A SPAR vezérigazgatója nemrég azt mondta, hogy a hatalomhoz közel álló figurák megpróbáltak részesedést szerezni az üzletláncban. A kormány szerint ez nem igaz.
Jogi lépéseket tesz a magyar kormány a SPAR kiskereskedelmi lánccal szemben, jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ATV beszámolója szerint.
A politikus azt mondta, hogy az ügyben az igazságügyi miniszter fog eljárni, de azt nem árulta el, hogy az osztrák anyacég vagy a magyar leányvállalat, esetleg mindkettő ellen nyújt majd be feljelentést Tuzson Bence. Nagy annyit közölt, hogy több szintről is érkezett sértő állítás a SPAR-tól.
Nyílt háború a SPAR és a kormány között
A magyar kormány és a SPAR viszonya nagyon elmérgesedett az utóbbi időben. Az üzletlánc osztrák vezetése két dologgal húzta ki a gyufát: egyrészt az Európai Unióhoz fordult a kiskereskedelmi láncokat sújtó magyarországi különadó miatt, másrészt pedig azzal vádolta meg a kormányt, hogy a hatalomhoz közeli szereplők megpróbáltak részesedést szerezni a cégükben.
A különadóval kapcsolatban a SPAR azt állítja, hogy diszkriminatív, és számos uniós szabályt megsért. Nagy Márton ezzel kapcsolatban most azt mondta, hogy az Európai Bizottság egyelőre még vizsgálja, hogy indítson-e eljárást.
A SPAR vezérigazgatója, Hans Reisch március közepén úgy fogalmazott egy osztrák lap kérdésére, hogy „viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet”.
A magyar kormány hevesen tagadja, hogy megpróbálták volna bevásárolni magukat az üzletláncba. A legélesebben Lázár János fogalmazott. A miniszter kijelentette, hogy a cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett, hazugnak nevezte a SPAR vezetőségét, majd mégis belengette a felvásárlást:
„Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a SPAR így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, az alaptalan állításokat tőlük, és inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül” – mondta.
A SPAR vezetőjének minden alaja megvan a kormány ( vagy a
kormányközeli személyek )meggyanjsítására,hiszen az elmúlt
évek gyakorlata a bizonyíték arra, hogy ahol csak egy icipici
lehetőség is adódott, ha szépszóval nem ment ott erószakkal
bevásárárolták magukat. — Néhol még odáig is elmentek :
NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEKEKRE HIVATKOZTAK. — SŐT,
ujjabban még törvényjavaslatot is próbálnak átnyomni a
parlamenten, hogy bizonyos jól prosperáló vállatok
tulajdonosait kényszeríteni lehessen tulajdonuk eladására.
Kicsit elkéstek a fiúk, a CBA már lement a klotyón, most már mire fel ez a nagy hőbörgés?
Nem iliberális demokrácia, hanem diktatúra !
Ahogyan nem verbális vegzatúra, hanem bántalmazás !
Vannak itt néhányan, akik szeretik nevén nevezni a dolgokat.
Persze csak akkor, ha ez nekik előnyös.
3 – Ahhoz képest elég szabadon pofázhatunk még mindnenfélét. Rákosi alatt nem lett volna ilyen kupleráj!
A rákosai rendszernél jobb , csak közben eltelt 67 ! év!
Csak közben eltelt 67 év !
5 A 67 év hagyján. Az elég szar, ha valakit Rákosihoz kell hasonlítani, hogy jól jöjjöj ki belőle.
6.
Ünnepélyes pillanat.
Tökéletesen egyetértek.
🙂
Magyarországon a piacgazdaság valahogy nem jött be, de erre nem megoldás a visszaállamosítás. (Mindegy ki nevén fut.)
Szeretném emlkékeztetni a tisztelt vezérkart, hogy a cocializmus már 1X biztosan megbukott 89-ben és smét megfog! Bármennyire is nemzeti a füstje meg a lángja.
A szocializmus biztonságot , kiszámíthatóságot és szerény jólétet és fejlődést biztosított.
Ma kommunizmus szitokszóval naponta mocskolják.
1956-1990- ig sokak szempontjából, egy emberségesebb és élhetőbb rendszer volt.
Nem sírom vissza, de ami igaz az igaz.
Tibor ba’ – nak is ez volt a véleménye.
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/03/kiderult-hogy-miert-veszteseges-a-spar
Valamivel magyaráznia kell a vezetőségnek, hogy miért lett veszteséges.
„2022-ben –1,7 százalékos eredményükkel már saját elvárásaikat is messze alulteljesítették. Mindeközben versenytársaik pontosan ugyanabban a gazdasági környezetben is teljesítették ezen elvárást: a Lidl esetén a mutató értéke a 2022-es évben 2,6 százalék, míg a Tesco esetén 2,7 százalék volt.”
„a Spar esetében 2022-ben az anyag- és személyi jellegű ráfordítások között az ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési értéke) aránya mindösszesen 65,2 százalékot tett ki. Ez az érték a Lidl esetén 83,7 százalék, míg a Tesco esetén 73,7 százalék volt. A Lidl és a Tesco tehát a szokásos üzletmenetét arányaiban jóval kevesebb forrásból biztosítja (16,3 illetve 26,3 százalékból). Eközben a Spar minden három forintból több mint egy forintot (34,8 százalék) fordít a mindennapi működésre. Azaz a Sparnak túl magasak az egyéb költségei, vagyis a versenytársakhoz képest jóval drágábban üzemelteti kiskereskedelmi hálózatát, ami jól tetten érhető a bevételarányos nyereség romlásában is.”
Valószínűleg nem azért magasak a költségei, mert a dolgozókat túlfizeti.
„A vizsgált időszak alatt a Spar tulajdonosai a korábbi években felhalmozott profit terhére több mint 48 milliárd forint osztalékot utaltak külföldre.
Ugyanolyan külső adottságok mellett a Lidl 101,5 milliárd forint, a Tesco pedig 112,3 milliárd forint osztalék kifizetéséről tudott dönteni 2018–2022 között, amely jól bizonyítja, hogy racionalizált és versenyképes működtetés mellett Magyarország területén lehet profitábilisan vállalkozni.”
Azt mégsem mondhatja, hogy elhibáztuk, inkább szeretne kényelmesebb körülmények között kaszálni.
9
Utólag azt is ki kell fizetnünk, már az impexek nyereségén felül.
9:”1956-1990- ig sokak szempontjából, egy emberségesebb és élhetőbb rendszer volt.”
Ez a fejlett világra (beleértve a Szovjet blokkot is) igaz, politikai berendezkedéstől függetlenül. Akkoriban a kapitalizmus sem azt jelentette mint most.