) Véletlen, vagyis nem akaratlagos. „Bocsánat uram, véletlenül léptem a lábára”. Valójában szó sincs véletlenről. Egyszerűen csak figyelmetlen volt valaki vagy éppen gondatlan. Ebben az esetben: véletlen = nem akaratlagos.

2.) Egy régi ismerőssel véletlenül összefutunk az utcán. Szó sincs véletlenről. Összefutásunk feltétele, hogy egy adott időben egy adott helyen járjunk, a másik féllel való találkozás szándéka nélkül. Ebben az esetben: véletlen = tőlünk független.

3.) Véletlen(szerű), vagyis randomizált. Az egymást követő számok (vagy akár események) között nincs semmi összefüggés, találomra következnek egymás után. Tehát szabálytalan, rendszertelen, össze – vissza, kiszámíthatatlan (ami egyenesen következik az előző három jelzőből). Az érdekesség kedvéért tegyük hozzá, hogy igazán véletlenszerűséget szándékosan előállítani nem is olyan könnyű dolog. Ennek valószínű oka, hogy (és ezt egyértelműen ­vallom) igazán randomizált számsor nem létezik. Az például, hogy a négyes után a hetes következik, valaminek az okán történik, csak éppen ezt az okot nem tudjuk.

4.) Az „igazi” véletlen (legalábbis egyesek szerint) egy olyan esemény, ami véletlenül történik, senki és semmi nem befolyásolja vagy váltotta ki.

Eldobjuk a kockát, ami véletlenül az ● ponton áll meg. Nos, ez az utolsó véletlen az, amivel foglalkozni szeretnék. Én ugyanis nem fogadom el, hogy a kocka valóban véletlenül állt meg az ● ponton. Nem fogadom el, hogy van „igazi” véletlen. Azért mondjuk, hogy a kocka az ● ponton véletlenül állt meg, mert nem tudjuk irányítani, nem függ tőlünk, és nem vagyunk képesek előre „megjósolni” az eredményt, mert ismereteink nem elégségesek.

De mi is történik? Amikor a kockát eldobom, a kocka pörgése függ a dobás erejétől, a dobás szögétől, a kocka méretétől, az asztallap és a kocka anyagától (rugalmassági tényező, súrlódási együttható, stb.), és persze attól is, hogy az eldobás pillanatában mennyi pont volt felül. Ezek együttesen határozzák meg a nyugalmi állapotba került kockán látható pontok számát. (Zárójelben meg kell jegyezni, hogy sok más tényező is van, de ízelítőnek ennyi is elégséges.) Ilyen vonatkozásban tehát nincs véletlen. A dobás után látható érték kizárólag a dobás körülményeitől és az eldobótól függ, akinek azonban fogalma sincs, miképpen befolyásolhatná a kocka pörgését. Ugyanez vonatkozik minden más térben és időben lejátszódó „eseményre”. Semmi se véletlen tehát, minden olyan dolgoknak a következménye, amelyeket irányítani, sőt néha felfogni se vagyunk képesek.

Azzal, hogy tagadjuk a véletlen létezését, elég sok kényelmetlenséget okozhatunk a kvantummechanikának, amiről később alaposabban kifejtem a véleményem. Most még csak annyit, hogy logikailag a miszticizmusban hívők részére a véletlen egy logikai szükségszerűség. Ez a következőkből következik. A jövőbéli események két csoportba oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak azok az események, amelyek emberileg „befolyásolhatók” (és gyakran meg is tesszük azt). A befolyásolást azért tettem macskakörömbe, mert befolyásolás alatt az is értendő, amikor egy csatár mindent megtesz, hogy az ő csapata nyerjen. A másik csoport az, ahová az ember által nem befolyásolható események tartoznak, például egy villámcsapás. Ez utóbbit természetesen véletlenszerűnek nevezzük, mivel bekövetkezését előre nem tudjuk befolyásolni. Ilyen vonatkozásban a véletlent egyesek misztikus, majdhogynem isteni tulajdonsággal bírónak tekintik.

Ezen elképzelés szerint például a véletlen szabja meg, melyik öt vagy hat számot húzzák ki a lottón. Ha tehát valakinek van valamiféle lelki, vagy ki tudja milyen kapcsolata a véletlennel, akkor kvázi a véletlen neki előre megsúgja, melyik számok kihúzásáról fog dönteni. Mert mi másképp érezhetne rá egy jövőben bekövetkező eseményre, mint úgy, hogy a jövő valaki által előre „meg van írva”, és a kiválasztott személy rendelkezik a megfelelő jövőbelátás készségével, aminek segítségével mintegy kinyílik az a bizonyos nagy könyv, ahol a „meg van írva” található.

A körúton leszállok a villamosról, és összefutok egy régi ismerősömmel. A találkozás természetesen a véletlen műve (a köznyelv szerint), hiszen nem beszéltük meg a találkozót. Azonban nem futottunk volna össze, ha azt az idős hölgyet nem engedem magam elé leszállás közben, ha hagyom, hogy az a két fiatalember elém tolakodjon a kocsiban, akkor se futunk össze, ha a villamos vezetője nem kényszerül fékezésre, mert egy gépkocsi elé kanyarodott a két megálló között. Természetesen folytathatnám, hogy mi mindennek kellett pontosan úgy történnie, ahogy történt, az összefutás érdekében.

A lényeg, hogy semmi se véletlen, minden esemény sokszorosan függ más események bekövetkezésétől. Szerintem a világ kauzális, mindennek van oka. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden esemény előre megrendezett, és csak arra vár, hogy leperegjen a kész forgatókönyv szerint. Jobban mondva ez se lehetetlen, de nézzük, mi lehetséges.

Első szcenárió: A közfelfogás szerint Isten mindenható, ami magától érthető, ha létét elfogadjuk. A mindenhatóság többek között azt jelenti, hogy egy időben nem csak egy dologra tud figyelni (mint mi emberek), hanem végtelen sokra. Ebbe belefér, hogy a világ minden eseményét, a legapróbb részletekig kézben tartja. Ha pedig így van, akkor minden a tervei szerint történik.

Második szcenárió: Isten nem irányít mindent a legapróbb részletekig. Ugyan miért is tenné, hiszen a részletekbe menő irányítás semmilyen „igényt” nem elégit ki. ­Ehelyett Isten megteremti a pontos kezdeti feltételeket, és szabad kezet nyújt az anyagnak, majd „kíváncsian” várja, mi jön ki belőle. Ebben az esetben az anyag Isten partnere, vele szinte egyenrangú, mert Isten kvázi feladta mindenhatóságát. Igaz, Isten teremtett, de a végkifejlet már nem csak kizárólag tőle függ.

Bármelyik szcenáriót fogadjuk is el, a véletlennek nincs szerepe a ­világban. Álláspontom szerint elfogadhatatlan az okoskodás, miszerint egy nagy tengerben ott vannak a különböző atomok, amiket a fene tudja, mi dobál össze – vissza, majd ezen kavalkád következményeként molekulák jönnek létre csak úgy találomra, és egyszer csak a véletlen úgy hozza, hogy olyan molekula alakul ki, ami reprodukálni képes önmagát. Magyarul a „véletlen” szeszélyéből kifolyólag egyszeriben létrejön az élet.

Az emberi agy minden nagyszerűsége ellenére használhatóságát illetően rendkívül lehatárolt. A körülöttünk folyó dolgokból alig értünk valamit, ezért az oksági folyamatból csak keveset veszünk észre, és így az át nem látott események megjelenését a véletlenre fogjuk. Az ember szerint minden véletlen, amit nem ő tervez el, nem ő hoz létre, de hogy ez nem így van, annak számtalan jelét lehet látni, csak oda kell figyelni.

Vegyük mindjárt az Ősrobbanást. Ha az Ősrobbanás homogén módon történt volna (és persze így kellett volna, ha nem lenne mögötte „gondolat”), akkor most, 15 milliárd évvel később a világmindenségben semmi más nem lenne, mint minden egyes 1 m3-nyi űrben egyetlen anyagi részecske. Ezek az anyagi részecskék egymástól azonos távolságra (mondjuk kb. l m-re) ­lennének. De mert az Ősrobbanás nem volt abszolút homogén, ezért az anyag „csomókban” található. A kezdeti picurka inhomogenitás 15 milliárd év alatt vezetett ide.

Vagyis az inhomogenitás ultra precíz meghatározása alakította ki a világmindenséget olyanra, amilyennek mi azt ma ismerjük. Semmi véletlen! Nemcsak azért, mert véletlen nincs is, de mert nem is lehet. Miért?

1.) A véletlennek tűnő eseményeket „terv” alakítja ki.

