Az ukrán katonák a bekerítéstől való félelmükben állítólag elhagyták a Ljubimovka falu közelében lévő állásaikat, és elmenekültek. Erről számolt be legalábbis a TASZSZ orosz állami hírügynökség moszkvai katonai forrásokra hivatkozva. A menekülő ukránokra drónokkal dobtak le gránátokat.

A jelentés szerint a visszavonulásra Tolszti Lug falu közelében került sor. A Mash orosz Telegram csatorna sok ukrán áldozatokról számolt be, mintegy 50 halottról és több tucatnyi fogolyról. Ukrán részről a hírt egyelőre nem erősítették meg.

Az elmúlt napok jelentései azonban arra utalnak, hogy az ukrán csapatokat egyre gyorsabb ütemben szorítják ki az augusztus elején meghódított oroszországi területről. A mintegy 50 ezer bevetett katonával folytatott orosz taktika célja, hogy az ukrán megszállt területet több katlanra osszák.

Oroszország lerohanásával Ukrajnának az volt a célja, hogy a terület egy részének megszerzése a jövőbeni tárgyalásokhoz tárgyalási alapként szolgálhasson. Az offenzívát azonban katonai szakértők vitatták, mert ugyanakkor Ukrajnának keleten alig maradtak védői.

Az orosz csapatok hetek óta nyomulnak előre a Donbaszban. Katonai megfigyelők szerint Moszkva néhány egységet kivont ugyan Ukrajnából Kurszk védelmére, de ez nem gyengítette fő támadási tengelyét.

Ukrán értesülés szerint Moszkva észak-koreai katonákat is bevetne ellenük a Kurszki régióban. Közel 11 ezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban, és november 1-jére „harcra készen” állnak Ukrajnában – közölte Kijlo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

Budanov elmondta, hogy az első, 2600 katonából álló csoportot a Kurszki területre telepítik, ahol Ukrajna augusztustól orosz területeket foglalt el. A csapatok állítólag orosz felszerelést és lőszert fognak használni, de további információk egyelőre nem ismertek.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt: az, hogy Észak-Korea katonái is ott vannak Ukrajna ideiglenesen megszállt részein, „az első lépés egy világháború felé”.

„Ez már nem csak fegyverek átadásáról szól. Valójában arról van szó, hogy embereket küldenek Észak-Koreából a megszálló katonai erőkhöz” – mondta Zelenszkij. Előtte a Kyiv Independent arról számolt be, hogy Észak-Korea 10 ezer katonát küldött Oroszországba, hogy segítse annak Ukrajna elleni offenzíváját.

A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) október 18-án megerősítette, hogy Phenjan nemrég úgy döntött, 12 ezer katonát, köztük különleges erőket telepít Oroszország háborús erőfeszítéseinek támogatására. A NIS nem közölte, hogy a csapatokat már a terepre küldték-e, vagy hogy hol vethetik be őket.

Az atomfegyverekkel rendelkező rezsim és Oroszország az elmúlt években megerősítette katonai kapcsolatait. Szakértők már régóta arról számolnak be, hogy Oroszország észak-koreai rakétákat telepít Ukrajnába, amit Moszkva és Phenjan is tagad. Moszkva azt is cáfolta, hogy észak-koreai katonák harcolnának az orosz csapatok oldalán Ukrajnában.

Egy tragikusan rosszul konspirált terv volt, amiről a németek már jóelőre tudtak és viszonylag könnyen megakadályozták

Adolf Hitler és a különféle német titkosszolgálatok (SS, SD, Abwehr, Gestapo) már évek óta beépültek a magyar vezérkarba és közigazgatásba, így Horthy kormányzó környezetébe is. Az ország márciusi 19-i német megszállása után Berlin megbízható csatlósai kerültek kormányra, élükön Sztójay Döme miniszterelnökkel, aki a háború folytatásának feltétlen híve volt.

A németek előtt nyílt titok volt, hogy a kormányzó kisebbik fia, ifj. Horthy Miklós kormányzóhelyettes, és az orosz fronton elesett nagyobbik fiának, Horthy Istvánnak az özvegye rádión át tart közvetlen kapcsolatot a Várból angolszász hatalmakkal a magyar haderő fegyverletételének és átállásának tervéről.

