Moszkva nem törekszik konfrontációra Amerika kelet-európai csatlósaival – jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Több nyugati tisztségviselő azzal próbált támogatást szerezni az Ukrajnának nyújtandó további segélyeknek, hogy Moszkva nem áll le, ha Kijev vereséget szenved a csatatéren. Putyin a Tveri területen lévő Torzsok légitámaszponton tett látogatása során foglalkozott ezekkel az állításokkal.
“Ez egyszerűen képtelenség” – mondta az orosz elnök, megjegyezve az orosz védelmi kiadások és a NATO hadseregek költségvetése közötti különbséget.
“Az állítások, hogy Ukrajna után Európát is megtámadjuk – ez teljes képtelenség és a saját lakosságuk megfélemlítése, csak azért, hogy pénzt szedjenek ki belőlük”.
Az USA kelet-európai “szatellitáinak” nincs okuk félni – tette hozzá Putyin. A Lengyelország, Csehország vagy a balti államok elleni esetleges orosz támadásról szóló kijelentések csak propaganda, amelyet a kormányok folytatnak, hogy megijesszék polgáraikat, “hogy további finanszírozást szedjenek ki az emberekből, hogy ezt a terhet a vállukon viseljék”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Torzsokban, egy helikopter kiképzőközpontban. Kép: Kreml
A NATO Oroszország határai felé terjeszkedik, nem pedig fordítva – jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy “Oroszország csupán megvédi népét a történelmi területein”.
“Egészen a határainkig jöttek… Átmentünk az óceánon az Egyesült Államok határaihoz? Nem, ők közeledtek hozzánk, és nagyon közel jöttek” – mondta.
Torzsok ad otthont a 344. kiképzőközpontnak, ahol orosz harci pilótákat képeznek ki, köztük az ukrajnai konfliktusban való részvételre kiképzett személyzetet.
Lemondta Izrael kormánya az Egyesült Államokba tervezett látogatást, mivel az Egyesült Államok nem vétózott meg az ENSZ BT előtt egy Izraelre vonatkozó tűzszüneti határozatot – írja a CNN.
Az Egyesült Államok Izrael legfontosabb szövetségese, eddig az ENSZ előtt előterjesztett tűzszüneti javaslatokat is sorra vétózták meg, hétfőn azonban váratlanul tartózkodtak, így az ENSZ BT 14 tagja elfogadta a javaslatot. A javaslat arra szólítja fel Izraelt, hogy a ramadán idejére hirdessen tűzszünetet Gázában, a Hamászt pedig arra, hogy engedje el az összes októberben elrabolt túszt. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt nyilatkozta, hogy „megbocsáthatatlan” lesz, ha a határozat tartalmát nem implementálják a felek.
Izrael ettől függetlenül jelezte: nem fogják betartani a határozatot, nem lesz semmilyen tűzszünet. Izrael ENSZ-nagykövete azt mondta: a határozat gátolja a túszok kiszabadítására tett erőfeszítéseket. A Hamász és a Palesztin Hatóság azonban üdvözölte az ENSZ döntését.
Amerika lépése miatt törésvonal alakult ki Washington és Jeruzsálem közt: az izraeli kormány lemondott egy Egyesült Államokba tervezett látogatást. A vizit célja az lett volna, hogy Izrael és az Egyesült Államok arról egyeztessen, hogy tud a zsidó állam Rafah elleni offenzívát kezdeni anélkül, hogy a katonai művelet vérfürdőbe torkollna.
A CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint Izrael „túlreagálta” a helyzetet.
Dmitrij Peszkov szerint tényleg különleges katonai műveletnek indult az invázió, de mostanra Oroszország már háborúban áll. Az is lehet, hogy Peszkov ezzel egy újabb katonai mozgósítást készít elő.
Háborúnak nevezte az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktust Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője. Az orosz vezetés eddig szigorúan különleges katonai műveletként hivatkozott az Ukrajna elleni invázióra, és büntetendővé tette azt, ha valaki nyilvánosan a háború szót használja. Peszkov viszont most először maga is háborúról beszélt, elmondása szerint azért, mert a nyugat is aktív részese lett a harcoknak.
