Beárnyékolhatja az amerikai-kínai kapcsolatokat a két ország külügyminiszterének találkozója, az álláspontok nem közeledtek. Washington és Peking másként tekint az Ukrajna elleni orosz háborúra. A Fehér Ház szerint jelentősen átrendezte a konfliktus erőviszonyait, hogy Kína Oroszországot támogatja. Ez a legmagasabb diplomáciai szinten kelt feszültséget.

Antony Blinken, az USA külügyminisztere hangsúlyozta, hogy Kína támogatása nélkül Oroszország nehezebben folytatná támadásait Ukrajna ellen. A transzatlanti biztonságot is gyengíti, hogy Peking támogatja Moszkva háborúját. „Ha Kína nem foglalkozik ezzel a problémával, mi megtesszük” – tette hozzá Blinken.

Az amerikai és a kínai külügyminiszter Tajvanról, a Dél-kínai-tengerről, a kereskedelemről és az emberi jogokról is tárgyalt. A találkozót követően mindkét nemzet hangsúlyozta a kommunikációs vonalak nyitva tartásának fontosságát, miközben sajnálkoztak, hogy a megosztottság egyre mélyebb.

A telepítés már megkezdődött

A taktikai nukleáris rendszereket a finn határ menti Karéliában állították fel, közli az Izvesztyija orosz védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozva. A terület történelmileg Finnország része volt, amelyet ‘bérbe adott’ a Szovjetuniónak a Téli háború végén (1940), és azóta sem követelte vissza.

A cirkáló és ballisztikus rakéták között nukleáris robbanófejjel is felszerelhető Iskanderek  alkotják az új rakétadandárt, amely a Putyin elnök által februárban visszaállított Leningrádi Katonai Körzet része lett. Az államfő szerint az átszervezésre Finnország NATO-tagságának fenyegetése miatt volt szükség.

A katonai körzethez tartozik a 11. és 14. hadsereghadtest, amelyek főhadiszállásai a kalinyingrádi és a murmanszki régióban találhatók.

A rakétadandár létrehozásával Európa legnagyobb csapásmérő csoportosítása áll fel, mondja a balti flotta egykori parancsnoka, Vlagyimir Valujev admirális. A mára 1,300 kilométeres NATO-határ övezetében található a világ legnagyobb koncentrált tüzérségi ereje, 1,500 löveggel és 100 rakétarendszerrel.

A Leningrádi Katonai Körzetet a 2010-es haderőreform során számolták fel, de visszaállításának ténye jelzi, hogy a Kreml hosszú távon is felkészül egy nagyszabású háború lehetőségére a NATO-val.

A másik oldalon, Finnországban, 2023 vége óta 15 létesítmény és zóna áll az amerikai csapatok rendelkezésére, ahol katonai felszerelést és lőszert tárolhatnak. Ezek között négy légibázis, egy hadikikötő és egy katonai vasútvonal is található. Az utánpótlás raktárai és a lőszerdepók az orosz határhoz vezető útvonalak mentén helyezkednek el, ami a mélységi területi védekezést segíti elő.

A februári elnöki rendelkezésig az Orosz Föderáció teljes nyugati határát a Nyugati Katonai Körzet egységei ellenőrizték. A szakértők szerint ez elmosta az orosz erők „stratégiai fókuszát”, és nem hangsúlyozta a haderők koncentrálásának fontosságát a NATO bővülésével szemben.

Mostantól a moszkvai körzet ellenőrzi az ukrán és a lengyel határt, Leningrád pedig a NATO északkeleti vonulatát, élén Finnországgal.

Az új orosz telepítések még azelőtt dőltek el, hogy a lengyel elnök kifejezte készségét amerikai atomfegyverek befogadására orszgába, ha a szövetségesi érdekek az megkívánják.

A Kalinyingrádba és Fehéroroszországba már korábban telepített orosz nukleáris ütőerő nem csak védelmi vonalat, de egy valóságos gyűrűt von, amivel a világ legfelfegyverzettebb és legveszélyesebb körzete alakul ki. Moszkvai szemszögből nézve erre a két északi ország NATO-csatlakozása miatt van szükség.