A kormányban, különösen a Belügyminisztériumban és a csendőrség élén a nácibarát nyilaspárt több tagja is vezető szerephez jutott, és döntő szerepet játszott a vidéki zsidóság összeterelésében és deportálásában, ami többszázezer magyar állampolgár gyötrelmes halálával végződött a náci megsemmisítő táborokban. Ezeknek a tisztviselőknek is tudomásuk volt a készülő kiugrási tervről, különösen azután, hogy a Román Királyság augusztus 23-án már megtette ezt a lépést.

Hitler szemszögéből nézve Horthy kísérlete árulásnak számított, mivel Magyarország 1940-ben, még Teleki Pál miniszterelnökségének idején csatlakozott az úgy nevezett Háromhatalmi Egyezményhez (III. Birodalom, Japán és Olaszország), amely szerződés a felek kölcsönös kötelezettségévé tette a többi résztvevő katonai támogatását. Horthy szerint viszont Magyarország megszállásával a nácik megszegték a megállapodást és csatlóssá fokozták le a magyar hadsereget.

Skorzeny Pestre jön

A német titkosszolgálatoknak tudomásuk volt arról a levélről is, melyet Horthy Miklós még szeptemberben intézett Joszif Sztálin szovjet vezetőhöz, megígérve, hogy Magyarország nem okoz több vérveszteséget a szovjeteknek, cserébe pedig a magyar néppel szembeni irgalom gyakorlását és az ország szuverenitásának fenntartását kérte a háború után. A levél utolsó bekezdése szerint ” Küldöm a teljes jogkörrel rendelkező delegációmat a béketárgyalások lefolytatására, és kérem Önt, hogy kegyelmezzen meg szerencsétlen országunknak, melynek történelmi érdemei vannak, és melynek népe az orosz néppel oly sok közös vonással rendelkezik. Legyen szíves, használja fel befolyását a szövetségeseire azzal a céllal, hogy a feltételek, amelyeket kidolgoznak, összeegyeztethetők legyenek népeink érdekeivel és becsületével, és azok valóban a békés életet és a biztos jövőt szolgálják”.

A német diktátor magához rendelte az SS legtapasztaltabb kommandós parancsnokát, Otto Skorzenyt, akinek egysége korábban egy vakmerő akcióban Benito Mussolinit is kiszabadította hegyvidéki fogságából. A feladat az volt, hogyHorthyt nem erőszakkal, hanem pszichés nyomással mondassák le a hatalomról, számolva a kormányzó széles népszerűségével az országban.

A németeknek tudomásuk volt arról is, hogy a magyar küldöttség már október 11-én aláírta Moszkvában az előzetes fegyverszüneti megállapodást, tehát a kiugrás a küszöbön áll.

Üzletembernek és turistának álcázva magukat, Skorzeny akciócsoportja egy héttel a kiugrási kísérlet előtt Budapestre utazott és felkészült arra, hogy csapdába csalja és elrabolja ifj. Horthy Miklóst, hgy majd ezzel zsarolja az apját, hogy mondjon le az ország vezetésétől. A csel az volt, hogy magukat jugoszláv ellenállóknak kiadva tárgyalásokra csábítsák a kormányzó-helyettest, ami sikerült is, mert az óvatlan és tapasztalatlan politikus szeretett volna kapcsolatokat építeni Tito jugoszláv partizánvezér felé.

Apja tilalma ellenre ifj. Horthy és néhány testőre elhagyta a Várat, hogy barátja lakásán találkozzon a jugoszlávokkal. Ott viszont az SS ügynökei várták, leütötték, és egy szőnyegbe csavarva a budaörsi repülőtérre vitték, ahonan Németországba szállították egy gyűjtőtáborba. A rajtaütés során tűzharc alakult ki a nácik és a magyar testőrök között, akik közül az egyik el tudott menekülni a helyszínről és értesítette a kormányzót a történetekről.

Horthy ezért már a zsarolása felkészülten várta Edmund Veesenmayer birodalmi képviselő látogatását, aki a cserealku megkötését remélte a kormányzótól. Horthy közölte megváltoztathatatlan szándékát a háború befejezéséről, és nem titkolta el, hogy ezt a magyar népnek is tudomására fogja hozni. A németek ezt nem akadályozták meg, azért, hogy Horthy jusson el arra a pontra, amikor szövetségi árulással lehet megvádolni.

