Tibor bá’ blogja kategóriaarchívum

Megmenekültünk: gyémántporral megállítható a Föld felmelegedése

Megmenekültünk: gyémántporral megállítható a Föld felmelegedése

Tanulmányban modellezték, hogy hogyan teljesítenek a bolygóformáló ötletekben felvetett, a légkörben a napsugarakat visszaverő anyagok.

Arra, hogy miként lehetne megállítani a földi klímaváltozást, sok formabontó ötlet született már az űrbe telepítendő csíkos napernyőtől, mészkőpor és kén-dioxid légkörbe pumpálásáig.

Utóbbiak jelenlegi ismereteink szerint is bevált módszerek. A vulkánkitörések nyomán a légkörbe kerülő több millió tonna kén-dioxid a légkörben aeroszolként lebegve hatékonyan veri vissza a napfényt, az így kifejtett bolygóhűtő hatást már többször is megfigyelhettük. A Pinatubo kitörése 1991-ben például átmenetileg 0,5 Celsius-fokkal csökkentette a globális átlaghőmérsékletet.

A mesterségesen a levegőbe juttatott kén azonban több problémával is fenyeget: károsíthatja az ózonréteget, savas esőt okoz, és a légkör egyensúlyát felborítva váratlan időjárási jelenségekhez vezethet.

Sandro Vattoni és kollégái a zürichi ETH műszaki egyetemen olyan modelleket készítettek, amelyekben vizsgálható volt az alternatív bolygóformáló anyagok és részecskék hatása. A kutatók a különböző aeroszolok kémiai tulajdonságait, ülepedését és összetapadását vizsgálták – az ideális anyagok ugyanis sokáig lebegnek, és nem tapadnak össze a hőenergiát csapdába ejtve.

Hét különböző anyag hatását vizsgálták 45 éves időtávon: a kalcitot, anatázt és rutilt (titán-oxid-tartalmú ásványok), alumínium-oxidot, szilícium-karbidot, kén-dioxidot és gyémántot. A tesztekből a gyémánt került ki győztesen: por formában nagyon jól verte vissza a fényt, sokáig a légkörben maradt, nem tapadt csomókba, és mivel kémiailag semleges,

nem okozott savas esőt.

A kén-dioxid viszont a második leggyengébb anyag volt, mert nemcsak visszaverte a fényt, de bizonyos hullámhosszokon el is nyelte, így csapdába ejtette a hő egy részét. Egy esetleges bolygóformálási stratégia azonban nem kizárólag ezeken a tulajdonságokon múlik, hanem a gazdasági lehetőségeken is.

Siker, pénz, csillogás

Vattoniék számításai szerint 1,6 fokos lehűléshez évente ötmillió tonna gyémántport kellene a légkörbe juttatni. Ehhez komolyan fel kellene pörgetni a mesterségesgyémánt-termelést. Az anyag ára jelenleg félmillió dollárba kerül tonnánként, így egy 2035-től 2100-ig tartó bolygómentő akció körülbelül 200 ezer milliárd dollárba kerülne, ha csak nem találunk olcsóbb gyémánt-előállítási módot.

A gyémántprogram költségeit kalkuláló Douglas MacMartin, a Cornell Egyetem mérnöke rámutatott, hogy a gyémánt 2400-szor annyiba került, mint a kén-dioxid, ami nagy mennyiségben elérhető. MacMartin szerint lényegében ingyen van.

Érdekes megvizsgálni ezeket és más anyagokat. De ha azt kérdezzük, hogy mit fogunk alkalmazni, akkor az a szulfát lesz

– vélekedett a szakember.

Bizonyos kutatók, mint a Purdue Egyetem légkörkutatója, Daniel Cziczo, teljesen elutasítják a bolygóformálást. Vattoni szerint viszont ha nem vizsgáljuk a lehetőségeket, azzal

elhanyagoljuk, hogy mekkora problémával állunk szemben.

Itt nem csupán egyszerű elméleti nézeteltérésről, hanem már tudományos és politikai vitákról van szó, amit a 2023-ban alapított, a bolygóformálás kutathatóságának jogáért küzdő Alliance for Just Deliberation of Solar Geoengineering szervezet létezése is mutat. Ennek vezetője, Shuchi Talati üdvözölte a zürichi tudósok értékes munkáját, és rámutatott, hogy a napsugarakat visszaverő szoláris bolygóformálás gondolatai nem tűnnek el mindössze attól, hogy nem beszélünk róluk.

(Science)

A.T. 1956.október, de nem 23.

1956 október 20-án a három éves kötelező katonai szolgálati időből már csak 21 nap, azaz 3 kerek hét volt hátra. 150 héttel korábban, amikor annyira kilátástalan volt a helyzet, amikor az előttem lévő 3 év egy örökkévalóságnak tűnt, elhatároztam, leszerelés után, Budakesziről gyalog fogok besétálni Budára a novemberi esőben, azt se bánom, ha bőrig ázom. Be is tartottam volna, de egy év után áthelyeztek a Petőfi laktanyába, ahol közel két év alatt egész tisztességesen megszoktam a környezetemet, és akkor 56 október elején jött egy parancs, hogy az egész ráfos hírtiszti iskola át lett helyezve Szentendrére. Furcsa az emberi állat, még a honvédséget is meg tudja szokni. A Petőfi laktanya elhagyása, és az új környezetnek sikerült lerontani azt az eufóriát, amit a közelgő leszerelés jelentett. Az új szálláshelyünk idegennek tűnt, be se rendezkedtünk. A tanszékvezető alezredes és a három beosztott sorkatona, azaz én és még két másik között létrejött egy hallgatólagos megállapodás. Amikor az előadó tisztek délután 5 körül mind hazamentek, mi is eltűnhetünk. El is tűntünk. Egyetlen feltétel volt, hogy másnap reggel előbb érjünk be, mint ők. Nekünk könnyű volt a dolgunk, mert Miki barátomnak volt egy 250-es Pannónia motorkerékpárja, azzal közlekedtünk.

Megbeszélésünk szerint reggel 7:30-kor találkoztunk a Margit-híd budai hídfőnél, ahol akkor még HÉV végállomás volt, és kivágtattunk Szentendrére. Nem egy alkalommal láttuk valamelyik előadó főhadnagyot felszállni a HÉV-re – mert ők azzal jártak – és persze úgy tettek, mintha nem látnának minket, mert eléggé ciki volt, hogy mi a „kopaszok” (bár, akkor már volt pár centis hajunk) „előkelően” motorkerékpárral megyünk be, ők pedig zötyögnek a vicinálison. Természetesen mi negyedórával előbb értünk be, mert akkoriba még teherautókon és buszokon kívül semmi más nem  közlekedett, néhány motorbicikli kivételével. Tehát repesztettünk. Mindezt azért írom le, hogy plauzibilissé tegyem a visszaemlékezésemet. Ugyanis október utolsó harmadában, amit akkoriban „dekádnak” neveztek, a motorozás miatt az időjárás egy fontos tényező volt. Reggel, minden áldott reggel, köd volt és a dér ráfagyott az úttestre, ezért egy kétkerekű járművel óvatosan kellett közlekedni. Pontosan olyan volt a időjárás mint tegnap, tegnapelőtt,  ma és majd holnap is lesz. Fagyos reggel, aztán délelőtt bágyadtan kisütött a Nap, de délután 1-2 környékén már ragyogott a tiszta kék égen. Sehol egy kis szél, esőnek még a híre se. Mondom pont úgy, mint napjainkban. Csak! Vess egy pillantást a naptárra! Hamarosan eljön november második fele, vagyis most pont olyan az időjárás, mint 55 évvel ezelőtt, csak egy hónappal később. A klíma fél évszázad alatt annyit melegedett, hogy az őszi évszak egy egész hónappal elcsúszott a tél felé.

Aztán 23-án elkezdődött egy rendkívüli állapot. Lehet hogy szentségtörés, de a forradalom megfosztott minket egy 3 teljes éven át várt élménytől, amit úgy hívtak, hogy leszerelés. Természetesen leszereltünk, de az nem volt az igazi. Az egyéb események a leszerelést elhalványították, jelentéktelenné vált, és persze nem sétáltam az esőben, és nem csak azért mert nem volt eső. Az élet egy teljesen más dimenziót kapott. Hatalmas lehetőségek léptek elő a nagy semmiből. Napokon belül válogathattunk, hogy életünket melyik kontinensen folytassuk, ráadásul nem a saját költségünkön történt a változtatás. Nagy lehetőség, de egyben veszélyes is. Aki vonzódott az egzotikumok után, alaposan megjárhatta, amikor végérvényesen egy banánköztársaságban találta magát. Mindegy az eufória eltartott néhány hónapig, de az élet nem áll le, további hónapok, sőt évek következtek.

Különösen napjainkban sokan úgy gondolják, hogy 56 hatalmas tragédia volt, ami nemzeti szinten nem igaz, mert három évtizeden keresztül kifejezetten jól jártunk vele. Azonban egyéni, családi szinten valóban volt jó néhány tragédia. De a közgondolkodásban ez lekorlátozódott az itthon maradottakra, az eltávozott, emigrációba kényszerült mintegy 200.000 emberre nem vonatkozott, sőt irigyelt külföldre szakadt honfitársakká váltak. Valóságban önmagukat tragédiába hajszolt szerencsétlen emberekről van szó, akik mindent megtettek, hogy valós helyzetükre ne derüljön napfény, sőt irigyeljék őket, ha már olyan szarul érik magukat.

A rendszerváltás óta tízezrek mentek már külföldre, és jöttek  vissza fél év, egy év, másfél évvel később, érdekes élményekkel. Ez a lehetőség azonban az ötvenhatosoknak nem adatott meg. Fél évvel később nem dönthetett úgy, hogy ez mind szép, de én inkább otthon szeretnék „nyomorogni”. Egyszerűen nem jöhettek vissza 5 évig a rájuk leselkedő börtönbüntetés miatt. Őt évvel később pedig már elment a hajó, idegen feleség, gyerek, egzisztencia, félelem a visszailleszkedéstől, részben megszokás, két szék között a pad alá kerülés tipikus esete. Öt év után már se itt, se ott nem találták a helyüket. Volt néhány kivétel, akik elég határozottak voltak ahhoz, hogy merjenek dönteni, de ez egy elenyésző kisebbség volt. A nagy többség szétszóródva a világban nem tehet mást, mint kalocsai díszeket rak fel a falra és néha-néha a csendes magányban megkérdezi önmagától, hogy hol rontotta el az életét.

 

 

Zenei ajánlat.

Zsolt ajánlata kikapcsolódásként, ebben a háborús világban.

Ez első zenei állomásunk Skócia.

Egy ottani ismert népdal/ballada a „The bonnie banks of Loch Lomond“. Sok előadót lehet találni a neten, aki énekli; nekem az tetszik ebben az esetben, ami a nézettségi adatok szerint a többségnek is, mert igazán minőségi az előadás és maga a videóklipp is: az előadója Ella Roberts, egy ausztráliai énekesnő, aki a kelta kultúrát tette a szívügyévé.

Kell némi magyarázat magához a dalszöveghez illetve a képi anyaghoz is, mert a dal lényegének megértéséhez a kiváló angoltudás is kevés.

A Skóciában legelterjedtebb nézet szerint ez a dal egy angol börtönben született meg valamikor a 18. században, ahol egy skót forradalmár várta a kivégzését.
Az énekesnő ennek a skót rabnak a mondanivalóját idézi fel, amit egy másik skót rabtársának mond – tudni kell, hogy a dal szerzője halálbüntetést kapott és várja a kivégzését, viszont a rabtársa kegyelembe részesült.
A mondanivalója lényege az, hogy míg a rabtársa „a felső úton“ tér majd haza Skóciába („O you take the high road“), azaz normálisan, fizikailag megy majd fel északra a Felföldre a délebbi Angliából, ő maga majd az „alsó úton“ megy („and I’ll take the low road“), azaz a kivégzése után a föld alá, a sírbe kerül, de ennek ellenére hamarabb lesz otthon Skóciában, mint a rabtársa („And I’ll be in Scotland afore ye“), hiszen a lelke majd a halála után azonnal hazatér a szerelméhez a Loch Lomond partjára (a „loch“ kelta szó, tavat vagy tengeröblöt jelent), azaz arra a helyre, ahol élete legszebb pillanatait élte át korábban a szerelmével, aki nagyon várja az érkezését.

A videóban a férfi és a szerelme (ifjú felesége vagy jegyese) látszólag ugyanazon a helyeken mozognak, néha egészen közel egymáshoz. Mégsem találkozhatnak („But me and my true love will never meet again“), mert amíg a nő a fizikai síkon mozog, a férfi már halott és csak a lelke van a közelben, úgymond más dimenzióban mozognak.

Az idős nő meg, természetesen, azonos a fiatallal: az évek elszálltak, de ő szó szerint az élete végéig várt a szerelmére és a halál is a Loch Lomond partja közelében éri el. S miután meghalt, akkor tud újra találkozni a két szerető lélek és együtt indulnak „az égbe“.

Hát ennyi, remélem, hogy lesz, aki meghallgatja ezt a szép dalt, akár többször is!

www.youtube.com/watch?v=gb8AGuD2uOI

A Kreml észak-koreai katonák bevetésével szorítaná ki az ukránokat Kurszkból

Orosz katona lövi az ukránok állásait a Kurszki régióban
Írta: SL

Kurszk térségének augusztus eleji meglepetésszerű lerohanásával Ukrajna először vitte át a szárazföldi háborút Oroszország területére. Most az orosz hadsereg a jelek szerint fokozatosan visszaveszi az ukránok által elfoglalt falvakat, részben Phenjan által rendelkezésre bocsátott katonákkal.

Az ukrán katonák a bekerítéstől való félelmükben állítólag elhagyták a Ljubimovka falu közelében lévő állásaikat, és elmenekültek. Erről számolt be legalábbis a TASZSZ orosz állami hírügynökség moszkvai katonai forrásokra hivatkozva. A menekülő ukránokra drónokkal dobtak le gránátokat.

A jelentés szerint a visszavonulásra Tolszti Lug falu közelében került sor. A Mash orosz Telegram csatorna sok ukrán áldozatokról számolt be, mintegy 50 halottról és több tucatnyi fogolyról. Ukrán részről a hírt egyelőre nem erősítették meg.

Az elmúlt napok jelentései azonban arra utalnak, hogy az ukrán csapatokat egyre gyorsabb ütemben szorítják ki az augusztus elején meghódított oroszországi területről. A mintegy 50 ezer bevetett katonával folytatott orosz taktika célja, hogy az ukrán megszállt területet több katlanra osszák.

Oroszország lerohanásával Ukrajnának az volt a célja, hogy a terület egy részének megszerzése a jövőbeni tárgyalásokhoz tárgyalási alapként szolgálhasson. Az offenzívát azonban katonai szakértők vitatták, mert ugyanakkor Ukrajnának keleten alig maradtak védői.

Az orosz csapatok hetek óta nyomulnak előre a Donbaszban. Katonai megfigyelők szerint Moszkva néhány egységet kivont ugyan Ukrajnából Kurszk védelmére, de ez nem gyengítette fő támadási tengelyét.

Ukrán értesülés szerint Moszkva észak-koreai katonákat is bevetne ellenük a Kurszki régióban. Közel 11 ezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban, és november 1-jére „harcra készen” állnak Ukrajnában – közölte Kijlo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

Budanov elmondta, hogy az első, 2600 katonából álló csoportot a Kurszki területre telepítik, ahol Ukrajna augusztustól orosz területeket foglalt el. A csapatok állítólag orosz felszerelést és lőszert fognak használni, de további információk egyelőre nem ismertek.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt: az, hogy Észak-Korea katonái is ott vannak Ukrajna ideiglenesen megszállt részein, „az első lépés egy világháború felé”.

„Ez már nem csak fegyverek átadásáról szól. Valójában arról van szó, hogy embereket küldenek Észak-Koreából a megszálló katonai erőkhöz” – mondta Zelenszkij. Előtte a Kyiv Independent arról számolt be, hogy Észak-Korea 10 ezer katonát küldött Oroszországba, hogy segítse annak Ukrajna elleni offenzíváját.

A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) október 18-án megerősítette, hogy Phenjan nemrég úgy döntött, 12 ezer katonát, köztük különleges erőket telepít Oroszország háborús erőfeszítéseinek támogatására. A NIS nem közölte, hogy a csapatokat már a terepre küldték-e, vagy hogy hol vethetik be őket.

Az atomfegyverekkel rendelkező rezsim és Oroszország az elmúlt években megerősítette katonai kapcsolatait. Szakértők már régóta arról számolnak be, hogy Oroszország észak-koreai rakétákat telepít Ukrajnába, amit Moszkva és Phenjan is tagad. Moszkva azt is cáfolta, hogy észak-koreai katonák harcolnának az orosz csapatok oldalán Ukrajnában.

 

80 éve kezdődött Magyarország legsötétebb korszaka – kiugrási kísérlet és nyilas puccs

Horthy és Szálasi
Írta: Ferenc SzéF

1944 október 15-én a szovjert csapatok már Magyarország területén haladtak előre, amikor Horthy Miklós kormányzó elszánta magát a háborúból való kiugrásra. A lakosság néhány óráig tartó örömmámorát estére a Szálasi Ferenc vezette nyilas terrormozgalom hatalomátvétele lökte végső reménytelenségbe.

Egy tragikusan rosszul konspirált terv volt, amiről a németek már jóelőre tudtak és viszonylag könnyen megakadályozták

Adolf Hitler és a különféle német titkosszolgálatok (SS, SD, Abwehr, Gestapo) már évek óta beépültek a magyar vezérkarba és közigazgatásba, így Horthy kormányzó környezetébe is. Az ország márciusi 19-i német megszállása után Berlin megbízható csatlósai kerültek kormányra, élükön Sztójay Döme miniszterelnökkel, aki a háború folytatásának feltétlen híve volt.

Sztójay, ifj. Horthy, és Horthy Istvánné
Sztójay, ifj. Horthy, és Horthy IstvánnéArcanum

A németek előtt nyílt titok volt, hogy a kormányzó kisebbik fia, ifj. Horthy Miklós kormányzóhelyettes, és az orosz fronton elesett nagyobbik fiának, Horthy Istvánnak az özvegye rádión át tart közvetlen kapcsolatot a Várból angolszász hatalmakkal a magyar haderő fegyverletételének és átállásának tervéről.