1995-ben történt a legsúlyosabb mészárlás Európában a második világháború óta: a délszláv háború idején a boszniai szerb hadsereg katonái Ratko Mladić tábornok vezetésével 8372 bosnyák férfit és fiút végeztek ki, 20 ezer nőt pedig megerőszakoltak, miután július 11-én elfoglalták az ENSZ-erők által védett biztonsági zónát. A népirtást a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűncselekménynek nyilvánította.

A holttesteket tömegsírba temették. Később a nyomok eltüntetése érdekében földgyalukkal kihantolták, és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat. A város környékén eddig több tucat tömegsírt tártak fel.

A boszniai államszövetségtől egyre nyíltabban elszakadni akaró szerb vezetés azonban lényegében azóta sem hajlandó elismerni, hogy genocídium történt, hosszú évek óta tagadják, illetve bagatellizálják a történteket.

A népirtás-tagadás olyan méreteket öltött, hogy Valentin Inzko, az ENSZ korábbi főmegbízottja 2021-ben rendeletet adott ki, amely 5 év börtönnel is büntetheti ezt. A háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja, Milorad Dodik azonban nyíltan közölte: nem hajtják végre a rendeletet.

Most pedig a boszniai szerb törvényhozók megszavazták azt a jelentést, amelyben tagadják, hogy a boszniai háború idején a 8000 muszlim fiú és férfi lemészárlása népirtásnak minősülne. Szerbek ezrei pedig tiltakoztak Banja Lukában az ellen, hogy az ENSZ Közgyűlése májusban határozatban emlékezzen meg az atrocitásról.

A szavazás része annak a kampánynak, amit Belgrád és a boszniai szerbek kezdtek az ENSZ várható lépése ellen.

Milorad Dodik, a régió nacionalista elnöke szerint a boszniai szerb hadsereg srebrenicai hadművelete csupán „nagy hiba” volt. „Bűncselekmény volt, de nem népirtás” – mondta Dodik a szerb zászlókat lengető és tapsoló tüntetők előtt. Felszólította a bosnyákokat, hogy vonják vissza a határozat támogatását, különben a szerbek nem fognak velük egy államban élni.

Aleksandar Vučić szerb elnök a múlt héten kijelentette: Szerbia harcolni fog az ENSZ-határozat ellen, amely a szerbeket hibáztatná. A szerb elnök attól tart, hogy a határozat alapul szolgálhat Bosznia számára, hogy háborús jóvátételt követeljen Szerbiától, a délszláv háború idején a boszniai szerbek szövetségesétől.

( EURONEWS )

Hiába emelik föl 705-ről 720-ra az Európai Parlament (EP) tagjainak számát, Magyarország – csakúgy, mint az öt évvel ezelőtti választások után – idén is ugyanannyi, 21 képviselőt küldhet az EP-be.

Jelenleg a magyar EP-képviselők közül 13 kormánypárti (a Fidesznek 12, a KDNP-nek 1 képviselője van), a maradék 8 mandátumon a Demokratikus Koalíció (4), a Momentum (2), a Jobbik (1) és az Esély Közösség osztozik (1). Utóbbit Ujhelyi István hozta létre 2022-ben, miután kilépett az MSZP-ből.

A Europe Elects közvélemény-kutatásai szerint idén januárig úgy nézett ki, hogy ez a felállás marad meg az idei választások után is, a kegyelmi botrány és Magyar Péter politikai pályára állása miatt viszont alaposan megváltozott a helyzet.

Az Euractiv által közölt legutóbbi felmérésben most már csak 11 mandátumot jósolnak a kormánypártoknak – ami még így is a mandátumok több mint felét jelenti.

Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy Magyar Péter új pártjának felbukkanása az ellenzéki térfélen is változást hozhat az EP-választáson: a Tisztelet és Szabadság (TISZA) párt a szavazatok 13 százalékát szerezheti meg, és ezzel 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Az áprilisi adatok szerint ugyanilyen eredményre számíthat a Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP és a Párbeszéd pártszövetsége is. Ebben az esetben ez három DK-s képviselőt jelentene, mert abban állapodtak meg, hogy közös listájuk első három helyén DK-s politikus szerepel.

