„Nagyon aggasztónak” nevezte Irán urándúsítását az ENSZ atomügynöksége

Urándúsító centrifuga a natanzi erőműben
Írta: SL

Irán 60%-ra növelte dúsított uránkészletét, ami éppen az atomfegyverhez szükséges tisztasági szint alatt van – közölte a NAÜ vezetője, aki ismét Izraelt figyelmeztette, nehogy megtámadja az iráni nukleáris létesítményeket, mivel annak „nagyon súlyos” következményei lennének.

Az ENSZ atomenergia-felügyeletének vezetője „nagyon aggasztónak” nevezte Irán azon döntését, hogy jelentősen több magasan dúsított uránt állít elő.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a BBC-nek azt mondta, Irán 60%-ra dúsított uránkészletét növeli, ami éppen az atomfegyverhez szükséges tisztasági szint alatt van.

Ezt a lépést szerinte a térségben sokan Teherán válaszának fogják tekinteni az elmúlt hónapok szíriai, libanoni és gázai katonai és diplomáciai kudarcaira.

Grossi szerint nem titok, hogy – mint fogalmazott – „egyes iráni politikusok” atomfegyver kifejlesztését szorgalmazzák, de az elmúlt hetekben Teheránban folytatott megbeszélések után azt mondta, a jelenlegi vezetés „úgy tűnik, nem ezt az utat választja”.

Grossi ugyanakkor nem Teheránt szólította fel bármi ilyen jellegű program leállítására, hanem ismét az Irán által megsemmisítéssel fenyegetett Izraelt figyelmeztette, hogy ne támadja meg az iráni nukleáris létesítményeket, mondván, a következmények „nagyon súlyosak” lennének Teherán megtorlása és a sugárzás lehetséges terjedése szempontjából.

Teherán 2018-ban újította fel atomprogramját, miután Donald Trump amerikai elnök kilépett abból az egyezményből, amely az iráni nukleáris program korlátozásáért cserébe enyhített volna a perzsa állam elleni szankciókon (Amerika úgy látta, az egyezmény semmilyen garanciát nem nyújt Irán nukleáris ambícióival szemben), és új szankciókkal sújtotta az iszlamista államot.

Irán az elmúlt időszakban a jelek szerint számos új és modern centrifugát aktivált, amelyek képesek az urán 90%-os, fegyverminőségűvé dúsítására. Bár a nemzetközi közösség számos tagja úgy látja, hogy Irán atomfegyverek megszerzésére törekszik, a teheráni kormány ezt visszautasítja.

 

Kiszivárgott: Az USA óriási összegű fegyvercsomagot küld Izraelnek.

Az Egyesült Államok jelentős fegyverszállítmányt készül küldeni Izraelnek, miközben a térségben tűzszünet lépett életbe. A 680 millió dollár értékű csomag több ezer precíziós bombát és lőszert tartalmaz, ami újabb feszültségeket okozhat a régióban.

Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő szerdán megerősítette, hogy a Biden-kormányzat egy 680 millió dolláros fegyvereladási csomagot készít elő Izrael számára. A döntés időzítése figyelemre méltó, hiszen épp akkor született meg, amikor az Egyesült Államok közvetítésével tűzszünet lépett életbe Libanonban Izrael és a Hezbollah között

A Financial Times által elsőként nyilvánosságra hozott információk szerint a szállítmány több ezer darab közös közvetlen támadó lőszercsomagot (JDAM) és több száz kis átmérőjű bombát foglal magában.

Ezek a precíziós fegyverek jelentősen növelhetik Izrael katonai képességeit a térségben.

Az amerikai kormányzat lépése ellentmondásosnak tűnhet, tekintettel a nemrég életbe lépett tűzszünetre. A fegyverszállítmány jóváhagyása azt sugallja, hogy Washington továbbra is erőteljesen támogatja Izraelt, annak ellenére, hogy a diplomáciai erőfeszítéseket tesz a térség stabilizálására.

A tisztviselő hangsúlyozta:

Ez a csomag több ezer precíziós fegyvert tartalmaz, amelyek jelentősen megerősíthetik Izrael védelmi képességeit.

Az ilyen volumenű fegyverszállítmány azonban aggodalmat kelthet a régió más országaiban, és potenciálisan alááshatja a béketeremtési erőfeszítéseket.

Az ügy rávilágít az Egyesült Államok összetett közel-keleti politikájára, ahol egyszerre próbálja fenntartani szövetségesi kapcsolatait és elősegíteni a békét. A fegyverszállítmány jóváhagyása valószínűleg további vitákat generál majd a nemzetközi diplomáciában és az amerikai belpolitikában egyaránt.

Forrás: Reuters

 

Légvédelmi rendszert telepít Magyarország az ukrán határnál

Írta: Kristof Maurerk

Az ukrajnai háború eszkalálódó eseményei miatt szerda reggel Orbán Viktor összehívta a Honvédelmi Tanácsot. A magyar miniszterelnök a rendkívüli ülés után arról beszélt, hogy a háború következő két hónapja kritikus időszak lesz Európának. Este a honvédelmi miniszter tett rendkívüli bejelentést.

Magyarország légvédelmi rendszert telepít az ország északkeleti részére, az ukrán határ mellé, mivel a háború eszkalációjának veszélye nagyobb, mint valaha – jelentette ki szerda este Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

A döntés azután született, hogy az Egyesült Államok engedélyezte az amerikai, nagy hatótávolságú rakéták használatát oroszországi célpontok ellen. A döntést egy hónapokig húzódó tárgyalássorozat előzte meg.

A lépésre válaszolva Oroszország ellencsapást helyezett kilátásba, valamint elfogadott egy új nukleáris doktrínát, amely csökkenti az atomcsapások küszöbét. Az orosz hadsereg csütörtök hajnali támadásában, amely Dnyipro városát célozta, bevetettek egy interkontinentális ballisztikus rakétát is.

A heti eseményekre reagálva a magyar honvédelmi miniszter szerda este elmondta: annak ellenére, hogy a magyar kormány továbbra is bízik abban, hogy katonai megoldás helyett diplomáciai úton létrejön a béke, minden eshetőségre felkészül.

A kormány ezért elrendeli a nemrég vásárolt légi irányítási és légvédelmi rendszerek, valamint az azokra épített képességek telepítését az északkeleti térségben – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A békében bízik, de légvédelmi rendszert telepít az ország északkeleti részére a magyar kormány
A békében bízik, de légvédelmi rendszert telepít az ország északkeleti részére a magyar kormányZoltan Mathe/MTI – Media Service Support and Asset Management Fund

A honvédelmi miniszter arról is tájékoztatott, hogy a magyar hadsereg egyes egységei magas készültségi állapotban vannak. Az egyelőre azonban nem ismert, hogy a légvédelmi rendszer mely elemei telepítik az Magyarország északkeleti részén.

A magyar hadsereg az elmúlt években modernizációs program segítségével próbál felzárkózni Európához. Tavaly öt másik uniós tagállammal együtt Magyarország is vásárolt a francia Mistral légvédelmi rendszerekből. 2020-ban a magyar kormány egy norvég, és egy amerikai vállalattal is megegyezett további légvédelmi eszközök beszerzésére.

(euronews)

Amerikai ballisztikus rakétákat lőttek ki Oroszországra-Moszkva is megszólalt.

Elismerte az orosz védelmi minisztérium, hogy Ukrajna amerikai ATACMS taktikai ballisztikus rakétákat lőtt ki a Brjanszk régióra.

A támadás Moszkva szerint hajnali 3 óra 25 perckor történt, egy meg nem nevezett „létesítmény” volt a célpont. Az orosz védelmi minisztérium szerint hat rakétát lelőttek ki Brjanszkra az ukránok, ebből ötöt lelőtt az orosz légvédelem egy Sz-400-as rakétarendszerrel és Pancírokkal.

Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint nem keletkezett kár a létesítményben és senki nem halt meg.

Oroszország épp ma módosította hivatalosan is nukleáris doktrínáját úgy, hogy atomfegyvereket használhasson az orosz elnök, ha Oroszország területét egy ellenséges állam egy nukleáris fegyverekkel rendelkező állam szponzorációjával támadja. Ez a kritérium most megvalósult.

(portfolio)

VATIKÁN

Zsolt vendégposztja

Félreértéseket elkerülendő, a poszt során a ”Vatikán” megnevezéssel nem a hivatalosan, 1929-ben létrejött Vatikáni Városállamot (Status Civitatis Vaticanae) jelölöm csupán, hanem mindent, amit szellemileg, politikailag és földrajzilag is jelentett e fogalom a Római katolikus egyház megalakulása után. Gondolom, hogy senkit sem meg lep, hogy ezen írás során kénytelenek leszünk egy kis történelmi időutazáson is részt venni, hogy elmagyarázhassam azt, amire a közelmúltban már más hozzászólásaimban is célozgattam. Induljunk hát!

Az idő nagy úr, s előbb vagy utóbb eljár minden felett. Minden múlandó, semmi sem biztos, csak a változás.

A birodalmak sem voltak kivételek ebből a szempontból. A történelem azt tanítja nekünk, hogy felkelt a napjuk, erejük delején általában nagyra és erősre nőttek, majd hanyatlani kezdtek. Minnél nagyobbak és hatalmasabbak voltak, a hanyatlásuk fázisa is annál hosszabb időre nyúlt el, hacsak nem érte őket egy váratlan és kivédhetetlen csapás – ez lehetett természeti katasztrófa is, de akár e csapás érkezhetett egy másik civilizáció részéről is, amely valamely tekintetben magasan felülmúlta az áldozatát. Mondjuk technikailagvagy nyers erőben vagy annyira más erkölcsi talapzatokon állt és ennek nyomán az eszközeit úgy használta, ahogy az az áldozatul eső civilizáció képviselőinek teljesen elképzelhetetlen volt és nem tudták kivédeni a támadását, amennyiben azt agresszív szándékok is vezérelték. Például az Azték- vagy az Inka Birodalmak megsemmülése ilyenek voltak, de gondolhatunk akár Dzsingisz kán Mongol Birodalmának az útjára is – akik az útjába kerültek, azok vagy véglegesen vagy ideiglenesen, de mindenképpen gyorsan eltűntek a történelem színpadáról, mint szuverén hatalmak.

A Római Birodalmat nem egy váratlan kataklizma söpörte el. Miután a csúcsra jutott, az agóniája is hosszúra sikeredett. Ez utóbbinak belső és külső okai egyaránt voltak; némelyek szorosan össze is függtek egymással, némelyeket meg a helyi, lejtmenetben lévő kulturális-civiliziós légkörtermelte ki. A hatalmas birodalom az agóniájának a végéhez közeledve először két részre szakadt, majd egy bő száz éves időszak után az egyik fele, a Nyugat Római Birodalom formálisan is bedobta a törülközőt. Róma látható örököse tehát Konstantinápoly lett, amely új erőre kapott. Bizánc hatalma csúcsán, Justinianus császársága alatt, nagyrészt újra egyesítette a birodalmat, legalábbis területileg. De ez csak egy átmeneti időszak volt; Konstantinápoly tekintete szinte szüntelenül a Keleten kellett, hogy legyen, mert onnan várhatta a legnagyobb csapásokat, ott várták a legnagyobb kihívások. Az egyik ilyen – persze, sokkal később, 1453-ban – már halálosnak is bizonyult a Kelet Római Birodalom számára is. Bizánc nagyon sok tekintetben a Nagy Róma örököse volt, de nem volt vele azonos.

E rövid általános történelmi kitekintő után viszont feltennék egy kérdést, amelyen nem nagyon szoktak elgondolkodni az emberek: ha egy birodalom meghal, mi lesz ennek a birodalomnak az uralkodó osztályával? Az együtt hal meg a politikai állammal? Ennek a feltételezésnek nem sok értelme van – ha valaki, akkor az uralkodó réteg az, amely előre látja a nagy bajt, sőt, akár maga is generálhatja, méghozzá tudatlanul, de akár tudatosan is. És a legjobban felkészül, ha elérkeznek egy birodalom végső órái – nem csak az anyagi gazdagságából kifolyólag vannak meg neki erre a legnagyobb lehetőségei, hanem mert pontos és hasznol (adott esetben életet jelentő) információkkal rendelkezik, méghozzá jóval előbb, mint a köznép. Ez józan paraszti ésszel is könnyen belátható.

Minden birodalomnak van egy formális uralkodója, amely azonban nem lehetne formális uralkodó, ha a háttérben nagyhatalmú családi klánok ne segítenék, akár generációk hosszú sora óta. Akik kezükben tartják a gazdasági, politikai, katonai stb. hatalmat. Szintén akár hosszú generációk óta. Nyugodtan lehet ezt a réteget oligarchiának nevezni!

A Római Birodalomnak természetesen megvolt szintén a maga oligarchiája. Amely császárokat emelt a trónra, általában egyet saját maguk közül (kivételek erre is voltak). Egy-egy ilyen nagy hatalommal rendelkező családnak a Római Birodalomnak sikeres hadvezérek voltak az alapítói és a vérvonalukat e nagy tetteket véghezvivő, dicsőséges ősüktől származtatták. Mások a Szenátus sikeresen lavírozó és a politikai cselszövésekben kimagasló teljesítményre képes patríciusai voltak. A politikai hatalommal természetesen egy kézben járt a gazdasági is. A lényeg a lényeg: eme oligarchikus réteg meghatározó módon befolyásolta a Római Birodalom külső és belső politikai, gazdasági, katonai, kulturális irányvonalát, függetlenül attól, hogy ezek formális letéteményesei republikánus vagy császársági intézmények voltak.

A Nyugat Római Birodalom bukásával ez az oligarchia egyáltalán nem tűnt el, csak átalakult, méghozzá azért, hogy hatalmát továbbra is biztosítsa!

Természetesen, mint arra már a fentiekben is céloztam, Bizánc bizonyos módon biztosította a birodalmon belüli folytonosságot ilyen szempontból az említett oligarchia számára is, de csak részben. Természetesen, családi kötelékek léteztek az egykoron egységes birodalom nyugati és keleti részei között, de a konstantinápolyi trónra a latin származású uralkodók mellett gyakran kerültek görög, örmény, szláv, bulgár-török és más nemzetiségű uralkodók is. Ami önmagában nyilvánvaló jel arra, hogy Bizáncban más népek, nemzetiségek is érvényesíteni tudták az akaratukat, tehát önmaguk is rendelkeztek a hatalmat befolyásolni képes háttérstruktúrákkal. Amiben önmagában semmi meglepő nincs is. Csak azt jelentette, hogy a régi Róma ősi, szinte kizárólagos hatalommal bíró oligarchái Konstantinápolyban már egyáltalán nem bírtak kizárólagos hatalommal. Hanem osztozkodni voltak kénytelenek ebben másokkal.

A legkényesebb kérdés az, hogy „mikor“. Mire is vonatkozik ez a „mikor“?

Arra, hogy az echte, (nyugat) római oligarchia mikor ismerte fel a nagy lehetőséget egy új, a birodalom területén megjelenő vallásban, a kereszténységben arra, hogy felhasználja eszközként a központi intézményét arra, hogy benne és általa tovább éljen, ezt természetesen úgy értve, hogy továbbra is hatalmas érvényesítő képességgel rendelkezzen amolyan módon, ahogy azt korábban már jól megszokta: azaz hatalmas és egyre bővülő földrajzi területek felett és az ott lakó emberek felett gyakorolhasson hatalmat.

Ezt lehetetlen pontosan megmondani, talán a Vatikáni Könyvtárban vannak irományok, amelyek erre a kérdésre pontos választ tudnak adni. Ha jól belegondoltok, akkor megértitek, hogy miért annyira kényes kérdés ez, mondjuk egy hívő keresztény szempontjából. Ebbe én nem is megyek részletesen bele, ezt a kérdést nem is kívánom tovább feszegetni.

Egy bizonyos, legkésőbb – újra aláhúzom, hogy legkésőbb, mert nagyon nagy valószínűséggel, logikusan ez inkább már jóval korábban megtörtént! – akkor, amikor Nagy Konstantin uralkodása folyamán a Kelet Római Birodalom egy keresztény birodalommá vált, akkor a Vatikán (abban a formában, amelyben akkor létezett) már az ősi római oligarchia teljes ellenőrzése alatt volt.

A Vatikán azóta napjainkig bezárólag tehát a lényegét tekintve nem más, mint az egykori Római Birodalom vezető oligarchiájának az intézményesített eszköze a globális hatalomgyakorlásra. A vérvonalak ugyanis fennmaradtak és máig tovább élnek – a Római Birodalom már ugyan a régmúlté, de ezen családi klánok (de legalábbis egy része)túlélték a történelem viharait. Mindössze az történt, hogy a háttérben maradva kicsit átalakultak.

Apró pénzre fogom váltani a fenti állítást, konkrét családi klánokat, sőt, konkrét személyeket nevezek meg a továbbiakban, hogy pontosan értsétek, hogy kikről is van szó.

Tíz családi klánt fogok most felsorolni, akik mindannyian ide tartoznak, de azt alá szeretném húzni, hogy nem mindannyian az régi Rómából származnak. Egyesek azért tagjai e díszes listának, mert a 3 legmeghatározóbb, valóban ősi vérvonal még a korai, illetve némely esetekben a kicsit későbbi középkor folyamán, több házasság által szorosan magához kötötte ezen családokat is és azok folyamatosan tényleges hatalomra tettek szert.

Szóval, kezdjül először azzal a 7 családdal, amely a fenti módon már régen és többedízben csatlakozott az ősi, római nemesi vérvonalakhoz és napjainkig is léteznek. Ezek a következők:

a Pallavicinik, a Borghesek, a Sacchettik, a Ruspiolik, a Boncompagni-Ludovisik, a Theodolik és az Odescalchik.

Szinte az összes jelentős itt említett család (sőt, itt nem említett, a Vatikánhoz ugyan kevés közzel rendelkező, de más miatt fontos itáliai család is) egyébként a Sacchettik vérvonalán keveredett össze a leginkább. Beleértve a fennmaradó hármat is. Igazából ők egy kicsit egy kakukktojás ebben a listában: lehet, hogy ide tartoznak ebbe a hetes listába, de az is lehet, hogy inkább a fennmaradó, még prominensebb hármasba. Vannak ugyanis olyan információk is, hogy ők bizony szintén a régi római oligarchiából valók, konkrétan a Cornelia-nemzetségből, amely a Római Köztársaság egyik legelőkelőbb családja volt. A Sacchettiek Toscánához is köthetőek, de úgy tudom, hogy jelenleg a a dinasztia központja újra Róma, ott élnek a legfontosabb tagjai. Valamiért, legalábbis egy hosszabb időn át, a többiek nagyon nagyra becsülték a Sacchettikkel való házasságokat. Talán többről lehetett itt szó, mint arról, hogy átlagon felül voltak jóképűek illetve csinosak a család ifjai…
Na mindegy, én most őket ebbe a fenti csoportba raktam be.

Az említett családi klánok tevékenységük szerteágozó (a pénzügyekben is nyakik benne vannak), maguk nagyon sok hivatalos címmel rendelkeznek, rengetek más nemesi családdal, köztük királyi dinasztiákkal is kapcsolatban állnak, legfontosabb tagjaik vatikáni útlevéllel is rendelkeznek. Alapok tulajdonosai, jól ismert kulturális intézmények alapítói, ilyen-olyan rendek vezetői pozícióinak a birtokosai. Nagyon röviden róluk ennyit, kicsit többet írok a fennmaradó három dinasztiáról.

A Massimo-ház

Vérvonalukat Quintus Fabius Maximus Verucosus Cunctator-tól származtatják illetve magából a Fabius-nemzetségből. Fabius Maximus hadvezér és politikus, négyszeres konzul és kétszered diktátor volt a Második pun háborúk idején, ez tehát még a Római Köztársaság kora.

I. Anasztáz pápa és I. Paszkál pápa a Massimo-ház szülöttei voltak.

A család jelenlegi feje Fabrizio Prince Massimo – főleg Olaszországban azt csiripelik a verebek, hogy az olasz maffia vagy maffiák (akiket nem így hívnak pontosan, mondjuk Calabriában, de ezt most hagyjuk!) irányítási szálai az ő kezeiben futnak össze.

Egyébként a Massimo-ház tagjait tartják történelmileg a legbrutálisabbaknak a felsoroltak közül; ők az ellenégeik városait nem kímélték, sokszor a földdel tették egyenlővé és gyakran folyamodtak ahhoz a módszerhez, hogy ezen városok élelmiszerkészleteit is teljesen megsemmisítették, ezen népeket totálisan igázták le.

Ezeknek a családnak a tagjai – a vezetői meg még inkább! – általában a háttérban vannak, nem irányul rájuk a reflektorfény. Mégis, mindannyian ismertek egy férfit, aki kivétel e szabály alól, aki ugyan nem a család fő, tehát az öröklést biztosító ágáról származik, de a Massimo-házhoz tartozik: a neve Mario Draghi. Volt ő már sok minden: olasz pénzügyminiszter, olasz miniszterelnök, dolgozott a Goldman Sachs-nál vezető pozícióban, sok évig az Európai Központi Bank igazgatója volt. Ez a bankár, gazdasági szakember írt nemrég egy jelentés az EU megrendelésére, amelyre azóta Orbán Viktor sokszor hivatkozik is.
Ha Draghi-ra ránéztek, nem nehéz e komor, sötét arcot elképzelni akár egy római viseletben.