A kormányban, különösen a Belügyminisztériumban és a csendőrség élén a nácibarát nyilaspárt több tagja is vezető szerephez jutott, és döntő szerepet játszott a vidéki zsidóság összeterelésében és deportálásában, ami többszázezer magyar állampolgár gyötrelmes halálával végződött a náci megsemmisítő táborokban. Ezeknek a tisztviselőknek is tudomásuk volt a készülő kiugrási tervről, különösen azután, hogy a Román Királyság augusztus 23-án már megtette ezt a lépést.

Hitler szemszögéből nézve Horthy kísérlete árulásnak számított, mivel Magyarország 1940-ben, még Teleki Pál miniszterelnökségének idején csatlakozott az úgy nevezett Háromhatalmi Egyezményhez (III. Birodalom, Japán és Olaszország), amely szerződés a felek kölcsönös kötelezettségévé tette a többi résztvevő katonai támogatását. Horthy szerint viszont Magyarország megszállásával a nácik megszegték a megállapodást és csatlóssá fokozták le a magyar hadsereget.

Skorzeny Pestre jön

A német titkosszolgálatoknak tudomásuk volt arról a levélről is, melyet Horthy Miklós még szeptemberben intézett Joszif Sztálin szovjet vezetőhöz, megígérve, hogy Magyarország nem okoz több vérveszteséget a szovjeteknek, cserébe pedig a magyar néppel szembeni irgalom gyakorlását és az ország szuverenitásának fenntartását kérte a háború után. A levél utolsó bekezdése szerint ” Küldöm a teljes jogkörrel rendelkező delegációmat a béketárgyalások lefolytatására, és kérem Önt, hogy kegyelmezzen meg szerencsétlen országunknak, melynek történelmi érdemei vannak, és melynek népe az orosz néppel oly sok közös vonással rendelkezik. Legyen szíves, használja fel befolyását a szövetségeseire azzal a céllal, hogy a feltételek, amelyeket kidolgoznak, összeegyeztethetők legyenek népeink érdekeivel és becsületével, és azok valóban a békés életet és a biztos jövőt szolgálják”.

A német diktátor magához rendelte az SS legtapasztaltabb kommandós parancsnokát, Otto Skorzenyt, akinek egysége korábban egy vakmerő akcióban Benito Mussolinit is kiszabadította hegyvidéki fogságából. A feladat az volt, hogyHorthyt nem erőszakkal, hanem pszichés nyomással mondassák le a hatalomról, számolva a kormányzó széles népszerűségével az országban.

Otto Skorzeny
Otto SkorzenyGerman Archives

A németeknek tudomásuk volt arról is, hogy a magyar küldöttség már október 11-én aláírta Moszkvában az előzetes fegyverszüneti megállapodást, tehát a kiugrás a küszöbön áll.

Üzletembernek és turistának álcázva magukat, Skorzeny akciócsoportja egy héttel a kiugrási kísérlet előtt Budapestre utazott és felkészült arra, hogy csapdába csalja és elrabolja ifj. Horthy Miklóst, hgy majd ezzel zsarolja az apját, hogy mondjon le az ország vezetésétől. A csel az volt, hogy magukat jugoszláv ellenállóknak kiadva tárgyalásokra csábítsák a kormányzó-helyettest, ami sikerült is, mert az óvatlan és tapasztalatlan politikus szeretett volna kapcsolatokat építeni Tito jugoszláv partizánvezér felé.

Apja tilalma ellenre ifj. Horthy és néhány testőre elhagyta a Várat, hogy barátja lakásán találkozzon a jugoszlávokkal. Ott viszont az SS ügynökei várták, leütötték, és egy szőnyegbe csavarva a budaörsi repülőtérre vitték, ahonan Németországba szállították egy gyűjtőtáborba. A rajtaütés során tűzharc alakult ki a nácik és a magyar testőrök között, akik közül az egyik el tudott menekülni a helyszínről és értesítette a kormányzót a történetekről.

Horthy ezért már a zsarolása felkészülten várta Edmund Veesenmayer birodalmi képviselő látogatását, aki a cserealku megkötését remélte a kormányzótól. Horthy közölte megváltoztathatatlan szándékát a háború befejezéséről, és nem titkolta el, hogy ezt a magyar népnek is tudomására fogja hozni. A németek ezt nem akadályozták meg, azért, hogy Horthy jusson el arra a pontra, amikor szövetségi árulással lehet megvádolni.

A hadparancsnak számító kiáltvány szerint „Hőn szeretett hazánk szívében folyó pusztító harctól, a küzdő erőket számbavéve, immár döntő, az országra nézve kedvező fordulatot nem várok. Ezért elhatároztam, hogy fegyverszünetet kérek. Mint a fegyveres hatalom legfőbb hadura, felszólítalak benneteket, hogy honvédeskütökhöz híven, hűséggel és feltétlen engedelmességgel teljesítsétek elöljáró parancsnokaitok útján kiadott parancsaimat. További létünk attól függ, hogy a honvédség minden tagja e súlyos helyzetben kötelességtudó és végsőkig menő fegyelmezett magatartást tanúsítson”.

A proklamáció beolvasása a Rádióban kora délután meg is történt, majd a szöveget többször megismételték. A budapesti lakosság és a gettóba zárt zsidóság lelkesedése kirobbanó volt, de nem tartott sokáig.

Mivel azonban a parancs nem jutott el az összes harcoló alakulatokhoz, illetve a németbarát csapattisztek több helyen nem vették figyelembe vagy megszegték, a kiugrás katonai háttere nem volt biztosított. A Wehrmacht budapesti erői a délután során megszállták a Várat, és lemondó nyilatkozatot csikartak ki az államfőből.

Német csapatok a Várban
Német csapatok a VárbanMTI

Estére a németek által felfegyverzett és ugrásra készen várakozó nyilaskeresztes egységek átvették a főváros, majd az ország irányítását, élükön a sebtében fölesküdött Szálasi Ferenc ‘nemzetvezetővel’. A kormányzót és családját Németországba hurcolták.

Ezzel a tragikus fordulattal Magyarország végleg bent ragadt a 2. világháború vesztes oldalán, és minden esélyét elveszítette a háború utáni béketárgyalások kedvezőbb alakítására. A zsidóüldözések és tömeggyilkosságok folytatódtak, és Budapest pusztító ostroma is elkerülhetetlenné vált. Magyarország újra elveszítette a Horthy kormányzósága alatt visszacsatolt trianoni területeket is.

A nyilas és nácipárti magyar főbűnösöket és katonai vezetőket a háború utáni népbírósági ítéletek halálra ítélték, élükön Szálasi Ferenccel, valamint a zsidók meggyilkolását szervező kormányzati szereplőkkel (Endre László és Baky László államtitkárok) és Beregffy Károly vezérezredessel, honvédelmi miniszterrel.

 

Kifulladt Európa legerősebb országa: tényleg nem megy több nehézfegyver Ukrajnának?

A hétvégén érkezett a hír, hogy Németország nem küld több nehézfegyvert Ukrajnának a Bundeswehr készleteiből. Bár azt gondolná az ember, hogy Moszkvában most örömünnepet hirdet a helyi lakosság, az orosz média egyelőre óvatosságra int: moszkvai szakértők szerint mindössze politikai manőverezés zajlik Németországban.

A hétvégén szivárgott ki a német sajtóba, hogy a német kormány nem fog küldeni több nehézfegyvert az ukrán hadseregnek a Bundeswehr készleteiből, vagyis több Panzerhaubitzét, Leopard 2-est, Dingo 4×4-est és Marder lövészpáncélost nem adnak át az ukránoknak.

Németország Ukrajna második legnagyobb támogatója az Egyesült Államok után, így logikus lenne azt gondolni, hogy Moszkvában most ünnepelnek, erről azonban egyelőre nincsen szó. Vaszilij Koltasov, egy orosz stratégiakutató intézet vezetője azt mondta az orosz médiának:

mindössze politikai manőverezést láthatunk, kizárt, hogy a németek leállítják a fegyverszállítást.

Koltasov azt hangsúlyozta: egyrészt a német hadiipari vállalatoktól vásárolt harcjárműveket továbbra is szállítják majd Ukrajnába, így kapnak Lynx lövészpáncélosokat, RCH 155-ös tarackokat, talán Leopard és Panther harckocsikat is. Másrészt az orosz szakértő úgy látja, a most kiszivárgott politikai döntés porhintés, ami a választóknak szól.

Persze, hogy mindent át fognak adni. Ezek a kijelentések, hogy Ukrajna többet nem fog Leopardokat látni, csak porhintés, helyi fogyasztásra. A német kormánynak mozgástér kell”

– mondta Koltasov.

Hozzátette: Scholz kormánya rendkívül rosszul áll népszerűségi mutatók tekintetében, ezért a választók nem érezhetik többé úgy, hogy az ő pénztárcájukból fizeti a német kormány Ukrajna védelmét. Ettől függetlenül szerinte biztosan várható, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna is presszionálni fogja Berlint arra, hogy folytassa Kijev támogatását, a lehetséges összes eszközzel.

Fontos hangsúlyozni: Koltasov csak egyetlen vélemény, ráadásul orosz oldalról beszél,

abban viszont igaza van, hogy nem várható, hogy a Bundeswehr készleteiből való fegyverszállítás leállítása komoly érvágás lenne Ukrajnának.

A német Rheinmetall például rengeteg fegyvert ígért az ukrán haderőnek: korábban azt nyilatkozták a cég vezetői, hogy már idén megkaphatja az ukrán haderő az első KF41 Lynx lövészpáncélosokat. A német cég ráadásul nem csupán Németországban, de Ukrajnában is gyártaná a gépeket.

Jövőre egyébként valóban szövetségi választások lesznek Németországban és a mostani kormánykoalíció kutatások szerint nagyon csúnya vereséget szenvedne, ha most lennének a választások. A fegyverszállítások leállítását támogató pártok (pl. AfD) valóban megerősödtek az elmúlt években, de a német társadalomban egyáltalán nincs konszenzus a nehézfegyver-szállítások leállítása vagy folytatása tekintetében.

( Portfolio )

Stoltenberg: meg lehetett volna előzni az ukrajnai háborút.

Jens Stoltenberg és Volodimir Zelenszkij a NATO washingtoni csúcstalálkozójának keretében tartott sajtóértekezletén 2024. július 11-én
Írta: euronews

A két hete leköszönt NATO-főtitkár szerint ha a Krím annektálása után azonnal, már 2014-ben nyugati fegyvereket adtak volna Ukrajna számára, akkor elkerülhető lett volna a 2022-es újabb orosz agresszió.

Jens Stoltenberg tíz éven át töltötte be a NATO főtitkári tisztségét, október elsején adta át a stafétát utódjának, Mark Rutte volt holland miniszterelnöknek. Utolsó munkanapján a Politico amerikai kiadásának adott interjút, amelyben értékelte a védelmi szervezet élén töltött vezetői munkáját.

Egy hibát készséggel elismert: a Krím 2014-es orosz annektálását a NATO passzívan nézte, ehelyett nem 2022-ben, hanem azonnal, már 2014-ben nyugati fegyvereket kellett volna adnia Ukrajna számára, és akkor elkerülhető lett volna a 2022-es újabb orosz agresszió.

A volt főtitkár szerint hiába próbálta 2014-ben és 2015-ben erről győzködni a tagállami vezetőket, a többség nem akart belefolyni a donbaszi harcokba, provokatív lépésnek érezte volna a fegyverexportot, és egyébként is a NATO politikája akkor az volt, hogy a szövetség nem adhat át fegyvereket Ukrajna számára.

„Azóta is azt gondolom, hogy ha akkor, 2014-ben felfegyvereztük volna Ukrajnát, akkor később Oroszország nem mert volna belevágni egy újabb támadásba, legalábbis nem egy ilyen nagyszabású műveletbe” – fogalmazott a 65 éves norvég politikus.

2021-ben Vlagyimir Putyin levelet küldött neki, amelyben arra kérte, hogy ne vegyenek fel új tagot a NATO-ba, és Európa keleti szegletében ne állomásozzanak NATO-alakulatok – az erre vonatkozó újságírói kérdésre Stoltenberg elmondta: a NATO tagfelvételi döntéseit külső állam nem határozhatja meg, az pedig, hogy a NATO kelet-európai tagállamaiban ne legyen NATO-állomások, furcsa megosztást, egyfajta kétsebességes szervezeti felosztást hozott volna a tagállamok között, ezért egyik kérést sem lehetett teljesíteni.

Mint fogalmazott, 2022 januárjában a NATO-Oroszország Tanácsban meg akarták vitatni ezeket a kérdéseket a Kreml képviselőivel, de addigra a politikai tárgyalások mozgástere nagyon leszűkült már.

A nyugati fegyverszállítások ügyéről Stoltenberg elismerte, hogy az most is érzékeny és vitatott kérdés, a NATO berkeiben a jelenlegi párbeszéd arról szól, hogy az átadott nyugati fegyverzettel együtt engedélyt is adnak-e Ukrajna számára, hogy azokat orosz területek ellen is bevethesse. Stoltenberg nem rejtette véka alá személyes véleményét: úgy véli, Oroszország agressziója a nemzetközi jog nyílt megsértése volt, és a nemzetközi jog biztosította önvédelem eszköztárába beletartozik az agresszor katonai állásai elleni támadás, akár a saját területén is.

Annál a kérdésnél, hogy Donald Trump elnökválasztási győzelme esetén miként változna meg az Egyesült Államok és a NATO Ukrajna-politikája, a volt NATO-vezető nem akart spekulációkba bocsátkozni, de annyit elmondott, hogy szerinte az európai NATO-tagállamok helyesen teszik, ha továbbra is együttműködnek Amerikával Ukrajna támogatásában, mert ez mindkét nyugati entitás biztonságpolitikai érdeke.

„A háború lezárására a leggyorsabb út elveszteni a háborút. De az nem hoz békét. Az csak Ukrajna megszállását hozza el” – szögezte le Stoltenberg, aki szerint csak olyan béke működhet, amelynek eredményeképpen Ukrajna továbbra is szuverén, független állam marad – ehhez pedig az kell, hogy Oroszország belássa, nem érheti el céljait katonai eszközökkel.

A NATO esetleges megtámadásával kapcsolatos orosz szándékokról a norvég politikus azt mondta: az orosz szárazföldi alakulatok le vannak kötve az ukrajnai frontokon, az orosz gazdaság viszont teljesen átállt a haditermelésre, így egy átmeneti gyengülés után a haderő vissza tudja szerezni ütőképességét, ugyanakkor a NATO-nak nem erre kell fókuszálnia, hanem a megelőzésre, és a NATO jó ebben, komoly elrettentő kapacitása van.

 

Másféplmillió ukrán kapott sorozási mentességet – Zelenszkij vizsgálatot rendelt el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezleten vesz részt Dubrovnikban 2024. október 9-én© -/Copyright 2024 The AP. All rights reserved

Másfél millió hadköteles korban lévő ukrán férfi nincs a sorozási rendszerben – a hatóságok utána néztek, és kiderült, a legtöbbjük arra hivatkozva kapott mentességet, hogy „stratégiai fontosságú cégek alkalmazottai”.

Amikor Volodimir Zelenszkij erről értesült, november 15-ig leállíttatta a felmentések gyakorlatát, és vizsgálatot rendelt el – írja a The New Voice of Ukraine.

A lap szerint az ukrán elnök megdöbbent, hogy hány ukrán cég ad hivatalos igazolást alkalmazottainak, hogy kibújjanak a katonai szolgálat alól.

A vizsgálat során a kormányzati szervek alaposan meg fogják nézni, hogy az egyes vállalati igazolások mögött valóban ilyen súlyos érdekeltség áll fenn, amely a törvények szerint is mentességre ad okot, vagy ezek hamis indoklású iratok. Másrészt a gazdasági és a védelmi minisztériumok szakemberei rövidesen egy új jogszabálytervezetet állítanak össze, amely korlátozza és részleteiben szabályozza a mentességek körét.

A stratégiailag fontos vállalatok sorköteles korú munkatársai az eddigi szabályozás alapján azért kaphattak mentességet a besorozás alól, mert ezek a cégek alapvető hozzájárulást biztosítanak az ukrán gazdaság teljesítményéhez, így a szakemberek kiesése anyagiakban kifejezhető kárt okozhatna a gazdaságnak.

Félelmetes részletek derültek ki az orosz-ukrán háborúról:….

Bob Woodward, a The Washington Post újságírója a „Háború” (War) című, hamarosan megjelenő könyvében eddig nem ismert részleteket tár fel az orosz–ukrán háborúról. Kiderül például, hogy a Fehér Ház egy ponton úgy vélte, 50 százalék az esélye annak, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvert vet be.

CNN ismertetésében Bob Woodward könyvéből kiderül, Joe Biden amerikai elnök 2021 decemberében kétszer is szembesítette Vlagyimir Putyin orosz államfőt azzal, hogy Washington tud az Ukrajna ellen készülő invázióról. A második alkalommal, egy telefonbeszélgetésben Putyin állítólag azzal fenyegetett, hogy nukleáris háborút robbant ki, mire Biden azt felelte, azt lehetetlen megnyerni.

Már jóval a háború megindulása után, 2022 szeptemberében az amerikai hírszerzés „mélyen nyugtalanító értékelést” mutatott be Putyinról, miszerint

annyira kétségbeesett a harctéri veszteséget miatt, hogy taktikai nukleáris fegyvert vethet be Ukrajnában.

A riasztó hírszerzési jelentések alapján

a Fehér Ház úgy értékelte, hogy a taktikai nukleáris fegyver bevetésének kockázata 50 százalékra nőtt

a korábbi 5 százalékról.

Biden erre utasította nemzetbiztonsági tanácsadóját, Jake Sullivant, hogy minden csatornán mondják el az oroszoknak, mit fognak tenni válaszul, ha az atomfegyver bevetése bekövetkeznék.

Woodward könyve két beszélgetést is bemutat Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és volt orosz kollégája, Szergej Sojgu között.