2.) Ha nem lett volna inhomogenitás, akkor csak tökéletes és totális homogenitás lehetett volna, ahol az egyenletes homogenitáson túl az égvilágon semmi „esemény” nem történhet.

3.) Az eredeti inhomogenitás nemcsak a világmindenség végéig fogja hatását éreztetni, de egyben megszabja az anyagnak, hogyan viselkedjen. Érzésem szerint a kezdeti inhomogenitás szerves része a természeti törvényeknek, és legalább annyira fontos a világ meghatározásában, ha nem fontosabb, mint azok. Persze ezzel egyetlen karnyújtásnyira értünk a fátumhoz, ami ezek szerint mégiscsak lenne, de „nem oda Buda”! Az inhomogenitás a világmindenséget alakította ki, miközben az anyag láthatóan (lásd a következő bekezdés) élet centrikus. A fátum az egyéni sorsokat alakítaná, amivel szemben a természet totálisan közömbös, jobban mondva az egyéni sorsok alakítása a „globális cél” függvénye.

Van egy észszerű sejtésem[2], ami egy kvantummechanikai tényre épül. Ez szerint, ha egy magányos elektront ráirányítunk egy átjárhatatlan akadályra, amin egymás mellet kés rés helyezkedik el, az oszthatatlan elektron egyszerre megy át mind a két résen. Ez azonban csak addig van így, amíg egy öntudattal rendelkező ember nem lesz kíváncsi az eredményre és megfigyeli azt. Ugyanis abban a pillanatban, amikor az ember „beledugja az orrát” az eseménybe, az elektron hirtelen csak az egyik résen megy át. Hogy melyiken az véletlenszerű(nek tűnik). Az én sejtésem az, hogy az anyag predesztinált az öntudat kialakítására, azaz mindent megtesz, hogy ez bekövetkezzen. Ezt felfoghatjuk úgy is, hogy a Világmindenség létének a célja az anyag öntudatra ébredésének a megvalósítása. Ebből következi, hogy mind addig, amíg öntudattal nem rendelkező lény (azaz mi emberek) nem nézünk az elektronra, a réseken történő áthaladás közömbös, nincs ok valamelyik preferálására. Tehát az elektron, ok hiányában, mindkettőn átmegy. Viszont, amint okot adunk neki arra, hogy válasszon, választ is. Az esemény tehát nem véletlenszerű, mint ahogy semmi más se az.

A keresztény civilizációhoz tartozó emberek nagy része biztos abban, hogy az embernek szabad akarata van. Ennek az elképzelésnek természetesen kulturális gyökerei vannak. De, ha történetesen elgondolkozik rajta, akkor a mindennapi értelemben azon a véleményen van, hogy látszatra képesek vagyunk irányítani saját tevékenységünket, ami két következtetésre jutást jelen: Igen, valóban van szabad akaratunk. Nem, nincsen.

Játszunk el a gondolattal és vizsgáljuk meg az „igen, valóban van szabad akaratunk” választ. Hogy lehetne bizonyítani ezt az állítást? Cselekedjünk úgy, hogy azt semmi ne határozza meg előre? De hiszen ez lehetetlen, mert bármit teszünk, annak van valami oka. Pontosabban, az egyén érdekét szolgáló oka. Tegyük fel, hogy az egyén átmegy az úttesten, mert a másik oldalon árnyék van. Szabad akaratból megy át, hiszen ő akarta, de az átmenés oka a napsugár elkerülése. Nyilvánvaló, hogy az egyén valami okból kifolyólag tart a napsugártól, azt ártalmasnak tartja, ezért érdekében áll annak az elkerülése. A szabad akarat mögött van egy cél. A cél pedig belénk van programozva: életösztön – nem akarunk bőrrákot kapni. Szabad ez az akarat? Frászkarikát! Mi döntünk, de egy belénk épített cél elérése végett.

[1] Az emberi természet a korai gyermekkorban alakul ki. Azok a gyerekek, akiket kommunális intézményekben nevelnek fel, érzelmileg szegények, törtetők és önzőek lesznek.

[2] Egy szakterületen dolgozó tudós bizonyíték nélküli „ráérzése”, amit később tudományosan próbál bizonyítani, illetve mások cáfolni. Az eredmény, hogy a tudósok többsége elfogadja-e a bizonyítást vagy a cáfolatot.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3682) AKÁR IGAZ IS LEHETNE…  

Szerző: Anonymus

Egy szép és kellemes őszi délutánon elbóbiskoltam, s miközben testem akaratlanul is átadta magát a kikényszerített pihenésnek, a vér agyamba tódult, s elmém kéretlen zakatolásba kezdett. Rég nem látott barátom jelent meg álmomban, s mielőtt elárulta volna a következő hét lottónyertes számait, egy kis beszélgetés zajlott le köztünk, ami akár igaz is lehetne, íme „a képzelt riport”:

  • Szervusz Tanár Úr!

Szeretnélek meginterjúvolni, hogyan érzed magad, mi a helyzet a magyar közoktatásban a 2022-es év előestéjén?

  • Szervusz kedves Író Barátom!

Szívesen beszélgetek veled, de el kell keserítselek, névvel nem vállalhatom a riportot, mert ahhoz engedélyt kellene kérnem a Munkáltatómtól, s ismerve a közös érdeklődésünket és hozzáállásunkat a világ dolgaihoz, ez a riport aligha kapna jóváhagyást és engedélyt a nyilvános leközlésre, inkább tudatosítanám benned, hogy most éppen álmodsz.

Jó, jó, de kezdjünk már bele, mert nem szeretem az üres fecsegést! Fel is teszem az első kérdést:

  • Mióta és hol dolgozol pedagógusként?
  • Hát nem most kezdtem, s emlékszem, amikor pályakezdő voltam, még 80 főiskolás diák indult neki a szakma elkötelezettévé válni egy évfolyamban, de csak töredékéből lett tanár. Bizony, nem gyermeket kísérgető rabszolgának = paidagogosz, hanem tanárnak tartom magam! Lehet, hogy sokak szemében ma, a tanbák és tündérnénik világában nagyképűnek tűnök emiatt, de az ezredforduló küszöbén ez még megszokott volt, s egyáltalán nem tűnt kirívónak. Emlékszem, elképedve néztük a „Suli” című amerikai sorozatot, ahol szó szerint leköpték a diákok a tanáraikat, nagyobb és drágább autókkal érkeztek az iskolába, s bizton hittük, hogy ilyen nálunk biztosan nem fordulhat elő az életünk során. De az idő kegyetlen, mindenkit utolér, mára szinte minden pályán maradt tanárember elfogadta, hogy ez a valóság. Az iskolánk egy városi, de peremhelyzetű iskola, ahol nagyobb számban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű diákok. Ők szinte semmilyen használható segítséget nem kapnak hátránykompenzációként. Mi több, az intézmény fennmaradása is annak köszönhető, hogy sokuk nem kívánatos a többségi iskolákban, ahol valószínűleg nem is tudnának mit kezdeni velük azok a kollégák, akik az átlagos, sokkal jobb képességű és komolyabb hátránykompenzációt nem igénylő gyerekekhez, illetve családjaikhoz szoktak hozzá.

 

  • A mindenét, ez azért elég kemény felütés volt, pedig elnézve a munkahelyed online adatlapját, nyomát sem találni annak, hogy közlésednek a valósághoz bármi köze volna!
  • Persze papírforma szerint minden rendben van körülöttük, mert papíron egy fejlett EU régió, szegregációtól teljesen mentes, mondhatni átlagos magyarországi intézményében tanulhatnak az itt cseperedő tanulók. Mi több, sok pályázaton is részt vettünk, ahol a kirakott transzparensek alapján horribilis összegek lettek szétszórva a különféle oktatásban jelentkező problémák megoldására. Mindössze annyi gond van ezzel, hogy saját eszközfejlesztést, a létszámhoz arányosított felújításokat ezekből az összegekből valójában nem látott az iskola, mert olyan eszközök megvásárlására költhettek csak belőle egy előre meghatározott lista alapján, amelyek tartóssága 1-2 év. Nyilván mindenki ismeri azokat a kínai játékokat, amelyek 3-6.000 Ft-os vételáron kaphatóak, s még egy családon belül sem biztos, hogy segíteni tudják a csemeték kíváncsiságának kielégítését, nemhogy egy 20 fős osztályban. Biztosan mindenki tartott már a kezében olyan labdajátékot, amelyik a használatba vétel után 1 órával kilyukadt, használhatatlanná vált, mert például nem egy futballmérkőzésen történő felhasználásra tervezték, hiszen az annak megfelelő minőségű termék a tízszeresébe kerülne. Vagy ott van a rengeteg pedagógus továbbképzés, amelyeken 20-30 éve pályán lévő és helyt álló pedagógusokat próbálnak meggyőzni új módszerek kipróbálásáról, akár olyanokról is, amelyeket nevezett kollégák már évtizedek óta alkalmaznak, illetve alkalmaznának, ha a hozzájuk szükséges feltételek rendelkezésre állnának. De arra már nincs pénz és akarat, mert minden segítség kimerül a továbbképzés finanszírozásában, amelyért bizonyos cégek és azok tulajdonosai, számunkra felfoghatatlan összegű kifizetéseket kaptak és kaphatnak. Ami használható tudás és megfogható eszköz így visszamarad, az szinte konvergál a nullához. A tényleges fejlesztések inkább energetikai jellegűek voltak az elmúlt időszakban, de azok nem az oktatáshoz, hanem elsősorban a fenntartás költségeinek lefaragásához kapcsolhatók. Szerintem mindez jól példázza azt a helyzetet, ami nagyon sok, hasonló kvalitású magyarországi iskola léte és működése során kialakult mára.

