Hamis logika a tudomány tagadása mögött
Akik tagadják a COVID-19 okozta veszélyt, azok szembe helyezkednek a globális klímaváltozással és az evolúcióval is.
Az egyetemen megismertem a sok millió logika megtévesztést, ami átjárja világunkat. A valós logika meglehetősen restriktív. Ha autó, akkor kerekei vannak. Ez egy autó, tehát vannak kerekei.
A tudományban a legbosszantóbb a következő okoskodás: Ha autó, akkor kerekei vannak. Végzek egy kísérletet, ahol kiderül, hogy vannak kerekei. Következésképpen ez egy autó. Sajnos logikailag ez helytelen. Számtalan dolog létezhet, aminek vannak kerekei. A tudósok ezt a hibát állandóan elkövetik. Karl Popper ezért előállt azzal, hogy egy elmélet helyességét nem lehet bizonyítani, mert vizsgálni kellene minden lehetséges körülmény között, amik nyilvánvalóan képtelenség. Azonban egyetlen ellenpélda bizonyíthatja, hogy az elmélet hamis.
Míg Popper elmélete mélységesen ellentmondó volt, sok tudóst vonzott az egyértelműsége és (látszólagos) logikai szigora miatt. Azonban itt is van egy logikai hiba. Kísérletem olyan okok miatt is meghiúsulhatott, amelyeknek semmi közük az elmélethez. Az én kísérleti beállításom például lehet, hogy nem volt kellően érzékeny a megjósolt hatás észleléséhez. Ennek a problémának nincs logikai megoldása, de a tudósok leginkább a konzisztencia révén küzdenek meg vele (az a kérdés, hogy melyik magyarázat felel meg leginkább a különféle forrásokból származó bizonyítékoknak), vagy a legjobb magyarázatra való következtetés (egy problémát többféle szemszögből néznek meg, és megnézik, melyik magyarázatot látják). tarts ki a legjobban). Mindez azt jelenti, hogy a logikai tévedések mindenhol megtalálhatók, és nem mindig könnyen cáfolhatók. Az igazság, legalábbis a tudományban, nem magától értetődő. És ez segít megmagyarázni, hogy a tudománytagadás miért könnyen generálható és miért nehéz megölni. Ma egy olyan világban élünk, ahol a tudomány tagadása – az éghajlatváltozástól a COVID-19-ig mindenről – burjánzik, és mindenféle tévedésről tájékoztat. John Cook, a George Mason Egyetem munkatársa például elvégezte az éghajlatváltozás tagadásával kapcsolatos logikai tévedések és torzulások elemzését, amelyek magukban foglalják a következtetések levonását, a cseresznyeszedést, a lehetetlen elvárások felkeltését, a hamis szakértőkre való támaszkodást, az összeesküvés-elméletek bátorítását és a tudósok motivációjának megkérdőjelezését. De van egy meta-tévedés – ha úgy tetszik, egy tévhit –, amely motiválja ezeket a sajátos tévedéseket. Ez azt is megmagyarázza, hogy miért kérdőjelezik meg olyan sokan azok közül, akik elutasítják az antropogén éghajlatváltozás tudományos bizonyítékait, a COVID-19-hez kapcsolódó bizonyítékokat. Tekintettel arra, hogy mennyire elterjedt, figyelemre méltó, hogy a filozófusok nem adtak neki formális nevet. De azt hiszem, tekinthetjük a szociológusok által implicit tagadásnak nevezett változataként. Az implikatív tagadást úgy értelmezem, hogy ez a következő: Ha P, akkor Q. De nem szeretem a Q-t! Ezért P-nek rossznak kell lennie. Ez az a logika (vagy logikátlanság), amely a legtöbb tudományos elutasítás hátterében áll. Klímaváltozás: Elutasítom azt a felvetést, hogy a „piac varázsa” megbukott, és állami beavatkozásra van szükség a piaci kudarc orvoslásához. Evolúciós elmélet: Engem sért az a felvetés, hogy az élet véletlenszerű és értelmetlen, és hogy nincs Isten. COVID-19: Haragszom arra, hogy otthon maradok, elveszítem a jövedelmet, vagy ha a kormány megmondja, mit tegyek. Sok esetben ezek a kifogások félreértéseken alapulnak; Az evolúciós elmélet nem bizonyítja Isten nemlétét. Más esetekben a következmények elég valósak. Az éghajlatváltozás piaci kudarc, amelynek megoldása érdekében kormányzati lépéseket kell tenni. A széles körben elterjedt tesztelési és kontakt nyomkövetési rendszer hiányában nem volt ismert módszer a SARS-CoV-2 terjedésének lassítására az Egyesült Államokban anélkül, hogy a legtöbbünk otthon maradna. A COVID-19 megmutatta, milyen veszélyes az implicit tagadás tévedése. Amikor elutasítjuk a bizonyítékokat, mert nem tetszik, amit jelentenek, akkor kockáztatjuk magunkat. Az Egyesült Államok gyorsabban cselekedhetett volna a COVID-19 visszaszorítása érdekében. Ha így lett volna, életeket és munkahelyeket is megmentettünk volna. De a tényeknek van egy kényelmetlen szokásuk, hogy útjába álljanak vágyainknak. Előbb-utóbb a tagadás a valóság szikláira zuhan. A kérdés csak az, hogy lezuhan-e azelőtt vagy az után, hogy kitérünk az útból.