„Igen, különleges katonai műveletnek indult, de amint ez a szövetség létrejött, amikor a kollektív Nyugat beszállt Ukrajna oldalán, ez számunkra háborúvá vált” – mondta ki Peszkov azt a szót, amiért oroszok ezreit citálták bíróság elé.
Nem kizárt, hogy a háború szó használatával a szóvivő egy közelgő katonai mozgósítást készít elő. Az utóbbi időben felerősödtek azok a hangok, melyek szerint Putyin a hadsereg megerősítésére készül választási győzelme után. A spekulációt táplálja, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter új egységek felállítását jelentette be, ehhez pedig okvetlenül szükség lesz új katonákra is.
Átfogó támadás az ukrán infrastruktúra ellen
Az orosz hadsereg az elmúlt órákban az egyik legnagyobb támadását hajtotta végre az ukrán energetikai létesítmények ellen, egymillióan maradtak áram nélkül.
„Amikor a robbanások elkezdődtek, felébredtem, majd még több robbanás történt. Aztán hallottam, hogy repülnek az ablaküvegek most is rakétaszilánkok között állunk” – mondta egy szemtanú Dnyipróban, egy másik pedig arról beszélt, hogy a lökéshullám kinyitotta az erkélyajtót és még a fürdőben is kitörte az ablakot.
A támadás során összesen 88 rakétát és 63 drónt lőttek ki különböző célpontokra. Az ukrán légvédelem szerint ezek jelentős részét sikerült hatástalanítani, de így is legalább 5 ember halt meg a csapásokban.
Az átfogó támadást az orosz vezetés szerint az orosz területeket ért ukrán támadások miatti bosszú volt. Nemrég írtunk arról, hogy a közelmúlt ukrán csapásait az Egyesült Államok sem nézi jó szemmel: a Financial Times szerint Washington felszólította Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, és arra figyelmeztetett: a dróncsapások azzal a kockázattal járnak, hogy felhajtják a globális olajárakat és megtorlást provokálnak.
2023-ban rekordok dőltek meg az óceánok felmelegedésében, a tengerszint emelkedésében, az antarktiszi tengeri jég elvesztésében és a gleccserek visszahúzódásában.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) közzétette a „A globális éghajlat helyzete 2023” című jelentését, amiben megerősítette, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb év. A beszámoló a 23-i Meteorológiai Világnapra időzítve jelent meg márciusban.
A 174 éves megfigyelési adatok szerint 2023 év megdöntötte az előző legmelegebb év rekordját, 2016-ot, amely 0,12 °C-kal haladta meg az 1850-1900-as átlagot. 2023 szeptembere különösen figyelemre méltó volt, mivel messze felülmúlta a korábbi globális szeptemberi rekordot.
Hőhullámok, árvizek, aszályok, erdőtüzek és gyorsan erősödő trópusi ciklonok okoztak nyomorúságot és káoszt, milliók mindennapi életét tönkretéve és sok milliárd dolláros gazdasági veszteséget okozva.
„Az éghajlatváltozás sokkal többről szól, mint a hőmérsékletről. Amit 2023-ban tapasztaltunk, különösen az óceánok példátlan felmelegedése, a gleccserek visszahúzódása és az antarktiszi tengeri jég elvesztése különösen aggasztó” – mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.
Tengeri jég az Antarktiszt körülvevő óceánonTed Scambos/National Snow and Ice Data Center
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése a feljegyzések szerint még soha nem volt ennyire alacsony, a tél végi maximális kiterjedés 1 millió km2 -rel maradt el az előző rekordévtől, ami Franciaország és Németország területének felel meg együttvéve.
„Az éghajlati válság az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás – fogalmazott Celeste Saulo, amely szorosan összefonódik az egyenlőtlenségi válsággal – amint azt a növekvő élelmezési bizonytalanság és a népesség elvándorlása, valamint a biológiai sokféleség csökkenése mutatja”
Négy év alatt az akut élelmiszerhiányban szenvedő emberek száma világszerte több mint kétszeresére nőtt. A szám a 78 megfigyelt országban a koronavírus-világjárvány előtti 149 millióról 2023-ra 333 millióra nőtt.
Évszázadok óta foglalkoztatja a filozófusokat, hogy az emberek képesek-e többet hallani a hangoknál. A perceptuális nézet szerint szó szerint halljuk a csendet, míg a kognitív nézet szerint csak a hangok hiányából következtetünk a csendre.