 

  • Miért nem próbáltok dolgos családokat, jó képességű diákokat bevonzani az iskolátokba?
  • Ugyan! Ezekkel a feltételekkel kellene szó szerint versenyeznünk olyan diákok és szüleik bizalmáért, akik cigány tanulókkal történő egy légtérben tartózkodásról hallani sem akarnak, akik születésüktől fogva olyan feltételrendszer mellett élhetnek, hogy az iskola által nyújtott lehetőségek megmosolyoghatók számunkra, s akik  háromféle több százezer forintot kóstáló Lego robot közül válogathatnak, s a kínai termékeket -úgy alapból- a kukába hajítanák. Ez ugye képtelenség, ez egyszerűen nem működik!

 

  • Gondolom, ha fizetésemelést kapnának a tanárok, ez a helyzet azért rögtön megváltozna…
  • A pedagógusok anyagi megbecsültségéről ódákat lehetne zengeni, de ezzel a problémával mindenki tisztában van, vagy lesz nemsokára, amikor az iskolák már gyermekmegőrző központként sem fogják betölteni funkciójukat, mert nemhogy megfelelő szakemberek nem lesznek, hanem egyszerűen nem lesznek emberek, akik működtethetnék őket. Ezt most tegyük is félre, mert nem szeretném sebnyalogatássá silányítani a riportot. Sokkal nagyobb probléma, hogy egy szakmailag komolynak ígérkező, de gyakorlatilag hasznot egyáltalán nem hozó projekt ma maximális támogatást kaphat, míg a valódi pedagógiai értékeket kínáló, saját kezdeményezésű szakmai próbálkozások rendre csalódással végződnek, elhalnak. Úgy is mondhatnám, hogy a kutyát nem érdekli a hozzáadott érték, mindenki csak a saját csemetéjén keresztül próbálja mérni az iskola hatékonyságát, a saját, sokszor nem is a valóságban gyökerező világképének megfelelő gondolatvilággal. Így egyik helyen az lesz a jó iskola, amelyik tényleg nem csinál semmit, másik helyen egy kegyetlen versenyistálló, s az ezzel járó rendkívül stresszes helytállási kényszer uralkodik el, míg valahol az egyház köntöse mögé menekülve próbálnak elitképzést megvalósítani több – kevesebb sikerrel, általában nagy fokú önámítás és a hitelesség elvesztése, de a hitelesség látszatának erőteljes megtartása mellett.

 

  • Túlságosan keserű vagy! Én életem során olyan sok szép és derűs tanárnőt ismertem, legalábbis, miután a meghallgatás mellett mélyebbre hatóan is próbáltam segíteni nekik a mindennapi feszültségek levezetésében…
  • Nem egy pedagógus, éves szinten milliós tétellel magasabb fizetést, avagy ennek megfelelő jelentős órakedvezményt tehet zsebre pusztán azért, mert kedve és ideje van arra, hogy valamilyen elméleti megoldás felkínálásával próbálkozzon, esetleg beáll egy csapatba, amelyik a napi szinten helyt állni próbáló pedagógusokat próbálja a papírforma betartására szakosodva, ellenőrzéseivel elrettenteni attól, hogy véleményt nyilvánítsanak, vagy bármilyen innovációt vigyenek a rendszerbe, amely nem szolgálja az aktuálpolitika, valamint az aktuális oktatási rendszer működését, működtetését. Legszebb példája ennek a kapható, lassan egyetlen tankönyvcsalád kritizálása, esetleg más, használhatóbb oktatási eszközök és segédanyagok felhasználása. S ebben egy egész hivatal segédkezik, amelynek kiürítésével szinte az összes hiányzó pedagógus állás betölthető lenne az országban, mert itt is pedagógus végzettségű emberek dolgoznak, akik valamiért a katedrától messze kerültek.

 

  • Na jó, akkor van az a mondás, hogy: „Fejétől bűzlik a hal!” Vajon az iskolát igazgató személyek mennyiben felelősek a kialakult helyzetért?
  • A regnáló rendszernek sikerült elérnie, hogy az iskolát vezető igazgatók és helyetteseik, bár az intézményben székelnek, valójában nem tartoznak a nevelőtestületekhez. Az ő fizetéseik egészen európaiak, ez sem egy elhanyagolható feszültségforrás, s elvárás feléjük, hogy a fentről jövő utasításokat ne csak egyszerűen betartassák, de el is fogadtassák.

 

  • Fenyegetnek, zsarolnak? Miért nem jelented fel ilyenért?!
  • Nincs fenyegetés, kényszerítés, egyszerűen tönkreteszik annak a mindennapjait, aki nem hajlandóak beállni a sorba. Olyan órarendet, tantárgyfelosztást adnak részére, olyan elvárásokat támasztanak és ahhoz olyan feltételeket teremtenek, hogy előbb – utóbb a számukra problémát jelentő ember magától feláll és továbbáll, hiszen elhelyezkedhet bárhova. Emiatt ez a fajta vezetői magatartás annak kedvez, hogy nincsenek már állandó tantestületek, bizonyos helyeken az emberanyag évente cserélődik. Természetesen nagy tisztelet a kivételeknek! Aztán amikor ők is felismerik, hogy ez a végtelenségig nem mehet tovább, akkor következik, hogy nem a munkaerőpiacról töltik már fel a megüresedő állásokat, hanem ők, vagy akikben megbízhatnak, saját rokonaikat, ismerőseiket hívják meg dolgozni. Így előfordulhat, hogy egy iskola egyben családi vállalkozásként, illetve baráti körként működik tovább, elveszítve már nem csak a függetlenségét, hanem szakmai bázisát és annak egészséges önellenőrzését is. De itt is gyorsan eljön az a pillanat, amikor az egyenlők között egyenlőbbek lehetnek egyesek, s akkor az ördögi kör kezdődik elölről.

 

  • Azért ez elég elkeserítő! Szerintem ebben te is hibás lehetsz, miért nem tettek semmit egy ilyen helyzet kialakulása ellen a tanárok?
  • A jelenlegi pedagógus társadalom szinte az egész szakmai életútját olyan feltételrendszer mellett élte végig, amelyben az elismerés helyett a támadás, a segítés – segítségadás helyett a felelősségre vonás, a megértés helyett az irigység, a társadalmi hozzáállásban a közöny domináltak. Ráadásul mindent egy állandóan változó környezetben kellett megvalósítani, mert 1990 óta csak jönnek és mennek a tantervek, az elmúlt egy évtizedben is két új tanterv született (2012, 2020), tehát lényegében egy mindössze 10 éve pályán lévő tanárnak is 3 féle tanterv szerint kellett dolgoznia és megfelelő minőségben tanítania. Próbáljuk meg ezt akár egy mérnöki munkára, akár egy szolgáltatói szektor elvárásai mögé igazítani, s figyelembe venni azt is, hogy a kifutás időszaka 8, középiskolában 4 év! Érdekes is lenne, ha megérkeznék a fodrászhoz és rövid, nyári frizurát szeretnék, majd távozás előtt az ajtó előtt köpnék egyet, mert ebben a szélben –miatta– meg fogok fázni… El lehet gondolkodni azon, hogy évtizedeket ilyen körülmények között töltő munkavállalók egyáltalán egészségesnek tekinthetők –e? Mert kötve hiszem, hogy a társadalom bármely szegmenséből ne válhatna ilyen körülmények között bárkiből testi – lelki roncs, akiket ráadásul még meg is félemlítenek, adott esetben kilátástalanságba taszítanak, s közösségében megosztanak különféle, az emberi méltóságban is megalázó körülményekkel.

