Gazdatüntetések hatása (Ma7)

Meghátrált az Európai Bizottság a gazdatüntetések hatására

Tavaly december óta Európa-szerte tüntetéseket szerveznek a gazdák az Európai Unió közös agrárpolitikája ellen. A gazdák leginkább a megélhetésüket nehezítő egyre szigorúbb uniós szabályokat, illetve a versenyképességüket hátráltató ukrán importot nehezményezik.

gazdatüntetés-trágya
Fotó: TASR

Az egyre dühösebb gazdatüntetésektől úgy tűnik, megijedt az Európai Bizottság is, ezért engedményeket tett. Az ukrán mezőgazdasági áruk behozatala miatt kialakuló esetleges piaci zavarok esetén a Bizottság lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy „gyors korrekciós intézkedéseket” hozzanak. Szlovákia így valószínűleg elkerüli az ukrán búza és más áruk importjának betiltása miatt fenyegető jogi eljárást.

Az Európai Bizottság – minden bizonnyal a nem csituló gazdatüntetések hatására – azt javasolta, hogy további egy évvel hosszabbítsák meg az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok és kvóták felfüggesztését.

Ugyanakkor korlátozni fogja a kiválasztott „érzékeny” mezőgazdasági áruk Ukrajnából történő behozatalát.

Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a baromfihús, tojás és cukor behozataláról van szó. Ezekre a mezőgazdasági termékekre a 2022-ben és 2023-ban az átlagos behozatalt meghaladó mennyiségre érvényes vámtarifa fog vonatkozni. Ez azt jelenti, hogy a vámmentes rendszer továbbra is érvényben marad a gabonafélékre és más terményekre. A szlovák gazdáknak viszont éppen a búza, kukorica és repce importja okozta a legnagyobb gondot.

Elmaradhatnak az ukrán gabona kitiltása miatt fenyegető jogviták

Nem kell azonban attól tartaniuk, hogy az ukrán gabonafélék elárasztják a piacot. A piac „jelentős zavara” esetén ugyanis az Európai Bizottság lehetővé teszi a tagországok számára „gyors korrekciós intézkedések” meghozatalát. Az EU végrehajtó hatósága azt nem részletezi, hogy ez mit jelent, de nagy valószínűséggel

el akarja kerülni a jogvitákat olyan országokkal, amelyek egyoldalúan kitiltották az Ukrajnából származó kiválasztott terményeket, megsértve ezzel az Unió egységes piacának szabályait.

Ezek közé a tagországok közé tartozik Szlovákia, Lengyelország és Magyarország is.

Ukrajnán még a cselekvési tervjavaslat sem segített, amellyel arról akarta meggyőzni az Uniót, hogy egyedül is ellenőrizni tudja a mezőgazdasági áruk exportját a területéről.

Az Európai Bizottság a hosszas ellenállás ellenére végül engedett az ukrán határon tüntető gazdáknak, akik az ukrán import leállítását követelték.

Mégpedig oly módon, hogy a visszalépés ellenére is azt állíthatja, továbbra is szolidáris a megtámadott országgal, az érintett országok kormányai pedig elmondhatják, hogy megvédik a hazai gazdákat.

Ursula von der Leyen kabinetjében így Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos is elérte, amit akart. A biztos nemrégiben a Twitteren azzal dicsekedett, hogy ő az egyetlen bizottsági tag, aki jelenleg az ukrán import további korlátozásáért küzd. Így most az Unió kereskedelmi politikájáért felelős Bizottság áldásával hosszabbíthatják meg a tilalmat.

2023 áprilisában a szlovák kormány betiltotta egyes ukrán mezőgazdasági termékek importját. Később az Európai Bizottság is felismerte a problémát, és úgy döntött, hogy embargót rendel el az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag importjára. Ez az embargó azonban csak 2023. szeptember 15-éig volt érvényben.

Novemberben a Fico-kormány határozatlan időre kiterjesztette az embargót, amit a piaci termények mellett a cukorra és a mézre is kiterjesztett.

Az Európai Unió azt is bejelentette, hogy hasonló vámmentes intézkedéseket alkalmaz a Moldovával kötött kereskedelmi megállapodására is. „Ez a javaslat megfelelő egyensúlyt teremt: fenntartjuk mindkét ország gazdasági támogatását, miközben teljes mértékben figyelembe vesszük az uniós gazdálkodók érdekeit és a kényes kérdéseit is” – jelentette ki Valdis Dombrovskis, a Bizottság kereskedelmi alelnöke.

​Parlag helyett takarmány

​Az Európai Unió azonban engedett a tiltakozó gazdák további követelésének is, akik a 2024-es évre kivételt kaptak az ökológiai agrotámogatási szabályok teljesítése alól.

Az új szabályok szerint ugyanis a gazdáknak kilenc ökológiai és klímanormát kell teljesíteniük ahhoz, hogy hektártámogatást kapjanak.

Ezek egyike az ún. GAEC 8, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági területek négy százalékát parlagon kellene hagyniuk, vagy egyéb nem termő növények termelésére és a biológiai sokféleség fenntartására kellene fordítaniuk.

Ez a követelés volt leggyakrabban a bírálatok célpontja az Unió-szerte tiltakozó gazdák részéről. Franciaország és további tíz uniós tagország már korábban bírálta ezt a feltételt, a tagországok javaslatot is benyújtottak ezzel kapcsolatban, amely nagyobb rugalmasságot szorgalmaz és kivételek engedélyezését kéri a közös agrárpolitika keretében a földek parlagon hagyásának kérdésben. A javaslatot benyújtó tagországok arra hivatkoztak, hogy az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszontagságai miatt egyre nehezebb a belső fogyasztást saját termelésből kielégíteni, így minden olyan intézkedés, amely csökkenti az előállítható élelmiszerek mennyiségét, összeegyeztethetetlen a tagországok érdekeivel.