A hadparancsnak számító kiáltvány szerint „Hőn szeretett hazánk szívében folyó pusztító harctól, a küzdő erőket számbavéve, immár döntő, az országra nézve kedvező fordulatot nem várok. Ezért elhatároztam, hogy fegyverszünetet kérek. Mint a fegyveres hatalom legfőbb hadura, felszólítalak benneteket, hogy honvédeskütökhöz híven, hűséggel és feltétlen engedelmességgel teljesítsétek elöljáró parancsnokaitok útján kiadott parancsaimat. További létünk attól függ, hogy a honvédség minden tagja e súlyos helyzetben kötelességtudó és végsőkig menő fegyelmezett magatartást tanúsítson”.

A proklamáció beolvasása a Rádióban kora délután meg is történt, majd a szöveget többször megismételték. A budapesti lakosság és a gettóba zárt zsidóság lelkesedése kirobbanó volt, de nem tartott sokáig.

Mivel azonban a parancs nem jutott el az összes harcoló alakulatokhoz, illetve a németbarát csapattisztek több helyen nem vették figyelembe vagy megszegték, a kiugrás katonai háttere nem volt biztosított. A Wehrmacht budapesti erői a délután során megszállták a Várat, és lemondó nyilatkozatot csikartak ki az államfőből.

Estére a németek által felfegyverzett és ugrásra készen várakozó nyilaskeresztes egységek átvették a főváros, majd az ország irányítását, élükön a sebtében fölesküdött Szálasi Ferenc ‘nemzetvezetővel’. A kormányzót és családját Németországba hurcolták.

Ezzel a tragikus fordulattal Magyarország végleg bent ragadt a 2. világháború vesztes oldalán, és minden esélyét elveszítette a háború utáni béketárgyalások kedvezőbb alakítására. A zsidóüldözések és tömeggyilkosságok folytatódtak, és Budapest pusztító ostroma is elkerülhetetlenné vált. Magyarország újra elveszítette a Horthy kormányzósága alatt visszacsatolt trianoni területeket is.

A nyilas és nácipárti magyar főbűnösöket és katonai vezetőket a háború utáni népbírósági ítéletek halálra ítélték, élükön Szálasi Ferenccel, valamint a zsidók meggyilkolását szervező kormányzati szereplőkkel (Endre László és Baky László államtitkárok) és Beregffy Károly vezérezredessel, honvédelmi miniszterrel.

Jens Stoltenberg tíz éven át töltötte be a NATO főtitkári tisztségét, október elsején adta át a stafétát utódjának, Mark Rutte volt holland miniszterelnöknek. Utolsó munkanapján a Politico amerikai kiadásának adott interjút, amelyben értékelte a védelmi szervezet élén töltött vezetői munkáját.

Egy hibát készséggel elismert: a Krím 2014-es orosz annektálását a NATO passzívan nézte, ehelyett nem 2022-ben, hanem azonnal, már 2014-ben nyugati fegyvereket kellett volna adnia Ukrajna számára, és akkor elkerülhető lett volna a 2022-es újabb orosz agresszió.

A volt főtitkár szerint hiába próbálta 2014-ben és 2015-ben erről győzködni a tagállami vezetőket, a többség nem akart belefolyni a donbaszi harcokba, provokatív lépésnek érezte volna a fegyverexportot, és egyébként is a NATO politikája akkor az volt, hogy a szövetség nem adhat át fegyvereket Ukrajna számára.

„Azóta is azt gondolom, hogy ha akkor, 2014-ben felfegyvereztük volna Ukrajnát, akkor később Oroszország nem mert volna belevágni egy újabb támadásba, legalábbis nem egy ilyen nagyszabású műveletbe” – fogalmazott a 65 éves norvég politikus.

2021-ben Vlagyimir Putyin levelet küldött neki, amelyben arra kérte, hogy ne vegyenek fel új tagot a NATO-ba, és Európa keleti szegletében ne állomásozzanak NATO-alakulatok – az erre vonatkozó újságírói kérdésre Stoltenberg elmondta: a NATO tagfelvételi döntéseit külső állam nem határozhatja meg, az pedig, hogy a NATO kelet-európai tagállamaiban ne legyen NATO-állomások, furcsa megosztást, egyfajta kétsebességes szervezeti felosztást hozott volna a tagállamok között, ezért egyik kérést sem lehetett teljesíteni.

Mint fogalmazott, 2022 januárjában a NATO-Oroszország Tanácsban meg akarták vitatni ezeket a kérdéseket a Kreml képviselőivel, de addigra a politikai tárgyalások mozgástere nagyon leszűkült már.

