Az amerikai vezetés elszörnyedve fogadta a hírt hat újabb túsz meggyilkolásáról, akik között egy amerikai állampolgár is volt. (Úgy tudni, hogy az izraeli kommandó már csak méterekre volt a fogvatartás helyszínétől, amikor a Hamász neszét vette a közeledésüknek, és azonnal megölte a foglyokat.)

Az Axios hírmagazin jelentése szerint a Biden-Harris elnöki páros hétfőn egyeztetett a Fehér Ház nemzetbiztonsági szakértőivel, és arra jutottak, hogy a Hamásszal való egyezkedésnek egyre homályosabbak a perspektívái, de a békés megoldás reményét még nem adják fel.

A gyilkosságok és a terrorszervezet megújuló és apránként adagolt váratlan követelései viszont megkövetelik a stratégia újragondolását. Ez azt is jelenti, hogy a gázai válságnak az elnökváltásig már aligha lesz békés megoldása. A helyzetet nehezíti, hogy Iszmáil Hanije politikai vezető megölése óta a Hamász már nem tud felhatalmazással bíró képviselőket bevetni a katari egyeztetésekbe, hanem jórészt távirati úton jelenti be megújult igényeit.

A gázai Hamász rejtekhelyek egyikének átvizsgálásakor az izraeli hírszerzők egy adattárolót találtak, amelyben egy áprilisi parancsban Jahja Sinwar gázai parancsnok leírja a szervezet további tárgyalási stratégiáját.

Jelenleg úgy fest, hogy a Hamász ezt az irányvonalat követi, és a doktrína semmilyen utalást nem tartalmaz az egyezkedés sikeres befejezésére. Nem szerepel az iratban a helyi palesztin lakosság gyötrelmeinek enyhítése, miként az sem, hogy maga a Hamász többezer gázai civilt ölt meg. Van a szövegben egy utalás a növekvő polgári elégedetlenségre, de a parancsnok ezt kezelhetőnek és izolálhatónak tartja.

A doktrína főbb pontjai szerint:

• mindent meg kell tenni a katonai megerősödés és újjászerveződés érdekében, (ami egyben a jelenlegi katonai vereséget ismeri el),
• növelni kell a túszok családjaira gyakorolt lélektani ​​nyomást,
• az izraeli politikai és katonai mechanizmust „ki kell meríteni”, és nemzetközi nyomást kell gyakorolni a zsidó államra. Azt a globális képet kell kelteni, hogyIzrael az egyedüli felelőse a tárgyalások sikertelenségének. „Egyértelművé kell tenni a médiának, hogy Hamász beleegyezett a feltételekbe, de az alku Izrael „makacssága” miatt meghiúsult. (Való igaz, hogy a nyár során a szervezet többször is egyetértését kommunikálta, hogy Izraelt engedényekre kényszerítse, majd váratlanul kitáncolt a vállalásokból.)
• a tárgyalásokat úgy kell folytatni, hogy minél hosszabb időt vegyenek igénybe. Eközben meg kell erősíteni az arab katonai pozíciókat Izrael északi és keleti peremén, azaz Libanonban és Szíriában. Ez azt a cél szolgálná, hogy a gázai válság lezárása után Izrael nehezebben tudja gyakorolni az ellenőrzést az övezet új vezetése felett, amely remélhetőleg a Hamász berkeiből kerül

Háborítatlanul zajlik az orosz elnök mongóliai látogatása, a mongol államfő katonai tiszteletadással fogadta Vlagyimir Putyint az érkezését követő reggelen.

Papírforma szerint a mongol hatóságoknak le kellett volna tartóztatniuk őt, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság már másfél éve körözteti azzal a váddal,hogy része van sok ezer ukrán gyerek deportálásában. És bár Mongólia tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, a mongol kormány előre közölte, hogy nem fogja letartóztatni az orosz elnököt Ulánbátorban.