Az Európai Bizottság engedménye értelmében a parlagon hagyás helyett olyan nitrogénmegkötő növények nevelhetők a szóban forgó területeken, amelyeket a gazdálkodók állati takarmányként vagy zöldtrágyaként használhatnak.

„A Bizottság javaslatát úgy dolgozták ki, hogy az megtalálja a megfelelő egyensúlyt egyrészt a többszörös válsággal szembesülő gazdáknak való megfelelő segítségnyújtás, másrészt a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme között” – fogalmazott közleményében a Bizottság.​

 
 
 

5 gondolat erről: „Gazdatüntetések hatása (Ma7)

  1. Az ukrán gabonával kapcsolatban nem tudom, mi lenne a jó megoldás. Az nyilván abszurd, hogy olyan kemikáliákat, technológiákat használhatnak, amiket mi – környezetszennyező voltuk miatt – nem, és közben velük kell versenyezni az európai gazdáknak. De hosszú távon a tiltás se feltétlen jó megoldás.

    A gazdák-bürokraták harcában se vagyok biztos benne, melyik oldalra álljak. Abban biztos vagyok, hogy a jelenlegi termesztéstechnológiák rendkívül károsak, és abban is, hogy ebben nagy sara van az eddigi támogatási rendszernek, ami ezeket a káros módszereket még pénzeli is. Abban viszont egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a módosítások, amiket most az EU bevezetne, valóban a környezet kíméletét szolgálják leginkább, és nem a gazdák, az élelemtermelés ellehetetlenítését. A nép önrendelkezésének, szabadságának egyik záloga, hogy ki és hogyan termeli az élelmünket, ha a kisgazdálkodókat kicsinálják, a néhány nagy zöldbáró azt tesz velünk aztán amit akar, nyomorba taszíthatnak, az élelemmel zsarolhatnak, kizsigerelhetnek minket.

    A terület négy százalékának ökológiai célra fordítása mindenesetre nem hangzik túl durvának, ennyit igazán fel lehetne áldozni, és például mezővédő erdősávokat telepíteni, amik előnyét még a szocialista mezőgazdaság is kihasználta, pedig ott nem volt annyira hangsúlyos a környezetvédelem.

    Ez pedig egyenesen őrültségnek hangzik: „A javaslatot benyújtó tagországok arra hivatkoztak, hogy az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszontagságai miatt egyre nehezebb a belső fogyasztást saját termelésből kielégíteni, így minden olyan intézkedés, amely csökkenti az előállítható élelmiszerek mennyiségét, összeegyeztethetetlen a tagországok érdekeivel.” – Hát fiúk, pontosan azért kellene egy kicsit hagyni a természetnek is, hogy az időjárási viszonyokat normalizáljuk, amennyire lehet! Nem jobb a terület 96%-án jobb eredményt elérni, mint 100%-ot kiégetni? Micsoda rövidlátás!

    Ideillik ez a telex-es cikk is az Alföld részleges visszaláposításáról:
    https://telex.hu/techtud/2024/02/01/alfold-aszaly-enyhites-parolgas-zivatar-elte-megoldasi-javaslat

  2. Amit érdemes tudni.

    Ne ncs olyan, hogy ‘ ukrán’ gabona, takarmány, vagy egyéb mezőgazdasági termény. Ukrajna termékeny földjére atlantista rablók tették rá a kezüket, ami a föld terménye, az a tengerentúli cégeké.
    Évek óta folyik ez a rablóhadjárat, amelyben Európa a hasznos idióta szerepét tölti be. Ennek keretében europát negfosztották az olcsó orosz nyersanyagoktól és energiahordozóktól, hogy a helyükre tengerentúli portékákat sozzanak europáta, két- háromszoros áron. Mivel a ” szabadkereskedelmi megállapodást’ – lásd TTIP , és IRA – nem sikerült anno keresztülerőszakolniuk, most másképpen érvényesül az USA érdek. Ukrajnából érkezik vámmentesen a génkezelt USA szenny.
    A hatás érezhető: az európai gazdák máris a bőrükön érezhetik, milyen nagyszerű dolog az USA gyarmatának lenni….nem kell nagyon sokat gondolkodni azon, ha az EU gazdák tönkremennek, földjük értéktelenné válik, ki lesz az, aki szotyiért meg fogja azokat kaparintani……

  3. 2 – Ebben van valami, de szerintem nem is igazán USA érdek, már amennyiben az USÁra, mint országra és népre tekintünk. Inkább azt mondanám, Monsanto, Blackrock, Vanguard, stb – na meg akik ezek mögött állnak.

  4. Milyen érdekes, hogy most még bőven van termény az a baj.Bár egyes gazdatüntetések például a görögöknél és a spanyoloknál részben amiatt voltak mert nagyon nagy aszály van tehát elindult a folyamat amikor csökken a termés főleg ott délen.Mindemellett még azt is érdemes megemlíteni hogy Stumpf Bíró Balázs azt mondta hogy az utólsó aratások az emberiségnek körülbelül a 2050-2060-as évekre várható a földek kimerülése miatt.Szerintem ha a melegedés folytatódik akkor délen (görög,olasz ,spanyol) ellehetetlenül a termelés.
    Nyilván az ukrán földek jók de meddig? Talán 20-30 éve szipolyozza ki az emberiség úgy hogy nem pótolja vissza csak műtrágyával, de ez nem mehet a végtelenségig.Nyilván ha az utólsó aratások 2050-60 körül lesznek, akkor a földek előbb ki fognak merülni tehát gebasz , áremelkedés, éhezés stb..már hamarabb fog bekövetkezni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük