Számos tanulmány született arról, hogy az óraátállítás, egy óra „elvesztése” március utolsó hétvégéjén energiamegtakarítást eredményez, bár sok szakértő nemrégiben azt állította, hogy a megtakarítás elhanyagolható.

A tanulmányok azonban egyértelműek arról, hogyan hat ez a szervezetre, mennyi időbe telik, amíg alkalmazkodik hozzá, és milyen tünetek jelentkezhetnek ma és az következő napokban.

Igaz, hogy egyetlen tanulmány sem meggyőző a hirtelen időváltás bioritmusra gyakorolt következményeiről, de ha az alábbi tünetek bármelyikét érzi, tudja, hogy nincs egyedül.

Az Alvás Alapítvány szerint az emberek átlagosan 40 perccel kevesebbet alszanak a nyári időszámításra átállást követő hétfőn, és ennek következményei vannak.

Visszatérő tünetek az órátállítást követően

• Nehézségekaz éjszakai alvásban.
• „Jet-lag” érzés, fáradtság és/vagy levertség, még akkor is, ha alszunk – ami csökkenti az energiánkat.
• Nappali álmosság, ami annak köszönhető, hogy nem pihenünk eleget éjszaka.
• Ingerlékenység.
• A figyelem és a koncentráció hiánya.
• Csökkent szellemi és fizikai teljesítmény.
• Az éhségérzet zavarai, amelyek váratlan akár az éjszakai órákban is jelentkezhetnek.

Miért jelentkeznek ezek a tünetek?

Fiziológiai szempontból az időeltolódás legközvetlenebb hatása a melatonin kiválasztásának megváltozása.

Ez a hormon a napfény mennyiségétől függően szabályozza az ébrenlétet és az alvást. Ha kevesebb a napfény, több melatonin termelődik. Ha több a napsütéses órák száma, akkor csökken, és ennek közvetlen következménye, hogy az alvásindukáló funkció később következik be.

Az óraátállítással a napi vagy munkarend nem változik, így a biológiai óra szempontjából egy órával korábban ébredünk, és megszakítjuk az alvási rutint. Ez kevesebb pihenést jelent.

Ez hasonló a jet-lag hatásához, amikor különböző időzónájú országok között repülünk.

Ezért a melatonin kiválasztásának ez a szabályozási zavara elég ahhoz, hogy a szervezet szenvedjen, és fáradtság, kimerültség vagy akár ingerlékenység jelentkezzen.

Az időeltolódás leginkább a gyermekeket és az időseket sújtja, akik érzékenyebbek a hormonális változásokra. Azonban csak idő kérdése, hogy a szervezet alkalmazkodjon és helyreálljon.

Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a szervezet kevesebb mint három nap alatt alkalmazkodik az új időhöz, helyreáll a bioritmus.

Megoldások és tippek a gyors alkalmazkodáshoz

• Kerülje az alkoholtartalmú italokat lefekvés előtt. Az alkohol alvászavarokat okoz, és rossz minőségű pihenést fog eredményezni, ami súlyosbítja az időátállítás tüneteit.
• Állítson be egy következetes alvási rutint. Próbáljon meg minden nap ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni, ez egészségügyileg egyébként is fontos. Az óraátállítást megelőző és követő napon legalább 7 óra alvás ajánlott.
• Változtassa meg (ha teheti) fokozatosan a lefekvési időpontot. Bölcs dolog az óraátállítást fokozatosan, két-három napon keresztül adaptálni, hogy tompítsa a hatást.
• Napközben töltsön időt a szabadban. A természetes fény a bioritmusunk mozgatórugója, megelőzi a fáradtságérzetet napközben, éjszaka pedig a szervezet melatonint termel, hogy segítsen elaludni.
• Egy mini szundikálással alkalmazkodjon. Sokan érzik az alváshiányt, és ezt a hiányt gyorsan, 20 percnél rövidebb, gyors szundikálással szabályozzák az óra átállitását követő napokban. Ez akkor hasznos, ha nem tudja fokozatosan átállítani az ébredési és lefekvési időpontjait.
• Lefekvés előtt ne fogyasszon koffeint. A lefekvés előtti koffeinforrás kerülése hasonlóan segít, mint az alkoholtartalmú italok elhagyása. A reggeli mérsékelt mennyiségű koffein nincs észrevehető hatással az éjszakai alvás minőségére.
• Amelatonin lefekvés előtti szedése beválhat. Az Egészségügyi Minisztérium szerint azonban ezekben az esetekben nem ajánlott, kivéve, ha álmatlanságban szenved.

Az óraátállítás mellékhatásai, érdekességek

Számos tanulmány foglalkozott már az óraátállítással és annak szervezetre gyakorolt hatásaival, és még mindig sok a kérdőjel. Nincs közvetlen ok-okozati összefüggés az óraátállítás és a hatások között, de a statisztikai adatok figyelemre méltóak.

Egyértelműnmek tűnnek azok a kutatások, amelyek a szívinfarktusok és a szélütések számának növekedéséről számolnak be a tavaszi óraátállítást követő napokban (egy órával kevesebbet alszunk), míg az őszi időszámításváltáskor ez a szám csökken.

Hasonló és ellentétes összefüggés mutatkozik az öngyilkosságok és a közlekedési balesetek számával is.

Az őszi óraátállítást követő három napban nő, a tavaszi után pedig csökken, a nappali világos órák változása miatt.

Ezek az adatok sem nem meggyőzőek, sem nem általánosíthatók, és ahogy a Sanitasban olvashatjuk, a nagyon szenzitív embereket érinti.