Hiába emelik föl 705-ről 720-ra az Európai Parlament (EP) tagjainak számát, Magyarország – csakúgy, mint az öt évvel ezelőtti választások után – idén is ugyanannyi, 21 képviselőt küldhet az EP-be.

Jelenleg a magyar EP-képviselők közül 13 kormánypárti (a Fidesznek 12, a KDNP-nek 1 képviselője van), a maradék 8 mandátumon a Demokratikus Koalíció (4), a Momentum (2), a Jobbik (1) és az Esély Közösség osztozik (1). Utóbbit Ujhelyi István hozta létre 2022-ben, miután kilépett az MSZP-ből.

A Europe Elects közvélemény-kutatásai szerint idén januárig úgy nézett ki, hogy ez a felállás marad meg az idei választások után is, a kegyelmi botrány és Magyar Péter politikai pályára állása miatt viszont alaposan megváltozott a helyzet.

Az Euractiv által közölt legutóbbi felmérésben most már csak 11 mandátumot jósolnak a kormánypártoknak – ami még így is a mandátumok több mint felét jelenti.

Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy Magyar Péter új pártjának felbukkanása az ellenzéki térfélen is változást hozhat az EP-választáson: a Tisztelet és Szabadság (TISZA) párt a szavazatok 13 százalékát szerezheti meg, és ezzel 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Az áprilisi adatok szerint ugyanilyen eredményre számíthat a Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP és a Párbeszéd pártszövetsége is. Ebben az esetben ez három DK-s képviselőt jelentene, mert abban állapodtak meg, hogy közös listájuk első három helyén DK-s politikus szerepel.

A felmérés szerint egy vagy két mandátumot szerezhet a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a Momentum és a Mi Hazánk Mozgalom. Néhány héttel korábbi becslés még azt mutatta, hogy mandátumszerzésre esélyes lehet Vona Gábor pártja, a Második Reformkor és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom is.

A végeredményt befolyásolhatja, hogy az 5 százaléknál kevesebbet elérő pártok nem jutnak be az EP-be, így a rájuk leadott szavazatok elvesznek. Ez azt jelenti, hogy ha sokan szavaznak ilyen pártokra, akkor az 5 százaléknál többet elérők könnyebben jutnak egy-egy mandátumhoz.