A Massimo-háznak nagyon erősek a pozíciói a Vatikáni Banknál (Istituto per le Opere di Religione) illetve amíg létezett a Banco Ambrosiano, ott is több Massimo-házbeli dolgozott, mint felsővezető.

A Massimo-ház felel a Vatikáni Svájci Gárda parancsnokságáért is, temészetesen a háttérből irányítva ezt az intézményt.

A Colonna-ház

Titokzatos, abszolút a háttérben működő, nagyon nagy hatalommal rendelkező társaság.
AJulio-Klaudianusz dinasztia Julio ágáról, tehát magától Gaius Julius Cézar-tól származtatja magát. Ez a dinasztia adta az első öt római császárt is: Augustust, Tibériust, Caligulát, Claudiust, Nérót.

Évszázadokon át belső konfiktusban voltak azzal (a talán legfontosabb!) házzal, amit utoljára fogok említeni. Annak ellenére, hogy az a ház is ugyanebből a vérvonalból származik, csak ők a Klaudianusz-ágiak. Viszont 1571 óta újra szent a béke e két nagy ház között és azóta már teljesen koordinálva gyakorolják a legnagyobb hatalmat a Vatikán felett. A „legnagyobb fejedelmek“ között emlegetik e ház tagjait, de szinte semmit nem tudni róluk.

Nagy valószínűséggel a Vatikáni Könyvtár és titkaik fő őrzői. Világi funkciók mellett nagyon úgy néz ki, hogy sok vallási tisztet is betöltenek illetve mindig is betöltöttek a Vatikánban.

A Julio-Klaudianusz dinasztia hivatalos családfáját az interneten is megtalálhatjátok.

Az Orsini-ház

Ők azok tehát, akik a Julio-Klaudianusz dinasztia Klaudianusz-ágától származtatják magukat, ez a Claudius Neronese-ház, amely abszolút szorosan kötődik a nagy római császárokhoz illetve azok vérvonalához.

Csak a Colonna-ház rejtett, még a háttérhatalomban is háttérhatalomként működő befolyása vetekedhet az Orsiniékével.

Az Orsini-házról viszont többet tudni, mármint a lehetőségekhez képest.

Eddig négy pápát adtak a Római Katolikus Egyháznak, ezek a következők voltak:
I. Pál pápa, III. Celesztin pápa, III. Miklós pápa és XIII. Benedek pápa (ez utóbbi pápa az Orsini- és Ruspioli-házak közös leszármazotja volt). Több tucat bíboros is az  Orsini-házból származott.

(Megjegyzés: II. István szintén Orsini volt, de csak négy napig élt megválasztása után és hivatalosan még püspökké szentelése előtt meghalt. Némely listán pápaként szerepel, némelyeknél viszont nem – emiatt az István nevű pápáknál kétféle számozás is lehetséges).

Pápai megbízások alapján a család mindig hatalmas földterületek felett uralkodott. „A pápai trón hercegsegédjei“ titulust hivatalosan is birtokolják, sok egyéb világi cím mellett.

A dinasztia fő ágának a feje jelenleg Principe Domenico Napoleone Orsini. Nem hiszem, hogy hallottatok róla, igaz?

Amit például öccséről, Benedetto Orsini-ról tudni lehet, hogy az egyik legnagyobb olasz ingatlanvállalkozás tulajdona, de ezek az ingatlanok – általában történelmi és műemlék státusú, épületek, paloták – nem csak Olaszország területén találhatóak. Kliense, példának okáért, az Egyesült Nemzetek Szervezete is. A Vatikán legfontosabb ingatlanügyeit az Orsinik intézik.

Érdekességként említem meg, hogy rokoni kapcsolatban vannak a grúz nemességgel is, köztük a grúz királyi trón várományosaival. Ezen kapcsolataik révén – de valószínűleg másokon keresztül is – kiépített kapcsolatrendszerük van Oroszországban is.

Az Orsinik még a gyógyszeriparban is érdekeltek, úgy értem, hogy teljesen nyíltan is: övék az amerikai székhelyű Orsini Speciality Pharmacy – fő profiluk a ritka betegségek, a sejt- és génterápia.

Általánosan elmondható, hogy a a fent szóba került római illetve itáliai családok jó kapcsolatokat ápolnak az úgynevezett régi európai arisztokrácia képviselőivel. Az ilyen-olyan rokoni kapcsolatok nem kivételesek,sőt,  inkább nagyon is gyakoriak. Kivételek, persze, ebben a tekintetben vannak – azt mindenképpen meg kell említeni, hogy ilyenek lehetnek magán a kontinensen is, de például Anglia tekintetében ez hatványozottan érvényes.

Félreértéseket elkerülendő, a Vatikán legnagyobb hatalma az ideológiai fronton aratott sikereikből fakadt és fakad még ma is – ott, Rómában és a környékén ugyanis mindig is értették, hogy ha megnyerik az emberek gondolatait a saját részükre illetve ellenőrzést tudnak gyakorolni felettük, akkor már nagyon nehezen győzi le őket bárki is. Az úgynevezett pogány népek megkeresztelése ezért volt fontos és sokszor tűzzel-vassal és hatalmas elkötelezettséggel vitték ezt végbe. Természetesen, a világon léteznek konkurens vallások és ideológiák; a háború ezen a fronton lényegében azóta zajlik, amióta világ a világ.

A fentiekhez hozzátartozik, hogy a Vatikán a keresztény világban mindenhol illetve sok nem keresztény országban is része az iskolarendszereknek. Az egykoron harcos jezusiták például köztudottan már régen a diákjaik gondolatvilágáért küzdenek az általuk alapított számos iskolában. Köztük Magyarországon is. Egy hatalmi központnak mindig gondolkodni kell a káderpolitikára is; mindenhol kellenek hozzá elkötelezett, megbízható emberek, akik a későbbiek során belekerülnek egy-egy ország politikai, kultúrális vagy gazdasági rendszereibe, intézményeibe.

De természetesen a Vatikán emberei ipari- és pénzügyi nagyvállalatokat, földterületeket, adósságot is ellenőriznek világszerte. Messze legfontosabb fegyverük viszont az információ és annak a kezelése – a saját érdekeik szerint.

És még csak egy történelmi megjegyzés, kitérő e poszt vége felé, hátha valakinek eszébe jut a Szent Római Birodalom is, más nevén a Német-római Birodalom alias Német-római Császárság. Ennek kapcsán csak Voltaire-t idézném: „A Szent Német-római Birodalom semmiképpen sem volt szent, de német, római, sőt még birodalom sem“. Amit még megjegyeznék, az ipari méretű európai történelemhamisítás is leginkább ehhez a „birodalomhoz“ köthető, mivel sok tekintetben jó, sok tekintetben azonban trehány munkát végeztek az írnokok illetve megrendelőik. Nyugat-Európa szakralitásának az elvesztésének a kezdete az, ami lényegében köthető hozzá – a Meroving-dinasztia Karolingok általi megdöntése ugyanis pontosan ezt jelentette. De ez már egy másik történet, amiben – sajnálatosan – a Vatikánnak is volt szerepe. Sokszor a Vatikán a Szent Római Birodalmat illetve egyes képviselőit eszközként használta, többek között mindenféle privilégiumokkal járó címek osztogatásánál, természetesen a megszokott politikai, gazdasági és katonai célok mellett.

Egyébként a „meroving szellemiség“ utolsó, látványos felszínre törése nem máshoz, mint Jeanne d´Arc-hoz, az Orléans-i szűzhöz és tevékenységéhez köthető.

Fellengzős nevével ellentétben viszont maga a Vatikán százszor inkább volt (illetve sok tekintetben máig is az) a Római Birodalom örököse, mint a fent említett politikai képződmény. Ilyen tekintetben a Német-római Birodalom még Bizánccal sem összemérhető, még távolról sem. Ezt a részletkérdést mindenképpen tisztázni szerettem volna!

Utolsó gondolatként azt még aláhúznám, hogy e poszt a történelmi,esetleg részben politikai események vizsgálásának a prizmáján keresztül készült és semmiképpen nem volt szándékom tisztán a hit kérdésével foglalkozni. Az ugyanis egy más lapra tartozik és maximálisan tiszteletben kívánom tartani a fórumozók és olvasók hitvilágát.Köszönöm ennek szíves tudatosítását és megértését!

 

Independent: ez a triumvirátus vethet véget a háború poklának

Trump és Orbán mellett is van még valaki, aki szeretné minél hamarabb befejezni az orosz–ukrán háborút.

Orbán Viktor és Donald Trump.

Egy új és erős szövetségre hívta fel a figyelmet a The Independent.

A brit lap szerint Orbán Viktor, Donald Trump és a pápa segíthet az orosz–ukrán háború lezárásában. A lap ezzel kapcsolatban a vatikáni magyar nagykövettel beszélgetett, aki elárulta,

Ferenc pápa támogatja, hogy az új amerikai elnök vegye rá területi engedményekre Kijevet.

Ezzel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet, hogy az egyházfő már több alkalommal is a tűzszünet mellett érvelt.

Habsburg-Lotharingiai Eduárd később kijelentette, hogy a magyar–amerikai viszony csúcson volt Trump első mandátuma idején, a történelem pedig valószínűleg újra megismétli önmagát, már csak azért is, mert a két ország vezetése hasonlóan gondolkodik a háborúról, az illegális migrációról, valamint a családok védelméről.

Éppen ezért minden eddiginél jobb esély mutatkozik rá, hogy béke legyen Ukrajnában.

 

Gigantikus csapatösszevonást hajtott végre az orosz hadsereg:most jöhet Putyin mindent elsöprő támadása?

Az Egyesült Államok jelentése szerint mintegy 50 ezer fős orosz-észak-koreai csapattestet hozott létre Moszkva, amely egyetlen feladata lesz a kurszki régió felszabadítása lesz. Ráadásul tette mindezt úgy, hogy más frontokat nem gyengített meg – írja a New York Times

Amerikai és ukrán tisztségviselők szerint az orosz hadsereg 50 ezer katonából álló haderőt gyűjtött össze a kurszki frontvonal mentén – beleértve Kim Dzsong Un észak-koreai katonáit is.

Ráadásul egy új amerikai értékelés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországnak ehhez nem kellett kivonnia más egységeket Ukrajna keleti részéből – ami a fő harctéri prioritás.

Ez több szempontból is problémás lehet Kijevnek ugyanis:

  • Lehetővé teszi Oroszország számára, hogy több fronton gyakoroljon nyomást Ukrajnára.
  • Kijev célja az volt, hogy a kurszki front megnyitásával erőket vonjon el más területekről. Ha ez nem sikerül(t), akkor akár az is kijelenthető, hogy stratégiailag az offenzíva semmilyen pozitív hozadékot nem adott Ukrajnának;
  • Miközben minden megkérdezett ukrán katona hiányolta ezeket a csapatokat a keleti fronton. Ukrajnának így esélye sem marad az erők ilyen-olyan módú átcsoportosítására.

A New York Timesnak nyilatkozó ukrán tisztviselők szerint a növekvő orosz ágyúzás arra utal, hogy napokon belül megindulhat az észak-koreai katonákkal megtámogatott offenzíva a kurszki régióban.

Az amerikai hírszerzés értékeléseire alapozva ugyanakkor azt is elmondták, hogy az ukrán csapatokat nehéz lesz kiszorítani, és az orosz és észak-koreai erők valószínűleg súlyos veszteségeket fognak elszenvedni.

Az elemzők arra számítanak, a 11. hadtestből származó észak-koreai „elitkatonák”, bár nincsenek harci tapasztalataik, így is jól szervezettek, és hatékonyak lehetnek az offenzívában.

Több ezer további gyalogság jelenthet változást Kurszkban. Ezek a katonák fiatalabbak és jobb fizikai állapotban vannak, mint sok orosz szerződéses katona

– jelentette ki Rob Lee.

Ugyanakkor azt nem tudni, hogy az orosz-ukrán határ elérésének milyen következményei lehetnek majd: elképzelhető, hogy Kijev akkor sem lesz képes átcsoportosításra, mert Moszkva folytatja a támadást. Viszont nem világos, ebben az esetben

mit tesznek az észak-koreai katonák, adott-e Kim Dzsong Un engedélyt a határátlépésre.

Korábban mi is beszámoltunk róla: Vlagyimir Putyin számára kritikus lehet a kurszki régió feletti teljes uralom helyreállítása Trump hatalomra kerülése előtt, különben a felvázolt béketervek szerinti azonnal fegyverszünetek Ukrajna kezén hagynának orosz területet.

Titkos dokumentum került elő: így nézett volna ki a Ukrajna az orosz „béketerv” szerint.

A Szabad Európa Rádió ukrán kiadása kiszivárogtatott egy dokumentumot, amelyet Oroszország még 2022 márciusában, a háború első napjaiban adott át Ukrajnának. Az orosz „béketerv” – amelyet az Institute for the Study of War (ISW) háború elemzőintézet is ismertetett – olyan feltételeket szabott a háború befejezésére, amelyeket Kijev aligha fogadhatott el.

Oroszország a tervezetet 2022. március 7-én adta át Ukrajnának, amikor az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció éppen Belaruszban tárgyalt egymással. Akkoriban több fegyverszüneti tárgyalás is zajlott Moszkva és Kijev között, melyek a bucsai mészárlás április eleji kitudódása miatt maradtak abba.

„Szerződés az ukrajnai helyzet rendezéséről és Ukrajna semlegességéről” címet viselő dokumentum hét feltételt tartalmaz, amelyeket Ukrajnának be kellett volna tartania a háború befejeződéséhez.

  1. Az ukrán haderő létszámát 197 ezer főről 50 ezer főre kellett volna csökkenteni, amivel az ukrán hadsereg kisebb lett volna, mint a fehérorosz. (Miközben Belarusz lakossága ötöde volt Ukrajnáénak.)
  2. Ukrajnának nem szabadott volna fejleszteni, gyártani, vásárolni és bevetni 250 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétákat.
  3. Ukrajnának el kellett volna ismernie a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, Donyeck, illetve Luhanszk megye még ukrán ellenőrzés alatt álló részét pedig átadni a szakadár államoknak.
  4. Ukrajnának vállalnia kellett volna a Donbasz újjáépítésének költségeit.
  5. Ukrajnában hivatalos állami nyelvvé kellett volna tenni az oroszt.
  6. A moszkvai vezetésű ukrán ortodox egyház minden vagyonát vissza kellett volna szolgáltatni.
  7. Újra törvényessé kellett volna tenni a szovjet és kommunista szimbólumokat.

A tervezet tehát

nagyrészt megfosztotta volna Ukrajnát a védekezés és a támadás képességétől, területei egy jó részét át kellett volna adnia, miközben az oroszbarát milíciák által moszkvai segítséggel 2014-ben kirobbantott donbaszi háború pusztításának teljes költségét is magának kellett volna viselnie.

Nem meglepő, hogy Kijev számára elfogadhatatlan volt az orosz „béketerv”.

Hogyan hat a technológiai fejlődés a munkaerőpiacra?

Automatizálás és munkahelyek megszűnése Európában, illusztráció
Írta: Alessio Dell’Anna

2027-ig 83 millió munkahely kerülhet veszélybe, a szálláshelyek, a nagykereskedelem és a művészeti ágazat munkahelyei pedig súlyosan érintettek lehetnek.

Az automatizálás, a big data és a gazdasági nyomás a következő három évben 83 millió munkahely megszűnéséhez vezethet világszerte.

Ez derül ki a Világgazdasági Fórum több mint 800 vállalat és 673 millió munkavállaló körében végzett kutatásából.

A mesterséges intelligencia várhatóan a változás egyik fő hajtóereje lesz, és a fenntarthatósági szakemberek és az üzleti intelligenciaelemzők mellett az egyik leggyorsabban növekvő ágazat.

A kutatás szerint 2027-ig akár 69 millió új munkahely is létrejöhet.

Future of Jobs report 2023
Future of Jobs report 2023World Economic Forum

Európa termelékenysége még jobban központosul?

A McKinsey tanácsadó cég Future of Work in Europe című tanulmánya szerint 2030-ra 94 millió európai munkavállalónak lesz szüksége átképzésre az automatizálás fejlődése miatt.

A McKinsey meghatározta azokat az ágazatokat is, amelyekben az automatizálás által potenciálisan kiszoruló munkahelyek aránya Európában a legmagasabb: a szálláshely- és vendéglátóipar (94%), a művészeti ágazat (80%), a nagy- és kiskereskedelem (68%), az építőipar (58%), valamint a szállítás és raktározás (50%).

„Bár a hanyatló szakmákban dolgozók egy része képes lehet hasonló típusú munkát találni, 2030-ig 21 millió embernek kell foglalkozást váltania” – áll a tanulmányban, amely szerint a legtöbbjüknek nincs felsőfokú végzettsége.

A Világgazdasági Fórum kutatása szerint azonban az elkövetkező években más területeken is jelentős munkahely-növekedés várható, mintegy 69 millió új álláshelyet jöhet létre.

Európában ezek a munkahelyek valószínűleg egyenlőtlenül oszlanak majd el.

A McKinsey szerint az európai munkavállalók akár 40%-a is olyan régiókban találhatja magát, ahol zsugorodik a munkaerőpiac.

A jelentés azt javasolja, hogy ösztönözni kellene a távmunkát „a vállalatoknak nyújtott támogatásokkal és a digitális infrastruktúra kiépítésével”, hogy ezek a régiók talpon maradjanak.

Európa termelékenysége jelenleg erősen néhány munkaerőpiacra koncentrálódik, például Amszterdamban, Koppenhágában, Londonban, Madridban, Münchenben és Párizsban.

Ezekben a városokban Európa lakosságának csupán 20%-a él, de a jelentés szerint 2007 és 2018 között az európai GDP-növekedés 43%-át, a nettó munkahelyek 35%-át és a népességnövekedés 40%-át adták.

Másrészt 438 zsugorodó régió van Kelet- és Dél-Európában, amelyek a népesség 30%-át adják, „csökkenő munkaerővel, idősödő lakossággal és alacsonyabb iskolázottsággal”.

 

Globális katasztrófa küszöbén vagyunk: az ENSZ keményen üzent a világ vezetőinek.

A 2023-ban mért rekordmagas üvegházhatású gázszintek és a globális felmelegedés visszafogása érdekében tett vállalások messze elmaradnak a szükségestől – figyelmeztetett hétfőn az ENSZ.

A szervezet szerint a három legfontosabb üvegházhatású gáz – szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid – szintje ismét emelkedett, a szén-dioxid légköri koncentrációja gyorsabban nő, mint valaha.

A klímacélok teljesítéséhez szükséges 43%-os kibocsátáscsökkentés helyett a jelenlegi intézkedések csak 2,6%-os csökkenést eredményeznének a 2019-es szinthez képest.

Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője szerint a jelentés „kemény, de nem meglepő” eredményeket hozott, és az országok nemzeti klímatervükben tett vállalásai messze elmaradnak attól, ami a globális felmelegedés megállításához szükséges. A COP29 klímacsúcs előtt néhány héttel kiadott jelentés arra ösztönzi a világ országait, hogy 2025-ig készítsenek bátorabb terveket. Stiell szerint itt az ideje, hogy „a gyenge vállalások korszakának vége szakadjon” – írja az AFP.

A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C alatt tartsa, ám az eddigi intézkedések nem elegendők ehhez.

Ha a jelenlegi kibocsátások fennmaradnak, 2030-ban 51,5 milliárd tonna szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gáz kerül majd a légkörbe, ami globális gazdasági és társadalmi katasztrófát jelenthetne.

A WMO szerint a 2023-as globális hőmérsékletek a földön és a tengereken is rekordmagasságot értek el, ami világossá teszi, hogy távol állunk a párizsi céloktól.

Celeste Saulo, a WMO vezetője szerint az egyre növekvő üvegházhatású gázkoncentrációk figyelmeztetést jelentenek a döntéshozók számára. A jelentés emlékeztet, hogy a szén-dioxid szintje 51%-kal magasabb, mint az iparosodás előtti korszakban volt.

A WMO arra figyelmeztet, hogy ha nem történik gyors kibocsátáscsökkentés, a klímaváltozás önmagában is erősítheti a szén-dioxid kibocsátását, például erdőtüzek vagy a tengerek CO2-megkötő képességének csökkenése

6:44
Michael Jackson – Earth Song (Official Video),

Pszichedelikumok a Bibliában?

 

A plaincourault-i kápolna freskója Ádámmal, Évával és a Jó és Rossz tudásának FájávalFotó: Aranthama – Wikipedia

Az alábbi cikkben a teljesség igénye nélkül körüljárok néhány olyan elméletet, amelyek szerint a Biblia által leírt prófétai látomások, eksztatikus utazások mögött pszichedelikus szerek által kiváltott élményeket lehet sejteni.

Hogy rögtön meg is válaszoljam a címben feltett kérdést: nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy akár az Ó, akár az Újtestamentum szereplői pszichedelikus szereket fogyasztottak volna. De az ellenkezőjére sincs. Számos érdekes, de meglehetősen spekulatív elmélet látott már napvilágot a témában, amelyek akár igazak is lehetnek – én nem kívánok egyik mellett sem kardoskodni, csupán bemutatom őket.