„Általában úgy gondolunk a hallásra mint érzékre, hogy az a hangokkal kapcsolatos. De csend, bármi is legyen az, nem hang, hanem a hang hiánya” – mondta Rui Zhe Goh, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem filozófia és pszichológia szakos hallgatója, aki egy új kutatást vezetett a témában.
„Meglepő módon az eredményeink azt sugallják, hogy a semmi is olyasvalami, amit hallani lehet” – mondta. A filozófusokból és pszichológusokból álló kutatócsoport hallási illúziók segítségével tárta fel, hogyan torzítják a csend pillanatai az emberek időérzékelését.
A több mint ezer alany részvételével zajlott kutatásban jól ismert hallási illúziókat módosítottak úgy, hogy az eredeti illúziókban hallható hangokat csenddel helyettesítették. Az egyik illúzió eredeti változatában például egy hang sokkal hosszabbnak tűnik, mint amilyen valójában, a kutatásban szereplő illúzióban viszont ugyanolyan hosszú csendet hallottak hosszabbnak a résztvevők.
A kutatók szerint az, hogy a csendes illúziók pontosan ugyanolyan eredményt hoztak, mint hangalapú változataik, arra utal, hogy az emberek hallási feldolgozása ugyanúgy kezeli a csendet, mint a hangokat, vagyis ténylegesen halljuk a csendet.
Az eredmények új utat nyitnak a hiány érzékelésének tanulmányozására, és a kutatók azt tervezik, hogy tovább vizsgálják, az emberek milyen mértékben hallják a csendet, és hogy például akkor is hallják-e a csendet, amikor azt nem előzik meg hangok.
Az észt kormányfő nem zárta ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába
Kaja Kallas észt miniszterelnök szerdán elutasította, hogy garanciákat nyújtson a parlamentnek arra, hogy nem küldi a balti ország szárazföldi erőit Ukrajnába.
Csak Észtország és Litvánia mutatott lelkesedést a katonák Ukrajnába küldésének gondolata iránt, miután Emmanuel Macron francia elnök február végén úgy érvelt, hogy minden lehetőséget meg kell fontolni Oroszország győzelmének megakadályozására.
A szerdai kérdések órájában néhány képviselő arra kérte Kallast, hogy garantálja, hogy az észt védelmi erőket nem fogják Ukrajnába vezényelni.
Ukrajnának nyújtott katonai segítségünket Oroszország is tekinthetné beavatkozásnak”.
“Mi itt egyértelműen választottunk egy oldalt, és ez az oldal Ukrajna, mert Oroszország közvetlen fenyegetést jelent számunkra” – tette hozzá Kallas.
Elmondta a képviselőknek, hogy Tallinn segíteni kíván az ukrán csapatok kiképzésében, nem pedig saját katonákat küldeni a harctérre.
Az egykori balti szovjet köztársaság 2004-ben csatlakozott az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával együtt.
Észtországnak mintegy 4200 aktív szolgálatot teljesítő katonája van, amely elméletileg 43 000 fős háborús hadsereggé bővíthető. Összehasonlításképpen: Ukrajna 2023-as ellentámadásának hat hónapja alatt orosz becslések szerint 125 000 áldozatot szenvedett. A kijevi kormány eltitkolta vagy alábecsülte veszteségeit, de Volodimir Zelenszkij elnök decemberben azt mondta, hogy 500 ezerrel több katonára van szükség a fronton.
Macron szárazföldi csapatokra vonatkozó elképzelését egy sor zord harctéri jelentés motiválhatta – jelentette a múlt héten a francia Marianne című lap. Az egyik titkos dokumentum megjegyezte, hogy sok “civil ruhát viselő” nyugati már most is oktatóként vagy tanácsadóként tevékenykedik Kijevben, és azt javasolta, hogy az ukránokat szabadítsák fel a frontvonalbeli szolgálatra azáltal, hogy a NATO alig álcázott személyzete átveszi a hátországi feladatokat.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött csapatokról szóló minden nyilatkozat arra szolgál, hogy elfedje egyes NATO-tagok valódi tervét, amely “Ukrajna maradványainak tekintett terület felosztása”.