A nyugati fegyverszállítások ügyéről Stoltenberg elismerte, hogy az most is érzékeny és vitatott kérdés, a NATO berkeiben a jelenlegi párbeszéd arról szól, hogy az átadott nyugati fegyverzettel együtt engedélyt is adnak-e Ukrajna számára, hogy azokat orosz területek ellen is bevethesse. Stoltenberg nem rejtette véka alá személyes véleményét: úgy véli, Oroszország agressziója a nemzetközi jog nyílt megsértése volt, és a nemzetközi jog biztosította önvédelem eszköztárába beletartozik az agresszor katonai állásai elleni támadás, akár a saját területén is.

Annál a kérdésnél, hogy Donald Trump elnökválasztási győzelme esetén miként változna meg az Egyesült Államok és a NATO Ukrajna-politikája, a volt NATO-vezető nem akart spekulációkba bocsátkozni, de annyit elmondott, hogy szerinte az európai NATO-tagállamok helyesen teszik, ha továbbra is együttműködnek Amerikával Ukrajna támogatásában, mert ez mindkét nyugati entitás biztonságpolitikai érdeke.

„A háború lezárására a leggyorsabb út elveszteni a háborút. De az nem hoz békét. Az csak Ukrajna megszállását hozza el” – szögezte le Stoltenberg, aki szerint csak olyan béke működhet, amelynek eredményeképpen Ukrajna továbbra is szuverén, független állam marad – ehhez pedig az kell, hogy Oroszország belássa, nem érheti el céljait katonai eszközökkel.

A NATO esetleges megtámadásával kapcsolatos orosz szándékokról a norvég politikus azt mondta: az orosz szárazföldi alakulatok le vannak kötve az ukrajnai frontokon, az orosz gazdaság viszont teljesen átállt a haditermelésre, így egy átmeneti gyengülés után a haderő vissza tudja szerezni ütőképességét, ugyanakkor a NATO-nak nem erre kell fókuszálnia, hanem a megelőzésre, és a NATO jó ebben, komoly elrettentő kapacitása van.

Izrael már többször jelezte, hogy a perzsa állam nagyon közel jár a nukleáris robbanófegyver elkészítéséhez, ha a legfőbb vallási vezető meghozza a döntést a végzetes lépésről. Iráni tisztviselők eddig azt hangsúlyozták, hogy az ország nukleáris programjának „békés” aspektusa van, és Teherán nem törekszik nukleáris fegyvert építeni.

A Fox News legutóbbi interjújában Keith Kellog amerikai altábornagy mégis a legközelebbi időpontra teszi az iráni atomfegyver megépítésének lehetőségét.

20 éve megy a ködösítés, a félrevezetés és a megtévesztés

A békességről alkotott hamis képet nem kisebb személyiség vázolta fel, mint Haszán Róhani iráni elnök, aki két ciklust is betöltött 2013-2021 között. Az államfő azt vetítette a Nyugat felé, hogy a legfőbb papi vezető vallási parancsot (fatwát) adott ki arról, hogy Irán békés állam, amely elutasítja a nukleáris fegyverkezést.

Róhani ezt úgy interpretálta a brit, francia és német külügyminisztereknek, hogy az ajatollah megtiltotta a nukleáris fejlesztéseket, amiből viszont egy szó sem volt igaz.

A megtévesztés kampánya akkor indult el, amikor az Iszlám Köztársaság úgy látta, hogy túlélése közvetlen veszélybe kerülhet az USA és szövetségesei iraki invázióját követően. Khamenei egy beszédében akkor azt mondta, hogy „nem akarunk atombombát. Még azt is ellenezzük, hogy vegyi fegyvereink legyenek. Ezek a dolgok nem egyeznek az elveinkkel.” A főpap azt hangsúlyozta, hogy Irán fiatal nemzedékében rejlik az igazi erő, nem pedig a fegyverkezésben.

Az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval (valamint még Oroszországgal) folytatott későbbi nukleáris tárgyalásokról azonban mára világosan kiderült, hogy Irán legfőbb célja a fejlesztésekhez szükséges idő megnyerése volt, amihez szisztematikus félrevezető narratívákat kellett kapcsolni a program békés természetéről.

Azóta viszont a teheráni tisztviselőktől vagy a hivatalos médiától érkeznek alig burkolt fenyegetések arról, hogy az iráni nukleáris doktrína bármikor megváltozhat. Maga a legfőbb papi vezető, Ali Khomeini ajatollah is többször tett erre utaló kijelentéseket a közöségi médiában, amikor a cionizmus felszámolását, azaz Izrael megsemmisítését nevezte a legfőbb feladatnak.