Ilyen Benny Shanon, a Héber Egyetem pszichológia professzorának 2013-ban publikált cikke, ami saját bevallása szerint is „erősen spekulatív”. Shanon szerint a Bibla által leírt, a pszichedelikus utazásokra emlékeztető leírások mögött valójában két növény, az akácia (Acaia) és a szíriai rutafű (Peganum harmala) sejthető. Ugyanakkor Shanon visszautasította azokat a médiában megjelent szencációhajhász kijelentéseket, miszerint ő azt állította volna, hogy „Mózes be volt tépve”.

A szíriai rutafű az ayahuasca (olvass róla bővebben a Drogriporter Tudástárban) néven ismert, az Amazonas vidékén élő őslakos sámánok által készített növényi főzet egyik alkotóelemét, a harmalint tartalmazza. Ez egy ún. monoamin-oxidáz-gátló (MAOI) anyag, ami önmagában nem bír pszichedelikus hatással – ugyanakkor lehetővé teszi az agy számára, hogy a dimetiltriptamin (DMT) nevű vegyületet bejutassa a vérkeringésbe. Ez pedig potens pszichedelikus hatásokkal bír. Az akácia pedig tartalmazza a DMT-t – így a kettő kombinációjával az ayahuascához hasonló főzet készíthető.

A Bibliában az akáciát héberül shittimnek nevezik, ez a shotet igéből származik, ami annyit jelent: „átszúr, átdöf”. Shannon szerint a DMT éppen ezt teszi a konvencionális valósággal: lyukat üt rajta és megmutatja, mi van az illúziók lepele mögött. Hogy az akácia különös jelentőséggel bírt az izraeliták számára, az is mutatja, hogy a Teremtés könyve szerint (26, 15) Noé éppen ezt a fát használta fel arra, hogy megépítse a bárkáját. Ezenkívül Isten azt hagyta meg, hogy a szentélyében az illatáldozat oltárát akáciafából kell építeni. A Misnában, a Talmud szájhagyomány útján tovább adott tanításainak gyűjteményében szerepel egy az „éneklő” akáciához címzett költemény is.

Más úton jár Dan Merkur vallástörténész „A manna misztériuma” (The Mystery of Manna) című könyvében előadott elmélete. Merkur úgy értelmezi a Genezisben szereplő titokzatos isteni eledel, a manna eredét, hogy az valójában anyarozst tartalmazó gabona volt. Az anyarozs egy tömlősgomba, ami a gabonák virágában élősködik. A benne lévő ún. ergotalkaloidok egyikből, a lizergsavból állította elő Albert Hofmann az LSD-t (lizergsav-dietilamid), az egyik legpotensebb pszichedelikus drogot.

Írott forrásokban több ezer éve is leírták az ún. ergotizmus (anyarozsmérgezés) jelenségét: mikor az anyarozzsal fertőzött gabonából evő emberek bódult állapotba kerültek, esetleg túladagolás esetén meg is haltak. A középkorból fennmaradtak leírások olyan tömeges mérgezésekről, amelyeket akkoriban Szent Antal tüzének neveztek – és amiket a kutatók ma már tömeges ergotizmusra vezetnek vissza. Tudjuk ezenkívül, hogy az anyarozst spirituális, mágikus szertartásokhoz is használták már az ókori Mezopotámiában is.

Merkur szerint a Biblia mannája – ami a történet szerint az égből szállt le, mint a harmat – is anyarozst tartalmazott. A leírás szerint a manna mézédes volt, és az anyarozs is mézesen édeskés ízű.

Amit a Biblia úgy ír le, mint amikor Mózes összegyűjtött hetven vént a népből, a sátra köré állította őket, majd az Isten felhő képében leszállt fölé és kiáradt a vénekre is – ezt Merkur egy kollektív, szertartásos pszichedelikus élményként írja le. Amiben Mózes volt a „sámán”, a szellemvilág kalauza.

De sámáni szertartásként lehet értelmezni azt is, amit Mirjam, Mózes és Áron a Biblia által prófétanőként aposztrofált nővére vezetett: „Mirjam prófétanő, Áron nővére, kezébe vette a dobot, s az asszonyok mind utána mentek dobbal, táncot lejtve. Mirjam így énekelt előttük: ‘Magasztaljátok az Urat, mert dicsőség övezi, a lovat és a lovast a tengerbe vetette’.” (Kivonulás könyve I. 15, 20-21.)

Miután Mózes kivezette a népét a pusztából, megparancsolta, hogy a mannát ezentúl el kell zárni a köznéptől, és azt csak a szentélyben (frigysátor) szabad tárolni. Merkur szerint ezután a pszichedelikus szerek csakis a papi elit számára elérhető formában vannak jelen a szentélyben elhelyezett tárgyakban, eszközökben. Például a fölkenéshez használt olajban, a füstölőben, az áldozati kenyérben és borban.

Ami az olajat illeti, az egyik összetevője egy növény, amit a magyar Bibliafordítások „illatos nádként” adtak vissza – de egyes kutatók szerint az eredeti héber kifejezés (kanneh bosm) a kannabisz növényre utal. Az elnevezés valószínűleg a szkítáktól eredt, akik Hérodotosz szerint előszeretettel fogyasztották a füstje belélegzésével, és régészeti bizonyítékok szerint kereskedtek is vele. A kannabiszból készült olajokat ma is előszeretettel használják világszerte.

Az olajnak azonban más összetevői is voltak, amelyekben egyes kutatók szintén pszichedelikus szereket sejtenek. Ezekről részletesen is beszámol Danny Nemu a Journal of Psychedelic Studies című folyóiratban megjelent cikkében. Ilyen például a mirrha – amit a legtöbb európai onnan ismer, hogy ezt adta a három királyok egyike Máriának. Így feltehető, hogy az olaj valójában többféle pszichoaktív hatóanyagot is tartalmazott, amelyek éppúgy együttesen fejtették ki a hatásukat, mint a dél-amerikai ayahuasca főzetének hatóanyagai. Ha így volt, akkor ahhoz hasonlóan a fogyasztásukat valószínűleg pontosan előírt diéta kísérte.

A Biblia leírása szerint a szentélyben lévő olajat beavatási szertartások során használták, felkenték vele például a királyt. A szentélyben az olajok kipárolgásainak belégzése is előidézhetett pszichoaktív hatásokat. A jeruzsálemi Templom belső szentélye gyakorlatilag úgy volt kialakítva, mint egy füstölőkamra, ahol felgyülemlett a füst és pára.

Rick Strassman pszichiáter, a „DMT: A szellem molekulája” című népszerű könyv szerzője írt egy másik könyvet (DMT and the Soul of Prophecy), amelyben a bibliai próféták élményeit hasonlítja össze a saját DMT-kutatásaiban részt vevő modern emberek beszámolóival. És arra következtet, hogy azok az élmények, amelyeket a próféták átéltek – az isteni világgal való kommunikáció, látomások, kinyilatkoztatások, különös lényekkel/entitásokkal való találkozás, eksztatikus érzelmi állapotok – nagyon hasonlóak a DMT hatása alatt átélt élményekkel. Azt nem állítja, hogy a próféták is DMT fogyasztottak volna, azonban azt feltételezi, hogy az ő élményeik együtt járhattak a belső, endogén kiválasztású DMT megnövekedett szintjével. A könyv amellett érvel, hogy a pszichedelikus élmények legjobb magyarázó keretét éppen a héber Biblia állította elő – ezt ő a spirituális élmények teoneurológiai modelljének nevezte el.

Tudományos körökben talán egyetlen eddig említett elmélet sem találkozott még olyan elutasítással, mint John Marco Allegro brit régész könyve: A Szent Gomba és a Kereszt című (1970). Allegro korábban a Holt Tengeri Tekercsek egyik elismert szakértője volt, azonban ez a könyv lerombolta szakmai hírnevét. Azt állította benne ugyanis, hogy a kereszténység egy sámáni kultuszként kezdődött, ami az esszénusok titkos tanításain alapult – és az esszénusok pedig egy pszichedelikus hatású szert (Légyőlő Galóca, Amanita muscaria) fogyasztottak a szertartásaik során. Ezekbe a szertartásokba beavatták Jézust is, aki továbbadta ezeket a tanítványainak, és ez egy titkos, ezoterikus hagyományként szerinte a középkorban is fennmaradt.

Az elméletet újabban egy Jerry B. Brown nevű antropológus és etnomikológus (a gombák használatának néprajzi vonatkozásait kutató) elevenítette fel a Pszichedelikus Evangélium (The Psychedelic Gospels: The Secret History of Hallucinogens in Christianity) című 2016-ban megjelent könyvében. Brown középkori keresztény freskók elemzésével arra a következtetésre jut, hogy ezeken számos esetben valóban gombákat ábrázolnak (korábban a művészettörténészek álláspontja az volt, hogy ezek stilizált fenyők). Így például a franciaországi Plaincourault kápolnában található egy falfestmény, ami Ádámot és Évát ábrázolja egy „gombafa” mellett – Brown szerint ez arra utal, hogy a Tudás Fájának gyümölcse valójában a varázsomba allegóriája volt a Bibliában.

Elméletekből tehát nincs hiány. Ezek egyrészt bizonyára nagyon tetszetősek azoknak, akiket egyébként is lenyűgöz a pszichedelikus kultúra, és akiknek voltak már hatásos pszichedelikus élményeik. Másrészt bizonyára felborzolja azoknak az idegeit, akik már önmagában azt is botránynak és blaszfémiának tartják, hogy valaki a legszentebb írások eseményeit, szereplőit pszichoaktív szerekkel bárhogyan is összefüggésbe hozza. Tény azonban, hogy a pszichedelikus élmények és a spiritualitás közötti kapcsolat egyre több ember érdeklődését kelti fel korunkban – és ebből nem maradnak ki a zsidók és a keresztények sem.

 

Megmenekültünk: gyémántporral megállítható a Föld felmelegedése

Megmenekültünk: gyémántporral megállítható a Föld felmelegedése

Tanulmányban modellezték, hogy hogyan teljesítenek a bolygóformáló ötletekben felvetett, a légkörben a napsugarakat visszaverő anyagok.

Arra, hogy miként lehetne megállítani a földi klímaváltozást, sok formabontó ötlet született már az űrbe telepítendő csíkos napernyőtől, mészkőpor és kén-dioxid légkörbe pumpálásáig.

Utóbbiak jelenlegi ismereteink szerint is bevált módszerek. A vulkánkitörések nyomán a légkörbe kerülő több millió tonna kén-dioxid a légkörben aeroszolként lebegve hatékonyan veri vissza a napfényt, az így kifejtett bolygóhűtő hatást már többször is megfigyelhettük. A Pinatubo kitörése 1991-ben például átmenetileg 0,5 Celsius-fokkal csökkentette a globális átlaghőmérsékletet.

A mesterségesen a levegőbe juttatott kén azonban több problémával is fenyeget: károsíthatja az ózonréteget, savas esőt okoz, és a légkör egyensúlyát felborítva váratlan időjárási jelenségekhez vezethet.

Sandro Vattoni és kollégái a zürichi ETH műszaki egyetemen olyan modelleket készítettek, amelyekben vizsgálható volt az alternatív bolygóformáló anyagok és részecskék hatása. A kutatók a különböző aeroszolok kémiai tulajdonságait, ülepedését és összetapadását vizsgálták – az ideális anyagok ugyanis sokáig lebegnek, és nem tapadnak össze a hőenergiát csapdába ejtve.

Hét különböző anyag hatását vizsgálták 45 éves időtávon: a kalcitot, anatázt és rutilt (titán-oxid-tartalmú ásványok), alumínium-oxidot, szilícium-karbidot, kén-dioxidot és gyémántot. A tesztekből a gyémánt került ki győztesen: por formában nagyon jól verte vissza a fényt, sokáig a légkörben maradt, nem tapadt csomókba, és mivel kémiailag semleges,

nem okozott savas esőt.

A kén-dioxid viszont a második leggyengébb anyag volt, mert nemcsak visszaverte a fényt, de bizonyos hullámhosszokon el is nyelte, így csapdába ejtette a hő egy részét. Egy esetleges bolygóformálási stratégia azonban nem kizárólag ezeken a tulajdonságokon múlik, hanem a gazdasági lehetőségeken is.

Siker, pénz, csillogás

Vattoniék számításai szerint 1,6 fokos lehűléshez évente ötmillió tonna gyémántport kellene a légkörbe juttatni. Ehhez komolyan fel kellene pörgetni a mesterségesgyémánt-termelést. Az anyag ára jelenleg félmillió dollárba kerül tonnánként, így egy 2035-től 2100-ig tartó bolygómentő akció körülbelül 200 ezer milliárd dollárba kerülne, ha csak nem találunk olcsóbb gyémánt-előállítási módot.

A gyémántprogram költségeit kalkuláló Douglas MacMartin, a Cornell Egyetem mérnöke rámutatott, hogy a gyémánt 2400-szor annyiba került, mint a kén-dioxid, ami nagy mennyiségben elérhető. MacMartin szerint lényegében ingyen van.

Érdekes megvizsgálni ezeket és más anyagokat. De ha azt kérdezzük, hogy mit fogunk alkalmazni, akkor az a szulfát lesz

– vélekedett a szakember.

Bizonyos kutatók, mint a Purdue Egyetem légkörkutatója, Daniel Cziczo, teljesen elutasítják a bolygóformálást. Vattoni szerint viszont ha nem vizsgáljuk a lehetőségeket, azzal

elhanyagoljuk, hogy mekkora problémával állunk szemben.

Itt nem csupán egyszerű elméleti nézeteltérésről, hanem már tudományos és politikai vitákról van szó, amit a 2023-ban alapított, a bolygóformálás kutathatóságának jogáért küzdő Alliance for Just Deliberation of Solar Geoengineering szervezet létezése is mutat. Ennek vezetője, Shuchi Talati üdvözölte a zürichi tudósok értékes munkáját, és rámutatott, hogy a napsugarakat visszaverő szoláris bolygóformálás gondolatai nem tűnnek el mindössze attól, hogy nem beszélünk róluk.

(Science)

A.T. 1956.október, de nem 23.

1956 október 20-án a három éves kötelező katonai szolgálati időből már csak 21 nap, azaz 3 kerek hét volt hátra. 150 héttel korábban, amikor annyira kilátástalan volt a helyzet, amikor az előttem lévő 3 év egy örökkévalóságnak tűnt, elhatároztam, leszerelés után, Budakesziről gyalog fogok besétálni Budára a novemberi esőben, azt se bánom, ha bőrig ázom. Be is tartottam volna, de egy év után áthelyeztek a Petőfi laktanyába, ahol közel két év alatt egész tisztességesen megszoktam a környezetemet, és akkor 56 október elején jött egy parancs, hogy az egész ráfos hírtiszti iskola át lett helyezve Szentendrére. Furcsa az emberi állat, még a honvédséget is meg tudja szokni. A Petőfi laktanya elhagyása, és az új környezetnek sikerült lerontani azt az eufóriát, amit a közelgő leszerelés jelentett. Az új szálláshelyünk idegennek tűnt, be se rendezkedtünk. A tanszékvezető alezredes és a három beosztott sorkatona, azaz én és még két másik között létrejött egy hallgatólagos megállapodás. Amikor az előadó tisztek délután 5 körül mind hazamentek, mi is eltűnhetünk. El is tűntünk. Egyetlen feltétel volt, hogy másnap reggel előbb érjünk be, mint ők. Nekünk könnyű volt a dolgunk, mert Miki barátomnak volt egy 250-es Pannónia motorkerékpárja, azzal közlekedtünk.

Megbeszélésünk szerint reggel 7:30-kor találkoztunk a Margit-híd budai hídfőnél, ahol akkor még HÉV végállomás volt, és kivágtattunk Szentendrére. Nem egy alkalommal láttuk valamelyik előadó főhadnagyot felszállni a HÉV-re – mert ők azzal jártak – és persze úgy tettek, mintha nem látnának minket, mert eléggé ciki volt, hogy mi a „kopaszok” (bár, akkor már volt pár centis hajunk) „előkelően” motorkerékpárral megyünk be, ők pedig zötyögnek a vicinálison. Természetesen mi negyedórával előbb értünk be, mert akkoriba még teherautókon és buszokon kívül semmi más nem  közlekedett, néhány motorbicikli kivételével. Tehát repesztettünk. Mindezt azért írom le, hogy plauzibilissé tegyem a visszaemlékezésemet. Ugyanis október utolsó harmadában, amit akkoriban „dekádnak” neveztek, a motorozás miatt az időjárás egy fontos tényező volt. Reggel, minden áldott reggel, köd volt és a dér ráfagyott az úttestre, ezért egy kétkerekű járművel óvatosan kellett közlekedni. Pontosan olyan volt a időjárás mint tegnap, tegnapelőtt,  ma és majd holnap is lesz. Fagyos reggel, aztán délelőtt bágyadtan kisütött a Nap, de délután 1-2 környékén már ragyogott a tiszta kék égen. Sehol egy kis szél, esőnek még a híre se. Mondom pont úgy, mint napjainkban. Csak! Vess egy pillantást a naptárra! Hamarosan eljön november második fele, vagyis most pont olyan az időjárás, mint 55 évvel ezelőtt, csak egy hónappal később. A klíma fél évszázad alatt annyit melegedett, hogy az őszi évszak egy egész hónappal elcsúszott a tél felé.

Aztán 23-án elkezdődött egy rendkívüli állapot. Lehet hogy szentségtörés, de a forradalom megfosztott minket egy 3 teljes éven át várt élménytől, amit úgy hívtak, hogy leszerelés. Természetesen leszereltünk, de az nem volt az igazi. Az egyéb események a leszerelést elhalványították, jelentéktelenné vált, és persze nem sétáltam az esőben, és nem csak azért mert nem volt eső. Az élet egy teljesen más dimenziót kapott. Hatalmas lehetőségek léptek elő a nagy semmiből. Napokon belül válogathattunk, hogy életünket melyik kontinensen folytassuk, ráadásul nem a saját költségünkön történt a változtatás. Nagy lehetőség, de egyben veszélyes is. Aki vonzódott az egzotikumok után, alaposan megjárhatta, amikor végérvényesen egy banánköztársaságban találta magát. Mindegy az eufória eltartott néhány hónapig, de az élet nem áll le, további hónapok, sőt évek következtek.

Különösen napjainkban sokan úgy gondolják, hogy 56 hatalmas tragédia volt, ami nemzeti szinten nem igaz, mert három évtizeden keresztül kifejezetten jól jártunk vele. Azonban egyéni, családi szinten valóban volt jó néhány tragédia. De a közgondolkodásban ez lekorlátozódott az itthon maradottakra, az eltávozott, emigrációba kényszerült mintegy 200.000 emberre nem vonatkozott, sőt irigyelt külföldre szakadt honfitársakká váltak. Valóságban önmagukat tragédiába hajszolt szerencsétlen emberekről van szó, akik mindent megtettek, hogy valós helyzetükre ne derüljön napfény, sőt irigyeljék őket, ha már olyan szarul érik magukat.

A rendszerváltás óta tízezrek mentek már külföldre, és jöttek  vissza fél év, egy év, másfél évvel később, érdekes élményekkel. Ez a lehetőség azonban az ötvenhatosoknak nem adatott meg. Fél évvel később nem dönthetett úgy, hogy ez mind szép, de én inkább otthon szeretnék „nyomorogni”. Egyszerűen nem jöhettek vissza 5 évig a rájuk leselkedő börtönbüntetés miatt. Őt évvel később pedig már elment a hajó, idegen feleség, gyerek, egzisztencia, félelem a visszailleszkedéstől, részben megszokás, két szék között a pad alá kerülés tipikus esete. Öt év után már se itt, se ott nem találták a helyüket. Volt néhány kivétel, akik elég határozottak voltak ahhoz, hogy merjenek dönteni, de ez egy elenyésző kisebbség volt. A nagy többség szétszóródva a világban nem tehet mást, mint kalocsai díszeket rak fel a falra és néha-néha a csendes magányban megkérdezi önmagától, hogy hol rontotta el az életét.

 

 

Zenei ajánlat.

Zsolt ajánlata kikapcsolódásként, ebben a háborús világban.

Ez első zenei állomásunk Skócia.

Egy ottani ismert népdal/ballada a „The bonnie banks of Loch Lomond“. Sok előadót lehet találni a neten, aki énekli; nekem az tetszik ebben az esetben, ami a nézettségi adatok szerint a többségnek is, mert igazán minőségi az előadás és maga a videóklipp is: az előadója Ella Roberts, egy ausztráliai énekesnő, aki a kelta kultúrát tette a szívügyévé.

Kell némi magyarázat magához a dalszöveghez illetve a képi anyaghoz is, mert a dal lényegének megértéséhez a kiváló angoltudás is kevés.