Egy 2022 októberi telefonhívásban Austin azt mondta Sojgunak, ha atomfegyvert vet be Oroszország, az Egyesült Államok újra fogja gondolni azokat a korlátozásokat, amelyeket Ukrajnában alkalmaz. Sojgu erre azt mondta, nem szereti, ha fenyegetik. Austin az orosz védelmi miniszter szavaira így válaszolt:

Miniszter Úr! A világtörténelem leghatalmasabb hadseregének vezetője vagyok. Én nem fenyegetek.

Két nappal később Sojgu hívta Austint, és azt mondta, Ukrajna „piszkos bomba” bevetését tervezi. Washington szerint azonban az orosz információ valójában hamis, csak ürügyként akarták használni arra, hogy atomfegyvert vessenek be Ukrajnában. Austin azt mondta:

Ne tegyék!

Mire Sojgu azt felelte, „megértettem”.

Valószínűleg ez volt az egész háború leghajmeresztőbb pillanata

– emlékezett vissza a történtekre a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője.

 

Karnyújtásnyira, vagy még több lépésre van Irán az atomfegyver megépítésétől?

A legfőbb vallási vezető döntésétől függ minden
Írta: Ferenc SzéF
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: perzsa

Teherán nukleáris ambiciói egybeesnek az Irán és Izrael közötti növekvő feszültséggel és az immár közvetlen katonai ütésváltásokkal.

Izrael már többször jelezte, hogy a perzsa állam nagyon közel jár a nukleáris robbanófegyver elkészítéséhez, ha a legfőbb vallási vezető meghozza a döntést a végzetes lépésről. Iráni tisztviselők eddig azt hangsúlyozták, hogy az ország nukleáris programjának „békés” aspektusa van, és Teherán nem törekszik nukleáris fegyvert építeni.

A Fox News legutóbbi interjújában Keith Kellog amerikai altábornagy mégis a legközelebbi időpontra teszi az iráni atomfegyver megépítésének lehetőségét.

20 éve megy a ködösítés, a félrevezetés és a megtévesztés

A békességről alkotott hamis képet nem kisebb személyiség vázolta fel, mint Haszán Róhani iráni elnök, aki két ciklust is betöltött 2013-2021 között. Az államfő azt vetítette a Nyugat felé, hogy a legfőbb papi vezető vallási parancsot (fatwát) adott ki arról, hogy Irán békés állam, amely elutasítja a nukleáris fegyverkezést.

Róhani ezt úgy interpretálta a brit, francia és német külügyminisztereknek, hogy az ajatollah megtiltotta a nukleáris fejlesztéseket, amiből viszont egy szó sem volt igaz.

A megtévesztés kampánya akkor indult el, amikor az Iszlám Köztársaság úgy látta, hogy túlélése közvetlen veszélybe kerülhet az USA és szövetségesei iraki invázióját követően. Khamenei egy beszédében akkor azt mondta, hogy „nem akarunk atombombát. Még azt is ellenezzük, hogy vegyi fegyvereink legyenek. Ezek a dolgok nem egyeznek az elveinkkel.” A főpap azt hangsúlyozta, hogy Irán fiatal nemzedékében rejlik az igazi erő, nem pedig a fegyverkezésben.

Teheráni utcakép
Teheráni utcaképLUSA

Az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval (valamint még Oroszországgal) folytatott későbbi nukleáris tárgyalásokról azonban mára világosan kiderült, hogy Irán legfőbb célja a fejlesztésekhez szükséges idő megnyerése volt, amihez szisztematikus félrevezető narratívákat kellett kapcsolni a program békés természetéről.

Azóta viszont a teheráni tisztviselőktől vagy a hivatalos médiától érkeznek alig burkolt fenyegetések arról, hogy az iráni nukleáris doktrína bármikor megváltozhat. Maga a legfőbb papi vezető, Ali Khomeini ajatollah is többször tett erre utaló kijelentéseket a közöségi médiában, amikor a cionizmus felszámolását, azaz Izrael megsemmisítését nevezte a legfőbb feladatnak.

Mennyi idő kell meg Teheránnak?

Az amerikai média és több katonai elemző szerint Irán „csak néhány hétre van” egy vagy több nukleáris fegyver megépítésétől. A témát ezen a héten az amerikai alelnökjelöltek vitájának moderátora is felvetette.

Ugyanakkor a nukleáris szakértők azt mondták a The New York Times-nak, hogy Irán nem csak „néhány hét” távolsága a nukleáris fegyver építésétől, hanem Teheránnak valószínűleg több hónapra, vagy akár egy évre is szüksége van egy ilyen fegyver létrehozásához.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter július közepén úgy jósolta, hogy Iránnak már csak 1-2 hétre van szüksége a „kitörési idő” eléréséhez, ami azt jelenti, hogy már kellő mennyiségű és katonai sűrűségű hasadóanyag lesz a birtokában.

Izrael szerint viszont a küszöböt nem most, hanem az év elején átlépték. Az amerikai védelmi minisztérium egyik szakértője pedig már tavaly úgy mérlegelt, hogy Iránnak csak pár hét kell a katonai szintű sűrűség (90%+) eléréséhez. 

Urándúsító centrifugák a Natanz-i nukleáris központban
Urándúsító centrifugák a Natanz-i nukleáris központbanAP Photo

A média gyakran és helytelenül tálalja, hogy mennyi időre van szükség az atomfegyver bevethető szintjének eléréséhez, és összekeverik a kellő szintű robbanóanyag elérését a fegyver megépítésével. Ezzel szemben a nukleáris fegyverek gyártásának több más aspektusa is van, beleértve a nukleáris tisztítási munkálatokat, a mérnöki feladatokat, a fegyver fizikai legyártását és főként a tesztelését.

Mindehhez nagyon magas szintű kohászati, mérnöki és informatikai munkának is párosulnia kell, a tesztelést pedig érzékelni fogják a nyugati és izraeli felderítő eszközök.

Houston J. Wood, a Virginiai Egyetem emeritus professzora azt mondta a The New York Times-nak, hogy nincs közvetlen veszélye annak, hogy Irán idén megkezdi nukleáris fegyver tesztelését. A tanár szerint körülbelül egy év kell még ahhoz, hogy Irán elegendő nukleáris üzemanyagot állítson elő, mielőtt nukleáris fegyver megépítésébe belevághat.

Siegfried Hecker, az amerikai Los Alamos katonai Laboratórium egykori igazgatója erről azt közölte, hogy maga a fegyverkonstrukció hosszú hónapokat vehet még igénybe.

Történelmi összehasonlításban: a Manhattan-terv során az Egyesült Államok 1945 márciusára 21 dúsító egységet működtetett, és július elejére érte el a fegyverszintű sűrűséget. Az előállított kb. 50 kilogramm súlyú dúsított uránt átszállítottak a Los Alamos kutatóközpontba, ahol a teljes mennyiséget beépítették az első atomfegyverbe, a Hirosimát elpusztító Little Boy-ba, a kisebb sűrűségű maradékot pedig a Nagaszakira ledobott fegyverbe.

1945 augusztus végére Amerika már 12 atombomba birtokában volt, de a japán kapituláció folytán ezek bevetésére már nem volt szükség. A fegyvereket a Fülöp-szigeteken szerelték össze.

Mivel a műszaki rendszerek és technológiák azóta hatalmas fejlődésen mentek át, és ezeket Irán ismeri, sőt megtanulta alkalmazni is, szinte biztosra vehető, hogy a perzsa állam egy éven belül bevethető atomfegyver birtokában lesz – vagy akár sokkal előbb is.

 

 

Akár 25 millióra is csökkenhet Ukrajna lakossága.

Fogy az ukrán népesség© Efrem Lukatsky/Copyright 2024 The AP. All rights reserved

A Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalomkutatási Intézetének új kutatása feltárta: 2041-ben, vagyis 17 év múlva az ukrán népesség 28,9 millióra csökken, 2051-re pedig 25,2 millióra. 2022. január 1-je, vagyis az orosz hadsereg inváziója előtt Ukrajnában még 42 millióan laktak.

A népességfogyáshoz természetesen hozzájárul a háború, de az elvándorlás még nagyobb mértékben – írja a Kyiv Post. Az intézeti jelentés szerint ugyanakkor a „népességszám előrejelzése nehéz a szükséges statisztikai adatok hiánya miatt. Ennek az az oka, hogy az ideiglenesen megszállt területek demográfiai mutatóit nem tudjuk figyelembe venni.”

A jelentés szerzői kiemelik a népességfogyás (amikor a halálozások száma meghaladja a születések számát) jelentőségét és a nagyarányú munkaerő-elvándorlás okozta jelentős népességcsökkenést, amely gyakran állandósul.

„Nagyon rossz a demográfiai helyzetünk. A fronton elesettek száma összehasonlíthatatlan azok számával, akik külföldre mentek, és nem terveznek visszatérni” – jelentette ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet főigazgatója, Volodimir Paniotto egy interjújában a Kiszó beszámolója szerint

Paniotto hozzátette: jelenleg körülbelül 6 millió ukrán tartózkodik Európában menekültként, további 1-2 millióan pedig Oroszországban. Becslések szerint havonta 100-150 ezerrel nő azok száma, akik soha nem térnek vissza Ukrajnába.

A Wall Street Journal múlt havi cikke szerint, amelyet ukrán forrásokra, és nyugati hírszerzési adatokra alapoztak, az ukrán hadsereg elesett tagjainak a száma elérte a 80 ezret. Ezen felül akkor 400 ezer sebesült katonát tartottak számon.

Halálunk előtti utolsó gondolataink

Elkészült az első agyi felvétel a halál pillanatában: ezek lehetnek az utolsó gondolataink

Elkészítették a világ első agyi felvételét arról a pillanatról, amikor valaki meghal. Egy 87 éves, hirtelen szívrohamot kapó férfi utolsó agyhullámait rögzítették egy, a fején lévő EEG-vel, a felvételekből pedig kiderült, hogy melyek azok a dolgok, amelyekre a halál pillanatában gondolunk.

A kanadai Vancouverben dolgozó kutatók eredetileg azért végeztek EEG-vizsgálatot, mert a páciens epilepsziás rohamokkal küzdött, ám a megfigyelés során váratlanul szívrohamot kapott és meghalt. A tragédia ellenére a vizsgálati eredményeket felhasználták, amelyek alapján képesek voltak meghatározni, hogy mi történt a férfi agyában az utolsó pillanatokban, konkrétan a szívleállás előtti és utáni 30 másodpercben.

Mint kiderült, az emlékek előhívásához és az álmodáshoz kapcsolódó, úgynevezett gamma-oszcillációk növekedését észlelték, vagyis a páciens a halála előtt újra átélte a múltbeli élményeit, mondhatni „lepergett az élete a szeme előtt”.

„Az emlékezet-visszahívásban részt vevő oszcillációk generálásán keresztül az agy a halálunk előtti fontos életeseményeket idézheti fel, hasonlóan a halálközeli élményekben tapasztaltakhoz. Ezek az eredmények megkérdőjelezik az arra vonatkozó elképzeléseinket, hogy pontosan mikor ér véget az élet, és fontos további kérdéseket vetnek fel, például a szervadományozás időzítésével kapcsolatban” – magyarázta dr. Ajmal Zemmar, a Frontiers in Ageing Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A tudósok szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy meggyőzőbb eredmények szülessenek, ezek az adatok ugyanis csak egyetlen esettanulmányra összpontosítanak, a páciens agya pedig már károsodott az epilepszia miatt. Éppen ezért a szakemberek nem tudják megmondani, hogy ugyanez történt volna-e egy másik személy esetében is.

Milyen hatással lehet az osztrák választási eredmény az uniós ügyekre?

Az osztrák Szabadságpárt a második világháború óta az első szélsőjobboldali választási győzelmet szerezte meg a nemzeti választásokon

Írta: Maria Psara

Ausztria lehet az Európai Unió legújabb tagállama, ahol szélsőjobboldali párt kerülhet hatalomra, miután a Szabadságpárt (FPÖ) győzelmet aratott a vasárnapi parlamenti választásokon.

A bevándorlásellenes, Kreml-barát párt – amelyet a második világháború után egykori nácik alapítottak – története során először nyert általános választást, és győzelme most az egész EU-ra hatással lehet.

Az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) vasárnapi győzelme az európai ultranacionalizmus újabb megnyilvánulása. Migrációellenes, Kreml-barát párt a második világháború óta először nyert Ausztriában.

Bár az FPÖ megpróbálja leplezni nemzetiszocialista gyökereit, a választási győzelem nagy hatással lehet az EU-ra.

„A migrációellenességről sokat beszélnek. Központi téma volt az elmúlt évtizedekben és a kampányban is” – mondja a Maastrichti Egyetem szakértője, Christine Nehold. „Lehet találgatni arról, valamint megnézni a közvélemény-kutatásokat is, hogy az emberek miért szavaztak úgy, ahogyan szavaztak. Úgy érzékeljük, hogy a migráció miatt felerősödött az arról szóló diskurzus és ennek tematizálása más országokban is működni látszik.”

A szélsőjobb számos győzelmet aratott az Európai Unióban. Magyarország az egyetlen tagállam, ahol radikális jobboldali párt van hatalmon és amely többségben kormányoz.

A szélsőjobb azonban része az olasz, holland, finn, cseh és horvát koalíciós kormányoknak is. A múlt vasárnapi választási eredmények alapján pedig Ausztria lehet a következő, amely csatlakozik a trendhez.

A francia Nemzeti Tömörülés és az Alternatíva Németországért szintén erősödik.

„Egész Európában azt látjuk, hogy jobbra tolódás zajlik. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy miért történik ez, és hogy mit tegyünk ellene. Fontos leszögezni, hogy most már világos: ezt többé nem lehet figyelmen kívül hagyni.”

Továbbra sem világos, hogy a Szabadságpárt (FPÖ) része lesz-e egy koalíciós kormánynak Ausztriában. Győzelme azonban középtávon hatással lesz az európai ügymenetre. És nem csak a migrációs politikára, hanem a zöld alku elhalasztására is.

Ami Oroszországot illeti, az európai szélsőjobboldali erők is megosztottak.

Magas rangú amerikai republikánus kritizálta Orbánt a Pekinghez és Moszkvához való dörgölőzés miatt

Mitch McConnell
Írta: FT

Teherán sem maradt ki a sorból. Mitch McConnell szerint nem érték Kína, Oroszország és Irán érdekeit szolgálni.

„Magyarország vezetői nem csinálnak titkot abból a meggyőződésükből, hogy a jövőben az Egyesült Államok hanyatlásba kezd, és hogy Amerika kudarcára teszik a tétjeiket. Attól nem lesz valaki kemény legény, hogy odadörgölőzik az autokratákhoz, Amerika vezetőinek pedig semmilyen előnye nem származik abból, ha megdicséri azokat, akik így tesznek” – közölte Mitch McConnell, az Egyesült Államok Szenátusának republikánus frakcióvezetője.

McConnell örvendetes jelnek tartja, amikor Amerika európai szövetségesei felfigyelnek a Kínai Népköztársaság által jelentett kihívásokra, és észlelik a kínai befolyás veszélyeit a saját országukban. Megjegyezte, hogy számos szövetségesük óvakodik attól, hogy egy totalitárius rendszerhez kapcsolódjanak, amely elfojtja az innovációt, elriasztja a szabad gondolkodást és csak bonyodalmakat gördít a szabad vállalkozás elé.

McConnell szerint Németország élen jár a kínai fenyegetés elleni erőfeszítésekben, és szeretné a kínai technológiáktól való függést csökkenteni, ezzel is lehetőséget teremtve a Nyugatnak arra, hogy országai szorosabbra fűzzék az együttműködést. A republikánus politikus leszögezte, hogy Kína nem biztonságos üzleti partner, bármennyire csábítónak is tűnhet akár egyes NATO-országoknak is.

Itt említette meg Magyarországot, szerinte ugyanis Magyarország évtizedek óta sodródik a Nyugat ellenfeleinek pályájára. „Riasztó tendencia. És senki nem tehet úgy, mintha nem látná ezt, még azok sem, akik egyfajta személyi kultuszt alakítanak ki Orbán Viktor miniszterelnök körül. Magyarország vezetői nem feszülnek egymásnak Moszkvával, Pekinggel és Teheránnal sem” – közölte a politikus, és hozzátette, hogy az Orbán-kormány büszkén mondja, hogy Kína „európai hídfőállása” Magyarországon van, ami szerinte a „keleti nyitás” politikájának tökéletes kiegészítése.

 

McConnell szerint az USA európai szövetségesei megfogadták a Trump-adminisztráció figyelmeztetéseit, hogy csökkentsék a kínai ipartól és technológiától való függőséget, Budapest viszont nem, sőt ellenkezőleg: egyre több beruházást eszközölnek Pekinggel.

McConnell részletesen kitért a beruházásokra, és Orbán Moszkvához való dörgölőzésére is, miszerint a miniszterelnök képes dicsérni az 1945 óta Európában lezajlott első nagy szárazföldi háborúért felelős „neoszovjet imperialistát”, azaz Putyint. A politikus szerint Orbán Viktor „hiperracionálisnak” minősíti a Putyin-rezsimet, mely több tíz-, ha nem százezer orosz életet és több mint 200 milliárd dollárnyi katonai erőt áldozott fel a sikertelen ukrajnai háború során.

„De ez a NATO-miniszterelnök nem csak csodálja Putyint – mondta Orbánról, és hozzátette, hogy szerinte a magyar miniszterelnök – segít is neki. Az európai szövetségesek több segítséget nyújtanak Ukrajnának, mint az Egyesült Államok, egyes amerikaiak viszont arról panaszkodnak, hogy az EU nem tesz eleget Ukrajna megsegítéséért. Nekik elég, ha megnézik, hogy Budapest miként törekszik arra, hogy blokkolja Kijev uniós támogatását.”

McConnell még felhozta Magyarország és Teherán kapcsolatát, és közölte, hogy kevés rokonszenvet érez azokkal a magyar társaságokkal, amelyek a teheráni népirtó rezsimhez fűződő kapcsolataikból próbálnak hasznot húzni. Megemlítette azt az emlékezetes esetet is, amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tartott előadást Irán korábbi elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád. Az előadás címe „közös értékek a globális környezetben” volt, McConnell pedig csak annyit mondott erre, hogy „közös értékek Teheránnal.”

McConnell szerint Magyarország Amerika hanyatlására tesz, de az autokrata hatalmakhoz dörgölőzni vagy azoknak engedelmeskedni nem amerikai érték, illetve nem is szolgálja Amerika érdekeit.

(Euronews)

A Kreml szerint , végzetes hiba lenne Oroszországot békére kényszeríteni.

A Kreml szerint végzetes hiba lenne Oroszországot békére kényszeríteni

A Kreml elutasítva Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ-ben tett megjegyzéseit közölte, hogy Oroszország „békére kényszerítése” „végzetes hiba” lenne.

Zelenszkij kedden azt mondta, Oroszországot csak békére lehet kényszeríteni, és megfogadta, hogy nem tárgyal Moszkva feltételei szerint a konfliktus lezárásáról.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy „egy ilyen álláspont végzetes hiba, rendszerszintű hiba”.

„Ez egy súlyos tévedés, aminek elkerülhetetlen következményei lesznek a kijevi rezsimre nézve. Oroszország a béke mellett van, de azzal a feltétellel, hogy annak stabilitása biztosított, és a különleges katonai művelet céljai teljesülnek. E célok elérése nélkül lehetetlen Oroszországot kényszeríteni” – mondta Peszkov.

Zelenszkij ezen a héten az USA-ban van abban a reményben, hogy növelni tudja Kijev nemzetközi támogatását. „Tudjuk, hogy néhányan a világban beszélni akarnak” Putyinnal – mondta Zelenszkij az ENSZ-ben.

De ezt az álláspontot „őrültségnek” nevezte, mondván, „Oroszországot csak békére lehet kényszeríteni, és pontosan erre van szükség: békére kényszeríteni Oroszországot” – mondta.

A Kreml szerint végzetes hiba lenne Oroszországot békére kényszeríteni

Több mint 2,5 évvel azután, hogy Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában, a két fél a jelek szerint ugyanolyan távol áll egymástól, mint valaha, amikor a harcok befejezését célzó lehetséges megállapodásról van szó. Moszkva a béketárgyalások előfeltételeként azt követelte, hogy Kijev hagyja el a jelenleg általa ellenőrzött területeket Ukrajna keleti és déli részén. (Moscow Times)

Ezért válik el szinte minden középkorú-a statisztika mögött rejlő okok

A középkorú válások száma drámaian növekszik, de miért ér véget szinte minden házasság ebben a korban? Ebből a cikkből megtudhatja a valós okokat.

Az utóbbi években egyre több középkorú pár dönt a válás mellett, és ennek hátterében sokkal több van, mint egyszerű eltávolodás. Egy nemrégiben publikált felmérés, amelyet a Dailymail is közölt, megmutatta, hogy a válások 63%-át a nők kezdeményezik, főként a 40-es, 50-es éveikben járó párok esetében. De miért ér véget olyan sok házasság ebben az életkorban?

A válások mögött számos ok áll. Az egyik legjellemzőbb, hogy sok nő és férfi úgy érzi, hogy a házasságukban nem értékelik vagy nem figyelnek rájuk eléggé.

Egyre gyakrabban hallani olyan panaszokat, hogy a férfiak nem osztoznak a felelősségekben, nem vesznek részt aktívan a gyereknevelésben, és ezzel hozzájárulnak az intimitás elhalványulásához. A nők sokszor azt érzik, hogy érzelmileg és szexuálisan már nem kapják meg azt, amire szükségük van.

A válások mögött számos ok áll. Az egyik legjellemzőbb, hogy sok nő és férfi úgy érzi, hogy a házasságukban nem értékelik vagy nem figyelnek rájuk eléggé. (Fotó: Karen Moskowitz / Getty Images Hungary)

Stephanie, az egyik válaszadó, így fogalmazott:

A férjem egyszerű életet akar élni, de az az ő álma, nem az enyém.

Ez az eltérő ambíció sok kapcsolatot tönkretesz, és vezet ahhoz, hogy az egyik fél kezdeményezi a válást.

A felmérésből az is kiderült, hogy sok férfi úgy érzi, a feleségük mellett folyamatosan „emaszkulálják”, vagyis elveszítik férfiasságukat, nem érzik magukat megbecsültnek.

A szexualitás csökkenése és a házasság rutinja szintén gyakori panasz, amit a baráti társaságokban ritkán beszélnek meg a férfiak egymás között.

A szexualitás csökkenése és a házasság rutinja szintén gyakori panasz, amit a baráti társaságokban ritkán beszélnek meg a férfiak egymás között. (Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary)

A válásokhoz gyakran hozzájárul az is, hogy a középkorú férfiak hirtelen rádöbbennek, hogy az életük véges, és nem akarják a hátralévő éveiket egy boldogtalan kapcsolatban tölteni. Egy új élet lehetősége vonzó, még ha nehéz is újra kezdeni.

Egy másik válaszadó így fogalmazott:

Az internetes társkeresés mindent megváltoztatott. Nem kell többé aggódni, hogy magányosan maradsz, miután elváltál.

Rengeteg nő van, aki éppen az ellenkezőjét gondolja arról, amit a feleségem évekig mondott.”

A „Válás napja” néven ismert januári időszak a válások leggyakoribb időszaka, amikor sok pár a karácsonyi együttlét után dönt úgy, hogy külön utakon folytatják. (Fotó: Eric O’Connell / Getty Images Hungary)

A válások száma folyamatosan növekszik, és ez nem csak a fiatal párokat érinti. A statisztikák szerint 2022-ben az ellenkező nemű párok házasságai átlagosan 12,9 év után végződnek válással, ami azt jelenti, hogy sokan a 40-es, 50-es éveikben válnak el, amikor a gyerekek már nagyobbak, és a házasság kihívásai egyre nyilvánvalóbbá válnak.

A „Válás napja” néven ismert januári időszak a válások leggyakoribb időszaka, amikor sok pár a karácsonyi együttlét után dönt úgy, hogy külön utakon folytatják. A válások többségét nők kezdeményezik, és gyakran hónapokig tervezik a lépést, mielőtt kimondanák a végső döntést.

 

Oroszország nem akar nukleáris háborút, és úgy véli, hogy a „piros gomb” megnyomásának időpontjáról szóló beszé

„Vörös vonalakról beszélünk, arra számítva, hogy értékeléseinket, nyilatkozatainkat intelligens, döntéshozó emberek meghallják. Nem komoly dolog azt mondani, hogy ha holnap nem teszitek meg, amit én követelek tőletek, akkor megnyomjuk a „piros gombot”” – mondta az orosz külügyminiszter.

„Meggyőződésem, hogy ilyen helyzetekben a döntéshozóknak van fogalmuk arról, hogy miről beszélünk. Senki sem akar atomháborút” – hangsúlyozta Lavrov.

A külügyminiszter ugyanakkor biztosított arról, hogy Oroszország olyan fegyverekkel rendelkezik, „amelyeknek komoly következményei lesznek az ukrán rezsim kezelőire nézve”.

„Oroszország valóban rendelkezik ilyen fegyverekkel. Teljes harckészültségben vannak” – hangsúlyozta.

Szergej Lavrov szerint Putyin csak viccelt, amikor azt mondta, hogy Kamala Harrist támogatja

Szergej Lavrov szerint Putyin csak viccelt, amikor azt mondta, hogy Kamala Harrist támogatja

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arábiánk adott interjúban azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin csak viccelt, amikor szeptember elején azt mondta, hogy „Oroszország azt szeretné, ha Kamala Harris nyerné az amerikai elnökválasztást”. Döntését akkor azzal indokolta az orosz elnök, hogy „olyan kifejezően és ragályosan nevet, hogy ez azt jelenti, minden rendben van vele”.

Lavrov a mostani interjúban azt mondta: Putyinnak „jó a humorérzéke. Gyakran viccelődik nyilatkozatai és interjúi során”.

Szergej Lavrov szerint Putyin csak viccelt, amikor azt mondta, hogy Kamala Harrist támogatja

A Sky News Arabia azt is megkérdezte a külügyminisztertől, hogy Oroszország hogyan igazítja szakpolitikáit a leendő amerikai elnökhöz. Lavrov azt válaszolta, hogy nincs hosszú távú különbség a hozzáállásukban az amerikai választásokkal kapcsolatban, mert azt Egyesült Államokat „közismerten a deep state irányítja”.

A teljes interjú elolvasható az orosz külügyminisztérium honlapján.

Szerző: Szántó Dániel

Strasbourgi atomcsapással fenyegetőzött Putyin szövetségese az EP szavazás után.

Az Európai Parlament plenáris ülése Brüsszelben
Írta: SL

Vjacseszlav Volodin Duma-képviselő arra reagált, hogy csütörtökön az EP megszavazta: Ukrajna használhasson nagy hatótávolságú nyugati fegyvereket orosz területen is.

Az orosz alsóház szóvivője, Vjacseszlav Vologyin, aki tagja Putyin elnök Biztonsági Tanácsának is, durván megfenyegette az Európai Parlamentet, miután az csütörtökön 425 igen és 131 nem szavazattal, 63 tartózkodás mellett úgy döntött: a jelenlegi korlátozások feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljes mértékben gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és továbbra is ki van téve a lakosságát és infrastruktúráját ért támadásoknak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EP támogatja Kijev azon régi elvárását, hogy akár orosz területre is irányíthassa a Nyugat által kapott nagy hatótávolságú fegyvereit.

Amire az Európai Parlament felszólít, az egy nukleáris fegyverekkel vívott világháborúhoz vezet

 

– írta Volodin a Telegramon. Szerinte az európaiaknak meg kell érteniük, hogy az orosz RS-28 Sarmat interkontinentális ballisztikus rakétának – nyugaton Sátán II néven ismert – mindössze 3 perc 20 másodpercbe telne, hogy csapást mérjen Strasbourgra, ahol az Európai Parlament (Brüsszel mellett) ülésezik.

Üzenetének címe az volt: „Azoknak, akik elsőre nem értették”. Ez nyilvánvaló utalás Putyin múlt heti figyelmeztetésére, miszerint a Nyugat közvetlenül Oroszország ellen fog harcolni, ha hagyja, hogy Ukrajna orosz területre lője ki a nagy hatótávolságú rakétákat – írja az Euractiv

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott, nem kötelező erejű állásfoglalásában arra kéri az uniós országokat, hogy „haladéktalanul oldják fel az Ukrajnának szállított nyugati fegyverrendszereknek az orosz területen lévő törvényes katonai célpontok ellen történő bevetésére vonatkozó korlátozásokat”.

Az EP hangsúlyozza, hogy a lőszerek elégtelen szállítása és a használatukra vonatkozó korlátozások azzal a kockázattal járnak, hogy semlegesítik az eddigi erőfeszítések hatását. A képviselők ismételten felszólítják a tagállamokat, hogy teljesítsék 2023. márciusi kötelezettségvállalásukat, miszerint egymillió lőszert szállítanak Ukrajnának, és gyorsítsák fel a fegyverek, légvédelmi rendszerek és lőszerek, köztük a TAURUS rakéták szállítását.

„Ha ilyesmi történik, Oroszország kemény választ fog adni, még erősebb fegyverekkel. Ezzel kapcsolatban senkinek sem lehetnek illúziói” – írta Vologyin, hozzátéve, hogy Moszkvából úgy tűnik, mintha a Nyugat elfelejtette volna a Szovjetunió által a második világháborúban hozott hatalmas áldozatokat.

Hollandia drasztikus szigorításokat vezet be migrációs politikájában

Vilmos Sándor holland király bejelenti az új kormány terveit
Írta: SL

Hollandia a lehető leggyorsabban messzemenően csökkentené a menedékkérők számát. Vilmos Sándor király hágai trónbeszédében ismertette az új jobboldali kormány terveit. Irányváltásra van szükség a menekültpolitikában, azt „szigorúbbá, gyorsabbá és szűkmarkúbbá” kell tenni a király szerint.

A jobboldali-populista Szabadságpárt (PVV) vezette négypárti koalíció már a múlt héten bejelentette a menekültügyi törvény szigorítását. Közölték azt is: hamarosan kérni fogják, hogy az EU tegye lehetővé Hollandia kilépését a migrációs és menekültügyi paktumból.

A holland kormány migrációs veszélyhelyzetet akar hirdetni és felfüggesztené a menekültügyi törvény egyes részeit. Jogi szakértők azonban kétségbe vonják az intézkedés jogszerűségét. A menekültügyi kérdés megosztja a koalíciót, a centrista NSC párt bejelentette, hogy negatív jogi ítélet esetén nem támogatja a tervet.

Vilmos Sándor király trónbeszédében azt mondta, hogy a menedékkérők, a dolgozó migránsok és a külföldi diákok nagy száma nyomást gyakorol a társadalomra. „A hollandiai népesség a vártnál sokkal gyorsabban, 18 millió főre nőtt. Ez nagy nyomást gyakorol az intézményeinkre és az együttélés módjára” – ismertette a kormány érveit az uralkodó.

A PVV, a konzervatív-liberális VVD, az NSC és a jobboldali gazdapárt (BBB) által alkotott koalíció már megalakulásakor kijelentette, hogy a „valaha volt legszigorúbb menekültügyi politikát” szeretné megvalósítani egy ideiglenes veszélyhelyzeti törvényen keresztül. Az érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkezőket „szükség esetén erőszakkal kitoloncolják” – áll a koalíciós szerződésben.

Dick Schoof kormányfő júliusi hivatalba lépése után jelezte, hogy a bevándorlás megfékezése lesz az első pár intézkedésük egyike.

A kormány migrációs terveiben szerepelt egy elképzelés is, amely a tavaszi antiszemita egyetemi megmozdulásokra reagált: a szerződés bevándorlásra vonatkozó záradéka kimondja, hogy a holokauszt történetének szerepelnie kell az integrációs vizsgán, amelyet mindenkinek le kell tennie, aki holland állampolgárságért folyamodik.

(Euronews)

 

Versenyfutás az idővel a melegedő tenger a lenti ökoszisztéma pusztulását vetíti előre.

 

Versenyfutás az idővel: a melegedő tenger a lenti ökoszisztéma pusztulását vetíti előre
 euronews
Írta: Denis Loctier & Rita Konya

A tudósok becslése szerint 2050-re a világ megmaradt korallzátonyainak 90%-a elveszhet. Az Ocean stábjának tanulságos beszámolója a tenger mélyéről.

Cipruson a rekordokat döntögető hőség a szárazföldet és a környező tengert egyaránt felperzseli. A Ciprusi Tengeri és Tengerészeti Intézet kutatócsoportjának jóvoltából az Euronews forgatócsoportja a tengerkutatókkal együtt vizsgálhatta a hőhullámok törékeny víz alatti ökoszisztémákra gyakorolt hatását.

“A meleg tengervíz nyaraláskor kellemes, de a tengeri élővilág számára pusztító lehet. Ahogy az óceánok hőmérséklete egyre hosszabb időre megemelkedik, súlyos veszély fenyegeti a víz alatti ökoszisztémákat. Tehetünk-e bármit, mielőtt a legrosszabb bekövetkezne? Merüljünk alá, hogy kiderítsük!” – kezdte tudósítását Denis Loctier, az Ocean tudósítója.

Nyilvánvaló volt, hogy a terület, ahová lemerültek, bajban van. Tavaly ott egy buja tengeri füves rét volt, a tengeri teknősök és ráják menedéke. Most pedig élettelen terület, tele az egykor virágzó szivacsok maradványaival.

„Az emelkedő hőmérséklet forrpontja vagyunk, a vízen kívül és belül is. És ezek az egyre intenzívebb, tartósabb hőhullámok nyilvánvalóan hatással vannak az élőlényekre. A legrosszabb, ami történhet velük, hogy elpusztulnak” – magyarázta Louis Hadjioannou, a CMMI tengeri ökológiai kutatója.

Miközben az őshonos élővilág a növekvő hőséggel küzd, a közeli Vörös-tengerből idegen fajok vándorolnak idei, tovább zavarva az ökoszisztémát.

„Most, hogy a hőmérséklet emelkedik, sokkal több új fajunk van, amelyeknek sikerül valahogyan átjutniuk a Szuezi-csatornán. És kedvező feltételeket találnak az élethez. Sok esetben ezek az új fajok kiszorítják az őshonos fajokat, problémák sokaságát okozva” – mondta Louis Hadjioannou.

A ciprusi kutatók több mint egy évtizede monitorozzák az emelkedő tengeri hőmérsékletet speciális víz alatti érzékelőkkel. A felvételek szerint Ciprus vizei egész évben melegednek, különösen a sekély vizek, ahol az élet az érzékeny korallzátonyoktól függ. A csapat lefotózza a korallokat, hogy dokumentálja a változásokat.

A CMMI csapata két európai finanszírozású kutatási projekt – a PUREEF-Y és az EFFECTIVE – részese, amelyek a tengeri hőhullámok sekély zátonyokra gyakorolt hatását vizsgálják, és természetalapú megoldásokat keresnek a tengerfenéki ökoszisztémák védelmére és helyreállítására, mielőtt azok örökre elvesznének.

„Megpróbálunk üledékmintákat gyűjteni. Ha magmintákat veszünk akár az üledékből, akár a tényleges zátonyokból, akkor a minta legalsó részétől kezdve megérthetjük, milyen volt az éghajlat a múltban, majd a magmintán keresztül egészen felfelé haladva azt is látjuk, hogyan változott az éghajlat az évek során, egészen mostanáig” – fogalmazott Louis Hadjioannou.

Az üledékelemzésből kiderül, hogyan hatnak a hőhullámok a szennyezettségi szintekre és más változókra.

„Egy másik dolog, amit az üledékben vizsgálunk, az a meiofauna. A meiofauna apró organizmusokból áll, amelyek biológiai sokfélesége a hőmérséklettől, a tápanyagoktól és egyéb körülményektől függ. Sok faj akár ki is pusztulhat, mert a víz vagy az üledék túl meleg, vagy a tápanyagok megváltoztak a klímaváltozás és a hőhullámok miatt” – magyarázta Eleni Christoforou, a CMMI tengerbiológusa.

A ciprusi vizek válsága csak egy példa a franciaországi Toulouse-ban működő Mercator Ocean International óceánkutatói által szorosan nyomon követett globális jelenségre.

Dr. Karina von Schuckmann, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentéseinek egyik vezető szerzője elmondta: a fokozódó tengeri hőhullámok bolygónk hőegyensúlyhiányának következményei. „Tengeri hőhullámok azért fordulhatnak elő, mert a légkörben hőhullámok zajlanak. Van tehát egy a kölcsönhatás a légkör és az óceán között: az óceán felmelegszik, a szél lelassul, ami kedvez ezeknek a körülményeknek. A legutóbbi IPCC-ben azt láttuk, hogy ez a szélsőségek esetében általában nő. Hogy nagyobb intenzitásúak az események, és ezeknek a szélsőségeknek a gyakorisága is nagyobb” – magyarázta.

A tengeri hőhullámok – a szokatlanul magas tengervíz-hőmérsékletű, hosszan tartó időszakok – futótűzként terjednek az óceánokon világszerte. Az ökoszisztémákat, a halászatot, az akvakultúrát és a turizmust fenyegetik, és hetekig, hónapokig vagy akár évekig is eltarthatnak.

A Földközi-tengerben a tengerfelszín hőmérséklete az 1980-as évek óta folyamatosan emelkedik – a tendencia várhatóan a 21. században is folytatódni fog.

A tengeri hőhullámok jobb megértése és előrejelzése érdekében a Mercator Ocean fejlett számítógépes modelleket fejlesztett ki az EU Copernicus programjának részét képező a Copernicus Marine Service végrehajtásával.

” Minden rendelkezésre álló megfigyelést összegyűjtünk – műholdas adatokat, valamint az úgynevezett in-situ adatokat, ami a tengeren, autonóm bójákkal, hajókkal és mindenféle mérőműszerrel végzett méréseket jelenti. Ezeket a megfigyeléseket aztán integráljuk egy modellezésbe. Előrejelzést készítünk a következő tíz napra, amelyből megtudhatjuk, hogy egy hét múlva ugyanott még mindig tengeri hőhullám lesz-e, vagy más irányba fejlődik. És minden héten összefoglalót teszünk közzé, hogy beszámoljunk a dolgok aktuális állásáról” – mondta Marie Drevillon oceanográfus.

A tudósok becslése szerint 2050-re a világ megmaradt korallzátonyainak 90%-a elveszhet.

A zátonyok ellenálló képességének megerősítése érdekében Louis csapata Cipruson korallfaiskolákkal kísérletezik. A veszélyeztetett korallfajok darabjait biztonságos, ragadozóktól távoli területen helyezik el. A cél, hogy ezek a koralltöredékek a védett faiskolában növekedjenek, és később a tengerfenékre telepítsék őket, segítve ezzel az egészséges zátony-ökoszisztémák regenerálódását.

„Mostanra már biztosak vagyunk benne, hogy 10-20 év múlva más lesz a tenger. Törekszünk arra, hogy megpróbáljunk megmenteni néhány kulcsfontosságú fajt, amelyek a biodiverzitás többi részét fenntartják, bízva benne, hogy a változás, amely már biztosan bekövetkezik, nem lesz végzetes a tengeri élővilágra nézve” – hangsúlyozta Louis Hadjioannou.

Ahogy az óceán egyre melegszik, sok faj számára fogy az idő: olyan jövő elé néznek, amelyet lehet, hogy nem élnek túl.

 

 

Putyin: Ha Kijev nagy hatótávolságú rakétákat vet be orosz földön, Nyugat belekeveredik a háborúba.

Vlagyimir Putyin
Írta: FT

Ukrajna hetek óta kéri nyugati szövetségeseit, hogy az általuk szállított nagy hatótávolságú rakétákkal támadhassa Oroszországot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az orosz állami tévének adott interjújában közölte, hogy a Nyugat közvetlen háborúba keveredhet Oroszországgal, amennyiben engedélyezi Ukrajnának, hogy nyugati gyártmányú, nagy hatótávolságú rakétákkal támadjon orosz területekre. Putyin szerint ez a lépés megváltoztatja a fegyveres konfliktus természetét, egyben a hatókörét is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta kéri Kijev nyugati szövetségeseit, hogy engedjék meg Ukrajnának a nagy hatótávolságú eszközök használatát, mert szerinte Oroszország belső területeinek támadása korlátozza Moszkva további háborús lépéseit.

Putyin közölte, hogy amennyiben Ukrajna erre engedélyt kap, akkor a Kijevnek nagy hatótávolságú rakétákat szállító országok közvetlen háborúba keverednének Oroszországgal. Putyin leszögezte, hogy nemcsak arról van szó, hogy az ukrán rezsimnek engedélyezik-e, hogy ezekkel a fegyverekkel csapjon le Oroszországra, hanem arról, hogy el kell dönteni, hogy a NATO-tagországok akarnak-e közvetlenül érintetté válni a konfliktusban vagy sem.

Putyin szerint egy ilyen döntésre Oroszországnak választ kéne adnia, de arról nem beszélt, hogy pontosan milyen választ. Nyár elején még azt mondta, hogy a nyugatellenes szövetségeseiknek tudnának orosz fegyvereket adni, hogy azokkal nyugati célpontokat támadhassanak.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Lengyelországban azt mondta, hogy még nem döntötték el, hogy Kijev megkapja-e az engedélyt a nagy hatótávolságú nyugati eszközök bevetésére, vagy nem.

Az ukrajnai háború két és fél éve alatt Putyin többször is fenyegette a Nyugatot, nem egyszer nukleáris csapással. Emlékezetes az is, amikor közölte, hogy Moszkva minden olyan, Ukrajnán túli katonai bázist ellenséges állásnak tekint, melyen a Kijevnek szánt nyugati F-16-os vadászgépek állomásoznak, és belengette, hogy ezeket a bázisokat támadás érheti. Nem érte. Egyiket sem.

Román nemzeti színű szalagot kötöttek magyar hadisírokra Kolozsváron

Földes Márton

A kolozsvári Házsongárdi temetőben közel ötszáz első és második világháborús magyar katona sírjára úgy került rá román trikolór, hogy pont a románok ellen harcolva estek el. Az „emlékezetpolitikai sírrablás” több ponton szerződésszegő, és nem is egyedi eset.

Augusztus közepére kék-sárga-piros színbe öltözött egész Kolozsvár, az elmaradhatatlan EU-s zászlók mellett minden létező villanyoszlopra és lámpára makulátlan tiszta román zászlók kerültek, de még a Daciák antennáit is szalagokkal tűzdelték tele. Román nemzeti színt öltött minden, a főtéren található Hunyadi Mátyás-szobortól kezdve egészen az uralkodó két sarokra található szülőházáig. „A román Corvin Mátyás, Magyarország legnagyobb királya” – hirdeti az épületre erősített román és angol nyelvű súlyos fémtábla. Ugyancsak trikolór színekben pompázik az erdélyi tolerancia és vallásszabadság szimbólumává vált Templomok utcája.

A helyiek már hozzászoktak, késő nyári jelenség ez Kolozsváron. Ekkor tartják a Kolozsvári Magyar Napokat, a város legjelentősebb rendezvényét. A kulturális esemény Magyarország- és világszerte vonz látogatókat, ráadásul egybeesik az augusztus huszadikára datált államalapítással, melyet Erdély-szerte ünnepelnek a települések magyar lakosai. Ahol magyar többség van az önkormányzatban, ott tűzijátékkal is. „Ilyenkor minden évben előkerülnek a frissen vasalt román zászlók” – meséli egy kolozsvári magyar egyetemista.

Földes Márton

Nem sokkal arrébb kezdődik a Házsongárdi temető, alighanem Európa egyik legszebb sírkertemlékműve. A pestisjárványok alatt létrehozott, hagyományos értelemben vett köztemető évszázadokon keresztül etnikumtól és vallási hovatartozástól függetlenül nyújtott mindenki számára végső nyughelyet, a környékbeli magyarok, zsidók, románok és németek is ide temették nagyjaikat. A helyi irodalmi, tudományos és politikai elit nagy részének is itt található a sírja, kezdve Apáczai Csere Jánossal és Dsida Jenővel, Reményik Sándoron át egészen Kós Károlyig.

Bár a temetőt a 19. század végén hivatalosan is megteltnek minősítették, a század első felében hirtelen megnövekedett a sírhelyek iránti igény, az első és második világháború katonáinak a temető délkeleti csücskében szorítottak helyet. A két világháború elesett honvédeinek sírjaira azonban nemrég kék-sárga-piros román nemzeti szalag került. Pedig kétségtelen, hogy valamennyien magyar katonák voltak, és nagy valószínűséggel magyar nemzetiségűek is. Legalábbis az a 446 katona, akit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisír-nyilvántartó adatbázisa név szerint is azonosítani tud.

Az online adatbázisban az elhunytak nagy részénél szerepel a születési hely, amiből kiderül, hogy magyarlakta erdélyi településekről, sőt, jó néhányan a mai Magyarország területéről származnak. Ráadásul a hadisírok mindegyikén magyar név szerepel, valamennyien a Magyar Honvédségben harcoltak mind a két világháborúban – így aztán még nehezebben értelmezhető a sírjaikra helyezett román trikolor.

(HVG)

Klímaváltozás megeszi az ausztriai gleccsereket.

Szakemberek szerint 10-15 év múlva már nem lesznek gleccserek, csak jégfoltok az Osztrák Alpokban.

Gleccserkutatók és hidrológusok jelenleg az ausztriai Salzburgban vizsgálják a gleccsereket.

Még ha részletes adatok és mérési eredmények még nem is állnak rendelkezésre, egyértelmű, hogy a gleccserek idén is veszítettek tömegükből és méretükből.

Bernhard Zagel, a Salzburgi Egyetem gleccserkutatója leírja ezt a tömegveszteséget:

„Ha ilyen besugárzásunk van, nyolc-kilenc órányi napsütéssel, a gleccser körülbelül tíz centimétert veszít a magasságából. Ez óriási, mert évente tíz centiméter jég veszik el. Ahhoz, hogy ezt pótolni lehessen, tíz méter friss hóra lenne szükség, ami aztán jéggé alakulna”.

Zagel szerint az osztrák Tauern-hegységben tavaszig és kora nyárig tartó heves havazás nem sokat tett a gleccserek védelméért. Hangsúlyozta, hogy az olvadás mértéke olyan magasságokban, mint a 3000 méter, hihetetlen mértékű.

Határozottan úgy véli, hogy ez az üvegházhatásnak köszönhető:

„30 évvel ezelőtt a Sonnblickkees jégtava még nem létezett. Ahol most csupasz szikla van, ott akkoriban tíz méter vastag jég volt – ma a gleccser széle 600 méterre van. És ha az okot kérdezi, hogy az üvegházhatás-e, akkor tulajdonképpen megfordítanám a dolgot, és azt mondanám, hogy egyre nehezebb bizonyítani, hogy nem az üvegházhatás az oka”.”

A 2700 méter magasan fekvő Stubacher Sonnblickkees az elmúlt 25 évben 45 millió köbméter jeget veszített, ami tömegének fele. A kutatók feltételezik, hogy tíz év múlva már nem lesz látható gleccser a területen.

„Feltételezem, hogy tíz év múlva már nem lesz látható gleccser. Lehet, hogy még láthatunk apró jégfoltokat, de az alapján, amit a gleccser geometriájáról tudunk, tulajdonképpen nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy 10-15 év múlva már aligha fogjuk látni” – figyelmeztet Zagel.

( írta:  Sertac Aktan )

 

A Fehér Ház kezdi feladni az illúziót, hogy a Hamasszal meg lehet egyezni.

Joe Biden és Jahja Sinwar
Írta: Ferenc SzéF

Június elején az amerikai elnök ígéretesnek gondolt átfogó tűzszüneti tervvel és fogolycsere megállapodással állt elő, megkövetelve Izraeltől annak elfogadását. A megegyezés reménye azonban hétről-hétre csappant, és jelenleg a kilátástalanság állapotába süllyedt.

Az amerikai vezetés elszörnyedve fogadta a hírt hat újabb túsz meggyilkolásáról, akik között egy amerikai állampolgár is volt. (Úgy tudni, hogy az izraeli kommandó már csak méterekre volt a fogvatartás helyszínétől, amikor a Hamász neszét vette a közeledésüknek, és azonnal megölte a foglyokat.)

Az Axios hírmagazin jelentése szerint a Biden-Harris elnöki páros hétfőn egyeztetett a Fehér Ház nemzetbiztonsági szakértőivel, és arra jutottak, hogy a Hamásszal való egyezkedésnek egyre homályosabbak a perspektívái, de a békés megoldás reményét még nem adják fel.

A gyilkosságok és a terrorszervezet megújuló és apránként adagolt váratlan követelései viszont megkövetelik a stratégia újragondolását. Ez azt is jelenti, hogy a gázai válságnak az elnökváltásig már aligha lesz békés megoldása. A helyzetet nehezíti, hogy Iszmáil Hanije politikai vezető megölése óta a Hamász már nem tud felhatalmazással bíró képviselőket bevetni a katari egyeztetésekbe, hanem jórészt távirati úton jelenti be megújult igényeit.

A gázai Hamász rejtekhelyek egyikének átvizsgálásakor az izraeli hírszerzők egy adattárolót találtak, amelyben egy áprilisi parancsban Jahja Sinwar gázai parancsnok leírja a szervezet további tárgyalási stratégiáját.

Jelenleg úgy fest, hogy a Hamász ezt az irányvonalat követi, és a doktrína semmilyen utalást nem tartalmaz az egyezkedés sikeres befejezésére. Nem szerepel az iratban a helyi palesztin lakosság gyötrelmeinek enyhítése, miként az sem, hogy maga a Hamász többezer gázai civilt ölt meg. Van a szövegben egy utalás a növekvő polgári elégedetlenségre, de a parancsnok ezt kezelhetőnek és izolálhatónak tartja.

A doktrína főbb pontjai szerint:

  • mindent meg kell tenni a katonai megerősödés és újjászerveződés érdekében, (ami egyben a jelenlegi katonai vereséget ismeri el),
  • növelni kell a túszok családjaira gyakorolt lélektani ​​nyomást,
  • az izraeli politikai és katonai mechanizmust „ki kell meríteni”, és nemzetközi nyomást kell gyakorolni a zsidó államra. Azt a globális képet kell kelteni, hogyIzrael az egyedüli felelőse a tárgyalások sikertelenségének. „Egyértelművé kell tenni a médiának, hogy Hamász beleegyezett a feltételekbe, de az alku Izrael „makacssága” miatt meghiúsult. (Való igaz, hogy a nyár során a szervezet többször is egyetértését kommunikálta, hogy Izraelt engedényekre kényszerítse, majd váratlanul kitáncolt a vállalásokból.)
  • a tárgyalásokat úgy kell folytatni, hogy minél hosszabb időt vegyenek igénybe. Eközben meg kell erősíteni az arab katonai pozíciókat Izrael északi és keleti peremén, azaz Libanonban és Szíriában. Ez azt a cél szolgálná, hogy a gázai válság lezárása után Izrael nehezebben tudja gyakorolni az ellenőrzést az övezet új vezetése felett, amely remélhetőleg a Hamász berkeiből kerül

Putyin: Oroszország Kamala Harrist támogatja…

„Oroszország azt szeretné, ha Kamala Harris nyerné az amerikai elnökválasztást” – mondta egy gazdasági fórumon csütörtökön Vlagyimir Putyin. Arra a kérdésre, hogyan látja most a választást, az orosz elnök a Reuters szerint azt mondta, mivel a korábbi favoritjuk Biden volt, aki pedig azt ajánlotta a támogatóinak, hogy támogassák Harrist, „mi is ezt fogjuk tenni, támogatni fogjuk őt”. Erre Putyin és a moderátor is mosolygott, a közönség pedig tapsolt.

Putyin: Oroszország Kamala Harrist támogatja, mert akinek ilyen ragályos a nevetése, annál biztosan minden rendben van

Harrisről azt mondta: „Olyan kifejezően és ragályosan nevet, hogy ez azt jelenti, hogy minden rendben van vele.” Putyin azzal zárta, hogy reméli, Harris kevesebb szankciót hoz majd Oroszország ellen, mint Donald Trump (aki szerinte rengeteg ilyet vezetett be), és hogy tiszteletben fogják tartani az amerikai nép döntését

Mielőtt Joe Biden visszalépett a versenytől, Putyin a lap szerint az év elején azt mondta, azért részesíti előnyben Bident Trumppal szemben, mert előbbi kiszámíthatóbb. Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva valójában Trump győzelmének örülne, mert kevésbé elkötelezett Ukrajna támogatása mellett a háborúban.

Az oroszok 2016-ban dezinformációs kampányt is folytattak Hillary Clinton népszerűségének csökkentésére. Most is várhatók hasonló kampányok, szerdán az amerikai igazságügyi minisztérium pénzmosás miatt vádat emelt a Russia Today orosz állami műsorszolgáltató két alkalmazottja ellen, mert egy amerikai céget akartak felbérelni, hogy online tartalmakat készítsen az idei választások befolyásolására.

Tényleg nem tartoztatják le Putyint Mongőliában, és a Nemzetközi Büntetőbírőság nem tehet semmit.

A mongol kormány megmondta előre, hogy így lesz, de a Nyugat azért próbál nyomást gyakorolni a mongol vezetésre, hiába. Katonai tiszteletadás volt kedden reggel, és utána tárgyalás a legnagyobb barátságban.

Háborítatlanul zajlik az orosz elnök mongóliai látogatása, a mongol államfő katonai tiszteletadással fogadta Vlagyimir Putyint az érkezését követő reggelen.

Papírforma szerint a mongol hatóságoknak le kellett volna tartóztatniuk őt, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság már másfél éve körözteti azzal a váddal,hogy része van sok ezer ukrán gyerek deportálásában. És bár Mongólia tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, a mongol kormány előre közölte, hogy nem fogja letartóztatni az orosz elnököt Ulánbátorban.

És a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs eszköze ahhoz, hogy szankcionálja a határozatainak ellenszegülő tagállamokat. Nincs végrehajtási mechanizmusa, ami azt jelenti, hogy nincs se infrastruktúrája, se embere ahhoz, hogy végrehajtassa, betartassa mindazt, amit határozatban kimond. Ez a tagállamok vezetésére hárul, és ha nem teszik, annak legfeljebb diplomáciai – és persze az ezekkel járó gazdasági – következményei lehetnek. De a Nyugat ebben az esetben a „felszólításnál” tart, nem adta jelét, hogy komolyan retorzióra készülne Mongóliával szemben.

Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly került ilyen helyzetbe, amikor a BRICS-csoport éves csúcsértekezletére volt hivatalos Dél-Afrikába. Több héten át tartó egyeztetés és diplomáciai manőverek utá végül úgy döntött, hogy nem utazik el Johannesburgba. Az elmúlt hetekben egyébként a brazil és a mexikói elnök is azt mondta, hogy nem tartóztattatják le az orosz elnököt, amennyiben eleget tesz a meghívásuknak.

Az elmúlt hónapokban azonban több jelentős útja is volt Vlagyimir Putyinnak, mind olyan államokba, amelyek fontos partnerei Oroszországnak, de a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nem tagjai. Oroszország számára a szokásos pekingi viziten túl az észak-koreai útja volt a legfontosabb, mert újabb jelentős katonai támogatást szerzett az ukrajnai háborúhoz.

(Euronews)

Korábbi amerikai főparancsnok:Briliáns húzás volt a kurszki behatolás.

Az ukránok augusztusi akciója megváltoztatta az egész háború lendületét – mondta az Euronews State of the Union című műsorában az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka.

Az ukránok kurszki benyomulása fordulópont a háborúban, mondta az Euronewsnak az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka. Ben Hodges nyugalmazott altábornagyot Frankfurtban értük utol.

Ben Hodges: Ez az ellentámadás, amelyet Ukrajna indított Kurszk irányába, szerintem egy briliáns húzás, amely megváltoztatja a konfliktus lendületét. Módosíthatja az elkerülhetetlen orosz győzelemről szóló narratívát is. Túl korai lenne megmondani, hogy meddig akarnak elmenni, illetve ez mekkora hatással van az orosz támadásokra Kelet-Ukrajnában. Ez egy nagyobb hadművelet, egy több területre kiterjedő ukrán erőfeszítés része lehet.

Stefan Grobe, Euronews: Vajon miért maradt el eddig egy erős orosz válaszlépés?

Ben Hodges: Azt hiszem, ez több tényezőnek köszönhető. Először is, az orosz oldalon rivalizálás és gyűlölet van a vezérkar és a titkosszolgálat, az FSZB, valamint a határőrség között. Utóbbi szerv az FSZB ellenőrzése alatt áll. Ezért nincs és soha nem is volt hatékony együttműködés közöttük. Ezt láthattuk a Prigozsin féle lázadás során is. Putyin számára is rossz, hogy ezzel kell foglalkoznia. Talán megpróbálja figyelmen kívül hagyni a kurszki műveletet, átpasszolja az FSZB-nek, hogy kezeljék úgy, mint egy terrorellenes műveletet. Szóval bizonyára megpróbálja elkerülni, hogy foglalkoznia kelljen ezzel a jelentős problémával

Stefan Grobe, Euronews: Kérdés, hogy gyengébb-e az orosz hadsereg, mint gondolnánk?

Ben Hodges: Úgy fogalmaznék, hogy továbbra is túlbecsültük az orosz képességeket. A probléma az, hogy nem érdekli őket, hány katona hal meg. Még mindig rengeteg emberük van, akiket készek akár a biztos halálba küldeni. Ráadásul hatalmas mennyiségű siklóbombájuk és rakétájuk van. Az amerikai és európai kormányok óvatos politikája miatt az ukránok nem képesek megsemmisíteni ezeknek a támadásoknak a bázisait, így Oroszországban még mindig sok a kapacitás.

Stefan Grobe, Euronews: Vajon csak morálisan vagy más módon is segíti-e az ukrán frontzónában harcoló ukrán katonákat a kurszki benyomulás?

Ben Hodges: Szerintem ez összetett. Lélektanilag hatalmas morális támogatást ad. Amikor valaki a védelmet erősíti, és nap mint nap bombázzák, a legtöbb katona valahogy vissza akar vágni. Ha ez elvonja a jelenleg keleten tevékenykedő orosz erőket, az enyhítheti az ukrán erőkre nehezedő nyomást. Csak még nem tudni, mennyire.

 

The Telegraph: zavaros a nyugati katonai hatalom álláspontja, emiatt szükséges volt a kurszki ukrán támadás.

Az Egyesült Királyság álláspontja a Storm Shadow rakéták ukrajnai használatával kapcsolatban továbbra is ellentmondásos. A The Telegraph augusztus 28-i jelentése szerint az ország támogatja a rakéták bevetését mélyen Oroszország területén, de ezt nyilvánosan nem kommunikálja, tartva az Egyesült Államokkal való nézeteltéréstől – számolt be a The Telegraph.

A brit kormány álláspontja körüli zavart fokozták a korábbi tisztviselői nyilatkozatok. Míg a The Times arról számolt be, hogy London engedélyt kért Washingtontól a rakéták oroszországi használatára, a The Telegraph szerint ilyen hivatalos megkeresés nem történt. A helyzetet bonyolítja, hogy a Storm Shadow rakéták használata nem kizárólag brit döntés. A fegyverek amerikai rendszerekkel együtt működnek, így Washington jóváhagyása szükséges. Korábban brit források azt nyilatkozták, hogy három ország – köztük Nagy-Britannia – megállapodására lenne szükség a rakéták oroszországi bevetéséhez.

Ukrajna régóta kéri nyugati partnereitől az engedélyt nagy hatótávolságú rakéták, köztük a Storm Shadow és az amerikai ATACMS oroszországi használatára. A nyugati szövetségesek azonban vonakodnak ettől, az eszkaláció veszélyére hivatkozva. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerint

ha Ukrajna nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal Oroszországon belüli célpontokat tudna eltalálni, akkor a kurszki viselkedés kevésbé szükséges lépés lenne.

Miközben a nyugati partnerek haboznak, Ukrajna saját eszközöket fejleszt. Volodimir Zelenszkij elnök nemrég bejelentette az első ukrán gyártású ballisztikus rakéta sikeres tesztjét, emellett az ország bemutatta új Palianytsia rakétadroidját is.

Azonnali béketárgyalásra szólították fel Zelenszkijt.

Narendra Modi indiai miniszterelnök pénteken Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. A világ legnépesebb országának, egyben egyik atomhatalmának vezetője felszólította Zelenszkijt, mielőbb üljön le béketárgyalásokra Oroszországgal, ebben pedig közvetítőnek ajánlkozott fel. Az ukrán haderő ellentámadást indított Harkiv megyében, folyamatosan tolják ki az oroszokat a megszállt részekről – mondta péntek este az ukrán elnök az ország lakosságához intézett beszédében.

Az oroszok rakétákat lőttek ki a Kígyó-szigetre

Oroszország szombatra virradó éjjel négy H-22-es cirkálórakétát lőtt ki az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri Kígyó-szigetre. Az ukrán közlés arról nem szól, hogy okoztak-e károkat a rakéták.

 

Amerikai professzor: hatalmas stratégiai hibát követett el Ukrajna.

Ukrajna stratégiai hibát követett el a Kurszk elleni offenzívával: értékes emberéleteket és hadianyagot ölnek bele egy olyan hadműveletbe, amely semmiben nem hozza közelebb az ukrajnai vezetés háborús céljainak elérését, főleg nem Ukrajna megszállt területeinek felszabadítását – írja a The Hill hasábjain közzétett véleménycikkében Andrew Latham, a Macalester College nemzetközi tanulmányokat oktató professzora.

Az írás azzal kezdődik, hogy Andrew Latham méltatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki szerinte tehetséges politikus és szónok, mesterien állította maga mellé a globális közvéleményt.

A mostani, Kurszk elleni offenzívát viszont „stratégiai ballépésnek” tartja, ami szerinte fontos erőforrásokat von el a frontvonal legfontosabb szakaszáról és kevés stratégiai haszonnal kecsegtet.

Latham úgy látja, hogy az offenzíva valóban alkalmas volt arra, hogy Ukrajnát ismét pozitív fényben tüntesse fel a nemzetközi médiában, illetve pszichológiai hatása is volt Oroszországra nézve.

Ettől függetlenül úgy látja: érdemesebb lett volna az offenzívát Ukrajnán belülre koncentrálni, ahol egy ilyen hadművelet akár lehetőséget is generált volna a frontvonal áttörésére, de legalább az orosz védvonalak meggyengítésére.

Ukrajna most egy költséges és végeredményében fölösleges műveletben ragadt. A világot lenyűgözi, ami történik, viszont Ukrajna jövőjéért máshol zajlik a küzdelem”

– írja Latham.

Hozzáteszi: ami most történik, a harctéren kevés stratégiai előnyhöz juttatja Ukrajnát, ahhoz pedig, hogy megnyerjék a háborút, gyakorlati és elérhető célokra és nem „hatalmas gesztusokra” van szükség.

Lenyűgöző a bátorságuk és az ellenállásuk, de jó lenne, ha ez stratégiai bölcslátással párosulna. A győzelem nem szimbolikus, ellenállást mutató gesztusokban, hanem a területi felszabadításért folytatott fáradhatatlan harcban rejlik”

– fogalmaz a professzor.

Bár cikkében többször is méltatja Ukrajnát, zárásként Andrew Latham kritizálja a kijevi vezetést azért is, mert szerinte amellett, hogy értelmetlenül nagy kockázatot vállalnak, a mostani eszkaláció nem csupán Ukrajnára, hanem más országokra nézve is veszélyes lehet.

A kurszki ukrán hadművelet siklathatta ki az ukrajnai háború eddigi legnagyobb megállapodását.

A The Washington Post cikke szerint Katarban tárgyalóasztalhoz ültek egymással az orosz és az ukrán diplomaták, hogy az energia- és villamosenergia-infrastruktúrát érintő csapások leállításáról tartsanak megbeszéléseket. A kurszki hadművelet azonban megakasztotta a tanácskozást.

A részleteket ismerő diplomaták szerint a Moszkva és Kijev is delegációt küldött Dohába, ahol a közvetítőként fellépő katariak segítségével elindult egy párbeszéd arról, hogy mindkét fél felfüggeszti az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. A fejlemény különösen jelentős lépést jelentett volna, mivel gyakorlatilag egy részleges tűzszünetet érhettek volna el, amely a későbbiekben támpontot adott volna a további párbeszédhez.

A tárgyalásoknak aztán az vetett véget, hogy ukrán alakulatok váratlanul megtámadták az oroszországi Kurszk megyét, ahol már több mint másfél hete tartanak a harcok.

Oroszország már 2022 őszétől kezdve célba vette az ukrajnai energetikai infrastruktúrát, több alkalommal is rakétákkal mértek csapásokat a létfontosságú létesítményekre. A támadások miatt a kelet-európai országban csökkent az ellátási képesség, gyakoriak lettek az áramkimaradások. Kijev nem hagyta válasz nélkül a Moszkva lépését, drónokkal támadták az olajfinomítókat és tározókat. Az adatok szerint az olajhatalom finomítási képességei mintegy 15 százalékkal csökkentek, amely világszerte megemelte az energiahordozó árát.

A Katarba küldött delegáció tagjai azt remélték, hogy a megbeszélésekkel sikerül majd elérni, hogy a felek képesek lesznek megállapodni, ezzel pedig egy átfogó rendezéshez juthatnak közelebb az orosz-ukrán háborúban. Az elmondások szerint mindkét fél nyitottnak mutatkozott abban, hogy egy korlátozott tűzszünet felé tegyenek lépéseket. Moszkva és Kijev között az elmúlt két és fél évben csak nagyon korlátozottan valósult meg kommunikáció, még az orosz invázió kezdetén ültek tárgyalóasztalhoz. Ezt követően közvetítőkön keresztül sikerült olyan megállapodásokat kötniük, mint például az ukrajnai gabona kereskedelméről szóló kompromisszum.

A beszámoló szerint a párbeszéd viszont megakadt, amint az ukrán csapatok behatoltak oroszországi Kurszk megyébe. Moszkva ezt ugyanis „eszkalációnak” minősítette, ráadásul az elmondások szerint a közvetítő fél sem értesült arról, hogy Kijev mire készül. Ennek ellenére ez még nem jelenti azt, hogy a tárgyalások véget értek volna, mivel az orosz fél csak időt kért a továbbiakhoz. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mekkora esély lett volna a tényleges megállapodásra, bár mindkét fél előzetesen mindkét fél megígérte, hogy a végeredményt mindenki el fogja fogadni. A cikk szerint

Volodimir Zelenszkij a kurszki támadással jóval megemelte a téteket a háborúban.

Hozzátették viszont, hogy Kijevben nem tartották megbízható félnek az oroszokat, mivel az elmúlt hetekben is komoly támadásokat indítottak a megmaradt energetikai infrastruktúra ellen, ráadásul vélhetően Moszkvában is tudták, hogy e tekintetben nagyon szorult helyzetben vannak az ukránok.

Egyetlen esélyünk van arra, hogy átvészeljük ezt a telet, mégpedig az, ha az oroszok nem indítanak újabb támadásokat a hálózat ellen

– mondta egy ukrán tisztviselő, akit tájékoztattak a tárgyalásokról.

Az ukránok többször beszámoltak arról, hogy az oroszországi területek ellen indított támadás célja az volt, hogy egy nagyobb tárgyalást érjenek el Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Az orosz vezető azonban nem mutatkozik erre nyitottnak, ráadásul az is kétséges, hogy az ukrán csapatok képesek lesznek-e hosszútávon megtartani a most elfoglalt területeket.

Az orosz külügy szerint az ukrán támadás nem tudta elvonni a katonákat a frontról

A kijevi vezetés az oroszországi Kurszk megye elleni támadásával nem tudta elérni legfőbb célját, hogy elvonja az orosz hadsereg figyelmét a donyecki régióról, valamint a Harkivot és Szumit is magába foglaló Szlobozsanscsina térségéről – közölte szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Jelenleg a Kurszk megye területére betört ukrán erők az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek határozott viszontválaszával kénytelenek szembesülni

– hangsúlyozta Zaharova.

Az ukrán fegyveres erők Donyeck-medencei kudarcos helyzete miatt a vezetés terrorista támadásra szánta el magát Kurszk megye határ menti térségében. Kijevben nem leplezték, hogy ezzel akarták volna javítani tárgyalási pozíciójukat, amit augusztus nyolcadikán cseppet sem szégyenkezve be is jelentett Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó

– tette hozzá.

Az orosz elnöki szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg alakulatai válogatás nélkül lőnek a menekülő civilekre és a polgári infrastruktúra létesítményeire, „igazi fosztogatókként viselkednek”. „Az elfogott ukrán katonák beismerték: parancsot kaptak, hogy kíméletlenül lőjék agyon helyben az ellenállást tanúsító civileket” – tette hozzá.

Zaharova kiemelte: „ezek a tények, és az, hogy az ukrán erők NATO-s uraik támogatásával támadják Oroszország területét, teljességgel megerősítik az orosz különleges katonai művelet célkitűzéseinek és feladatainak aktualitását, miszerint Ukrajnát demilitarizálni és nácítlanítani kell, és ez teljesülni is fog”.

Az orosz külügyi szóvivő kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a kijevi vezetés kizárólag a Nyugat pénzügyi támogatásától függ, összeomlása pedig „csak idő kérdése”.

Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója minapi jelentésében közölte, hogy az augusztus 6-án elkezdett ukrán benyomulás óta 12 ember vesztette életét, és 121-en megsebesültek, köztük tíz gyerek. Ezenfelül 121 ezer embert kellett evakuáltni a kurszki régióból.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fél a kurszki támadás kezdete óta 2030 katonát, 35 páncélost és 31 páncélozott járművet veszített.

(MTI)

Az Egyesült Államok elveszítenék a harmadik világháborút

Az Egyesült Államok elvesztené a harmadik világháborút, ha konfliktusba kerül egyszerre Oroszországgal, Iránnal és Kínával – derül ki egy amerikai Kongresszus által megrendelt jelentésből, melyet a The Hill szemlézett.

A 132 oldalas jelentést a Nemzetbiztonsági Stratégiai Testület készítette, megállapításuk szerint a világpolitikai helyzet ahhoz hasonlóan veszélyes és törékeny, mint ahogy ez a második világháború kitörése előtt tapasztalható volt.

A riport fő konklúziója, hogy az Egyesült Államok nem áll készen a harmadik világháborúra.

Megállapításuk szerint a fő veszélyfaktor Kína, amely kezdi behozni az Egyesült Államok hadviselő képességeit és egyre inkább eltűnni látszik Washington előnye a Csendes-óceánon. Peking szándékosan és célzottan fejleszti katonai képességeit a térségben, a jelentés szerint pedig – ha az Egyesült Államok nem változtat semmit – Kína kerülhet nyeregbe a régióban.

Megjegyzik: már most is Kína üzemelteti a legnagyobb haditengerészetet és a legnagyobb hadsereget a világon, a számosságot pedig egyre több technológiai fejlesztés is kíséri.

A jelentés szerint Kína önmagában is komoly kockázat Amerikának, viszont sokkal súlyosabb probléma, hogy a Pentagon nem készült fel arra, hogy fő riválisaik: Irán, Oroszország, Észak-Korea, szintén egyre szorosabbra fonják katonai kapcsolatukat és egy ilyen szövetség (főleg, ha összeáll Kínával) képes a bolygó kvázi teljes területén hadat viselni.

A jelentés szerint átfogó haderőfejlesztésre és hadiipar-fejlesztésre van szükség az Egyesült Államokban, illetve az amerikai haderőre vonatkozó költéseket is racionalizálni kell. A testület megállapítása szerint komoly probléma, hogy Amerika védelmi ipari vállalatai túl drágán dolgoznak, illetve, hogy rengeteg pénz meg el olyan fejlesztésekre, melyből végül nem születik életképes katonai felszerelés, képességcsomag. Szintén kritizálja a testület azt, hogy sokan belekeverik a politikát a haderő működésébe, az országos szintű kétpárti széthúzás pedig en bloc gyengíti Amerika védelmi képességeit.

 

Az EU szerint Ukrajna jogos önvédelmi háborút folytat Oroszország területén is.

Ukránok által szétlőtt ház a kurszki Szudzsa városában
Írta: SL

A kurszki ukrán behatolás negyedik napján Zelenszkij ukrán elnök a műveletet azzal indokolta, hogy „Oroszországnak is éreznie kell, mit tett”. Orosz jelentések szerint éjjel nagyszabású ukrán dróntámadás történt a Moszkvától délre fekvő Lipecki régióban.

Az ukrán csapatok kurszki előrenyomulását követően Kijev most először adott lehetséges magyarázatot meglepő katonai műveletére. „Oroszország háborút hozott országunkba, és éreznie kell, mit tett” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben sugárzott esti videoüzenetében.

Az államfő ugyanakkor nem beszélt az ukrán behatolás nyomán orosz területen kedd óta tartó harcokról. Az éjszaka folyamán az orosz ügynökségek nagyszabású ukrán dróntámadásról számoltak be a Moszkvától délre fekvő Lipecki terület ellen. A támadásban hatan megsérültek, és tűz ütött ki egy katonai repülőtéren. Harcokról érkeztek jelentések Belgorod és Brjanszk területein is.

Mint arról beszámoltunk, kedden több száz ukrán katona behatolt a határon át Oroszország területére, harcba bocsátkoztak az orosz erőkkel, és több falut is elfoglaltak. Orosz katonai bloggerek „földi pokolnak” nevezték a helyzetet, és élesen bírálták az orosz katonai vezetést a kialakult helyzet miatt.

Zelenszkij tanácsadója, Mikhajlo Podoljak szerint a Kurszk környéki ukrán támadásra a nemzetközi reakció „abszolút nyugodt, kiegyensúlyozott, objektív” volt, a „nemzetközi jog szellemén” és a „védelmi háború vitelének elvein” alapult. Podoljak előtte a kijevi tévében azt mondta, a harcok célja Ukrajna tárgyalási pozíciójának erősítése.

Az EU kijelentette, hogy Ukrajnának joga van megtámadni az agresszor területét az orosz támadó háború elleni védekezés részeként. Peter Stano, a Bizottság szóvivője csütörtökön újságíróknak elmondta: „Ukrajna a nemzetközi jog alapján jogos védelmi háborút folytat.

Ukrajnának joga van megvédeni magát. És ez a védekezéshez való jog magában foglalja azt is, hogy az ellenséget a saját területén támadja.

 

A Fehér Ház „fel fogja venni a kapcsolatot az ukrán hadsereggel, hogy többet megtudjon a céljaikról” – mondta Karine Jean-Pierre sajtószóvivő, hozzátéve: „Továbbra is arra fogunk összpontosítani, hogy biztosítsuk, rendelkeznek mindazzal, amire szükségük van ahhoz, hogy megvédjék magukat Oroszország agressziójával szemben”.

„Az ukránok elérhetik céljaikat” – mondta Zelenszkij videoüzenetében. Az elnököt a fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tájékoztatta a háborús övezetben kialakult helyzetről, mint mondta, „az eredmények olyanok, amilyenekre az országnak jelenleg szüksége van.” Szirszkij korábban a közösségi oldalakon közzétett egy fotót, amelyen feltehetően a határ menti Szumiban látható, ahonnan az ukrán katonák bevonultak az oroszországi Kurszk térségébe.

Kurszkban negyedik napja tartanak a harcok az orosz és az ukrán katonák között. Orosz katonai bloggerek szerint az ukránok megerősítették egyes állásaikat, többek között a határhoz közeli Szudzsa városában. Jelentések szerint ukrán katonai helikopterek érkeztek a térségbe, hogy ellátmányt szállítsanak és sebesülteket szállítsanak.

A milbloggerek nagyon nehéz helyzetről beszélnek, de számos harci egység megérkezéséről is beszámoltak, egyelőre ellenőrizhetetlen fotókkal és videókkal. Most már aktív ellentámadások is megkezdődtek – állítják. Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök az ukrán csapategységek megsemmisítését jelentette be.

Az orosz hatóságok szerint több ezer ember menekül a határ menti, harcok sújtotta területekről, ahol szükségállapotot hirdettek. Az orosz nemzeti gárda megerősítette az ukrán határtól 60 kilométerre levő kurszki atomerőmű védelmét.

( Euronews )

 

Előkerült a rettegett Wagner-csoport:Nekimennek az ukrán rohamcsapatoknak

Kurszk megyébe irányította a Belaruszban állomásozó Wagner-alakulatokat az orosz hadvezetés – írja több orosz portál.

Orosz lapok arról írnak: a Wagner-zsoldosok az orosz különleges erőkkel, deszantosokkal együtt kaptak parancsot arra, hogy likvidálják a Kurszkba betörő ukrán erőket.

A Wagner-zsoldosok érkezéséről videó is készült, ebben az alakulat parancsnoka trágár és homofób jelzőkkel próbálja motiválni katonáit arra, hogy ne haljanak meg.

Üdv a pokolban. Hamarosan megérkezünk. Szerencsére van nálunk poroltó”

– mondja az egyik Wagner-harcos.

A Wagner csoport 2023-as lázadása után az alakulat nagy része Belaruszba települt át, illetve megtartotta a zsoldosbrigád afrikai érdekeltségének egy részét is. Az ukrajnai hadszíntéren azóta csak nagyon ritkán lehet látni a Wagner csoport harcosait, helyüket más orosz zsoldosbrigádok vették át, melyeket az orosz védelmi minisztérium irányít.

( Portfolio )

Alig 15 év múlva összeomolhat az Atlanti-óceán fontos áramlási rendszere

A 2030-as évek végére összeomolhat az Atlanti-óceán egyik fontos áramlási rendszere, ami az egész bolygó időjárására jelentős hatással lehet – írja egy friss,még lektorálásra váró, szaklapban még nem publikált tanulmány alapján a CNN.

A kutatásban használt modell alapján a szerzők ugyanarra jutottak, mint több hasonló tanulmány az elmúlt években: a felmelegedő és megváltozott sóelosztású óceánvíz az Atlanti-óceáni Meridionális Áramlás Rendszer (AMOC – Atlantic Meridional Overturning Circulation) összeomlását okozhatja. A most kiadott tanulmány alapján ha semmit nem változtatunk, akkor ez 2037 és 2060 között következhet be, de a szerzők szerint valószínűbb, hogy a folyamat már 2050 előtt lezajlik.

Az AMOC kicsit leegyszerűsítve úgy működik, hogy a déli félteke meleg vizét felhurcolja északra. Ez maga alá nyomja a hidegebb, sósabb vizet, ami átáramlik délre, így északon nem lesz túlságosan hideg a víz, és a déli óceánrészt is lehűti. Emellett az élővilág számára fontos tápanyagokat is megforgat.

A modell szerint az összeomlás utáni évtizedekben az északi jégsapkák elkezdenének dél felé nyújtózkodni, és nagyjából 100 év után már Anglia déli partvidékét nyaldosnák. Európa és Észak-Amerika átlaghőmérséklete mélyrepülésbe kezdene, az amazonasi esőerdő évszakai pedig megcserélődnének, így a mostani száraz időszak esőssé válna, és fordítva.

„Néhány évvel ezelőtt még arról vitatkoztunk, hogy ez egyáltalán meg fog-e történni, mint egyfajta alacsony valószínűségű, nagy hatású kockázatról, most pedig sokkal valószínűbbnek tűnik, mint néhány évvel ezelőtt, hogy ez meg fog történni. Az emberek már kezdik pontosabban felmérni, hogy mikor fog bekövetkezni”

– mondta a CNN-nek Stefan Rahmstorf, a Potsdami Egyetem kutatója. Rahmstorf nem vett részt a kutatásban.

Bár az AMOC-kutatás rengeteget fejlődött az elmúlt években, még mindig akadnak nehézségek. A modellek nem nagyon tudják bevonni a számításaikba Grönland olvadó jégpáncélját, amivel nagy mennyiségű édesvíz folyik az óceánba.

Ez megzavarja a modell egyik legfontosabb tényezőjét, az óceán sótartalmát. Rahmstorf szerint a modellek emiatt alá vagy fölé lőhetnek, amikor megpróbálják megjósolni, mikor is következhet be az összeomlás.

(A cikk első verziójában a CNN-t idézve azt írtuk, hogy a tanulmány már átesett a szakmai bírálaton. Azonban a CNN azóta átírta ezt saját cikkében, így mi is javítottuk a szöveget arra, hogy a tanulmány még lektorálásra vár.)

/ Világi Máté írása (Telex) /           Dan által átküldött cikk.

Zsebre dugott kézzel, profi felszerelés nélkül nyert olimpiai ezüstöt a török „bérgyilkos”.

Zsebre dugott kézzel, profi felszerelés nélkül nyert olimpiai ezüstérmet a török „bérgyilkos”© Sportal.hu

Történt ugyanis, hogy Yusuf Dikec meglehetősen lazán, zsebre dugott kézzel és a megszokott felszerelés nélkül versenyzett. Ezzel szemben a legtöbb sportlövő a koncentrálást és a pontosságot segítve méretes fülvédőt és speciális szemüveget (egyik szemüket a becsillanások miatt szemellenzővel takarják, a másik előtt pedig speciális lencse segíti a célzást) használ.

A sportrajongók szerint Dikec úgy festett, mint aki csak beugrott pár lövésre, majd ment is tovább a dolgára. Van olyan kommentelő, aki viccesen megkérdezte, hogy Törökország egy bérgyilkost küldött az olimpiára?

A heccelés ellenére nagyon is jól lőtt a rutinos török – aki már az ötödik olimpiáján vett részt, de a 2008-as pekingi torna óta ez volt az első alkalom, hogy érmet szerzett –, társával, Sevval Ilayda Tarhannal mindössze két ponttal maradt le a dobogó legfelső fokától, amelyre végül a szerb Zorana Arunovics és Damir Mikecs párosa állhatott fel.

Putyin annyi új rakétát telepít Európába, amennyit a NATO tervez, azonos hatósugárral

Belouszov védelmi miniszter és Putyin elnök
Írta: Ferenc SzéFBloomberg

Az orosz elnök már júniusban figyelmeztette a nyugati hatalmakat, hogy újabb középhatósugarú rakéták telepítése európai NATO-országok területére hasonló orosz válaszlépést fog kiváltani. Ezt a fenyegetést most nyomatékosította.

Washington terve szerint – elrettentésként – 2026-tól rendszeres időközönként megkezdik a hagyományos nagy hatótávolságú fegyverek, köztük a Tomahawk cirkálórakéták és a „fejlesztett hiperszonikus fegyverek” állomásoztatását Németországban.

Putyin szerint ezek a fegyverek körülbelül 10 perc alatt elérhetik a fontos orosz állami és védelmi infrastruktúrát.

„Ha az Egyesült Államok végrehajtja ezeket a terveket, felmentve érezzük magunkat a korábbi egyoldalú moratórium alól a közepes és rövidebb hatótávolságú csapásmérő fegyverek bevetésére, beleértve haditengerészetünk part menti csapatai képességeinek növelését” –mondta Putyin Szentpéterváron, az orosz haditengerészet napjának ünnepén, Andrej Belouszov új védelmi miniszterrel az oldalán.

Belouszov és Putyin az orosz haditengerészet vezérkari főnökének, Alexander Mojszejev admirálisnak a társaságában
Belouszov és Putyin az orosz haditengerészet vezérkari főnökének, Alexander Mojszejev admirálisnak a társaságábanDmitri Lovetsky/AP

Az Egyesült Államok 2019-ben kilépett az Oroszországgal kötött, közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből (1987), miután azzal vádolta Moszkvát, hogy nem tartja be a megállapodást. Putyin akkor azt mondta, hogy Washington kilépése „mindenki számára alapvető kockázatokat jelent”.

A német védelmi miniszter úgy jellemezte az Egyesült Államok új terveit, hogy azokat a kalinyingrádi exklávéba telepített Iskander ballisztikus rakéták váltották ki. „Amit az Egyesült Államok tervez Németországban 2026-tól, az nem más, mint válasz Oroszország egyoldalú fenyegetésére” – mondta Boris Pistorius, kiemelve annak veszélyességét, hogy a kalinyigfrádi terület két NATO állam közé ékelve, Európa legkényesebb régiójában helyezkedik el.

A Tomahawk robotrepülők mellett Typhon közepes hatótávolságú rakétarendszerek is átkerülnek az USA-ból Dániába és a Fülöp-szigetekre. Putyin szerint ez a helyzet a hidegháborúra emlékeztet.

Ezzel egyidőben Kína is figyelmeztetést küldött Manila címére az üggyel kapcsolatban, figyelmeztetve a regionális „fegyverkezési verseny” fokozott veszélyeire.

 

Béke érdekében az ukránok harmada engedne át ukrán területeket Oroszországnak.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök Angliában, július 18-án
Írta: FT

55 százalékuk viszont ellenzi ezt a lehetőséget. Megjegyzendő: egy évvel ezelőtt az ukránoknak még csak a 10 százaléka kötött volna területi egyezményeket Moszkvával, hogy végre elhallgassanak a fegyverek.

A háború befejezése érdekében az ukránok csaknem 32 százaléka elfogadná, ha hazája átadna egyes területeket Oroszországnak. A Kijevi Nemzetközi Társadalomtudományi Intézet felmérésének összegzésében azt írják, hogy ez a tavalyi, hasonló témájú közvélemény-kutatáshoz képest ez háromszoros növekedést jelent, ezzel együtt megjegyzik, hogy a számok alapján az ukránok legtöbbje még mindig ellenzi, hogy területeket adjanak az oroszoknak.

A kijevi intézet 1067 embert kérdezett meg május 16. és 22. között az Ukrajna fennhatósága alá tartozó területeken. A felmérést harmadszor készítették el azóta, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát:

  • tavaly ilyenkor az ukránok 10 százaléka bólintott arra, hogy a békéért cserébe Oroszországhoz csatoljanak egyes területeket,
  • 2023 év végén viszont már a 19 százalékuk.

A felmérésben arról nem kérdezték a válaszadókat, hogy pontosan milyen területi koncessziókra lennének nyitottak, az intézet szerint ezzel együtt egyértelmű, hogy ezek között jelentős különbségek lennének.

18 százalékos uradalom

Az ukrajnai háború 2022. február 24-én kezdődött, Oroszország pedig az év szeptemberében egyoldalúan bejelentette, hogy annektálja az általa részben ellenőrzése alatt álló ukrán Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókat, így a 2014-es Krím-annexióval együtt az ország területének 18 százalékát ellenőrzi Moszkva.

Az ukrán haderő 2023-as ellentámadása nem hozott jelentős sikereket, 2024-ben pedig jórészt arra ment el az ukrán hadsereg energiája és hadianyaga, hogy visszatartsák az orosz offenzívát. A heves harcok miatt ukrán települések tömkelege hever romokban, számos falu és község szinte teljesen elnéptelenedett.

A Kijevi Társadalomtudományi Intézet ügyvezető igazgatója, Anton Hruseckij a felméréssel együtt közzétett kommentárjában kijelentette, hogy az ukránok továbbra is ellenzik azt az elképzelést, hogy bármi áron békét kössenek Oroszországgal.

( EURONEWS )

Joe Bilden koronavírusos és most már mérlegeli a visszalépést.

Joe Biden televíziós üzenetet intéz a nemzethez a Donald Trump volt elnök ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban július 14-én
Írta: Kiss Gábor

„Ha lenne valami egészségügyi problémám, ha valaki, ha az orvosok hozzám jönnének és azt mondanák, hogy ez és az a probléma van”, akkor visszalépne, mondta az elnök egy riporternek. Közvetlenül ezután pozitív lett a Covid-tesztje.

Koronavírussal fertőződött meg Joe Biden; az elnök lemondta szerdai kampányprogramját.

A Fehér Ház közleménye szerint az elnök be van oltva, és az ismétlővakcinát is megkapta, ezért tünetei enyhék, de hazautazik Delaware állambeli otthonába, ahol karanténba vonul.

Ez alatt az idő alatt is ellátja hivatali teendőit, a Fehér Ház pedig rendszeres tájékoztatást ad az elnök állapotáról – közölte elnöki hivatal szóvivője.

Kevin O’Connor, az elnök orvosa arról számolt be, hogy Joe Biden szerdán a többi között általános rossz közérzetre, valamint köhögésre és felső légúti tünetekre panaszkodott, ami után elvégezték a tesztet. Hozzátette, hogy megkezdték a gyógyszeres kezelést is.

Ha valami probléma lenne

Joe Biden Nevada állambeli kampányútját szakította meg miután a Covid-19 tesztje pozitív lett. Az újraválasztásáért induló elnök helyi idő szerint szerda délután a latin-amerikai származásúak fontos szervezete, az Unidos gyűlésén tartott volna beszédet Las Vegasban. Az eseményt lemondták.

Előzőleg a BET News riportere azt kérdezte Bidentől, hajlandó-e a balul elsült tévévita után visszalépni az elnökjelöltségtől. Erre így felelt:

„Ha lenne valami egészségügyi problémám, ha valaki, ha az orvosok hozzám jönnének és azt mondanák, hogy ez és az a probléma van.” Ez az első alkalom, hogy a 81 éves elnök legalább mérlegelte a visszalépését. Másfél hete még azt mondta, hogy csak a mindenható győzheti meg ilyesmiről.

A nyilatkozatot az is indokolhatta, hogy egyre több prominens demokrata politikus – köztük eddig húsz kongresszusi képviselő – gyakorol nyomás az elnökre ez ügyben.

Legutóbb a novemberben szenátusi székért induló Adam Schiff befolyásos kongresszusi képviselő kérte Bident az elnökjelöltségtől való visszalépésre. A kaliforniai politikus közleményt adott ki, amelyben kétségeit hangoztatta afelől, hogy Joe Biden képes-e legyőzni Donald Trumpot novemberben.

Csökken Biden támogatottsága a párt vezetésén belül is. A szenátus demokrata többségű vezetője, Chuck Schumer még egy szombati megbeszélésen azt javasolta Bidennek, hogy fejezze be újraválasztási kampányát. Schumer azt mondta a 81 éves elnöknek, hogy az országnak és a Demokrata Pártnak is jobb lenne, ha nem indulna újra – jelentette az ABC News amerikai televízió.

A demokraták kétharmada visszaléptetné

Szerdán pedig Schumer és a képviselőházban kisebbségben politizáló demokratákat vezető Hakeem Jeffries képviselő is azt javasolták, hogy a Biden elnökjelöltsége körül felmerült kérdések miatt halasszák el a jelölést véglegesítendő elnökjelölő konvenciót. Ezt az eredeti tervek szerint augusztus 19-22. között tartanák Chicagóban

A Demokrata Párton belül több forrás is azt mondta a CNN-nek, hogy a Bidennel folytatott megbeszélések hangneme kezd megváltozni, ahogy egyre több demokrata szorgalmazza, hogy lépjen vissza. „Kezd fogékony lenni a javaslatra. Nem olyan dacos, mint nyilvánosan” – mondta a CNN-nek egy demokrata tanácsadó. Hírek szerint Biden visszalépése esetén azt szeretné, ha alelnöke, Kamala Harris lenne a demokraták elnökjelöltje.

Egy friss felmérés szerint egyébként most már az amerikai demokraták csaknem kétharmada – főleg a fiatalok – támogatja, hogy Joe Biden visszalépjen a Fehér Házért folytatott küzdelemből. Az AP-Norc-Center felmérésének eredményei egyértelműen cáfolják Biden korábbi kijelentését, hogy az „átlag demokraták” továbbra is támogatják őt, annak ellenére, hogy rosszul szerepelt a Donald Trumppal folytatott televíziós vitában.

A felmérésből kiderült az is, hogy a demokrata választóknak csak mintegy 30 százaléka volt optimista a tekintetben , hogy a 81 éves elnök mentálisan képes hatékonyan dolgozni.

 

Ukrajna Blokkolja as Barátság vezetékben Magyaroroszágra érkrző orosz olajszállítást.


Kijev a Lukoillal szembeni ukrán szankciók szigorításával indokolja a lépést. Szijjártó Péter szerint a Mol és a Magyarországot Oroszországból olajjal ellátó orosz Lukoil „közösen keresi a jogilag elfogadható megoldást” a szállítások újraindítására.

Magyarország és Oroszország azon dolgozik, hogy újraindítsák a Lukoil kőolajszállításait, miután Ukrajna szigorúbb szankciókat léptetett életbe a vállalat ellen, és blokkolja az orosz olaj eljutását Magyarországra – írja a Bloomberg.

Ukrajna a múlt hónapban szigorította az orosz olajkonzorcium elleni szankciókat, amelyek gyakorlatilag megtiltják a cégnek, hogy Ukrajnát tranzitországként használja termékei szállítására – emlékeztet a lap.

A Mol Nyrt. magyar energetikai társaság és az orosz olajcég dolgozik a megoldáson – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter kedden késő este, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott az ENSZ New York-i ülésén.

A Lukoil egyike azoknak az orosz cégnek, amelyek a Barátság kőolajvezeték déli, ukrajnai szakaszán keresztül szállítanak olajat Magyarországra az iparági adatok szerint. A Mol jelenleg nyersolajának kétharmadát az orosz szállításokból fedezi, de becslések szerint 2025-től képes lesz teljes mértékben helyettesíteni azokat – közölte a Fitch Ratings az év elején.

Magyarország Moszkva ukrajnai inváziója után még szorosabbra is fűzte energetikai kapcsolatait Oroszországgal, és több megállapodást is aláírt a földgázszállítások növeléséről, miután Orbán Viktor miniszterelnök mentességet kapott az Európai Unió energetikai szankciói alól.

(EURONEWS)

Példátlan lépésre készül az EU a soros elnökséget ellátó Magyarországgal szemben

A Politico úgy tudja, hogy mivel az EU egyre frusztráltabb külpolitikájának magyar akadályoztatása miatt, bojkottálnák az augusztus végi budapesti külügyi csúcstalálkozót.

Ilyen lépésre még nem szánta el magát az EU egy olyan tagállammal szemben, amely épp betölti a Tanács soros elnökségét: a Politico információja szerint az unió külügyminiszterei augusztusban saját külügyi csúcstalálkozót szerveznek ahelyett, hogy Budapestre utaznának Orbán Viktor miniszterelnök rendezvényére.

Az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Magyarország augusztus 28-29-ére szervezte a külügyi csúcstalálkozót, amely a brüsszeli lap szerint kiváló alkalom lenne Orbán Viktor számára, hogy megpróbálja alakítani az EU külpolitikai menetrendjét, Szijjártó Péter külügyminisztere számára pedig, hogy reflektorfénybe kerüljön.

De miután Orbán akadályozta az Ukrajnának nyújtott segélyeket és „békemisszióra” utazott Vlagyimir Putyinhoz és Hszi Csin-pinghez, amelyeket nem egyeztetett az EU többi vezetőjével, sok külügyminiszter igyekszik elkerülni, hogy csak kellékévé váljon annak, ami szerintük egy újabb Orbán-propagandashow lenne.

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője az Orbán-csúccsal egy időben „hivatalos” külügyi tanácskozásra fogja összehívni a minisztereket – közölte a lappal három, a tervről közvetlenül tudó, névtelenséget kérő uniós diplomata.

Emlékezetes, hogy Orbán nagy vihart kavart moszkvai útja után Magyarország uniós megbízottját, Ódor Bálintot keményen bírálták kollégái, csak Szlovákia nem nyilvánított véleményt. A külügyi csúcstalálkozó bojkottálásától a miniszterek azt remélik, hogy korlátozni tudják Magyarország „trollkodását”.

„Ha ugyanazon a napon lesz egy hivatalos külügyi tanácskozás, amelyet a főképviselő szervez, akkor a miniszterek nem tudnak majd Budapestre menni” – mondta az egyik diplomata. Egy másikuk hozzátette, hogy a budapesti találkozó bojkottálásával a külügyminiszterek „egyértelmű jelzést akarnak küldeni, hogy Magyarország nem az EU nevében beszél”.

A tervről már több uniós országgal, köztük Franciaországgal és Németországgal is folytattak informális megbeszéléseket – értesült a brüsszeli lap. Szerdán Borrell csapata bemutatja a tervet az EU 27 állandó képviselőjének.

(EURONEWS)

 

A NATO főtitkára közvetlen összecsapásoktól tart az oroszokkal, ellenzi a lengyelek nagy tervét.

Varsóban felvetették, hogy az ország légiereje már Ukrajna felett lelője azokat az orosz eszközöket, amelyek Lengyelország felé tartanak. A kérdés nagy vitát váltott ki a NATO-ban – számolt be a Kyiv Independent.

Jens Stoltenberg, a NATO hamarosan leköszönő főtitkára az ukrán nemzeti televízióban jelezte, hogy ellenzi, hogy a lengyel légvédelem már Ukrajna felett orosz rakétákat lőjön le. A felvetés abból származott, hogy nemrégiben Kijev és Varsó közös biztonsági megállapodást kötött egymással, ekkor pedig rögzítették ennek lehetőségét. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a kérdésről még mindig vitatkoznak, míg a lengyel védelmi miniszter, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz szerint erre a NATO-nak is rá kell bólintania.

A NATO támogatni fogja Ukrajnát, és most megnöveltük a támogatásunkat… De a NATO politikája változatlan – nem fogunk részt venni ebben a konfliktusban

– zárta rövidre Stoltenberg. A főtitkár ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ő támogatja azokat az elképzeléseket, hogy Ukrajna a nyugati fegyverekkel is csapást mérhessen oroszországi célpontokra. A 2024 májusában indított harkivi offenzíva hatására az Egyesült Államok és Németország is engedte az általuk gyártott fegyverek használatát a frontszakasz környékén a nemzetközileg is elismert orosz területekre.

MÉLYEN AZ OROSZ TERÜLETEKET ÉRINTŐ AKCIÓKAT NYUGATI FEGYVEREKKEL TOVÁBBRA IS KORLÁTOZÁSOK TERHELIK.

(PORTFOLIO)

Az ukránok saját rakétája zuhanhatott a kijevi gyerekkórházra

Oroszország nem támad polgári célpontokat Ukrajnában, a kijevi gyerekkórház közelében egy ukrán rakétaelhárító rakéta csapódott be – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

„Arra kérem önöket, hogy támaszkodjanak az orosz védelmi minisztérium nyilatkozatára, amely teljesen kizárja, hogy polgári célpontokat ért volna csapás. (A tárca) megmondta, hogy egy rakétaelhárító rakéta lezuhanásáról van szó” – mondta Peszkov az incidensről a média képviselőinek. „Továbbra is kitartunk amellett, hogy nem hajtunk végre csapásokat polgári célpontok ellen, a csapásokat kritikus infrastrukturális létesítményekre, katonai célpontokra mérünk, amelyek valamilyen módon kapcsolatban állnak a a rezsim katonai potenciáljával” – tette hozzá

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a diplomáciai honlapján közzétett kommentárjában azt írta, hogy az orosz fegyveres erők, válaszul az orosz gazdasági célpontok elleni ukrán rámadásokra, nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel ukrajnai katonai létesítményekre mértek csoportos csapást.

„Köztük van az Artyom és az Antonov üzem, valamint Lucs tervezőirodája Kijevben; a Dnyepr és Juzsmas vállalat Dnyepropetrovszkban (Dnyipróban); egy nehézgépgyártó üzem Kramatorszkban; egy nyugati fegyver- és haditechnikai raktár az ArcelorMittal kohászati üzemben Krivoj Rogban (Krivij Rihben) és számos más létesítmény. Minden célpontot eltaláltak” – írta a szóvivő.

Zaharova szerint ” mint az már sokszor megtörtént az ukrán légvédelemmel, rakétái ismét letértek a pályáról, és lakóházakat és szociális intézményeket találtak el”.”Ez történt ezúttal is. Már megerősítést nyert, többek között számos szemtanú is megerősítette, hogy a nyugati NASAMS légvédelmi rendszer egyik rakétája a kijevi Ohmatdit gyermekkórház területén lévő épületet találta el” – állította a szóvivő.

Zaharova kifogásolta, hogy a kijevi beszámolók elhallgatják, hogy a kórház az Artyom gyár, az ukrán védelmi minisztérium épületegyüttese és az ukrán fegyveres erők raktárai közelében található. Rámutatott, hogy az ukrán fél szándékosan telepít légvédelmi rendszereket a lakónegyedekben, a civilekkel „emberi pajzsként” fedezve magát.

Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet a diplomáciai képviselet Telegram-csatornáján nehezményezte, hogy az Egyesült Államok elhallgatja, hogy a kijevi gyerekkórházban egy ukrán légvédelmi rakéta okozott károkat. A diplomata felhívta a figyelmet, hogy az incidens a NATO-csúcs előestéjén történt. Szerinte a történteket a szövetség indokként fogja felhasználni az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások növeléséhez.

(Origo)

 

Kibújt a szög a zsákból:Zelenszkij végre bevallotta mit gondol Magyarországról.

Volodimir Zelenszkij szerint Orbán Viktor nem tudja betölteni a közvetítő szerepét a béke érdekében, mert Magyarország nem elég erős hozzá. Az ukrán elnök a jelöltjeit is megnevezte.

Media Briefing Of Prime Minister Of Hungary And Ukrainian President Volodymyr Zelensky In Kyiv, Amid Russia's Invasion Of Ukraine.
t

Magyarország mérete és ereje miatt Orbán Viktor nem tud közvetíteni Ukrajna és Oroszország között a harcok megszüntetése érdekében – többek között erről beszélt Volodimir Zelenszkij a Politico beszámolója alapján. A brüsszeli lap szerint ezzel „elrontotta” a miniszterelnök békemisszióját.

Olyan országra van szükség, amelynek gazdasága befolyásolja Oroszországot és Putyin függ tőle. Van egy nagyon erős hadserege, amelytől Putyin fél. Nincs sok ilyen ország a világon. Az Egyesült Államok ilyen, Kína ilyen, valamint az egységes Európai Unió

– jelentette ki az ukrán elnök, aki korábban elutasította a magyar kormányfő tűzszünettel kapcsolatos javaslatát.

Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy béke akkor lesz, ha valaki azt megcsinálja, azért lépéseket kell tenni, és bár Magyarországnak nincsen arra mandátuma, hogy az Európai Unió nevében tárgyaljon, viszont ő képes feltárni, hogy melyik fél meddig tud elmenni, és ha ezt megtette, akkor utána az európai vezetők majd közösen hozhatnak döntést.

Vlagyimir Putyin közölte, mi Moszkva valódi célja az ukrajnai háborúban.

Nem fegyvernyugvást kell elérni az ukrajnai háborúban, Oroszország a konfliktus teljes és végleges lezárását akarja elérni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott pénteki moszkvai tárgyalások után tartott közös sajtónyilatkozatban.

Az orosz államfő időszerűnek és hasznosnak nevezte a megbeszéléseket, és megköszönte a magyar kormányfőnek, hogy ellátogatott Oroszországba. Putyin szerint Moszkva Orbán Viktor látogatását a párbeszéd helyreállítására tett kísérletnek tekinti. Vlagyimir Putyin meglehetősen alaposnak, közvetlennek és őszintének nevezte a több mint két és fél órás eszmecserét, amelyet a magyar miniszterelnökkel folytatott.

Közölte, hogy szó esett az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetséges módjairól, és Orbán Viktor beszámolt neki keddi kijevi tárgyalásairól, amelyek során tűzszünetre szólított fel, hogy megteremtse a feltételeket az Ukrajnáról hosszabb távra szóló tárgyalásokhoz.

Putyin ismételten kifejezte Oroszország készségét a konfliktus tárgyalásos rendezésére, hozzátéve, hogy Kijevben ezzel szemben még mindig bíznak a győzelemben, és úgy vélve, hogy Ukrajna támogatói továbbra is megpróbálják „ezt az országot és népét faltörő kosként, áldozatként felhasználni az Oroszországgal való konfrontációban”.

Álláspontja szerint az ukrajnai vezetésnek azért sem érdeke a megegyezés, mert a hadiállapot visszavonása után, szabad választásokon „közel nulla esélye” lenne „elvesztett legitimitásának” visszaszerzésére. „Nem egyszerűen fegyvernyugvásnak vagy ideiglenes tűzszünetnek kell lennie, nem valamiféle szünetnek, amelyet a kijevi rezsim arra használhatna fel, hogy pótolja a veszteségeit, átcsoportosítást hajtson végre, és újrafegyverkezzen.

Oroszország a konfliktus teljes és végleges befejezése mellett van” – mondta Putyin. Rámutatott, hogy Moszkva szerint ennek érdekében maradéktalanul ki kell vonni az ukrán erőket a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régióból, de vannak egyéb feltételek is. Az orosz elnök arról is szólt, hogy folytatódik a munka a paksi atomerőmű bővítési projektjén. Hangsúlyozta, hogy az ötödik és hatodik blokk üzembe helyezésével a létesítmény kapacitása több mint kétszeresére nő.

 

(Portfolio)

Ez a nyár , már nem az a nyár

A klímaváltozás hatására átalakult a nyár, egyre gyakoribbá váltak a hőhullámok.

Miközben hazánkban is megvolt az idei nyár első hőhulláma, érdemes lehet visszapillantani, mi változott e téren. A nyári hőségről más emlékei vannak a mai középkorú vagy idősebb korosztálynak, mint az ezredforduló után született generációknak.

Senki sem állítja, hogy az 1960-as vagy 70-es években ne lettek volna kánikulai napok, azonban ezek száma és mértéke ma már más.

Ami egy huszonévesnek, aki már ebben nőtt fel, normálisnak tűnik, az az idősebbeknek már extrém.

Bár világszerte sorra dőlnek meg a hőségrekordok, olyan sokat hallunk ezekről, hogy alig tűnik fel egy-egy újabb rekord híre. Például Új-Delhiben (India) az éjszakai minimum-hőmérséklet 35,2 Celsius-fok volt nemrégiben, míg a nappali maximumok több mint 37 egymást követő napon meghaladták a 40 Celsius-fokot. Mekkában (Szaúd-Arábia) a zarándoklat ideje alatt 51,8 Celsius-fokot mértek, és az eddigi adatok szerint ez több mint 1300 embertársunk számára végzetes volt. Egyiptom és egész Afrika júniusi örök rekordja 50,9 Celsius-fok volt, amit Asszuánban mértek a hónap elején.

Scientific American cikke szerint sem ugyanazok a mai nyarak, mint szüleink, nagyszüleink idején voltak, gyakoribbá és hosszabbakká váltak a hőhullámok. Az 1960-as évekhez képest ma Philadelphiában néggyel több hőhullám érkezik, San Franciscoban héttel, New Orleansben pedig kilenccel több.

Az egyedi nyarak ettől eltérhetnek, ám a drámai növekedés egyértelmű. Nem kell azonban a szomszéd kontinensre mennünk a hőségért. Európában már a 2022-es nyár 60 ezer, a hőséggel kapcsolatos halálesettel járt és tudjuk, hogy a 2023-as nyár még melegebb volt. Az előrejelzések szerint több mint 50 százalék az esélye, hogy a 2024-es nyár is az átlagnál melegebb lesz az egész északi féltekén.

Számos helyen megtapasztalhatják az emberek a hőkupola jelenségét. Ennek során speciális körülmények alakulnak ki, amelyek öngerjesztő módon fenntartják a rendkívüli meleget. Az adott területen uralkodó anticiklon hatására a felforrósodott levegőt a nagy légnyomás a talaj közelében tartja, ahogy egy fazék tetején a fedő is benntartja a meleget főzés közben (lásd a videóban).

A helyzet öngerjesztő: minél nagyobb a forróság, annál jobban emelkedik a légnyomás, ami még inkább visszatartja a levegőt. E jelenség az USA vagy Ausztrália területén korábban is kialakult, azonban 2023-ban már Dél-Európa is belekóstolhatott

LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA     (National Geographic)