És a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs eszköze ahhoz, hogy szankcionálja a határozatainak ellenszegülő tagállamokat. Nincs végrehajtási mechanizmusa, ami azt jelenti, hogy nincs se infrastruktúrája, se embere ahhoz, hogy végrehajtassa, betartassa mindazt, amit határozatban kimond. Ez a tagállamok vezetésére hárul, és ha nem teszik, annak legfeljebb diplomáciai – és persze az ezekkel járó gazdasági – következményei lehetnek. De a Nyugat ebben az esetben a „felszólításnál” tart, nem adta jelét, hogy komolyan retorzióra készülne Mongóliával szemben.

Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly került ilyen helyzetbe, amikor a BRICS-csoport éves csúcsértekezletére volt hivatalos Dél-Afrikába. Több héten át tartó egyeztetés és diplomáciai manőverek utá végül úgy döntött, hogy nem utazik el Johannesburgba. Az elmúlt hetekben egyébként a brazil és a mexikói elnök is azt mondta, hogy nem tartóztattatják le az orosz elnököt, amennyiben eleget tesz a meghívásuknak.

Az elmúlt hónapokban azonban több jelentős útja is volt Vlagyimir Putyinnak, mind olyan államokba, amelyek fontos partnerei Oroszországnak, de a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nem tagjai. Oroszország számára a szokásos pekingi viziten túl az észak-koreai útja volt a legfontosabb, mert újabb jelentős katonai támogatást szerzett az ukrajnai háborúhoz.

Az ukrán csapatok kurszki előrenyomulását követően Kijev most először adott lehetséges magyarázatot meglepő katonai műveletére. „Oroszország háborút hozott országunkba, és éreznie kell, mit tett” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben sugárzott esti videoüzenetében.

Az államfő ugyanakkor nem beszélt az ukrán behatolás nyomán orosz területen kedd óta tartó harcokról. Az éjszaka folyamán az orosz ügynökségek nagyszabású ukrán dróntámadásról számoltak be a Moszkvától délre fekvő Lipecki terület ellen. A támadásban hatan megsérültek, és tűz ütött ki egy katonai repülőtéren. Harcokról érkeztek jelentések Belgorod és Brjanszk területein is.

Mint arról beszámoltunk, kedden több száz ukrán katona behatolt a határon át Oroszország területére, harcba bocsátkoztak az orosz erőkkel, és több falut is elfoglaltak. Orosz katonai bloggerek „földi pokolnak” nevezték a helyzetet, és élesen bírálták az orosz katonai vezetést a kialakult helyzet miatt.

Zelenszkij tanácsadója, Mikhajlo Podoljak szerint a Kurszk környéki ukrán támadásra a nemzetközi reakció „abszolút nyugodt, kiegyensúlyozott, objektív” volt, a „nemzetközi jog szellemén” és a „védelmi háború vitelének elvein” alapult. Podoljak előtte a kijevi tévében azt mondta, a harcok célja Ukrajna tárgyalási pozíciójának erősítése.

Az EU kijelentette, hogy Ukrajnának joga van megtámadni az agresszor területét az orosz támadó háború elleni védekezés részeként. Peter Stano, a Bizottság szóvivője csütörtökön újságíróknak elmondta: „Ukrajna a nemzetközi jog alapján jogos védelmi háborút folytat.

A Fehér Ház „fel fogja venni a kapcsolatot az ukrán hadsereggel, hogy többet megtudjon a céljaikról” – mondta Karine Jean-Pierre sajtószóvivő, hozzátéve: „Továbbra is arra fogunk összpontosítani, hogy biztosítsuk, rendelkeznek mindazzal, amire szükségük van ahhoz, hogy megvédjék magukat Oroszország agressziójával szemben”.

„Az ukránok elérhetik céljaikat” – mondta Zelenszkij videoüzenetében. Az elnököt a fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tájékoztatta a háborús övezetben kialakult helyzetről, mint mondta, „az eredmények olyanok, amilyenekre az országnak jelenleg szüksége van.” Szirszkij korábban a közösségi oldalakon közzétett egy fotót, amelyen feltehetően a határ menti Szumiban látható, ahonnan az ukrán katonák bevonultak az oroszországi Kurszk térségébe.