 

  • Konkrétan mire gondolsz?
  • Például ingyenes rendelkezésre állással, ingyenes helyettesítésekkel, szerintem európai szinten is egyedülállóan nem fix, hanem 22–26 órában meghatározott munkaidőkerettel, önkényesen kikényszerített pedagógus életpálya modellel, és azzal, hogy szakmailag és országosan is egyedülállóan 4 ellenőrző szervet is beültetnek az egyén fölé (EMMI, Klebelsberg Központ, Tankerületek, Oktatási Hivatal + POK), egy amúgy nagy fokú szellemi önállóságot megkövetelő munkában, miközben az érdekképviseletét is egy lényegében munkaadó által fenntartott szervezetre (Nemzeti Pedagógus Kar) bízzák. Vajon ezen elgondolkodik a magyar társadalom? Hiszen a felhatalmazást ők, a többségi társadalom adják mindehhez, s ők fogadják el ezt a feltételrendszert, mondhatnám, hogy miattuk alkalmazzák ezt így, ebben a formában a végrehajtó hatalom emberei.

 

  • Hoppá! Éva kávéjának illatát érzem, azt hiszem be kell fejeznünk a riportot, mert erre biztosan fel fogok ébredni. Zárásul csak annyit, röviden, látsz ebből a kelepcéből egyáltalán kiutat?
  • Őszintén? Nem igazán… A ma még pályán maradt tanártársadalom gerincét nem a fiatalok és nem is a nyugdíjasok adják. Nyugdíjasként leginkább a jóval korábban nyugellátást szerzett, akár már a 70. életévet is meghaladt kollégák térnek vissza, akiknek megalázóan alacsony a nyugdíjuk, s élni kényszerülnek a lehetőséggel, hogy azt a gyalázatosan alacsony havi fix összeghez képest egészen jó,félállásos adómentes fizetésükkel kiegészítsék. Nekik ez létkérdés is, amíg a Kormány be nem vezeti a „katedráról a koporsóba” programot.

A fiatalok hamar feltérképezik a helyzetet, s a fentiekben részletesen ismertetett rendszerből igen gyorsan kiábrándulva, valamint a mai gyermekanyag valóságos, gyakorlóiskoláktól erőteljesen idegen magatartási világán megbotránkozva –legkésőbb a tanulmányi szerződésük lejártát követően– tovább állnak. A gyakorlóiskoláknak mindig lesz versenyképes pedagógus ellátottságuk, hiszen a kényelmes helyekről nyugdíjba elzavarni sem lehet az embereket, de hát nem az ilyen típusú álláshelyből van és lesz sok az országban.

Ma, az a középkorosztály, amelyik képes lenne a tudását átadni és egy új tanárgenerációt a valós gyakorlatban kiképezni egyszerűen hiányzik! Egy részük rég elhagyta a pályát, elment nyelvtudását hasznosítva külföldre dolgozni, vagy nagyobb tudását olyan cégeknél veszik igénybe, amelyekkel szemben a fizetés versenyképessége egy általános iskola esetében az elkövetkezendő 100 évre fel sem merülhet. A leggyatrább képességekkel rendelkezők természetesen maradtak, s zsíros pozícióikból kimozdíthatatlanul felügyelik, hogy ezt a status guot még sokáig ne lehessen a helyéről kimozdítani. S van még pár, de ma már tényleg csak néhány őskövület (mondjuk iskolánként 2–3 tanárember), akik teszik a dolgukat, s a mostoha körülmények ellenére a szarból is várat építenek, s ha kell, a széllel szemben pisálnak (már bocsánat a vulgáris megjegyzésekért!). Persze csak addig, amíg a sorozatos megaláztatásokkal, s rendszeres mellőzésükkel (mert ők valahogy mindig kimaradnak a pedagógusok körülményeinek javítását célzó programokból, tudniillik bizonyos idióta körök szerint csak a fiatalok munkakörülményeit, bérét és pályaelhagyását szükséges rendezni) ők is bele nem öregszenek ebbe a megfásult rendszerbe, amelyet a társadalom 30 éve nem képes, vagy nem hajlandó értelmesen megreformál-tat-ni, s végül nem lesz kitől megkérdezni, hogy egyáltalán mi fán terem az a bizonyos katedra?

A digitális oktatás nemrég mindenkinek megmutatta, hogy az online világ bár sokat segíthet, egyáltalán nem képes helyettesíteni a pedagógusok munkáját, s bár Magyarország a 10 millió focista, 10 millió virológus, s természetesen a 10 millió pedagógus hazája is egyben, mégis ezrek estek pánikba akkor, amikor rövid időre valóban át kellet venni a szerepet és tényleg tanárosdit kellett játszania a családoknak. S mindezt egyszerűen, például fizetésemeléssel, már egyáltalán nem lehet kivédeni!

Híííííííí, pszk, pszk, pszk…

Hmm. Lefőtt a kávé!

  • Jaj ne, még meg akartam kérdezni a jövő heti lottószámokat!
  • Nem is tudom, elmondjam –e, a végén még szerencsét hozó talizmánként tekintesz majd rám! Egye fene: 4,7,9,14,19. Ha nyersz, osztozunk! J

És felébredtem. Vége az október 23-ai bóbiskolásnak! Most aztán jöhetnek a hírek, ne csak a kávé legyen friss!

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3680) Vakcina gondolatok

Tibor bá’ online

 

2021. A 89. év

Kevés a megbízható adat, de ami van, abból csak kevesen indulnak ki. Pedig ez egy járható út!

Amit, biztosra tudunk: 1) Az életkor növekedésével romlik a túlélés esélye. 2) Beoltás után legalább két hét kell a lehetséges immunitás eléréséhez. Mik következnek ebből? 3) Az oltás nem mindenkinél hatékony.

A beoltás tulajdonképpen egy mesterséges fertőzés a betegség kialakulása nélkül. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fertőzést követve a szervezetnek két hétre van szüksége ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű antitestet állítson elő. Ebből következik:

Ha, vírusos fertőzést kapsz, a szervezeted el kezd védekezni, de időbe telik (két hét) mire ezt elég hatékonyan tudná tenni, csakhogy addig a vírus piszkosul elszaporodik. Ez miatt vagy az immunrendszer győz és meggyógyulsz, vagy a vírus és akkor meghalsz.

Ha viszont be voltál oltva, és eltelt a két hét, már lesz elég antitested, ami azonnal felezi a harcot a csekély számú vírussal, és győz.

Ehhez a mechanizmushoz hozzá kell venni, hogy az életkor a vírusnak kedvez az öregedéssel járó immunrendszer romlás miatt. Itt megjegyzem, hogy állandóan hivatkoznak alapbetegségekre, amit általában magas vérnyomásnak, és cukorbetegségnek nevesítenek. Szerintem helytelenül. Arról van szó, hogy idős korban ezek a betegségek természetszerűen, majd általánosan előfordulnak. Mindkét betegség egyszerű gyógyszerekkel kezelhetők. Az egyének a pillanatnyi vérnyomása és vércukra általában normális, és a névleges betegségnek semmi tünete sincs. Persze, ha kórházba kerülés után ezeket nem adják be, akkor egészen más lesz a helyet.

Amikor azt írják, hogy a Pfizer vakcina 95 százalékosan hatékony. nos, ez nem azt jelenti, hogy a vakcina csak ennyire jó. Ez azt jelenti, hogy 20 beoltott közül egy nem reagál rá, de ez nem a vakcina hibája.

Egy másik jelenség, amit a számításoknál nem vesznek figyelembe, hogy a beoltottak általában könnyelműbbé válnak, tehát könnyen fertőződhetnek.

Szerintem az egyén akkor védekezik megfelelően, ha beadatja magának a harmadik oltást. Max fél évvel később megméreti a védettségét, és ha kell újabb oltásokat kér. Mindeközben arc maszkkal, és távolság tartással védekezik.

Túlzásnak tartod? Lehet, de akkor a biztonsági öv és a beépített légzsák is túlzás.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3679) Nem

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

2021. A 89. év

Utolsó munkahelyemen a kor szokásainak megfelelően minden vezető dugta a titkárnőjét. Az én osztályvezetőm kivétel volt, mert az ő felesége is az osztályon dolgozott. Marikát tehát én dugtam. Nem túl gyakran, 2-3 hetente, szinte csak megszokásból.

Amikor kiléptem a megszokást folytattuk. Marika a fordítani valót délelőtt kihozta a lakásomra, és ha már ott volt, akkor dugtunk is. Az elrendezés mindkettőnknek megfelelt. Nekem helybe hozták a munkát, ő pedig meg tudta valakinek mutatni a legújabb, csoda szép bugyiját, kombinéját.

Aztán egy napon Marika főnöke feljebb bukott, a helyetteséből lett az új osztályvezető. Az új osztályvezető pedig kötelességének érezte, hogy dugja a titkárnőjét, aki természetesen Marika volt.