A felmérés szerint egy vagy két mandátumot szerezhet a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a Momentum és a Mi Hazánk Mozgalom. Néhány héttel korábbi becslés még azt mutatta, hogy mandátumszerzésre esélyes lehet Vona Gábor pártja, a Második Reformkor és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom is.

A végeredményt befolyásolhatja, hogy az 5 százaléknál kevesebbet elérő pártok nem jutnak be az EP-be, így a rájuk leadott szavazatok elvesznek. Ez azt jelenti, hogy ha sokan szavaznak ilyen pártokra, akkor az 5 százaléknál többet elérők könnyebben jutnak egy-egy mandátumhoz.

Jogi lépéseket tesz a magyar kormány a SPAR kiskereskedelmi lánccal szemben, jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ATV beszámolója szerint.

A politikus azt mondta, hogy az ügyben az igazságügyi miniszter fog eljárni, de azt nem árulta el, hogy az osztrák anyacég vagy a magyar leányvállalat, esetleg mindkettő ellen nyújt majd be feljelentést Tuzson Bence. Nagy annyit közölt, hogy több szintről is érkezett sértő állítás a SPAR-tól.

Nyílt háború a SPAR és a kormány között

A magyar kormány és a SPAR viszonya nagyon elmérgesedett az utóbbi időben. Az üzletlánc osztrák vezetése két dologgal húzta ki a gyufát: egyrészt az Európai Unióhoz fordult a kiskereskedelmi láncokat sújtó magyarországi különadó miatt, másrészt pedig azzal vádolta meg a kormányt, hogy a hatalomhoz közeli szereplők megpróbáltak részesedést szerezni a cégükben.

A különadóval kapcsolatban a SPAR azt állítja, hogy diszkriminatív, és számos uniós szabályt megsért. Nagy Márton ezzel kapcsolatban most azt mondta, hogy az Európai Bizottság egyelőre még vizsgálja, hogy indítson-e eljárást.

A SPAR vezérigazgatója, Hans Reisch március közepén úgy fogalmazott egy osztrák lap kérdésére, hogy „viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet”.

A magyar kormány hevesen tagadja, hogy megpróbálták volna bevásárolni magukat az üzletláncba. A legélesebben Lázár János fogalmazott. A miniszter kijelentette, hogy a cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett, hazugnak nevezte a SPAR vezetőségét, majd mégis belengette a felvásárlást:

„Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a SPAR így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, az alaptalan állításokat tőlük, és inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül” – mondta.

Számos tanulmány született arról, hogy az óraátállítás, egy óra „elvesztése” március utolsó hétvégéjén energiamegtakarítást eredményez, bár sok szakértő nemrégiben azt állította, hogy a megtakarítás elhanyagolható.

A tanulmányok azonban egyértelműek arról, hogyan hat ez a szervezetre, mennyi időbe telik, amíg alkalmazkodik hozzá, és milyen tünetek jelentkezhetnek ma és az következő napokban.

Igaz, hogy egyetlen tanulmány sem meggyőző a hirtelen időváltás bioritmusra gyakorolt következményeiről, de ha az alábbi tünetek bármelyikét érzi, tudja, hogy nincs egyedül.

Az Alvás Alapítvány szerint az emberek átlagosan 40 perccel kevesebbet alszanak a nyári időszámításra átállást követő hétfőn, és ennek következményei vannak.

Visszatérő tünetek az órátállítást követően

• Nehézségekaz éjszakai alvásban.
• „Jet-lag” érzés, fáradtság és/vagy levertség, még akkor is, ha alszunk – ami csökkenti az energiánkat.
• Nappali álmosság, ami annak köszönhető, hogy nem pihenünk eleget éjszaka.
• Ingerlékenység.
• A figyelem és a koncentráció hiánya.
• Csökkent szellemi és fizikai teljesítmény.
• Az éhségérzet zavarai, amelyek váratlan akár az éjszakai órákban is jelentkezhetnek.

Miért jelentkeznek ezek a tünetek?