Kurszkban negyedik napja tartanak a harcok az orosz és az ukrán katonák között. Orosz katonai bloggerek szerint az ukránok megerősítették egyes állásaikat, többek között a határhoz közeli Szudzsa városában. Jelentések szerint ukrán katonai helikopterek érkeztek a térségbe, hogy ellátmányt szállítsanak és sebesülteket szállítsanak.

A milbloggerek nagyon nehéz helyzetről beszélnek, de számos harci egység megérkezéséről is beszámoltak, egyelőre ellenőrizhetetlen fotókkal és videókkal. Most már aktív ellentámadások is megkezdődtek – állítják. Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök az ukrán csapategységek megsemmisítését jelentette be.

Az orosz hatóságok szerint több ezer ember menekül a határ menti, harcok sújtotta területekről, ahol szükségállapotot hirdettek. Az orosz nemzeti gárda megerősítette az ukrán határtól 60 kilométerre levő kurszki atomerőmű védelmét.

Az orosz elnök már júniusban figyelmeztette a nyugati hatalmakat, hogy újabb középhatósugarú rakéták telepítése európai NATO-országok területére hasonló orosz válaszlépést fog kiváltani. Ezt a fenyegetést most nyomatékosította.

Washington terve szerint – elrettentésként – 2026-tól rendszeres időközönként megkezdik a hagyományos nagy hatótávolságú fegyverek, köztük a Tomahawk cirkálórakéták és a „fejlesztett hiperszonikus fegyverek” állomásoztatását Németországban.

Putyin szerint ezek a fegyverek körülbelül 10 perc alatt elérhetik a fontos orosz állami és védelmi infrastruktúrát.

„Ha az Egyesült Államok végrehajtja ezeket a terveket, felmentve érezzük magunkat a korábbi egyoldalú moratórium alól a közepes és rövidebb hatótávolságú csapásmérő fegyverek bevetésére, beleértve haditengerészetünk part menti csapatai képességeinek növelését” –mondta Putyin Szentpéterváron, az orosz haditengerészet napjának ünnepén, Andrej Belouszov új védelmi miniszterrel az oldalán.

Az Egyesült Államok 2019-ben kilépett az Oroszországgal kötött, közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből (1987), miután azzal vádolta Moszkvát, hogy nem tartja be a megállapodást. Putyin akkor azt mondta, hogy Washington kilépése „mindenki számára alapvető kockázatokat jelent”.

A német védelmi miniszter úgy jellemezte az Egyesült Államok új terveit, hogy azokat a kalinyingrádi exklávéba telepített Iskander ballisztikus rakéták váltották ki. „Amit az Egyesült Államok tervez Németországban 2026-tól, az nem más, mint válasz Oroszország egyoldalú fenyegetésére” – mondta Boris Pistorius, kiemelve annak veszélyességét, hogy a kalinyigfrádi terület két NATO állam közé ékelve, Európa legkényesebb régiójában helyezkedik el.

A Tomahawk robotrepülők mellett Typhon közepes hatótávolságú rakétarendszerek is átkerülnek az USA-ból Dániába és a Fülöp-szigetekre. Putyin szerint ez a helyzet a hidegháborúra emlékeztet.

Ezzel egyidőben Kína is figyelmeztetést küldött Manila címére az üggyel kapcsolatban, figyelmeztetve a regionális „fegyverkezési verseny” fokozott veszélyeire.

Koronavírussal fertőződött meg Joe Biden; az elnök lemondta szerdai kampányprogramját.

A Fehér Ház közleménye szerint az elnök be van oltva, és az ismétlővakcinát is megkapta, ezért tünetei enyhék, de hazautazik Delaware állambeli otthonába, ahol karanténba vonul.

Ez alatt az idő alatt is ellátja hivatali teendőit, a Fehér Ház pedig rendszeres tájékoztatást ad az elnök állapotáról – közölte elnöki hivatal szóvivője.

Kevin O’Connor, az elnök orvosa arról számolt be, hogy Joe Biden szerdán a többi között általános rossz közérzetre, valamint köhögésre és felső légúti tünetekre panaszkodott, ami után elvégezték a tesztet. Hozzátette, hogy megkezdték a gyógyszeres kezelést is.