„”Akik tagadják a COVID-19 okozta veszélyt, azok szembe
helyezkednek a globális klímaváltozással és az evolúcióval is.””
=LOGIKAI BUKFENC. — S ha már a logikára terlódött s sor,
akár ki is követte el ezt cikket, egyébkén nehezményezem,
ujabban nem található a közölt cikkek eredete és azt sem
lehet tudni ki hozta az olvasók „”asztalára”” — Egyébként
a cikk bevezetésében olvasható meghatározás, elnevezés,
aminek idézével kezdtem a véleményemet, illogikus mert
egyikből sem következik a másik kettő !!! — Bármelyiket
el lehet fogadni vagy tagadni föggetlenül a másik kettőtől.
az viszont már meglehettősen ambivalens gondolkodásra
vall, ha az egyén tudományos eredményeket elfogadja és
vallja, ugynakkor foggal körömmel ragaszkodik a vallási
hiedelmeihez. — „”Hála istennek”” volt szerencsém
Tibor bá’ távozása után szert tenni négy darab könyvére,
többek között a MI VOLT ELŐBB, ISTEN VAGY AZ
ŐSROBBANÁS ? címűre, melyben széles tömegeknél
szinte kézzel fogható a logikus gondolkozás hiánya.
Minél húsbavágóbb valami, annál kevesebb ember képes objektíven kezelni.
„Istenségnek látszó csalfa, vak remény.”
Szerintem ez az első mondat, hogy „Akik tagadják a COVID-19 okozta veszélyt, azok szembe helyezkednek a globális klímaváltozással és az evolúcióval is.” – nem logikai következtetés, hanem megfigyelés, hogy általában így van. Nyilván van kivétel, de valószínűleg tényleg van egy erős korreláció.
Az ok pedig szerintem nem elsősorban a logikus gondolkodás hiánya, hanem a mainstream-be vetett bizalom hiánya. Ami azt gondolom, általában véve jogos, még ha nem is minden konkrét esetben állja meg a helyét.
3.
A mainstream is előfordul, hogy téved vagy gyakrabban csúsztat , de egész tűrhető a megbízhatósága.
Mondjuk 10 eset közül 9 – ben igaza van.
Nekem ez a tapasztalatom.
Pont az evolúció „bizonyításához” van szükség a legmanipulatívabb húzásokra.
Az evolúciót elfogadta a tudomány.
Aki pedig nem fogadja el a tudományt, az kvázi olyan mint a laposföld hívők.
A tudományokban is előfordulnak vitatott témák de az evolúciót komoly ember már nem vitatja.
Aki veszi a fáradságot és utánaolvas és közben gondolkodik ,az nem fog kételkedni abban, hogy az összes élőlényt az evolúció hozta létre.
6 Bocs, de ez az összeesküvés-elmélet, hogy akiknél a pénz, a hatalom és a kommunikáció kontrollja van, mind jók, a javunkat akarják, és őszinték, nekem túl vad ahhoz, hogy elhiggyem.
” akiknél a pénz, a hatalom és a kommunikáció kontrollja van, mind jók, a javunkat akarják, és őszinték ”
Ezek nem ugyanazok. Bár tényleg akad akinek mindhárom megvan.