Mennyi idő kell meg Teheránnak?

Az amerikai média és több katonai elemző szerint Irán „csak néhány hétre van” egy vagy több nukleáris fegyver megépítésétől. A témát ezen a héten az amerikai alelnökjelöltek vitájának moderátora is felvetette.

Ugyanakkor a nukleáris szakértők azt mondták a The New York Times-nak, hogy Irán nem csak „néhány hét” távolsága a nukleáris fegyver építésétől, hanem Teheránnak valószínűleg több hónapra, vagy akár egy évre is szüksége van egy ilyen fegyver létrehozásához.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter július közepén úgy jósolta, hogy Iránnak már csak 1-2 hétre van szüksége a „kitörési idő” eléréséhez, ami azt jelenti, hogy már kellő mennyiségű és katonai sűrűségű hasadóanyag lesz a birtokában.

Izrael szerint viszont a küszöböt nem most, hanem az év elején átlépték. Az amerikai védelmi minisztérium egyik szakértője pedig már tavaly úgy mérlegelt, hogy Iránnak csak pár hét kell a katonai szintű sűrűség (90%+) eléréséhez. 

A média gyakran és helytelenül tálalja, hogy mennyi időre van szükség az atomfegyver bevethető szintjének eléréséhez, és összekeverik a kellő szintű robbanóanyag elérését a fegyver megépítésével. Ezzel szemben a nukleáris fegyverek gyártásának több más aspektusa is van, beleértve a nukleáris tisztítási munkálatokat, a mérnöki feladatokat, a fegyver fizikai legyártását és főként a tesztelését.

Mindehhez nagyon magas szintű kohászati, mérnöki és informatikai munkának is párosulnia kell, a tesztelést pedig érzékelni fogják a nyugati és izraeli felderítő eszközök.

Houston J. Wood, a Virginiai Egyetem emeritus professzora azt mondta a The New York Times-nak, hogy nincs közvetlen veszélye annak, hogy Irán idén megkezdi nukleáris fegyver tesztelését. A tanár szerint körülbelül egy év kell még ahhoz, hogy Irán elegendő nukleáris üzemanyagot állítson elő, mielőtt nukleáris fegyver megépítésébe belevághat.

Siegfried Hecker, az amerikai Los Alamos katonai Laboratórium egykori igazgatója erről azt közölte, hogy maga a fegyverkonstrukció hosszú hónapokat vehet még igénybe.

Történelmi összehasonlításban: a Manhattan-terv során az Egyesült Államok 1945 márciusára 21 dúsító egységet működtetett, és július elejére érte el a fegyverszintű sűrűséget. Az előállított kb. 50 kilogramm súlyú dúsított uránt átszállítottak a Los Alamos kutatóközpontba, ahol a teljes mennyiséget beépítették az első atomfegyverbe, a Hirosimát elpusztító Little Boy-ba, a kisebb sűrűségű maradékot pedig a Nagaszakira ledobott fegyverbe.

1945 augusztus végére Amerika már 12 atombomba birtokában volt, de a japán kapituláció folytán ezek bevetésére már nem volt szükség. A fegyvereket a Fülöp-szigeteken szerelték össze.

Mivel a műszaki rendszerek és technológiák azóta hatalmas fejlődésen mentek át, és ezeket Irán ismeri, sőt megtanulta alkalmazni is, szinte biztosra vehető, hogy a perzsa állam egy éven belül bevethető atomfegyver birtokában lesz – vagy akár sokkal előbb is.

Az amerikai vezetés elszörnyedve fogadta a hírt hat újabb túsz meggyilkolásáról, akik között egy amerikai állampolgár is volt. (Úgy tudni, hogy az izraeli kommandó már csak méterekre volt a fogvatartás helyszínétől, amikor a Hamász neszét vette a közeledésüknek, és azonnal megölte a foglyokat.)

Az Axios hírmagazin jelentése szerint a Biden-Harris elnöki páros hétfőn egyeztetett a Fehér Ház nemzetbiztonsági szakértőivel, és arra jutottak, hogy a Hamásszal való egyezkedésnek egyre homályosabbak a perspektívái, de a békés megoldás reményét még nem adják fel.