Ha valami probléma lenne

Joe Biden Nevada állambeli kampányútját szakította meg miután a Covid-19 tesztje pozitív lett. Az újraválasztásáért induló elnök helyi idő szerint szerda délután a latin-amerikai származásúak fontos szervezete, az Unidos gyűlésén tartott volna beszédet Las Vegasban. Az eseményt lemondták.

Előzőleg a BET News riportere azt kérdezte Bidentől, hajlandó-e a balul elsült tévévita után visszalépni az elnökjelöltségtől. Erre így felelt:

„Ha lenne valami egészségügyi problémám, ha valaki, ha az orvosok hozzám jönnének és azt mondanák, hogy ez és az a probléma van.” Ez az első alkalom, hogy a 81 éves elnök legalább mérlegelte a visszalépését. Másfél hete még azt mondta, hogy csak a mindenható győzheti meg ilyesmiről.

A nyilatkozatot az is indokolhatta, hogy egyre több prominens demokrata politikus – köztük eddig húsz kongresszusi képviselő – gyakorol nyomás az elnökre ez ügyben.

Legutóbb a novemberben szenátusi székért induló Adam Schiff befolyásos kongresszusi képviselő kérte Bident az elnökjelöltségtől való visszalépésre. A kaliforniai politikus közleményt adott ki, amelyben kétségeit hangoztatta afelől, hogy Joe Biden képes-e legyőzni Donald Trumpot novemberben.

Csökken Biden támogatottsága a párt vezetésén belül is. A szenátus demokrata többségű vezetője, Chuck Schumer még egy szombati megbeszélésen azt javasolta Bidennek, hogy fejezze be újraválasztási kampányát. Schumer azt mondta a 81 éves elnöknek, hogy az országnak és a Demokrata Pártnak is jobb lenne, ha nem indulna újra – jelentette az ABC News amerikai televízió.

A demokraták kétharmada visszaléptetné

Szerdán pedig Schumer és a képviselőházban kisebbségben politizáló demokratákat vezető Hakeem Jeffries képviselő is azt javasolták, hogy a Biden elnökjelöltsége körül felmerült kérdések miatt halasszák el a jelölést véglegesítendő elnökjelölő konvenciót. Ezt az eredeti tervek szerint augusztus 19-22. között tartanák Chicagóban

A Demokrata Párton belül több forrás is azt mondta a CNN-nek, hogy a Bidennel folytatott megbeszélések hangneme kezd megváltozni, ahogy egyre több demokrata szorgalmazza, hogy lépjen vissza. „Kezd fogékony lenni a javaslatra. Nem olyan dacos, mint nyilvánosan” – mondta a CNN-nek egy demokrata tanácsadó. Hírek szerint Biden visszalépése esetén azt szeretné, ha alelnöke, Kamala Harris lenne a demokraták elnökjelöltje.

Egy friss felmérés szerint egyébként most már az amerikai demokraták csaknem kétharmada – főleg a fiatalok – támogatja, hogy Joe Biden visszalépjen a Fehér Házért folytatott küzdelemből. Az AP-Norc-Center felmérésének eredményei egyértelműen cáfolják Biden korábbi kijelentését, hogy az „átlag demokraták” továbbra is támogatják őt, annak ellenére, hogy rosszul szerepelt a Donald Trumppal folytatott televíziós vitában.

A felmérésből kiderült az is, hogy a demokrata választóknak csak mintegy 30 százaléka volt optimista a tekintetben , hogy a 81 éves elnök mentálisan képes hatékonyan dolgozni.

Magyarország és Oroszország azon dolgozik, hogy újraindítsák a Lukoil kőolajszállításait, miután Ukrajna szigorúbb szankciókat léptetett életbe a vállalat ellen, és blokkolja az orosz olaj eljutását Magyarországra – írja a Bloomberg.

Ukrajna a múlt hónapban szigorította az orosz olajkonzorcium elleni szankciókat, amelyek gyakorlatilag megtiltják a cégnek, hogy Ukrajnát tranzitországként használja termékei szállítására – emlékeztet a lap.

A Mol Nyrt. magyar energetikai társaság és az orosz olajcég dolgozik a megoldáson – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter kedden késő este, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott az ENSZ New York-i ülésén.