Ilyet én nem állítottam.
De még csak nem is találkoztam azzal, hogy ez a mainstream egyik állítása lenne.
Az arisztokraták a saját érdekeiket képviselik.
A tömegek érdekeit pedig keresztülhúzza a Tőke érdeke.
Kezdjük azzal hogy pl. a munkahelyen ismerősök között ha néha beszélgetünk ezekről a dolgokról akkor nagyon kevés embernek van véleménye pl. klímáról , háborúról stb…
Mindig elkezdem a monológomot aztán sok esetben csak hallgatnak de önáló vélleméyn nuku.
A következő szint az amikor valakinek van is véleménye a témáról.Általában azt tapasztalom hogy az egyénnek kialakul egy világképe, véleménye az adott témáról és ahhoz ragaszkodik azt nem lehet megváltoztatni
legfeljebb ha a dolgok már nagyon nyilvánvalóak.
Egyébbként a logikai következtetés elég nehéz dolog pl. a klíma vagy az olajcsúcs esetén ,mert a dolog nagyon összetett és látjuk hogy sokszor a tudósok is tévednek.
Nagyon sok helyről lehet információt gyűjteni és az átlagembernek nehéz eligazodni.Főleg a mai fiataloknak akiknek már nincsen meg pl . a fizikai alapismeretek sem minit pl. Tiborbának megvolt és emlékezett rá még hosszú éek után is.
Számomra a közömbösség az érdekes itt az átlageberek és ismerősök körében.Például amikor most is 30 fok meleg van áprilisban és hőmérsékleti rekordok dőlnek és senki nem beszél még csak pár szót sem arról hogy valami nincs rendben.
Itt van például a gazdasági összeomlás dolog.Itt az ukrán háború már több mint 2 éve.Alapjában véve szörnyű és mi átlagemberek fizetjük meg.Ennek ellenére európában nem történt semmi nagyobb baj.Például nem láttunk azt a boltokban a 10 ezer termék közül még egy darabnál sem azt kiírva hogy készlethiány.Az utak tele vannak autókkal az emberek viszonylag jól élnek.
Tehát az egyik logikai következtetés az hogy Európa gazdasága hamarosan leszálló ágba kerül és nyomor lesz, de amikor meg beszélünk egy optimista emberrel aki azt mondja hogy hé haver nézz már szét
hogy hogy él a német vagy a magyar akkor valóban igaza van hogy ez még nem hanyatló nyugat hanem mondhatni irtózatos jólét tombol európában(még).Egyben jó dolog is a vélemények ütköztetése mert mind az optimista mind a pesszimista személyt kimozdíthatja a gondolatvilágából hogy nincs igaza.
Nehéz logikai következtetést levonni mert pl. azzal lehet csak kevesen vitatkoznak hogy van globális felmelegedés.Viszont nincs ember aki a világban jelen lévő adatok alapján
megmondja hogy az optimista (évszézad közepére egy kis melegecske) vagy a pesszimista forgatókönyv ( +18 °C -os megfutás) valósul meg.
Tulajdonképpen sok téma van amiben nehéz logikai következtetést levonni mert összetett dolgok:
-mikor lesz olajcsúcs?
-globális felmelegedés mikor ölt elviselhetetlen méreteket?
-összeomlik e a nyugdíjrendszer 10-20 év múlva?
-mikorra lesz nagyobb válság ? és mikorra zsugorodik össze a fogyasztói társadalom?
-mikorra lesz mad max típusú világ?
-érdemes e még utódot nemzeni erre a világra?
-stb…….
Alapvetően bonyolultabb kérdésekben nehéz meghatározni a kimenetelt.
8 „A tömegek érdekeit pedig keresztülhúzza a Tőke érdeke.” – Erről beszélek. A tőke pedig birtokolja mind a teljes médiát, mind a tudományt. Nyilván a tudományt nehezebb hamisítani, mint egy hírt, mert vannak benne ezt akadályozó mechanizmusok, de azért ne legyünk naivak. Vannak erre is módszerek. Eleve például az, hogy milyen témára adnak pénzt, mi az, amiről nem is lehet publikálni.
10.
Örülök, hogy egy lényeges dologban egyetértünk.