A reggeli vajon tényleg a nap legfontosabb étkezése? Erre a kérdésre keresett választ a The Guardian feltételezve, hogy a modern kor emberének nincs szüksége akkora energialöketre, mint az ipari forradalom előtti időkben élőknek. Akkoriban ugyanis érdemes volt figyelni a bőséges kalórabevitelre a szántóföldeken végzett kemény munka megkezdése előtt.
„Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár és vacsorázz, mint egy koldus” – tartja a bölcs mondás, amelyet nemrég megkérdőjelezett a The Guardian című brit napilap. Mint azt szakemberek segítségével megállapították, energiaszükséglet szempontjából valóban nincs szükségünk arra, hogy teleegyük magunkat reggelente, ettől függetlenül mégis a nap legfontosabb étkezésének mondható a reggeli, hiszen számos betegségtől megóvhatjuk magunkat, ha nagy gondot fordítunk rá.
Számos megfigyeléses tanulmány eredménye szerint a reggelit kihagyók körében nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a stroke kialakulásának kockázata.
Egyes adatok azt is mutatják, hogy azok, akik nem reggeliznek, hajlamosak tápanyagszegényebb és egészségtelenebb ételeket választani a nap többi részében, ami az éhséghormon (ghrelin) magas, és a jóllakottsághormon (leptin) alacsony szinten maradásával magyarázható. Természetesen azt is fontos megemlíteni, hogy a napjaikat általában reggelivel indító emberek vélhetően más módokon is odafigyelnek az egészségükre, így egyéb tényezők is szerepet játszanak a jólléti állapot alakulásában ellentétben azokkal, akiknek csak egy kávéra van idejük a reggeli rohanásban.
Időszakos böjt
Az időszakos böjt lényege, hogy a napi étkezés időablakát szűkebbre szabja, ezért az ezt a táplálkozási irányzatot követők rendszerint szándékosan kihagyják a reggelit, és csak 10-11 óra környékén étkeznek először. A fentebb írtakkal ellentétben meglepően sok pozitív hatást tulajdonítanak ennek a módszernek, köztük a jobb inzulinérzékenységet, a gyulladás csökkenését és a bélmikrobióma javulását. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a módszernek csak az időszakos bevezetése hozza meg a kívánt eredményt, az alkalmazása idején pedig szigorúan oda kell figyelni arra is, hogy milyen fogások kerülnek napközben a tányérra.
„Ha valaki a napi háromszori étkezést napi kettőre csökkenti, akkor sokkal jobban oda kell figyelnie, milyen fogásokat választ, ha biztosítani szeretné szervezetének az elegendő mennyiségű fehérjét, egészséges zsiradékot, vitamint, ásványi anyagot, rostot és minden egyéb hasznos tápanyagot” – mutatott rá Drew Price táplálkozási szakértő. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeknek, időseknek és azoknak az embereknek, akik már küzdöttek valamilyen étkezési rendellenességgel, egyáltalán nem ajánlott a reggeli kihagyása. Inkább az egyenletes energiabevitelre kell törekedni a nap folyamán.
Legutóbb vasárnap futottak zátonyra a tűzszüneti tárgyalások, és nem látszik, mitől kerülhetne közelebb a megegyezés. A közvetítők legkésőbb vasárnapig, a Ramadán kezdetéig tető alá akarják hozni a fegyvernyugvást.
Napról napra egyre kilátástalanabb harcot vívnak a segélyszervezetek a gázai lakosságért, amely a legfőbb elszenvedője a Hamász brutális izraeli terrorakcióit követő, a terrorszervezet felszámolására indított izraeli hadműveleteknek. Han Juniszban legkevesebb 17 ember vesztette életét egy bombázásban kedden. Pár órával korábban Rafahban haltak meg tízen ugyanígy egy több emeletes lakóépületben.
Az elmúlt 24 órában a háborúnak közel száz halálos áldozata volt a Gázai övezetben, közölte a Hamasz irányítása alatt álló helyi hatóság nem téve különbséget a civilek és a fegyveresek között. Azt szintén nem tudni, hogy a háború majdnem öt hónapja alatt jelentett összesen körülbelül 30,600 gázai halott, illetve több mint 72 ezer sebesült közül hányan civilek. Az izraeli hadsereg szerint a Hamasz több mint tízezer emberével végeztek.