A Lukoil egyike azoknak az orosz cégnek, amelyek a Barátság kőolajvezeték déli, ukrajnai szakaszán keresztül szállítanak olajat Magyarországra az iparági adatok szerint. A Mol jelenleg nyersolajának kétharmadát az orosz szállításokból fedezi, de becslések szerint 2025-től képes lesz teljes mértékben helyettesíteni azokat – közölte a Fitch Ratings az év elején.

Magyarország Moszkva ukrajnai inváziója után még szorosabbra is fűzte energetikai kapcsolatait Oroszországgal, és több megállapodást is aláírt a földgázszállítások növeléséről, miután Orbán Viktor miniszterelnök mentességet kapott az Európai Unió energetikai szankciói alól.

Oroszország továbbra is csak azokkal a feltételekkel kész békét kötni, hogy megtarthatja a bekebelezett ukrajnai régiókat, semleges státuszba kényszeríti és lefegyverzi Ukrajnát, valamint követeli az ország „nácítlanítását”. Ezek a követelések szöges és kibékíthetetlen ellentétben állnak a Svájcban hétvégén rendezett békekonferencia álláspontjával.

Ukrajna és a Nyugat szilárd álláspontja az ország területi integritása, vagyis a megszállt területek visszaadása. Ugyancsak teljesíthetetlen Ukrajna demilitarizálása és jövőbeni státuszának befagyasztása. A negyedik pontot (a nácitlanítást) pedig Kijev nem is tudja értelmezni, és nézete szerint Oroszországnak legalább annyi tennivalója lenne a szélsőségek felszámolásában, mint neki.

Mekkora az orosz részvétel jelenleg?

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a televízióban közölte, hogy „különleges katonai műveletünk övezetében csaknem 700 ezren vannak” – mondta Putyin az offenzíva kitüntetett résztvevőivel tartott televíziós fórumon, amely a Hősök Ideje nevet viseli.

Az elnök tavaly decemberi sajtótájékoztatóján még csak 617 ezer főről beszélt, akik közül 244 ezer volt a mozgósított. A csapatlétszámra vonatkozó legfrissebb adat azután született, hogy Oroszország májusban jelentős szárazföldi támadást indított Ukrajna északkeleti Harkiv régiójában. Az offenzíva azóta leginkább toporog, és Kijev abban reménykedik, hogy egy újabb nagy támadást már ki tud védeni az időközben megérkező nyugati vadászbombázókkal.

Moszkva ritkán beszél a háború során elszenvedett veszteségeiről, és ez most is elmaradt. A legfrissebb hivatalos adat a Kreml részéről lassan már kétéves, amikor 2022 szeptemberében jelentették, hogy 5,937 katona vesztette életét a harcokban.

Hány orosz veszett oda a háborúban?

Ugyanakkor a nyugati hírszerző szolgálatok számos független elemzésre és értékelésre építve úgy tartják, hogy az orosz halálesetek száma több tízezerre tehető. A BBC orosz szolgálata és a független Mediazona hírportál összesítése szerint ötvenezernél több orosz katona halt meg Ukrajnában az invázió kezdete óta.

A két ügynökség nyílt forráskódú információkkal, köztük hivatalos nyilatkozatokkal, újságbeli gyászjelentésekkel és közösségi médiában megjelent bejegyzésekkel ellenőrzi az elesett orosz katonák számát.

Maga Kijev 400 ezer fölé teszi az orosz veszteségeket, melyekbe nem csak a halottak, de a frontról végleg kiesett sebesültek, a hadifoglyok, az eltűntek és a dezertálók is beletartoznak.

Az orosz halottak száma 2023-ban, a harcok második évében 27,300-ra tehető, de ez magasabb is lehet, mert az összesítésben nem szerepelnek a megszállt donyecki és luhanszki területek orosz milíciái.

Nagyok a veszteségek a börtönökből toborzott rabok körében is, akiknek számát a független vizsgálatok 9,000 főre teszik. A Wagner-zsoldoscsoport által korábban beszervezett elítéltek átlagosan három hónapig éltek a frontvonalon, és ez a vészes szám két hónapra romlott, amikor a Prigozsin-lázadást követően a védelmi minisztérium vette át a börtöntoborzást.