A gyilkosságok és a terrorszervezet megújuló és apránként adagolt váratlan követelései viszont megkövetelik a stratégia újragondolását. Ez azt is jelenti, hogy a gázai válságnak az elnökváltásig már aligha lesz békés megoldása. A helyzetet nehezíti, hogy Iszmáil Hanije politikai vezető megölése óta a Hamász már nem tud felhatalmazással bíró képviselőket bevetni a katari egyeztetésekbe, hanem jórészt távirati úton jelenti be megújult igényeit.

A gázai Hamász rejtekhelyek egyikének átvizsgálásakor az izraeli hírszerzők egy adattárolót találtak, amelyben egy áprilisi parancsban Jahja Sinwar gázai parancsnok leírja a szervezet további tárgyalási stratégiáját.

Jelenleg úgy fest, hogy a Hamász ezt az irányvonalat követi, és a doktrína semmilyen utalást nem tartalmaz az egyezkedés sikeres befejezésére. Nem szerepel az iratban a helyi palesztin lakosság gyötrelmeinek enyhítése, miként az sem, hogy maga a Hamász többezer gázai civilt ölt meg. Van a szövegben egy utalás a növekvő polgári elégedetlenségre, de a parancsnok ezt kezelhetőnek és izolálhatónak tartja.

A doktrína főbb pontjai szerint:

• mindent meg kell tenni a katonai megerősödés és újjászerveződés érdekében, (ami egyben a jelenlegi katonai vereséget ismeri el),
• növelni kell a túszok családjaira gyakorolt lélektani ​​nyomást,
• az izraeli politikai és katonai mechanizmust „ki kell meríteni”, és nemzetközi nyomást kell gyakorolni a zsidó államra. Azt a globális képet kell kelteni, hogyIzrael az egyedüli felelőse a tárgyalások sikertelenségének. „Egyértelművé kell tenni a médiának, hogy Hamász beleegyezett a feltételekbe, de az alku Izrael „makacssága” miatt meghiúsult. (Való igaz, hogy a nyár során a szervezet többször is egyetértését kommunikálta, hogy Izraelt engedényekre kényszerítse, majd váratlanul kitáncolt a vállalásokból.)
• a tárgyalásokat úgy kell folytatni, hogy minél hosszabb időt vegyenek igénybe. Eközben meg kell erősíteni az arab katonai pozíciókat Izrael északi és keleti peremén, azaz Libanonban és Szíriában. Ez azt a cél szolgálná, hogy a gázai válság lezárása után Izrael nehezebben tudja gyakorolni az ellenőrzést az övezet új vezetése felett, amely remélhetőleg a Hamász berkeiből kerül

Háborítatlanul zajlik az orosz elnök mongóliai látogatása, a mongol államfő katonai tiszteletadással fogadta Vlagyimir Putyint az érkezését követő reggelen.

Papírforma szerint a mongol hatóságoknak le kellett volna tartóztatniuk őt, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság már másfél éve körözteti azzal a váddal,hogy része van sok ezer ukrán gyerek deportálásában. És bár Mongólia tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, a mongol kormány előre közölte, hogy nem fogja letartóztatni az orosz elnököt Ulánbátorban.

És a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs eszköze ahhoz, hogy szankcionálja a határozatainak ellenszegülő tagállamokat. Nincs végrehajtási mechanizmusa, ami azt jelenti, hogy nincs se infrastruktúrája, se embere ahhoz, hogy végrehajtassa, betartassa mindazt, amit határozatban kimond. Ez a tagállamok vezetésére hárul, és ha nem teszik, annak legfeljebb diplomáciai – és persze az ezekkel járó gazdasági – következményei lehetnek. De a Nyugat ebben az esetben a „felszólításnál” tart, nem adta jelét, hogy komolyan retorzióra készülne Mongóliával szemben.

Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly került ilyen helyzetbe, amikor a BRICS-csoport éves csúcsértekezletére volt hivatalos Dél-Afrikába. Több héten át tartó egyeztetés és diplomáciai manőverek utá végül úgy döntött, hogy nem utazik el Johannesburgba. Az elmúlt hetekben egyébként a brazil és a mexikói elnök is azt mondta, hogy nem tartóztattatják le az orosz elnököt, amennyiben eleget tesz a meghívásuknak.