Fiziológiai szempontból az időeltolódás legközvetlenebb hatása a melatonin kiválasztásának megváltozása.

Ez a hormon a napfény mennyiségétől függően szabályozza az ébrenlétet és az alvást. Ha kevesebb a napfény, több melatonin termelődik. Ha több a napsütéses órák száma, akkor csökken, és ennek közvetlen következménye, hogy az alvásindukáló funkció később következik be.

Az óraátállítással a napi vagy munkarend nem változik, így a biológiai óra szempontjából egy órával korábban ébredünk, és megszakítjuk az alvási rutint. Ez kevesebb pihenést jelent.

Ez hasonló a jet-lag hatásához, amikor különböző időzónájú országok között repülünk.

Ezért a melatonin kiválasztásának ez a szabályozási zavara elég ahhoz, hogy a szervezet szenvedjen, és fáradtság, kimerültség vagy akár ingerlékenység jelentkezzen.

Az időeltolódás leginkább a gyermekeket és az időseket sújtja, akik érzékenyebbek a hormonális változásokra. Azonban csak idő kérdése, hogy a szervezet alkalmazkodjon és helyreálljon.

Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a szervezet kevesebb mint három nap alatt alkalmazkodik az új időhöz, helyreáll a bioritmus.

Megoldások és tippek a gyors alkalmazkodáshoz

• Kerülje az alkoholtartalmú italokat lefekvés előtt. Az alkohol alvászavarokat okoz, és rossz minőségű pihenést fog eredményezni, ami súlyosbítja az időátállítás tüneteit.
• Állítson be egy következetes alvási rutint. Próbáljon meg minden nap ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni, ez egészségügyileg egyébként is fontos. Az óraátállítást megelőző és követő napon legalább 7 óra alvás ajánlott.
• Változtassa meg (ha teheti) fokozatosan a lefekvési időpontot. Bölcs dolog az óraátállítást fokozatosan, két-három napon keresztül adaptálni, hogy tompítsa a hatást.
• Napközben töltsön időt a szabadban. A természetes fény a bioritmusunk mozgatórugója, megelőzi a fáradtságérzetet napközben, éjszaka pedig a szervezet melatonint termel, hogy segítsen elaludni.
• Egy mini szundikálással alkalmazkodjon. Sokan érzik az alváshiányt, és ezt a hiányt gyorsan, 20 percnél rövidebb, gyors szundikálással szabályozzák az óra átállitását követő napokban. Ez akkor hasznos, ha nem tudja fokozatosan átállítani az ébredési és lefekvési időpontjait.
• Lefekvés előtt ne fogyasszon koffeint. A lefekvés előtti koffeinforrás kerülése hasonlóan segít, mint az alkoholtartalmú italok elhagyása. A reggeli mérsékelt mennyiségű koffein nincs észrevehető hatással az éjszakai alvás minőségére.
• Amelatonin lefekvés előtti szedése beválhat. Az Egészségügyi Minisztérium szerint azonban ezekben az esetekben nem ajánlott, kivéve, ha álmatlanságban szenved.

Az óraátállítás mellékhatásai, érdekességek

Számos tanulmány foglalkozott már az óraátállítással és annak szervezetre gyakorolt hatásaival, és még mindig sok a kérdőjel. Nincs közvetlen ok-okozati összefüggés az óraátállítás és a hatások között, de a statisztikai adatok figyelemre méltóak.

Egyértelműnmek tűnnek azok a kutatások, amelyek a szívinfarktusok és a szélütések számának növekedéséről számolnak be a tavaszi óraátállítást követő napokban (egy órával kevesebbet alszunk), míg az őszi időszámításváltáskor ez a szám csökken.

Hasonló és ellentétes összefüggés mutatkozik az öngyilkosságok és a közlekedési balesetek számával is.

Az őszi óraátállítást követő három napban nő, a tavaszi után pedig csökken, a nappali világos órák változása miatt.

Ezek az adatok sem nem meggyőzőek, sem nem általánosíthatók, és ahogy a Sanitasban olvashatjuk, a nagyon szenzitív embereket érinti.