A Mediazona szerint a 2022 szeptemberi mozgósítási kampányban behívottak közül legalább hatezren haltak meg. Aránytalanul magas a fronton tartózkodó parancsnoki állomány létszáma. Az ügynökségek által azonosított 50,000 katona között 3,300 a tiszt, és 390 fő alezredesi vagy magasabb rendfokozatban van. Körükben is magasak a veszteségek. Emellett rendszeres a körükben végzett tisztogatás, leváltás vagy lefokozás.

Oroszország létszámfölénye nyomasztó az ukrajnai háborúban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy Ukrajnának súlyos problémái vannak a humán  túlerőben lévő orosz hadsereggel szemben. Kijev nemrég csökkentette a férfiak hadkötelezettségének korhatárát, és szigorította a büntetését azoknak, akik elkerülik a behívást.

„Fel kell szerelnünk a tartalékokat, és sok dandár kiüresedve áll” – mondta Zelenszkij májusban. Az ukrán elnök februári közlése szerint országa 31 ezer katonát vesztett a háború első két évében.

Ukrajna további stratégiai hátránya, hogy az ellenséges csapások folyamatosan rombolják az ország gazdasági és energetikai rendszereit, miközben Moszkva a maximumra pörgeti fel a hadigazdaságot, amivel lélektani sikert arat az orosz lakosság nagyobb részében.

Az új védelmi miniszternek kiszemelt Andrej Belouvszkij közgazdász olyan pénzügyi struktúrákat épít ki, amelyek a háborús aktivitást akár évekig képesek szolgálni. Az idei védelmi kiadásokkal Oroszország jelenleg GDP-arányosan a legtöbbet költi a világon katonai célokra a jövedelmeket.

( EURONEWS )

Ötödik ciklusának kezdete óta az orosz elnök többedszerre hozza szóba a NATO illetve Oroszország közvetlen konfliktusának lehetőségét. Szerdai nyilatkozatában ezt megszínezte egy új elképzeléssel, mely szerint fegyverekkel segítenék azokat az államokat, amelyek ellenségesek Ukrajna egyes barátaival vagy beszállítóival.

Első látásra Putyin az orosz-ukrán ellentétet egy nemzetközi konfliktushálózattá bővítené, amely az utolsó lépés lenne egy valóban világháborús helyzet előtt.

Most éppen Németország a rosszfiú

A megjegyzés – amelyet Putyin egy ritka, külföldi hírügynökségekkel tartott sajtótájékoztatón fogalmazott meg – azután hangzott el, hogy több nyugati ország, köztük az Egyesült Államok zöld utat adott Ukrajnának, hogy Oroszországon belüli célpontokat csapjon le. Moszkva súlyos számítási tévedésnek nevezte.

Az orosz vezető kiemelte Németországot, mondván, hogy amikor az első, németek által szállított tankok megjelentek Ukrajna földjén, az – a második világháború öröksége miatt – erkölcsi és etikai sokkot váltott ki Oroszországban.

A német hatóságokra hivatkozva azt mondta, hogy több rakéta lesz, amely orosz területen célokat fog eltalálni, az végérvényesen tönkreteszi az orosz-német kapcsolatokat.

Az elnök szavai szerint Moszkva annak a lehetőségét vizsgálja, hogy ha valaki Oroszországot elérő hatású fegyverrel látja el Ukrajnát és ezzel gondokat okoz, akkor „miért ne lenne jogunk arra, hogy hasonló szintű fegyverzetet juttassunk azokba a világrégiókba, ahonnan csapást lehet mérni az Oroszország ellen fellépő országokra?”

A válasz aszimetrikus lesz – mondta az újságíróknak az elnök. „Ha valaki fegyvert szállít egy háborús övezetbe, akkor el kell gondolkodnia a következményeken is” – tette hozzá. Különösen, ha a szállítók nem csak exportálják a fegyvereket, de karbantartják és kezelik is azokat.

Az elnök szavait logikailag értelmezve ki kell teríteni az egész világtérképet

Első hallásra nehéz értelmezni, hogy mely országokra vonatkozhatna a katonai támogatás, és ki ellen.