A Skóciában legelterjedtebb nézet szerint ez a dal egy angol börtönben született meg valamikor a 18. században, ahol egy skót forradalmár várta a kivégzését.
Az énekesnő ennek a skót rabnak a mondanivalóját idézi fel, amit egy másik skót rabtársának mond – tudni kell, hogy a dal szerzője halálbüntetést kapott és várja a kivégzését, viszont a rabtársa kegyelembe részesült.
A mondanivalója lényege az, hogy míg a rabtársa „a felső úton“ tér majd haza Skóciába („O you take the high road“), azaz normálisan, fizikailag megy majd fel északra a Felföldre a délebbi Angliából, ő maga majd az „alsó úton“ megy („and I’ll take the low road“), azaz a kivégzése után a föld alá, a sírbe kerül, de ennek ellenére hamarabb lesz otthon Skóciában, mint a rabtársa („And I’ll be in Scotland afore ye“), hiszen a lelke majd a halála után azonnal hazatér a szerelméhez a Loch Lomond partjára (a „loch“ kelta szó, tavat vagy tengeröblöt jelent), azaz arra a helyre, ahol élete legszebb pillanatait élte át korábban a szerelmével, aki nagyon várja az érkezését.

A videóban a férfi és a szerelme (ifjú felesége vagy jegyese) látszólag ugyanazon a helyeken mozognak, néha egészen közel egymáshoz. Mégsem találkozhatnak („But me and my true love will never meet again“), mert amíg a nő a fizikai síkon mozog, a férfi már halott és csak a lelke van a közelben, úgymond más dimenzióban mozognak.

Az idős nő meg, természetesen, azonos a fiatallal: az évek elszálltak, de ő szó szerint az élete végéig várt a szerelmére és a halál is a Loch Lomond partja közelében éri el. S miután meghalt, akkor tud újra találkozni a két szerető lélek és együtt indulnak „az égbe“.

Hát ennyi, remélem, hogy lesz, aki meghallgatja ezt a szép dalt, akár többször is!

www.youtube.com/watch?v=gb8AGuD2uOI

A Kreml észak-koreai katonák bevetésével szorítaná ki az ukránokat Kurszkból

Orosz katona lövi az ukránok állásait a Kurszki régióban
Írta: SL

Kurszk térségének augusztus eleji meglepetésszerű lerohanásával Ukrajna először vitte át a szárazföldi háborút Oroszország területére. Most az orosz hadsereg a jelek szerint fokozatosan visszaveszi az ukránok által elfoglalt falvakat, részben Phenjan által rendelkezésre bocsátott katonákkal.

Az ukrán katonák a bekerítéstől való félelmükben állítólag elhagyták a Ljubimovka falu közelében lévő állásaikat, és elmenekültek. Erről számolt be legalábbis a TASZSZ orosz állami hírügynökség moszkvai katonai forrásokra hivatkozva. A menekülő ukránokra drónokkal dobtak le gránátokat.

A jelentés szerint a visszavonulásra Tolszti Lug falu közelében került sor. A Mash orosz Telegram csatorna sok ukrán áldozatokról számolt be, mintegy 50 halottról és több tucatnyi fogolyról. Ukrán részről a hírt egyelőre nem erősítették meg.

Az elmúlt napok jelentései azonban arra utalnak, hogy az ukrán csapatokat egyre gyorsabb ütemben szorítják ki az augusztus elején meghódított oroszországi területről. A mintegy 50 ezer bevetett katonával folytatott orosz taktika célja, hogy az ukrán megszállt területet több katlanra osszák.

Oroszország lerohanásával Ukrajnának az volt a célja, hogy a terület egy részének megszerzése a jövőbeni tárgyalásokhoz tárgyalási alapként szolgálhasson. Az offenzívát azonban katonai szakértők vitatták, mert ugyanakkor Ukrajnának keleten alig maradtak védői.

Az orosz csapatok hetek óta nyomulnak előre a Donbaszban. Katonai megfigyelők szerint Moszkva néhány egységet kivont ugyan Ukrajnából Kurszk védelmére, de ez nem gyengítette fő támadási tengelyét.

Ukrán értesülés szerint Moszkva észak-koreai katonákat is bevetne ellenük a Kurszki régióban. Közel 11 ezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban, és november 1-jére „harcra készen” állnak Ukrajnában – közölte Kijlo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

Budanov elmondta, hogy az első, 2600 katonából álló csoportot a Kurszki területre telepítik, ahol Ukrajna augusztustól orosz területeket foglalt el. A csapatok állítólag orosz felszerelést és lőszert fognak használni, de további információk egyelőre nem ismertek.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt: az, hogy Észak-Korea katonái is ott vannak Ukrajna ideiglenesen megszállt részein, „az első lépés egy világháború felé”.

„Ez már nem csak fegyverek átadásáról szól. Valójában arról van szó, hogy embereket küldenek Észak-Koreából a megszálló katonai erőkhöz” – mondta Zelenszkij. Előtte a Kyiv Independent arról számolt be, hogy Észak-Korea 10 ezer katonát küldött Oroszországba, hogy segítse annak Ukrajna elleni offenzíváját.

A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) október 18-án megerősítette, hogy Phenjan nemrég úgy döntött, 12 ezer katonát, köztük különleges erőket telepít Oroszország háborús erőfeszítéseinek támogatására. A NIS nem közölte, hogy a csapatokat már a terepre küldték-e, vagy hogy hol vethetik be őket.

Az atomfegyverekkel rendelkező rezsim és Oroszország az elmúlt években megerősítette katonai kapcsolatait. Szakértők már régóta arról számolnak be, hogy Oroszország észak-koreai rakétákat telepít Ukrajnába, amit Moszkva és Phenjan is tagad. Moszkva azt is cáfolta, hogy észak-koreai katonák harcolnának az orosz csapatok oldalán Ukrajnában.

 

80 éve kezdődött Magyarország legsötétebb korszaka – kiugrási kísérlet és nyilas puccs

Horthy és Szálasi
Írta: Ferenc SzéF

1944 október 15-én a szovjert csapatok már Magyarország területén haladtak előre, amikor Horthy Miklós kormányzó elszánta magát a háborúból való kiugrásra. A lakosság néhány óráig tartó örömmámorát estére a Szálasi Ferenc vezette nyilas terrormozgalom hatalomátvétele lökte végső reménytelenségbe.

Egy tragikusan rosszul konspirált terv volt, amiről a németek már jóelőre tudtak és viszonylag könnyen megakadályozták

Adolf Hitler és a különféle német titkosszolgálatok (SS, SD, Abwehr, Gestapo) már évek óta beépültek a magyar vezérkarba és közigazgatásba, így Horthy kormányzó környezetébe is. Az ország márciusi 19-i német megszállása után Berlin megbízható csatlósai kerültek kormányra, élükön Sztójay Döme miniszterelnökkel, aki a háború folytatásának feltétlen híve volt.

Sztójay, ifj. Horthy, és Horthy Istvánné
Sztójay, ifj. Horthy, és Horthy IstvánnéArcanum

A németek előtt nyílt titok volt, hogy a kormányzó kisebbik fia, ifj. Horthy Miklós kormányzóhelyettes, és az orosz fronton elesett nagyobbik fiának, Horthy Istvánnak az özvegye rádión át tart közvetlen kapcsolatot a Várból angolszász hatalmakkal a magyar haderő fegyverletételének és átállásának tervéről.

A kormányban, különösen a Belügyminisztériumban és a csendőrség élén a nácibarát nyilaspárt több tagja is vezető szerephez jutott, és döntő szerepet játszott a vidéki zsidóság összeterelésében és deportálásában, ami többszázezer magyar állampolgár gyötrelmes halálával végződött a náci megsemmisítő táborokban. Ezeknek a tisztviselőknek is tudomásuk volt a készülő kiugrási tervről, különösen azután, hogy a Román Királyság augusztus 23-án már megtette ezt a lépést.

Hitler szemszögéből nézve Horthy kísérlete árulásnak számított, mivel Magyarország 1940-ben, még Teleki Pál miniszterelnökségének idején csatlakozott az úgy nevezett Háromhatalmi Egyezményhez (III. Birodalom, Japán és Olaszország), amely szerződés a felek kölcsönös kötelezettségévé tette a többi résztvevő katonai támogatását. Horthy szerint viszont Magyarország megszállásával a nácik megszegték a megállapodást és csatlóssá fokozták le a magyar hadsereget.

Skorzeny Pestre jön

A német titkosszolgálatoknak tudomásuk volt arról a levélről is, melyet Horthy Miklós még szeptemberben intézett Joszif Sztálin szovjet vezetőhöz, megígérve, hogy Magyarország nem okoz több vérveszteséget a szovjeteknek, cserébe pedig a magyar néppel szembeni irgalom gyakorlását és az ország szuverenitásának fenntartását kérte a háború után. A levél utolsó bekezdése szerint ” Küldöm a teljes jogkörrel rendelkező delegációmat a béketárgyalások lefolytatására, és kérem Önt, hogy kegyelmezzen meg szerencsétlen országunknak, melynek történelmi érdemei vannak, és melynek népe az orosz néppel oly sok közös vonással rendelkezik. Legyen szíves, használja fel befolyását a szövetségeseire azzal a céllal, hogy a feltételek, amelyeket kidolgoznak, összeegyeztethetők legyenek népeink érdekeivel és becsületével, és azok valóban a békés életet és a biztos jövőt szolgálják”.

A német diktátor magához rendelte az SS legtapasztaltabb kommandós parancsnokát, Otto Skorzenyt, akinek egysége korábban egy vakmerő akcióban Benito Mussolinit is kiszabadította hegyvidéki fogságából. A feladat az volt, hogyHorthyt nem erőszakkal, hanem pszichés nyomással mondassák le a hatalomról, számolva a kormányzó széles népszerűségével az országban.

Otto Skorzeny
Otto SkorzenyGerman Archives

A németeknek tudomásuk volt arról is, hogy a magyar küldöttség már október 11-én aláírta Moszkvában az előzetes fegyverszüneti megállapodást, tehát a kiugrás a küszöbön áll.

Üzletembernek és turistának álcázva magukat, Skorzeny akciócsoportja egy héttel a kiugrási kísérlet előtt Budapestre utazott és felkészült arra, hogy csapdába csalja és elrabolja ifj. Horthy Miklóst, hgy majd ezzel zsarolja az apját, hogy mondjon le az ország vezetésétől. A csel az volt, hogy magukat jugoszláv ellenállóknak kiadva tárgyalásokra csábítsák a kormányzó-helyettest, ami sikerült is, mert az óvatlan és tapasztalatlan politikus szeretett volna kapcsolatokat építeni Tito jugoszláv partizánvezér felé.

Apja tilalma ellenre ifj. Horthy és néhány testőre elhagyta a Várat, hogy barátja lakásán találkozzon a jugoszlávokkal. Ott viszont az SS ügynökei várták, leütötték, és egy szőnyegbe csavarva a budaörsi repülőtérre vitték, ahonan Németországba szállították egy gyűjtőtáborba. A rajtaütés során tűzharc alakult ki a nácik és a magyar testőrök között, akik közül az egyik el tudott menekülni a helyszínről és értesítette a kormányzót a történetekről.

Horthy ezért már a zsarolása felkészülten várta Edmund Veesenmayer birodalmi képviselő látogatását, aki a cserealku megkötését remélte a kormányzótól. Horthy közölte megváltoztathatatlan szándékát a háború befejezéséről, és nem titkolta el, hogy ezt a magyar népnek is tudomására fogja hozni. A németek ezt nem akadályozták meg, azért, hogy Horthy jusson el arra a pontra, amikor szövetségi árulással lehet megvádolni.

A hadparancsnak számító kiáltvány szerint „Hőn szeretett hazánk szívében folyó pusztító harctól, a küzdő erőket számbavéve, immár döntő, az országra nézve kedvező fordulatot nem várok. Ezért elhatároztam, hogy fegyverszünetet kérek. Mint a fegyveres hatalom legfőbb hadura, felszólítalak benneteket, hogy honvédeskütökhöz híven, hűséggel és feltétlen engedelmességgel teljesítsétek elöljáró parancsnokaitok útján kiadott parancsaimat. További létünk attól függ, hogy a honvédség minden tagja e súlyos helyzetben kötelességtudó és végsőkig menő fegyelmezett magatartást tanúsítson”.

A proklamáció beolvasása a Rádióban kora délután meg is történt, majd a szöveget többször megismételték. A budapesti lakosság és a gettóba zárt zsidóság lelkesedése kirobbanó volt, de nem tartott sokáig.

Mivel azonban a parancs nem jutott el az összes harcoló alakulatokhoz, illetve a németbarát csapattisztek több helyen nem vették figyelembe vagy megszegték, a kiugrás katonai háttere nem volt biztosított. A Wehrmacht budapesti erői a délután során megszállták a Várat, és lemondó nyilatkozatot csikartak ki az államfőből.

Német csapatok a Várban
Német csapatok a VárbanMTI

Estére a németek által felfegyverzett és ugrásra készen várakozó nyilaskeresztes egységek átvették a főváros, majd az ország irányítását, élükön a sebtében fölesküdött Szálasi Ferenc ‘nemzetvezetővel’. A kormányzót és családját Németországba hurcolták.

Ezzel a tragikus fordulattal Magyarország végleg bent ragadt a 2. világháború vesztes oldalán, és minden esélyét elveszítette a háború utáni béketárgyalások kedvezőbb alakítására. A zsidóüldözések és tömeggyilkosságok folytatódtak, és Budapest pusztító ostroma is elkerülhetetlenné vált. Magyarország újra elveszítette a Horthy kormányzósága alatt visszacsatolt trianoni területeket is.

A nyilas és nácipárti magyar főbűnösöket és katonai vezetőket a háború utáni népbírósági ítéletek halálra ítélték, élükön Szálasi Ferenccel, valamint a zsidók meggyilkolását szervező kormányzati szereplőkkel (Endre László és Baky László államtitkárok) és Beregffy Károly vezérezredessel, honvédelmi miniszterrel.

 

Kifulladt Európa legerősebb országa: tényleg nem megy több nehézfegyver Ukrajnának?

A hétvégén érkezett a hír, hogy Németország nem küld több nehézfegyvert Ukrajnának a Bundeswehr készleteiből. Bár azt gondolná az ember, hogy Moszkvában most örömünnepet hirdet a helyi lakosság, az orosz média egyelőre óvatosságra int: moszkvai szakértők szerint mindössze politikai manőverezés zajlik Németországban.

A hétvégén szivárgott ki a német sajtóba, hogy a német kormány nem fog küldeni több nehézfegyvert az ukrán hadseregnek a Bundeswehr készleteiből, vagyis több Panzerhaubitzét, Leopard 2-est, Dingo 4×4-est és Marder lövészpáncélost nem adnak át az ukránoknak.

Németország Ukrajna második legnagyobb támogatója az Egyesült Államok után, így logikus lenne azt gondolni, hogy Moszkvában most ünnepelnek, erről azonban egyelőre nincsen szó. Vaszilij Koltasov, egy orosz stratégiakutató intézet vezetője azt mondta az orosz médiának:

mindössze politikai manőverezést láthatunk, kizárt, hogy a németek leállítják a fegyverszállítást.

Koltasov azt hangsúlyozta: egyrészt a német hadiipari vállalatoktól vásárolt harcjárműveket továbbra is szállítják majd Ukrajnába, így kapnak Lynx lövészpáncélosokat, RCH 155-ös tarackokat, talán Leopard és Panther harckocsikat is. Másrészt az orosz szakértő úgy látja, a most kiszivárgott politikai döntés porhintés, ami a választóknak szól.

Persze, hogy mindent át fognak adni. Ezek a kijelentések, hogy Ukrajna többet nem fog Leopardokat látni, csak porhintés, helyi fogyasztásra. A német kormánynak mozgástér kell”

– mondta Koltasov.

Hozzátette: Scholz kormánya rendkívül rosszul áll népszerűségi mutatók tekintetében, ezért a választók nem érezhetik többé úgy, hogy az ő pénztárcájukból fizeti a német kormány Ukrajna védelmét. Ettől függetlenül szerinte biztosan várható, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna is presszionálni fogja Berlint arra, hogy folytassa Kijev támogatását, a lehetséges összes eszközzel.

Fontos hangsúlyozni: Koltasov csak egyetlen vélemény, ráadásul orosz oldalról beszél,

abban viszont igaza van, hogy nem várható, hogy a Bundeswehr készleteiből való fegyverszállítás leállítása komoly érvágás lenne Ukrajnának.

A német Rheinmetall például rengeteg fegyvert ígért az ukrán haderőnek: korábban azt nyilatkozták a cég vezetői, hogy már idén megkaphatja az ukrán haderő az első KF41 Lynx lövészpáncélosokat. A német cég ráadásul nem csupán Németországban, de Ukrajnában is gyártaná a gépeket.

Jövőre egyébként valóban szövetségi választások lesznek Németországban és a mostani kormánykoalíció kutatások szerint nagyon csúnya vereséget szenvedne, ha most lennének a választások. A fegyverszállítások leállítását támogató pártok (pl. AfD) valóban megerősödtek az elmúlt években, de a német társadalomban egyáltalán nincs konszenzus a nehézfegyver-szállítások leállítása vagy folytatása tekintetében.

( Portfolio )

Stoltenberg: meg lehetett volna előzni az ukrajnai háborút.

Jens Stoltenberg és Volodimir Zelenszkij a NATO washingtoni csúcstalálkozójának keretében tartott sajtóértekezletén 2024. július 11-én
Írta: euronews

A két hete leköszönt NATO-főtitkár szerint ha a Krím annektálása után azonnal, már 2014-ben nyugati fegyvereket adtak volna Ukrajna számára, akkor elkerülhető lett volna a 2022-es újabb orosz agresszió.

Jens Stoltenberg tíz éven át töltötte be a NATO főtitkári tisztségét, október elsején adta át a stafétát utódjának, Mark Rutte volt holland miniszterelnöknek. Utolsó munkanapján a Politico amerikai kiadásának adott interjút, amelyben értékelte a védelmi szervezet élén töltött vezetői munkáját.

Egy hibát készséggel elismert: a Krím 2014-es orosz annektálását a NATO passzívan nézte, ehelyett nem 2022-ben, hanem azonnal, már 2014-ben nyugati fegyvereket kellett volna adnia Ukrajna számára, és akkor elkerülhető lett volna a 2022-es újabb orosz agresszió.

A volt főtitkár szerint hiába próbálta 2014-ben és 2015-ben erről győzködni a tagállami vezetőket, a többség nem akart belefolyni a donbaszi harcokba, provokatív lépésnek érezte volna a fegyverexportot, és egyébként is a NATO politikája akkor az volt, hogy a szövetség nem adhat át fegyvereket Ukrajna számára.

„Azóta is azt gondolom, hogy ha akkor, 2014-ben felfegyvereztük volna Ukrajnát, akkor később Oroszország nem mert volna belevágni egy újabb támadásba, legalábbis nem egy ilyen nagyszabású műveletbe” – fogalmazott a 65 éves norvég politikus.

2021-ben Vlagyimir Putyin levelet küldött neki, amelyben arra kérte, hogy ne vegyenek fel új tagot a NATO-ba, és Európa keleti szegletében ne állomásozzanak NATO-alakulatok – az erre vonatkozó újságírói kérdésre Stoltenberg elmondta: a NATO tagfelvételi döntéseit külső állam nem határozhatja meg, az pedig, hogy a NATO kelet-európai tagállamaiban ne legyen NATO-állomások, furcsa megosztást, egyfajta kétsebességes szervezeti felosztást hozott volna a tagállamok között, ezért egyik kérést sem lehetett teljesíteni.

Mint fogalmazott, 2022 januárjában a NATO-Oroszország Tanácsban meg akarták vitatni ezeket a kérdéseket a Kreml képviselőivel, de addigra a politikai tárgyalások mozgástere nagyon leszűkült már.

A nyugati fegyverszállítások ügyéről Stoltenberg elismerte, hogy az most is érzékeny és vitatott kérdés, a NATO berkeiben a jelenlegi párbeszéd arról szól, hogy az átadott nyugati fegyverzettel együtt engedélyt is adnak-e Ukrajna számára, hogy azokat orosz területek ellen is bevethesse. Stoltenberg nem rejtette véka alá személyes véleményét: úgy véli, Oroszország agressziója a nemzetközi jog nyílt megsértése volt, és a nemzetközi jog biztosította önvédelem eszköztárába beletartozik az agresszor katonai állásai elleni támadás, akár a saját területén is.

Annál a kérdésnél, hogy Donald Trump elnökválasztási győzelme esetén miként változna meg az Egyesült Államok és a NATO Ukrajna-politikája, a volt NATO-vezető nem akart spekulációkba bocsátkozni, de annyit elmondott, hogy szerinte az európai NATO-tagállamok helyesen teszik, ha továbbra is együttműködnek Amerikával Ukrajna támogatásában, mert ez mindkét nyugati entitás biztonságpolitikai érdeke.

„A háború lezárására a leggyorsabb út elveszteni a háborút. De az nem hoz békét. Az csak Ukrajna megszállását hozza el” – szögezte le Stoltenberg, aki szerint csak olyan béke működhet, amelynek eredményeképpen Ukrajna továbbra is szuverén, független állam marad – ehhez pedig az kell, hogy Oroszország belássa, nem érheti el céljait katonai eszközökkel.