Az Egyesült Államok és Jordánia továbbra is légi úton próbál minél több élelmet és vizet juttatni az övezetbe, ahol a kétmilliós lakosság legalább negyede a szó szoros értelmében éhezik, mert a harcok kitörése óta Izrael a korábbi segélyszállítmányoknak csak töredékét engedi be mindössze két határátkelőn attól tartva, hogy a kamionokon a Hamásznak is érkezik utánpótlás. Egyiptom felől a rafahi, az egyiptomi-izraeli-gázai hármas határon pedig a Kerem Shalom-i átkelő működik.
A több feladatot ellátó, ultramodern nyugati vadászgépek ugyan hatalmas támogatást jelentenek Ukrajnának, de extra karbantartást is igényelnek, ezért nem lesz könnyű átszokni rájuk egy háború kellős közepén.
Az elkövetkező hónapokban megérkeznek Ukrajnába a General Dynamics F-16 Fighting Falcon típusú vadászgépek, ám ahhoz, hogy az ország az egyhajtóműves szuperszonikus gépeket beillessze fegyverarzenáljába, ahhoz nem lesz elég a pilóták kiképzése.
Norvégia, Dánia, Hollandia és Belgium több mint 60 darab F-16-ost ajánl fel, egy több nemzetből álló koalíció pedig már a pilóták és a személyzet kiképzését végzi.
A vadászgépek felszállása azonban rendkívül nehézkes lesz. A légibázisok az orosz támadások elsődleges célpontjai lesznek, magukat a repülőgépeket az orosz légvédelmi rendszerek fogják megjelölni, javításuk is kihívást jelent majd, a felkészületlen kifutópályák használata pedig ugyancsak gondot okozhat az „érzékeny” gépeknek.
Egy ilyen gép egy érzékeny vadállat a szovjet korabeli MiG-ekhez és Szuhojokhoz képest, amelyekhez az ukránok szokva vannak.
Tom Richter
volt amerikai tengerészgyalogos pilóta
„Ha valaha is odamentél és megfogtál egy MiG-29-est egy légi bemutatón, majd rögtön utána odasétáltál és megfogtál egy F-16-ost, már kívülről is érezhetted, hogy az F-16-os milyen kimunkált. Egy igazi primadonna: érzékeny, és komoly karbantartást igényel” – mondta Richter. „A szovjet gépek sokkal durvábbak, rosszul karbantartott repterekről fel tudnak szállni, és kevesebb karbantartást igényelnek” – tette hozzá Richter, aki a Nemzeti Gárdában repült F-16-ossal.
Más helyzetben Ukrajna modern bázisokat és kifutópályákat építene a repülőgépek fogadására, de ez háború idején lehetetlen.
„A Falconoknak valóban szükségük van némi adaptációra – ez a kifutópályák előkészítése, mert a MiG-eknél a futómű kényesebb, a kerekek kicsik, a légbeömlők alacsonyan vannak a sávhoz képest, fennállhat a tárgyak elnyelésének veszélye. De mindez megoldható. Minden repülésnél vannak kockázatok” – hangsúlyozta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a POLITICO-nak.
A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének éves katonai egyensúlyi jelentése alapján 2022 elején Ukrajna 71 Szu-27-es és MiG-29-es vadászgéppel, 14 Szu-24M bombázóval és 31 Szu-25-ös támadó repülőgéppel rendelkezett.
A 2024-es jelentés szerint 78 harcképes repülőgépe van, míg Oroszországnak 1169. Mindez a háború harmadik évében.
A harcok kirobbanása óta Szlovákia és Lengyelország mintegy 33 MiG-29-es vadászgépet is átadott Ukrajnának – sokukat korszerűsített avionikával és fegyverzettel, hogy megfeleljenek a NATO-szabványoknak. A nyugati országok légierőinél 45 éve szolgálatban álló F-16-osok egyrészt megerősítik Ukrajna légierejét, másrészt sokkal erősebb képességekkel ruházzák fel az orosz ellenséggel szemben.
„Az F-16-osok jelentősen javítani fogják légierőnk hatékonyságát. A pilóta képes lesz a levegőből irányítani a rakétákat, meghatározva a célpontot. Harci környezetben valós hírszerzési információkat kaphat, és megfelelő döntéseket hozhat a célpontok eltalálásáról. Ráadásul lehetőség lesz levegő-levegő rakéták alkalmazására is. Amelyek akár 180 kilométerre is képesek repülni” – mondta Jurij Ihnat.