Mivel a NATO európai szárnya rendkívül tömör és szinte támadhatatlan egységet alkot, hirtelen nem látni olyan jelentős erőt, amelyik Oroszország kedvéért és Ukrajna kárára közvetlen csapást indíthatna.

Az okfejtés viszont tartalmazza azt a lehetőséget, hogy például erősebb fegyverzettel lássák el a jemeni lázadókat, hogy a hútik csapásokat mérhessenek a Vörös-tenger övezetében állomásozó amerikai, brit vagy uniós hadihajókra, például a Hessen fregattra vagy az USS Eisenhower hordozóra.

Ugyanígy juthatnának korszerű fegyverzethez azok az afrikai terrorcsapatok, amelyek a régióban állomásozó amerikai vagy francia egységekre sújthatnának le.

A logikába belefér Észak-Korea felfegyverzése, hogy rátámadhasson Japánra és/vagy Dél-Koreára, amelyek szintén Ukrajna barátai.

Hivatalos kormányzati kommentárok erre a bejelentésre még nem érkeztek a világból, de amint ismertek lesznek, azokat közöljük.

Nem Oroszország az agresszor – mondja Putyin

Az elnök újra elmondta, hogy nem országa kezdte a háborút, ehelyett a 2014-es nyugatbarát kijevi forradalmat okolta. „Mindenki azt gondolja, hogy Oroszország indította el a háborút Ukrajnában. Szeretném hangsúlyozni, hogy Nyugaton, Európában senki sem akar emlékezni arra, hogyan kezdődött ez a tragédia”.

Az elnök nem volt hajlandó megadni Oroszország harctéri veszteségeit a több mint két éve tartó konfliktusban, csupán annyit mondott, hogy Ukrajna veszteségei ötször magasabbak. „Ha a pótolhatatlan veszteségekről beszélünk, az arány egy az öthöz” – mondta. (Ebből ki lehetne számítani az orosz veszteségeket, de az elnök az ukrán adatokat sem adta meg. A nyugati katonai elemzők 300,000-re teszik az orosz halottak, a hadifoglyok, a gyógyíthatatlan sebesültek és a dezertőrök eddigi számát.)

A vasárnap kora reggel megkezdett ukrán csapások középpontjában a nehéz orosz tüzérségi rendszerek, csapatösszevonások és legalább egy nagyobb híd állt – írja a Kyiv Post. Ukrajna tucatnyi nagy hatótávolságú rakétát lőtt át a határon.

Orosz tisztviselők megerősítették a támadásokat. Az orosz lapok a használt fegyvereket M42-es rakétákként azonosították, amelyeket lánctalpas M270 rakétavetőkkel és teherautókra szerelhető HIMARS rakétavetőkkel lőttek ki. Állításuk szerint az ukrán erők a 122 mm-es M42-es rakéták közül néhányat kazettás bombákkal szereltek fel.

Mindkét rendszert és lőszereiket az Egyesült Államokban gyártják. Joe Biden amerikai elnök pénteken jelentette be, hogy engedélyezi Kijevnek a nagy teljesítményű fegyverek használatát oroszországi célpontok ellen, a Forbes megfogalmatzása szerint „eltörölve egy vörös vonalat”

A határon átnyúló csapásokat az ukrán hadsereg is megerősítette, és hogy katonai célpontokat értek találatok, de nem közölt részleteket. A Kreml által ellenőrzött lapok ugyanakkor azt állították, hogy az ukrán támadások célpontjai civil lakások és vállalkozások voltak, és hogy a legtöbb rakétát sikerült lelőniük.

Az ukrán hadsereg régóta panaszkodik arra, írja a kijevi lap, hogy az orosz csapások tervezői kikerülik az ukrán ellentámadásokat azzal, hogy büntetlenül az ukrán határig vezetik az Iszkander-2 rendszereket, és fél tonna robbanóanyagot tartalmazó nehéz rakétákat lőnek át a határon túli ukrán városokra. Az atomfegyverrel is rendelkező rendszer a háború kezdete óta kiemelt célpontot jelentett Kijev számára.