Így aztán egy nap az osztály titkárnője közölte velem, hogy ma jött utoljára, ami azt jelentette, hogy aznap dugtunk utoljára és onnantól kezdve nem hozott több fordítást, nekem kellett érte menni.

A harmadik vagy a negyedik látogatásom alkalmával az új osztályvezető megkérdezte tőlem, hogy dugtam-e Marikát? Mondtam neki, hogy ez egy rossz kérdés. Miért? Azért, mert erre csak egy válasz lehetséges, éspedig a NEM.

Ugyanis – folytattam – ha nem dugtam meg, természetesen nemmel kell válaszolnom (hacsak nem akarok hencegni). Ha megdugtam, akkor pedig diszkrétnek kell lennem és le kell tagadnom, tehát megint csak nemmel kell válaszolnom. Ha kíváncsi vagy, miért nem kérdezed meg Marikát?

Már megkérdeztem.

És?

Azt mondta, nem.

Na látod. Erre a kérdésre csak egy válasz van, NEM. De, tegyük fel, hogy a feleséged megkérdezi tőled otthon, hogy dugod-e a titkárnődet. Mit válaszolnál nekik?

Természetesen azt, hogy nem.

Bizony, ez egy ilyen kérdés. Ezért nem kérdezi meg, és mivel azt gondolja, hogy te se fogsz nála érdeklődni, ezért jóban van a főnökével. De ezen nem kell csodálkozni, te a titkárnőddel napi 8 órát töltesz el egy légtérben, a feleségeddel pedig mindössze másfelet, este, vacsora közben,  lefekvés előtt.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3678) Hinni

Tibor bá’ online

Miért akar az ember hinni?

 

2021. A 89. év

Indokrinálás[1]: Kilenc és fél éves voltam, amikor szüleim kezdtek jómódúak lenni. Tényleg jómódúak. Egyik napról a másikra egyszerűen megfordult velük a világ, és tegyük hozzá, nem a jó irányba.

1943 nyár végén, egy vasárnapi ebéd után, Apuval és Mamival kirándulni mentünk, ha ezt kirándulásnak lehet nevezni. A Rákóczi úton felszálltunk egy 76-os villamosra, ami átment az Erzsébet-hídon, végig a Krisztina körúton, majd a Déli vasútnál éles kanyart vett és rátért az Alkotás útra, felkanyarodott a Nagyenyed utcára és kiment a Farkasréti temetőig, a mai 59-es, illetve már az 56-os útvonalán. Mi leszálltunk az Istenhegyi út lábánál és felkaptattunk a Kis sváb-hegy felé. Az Orbán térnél megfordultunk és lenéztünk Pestre. Valahol ott állhattunk, ahol ma azok az irgalmatlan magas és nem kevésbé ronda házak állnak. Körülöttünk pusztaság, amiből egy U-alakú, vörös téglás épület emelkedett ki az istenhegyi út 32-es szám alatt (jelenleg világos vakolat takarja, és egy német nyelvű iskola van a helyén).

Látod Tibikém azt a nagy épületet? – kérdezte Mami. Nem válaszoltam, hatodik érzékszervével valahogy minden gyerek megérzi, ha a felnőttek valami kellemetlen dologban sántikálnak, legyen az egy beadandó injekció, vagy valami egyéb kellemetlenség. Én is azért maradtam néma, mert valamit ott vibrált a levegőben. Amikor a család ment valahova, a bevett szokás szerint nemigen törődtek velünk. Ildit, a húgomat rám bízták, hogy vigyázzak rá, ami alatt azt kellett érteni, hogy ne legyen az útjukban, semmi más nem volt érdekes. Most viszont megkülönböztetett figyelemmel kísérték, vajon látok-e egy ismeretlen épületet, mit szólok a kilátáshoz, és végül a csattanó. „Mit szólnál, ha ebben a szép nagy házban lakhatnál?”

Laknék? Futott át agyamon a gondolat. Én egyedül? Miért? Minek? Egy szót sem válaszoltam. Mami faggatni kezdett, – na, mit szólsz hozzá? – Nem szóltam egy szót sem. Ösztönösen éreztem, hogy valami nagyon nincs rendjén. Elképesztően jó gyerek voltam, nem azért, mert úgy születtem, nem azért mert úgy neveltek, hanem azért, mert állandó jelleggel meg voltam szeppenve a sok-sok kórházban, szanatóriumban eltöltött hónapok alatt átélt egyedüllét miatt. Mindegy – jelentette ki Apu – szeptembertől úgyis beadunk, – amihez Mami bólogatott, és ezzel a kirándulásnak vége szakadt, mert lassan elindultunk hazafelé.

Életem első három osztályát pontosan négy különböző iskolába jártam, így aztán nem alakulhatott ki különös kötődés egyikhez sem, és barátaim se nagyon voltak. Szüleimnek különleges érzékük volt ahhoz, hogy én legyek az ország legmagányosabb kisdiákja. Ezért aztán egy ötödik iskola lehetősége különösképpen nem hozott lázba, de furcsállottam, hogy ilyen messzire kelljen járnom.

Egészen a haláláig édesanyám nem ismerte a gondolatvilágomat, ezért aztán félig gügyögő hangon próbált rábeszélni, hogy milyen jól fogom magam itt érezni. Ekkor már tudtam, hogy baj van, nagyon nagy baj, és szipogni kezdtem. Hazasétálás közben vigasztalásul kaptam egy fagylaltot, de visszafelé menet előbb még elmentünk a vaskerítéssel körbefont épület előtt, aminek homlokzatán egy hatalmas fehér tábla hirdette fekete betűkkel, hogy SZENT JÓZSEF FIÚNEVELŐ INTÉZET. Szent Józsefről hamar kiderült, hogy Krisztus apja volt, mesterségét tekintve ács, de semmi több. Hogy fiúnevelés alatt mit kell érteni, azt szép lassan, saját magunk tapasztalhattuk meg.

Az internátus környékének meglátogatását követő napokban anyám azzal kötötte le magát, hogy az előírt mennyiségű zokni, alsónadrág, ing, zsebkendő, stb. vagyis személyes ruhaneműimre rávarrt egy-egy apró textil címkét, ami a 35-ős szám virított. Én lettem tehát a 35-ös számú növendék jelölt. Aztán persze eljött a szeptember elseje, amikor én és a kofferom szülői kísérettel megérkeztünk az internátusba, ahol kijelölték az ágyamat, a rajta virító 35-ös számmal. A raktárszobában kaptam egy polcot a fehérneműim részére, egy gyors búcsú a szülőktől és már mehettem is az osztályterembe, ahol ösztönösen az első sorba ültem, mert korábbi tapasztalataim szerint hátrábbról nem láttam. Hogy rövidlátó vagyok szüleimnek nemigen volt alkalma észrevenni, egymás megcsalásával voltak elfoglalva.

A katolikus fiúnevelésnek sok százéves hagyományai voltak. Vasszigor, vallásos agymosás, ami főleg a pokollal való fenyegetésben merül ki, rengeteg ájtatoskodás, az önmegtartóztatás kihangsúlyozása, testi fenyítés következetes alkalmazása, abszolút hűség az egyház és elöljárók irányába. Gondolom a testi fenyítést időközben abbahagyták, ma már politikailag nem lenne korrekt, és mint az egyház többi, korábban elkövetett bűnét, ezt is hamar elfelejtették. A vasszigor természetesen maradt, alkalmazható testi fenyítés nélkül is, elég a hatásos, sokszorosan bevált lelki terror.

A napirend monoton és lelketlen volt. Reggel hatkor ébresztő, mosakodás, öltözés, sorban állás és átvonulás az intézet kápolnájába, ahol szentmise. A kápolnában mindenkinek ki volt jelölve a helye a belső közlekedő folyosó jobb és baloldalán, sorban elhelyezkedő térdeplők mögött. Mise alatt tehát vagy térdeltünk, vagy álltunk. Személyes imakönyvünk be volt téve a térdeplő alatt kialakított mélyedésbe. Misénként három szenténeket énekeltünk el, ez volt a norma. Mise végén korgó gyomorral, sorban állás után, átvonultunk az ebédlőbe reggelizés végett, ami híg kávé és egy szelet csupasz kenyér volt.

Az ebédlőt egy belső oszlopokkal ellátott hatalmas terem jelentette, benne tizenkét-személyes asztalokkal. Az asztalok két oldalán egy-egy öt méter hosszú pad helyezkedett el 6-6 fiókkal, amikben a személyes szalvéta lehetett, esetleg egy megmaradt fél szelet kenyér. Étkezés előtt természetesen elrebegtünk egy fohászt: „Aki ételt­-italt adott, annak neve legyen áldott”. Aztán a már jól ismert sorban állás és felvonulás a tantermekbe.