Az első repülőgépeknek idén nyárra kell megjelenniük – közölte a dán védelmi minisztérium.
„Az F-16-os vadászrepülőgépek adományozására nehéz fix menetrendet felállítani, mivel több feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy Ukrajna használni tudja az adományozott gépeket” – mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter, kiemelve az alkalmazkodást, amelynek meg kell történnie ahhoz, hogy a repülőgépek repülhessenek az ukrán repülőterekről.
A terep előkészítése
Először is, ott van az az alapkövetelmény, hogy a szerszámkészletektől kezdve a pótalkatrészekig és az állványokig minden a helyén legyen – a hidrazin biztonságos kezeléséhez szükséges felszereléssel együtt, amely egy rendkívül gyúlékony folyadék, és amelyet az F-16-osok vészhelyzeti tartalékrendszerének működtetéséhez használnak.
Miközben az ukrán pilóták és személyzet az F-16-osok repülésére és karbantartására képzést kapnak, szinte biztos, hogy a magasan képzett nyugati vállalkozóknak is az országban kell lenniük, hogy felügyeljék a munkát – mondta Bronk a RUSI-tól.
A kijevi katonáknak meg kell tanulniuk javítani, karbantartani és elrejteni a Falconokat az orosz radarok, kémek és műholdak elől. „A pilótáink mellett jelenleg is nyugaton képzik ki a technikusainkat és a repülőmérnökeinket. Ők képezik a szárazföldi személyzetünk alapját” – mondta Jurij Ihnat.Ukrajna nyugatról kapott F16 vadászgépeiképezzenek ukrán pilótákat az F-16 vadászgépekre
Putyin atomháborúval fenyegette meg a Nyugatot, ha csapatokat küldene Ukrajnába
Írta: Euronews
Az orosz elithez intézett éves beszédében Putyin „képtelenségnek” nevezte, hogy Oroszország meg akarná támadni Európát, de figyelmeztetett: országa nukleáris fegyverekkel csapást mérhet a nyugati országokra.
Vlagyimir Putyin a nukleáris háború kockázatára figyelmeztette a Nyugatot, ha csapatokat külden Ukrajnáért harcolni, mondván, Moszkva rendelkezik olyan fegyverekkel, amelyekkel nyugati célpontokat támadhat. (EN: ez annyiban nem újdonság, hogy ilyen fegyvereket már a 70-80-as években telepített a Szovjetunió a Varsói Szerződés egyes országaiba.)
Az orosz elithez intézett éves beszédében Vlagyimir Putyin csütörtökön „képtelenségnek” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország meg akarja támadni Európát, de figyelmeztetett, hogy országa nukleáris fegyverekkel csapást mérhet nyugati országokra.
Putyin ezzel az Emmanuel Macron francia elnök által felvetett ötletre utalt, aki hétfőn azt mondta, „nem zárható ki” annak lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. Több európai vezető határozottan elutasította a javaslatot.
Ukrajna két évvel ezelőtti megtámadása óta Putyin többször is az atomháború rémével fenyegette meg a Nyugatot. Oroszország tavaly taktikai atomfegyvereket adott át a szomszédos Fehéroroszországnak, és ebben a hónapban derült fény arra is, hogy Moszkva olyan nukleáris űrfegyver kifejlesztésére tesz kísérletet, amely képes műholdakat megsemmisíteni.
2023-ban Putyin aláírta Oroszország kilépését a nemzetközi atomcsend-egyezményből is.
Beszédében az orosz elnök azt is állította, hogy országának gazdasága 2023-ban a globális átlagnál gyorsabb ütemben nőtt, meghaladva az Egyesült Államokét és a többi G7-országét annak ellenére, hogy számos szankcióval kell szembenéznie, és Oroszországot elzárták a nyugati piacoktól. (EN: a nemzetközi gazdasági előrejelzések szerint Oroszország nemzeti jövedelme az ukrajnai háború óta bevezetett nyugati szankciók miatt stagnál és egyes ipari szegmensekben csökken, és összességében csak 2028-ban fogja meghaladni a 2021-es szintet.)