A NATO esetleges megtámadásával kapcsolatos orosz szándékokról a norvég politikus azt mondta: az orosz szárazföldi alakulatok le vannak kötve az ukrajnai frontokon, az orosz gazdaság viszont teljesen átállt a haditermelésre, így egy átmeneti gyengülés után a haderő vissza tudja szerezni ütőképességét, ugyanakkor a NATO-nak nem erre kell fókuszálnia, hanem a megelőzésre, és a NATO jó ebben, komoly elrettentő kapacitása van.

 

Másféplmillió ukrán kapott sorozási mentességet – Zelenszkij vizsgálatot rendelt el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezleten vesz részt Dubrovnikban 2024. október 9-én© -/Copyright 2024 The AP. All rights reserved

Másfél millió hadköteles korban lévő ukrán férfi nincs a sorozási rendszerben – a hatóságok utána néztek, és kiderült, a legtöbbjük arra hivatkozva kapott mentességet, hogy „stratégiai fontosságú cégek alkalmazottai”.

Amikor Volodimir Zelenszkij erről értesült, november 15-ig leállíttatta a felmentések gyakorlatát, és vizsgálatot rendelt el – írja a The New Voice of Ukraine.

A lap szerint az ukrán elnök megdöbbent, hogy hány ukrán cég ad hivatalos igazolást alkalmazottainak, hogy kibújjanak a katonai szolgálat alól.

A vizsgálat során a kormányzati szervek alaposan meg fogják nézni, hogy az egyes vállalati igazolások mögött valóban ilyen súlyos érdekeltség áll fenn, amely a törvények szerint is mentességre ad okot, vagy ezek hamis indoklású iratok. Másrészt a gazdasági és a védelmi minisztériumok szakemberei rövidesen egy új jogszabálytervezetet állítanak össze, amely korlátozza és részleteiben szabályozza a mentességek körét.

A stratégiailag fontos vállalatok sorköteles korú munkatársai az eddigi szabályozás alapján azért kaphattak mentességet a besorozás alól, mert ezek a cégek alapvető hozzájárulást biztosítanak az ukrán gazdaság teljesítményéhez, így a szakemberek kiesése anyagiakban kifejezhető kárt okozhatna a gazdaságnak.

Félelmetes részletek derültek ki az orosz-ukrán háborúról:….

Bob Woodward, a The Washington Post újságírója a „Háború” (War) című, hamarosan megjelenő könyvében eddig nem ismert részleteket tár fel az orosz–ukrán háborúról. Kiderül például, hogy a Fehér Ház egy ponton úgy vélte, 50 százalék az esélye annak, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvert vet be.

CNN ismertetésében Bob Woodward könyvéből kiderül, Joe Biden amerikai elnök 2021 decemberében kétszer is szembesítette Vlagyimir Putyin orosz államfőt azzal, hogy Washington tud az Ukrajna ellen készülő invázióról. A második alkalommal, egy telefonbeszélgetésben Putyin állítólag azzal fenyegetett, hogy nukleáris háborút robbant ki, mire Biden azt felelte, azt lehetetlen megnyerni.

Már jóval a háború megindulása után, 2022 szeptemberében az amerikai hírszerzés „mélyen nyugtalanító értékelést” mutatott be Putyinról, miszerint

annyira kétségbeesett a harctéri veszteséget miatt, hogy taktikai nukleáris fegyvert vethet be Ukrajnában.

A riasztó hírszerzési jelentések alapján

a Fehér Ház úgy értékelte, hogy a taktikai nukleáris fegyver bevetésének kockázata 50 százalékra nőtt

a korábbi 5 százalékról.

Biden erre utasította nemzetbiztonsági tanácsadóját, Jake Sullivant, hogy minden csatornán mondják el az oroszoknak, mit fognak tenni válaszul, ha az atomfegyver bevetése bekövetkeznék.

Woodward könyve két beszélgetést is bemutat Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és volt orosz kollégája, Szergej Sojgu között.

Egy 2022 októberi telefonhívásban Austin azt mondta Sojgunak, ha atomfegyvert vet be Oroszország, az Egyesült Államok újra fogja gondolni azokat a korlátozásokat, amelyeket Ukrajnában alkalmaz. Sojgu erre azt mondta, nem szereti, ha fenyegetik. Austin az orosz védelmi miniszter szavaira így válaszolt:

Miniszter Úr! A világtörténelem leghatalmasabb hadseregének vezetője vagyok. Én nem fenyegetek.

Két nappal később Sojgu hívta Austint, és azt mondta, Ukrajna „piszkos bomba” bevetését tervezi. Washington szerint azonban az orosz információ valójában hamis, csak ürügyként akarták használni arra, hogy atomfegyvert vessenek be Ukrajnában. Austin azt mondta:

Ne tegyék!

Mire Sojgu azt felelte, „megértettem”.

Valószínűleg ez volt az egész háború leghajmeresztőbb pillanata

– emlékezett vissza a történtekre a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője.

 

Karnyújtásnyira, vagy még több lépésre van Irán az atomfegyver megépítésétől?

A legfőbb vallási vezető döntésétől függ minden
Írta: Ferenc SzéF
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: perzsa

Teherán nukleáris ambiciói egybeesnek az Irán és Izrael közötti növekvő feszültséggel és az immár közvetlen katonai ütésváltásokkal.

Izrael már többször jelezte, hogy a perzsa állam nagyon közel jár a nukleáris robbanófegyver elkészítéséhez, ha a legfőbb vallási vezető meghozza a döntést a végzetes lépésről. Iráni tisztviselők eddig azt hangsúlyozták, hogy az ország nukleáris programjának „békés” aspektusa van, és Teherán nem törekszik nukleáris fegyvert építeni.

A Fox News legutóbbi interjújában Keith Kellog amerikai altábornagy mégis a legközelebbi időpontra teszi az iráni atomfegyver megépítésének lehetőségét.

20 éve megy a ködösítés, a félrevezetés és a megtévesztés

A békességről alkotott hamis képet nem kisebb személyiség vázolta fel, mint Haszán Róhani iráni elnök, aki két ciklust is betöltött 2013-2021 között. Az államfő azt vetítette a Nyugat felé, hogy a legfőbb papi vezető vallási parancsot (fatwát) adott ki arról, hogy Irán békés állam, amely elutasítja a nukleáris fegyverkezést.

Róhani ezt úgy interpretálta a brit, francia és német külügyminisztereknek, hogy az ajatollah megtiltotta a nukleáris fejlesztéseket, amiből viszont egy szó sem volt igaz.

A megtévesztés kampánya akkor indult el, amikor az Iszlám Köztársaság úgy látta, hogy túlélése közvetlen veszélybe kerülhet az USA és szövetségesei iraki invázióját követően. Khamenei egy beszédében akkor azt mondta, hogy „nem akarunk atombombát. Még azt is ellenezzük, hogy vegyi fegyvereink legyenek. Ezek a dolgok nem egyeznek az elveinkkel.” A főpap azt hangsúlyozta, hogy Irán fiatal nemzedékében rejlik az igazi erő, nem pedig a fegyverkezésben.

Teheráni utcakép
Teheráni utcaképLUSA

Az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval (valamint még Oroszországgal) folytatott későbbi nukleáris tárgyalásokról azonban mára világosan kiderült, hogy Irán legfőbb célja a fejlesztésekhez szükséges idő megnyerése volt, amihez szisztematikus félrevezető narratívákat kellett kapcsolni a program békés természetéről.

Azóta viszont a teheráni tisztviselőktől vagy a hivatalos médiától érkeznek alig burkolt fenyegetések arról, hogy az iráni nukleáris doktrína bármikor megváltozhat. Maga a legfőbb papi vezető, Ali Khomeini ajatollah is többször tett erre utaló kijelentéseket a közöségi médiában, amikor a cionizmus felszámolását, azaz Izrael megsemmisítését nevezte a legfőbb feladatnak.

Mennyi idő kell meg Teheránnak?

Az amerikai média és több katonai elemző szerint Irán „csak néhány hétre van” egy vagy több nukleáris fegyver megépítésétől. A témát ezen a héten az amerikai alelnökjelöltek vitájának moderátora is felvetette.

Ugyanakkor a nukleáris szakértők azt mondták a The New York Times-nak, hogy Irán nem csak „néhány hét” távolsága a nukleáris fegyver építésétől, hanem Teheránnak valószínűleg több hónapra, vagy akár egy évre is szüksége van egy ilyen fegyver létrehozásához.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter július közepén úgy jósolta, hogy Iránnak már csak 1-2 hétre van szüksége a „kitörési idő” eléréséhez, ami azt jelenti, hogy már kellő mennyiségű és katonai sűrűségű hasadóanyag lesz a birtokában.

Izrael szerint viszont a küszöböt nem most, hanem az év elején átlépték. Az amerikai védelmi minisztérium egyik szakértője pedig már tavaly úgy mérlegelt, hogy Iránnak csak pár hét kell a katonai szintű sűrűség (90%+) eléréséhez. 

Urándúsító centrifugák a Natanz-i nukleáris központban
Urándúsító centrifugák a Natanz-i nukleáris központbanAP Photo

A média gyakran és helytelenül tálalja, hogy mennyi időre van szükség az atomfegyver bevethető szintjének eléréséhez, és összekeverik a kellő szintű robbanóanyag elérését a fegyver megépítésével. Ezzel szemben a nukleáris fegyverek gyártásának több más aspektusa is van, beleértve a nukleáris tisztítási munkálatokat, a mérnöki feladatokat, a fegyver fizikai legyártását és főként a tesztelését.

Mindehhez nagyon magas szintű kohászati, mérnöki és informatikai munkának is párosulnia kell, a tesztelést pedig érzékelni fogják a nyugati és izraeli felderítő eszközök.

Houston J. Wood, a Virginiai Egyetem emeritus professzora azt mondta a The New York Times-nak, hogy nincs közvetlen veszélye annak, hogy Irán idén megkezdi nukleáris fegyver tesztelését. A tanár szerint körülbelül egy év kell még ahhoz, hogy Irán elegendő nukleáris üzemanyagot állítson elő, mielőtt nukleáris fegyver megépítésébe belevághat.

Siegfried Hecker, az amerikai Los Alamos katonai Laboratórium egykori igazgatója erről azt közölte, hogy maga a fegyverkonstrukció hosszú hónapokat vehet még igénybe.

Történelmi összehasonlításban: a Manhattan-terv során az Egyesült Államok 1945 márciusára 21 dúsító egységet működtetett, és július elejére érte el a fegyverszintű sűrűséget. Az előállított kb. 50 kilogramm súlyú dúsított uránt átszállítottak a Los Alamos kutatóközpontba, ahol a teljes mennyiséget beépítették az első atomfegyverbe, a Hirosimát elpusztító Little Boy-ba, a kisebb sűrűségű maradékot pedig a Nagaszakira ledobott fegyverbe.

1945 augusztus végére Amerika már 12 atombomba birtokában volt, de a japán kapituláció folytán ezek bevetésére már nem volt szükség. A fegyvereket a Fülöp-szigeteken szerelték össze.

Mivel a műszaki rendszerek és technológiák azóta hatalmas fejlődésen mentek át, és ezeket Irán ismeri, sőt megtanulta alkalmazni is, szinte biztosra vehető, hogy a perzsa állam egy éven belül bevethető atomfegyver birtokában lesz – vagy akár sokkal előbb is.

 

 

Akár 25 millióra is csökkenhet Ukrajna lakossága.

Fogy az ukrán népesség© Efrem Lukatsky/Copyright 2024 The AP. All rights reserved

A Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalomkutatási Intézetének új kutatása feltárta: 2041-ben, vagyis 17 év múlva az ukrán népesség 28,9 millióra csökken, 2051-re pedig 25,2 millióra. 2022. január 1-je, vagyis az orosz hadsereg inváziója előtt Ukrajnában még 42 millióan laktak.

A népességfogyáshoz természetesen hozzájárul a háború, de az elvándorlás még nagyobb mértékben – írja a Kyiv Post. Az intézeti jelentés szerint ugyanakkor a „népességszám előrejelzése nehéz a szükséges statisztikai adatok hiánya miatt. Ennek az az oka, hogy az ideiglenesen megszállt területek demográfiai mutatóit nem tudjuk figyelembe venni.”

A jelentés szerzői kiemelik a népességfogyás (amikor a halálozások száma meghaladja a születések számát) jelentőségét és a nagyarányú munkaerő-elvándorlás okozta jelentős népességcsökkenést, amely gyakran állandósul.

„Nagyon rossz a demográfiai helyzetünk. A fronton elesettek száma összehasonlíthatatlan azok számával, akik külföldre mentek, és nem terveznek visszatérni” – jelentette ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet főigazgatója, Volodimir Paniotto egy interjújában a Kiszó beszámolója szerint

Paniotto hozzátette: jelenleg körülbelül 6 millió ukrán tartózkodik Európában menekültként, további 1-2 millióan pedig Oroszországban. Becslések szerint havonta 100-150 ezerrel nő azok száma, akik soha nem térnek vissza Ukrajnába.

A Wall Street Journal múlt havi cikke szerint, amelyet ukrán forrásokra, és nyugati hírszerzési adatokra alapoztak, az ukrán hadsereg elesett tagjainak a száma elérte a 80 ezret. Ezen felül akkor 400 ezer sebesült katonát tartottak számon.

Halálunk előtti utolsó gondolataink

Elkészült az első agyi felvétel a halál pillanatában: ezek lehetnek az utolsó gondolataink

Elkészítették a világ első agyi felvételét arról a pillanatról, amikor valaki meghal. Egy 87 éves, hirtelen szívrohamot kapó férfi utolsó agyhullámait rögzítették egy, a fején lévő EEG-vel, a felvételekből pedig kiderült, hogy melyek azok a dolgok, amelyekre a halál pillanatában gondolunk.

A kanadai Vancouverben dolgozó kutatók eredetileg azért végeztek EEG-vizsgálatot, mert a páciens epilepsziás rohamokkal küzdött, ám a megfigyelés során váratlanul szívrohamot kapott és meghalt. A tragédia ellenére a vizsgálati eredményeket felhasználták, amelyek alapján képesek voltak meghatározni, hogy mi történt a férfi agyában az utolsó pillanatokban, konkrétan a szívleállás előtti és utáni 30 másodpercben.

Mint kiderült, az emlékek előhívásához és az álmodáshoz kapcsolódó, úgynevezett gamma-oszcillációk növekedését észlelték, vagyis a páciens a halála előtt újra átélte a múltbeli élményeit, mondhatni „lepergett az élete a szeme előtt”.

„Az emlékezet-visszahívásban részt vevő oszcillációk generálásán keresztül az agy a halálunk előtti fontos életeseményeket idézheti fel, hasonlóan a halálközeli élményekben tapasztaltakhoz. Ezek az eredmények megkérdőjelezik az arra vonatkozó elképzeléseinket, hogy pontosan mikor ér véget az élet, és fontos további kérdéseket vetnek fel, például a szervadományozás időzítésével kapcsolatban” – magyarázta dr. Ajmal Zemmar, a Frontiers in Ageing Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A tudósok szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy meggyőzőbb eredmények szülessenek, ezek az adatok ugyanis csak egyetlen esettanulmányra összpontosítanak, a páciens agya pedig már károsodott az epilepszia miatt. Éppen ezért a szakemberek nem tudják megmondani, hogy ugyanez történt volna-e egy másik személy esetében is.

Milyen hatással lehet az osztrák választási eredmény az uniós ügyekre?

Az osztrák Szabadságpárt a második világháború óta az első szélsőjobboldali választási győzelmet szerezte meg a nemzeti választásokon

Írta: Maria Psara

Ausztria lehet az Európai Unió legújabb tagállama, ahol szélsőjobboldali párt kerülhet hatalomra, miután a Szabadságpárt (FPÖ) győzelmet aratott a vasárnapi parlamenti választásokon.

A bevándorlásellenes, Kreml-barát párt – amelyet a második világháború után egykori nácik alapítottak – története során először nyert általános választást, és győzelme most az egész EU-ra hatással lehet.

Az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) vasárnapi győzelme az európai ultranacionalizmus újabb megnyilvánulása. Migrációellenes, Kreml-barát párt a második világháború óta először nyert Ausztriában.

Bár az FPÖ megpróbálja leplezni nemzetiszocialista gyökereit, a választási győzelem nagy hatással lehet az EU-ra.

„A migrációellenességről sokat beszélnek. Központi téma volt az elmúlt évtizedekben és a kampányban is” – mondja a Maastrichti Egyetem szakértője, Christine Nehold. „Lehet találgatni arról, valamint megnézni a közvélemény-kutatásokat is, hogy az emberek miért szavaztak úgy, ahogyan szavaztak. Úgy érzékeljük, hogy a migráció miatt felerősödött az arról szóló diskurzus és ennek tematizálása más országokban is működni látszik.”

A szélsőjobb számos győzelmet aratott az Európai Unióban. Magyarország az egyetlen tagállam, ahol radikális jobboldali párt van hatalmon és amely többségben kormányoz.

A szélsőjobb azonban része az olasz, holland, finn, cseh és horvát koalíciós kormányoknak is. A múlt vasárnapi választási eredmények alapján pedig Ausztria lehet a következő, amely csatlakozik a trendhez.

A francia Nemzeti Tömörülés és az Alternatíva Németországért szintén erősödik.

„Egész Európában azt látjuk, hogy jobbra tolódás zajlik. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy miért történik ez, és hogy mit tegyünk ellene. Fontos leszögezni, hogy most már világos: ezt többé nem lehet figyelmen kívül hagyni.”

Továbbra sem világos, hogy a Szabadságpárt (FPÖ) része lesz-e egy koalíciós kormánynak Ausztriában. Győzelme azonban középtávon hatással lesz az európai ügymenetre. És nem csak a migrációs politikára, hanem a zöld alku elhalasztására is.

Ami Oroszországot illeti, az európai szélsőjobboldali erők is megosztottak.

Magas rangú amerikai republikánus kritizálta Orbánt a Pekinghez és Moszkvához való dörgölőzés miatt

Mitch McConnell
Írta: FT

Teherán sem maradt ki a sorból. Mitch McConnell szerint nem érték Kína, Oroszország és Irán érdekeit szolgálni.

„Magyarország vezetői nem csinálnak titkot abból a meggyőződésükből, hogy a jövőben az Egyesült Államok hanyatlásba kezd, és hogy Amerika kudarcára teszik a tétjeiket. Attól nem lesz valaki kemény legény, hogy odadörgölőzik az autokratákhoz, Amerika vezetőinek pedig semmilyen előnye nem származik abból, ha megdicséri azokat, akik így tesznek” – közölte Mitch McConnell, az Egyesült Államok Szenátusának republikánus frakcióvezetője.

McConnell örvendetes jelnek tartja, amikor Amerika európai szövetségesei felfigyelnek a Kínai Népköztársaság által jelentett kihívásokra, és észlelik a kínai befolyás veszélyeit a saját országukban. Megjegyezte, hogy számos szövetségesük óvakodik attól, hogy egy totalitárius rendszerhez kapcsolódjanak, amely elfojtja az innovációt, elriasztja a szabad gondolkodást és csak bonyodalmakat gördít a szabad vállalkozás elé.

McConnell szerint Németország élen jár a kínai fenyegetés elleni erőfeszítésekben, és szeretné a kínai technológiáktól való függést csökkenteni, ezzel is lehetőséget teremtve a Nyugatnak arra, hogy országai szorosabbra fűzzék az együttműködést. A republikánus politikus leszögezte, hogy Kína nem biztonságos üzleti partner, bármennyire csábítónak is tűnhet akár egyes NATO-országoknak is.

Itt említette meg Magyarországot, szerinte ugyanis Magyarország évtizedek óta sodródik a Nyugat ellenfeleinek pályájára. „Riasztó tendencia. És senki nem tehet úgy, mintha nem látná ezt, még azok sem, akik egyfajta személyi kultuszt alakítanak ki Orbán Viktor miniszterelnök körül. Magyarország vezetői nem feszülnek egymásnak Moszkvával, Pekinggel és Teheránnal sem” – közölte a politikus, és hozzátette, hogy az Orbán-kormány büszkén mondja, hogy Kína „európai hídfőállása” Magyarországon van, ami szerinte a „keleti nyitás” politikájának tökéletes kiegészítése.

 

McConnell szerint az USA európai szövetségesei megfogadták a Trump-adminisztráció figyelmeztetéseit, hogy csökkentsék a kínai ipartól és technológiától való függőséget, Budapest viszont nem, sőt ellenkezőleg: egyre több beruházást eszközölnek Pekinggel.

McConnell részletesen kitért a beruházásokra, és Orbán Moszkvához való dörgölőzésére is, miszerint a miniszterelnök képes dicsérni az 1945 óta Európában lezajlott első nagy szárazföldi háborúért felelős „neoszovjet imperialistát”, azaz Putyint. A politikus szerint Orbán Viktor „hiperracionálisnak” minősíti a Putyin-rezsimet, mely több tíz-, ha nem százezer orosz életet és több mint 200 milliárd dollárnyi katonai erőt áldozott fel a sikertelen ukrajnai háború során.

„De ez a NATO-miniszterelnök nem csak csodálja Putyint – mondta Orbánról, és hozzátette, hogy szerinte a magyar miniszterelnök – segít is neki. Az európai szövetségesek több segítséget nyújtanak Ukrajnának, mint az Egyesült Államok, egyes amerikaiak viszont arról panaszkodnak, hogy az EU nem tesz eleget Ukrajna megsegítéséért. Nekik elég, ha megnézik, hogy Budapest miként törekszik arra, hogy blokkolja Kijev uniós támogatását.”

McConnell még felhozta Magyarország és Teherán kapcsolatát, és közölte, hogy kevés rokonszenvet érez azokkal a magyar társaságokkal, amelyek a teheráni népirtó rezsimhez fűződő kapcsolataikból próbálnak hasznot húzni. Megemlítette azt az emlékezetes esetet is, amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tartott előadást Irán korábbi elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád. Az előadás címe „közös értékek a globális környezetben” volt, McConnell pedig csak annyit mondott erre, hogy „közös értékek Teheránnal.”

McConnell szerint Magyarország Amerika hanyatlására tesz, de az autokrata hatalmakhoz dörgölőzni vagy azoknak engedelmeskedni nem amerikai érték, illetve nem is szolgálja Amerika érdekeit.

(Euronews)

A Kreml szerint , végzetes hiba lenne Oroszországot békére kényszeríteni.

A Kreml szerint végzetes hiba lenne Oroszországot békére kényszeríteni

A Kreml elutasítva Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ-ben tett megjegyzéseit közölte, hogy Oroszország „békére kényszerítése” „végzetes hiba” lenne.

Zelenszkij kedden azt mondta, Oroszországot csak békére lehet kényszeríteni, és megfogadta, hogy nem tárgyal Moszkva feltételei szerint a konfliktus lezárásáról.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy „egy ilyen álláspont végzetes hiba, rendszerszintű hiba”.

„Ez egy súlyos tévedés, aminek elkerülhetetlen következményei lesznek a kijevi rezsimre nézve. Oroszország a béke mellett van, de azzal a feltétellel, hogy annak stabilitása biztosított, és a különleges katonai művelet céljai teljesülnek. E célok elérése nélkül lehetetlen Oroszországot kényszeríteni” – mondta Peszkov.

Zelenszkij ezen a héten az USA-ban van abban a reményben, hogy növelni tudja Kijev nemzetközi támogatását. „Tudjuk, hogy néhányan a világban beszélni akarnak” Putyinnal – mondta Zelenszkij az ENSZ-ben.

De ezt az álláspontot „őrültségnek” nevezte, mondván, „Oroszországot csak békére lehet kényszeríteni, és pontosan erre van szükség: békére kényszeríteni Oroszországot” – mondta.

A Kreml szerint végzetes hiba lenne Oroszországot békére kényszeríteni

Több mint 2,5 évvel azután, hogy Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában, a két fél a jelek szerint ugyanolyan távol áll egymástól, mint valaha, amikor a harcok befejezését célzó lehetséges megállapodásról van szó. Moszkva a béketárgyalások előfeltételeként azt követelte, hogy Kijev hagyja el a jelenleg általa ellenőrzött területeket Ukrajna keleti és déli részén. (Moscow Times)

Ezért válik el szinte minden középkorú-a statisztika mögött rejlő okok

A középkorú válások száma drámaian növekszik, de miért ér véget szinte minden házasság ebben a korban? Ebből a cikkből megtudhatja a valós okokat.

Az utóbbi években egyre több középkorú pár dönt a válás mellett, és ennek hátterében sokkal több van, mint egyszerű eltávolodás. Egy nemrégiben publikált felmérés, amelyet a Dailymail is közölt, megmutatta, hogy a válások 63%-át a nők kezdeményezik, főként a 40-es, 50-es éveikben járó párok esetében. De miért ér véget olyan sok házasság ebben az életkorban?

A válások mögött számos ok áll. Az egyik legjellemzőbb, hogy sok nő és férfi úgy érzi, hogy a házasságukban nem értékelik vagy nem figyelnek rájuk eléggé.

Egyre gyakrabban hallani olyan panaszokat, hogy a férfiak nem osztoznak a felelősségekben, nem vesznek részt aktívan a gyereknevelésben, és ezzel hozzájárulnak az intimitás elhalványulásához. A nők sokszor azt érzik, hogy érzelmileg és szexuálisan már nem kapják meg azt, amire szükségük van.

A válások mögött számos ok áll. Az egyik legjellemzőbb, hogy sok nő és férfi úgy érzi, hogy a házasságukban nem értékelik vagy nem figyelnek rájuk eléggé. (Fotó: Karen Moskowitz / Getty Images Hungary)

Stephanie, az egyik válaszadó, így fogalmazott:

A férjem egyszerű életet akar élni, de az az ő álma, nem az enyém.

Ez az eltérő ambíció sok kapcsolatot tönkretesz, és vezet ahhoz, hogy az egyik fél kezdeményezi a válást.

A felmérésből az is kiderült, hogy sok férfi úgy érzi, a feleségük mellett folyamatosan „emaszkulálják”, vagyis elveszítik férfiasságukat, nem érzik magukat megbecsültnek.

A szexualitás csökkenése és a házasság rutinja szintén gyakori panasz, amit a baráti társaságokban ritkán beszélnek meg a férfiak egymás között.

A szexualitás csökkenése és a házasság rutinja szintén gyakori panasz, amit a baráti társaságokban ritkán beszélnek meg a férfiak egymás között. (Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary)

A válásokhoz gyakran hozzájárul az is, hogy a középkorú férfiak hirtelen rádöbbennek, hogy az életük véges, és nem akarják a hátralévő éveiket egy boldogtalan kapcsolatban tölteni. Egy új élet lehetősége vonzó, még ha nehéz is újra kezdeni.

Egy másik válaszadó így fogalmazott:

Az internetes társkeresés mindent megváltoztatott. Nem kell többé aggódni, hogy magányosan maradsz, miután elváltál.

Rengeteg nő van, aki éppen az ellenkezőjét gondolja arról, amit a feleségem évekig mondott.”

A „Válás napja” néven ismert januári időszak a válások leggyakoribb időszaka, amikor sok pár a karácsonyi együttlét után dönt úgy, hogy külön utakon folytatják. (Fotó: Eric O’Connell / Getty Images Hungary)

A válások száma folyamatosan növekszik, és ez nem csak a fiatal párokat érinti. A statisztikák szerint 2022-ben az ellenkező nemű párok házasságai átlagosan 12,9 év után végződnek válással, ami azt jelenti, hogy sokan a 40-es, 50-es éveikben válnak el, amikor a gyerekek már nagyobbak, és a házasság kihívásai egyre nyilvánvalóbbá válnak.

A „Válás napja” néven ismert januári időszak a válások leggyakoribb időszaka, amikor sok pár a karácsonyi együttlét után dönt úgy, hogy külön utakon folytatják. A válások többségét nők kezdeményezik, és gyakran hónapokig tervezik a lépést, mielőtt kimondanák a végső döntést.

 

Oroszország nem akar nukleáris háborút, és úgy véli, hogy a „piros gomb” megnyomásának időpontjáról szóló beszé

„Vörös vonalakról beszélünk, arra számítva, hogy értékeléseinket, nyilatkozatainkat intelligens, döntéshozó emberek meghallják. Nem komoly dolog azt mondani, hogy ha holnap nem teszitek meg, amit én követelek tőletek, akkor megnyomjuk a „piros gombot”” – mondta az orosz külügyminiszter.

„Meggyőződésem, hogy ilyen helyzetekben a döntéshozóknak van fogalmuk arról, hogy miről beszélünk. Senki sem akar atomháborút” – hangsúlyozta Lavrov.

A külügyminiszter ugyanakkor biztosított arról, hogy Oroszország olyan fegyverekkel rendelkezik, „amelyeknek komoly következményei lesznek az ukrán rezsim kezelőire nézve”.

„Oroszország valóban rendelkezik ilyen fegyverekkel. Teljes harckészültségben vannak” – hangsúlyozta.

Szergej Lavrov szerint Putyin csak viccelt, amikor azt mondta, hogy Kamala Harrist támogatja

Szergej Lavrov szerint Putyin csak viccelt, amikor azt mondta, hogy Kamala Harrist támogatja

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arábiánk adott interjúban azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin csak viccelt, amikor szeptember elején azt mondta, hogy „Oroszország azt szeretné, ha Kamala Harris nyerné az amerikai elnökválasztást”. Döntését akkor azzal indokolta az orosz elnök, hogy „olyan kifejezően és ragályosan nevet, hogy ez azt jelenti, minden rendben van vele”.

Lavrov a mostani interjúban azt mondta: Putyinnak „jó a humorérzéke. Gyakran viccelődik nyilatkozatai és interjúi során”.

Szergej Lavrov szerint Putyin csak viccelt, amikor azt mondta, hogy Kamala Harrist támogatja

A Sky News Arabia azt is megkérdezte a külügyminisztertől, hogy Oroszország hogyan igazítja szakpolitikáit a leendő amerikai elnökhöz. Lavrov azt válaszolta, hogy nincs hosszú távú különbség a hozzáállásukban az amerikai választásokkal kapcsolatban, mert azt Egyesült Államokat „közismerten a deep state irányítja”.

A teljes interjú elolvasható az orosz külügyminisztérium honlapján.

Szerző: Szántó Dániel

Strasbourgi atomcsapással fenyegetőzött Putyin szövetségese az EP szavazás után.

Az Európai Parlament plenáris ülése Brüsszelben
Írta: SL

Vjacseszlav Volodin Duma-képviselő arra reagált, hogy csütörtökön az EP megszavazta: Ukrajna használhasson nagy hatótávolságú nyugati fegyvereket orosz területen is.

Az orosz alsóház szóvivője, Vjacseszlav Vologyin, aki tagja Putyin elnök Biztonsági Tanácsának is, durván megfenyegette az Európai Parlamentet, miután az csütörtökön 425 igen és 131 nem szavazattal, 63 tartózkodás mellett úgy döntött: a jelenlegi korlátozások feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljes mértékben gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és továbbra is ki van téve a lakosságát és infrastruktúráját ért támadásoknak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EP támogatja Kijev azon régi elvárását, hogy akár orosz területre is irányíthassa a Nyugat által kapott nagy hatótávolságú fegyvereit.

Amire az Európai Parlament felszólít, az egy nukleáris fegyverekkel vívott világháborúhoz vezet

 

– írta Volodin a Telegramon. Szerinte az európaiaknak meg kell érteniük, hogy az orosz RS-28 Sarmat interkontinentális ballisztikus rakétának – nyugaton Sátán II néven ismert – mindössze 3 perc 20 másodpercbe telne, hogy csapást mérjen Strasbourgra, ahol az Európai Parlament (Brüsszel mellett) ülésezik.

Üzenetének címe az volt: „Azoknak, akik elsőre nem értették”. Ez nyilvánvaló utalás Putyin múlt heti figyelmeztetésére, miszerint a Nyugat közvetlenül Oroszország ellen fog harcolni, ha hagyja, hogy Ukrajna orosz területre lője ki a nagy hatótávolságú rakétákat – írja az Euractiv

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott, nem kötelező erejű állásfoglalásában arra kéri az uniós országokat, hogy „haladéktalanul oldják fel az Ukrajnának szállított nyugati fegyverrendszereknek az orosz területen lévő törvényes katonai célpontok ellen történő bevetésére vonatkozó korlátozásokat”.

Az EP hangsúlyozza, hogy a lőszerek elégtelen szállítása és a használatukra vonatkozó korlátozások azzal a kockázattal járnak, hogy semlegesítik az eddigi erőfeszítések hatását. A képviselők ismételten felszólítják a tagállamokat, hogy teljesítsék 2023. márciusi kötelezettségvállalásukat, miszerint egymillió lőszert szállítanak Ukrajnának, és gyorsítsák fel a fegyverek, légvédelmi rendszerek és lőszerek, köztük a TAURUS rakéták szállítását.

„Ha ilyesmi történik, Oroszország kemény választ fog adni, még erősebb fegyverekkel. Ezzel kapcsolatban senkinek sem lehetnek illúziói” – írta Vologyin, hozzátéve, hogy Moszkvából úgy tűnik, mintha a Nyugat elfelejtette volna a Szovjetunió által a második világháborúban hozott hatalmas áldozatokat.

Hollandia drasztikus szigorításokat vezet be migrációs politikájában

Vilmos Sándor holland király bejelenti az új kormány terveit
Írta: SL

Hollandia a lehető leggyorsabban messzemenően csökkentené a menedékkérők számát. Vilmos Sándor király hágai trónbeszédében ismertette az új jobboldali kormány terveit. Irányváltásra van szükség a menekültpolitikában, azt „szigorúbbá, gyorsabbá és szűkmarkúbbá” kell tenni a király szerint.

A jobboldali-populista Szabadságpárt (PVV) vezette négypárti koalíció már a múlt héten bejelentette a menekültügyi törvény szigorítását. Közölték azt is: hamarosan kérni fogják, hogy az EU tegye lehetővé Hollandia kilépését a migrációs és menekültügyi paktumból.

A holland kormány migrációs veszélyhelyzetet akar hirdetni és felfüggesztené a menekültügyi törvény egyes részeit. Jogi szakértők azonban kétségbe vonják az intézkedés jogszerűségét. A menekültügyi kérdés megosztja a koalíciót, a centrista NSC párt bejelentette, hogy negatív jogi ítélet esetén nem támogatja a tervet.

Vilmos Sándor király trónbeszédében azt mondta, hogy a menedékkérők, a dolgozó migránsok és a külföldi diákok nagy száma nyomást gyakorol a társadalomra. „A hollandiai népesség a vártnál sokkal gyorsabban, 18 millió főre nőtt. Ez nagy nyomást gyakorol az intézményeinkre és az együttélés módjára” – ismertette a kormány érveit az uralkodó.

A PVV, a konzervatív-liberális VVD, az NSC és a jobboldali gazdapárt (BBB) által alkotott koalíció már megalakulásakor kijelentette, hogy a „valaha volt legszigorúbb menekültügyi politikát” szeretné megvalósítani egy ideiglenes veszélyhelyzeti törvényen keresztül. Az érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkezőket „szükség esetén erőszakkal kitoloncolják” – áll a koalíciós szerződésben.

Dick Schoof kormányfő júliusi hivatalba lépése után jelezte, hogy a bevándorlás megfékezése lesz az első pár intézkedésük egyike.

A kormány migrációs terveiben szerepelt egy elképzelés is, amely a tavaszi antiszemita egyetemi megmozdulásokra reagált: a szerződés bevándorlásra vonatkozó záradéka kimondja, hogy a holokauszt történetének szerepelnie kell az integrációs vizsgán, amelyet mindenkinek le kell tennie, aki holland állampolgárságért folyamodik.

(Euronews)

 

Versenyfutás az idővel a melegedő tenger a lenti ökoszisztéma pusztulását vetíti előre.

 

Versenyfutás az idővel: a melegedő tenger a lenti ökoszisztéma pusztulását vetíti előre
 euronews
Írta: Denis Loctier & Rita Konya

A tudósok becslése szerint 2050-re a világ megmaradt korallzátonyainak 90%-a elveszhet. Az Ocean stábjának tanulságos beszámolója a tenger mélyéről.

Cipruson a rekordokat döntögető hőség a szárazföldet és a környező tengert egyaránt felperzseli. A Ciprusi Tengeri és Tengerészeti Intézet kutatócsoportjának jóvoltából az Euronews forgatócsoportja a tengerkutatókkal együtt vizsgálhatta a hőhullámok törékeny víz alatti ökoszisztémákra gyakorolt hatását.

“A meleg tengervíz nyaraláskor kellemes, de a tengeri élővilág számára pusztító lehet. Ahogy az óceánok hőmérséklete egyre hosszabb időre megemelkedik, súlyos veszély fenyegeti a víz alatti ökoszisztémákat. Tehetünk-e bármit, mielőtt a legrosszabb bekövetkezne? Merüljünk alá, hogy kiderítsük!” – kezdte tudósítását Denis Loctier, az Ocean tudósítója.

Nyilvánvaló volt, hogy a terület, ahová lemerültek, bajban van. Tavaly ott egy buja tengeri füves rét volt, a tengeri teknősök és ráják menedéke. Most pedig élettelen terület, tele az egykor virágzó szivacsok maradványaival.

„Az emelkedő hőmérséklet forrpontja vagyunk, a vízen kívül és belül is. És ezek az egyre intenzívebb, tartósabb hőhullámok nyilvánvalóan hatással vannak az élőlényekre. A legrosszabb, ami történhet velük, hogy elpusztulnak” – magyarázta Louis Hadjioannou, a CMMI tengeri ökológiai kutatója.

Miközben az őshonos élővilág a növekvő hőséggel küzd, a közeli Vörös-tengerből idegen fajok vándorolnak idei, tovább zavarva az ökoszisztémát.

„Most, hogy a hőmérséklet emelkedik, sokkal több új fajunk van, amelyeknek sikerül valahogyan átjutniuk a Szuezi-csatornán. És kedvező feltételeket találnak az élethez. Sok esetben ezek az új fajok kiszorítják az őshonos fajokat, problémák sokaságát okozva” – mondta Louis Hadjioannou.

A ciprusi kutatók több mint egy évtizede monitorozzák az emelkedő tengeri hőmérsékletet speciális víz alatti érzékelőkkel. A felvételek szerint Ciprus vizei egész évben melegednek, különösen a sekély vizek, ahol az élet az érzékeny korallzátonyoktól függ. A csapat lefotózza a korallokat, hogy dokumentálja a változásokat.

A CMMI csapata két európai finanszírozású kutatási projekt – a PUREEF-Y és az EFFECTIVE – részese, amelyek a tengeri hőhullámok sekély zátonyokra gyakorolt hatását vizsgálják, és természetalapú megoldásokat keresnek a tengerfenéki ökoszisztémák védelmére és helyreállítására, mielőtt azok örökre elvesznének.

„Megpróbálunk üledékmintákat gyűjteni. Ha magmintákat veszünk akár az üledékből, akár a tényleges zátonyokból, akkor a minta legalsó részétől kezdve megérthetjük, milyen volt az éghajlat a múltban, majd a magmintán keresztül egészen felfelé haladva azt is látjuk, hogyan változott az éghajlat az évek során, egészen mostanáig” – fogalmazott Louis Hadjioannou.

Az üledékelemzésből kiderül, hogyan hatnak a hőhullámok a szennyezettségi szintekre és más változókra.

„Egy másik dolog, amit az üledékben vizsgálunk, az a meiofauna. A meiofauna apró organizmusokból áll, amelyek biológiai sokfélesége a hőmérséklettől, a tápanyagoktól és egyéb körülményektől függ. Sok faj akár ki is pusztulhat, mert a víz vagy az üledék túl meleg, vagy a tápanyagok megváltoztak a klímaváltozás és a hőhullámok miatt” – magyarázta Eleni Christoforou, a CMMI tengerbiológusa.

A ciprusi vizek válsága csak egy példa a franciaországi Toulouse-ban működő Mercator Ocean International óceánkutatói által szorosan nyomon követett globális jelenségre.

Dr. Karina von Schuckmann, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentéseinek egyik vezető szerzője elmondta: a fokozódó tengeri hőhullámok bolygónk hőegyensúlyhiányának következményei. „Tengeri hőhullámok azért fordulhatnak elő, mert a légkörben hőhullámok zajlanak. Van tehát egy a kölcsönhatás a légkör és az óceán között: az óceán felmelegszik, a szél lelassul, ami kedvez ezeknek a körülményeknek. A legutóbbi IPCC-ben azt láttuk, hogy ez a szélsőségek esetében általában nő. Hogy nagyobb intenzitásúak az események, és ezeknek a szélsőségeknek a gyakorisága is nagyobb” – magyarázta.

A tengeri hőhullámok – a szokatlanul magas tengervíz-hőmérsékletű, hosszan tartó időszakok – futótűzként terjednek az óceánokon világszerte. Az ökoszisztémákat, a halászatot, az akvakultúrát és a turizmust fenyegetik, és hetekig, hónapokig vagy akár évekig is eltarthatnak.

A Földközi-tengerben a tengerfelszín hőmérséklete az 1980-as évek óta folyamatosan emelkedik – a tendencia várhatóan a 21. században is folytatódni fog.

A tengeri hőhullámok jobb megértése és előrejelzése érdekében a Mercator Ocean fejlett számítógépes modelleket fejlesztett ki az EU Copernicus programjának részét képező a Copernicus Marine Service végrehajtásával.

” Minden rendelkezésre álló megfigyelést összegyűjtünk – műholdas adatokat, valamint az úgynevezett in-situ adatokat, ami a tengeren, autonóm bójákkal, hajókkal és mindenféle mérőműszerrel végzett méréseket jelenti. Ezeket a megfigyeléseket aztán integráljuk egy modellezésbe. Előrejelzést készítünk a következő tíz napra, amelyből megtudhatjuk, hogy egy hét múlva ugyanott még mindig tengeri hőhullám lesz-e, vagy más irányba fejlődik. És minden héten összefoglalót teszünk közzé, hogy beszámoljunk a dolgok aktuális állásáról” – mondta Marie Drevillon oceanográfus.

A tudósok becslése szerint 2050-re a világ megmaradt korallzátonyainak 90%-a elveszhet.

A zátonyok ellenálló képességének megerősítése érdekében Louis csapata Cipruson korallfaiskolákkal kísérletezik. A veszélyeztetett korallfajok darabjait biztonságos, ragadozóktól távoli területen helyezik el. A cél, hogy ezek a koralltöredékek a védett faiskolában növekedjenek, és később a tengerfenékre telepítsék őket, segítve ezzel az egészséges zátony-ökoszisztémák regenerálódását.

„Mostanra már biztosak vagyunk benne, hogy 10-20 év múlva más lesz a tenger. Törekszünk arra, hogy megpróbáljunk megmenteni néhány kulcsfontosságú fajt, amelyek a biodiverzitás többi részét fenntartják, bízva benne, hogy a változás, amely már biztosan bekövetkezik, nem lesz végzetes a tengeri élővilágra nézve” – hangsúlyozta Louis Hadjioannou.

Ahogy az óceán egyre melegszik, sok faj számára fogy az idő: olyan jövő elé néznek, amelyet lehet, hogy nem élnek túl.

 

 

Putyin: Ha Kijev nagy hatótávolságú rakétákat vet be orosz földön, Nyugat belekeveredik a háborúba.

Vlagyimir Putyin
Írta: FT

Ukrajna hetek óta kéri nyugati szövetségeseit, hogy az általuk szállított nagy hatótávolságú rakétákkal támadhassa Oroszországot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az orosz állami tévének adott interjújában közölte, hogy a Nyugat közvetlen háborúba keveredhet Oroszországgal, amennyiben engedélyezi Ukrajnának, hogy nyugati gyártmányú, nagy hatótávolságú rakétákkal támadjon orosz területekre. Putyin szerint ez a lépés megváltoztatja a fegyveres konfliktus természetét, egyben a hatókörét is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta kéri Kijev nyugati szövetségeseit, hogy engedjék meg Ukrajnának a nagy hatótávolságú eszközök használatát, mert szerinte Oroszország belső területeinek támadása korlátozza Moszkva további háborús lépéseit.

Putyin közölte, hogy amennyiben Ukrajna erre engedélyt kap, akkor a Kijevnek nagy hatótávolságú rakétákat szállító országok közvetlen háborúba keverednének Oroszországgal. Putyin leszögezte, hogy nemcsak arról van szó, hogy az ukrán rezsimnek engedélyezik-e, hogy ezekkel a fegyverekkel csapjon le Oroszországra, hanem arról, hogy el kell dönteni, hogy a NATO-tagországok akarnak-e közvetlenül érintetté válni a konfliktusban vagy sem.

Putyin szerint egy ilyen döntésre Oroszországnak választ kéne adnia, de arról nem beszélt, hogy pontosan milyen választ. Nyár elején még azt mondta, hogy a nyugatellenes szövetségeseiknek tudnának orosz fegyvereket adni, hogy azokkal nyugati célpontokat támadhassanak.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Lengyelországban azt mondta, hogy még nem döntötték el, hogy Kijev megkapja-e az engedélyt a nagy hatótávolságú nyugati eszközök bevetésére, vagy nem.

Az ukrajnai háború két és fél éve alatt Putyin többször is fenyegette a Nyugatot, nem egyszer nukleáris csapással. Emlékezetes az is, amikor közölte, hogy Moszkva minden olyan, Ukrajnán túli katonai bázist ellenséges állásnak tekint, melyen a Kijevnek szánt nyugati F-16-os vadászgépek állomásoznak, és belengette, hogy ezeket a bázisokat támadás érheti. Nem érte. Egyiket sem.

Román nemzeti színű szalagot kötöttek magyar hadisírokra Kolozsváron

Földes Márton

A kolozsvári Házsongárdi temetőben közel ötszáz első és második világháborús magyar katona sírjára úgy került rá román trikolór, hogy pont a románok ellen harcolva estek el. Az „emlékezetpolitikai sírrablás” több ponton szerződésszegő, és nem is egyedi eset.

Augusztus közepére kék-sárga-piros színbe öltözött egész Kolozsvár, az elmaradhatatlan EU-s zászlók mellett minden létező villanyoszlopra és lámpára makulátlan tiszta román zászlók kerültek, de még a Daciák antennáit is szalagokkal tűzdelték tele. Román nemzeti színt öltött minden, a főtéren található Hunyadi Mátyás-szobortól kezdve egészen az uralkodó két sarokra található szülőházáig. „A román Corvin Mátyás, Magyarország legnagyobb királya” – hirdeti az épületre erősített román és angol nyelvű súlyos fémtábla. Ugyancsak trikolór színekben pompázik az erdélyi tolerancia és vallásszabadság szimbólumává vált Templomok utcája.

A helyiek már hozzászoktak, késő nyári jelenség ez Kolozsváron. Ekkor tartják a Kolozsvári Magyar Napokat, a város legjelentősebb rendezvényét. A kulturális esemény Magyarország- és világszerte vonz látogatókat, ráadásul egybeesik az augusztus huszadikára datált államalapítással, melyet Erdély-szerte ünnepelnek a települések magyar lakosai. Ahol magyar többség van az önkormányzatban, ott tűzijátékkal is. „Ilyenkor minden évben előkerülnek a frissen vasalt román zászlók” – meséli egy kolozsvári magyar egyetemista.

Földes Márton

Nem sokkal arrébb kezdődik a Házsongárdi temető, alighanem Európa egyik legszebb sírkertemlékműve. A pestisjárványok alatt létrehozott, hagyományos értelemben vett köztemető évszázadokon keresztül etnikumtól és vallási hovatartozástól függetlenül nyújtott mindenki számára végső nyughelyet, a környékbeli magyarok, zsidók, románok és németek is ide temették nagyjaikat. A helyi irodalmi, tudományos és politikai elit nagy részének is itt található a sírja, kezdve Apáczai Csere Jánossal és Dsida Jenővel, Reményik Sándoron át egészen Kós Károlyig.

Bár a temetőt a 19. század végén hivatalosan is megteltnek minősítették, a század első felében hirtelen megnövekedett a sírhelyek iránti igény, az első és második világháború katonáinak a temető délkeleti csücskében szorítottak helyet. A két világháború elesett honvédeinek sírjaira azonban nemrég kék-sárga-piros román nemzeti szalag került. Pedig kétségtelen, hogy valamennyien magyar katonák voltak, és nagy valószínűséggel magyar nemzetiségűek is. Legalábbis az a 446 katona, akit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisír-nyilvántartó adatbázisa név szerint is azonosítani tud.

Az online adatbázisban az elhunytak nagy részénél szerepel a születési hely, amiből kiderül, hogy magyarlakta erdélyi településekről, sőt, jó néhányan a mai Magyarország területéről származnak. Ráadásul a hadisírok mindegyikén magyar név szerepel, valamennyien a Magyar Honvédségben harcoltak mind a két világháborúban – így aztán még nehezebben értelmezhető a sírjaikra helyezett román trikolor.

(HVG)

Klímaváltozás megeszi az ausztriai gleccsereket.

Szakemberek szerint 10-15 év múlva már nem lesznek gleccserek, csak jégfoltok az Osztrák Alpokban.

Gleccserkutatók és hidrológusok jelenleg az ausztriai Salzburgban vizsgálják a gleccsereket.

Még ha részletes adatok és mérési eredmények még nem is állnak rendelkezésre, egyértelmű, hogy a gleccserek idén is veszítettek tömegükből és méretükből.

Bernhard Zagel, a Salzburgi Egyetem gleccserkutatója leírja ezt a tömegveszteséget:

„Ha ilyen besugárzásunk van, nyolc-kilenc órányi napsütéssel, a gleccser körülbelül tíz centimétert veszít a magasságából. Ez óriási, mert évente tíz centiméter jég veszik el. Ahhoz, hogy ezt pótolni lehessen, tíz méter friss hóra lenne szükség, ami aztán jéggé alakulna”.

Zagel szerint az osztrák Tauern-hegységben tavaszig és kora nyárig tartó heves havazás nem sokat tett a gleccserek védelméért. Hangsúlyozta, hogy az olvadás mértéke olyan magasságokban, mint a 3000 méter, hihetetlen mértékű.

Határozottan úgy véli, hogy ez az üvegházhatásnak köszönhető:

„30 évvel ezelőtt a Sonnblickkees jégtava még nem létezett. Ahol most csupasz szikla van, ott akkoriban tíz méter vastag jég volt – ma a gleccser széle 600 méterre van. És ha az okot kérdezi, hogy az üvegházhatás-e, akkor tulajdonképpen megfordítanám a dolgot, és azt mondanám, hogy egyre nehezebb bizonyítani, hogy nem az üvegházhatás az oka”.”

A 2700 méter magasan fekvő Stubacher Sonnblickkees az elmúlt 25 évben 45 millió köbméter jeget veszített, ami tömegének fele. A kutatók feltételezik, hogy tíz év múlva már nem lesz látható gleccser a területen.

„Feltételezem, hogy tíz év múlva már nem lesz látható gleccser. Lehet, hogy még láthatunk apró jégfoltokat, de az alapján, amit a gleccser geometriájáról tudunk, tulajdonképpen nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy 10-15 év múlva már aligha fogjuk látni” – figyelmeztet Zagel.

( írta:  Sertac Aktan )

 

A Fehér Ház kezdi feladni az illúziót, hogy a Hamasszal meg lehet egyezni.

Joe Biden és Jahja Sinwar
Írta: Ferenc SzéF

Június elején az amerikai elnök ígéretesnek gondolt átfogó tűzszüneti tervvel és fogolycsere megállapodással állt elő, megkövetelve Izraeltől annak elfogadását. A megegyezés reménye azonban hétről-hétre csappant, és jelenleg a kilátástalanság állapotába süllyedt.

Az amerikai vezetés elszörnyedve fogadta a hírt hat újabb túsz meggyilkolásáról, akik között egy amerikai állampolgár is volt. (Úgy tudni, hogy az izraeli kommandó már csak méterekre volt a fogvatartás helyszínétől, amikor a Hamász neszét vette a közeledésüknek, és azonnal megölte a foglyokat.)

Az Axios hírmagazin jelentése szerint a Biden-Harris elnöki páros hétfőn egyeztetett a Fehér Ház nemzetbiztonsági szakértőivel, és arra jutottak, hogy a Hamásszal való egyezkedésnek egyre homályosabbak a perspektívái, de a békés megoldás reményét még nem adják fel.

A gyilkosságok és a terrorszervezet megújuló és apránként adagolt váratlan követelései viszont megkövetelik a stratégia újragondolását. Ez azt is jelenti, hogy a gázai válságnak az elnökváltásig már aligha lesz békés megoldása. A helyzetet nehezíti, hogy Iszmáil Hanije politikai vezető megölése óta a Hamász már nem tud felhatalmazással bíró képviselőket bevetni a katari egyeztetésekbe, hanem jórészt távirati úton jelenti be megújult igényeit.

A gázai Hamász rejtekhelyek egyikének átvizsgálásakor az izraeli hírszerzők egy adattárolót találtak, amelyben egy áprilisi parancsban Jahja Sinwar gázai parancsnok leírja a szervezet további tárgyalási stratégiáját.

Jelenleg úgy fest, hogy a Hamász ezt az irányvonalat követi, és a doktrína semmilyen utalást nem tartalmaz az egyezkedés sikeres befejezésére. Nem szerepel az iratban a helyi palesztin lakosság gyötrelmeinek enyhítése, miként az sem, hogy maga a Hamász többezer gázai civilt ölt meg. Van a szövegben egy utalás a növekvő polgári elégedetlenségre, de a parancsnok ezt kezelhetőnek és izolálhatónak tartja.

A doktrína főbb pontjai szerint:

  • mindent meg kell tenni a katonai megerősödés és újjászerveződés érdekében, (ami egyben a jelenlegi katonai vereséget ismeri el),
  • növelni kell a túszok családjaira gyakorolt lélektani ​​nyomást,
  • az izraeli politikai és katonai mechanizmust „ki kell meríteni”, és nemzetközi nyomást kell gyakorolni a zsidó államra. Azt a globális képet kell kelteni, hogyIzrael az egyedüli felelőse a tárgyalások sikertelenségének. „Egyértelművé kell tenni a médiának, hogy Hamász beleegyezett a feltételekbe, de az alku Izrael „makacssága” miatt meghiúsult. (Való igaz, hogy a nyár során a szervezet többször is egyetértését kommunikálta, hogy Izraelt engedényekre kényszerítse, majd váratlanul kitáncolt a vállalásokból.)
  • a tárgyalásokat úgy kell folytatni, hogy minél hosszabb időt vegyenek igénybe. Eközben meg kell erősíteni az arab katonai pozíciókat Izrael északi és keleti peremén, azaz Libanonban és Szíriában. Ez azt a cél szolgálná, hogy a gázai válság lezárása után Izrael nehezebben tudja gyakorolni az ellenőrzést az övezet új vezetése felett, amely remélhetőleg a Hamász berkeiből kerül

Putyin: Oroszország Kamala Harrist támogatja…

„Oroszország azt szeretné, ha Kamala Harris nyerné az amerikai elnökválasztást” – mondta egy gazdasági fórumon csütörtökön Vlagyimir Putyin. Arra a kérdésre, hogyan látja most a választást, az orosz elnök a Reuters szerint azt mondta, mivel a korábbi favoritjuk Biden volt, aki pedig azt ajánlotta a támogatóinak, hogy támogassák Harrist, „mi is ezt fogjuk tenni, támogatni fogjuk őt”. Erre Putyin és a moderátor is mosolygott, a közönség pedig tapsolt.

Putyin: Oroszország Kamala Harrist támogatja, mert akinek ilyen ragályos a nevetése, annál biztosan minden rendben van

Harrisről azt mondta: „Olyan kifejezően és ragályosan nevet, hogy ez azt jelenti, hogy minden rendben van vele.” Putyin azzal zárta, hogy reméli, Harris kevesebb szankciót hoz majd Oroszország ellen, mint Donald Trump (aki szerinte rengeteg ilyet vezetett be), és hogy tiszteletben fogják tartani az amerikai nép döntését

Mielőtt Joe Biden visszalépett a versenytől, Putyin a lap szerint az év elején azt mondta, azért részesíti előnyben Bident Trumppal szemben, mert előbbi kiszámíthatóbb. Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva valójában Trump győzelmének örülne, mert kevésbé elkötelezett Ukrajna támogatása mellett a háborúban.

Az oroszok 2016-ban dezinformációs kampányt is folytattak Hillary Clinton népszerűségének csökkentésére. Most is várhatók hasonló kampányok, szerdán az amerikai igazságügyi minisztérium pénzmosás miatt vádat emelt a Russia Today orosz állami műsorszolgáltató két alkalmazottja ellen, mert egy amerikai céget akartak felbérelni, hogy online tartalmakat készítsen az idei választások befolyásolására.

Tényleg nem tartoztatják le Putyint Mongőliában, és a Nemzetközi Büntetőbírőság nem tehet semmit.

A mongol kormány megmondta előre, hogy így lesz, de a Nyugat azért próbál nyomást gyakorolni a mongol vezetésre, hiába. Katonai tiszteletadás volt kedden reggel, és utána tárgyalás a legnagyobb barátságban.

Háborítatlanul zajlik az orosz elnök mongóliai látogatása, a mongol államfő katonai tiszteletadással fogadta Vlagyimir Putyint az érkezését követő reggelen.

Papírforma szerint a mongol hatóságoknak le kellett volna tartóztatniuk őt, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság már másfél éve körözteti azzal a váddal,hogy része van sok ezer ukrán gyerek deportálásában. És bár Mongólia tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, a mongol kormány előre közölte, hogy nem fogja letartóztatni az orosz elnököt Ulánbátorban.

És a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs eszköze ahhoz, hogy szankcionálja a határozatainak ellenszegülő tagállamokat. Nincs végrehajtási mechanizmusa, ami azt jelenti, hogy nincs se infrastruktúrája, se embere ahhoz, hogy végrehajtassa, betartassa mindazt, amit határozatban kimond. Ez a tagállamok vezetésére hárul, és ha nem teszik, annak legfeljebb diplomáciai – és persze az ezekkel járó gazdasági – következményei lehetnek. De a Nyugat ebben az esetben a „felszólításnál” tart, nem adta jelét, hogy komolyan retorzióra készülne Mongóliával szemben.

Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly került ilyen helyzetbe, amikor a BRICS-csoport éves csúcsértekezletére volt hivatalos Dél-Afrikába. Több héten át tartó egyeztetés és diplomáciai manőverek utá végül úgy döntött, hogy nem utazik el Johannesburgba. Az elmúlt hetekben egyébként a brazil és a mexikói elnök is azt mondta, hogy nem tartóztattatják le az orosz elnököt, amennyiben eleget tesz a meghívásuknak.

Az elmúlt hónapokban azonban több jelentős útja is volt Vlagyimir Putyinnak, mind olyan államokba, amelyek fontos partnerei Oroszországnak, de a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nem tagjai. Oroszország számára a szokásos pekingi viziten túl az észak-koreai útja volt a legfontosabb, mert újabb jelentős katonai támogatást szerzett az ukrajnai háborúhoz.

(Euronews)

Korábbi amerikai főparancsnok:Briliáns húzás volt a kurszki behatolás.

Az ukránok augusztusi akciója megváltoztatta az egész háború lendületét – mondta az Euronews State of the Union című műsorában az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka.

Az ukránok kurszki benyomulása fordulópont a háborúban, mondta az Euronewsnak az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka. Ben Hodges nyugalmazott altábornagyot Frankfurtban értük utol.

Ben Hodges: Ez az ellentámadás, amelyet Ukrajna indított Kurszk irányába, szerintem egy briliáns húzás, amely megváltoztatja a konfliktus lendületét. Módosíthatja az elkerülhetetlen orosz győzelemről szóló narratívát is. Túl korai lenne megmondani, hogy meddig akarnak elmenni, illetve ez mekkora hatással van az orosz támadásokra Kelet-Ukrajnában. Ez egy nagyobb hadművelet, egy több területre kiterjedő ukrán erőfeszítés része lehet.

Stefan Grobe, Euronews: Vajon miért maradt el eddig egy erős orosz válaszlépés?

Ben Hodges: Azt hiszem, ez több tényezőnek köszönhető. Először is, az orosz oldalon rivalizálás és gyűlölet van a vezérkar és a titkosszolgálat, az FSZB, valamint a határőrség között. Utóbbi szerv az FSZB ellenőrzése alatt áll. Ezért nincs és soha nem is volt hatékony együttműködés közöttük. Ezt láthattuk a Prigozsin féle lázadás során is. Putyin számára is rossz, hogy ezzel kell foglalkoznia. Talán megpróbálja figyelmen kívül hagyni a kurszki műveletet, átpasszolja az FSZB-nek, hogy kezeljék úgy, mint egy terrorellenes műveletet. Szóval bizonyára megpróbálja elkerülni, hogy foglalkoznia kelljen ezzel a jelentős problémával

Stefan Grobe, Euronews: Kérdés, hogy gyengébb-e az orosz hadsereg, mint gondolnánk?

Ben Hodges: Úgy fogalmaznék, hogy továbbra is túlbecsültük az orosz képességeket. A probléma az, hogy nem érdekli őket, hány katona hal meg. Még mindig rengeteg emberük van, akiket készek akár a biztos halálba küldeni. Ráadásul hatalmas mennyiségű siklóbombájuk és rakétájuk van. Az amerikai és európai kormányok óvatos politikája miatt az ukránok nem képesek megsemmisíteni ezeknek a támadásoknak a bázisait, így Oroszországban még mindig sok a kapacitás.

Stefan Grobe, Euronews: Vajon csak morálisan vagy más módon is segíti-e az ukrán frontzónában harcoló ukrán katonákat a kurszki benyomulás?

Ben Hodges: Szerintem ez összetett. Lélektanilag hatalmas morális támogatást ad. Amikor valaki a védelmet erősíti, és nap mint nap bombázzák, a legtöbb katona valahogy vissza akar vágni. Ha ez elvonja a jelenleg keleten tevékenykedő orosz erőket, az enyhítheti az ukrán erőkre nehezedő nyomást. Csak még nem tudni, mennyire.

 

The Telegraph: zavaros a nyugati katonai hatalom álláspontja, emiatt szükséges volt a kurszki ukrán támadás.

Az Egyesült Királyság álláspontja a Storm Shadow rakéták ukrajnai használatával kapcsolatban továbbra is ellentmondásos. A The Telegraph augusztus 28-i jelentése szerint az ország támogatja a rakéták bevetését mélyen Oroszország területén, de ezt nyilvánosan nem kommunikálja, tartva az Egyesült Államokkal való nézeteltéréstől – számolt be a The Telegraph.

A brit kormány álláspontja körüli zavart fokozták a korábbi tisztviselői nyilatkozatok. Míg a The Times arról számolt be, hogy London engedélyt kért Washingtontól a rakéták oroszországi használatára, a The Telegraph szerint ilyen hivatalos megkeresés nem történt. A helyzetet bonyolítja, hogy a Storm Shadow rakéták használata nem kizárólag brit döntés. A fegyverek amerikai rendszerekkel együtt működnek, így Washington jóváhagyása szükséges. Korábban brit források azt nyilatkozták, hogy három ország – köztük Nagy-Britannia – megállapodására lenne szükség a rakéták oroszországi bevetéséhez.

Ukrajna régóta kéri nyugati partnereitől az engedélyt nagy hatótávolságú rakéták, köztük a Storm Shadow és az amerikai ATACMS oroszországi használatára. A nyugati szövetségesek azonban vonakodnak ettől, az eszkaláció veszélyére hivatkozva. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerint

ha Ukrajna nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal Oroszországon belüli célpontokat tudna eltalálni, akkor a kurszki viselkedés kevésbé szükséges lépés lenne.

Miközben a nyugati partnerek haboznak, Ukrajna saját eszközöket fejleszt. Volodimir Zelenszkij elnök nemrég bejelentette az első ukrán gyártású ballisztikus rakéta sikeres tesztjét, emellett az ország bemutatta új Palianytsia rakétadroidját is.

Azonnali béketárgyalásra szólították fel Zelenszkijt.

Narendra Modi indiai miniszterelnök pénteken Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. A világ legnépesebb országának, egyben egyik atomhatalmának vezetője felszólította Zelenszkijt, mielőbb üljön le béketárgyalásokra Oroszországgal, ebben pedig közvetítőnek ajánlkozott fel. Az ukrán haderő ellentámadást indított Harkiv megyében, folyamatosan tolják ki az oroszokat a megszállt részekről – mondta péntek este az ukrán elnök az ország lakosságához intézett beszédében.

Az oroszok rakétákat lőttek ki a Kígyó-szigetre

Oroszország szombatra virradó éjjel négy H-22-es cirkálórakétát lőtt ki az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri Kígyó-szigetre. Az ukrán közlés arról nem szól, hogy okoztak-e károkat a rakéták.

 

Amerikai professzor: hatalmas stratégiai hibát követett el Ukrajna.

Ukrajna stratégiai hibát követett el a Kurszk elleni offenzívával: értékes emberéleteket és hadianyagot ölnek bele egy olyan hadműveletbe, amely semmiben nem hozza közelebb az ukrajnai vezetés háborús céljainak elérését, főleg nem Ukrajna megszállt területeinek felszabadítását – írja a The Hill hasábjain közzétett véleménycikkében Andrew Latham, a Macalester College nemzetközi tanulmányokat oktató professzora.

Az írás azzal kezdődik, hogy Andrew Latham méltatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki szerinte tehetséges politikus és szónok, mesterien állította maga mellé a globális közvéleményt.

A mostani, Kurszk elleni offenzívát viszont „stratégiai ballépésnek” tartja, ami szerinte fontos erőforrásokat von el a frontvonal legfontosabb szakaszáról és kevés stratégiai haszonnal kecsegtet.

Latham úgy látja, hogy az offenzíva valóban alkalmas volt arra, hogy Ukrajnát ismét pozitív fényben tüntesse fel a nemzetközi médiában, illetve pszichológiai hatása is volt Oroszországra nézve.

Ettől függetlenül úgy látja: érdemesebb lett volna az offenzívát Ukrajnán belülre koncentrálni, ahol egy ilyen hadművelet akár lehetőséget is generált volna a frontvonal áttörésére, de legalább az orosz védvonalak meggyengítésére.

Ukrajna most egy költséges és végeredményében fölösleges műveletben ragadt. A világot lenyűgözi, ami történik, viszont Ukrajna jövőjéért máshol zajlik a küzdelem”

– írja Latham.

Hozzáteszi: ami most történik, a harctéren kevés stratégiai előnyhöz juttatja Ukrajnát, ahhoz pedig, hogy megnyerjék a háborút, gyakorlati és elérhető célokra és nem „hatalmas gesztusokra” van szükség.

Lenyűgöző a bátorságuk és az ellenállásuk, de jó lenne, ha ez stratégiai bölcslátással párosulna. A győzelem nem szimbolikus, ellenállást mutató gesztusokban, hanem a területi felszabadításért folytatott fáradhatatlan harcban rejlik”

– fogalmaz a professzor.

Bár cikkében többször is méltatja Ukrajnát, zárásként Andrew Latham kritizálja a kijevi vezetést azért is, mert szerinte amellett, hogy értelmetlenül nagy kockázatot vállalnak, a mostani eszkaláció nem csupán Ukrajnára, hanem más országokra nézve is veszélyes lehet.

A kurszki ukrán hadművelet siklathatta ki az ukrajnai háború eddigi legnagyobb megállapodását.

A The Washington Post cikke szerint Katarban tárgyalóasztalhoz ültek egymással az orosz és az ukrán diplomaták, hogy az energia- és villamosenergia-infrastruktúrát érintő csapások leállításáról tartsanak megbeszéléseket. A kurszki hadművelet azonban megakasztotta a tanácskozást.

A részleteket ismerő diplomaták szerint a Moszkva és Kijev is delegációt küldött Dohába, ahol a közvetítőként fellépő katariak segítségével elindult egy párbeszéd arról, hogy mindkét fél felfüggeszti az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. A fejlemény különösen jelentős lépést jelentett volna, mivel gyakorlatilag egy részleges tűzszünetet érhettek volna el, amely a későbbiekben támpontot adott volna a további párbeszédhez.

A tárgyalásoknak aztán az vetett véget, hogy ukrán alakulatok váratlanul megtámadták az oroszországi Kurszk megyét, ahol már több mint másfél hete tartanak a harcok.

Oroszország már 2022 őszétől kezdve célba vette az ukrajnai energetikai infrastruktúrát, több alkalommal is rakétákkal mértek csapásokat a létfontosságú létesítményekre. A támadások miatt a kelet-európai országban csökkent az ellátási képesség, gyakoriak lettek az áramkimaradások. Kijev nem hagyta válasz nélkül a Moszkva lépését, drónokkal támadták az olajfinomítókat és tározókat. Az adatok szerint az olajhatalom finomítási képességei mintegy 15 százalékkal csökkentek, amely világszerte megemelte az energiahordozó árát.

A Katarba küldött delegáció tagjai azt remélték, hogy a megbeszélésekkel sikerül majd elérni, hogy a felek képesek lesznek megállapodni, ezzel pedig egy átfogó rendezéshez juthatnak közelebb az orosz-ukrán háborúban. Az elmondások szerint mindkét fél nyitottnak mutatkozott abban, hogy egy korlátozott tűzszünet felé tegyenek lépéseket. Moszkva és Kijev között az elmúlt két és fél évben csak nagyon korlátozottan valósult meg kommunikáció, még az orosz invázió kezdetén ültek tárgyalóasztalhoz. Ezt követően közvetítőkön keresztül sikerült olyan megállapodásokat kötniük, mint például az ukrajnai gabona kereskedelméről szóló kompromisszum.

A beszámoló szerint a párbeszéd viszont megakadt, amint az ukrán csapatok behatoltak oroszországi Kurszk megyébe. Moszkva ezt ugyanis „eszkalációnak” minősítette, ráadásul az elmondások szerint a közvetítő fél sem értesült arról, hogy Kijev mire készül. Ennek ellenére ez még nem jelenti azt, hogy a tárgyalások véget értek volna, mivel az orosz fél csak időt kért a továbbiakhoz. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mekkora esély lett volna a tényleges megállapodásra, bár mindkét fél előzetesen mindkét fél megígérte, hogy a végeredményt mindenki el fogja fogadni. A cikk szerint

Volodimir Zelenszkij a kurszki támadással jóval megemelte a téteket a háborúban.

Hozzátették viszont, hogy Kijevben nem tartották megbízható félnek az oroszokat, mivel az elmúlt hetekben is komoly támadásokat indítottak a megmaradt energetikai infrastruktúra ellen, ráadásul vélhetően Moszkvában is tudták, hogy e tekintetben nagyon szorult helyzetben vannak az ukránok.

Egyetlen esélyünk van arra, hogy átvészeljük ezt a telet, mégpedig az, ha az oroszok nem indítanak újabb támadásokat a hálózat ellen

– mondta egy ukrán tisztviselő, akit tájékoztattak a tárgyalásokról.

Az ukránok többször beszámoltak arról, hogy az oroszországi területek ellen indított támadás célja az volt, hogy egy nagyobb tárgyalást érjenek el Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Az orosz vezető azonban nem mutatkozik erre nyitottnak, ráadásul az is kétséges, hogy az ukrán csapatok képesek lesznek-e hosszútávon megtartani a most elfoglalt területeket.

Az orosz külügy szerint az ukrán támadás nem tudta elvonni a katonákat a frontról

A kijevi vezetés az oroszországi Kurszk megye elleni támadásával nem tudta elérni legfőbb célját, hogy elvonja az orosz hadsereg figyelmét a donyecki régióról, valamint a Harkivot és Szumit is magába foglaló Szlobozsanscsina térségéről – közölte szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Jelenleg a Kurszk megye területére betört ukrán erők az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek határozott viszontválaszával kénytelenek szembesülni

– hangsúlyozta Zaharova.

Az ukrán fegyveres erők Donyeck-medencei kudarcos helyzete miatt a vezetés terrorista támadásra szánta el magát Kurszk megye határ menti térségében. Kijevben nem leplezték, hogy ezzel akarták volna javítani tárgyalási pozíciójukat, amit augusztus nyolcadikán cseppet sem szégyenkezve be is jelentett Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó

– tette hozzá.

Az orosz elnöki szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg alakulatai válogatás nélkül lőnek a menekülő civilekre és a polgári infrastruktúra létesítményeire, „igazi fosztogatókként viselkednek”. „Az elfogott ukrán katonák beismerték: parancsot kaptak, hogy kíméletlenül lőjék agyon helyben az ellenállást tanúsító civileket” – tette hozzá.

Zaharova kiemelte: „ezek a tények, és az, hogy az ukrán erők NATO-s uraik támogatásával támadják Oroszország területét, teljességgel megerősítik az orosz különleges katonai művelet célkitűzéseinek és feladatainak aktualitását, miszerint Ukrajnát demilitarizálni és nácítlanítani kell, és ez teljesülni is fog”.

Az orosz külügyi szóvivő kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a kijevi vezetés kizárólag a Nyugat pénzügyi támogatásától függ, összeomlása pedig „csak idő kérdése”.

Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója minapi jelentésében közölte, hogy az augusztus 6-án elkezdett ukrán benyomulás óta 12 ember vesztette életét, és 121-en megsebesültek, köztük tíz gyerek. Ezenfelül 121 ezer embert kellett evakuáltni a kurszki régióból.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fél a kurszki támadás kezdete óta 2030 katonát, 35 páncélost és 31 páncélozott járművet veszített.

(MTI)

Az Egyesült Államok elveszítenék a harmadik világháborút

Az Egyesült Államok elvesztené a harmadik világháborút, ha konfliktusba kerül egyszerre Oroszországgal, Iránnal és Kínával – derül ki egy amerikai Kongresszus által megrendelt jelentésből, melyet a The Hill szemlézett.

A 132 oldalas jelentést a Nemzetbiztonsági Stratégiai Testület készítette, megállapításuk szerint a világpolitikai helyzet ahhoz hasonlóan veszélyes és törékeny, mint ahogy ez a második világháború kitörése előtt tapasztalható volt.

A riport fő konklúziója, hogy az Egyesült Államok nem áll készen a harmadik világháborúra.

Megállapításuk szerint a fő veszélyfaktor Kína, amely kezdi behozni az Egyesült Államok hadviselő képességeit és egyre inkább eltűnni látszik Washington előnye a Csendes-óceánon. Peking szándékosan és célzottan fejleszti katonai képességeit a térségben, a jelentés szerint pedig – ha az Egyesült Államok nem változtat semmit – Kína kerülhet nyeregbe a régióban.

Megjegyzik: már most is Kína üzemelteti a legnagyobb haditengerészetet és a legnagyobb hadsereget a világon, a számosságot pedig egyre több technológiai fejlesztés is kíséri.

A jelentés szerint Kína önmagában is komoly kockázat Amerikának, viszont sokkal súlyosabb probléma, hogy a Pentagon nem készült fel arra, hogy fő riválisaik: Irán, Oroszország, Észak-Korea, szintén egyre szorosabbra fonják katonai kapcsolatukat és egy ilyen szövetség (főleg, ha összeáll Kínával) képes a bolygó kvázi teljes területén hadat viselni.

A jelentés szerint átfogó haderőfejlesztésre és hadiipar-fejlesztésre van szükség az Egyesült Államokban, illetve az amerikai haderőre vonatkozó költéseket is racionalizálni kell. A testület megállapítása szerint komoly probléma, hogy Amerika védelmi ipari vállalatai túl drágán dolgoznak, illetve, hogy rengeteg pénz meg el olyan fejlesztésekre, melyből végül nem születik életképes katonai felszerelés, képességcsomag. Szintén kritizálja a testület azt, hogy sokan belekeverik a politikát a haderő működésébe, az országos szintű kétpárti széthúzás pedig en bloc gyengíti Amerika védelmi képességeit.

 

Az EU szerint Ukrajna jogos önvédelmi háborút folytat Oroszország területén is.

Ukránok által szétlőtt ház a kurszki Szudzsa városában
Írta: SL

A kurszki ukrán behatolás negyedik napján Zelenszkij ukrán elnök a műveletet azzal indokolta, hogy „Oroszországnak is éreznie kell, mit tett”. Orosz jelentések szerint éjjel nagyszabású ukrán dróntámadás történt a Moszkvától délre fekvő Lipecki régióban.

Az ukrán csapatok kurszki előrenyomulását követően Kijev most először adott lehetséges magyarázatot meglepő katonai műveletére. „Oroszország háborút hozott országunkba, és éreznie kell, mit tett” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben sugárzott esti videoüzenetében.

Az államfő ugyanakkor nem beszélt az ukrán behatolás nyomán orosz területen kedd óta tartó harcokról. Az éjszaka folyamán az orosz ügynökségek nagyszabású ukrán dróntámadásról számoltak be a Moszkvától délre fekvő Lipecki terület ellen. A támadásban hatan megsérültek, és tűz ütött ki egy katonai repülőtéren. Harcokról érkeztek jelentések Belgorod és Brjanszk területein is.

Mint arról beszámoltunk, kedden több száz ukrán katona behatolt a határon át Oroszország területére, harcba bocsátkoztak az orosz erőkkel, és több falut is elfoglaltak. Orosz katonai bloggerek „földi pokolnak” nevezték a helyzetet, és élesen bírálták az orosz katonai vezetést a kialakult helyzet miatt.

Zelenszkij tanácsadója, Mikhajlo Podoljak szerint a Kurszk környéki ukrán támadásra a nemzetközi reakció „abszolút nyugodt, kiegyensúlyozott, objektív” volt, a „nemzetközi jog szellemén” és a „védelmi háború vitelének elvein” alapult. Podoljak előtte a kijevi tévében azt mondta, a harcok célja Ukrajna tárgyalási pozíciójának erősítése.

Az EU kijelentette, hogy Ukrajnának joga van megtámadni az agresszor területét az orosz támadó háború elleni védekezés részeként. Peter Stano, a Bizottság szóvivője csütörtökön újságíróknak elmondta: „Ukrajna a nemzetközi jog alapján jogos védelmi háborút folytat.

Ukrajnának joga van megvédeni magát. És ez a védekezéshez való jog magában foglalja azt is, hogy az ellenséget a saját területén támadja.

 

A Fehér Ház „fel fogja venni a kapcsolatot az ukrán hadsereggel, hogy többet megtudjon a céljaikról” – mondta Karine Jean-Pierre sajtószóvivő, hozzátéve: „Továbbra is arra fogunk összpontosítani, hogy biztosítsuk, rendelkeznek mindazzal, amire szükségük van ahhoz, hogy megvédjék magukat Oroszország agressziójával szemben”.

„Az ukránok elérhetik céljaikat” – mondta Zelenszkij videoüzenetében. Az elnököt a fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tájékoztatta a háborús övezetben kialakult helyzetről, mint mondta, „az eredmények olyanok, amilyenekre az országnak jelenleg szüksége van.” Szirszkij korábban a közösségi oldalakon közzétett egy fotót, amelyen feltehetően a határ menti Szumiban látható, ahonnan az ukrán katonák bevonultak az oroszországi Kurszk térségébe.

Kurszkban negyedik napja tartanak a harcok az orosz és az ukrán katonák között. Orosz katonai bloggerek szerint az ukránok megerősítették egyes állásaikat, többek között a határhoz közeli Szudzsa városában. Jelentések szerint ukrán katonai helikopterek érkeztek a térségbe, hogy ellátmányt szállítsanak és sebesülteket szállítsanak.

A milbloggerek nagyon nehéz helyzetről beszélnek, de számos harci egység megérkezéséről is beszámoltak, egyelőre ellenőrizhetetlen fotókkal és videókkal. Most már aktív ellentámadások is megkezdődtek – állítják. Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök az ukrán csapategységek megsemmisítését jelentette be.

Az orosz hatóságok szerint több ezer ember menekül a határ menti, harcok sújtotta területekről, ahol szükségállapotot hirdettek. Az orosz nemzeti gárda megerősítette az ukrán határtól 60 kilométerre levő kurszki atomerőmű védelmét.

( Euronews )

 

Előkerült a rettegett Wagner-csoport:Nekimennek az ukrán rohamcsapatoknak

Kurszk megyébe irányította a Belaruszban állomásozó Wagner-alakulatokat az orosz hadvezetés – írja több orosz portál.

Orosz lapok arról írnak: a Wagner-zsoldosok az orosz különleges erőkkel, deszantosokkal együtt kaptak parancsot arra, hogy likvidálják a Kurszkba betörő ukrán erőket.

A Wagner-zsoldosok érkezéséről videó is készült, ebben az alakulat parancsnoka trágár és homofób jelzőkkel próbálja motiválni katonáit arra, hogy ne haljanak meg.

Üdv a pokolban. Hamarosan megérkezünk. Szerencsére van nálunk poroltó”

– mondja az egyik Wagner-harcos.

A Wagner csoport 2023-as lázadása után az alakulat nagy része Belaruszba települt át, illetve megtartotta a zsoldosbrigád afrikai érdekeltségének egy részét is. Az ukrajnai hadszíntéren azóta csak nagyon ritkán lehet látni a Wagner csoport harcosait, helyüket más orosz zsoldosbrigádok vették át, melyeket az orosz védelmi minisztérium irányít.

( Portfolio )

Alig 15 év múlva összeomolhat az Atlanti-óceán fontos áramlási rendszere

A 2030-as évek végére összeomolhat az Atlanti-óceán egyik fontos áramlási rendszere, ami az egész bolygó időjárására jelentős hatással lehet – írja egy friss,még lektorálásra váró, szaklapban még nem publikált tanulmány alapján a CNN.

A kutatásban használt modell alapján a szerzők ugyanarra jutottak, mint több hasonló tanulmány az elmúlt években: a felmelegedő és megváltozott sóelosztású óceánvíz az Atlanti-óceáni Meridionális Áramlás Rendszer (AMOC – Atlantic Meridional Overturning Circulation) összeomlását okozhatja. A most kiadott tanulmány alapján ha semmit nem változtatunk, akkor ez 2037 és 2060 között következhet be, de a szerzők szerint valószínűbb, hogy a folyamat már 2050 előtt lezajlik.

Az AMOC kicsit leegyszerűsítve úgy működik, hogy a déli félteke meleg vizét felhurcolja északra. Ez maga alá nyomja a hidegebb, sósabb vizet, ami átáramlik délre, így északon nem lesz túlságosan hideg a víz, és a déli óceánrészt is lehűti. Emellett az élővilág számára fontos tápanyagokat is megforgat.

A modell szerint az összeomlás utáni évtizedekben az északi jégsapkák elkezdenének dél felé nyújtózkodni, és nagyjából 100 év után már Anglia déli partvidékét nyaldosnák. Európa és Észak-Amerika átlaghőmérséklete mélyrepülésbe kezdene, az amazonasi esőerdő évszakai pedig megcserélődnének, így a mostani száraz időszak esőssé válna, és fordítva.

„Néhány évvel ezelőtt még arról vitatkoztunk, hogy ez egyáltalán meg fog-e történni, mint egyfajta alacsony valószínűségű, nagy hatású kockázatról, most pedig sokkal valószínűbbnek tűnik, mint néhány évvel ezelőtt, hogy ez meg fog történni. Az emberek már kezdik pontosabban felmérni, hogy mikor fog bekövetkezni”

– mondta a CNN-nek Stefan Rahmstorf, a Potsdami Egyetem kutatója. Rahmstorf nem vett részt a kutatásban.

Bár az AMOC-kutatás rengeteget fejlődött az elmúlt években, még mindig akadnak nehézségek. A modellek nem nagyon tudják bevonni a számításaikba Grönland olvadó jégpáncélját, amivel nagy mennyiségű édesvíz folyik az óceánba.

Ez megzavarja a modell egyik legfontosabb tényezőjét, az óceán sótartalmát. Rahmstorf szerint a modellek emiatt alá vagy fölé lőhetnek, amikor megpróbálják megjósolni, mikor is következhet be az összeomlás.

(A cikk első verziójában a CNN-t idézve azt írtuk, hogy a tanulmány már átesett a szakmai bírálaton. Azonban a CNN azóta átírta ezt saját cikkében, így mi is javítottuk a szöveget arra, hogy a tanulmány még lektorálásra vár.)

/ Világi Máté írása (Telex) /           Dan által átküldött cikk.