Reggel nyolckor elkezdődött a tanítás, aminek az első és legfontosabb kelléke a Szentléleknek címzett fohász volt, hogy világosítsa meg elménket, ami alatt azt kellett érteni, hogy örömmel, kételkedés nélkül, lelkesen fogadja be a vallásos tanokat. A számtan, magyar, történelem, stb. tantárgyak természetszerűen nem különböztek a világi iskolákban tanítottaktól. A negyedik óra után, déli tizenkettőkor elimádkoztuk a Hiszekegyet, ami tulajdonképpen a romai katolikus anyaszentegyházra naponta megismételt felesküdéssel ért fel. Jó hosszú volt, és konkrétan így kezdődött: „Hiszek egy Istenben, a mindenható atyában, Mennynek és Földnek teremtőjében, Jézus Krisztusban, a mi urunkban, az ő feltámadásában…..” végeredményben a drasztikusan lerövidített, de tételesen felsorakoztatott Ó és Újszövetségben.

A déli harangszó után volt még egy óra, aztán sorakozó és levonulás az ebédlőbe. Az ebéd előtt, és az ebéd után, a fohász annyira hozzátartozott a táplálkozáshoz, hogy többé már meg se említem. Maga az ebéd természetesen egy tál étel volt, minden második nap savanyú babfőzelék fehér babból. Nem zabáltuk magunkat halálra, mindenki annyit evett, hogy a gyomorkorgása megszűnjön. Nem tudtuk mi az a szörpi, kancsóból ittunk vizet. Nem volt büfé, se pénzbedobós automata, nem lehetett csipszféléket venni, a szülők nem nyomtak minden reggel 2-300 forintot a zsebünkbe, már csak azért se, mert sok kilométer távolságban voltak, és természetesen a 200 gyerek közül senki se volt kövér. A katolikus fiúnevelés jelszava: „Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy életben maradjunk” a gyakorlatban tökéletesen be volt tartva.

Ebéd után sorakozó, majd kimentünk az udvarra, ahol szabadon futkoshattunk egy órát. Ezt követve „stúdium” azaz vissza az osztálytermekbe és egyéni tanulás. Egy-egy folyosó szakaszon 4-4 tanterem helyezkedett el szorosan egymás mellett. Ezek a tantermek összenyithatók voltak. Stúdium alatt össze is nyitották őket, és így egyetlen „kedvestestvér” fel-le mászkálva felügyelt négy osztályt. Egy pisszenés se volt, mert a kedvestestvér nem volt egészen magányos, kezében ott volt egy 80 centis nádpálca, amivel ma már csak az irodalomban lehet találkozni, és elnevezésükkel ellentétben, a felügyelő kedvestestvérek nemigen voltak kedvesek. Az viszont biztos, hogy a nádpálcával igen tekintélyeset lehetett odasózni fenékre, tenyérre egyaránt. Igaz, ami igaz, voltak kevésbé emberséges megoldások is. Például két újjal elkapni a gyerek „pajeszát” azaz a fül melletti hajat, és azt felfelé húzni. Ez természetesen a gyereknek fáj és a fájdalom enyhítése végett pipiskedve lábujjhegyre áll, valamint fél oldalra fordítja az arcát. Ekkor kell elengedni a hajat és ugyanazzal a tenyérrel egy hatalmas frászt lekeverni a gyerek arcára, ami szinte kínálkozik a pofonra. Ez a bánásmód biztosítja, hogy a 200 gyerek néhány nap alatt kisbárányként viselkedik és egyetlen csettintésre pontosan tudja, mit kell tennie.

Stúdium után az ebédlőben uzsonnaosztás volt, ami szertartásosan a következők szerint bonyolódott. A kétkilós kenyerek hosszban ketté lettek vágva, a fél kenyerek pedig fel lettek szeletelve. A szeletek bekerültek egy ruháskosárba, amiből egy kedvestestvér egyet-egyet kivet és egy bödönből kanállal rácsurgatott vízzel felfőzött „gyümölcsízt”, majd az ily módon preparált kenyeret belerakta a felé nyújtózó néhány tucat kéz egyikébe, és ezt addig ismételte, amíg a szeletek vagy a nyújtózkodó kezek el nem fogytak. A kenyér barna volt és savanyú, legfeljebb a sercli volt ehető, mert az főleg kenyérhéjból állt.

Sebaj, uzsonna után még futkoshattunk az udvaron egy órácskát, majd megint stúdium és végül vacsora. Vacsora végén mindenki kapott egy almát, amit valószínűleg az Egészségügyi Minisztérium írt elő. Elvégre a Nagy Magyarország visszafoglalásához katonákra volt szükség, és mi valamennyien fiúk voltunk. Vacsora után felmentünk a hálókba, ahol cipőpucolás, mosakodás, lefekvés, ima (Én istenem, jó istenem, becsukódik már a szemem, de a tied nyitva atyám, amíg alszom vigyázz reám, vigyázz az én szüleimre…..stb. elvégre a tartásunkért a szülők fizettek), lámpaoltás (csak egy glimmlámpa maradt égve az ajtó felett). Lámpaoltás után valamelyik kedves testvér a sötétben elmesélt egy tanulságos történetet, amiből kitűnt, hogy aki hisz, aki jót tesz felebarátjával, azt az isten megjutalmazza, ellenben a gonoszokat megbünteti. Az pedig mindenki előtt világossá vált, hogy az a gonosz, aki nem hisz a papoknak és az a jó, aki hisz nekik. Az a világ sokkal egyszerűbb és világosabb volt, mint a mai, mert manapság szociológizálnak, politológiáznak, pszichológizálnak, meg a fene tudja még mit nem, ja, igen: fogyasztanak-fogyasztanak és fogyasztanak. Akkor persze nem volt mit.

A hét természetesen 6 munkanapból állt, ahol a szombat nem olyan volt, mint a vasárnap. Elvégre az úr a teremtés könyvében azt mondta, hogy a hetedik napon kell pihenni, és a 40 órás munkahétről egyetlen hangot se hallatott (igaz, a többit is csak sugallta). Vasárnap egy órával később keltünk, de azért misével kezdtük a napot, majd reggeli. Délelőtt játék, de délután szigorúan stúdium (amiről már tudjuk, hogy tanulást jelent), aztán megint egy kis játék és a végén lefekvés.

Látogatásra, vagyis a mi meglátogatásunkra minden második vasárnap került sor. A szülök délután 2 és 4 között jöhettek meglátogatni gyermekeiket, mint kórházakban a betegeket. Ilyenkor be voltunk terelve az osztálytermeinkbe és mindig azokat szólították, akinek megérkeztek a szülei. Nekem nem jöttek a szüleim, legalább is együtt nem. Beosztották egymás között, hol az egyik jött, hol a másik, hol egyik sem. Viszonylag hamar megszoktam, hogy ha jött is hozzám valaki, az fél 4 körül érkezett és ezért hamar távozott. Talán természetesnek fogtam volna fel a dolgot, ha 2 előtt nem várakozott volna az internátus kapuja előtt több tucat túl korán érkező szülő. Így azonban nem volt nehéz észrevenni, hogy a szüleimnek én valamivel kevesebbet jelentek, mint a többiek a saját szüleinek.

Negyedikben Róbert testvér volt a tanító. Ekkorra már természetesen fújtuk az egyszeregyet, amit újabban szorzótáblának becéznek. Róbert testvérnek a nagy egyszeregyet kellett belénk verni a szó legszorosabb értelmében. Mivel már jó ideje az emberek kalkulátorral számolnak, elárulom mi az a nagy egyszeregy. Ez nem más, mint a 10-től 20-ig terjedő számok 1-től 10-ig terjedő szorzata. Például 7 x 17, ami egyenlő 119. A tanítás úgy folyt, hogy az osztály felállt és mindenki kilépett a padból. Ekkor Róbert testvér egy 80 centis nádpálcával fel-alá mászkált közöttünk és elkiáltotta magát „6 x 13” és pálcájával rábökött valamelyikünkre. Ekkor a potenciális áldozat vagy rávágta, hogy 78, vagy kitartotta egyik kezét, tenyerével felfelé, amibe Róbert testvér a nádpálcájával belecsapott egy hatalmasat, miközben ő adta meg a helyes választ. Az is előfordult, hogy a válasz hibás volt. Ilyen esetben Róbert testvér pálcájával intett, hogy elő az egyik kézzel és a folytatás az előbb leírt nádpálcás művelet volt. Nem tudom meg kell-e jegyeznem, hogy soha senki nem állt bukásra, és mindenki megtanult számolni.

Az internátusban pénzünk természetesen nem lehetett, ha lett, akkor azt le kellett adni. Mi lett a leadott pénzzel? Nos, Paszkál testvér egy kockás füzetben „folyószámlákat” vezetett, és a kulcsra zárható szekrénye be volt rendezve szatócsboltnak. Ha valakinek betelt a füzete, elhegyezte a ceruzáját, vagy bármi más okból kifolyólag legitim szüksége támadt, akkor azt kontója terhére Paszkál testvér pótolta. Ha a folyószámlán nem volt pénz, akkor Paszkál testvér hitelt folyósított és az szintén bekerült a kockás füzetbe. A következő látogatás alkalmából a tartozás be lett hajtva a szülőkön. A rendszer olajozottan működött. Paszkál testvér haszonkulcsa természetesen üzleti titok tárgyát képezte, és mint ilyen, sose derült rá fény. Minden esetre év vége előtt néhány nappal fogrém, fogkefe, cipőpaszta, stb. ellenőrzés volt, és aki nem tudta bemutatni a felsorolt tárgyak egyikét azt bevásárlásra kötelezték. Elvégre nagy méretű raktári készlettel belépni a nyári pangásba kifejezetten rossz üzletpolitika.

A bentlakók a szülőkkel levelezhettek, de csak levelezőlapokon, amit természetesen cenzúráztak, hiszen mi nem tudtuk postára vinni. Panaszkodásról szó sem lehetett, mert nem szabad a szülőket felidegesíteni. Ez az indok már egy tíz éves gyereknek is átlátszó, éppen ezért megpróbáltuk kijátszani a cenzúrát. Az Istenhegyi úton volt egy postaláda körülbelül 100 méterre a hegy felé. Néha egy-egy gyerek kiszökött és vitt magával néhány levelezőlapot, amiket bedobott. Ezek biztos célba értek, de semmi változást nem produkáltak. Én magam is azt hittem, hogy „ez” csak azért történhet meg velem, mert gondoskodó szüleim nem tudnak róla, nem tudhatnak, hiszen nem írhatom meg. Aztán rá kellett döbbenni a valóságra, hogy ha tudnak is a valóságról, megváltoztatásról szó se lehet. Egy-kettőre megszületett a keserű diákhumorral telt strófa, ami éppen ráfért egy levelezőlapra.

Drága szüleim!
Fáznak a füleim
Küldjetek egy sapkát
Csókolom a macskát.

Érdekes módon 10 évesen ezt az állapotot természetesnek, szükségszerűen bekövetkezőnek fogtam fel. Nagyon szerettem volna otthon lenni, az internátusi életet egy hatalmas, ki nem érdemelt büntetésnek fogtam fel, de nem kerestem felelősöket. A gyerek szereti a szüleit, és fel se merül benne, hogy ez a szeretet talán csak egyoldalú. Végül is, amikor odabújok az anyámhoz, átölelem és megcsókolom az apámat, nem löknek el maguktól, hagyják a szeretet megnyilvánulását, talán még élvezik is az egyoldalú rajongást, és arra gondolnak, ha minden kötél szakad, öreg korukban lesz kire támaszkodniuk.

A folyosó végén volt a WC, amit a 10 perces szünetekben látogathattunk. A WC bejárattal szemközt álló falán volt egy hatalmas, rácsos ablak, ami higiéniai okokból december-január kivételével mindig nyitott volt. Szünetről-szünetre percekig álltam az ablak előtt és bámultam az egyébként csodálatos pesti látképet. A Keleti pályaudvar hatalmas kupolája jól kivehető volt. Ez, mint kiindulási pont, meghatározta hol is lakunk, merre van a Bezerédi utca 8, amit addig-addig bámultam, míg könnyeim el nem homályosították látásomat.

Szerencsére karácsonykor és húsvétkor néhány napra hazavittek. Micsoda öröm volt, mekkora boldogság! Igaz, volt néhány gyerek, akik ilyenkor is bent maradtak, de az én szüleimnek a bent hagyásomra már nem volt mersze. Elvégre a szöveg az volt, hogy ők nekem a „legjobb nevelést” akarják biztosítani. A barátok és a rokonok előtt a karácsonyi távolmaradásomat nehéz lett volna megmagyarázni.

Szóval kiskamaszos öntudatara ébredésem ilyen körülmények között zajlott, és mert nem volt összehasonlítási alap, ezt tartottam normális gyereksorsnak. Ehhez hozzájárult még a katolikus nevelés, ami mindenre meg tudta adni a választ. Nem baj, ha szenvedsz itt a földön, a Mennyországban majd elnyered érte a jutalmadat. Ha nélkülözöl, elnyered Isten kegyét, aki egyébként mindent tud, és mindent lát. Ha pedig bűnözöl, akkor az örökké tartó pokol tüze vár rád.

Ha különösképpen áldozatkésznek mutatkoztunk (bármiben), akkor jutalmunk egy szentkép volt, amit betehetünk az imakönyvünkbe. De isten mellett állandóan jelen volt a sátán is, akinek egyetlen vágya a mi elkárhoztatásunk volt, aminek érdekében állandóan kísértésnek tett ki bennünket. A sátán minden iparkodása az volt, hogy minél több lelket lerántson magához a pokolba.

Szó, ami szó, mindent megtettek annak érdekében, hogy hívő katolikusakká indokrináljanak minket.

Aztán jött az ostrom, átment rajtunk a Vörös hadsereg és az internátust romokká lőtték. A hatodik osztályt már a Nagyatádi Szabó István utcában lévő iskolában folytattam (amit persze ma már Kertész utcának hívnak), ahol a teljes tanári kar havonta változott. A káosz leírhatatlan volt, de a hitoktatás úgy működött, mint egy jól olajozott gépezet. Hitoktatás? Tulajdonképpen arra ügyeltek, hogy ne felejtsük el mindazt, amit eddig sikerült bevésni a fejünkbe. Meg aztán „oktatni” kell a hitet? Mit kell azon oktatni? Aki kitalálta a „hitoktatás” szót, mint tantárgyat, nem vette észre, hogy elárulta magát. Kilóg a lóláb, senki se hinné azokat a tanokat, ha nem oktatnák őket rá.

Minden esetre a hatnapos tanítási hét után vasárnap reggel is kötelező gyülekező volt az iskolában és testületileg mentünk át a terézvárosi templomba, ahol végig imádkoztuk a 8 órai istentiszteletet. Jaj, volt annak, aki hiányzott. Abban az időben minden második vasárnap az egész család kiment Sashalomra, nevelőanyám szüleihez, amolyan rokoni látogatásra. Anyámnak esze ágában se volt megvárni, amíg a miséről hazaérek, tehát nem mehettem el. Az Egyház viszont mindenre gondol! Ezekben az esetekben a szabvány megoldás az volt, hogy Sashalmon kellett elmennem a misére, majd a mise után a sekrestyében[2] igazolást adtak az ottani szentmisén való részvételemről, amit hétfőn bemutattam a tisztelendő úrnak.

13 éves korban estem át a bérmáláson, ami tulajdonképpen egy püspök által tartott szertartás annak bebiztosítására, hogy ne rendüljön meg a serdülő hite, mert ugye közbeszól az ébredező nemi ösztön, ami méltó versenytársa a vallásos indokrínálásnak. A bérmálást egy 3-4 napig tartó lelkigyakorlat előz meg, ami rettenetesen hasonlít egy kommunista szeminárium sorozatra (már akinek ilyenben volt része). Reggeltől estig be van osztva az idő. Papok, jezsuita szerzetesek adják egymásnak a kilincset és a lehető legmeggyőzőbb érvekkel adják elő a katolikus hit tanait, alásegítve olyan hókuszpókuszokkal, mint amilyeneket jól láthattunk és hallhatunk egy-egy kereszténydemokrata nagygyűlésen. Ötkilós cipó az asztalon, átkötve nemzeti színű szalaggal, mellette a feszület, stb.

Ez különben nem egy új keletű dolog. Úgy értem a serdülő emberi agy öncélú befolyásolása. A török hadsereg által elrabolt gyerekekből nevelték a legjobb janicsárokat[3]. Sztálin tanaival indokrinálta a Komszomolba[4] tömörített ifjakat, és lényegében így fanatizáltak a Hitler Jugendben[5] is, a kamikaze[6] pilótákról nem is beszélve, és akkor ne feledkezzünk meg az új keletű, fundamentalista-iszlám öngyilkos merénylőkről se.

A különbség mindössze annyi, hogy a Romai Katolikus Anyaszentegyház az agymosást kétezer éve gyakorolja, alapos gyakorlata van benne! Nem csoda, hogy 14 évesen, tökéletesen elfogadtam a tanokat. Részemre nem volt abszurd, hogy Jézus a vízen járt (én meg úszni se tudtam), feltámasztotta a halott Lázárt, sőt önmaga is feltámadt és persze felment a Mennybe, az atyja mellé. Nem tartottam paradoxonnak az egy isten-három személyt, azaz a trinitást (bár elképzelni se tudom, mind a mai napig). Az egyház teljes gyermekded meséjét elfogadtam valóságnak. Tudomásul vettem, hogy a Vatikán egyes könyveket indexre tesz, azaz minket, az egyszerű hívőket meg akar óvni a sátán kísértésétől, amiről eszembe se jutott a cenzúra. Nem figyeltem fel arra a jogi nonszenszre, hogy 6000 évvel ezelőtti ősanyám almába harapása miatt én eleve bűnösnek születtem. Nem ötlött fel bennem, mekkora baromság, hogy isten saját (és egyetlen) fiának a halála kiengeszteli ő magát, és megbocsátja azt a bűnt, amit el se követtem, de ami különben is triviális (egy alma leszakítása) saját fia halálához képest. Nem vettem észre a rejtett következtetést, hogy akkor ez nem egy végtelenül jó Isten, hanem egy vérengző fenevad, aki saját maga által alkotott 5. parancsolatot (Ne ölj!) önnön fia vonatkozásában áthágja. Ábrahámnak meg egyenesen megparancsolja, hogy gyilkolja le Izsákot, saját fiát.

Csak hát a gyerek nem marad mindig 14 éves, egy-két év és szép lassan kezd kinyílni a szeme. Persze, már akinek. Nekem kinyílott és csodálkozással vettem tudomásul, hogy értelmes, művelt, felnőtt embereknek nem nyílik ki. Napjainkban, a XXI. század kezdetén csodálkozással nézem és látom a TV képernyőjén, hogy vallásos gyülekezetekben átszellemült emberek szinte megbabonázottan csüngenek a gyülekezett vezetője ajakán.

Mindennek az elképesztően sok érthetetlenségnek egyetlen egy közös oka van, ez pedig a HIT. Az emberek hisznek. Az emberek szeretnek hinni. Az emberek akarnak hinni, de miért?

A Romai Katolikus Anyaszentegyház „katekizmusát” kb. 80 évvel ezelőtt verték belém nádpálcával. Nem csoda, ha életem végéig emlékezni fogok rá. A Katekizmus különben kérdések és feleletek formájában összeállított vallási irányelv. Íme:

  1. ”Mi végből vagyunk a világon? Avégből vagyunk a világon, hogy Istent megismerjük, szeressük, és csak neki szolgáljunk.” Eltekintve a kissé ódon nyelvezettől, a szánkba adott válasz kifejezetten feudális. Végül is 1940-et írtunk, és akkor Magyarországon feudálkapitalizmus dúlt (szó szoros értelemben) megspékelve egy parlamentáris diktatúrával, amire az államvallásnak jelentős rálátása volt. Aztán változtak az idők, és 1995-ben a hamvaiból feltámadt Anyaszentegyház eljönni látta az időt, hogy a katekizmust egy kicsit modernizálja. Íme:
  2. ”Miért élünk a világon? Azért élünk a világon, hogy Istent és szeretetét megismerjük, azt viszonozzuk, és eljussunk az örök életre.” És még mondja azt valaki, hogy Róma visszahúzza a fejlődést. Már nem kell istent feltétel nélkül szeretnünk, mindössze viszonyoznunk kell az ő szeretetét. Ez már sokkal demokratikusabb. A cél viszont egy kicsit ellentmondásos. Azért élünk a világon, hogy eljussunk az örök életre? Az örökkévalósághoz képest, ez a néhány évtized, amit eltöltünk itt a Földön, igazán semmiség. Miért van rá szükség? Nem lett volna egyszerűbb beleteremteni minket közvetlenül az örök életbe? De erre is kapunk választ, legfeljebb nem egyértelműt. Íme:

Mi Isten terve az emberrel? Az önmagában végtelenül tökéletes és boldog Isten tisztán jóságából elhatározott terve szerint, szabad akaratából megteremtette az embert, hogy boldog életének részesévé tegye. „A végtelenül boldog isten….” Egy kicsit nehéz elképzelni a végtelen boldogságot, de filozófiailag nem lehetetlen. Meg merem kockáztatni a felvetést, ha valaki „végtelenül boldog” akkor aligha van bármire is szüksége. Madách Imre írhatta, hogy „teremteni kényszerültél általa”, mert Madách istene nem volt „végtelenül boldog” hiszen kialakult némi összetűzése Luciferrel. Na, de bukott angyalok az egyház szerint is voltak. Ezek szerint isten felett nem volt teljesen felhőtlen az ég. Szóval nekem gyanús ez a „végtelen boldogság.” De nem veszem el tőle, csak úgy kikívánkozott belőlem. Sokkal inkább témánkba vág a következő kérdés. Íme:

Az emberben miért él az Isten utáni vágy? Ezt kérdezem én is „Mi végből hiszünk?”   Lássuk a hivatalos választ! Mert Isten azzal, hogy a maga képmására teremtette az embert, a szívébe írta a vágyat, hogy az ember látni akarja Istent. Jóllehet e vágyat sokszor nem ismeri föl az ember, Isten mégis szüntelenül magához vonzza őt, hogy Őbenne éljen és találja meg az igazságnak és a boldogságnak azt a teljességét, amit állandóan keres. Éppen ezért az ember természete és hivatása szerint vallásos lény, aki képes közösségbe kerülni Istennel. Ez az Istenhez kapcsoló, bensőséges és eleven kötelék ajándékozza az embernek alapvető méltóságát.

Hát igen. A papság már évezredek óta felismerte a tényt, hogy az „ember szívében van a vágy, természete szerint vallásos lény”. Ezt kellene megvizsgálni, miért? Miért akar az ember hinni?

[1] Az „indokrinálás” az idegen szavak szótárából hiányzik. Legfőbb ideje lenne, hogy bekerüljön. Jelentése: egy tanra vagy nézetre való ránevelés vagy annak besulykolása, amit újabban „agymosásnak” is emlegetnek.

[2] Egy katolikus templom külön-bejáratú mellékhelyisége, ahol a pap átöltözik, és ahol a szertartáshoz szükséges kellékeket tárolják. Olyasmi, mint egy színház színészbejárója.

[3] Elrabolt idegen gyerekből kiképezett katona a középkori Török birodalomban.

[4] A szovjet kommunista ifjúsági szövetség rövidített neve (Vszeszojuznij Lenyinszkij Kommunyiszticseszkij Szojuz Mologyozsi)

[5] A német fasizmus ifjúsági szervezete

[6] Japán harci pilóta, aki bombákkal megrakott gépével belerepült egy ellenséges hadihajóba és azzal együtt elpusztult.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3677) Nyeremény

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

Több milliós euró főnyeremény: mit tudunk arról, hogy változtatja meg életünket a lottó nyeremény

2021. A 89. év

Szerző: Nattavudh Powdthayee

A legtöbb ember álmodozik egy lottó nyereményről. Most ez az álom beteljesült egy francia játékosnál, aki egy rekordnak számító 740.000.000.000 Ft, nyereményt vihetett haza.

Egy hirtelen jött 740 milliárdos bevétel vitán felül megváltoztatja az életet. De mit tudunk arról, hogy a lottó nyeremény miként hat az életünkre? A nyerő boldog lesz?

A vizsgálódások arra derítettek fényt, hogy 200.000 Ft feletti nyeremények a nyerőt jobboldalivá tesz, aki nem hisz az egyenlőségben. Hogy boldogabbak-e, arra nem könnyű válaszolni, mert az eredmény vegyes. 6.000.000 Ft feletti nyeremény két évvel később egészséges pszichéről árulkodik.

Ugyanakkor egy 223 főből álló mintánál kiderült, hogy 6 millió körüli nyereménynél kimutatható boldogság nem jelentkezett.

De mi a helyzet a hatalmas összegeknél?

30.000.000 feletti nyeremény elég ritka, Így statisztikát vezetni róla nem könnyű. Annyit azért sikerült megállapítani, hogy megelégedettségük az élettel jelentősen magasabb, mint az átlagemberé. Ez az állapot legalább 5 évig tart. Ami fontos, hogy a nyerő mentális egészsége semmivel se jobb, mint az átlag.

Ezen kívül a 30 millió feletti nyereménynél nincs bizonyíték arra, hogy a saját egészséggel, kapcsolataival, lakhatóságával, szomszédjaival és a társadalommal meg van elégedve.

Bizonyíték van arra, hogy nagyobb nyeremény után nagyobb anyagi biztonságban érezzük magunkat, de a mindennapjaink nem lesznek élvezhetőbbek.

Legtöbbünk álma, hogy nagyobb nyereményben lesz része, sose következik be. De egy szelvény megvásárlása a számok kihúzásáig kellemesen telnek napjaink. Már csak ezért is érdemes venni egy szelvényt.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!