Az elmúlt hónapokban azonban több jelentős útja is volt Vlagyimir Putyinnak, mind olyan államokba, amelyek fontos partnerei Oroszországnak, de a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nem tagjai. Oroszország számára a szokásos pekingi viziten túl az észak-koreai útja volt a legfontosabb, mert újabb jelentős katonai támogatást szerzett az ukrajnai háborúhoz.

Az ukrán csapatok kurszki előrenyomulását követően Kijev most először adott lehetséges magyarázatot meglepő katonai műveletére. „Oroszország háborút hozott országunkba, és éreznie kell, mit tett” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben sugárzott esti videoüzenetében.

Az államfő ugyanakkor nem beszélt az ukrán behatolás nyomán orosz területen kedd óta tartó harcokról. Az éjszaka folyamán az orosz ügynökségek nagyszabású ukrán dróntámadásról számoltak be a Moszkvától délre fekvő Lipecki terület ellen. A támadásban hatan megsérültek, és tűz ütött ki egy katonai repülőtéren. Harcokról érkeztek jelentések Belgorod és Brjanszk területein is.

Mint arról beszámoltunk, kedden több száz ukrán katona behatolt a határon át Oroszország területére, harcba bocsátkoztak az orosz erőkkel, és több falut is elfoglaltak. Orosz katonai bloggerek „földi pokolnak” nevezték a helyzetet, és élesen bírálták az orosz katonai vezetést a kialakult helyzet miatt.

Zelenszkij tanácsadója, Mikhajlo Podoljak szerint a Kurszk környéki ukrán támadásra a nemzetközi reakció „abszolút nyugodt, kiegyensúlyozott, objektív” volt, a „nemzetközi jog szellemén” és a „védelmi háború vitelének elvein” alapult. Podoljak előtte a kijevi tévében azt mondta, a harcok célja Ukrajna tárgyalási pozíciójának erősítése.

Az EU kijelentette, hogy Ukrajnának joga van megtámadni az agresszor területét az orosz támadó háború elleni védekezés részeként. Peter Stano, a Bizottság szóvivője csütörtökön újságíróknak elmondta: „Ukrajna a nemzetközi jog alapján jogos védelmi háborút folytat.

A Fehér Ház „fel fogja venni a kapcsolatot az ukrán hadsereggel, hogy többet megtudjon a céljaikról” – mondta Karine Jean-Pierre sajtószóvivő, hozzátéve: „Továbbra is arra fogunk összpontosítani, hogy biztosítsuk, rendelkeznek mindazzal, amire szükségük van ahhoz, hogy megvédjék magukat Oroszország agressziójával szemben”.

„Az ukránok elérhetik céljaikat” – mondta Zelenszkij videoüzenetében. Az elnököt a fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tájékoztatta a háborús övezetben kialakult helyzetről, mint mondta, „az eredmények olyanok, amilyenekre az országnak jelenleg szüksége van.” Szirszkij korábban a közösségi oldalakon közzétett egy fotót, amelyen feltehetően a határ menti Szumiban látható, ahonnan az ukrán katonák bevonultak az oroszországi Kurszk térségébe.

Kurszkban negyedik napja tartanak a harcok az orosz és az ukrán katonák között. Orosz katonai bloggerek szerint az ukránok megerősítették egyes állásaikat, többek között a határhoz közeli Szudzsa városában. Jelentések szerint ukrán katonai helikopterek érkeztek a térségbe, hogy ellátmányt szállítsanak és sebesülteket szállítsanak.

A milbloggerek nagyon nehéz helyzetről beszélnek, de számos harci egység megérkezéséről is beszámoltak, egyelőre ellenőrizhetetlen fotókkal és videókkal. Most már aktív ellentámadások is megkezdődtek – állítják. Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök az ukrán csapategységek megsemmisítését jelentette be.

Az orosz hatóságok szerint több ezer ember menekül a határ menti, harcok sújtotta területekről, ahol szükségállapotot hirdettek. Az orosz nemzeti gárda megerősítette az ukrán határtól 60 kilométerre levő kurszki atomerőmű védelmét.

Az orosz elnök már júniusban figyelmeztette a nyugati hatalmakat, hogy újabb középhatósugarú rakéták telepítése európai NATO-országok területére hasonló orosz válaszlépést fog kiváltani. Ezt a fenyegetést most nyomatékosította.

Washington terve szerint – elrettentésként – 2026-tól rendszeres időközönként megkezdik a hagyományos nagy hatótávolságú fegyverek, köztük a Tomahawk cirkálórakéták és a „fejlesztett hiperszonikus fegyverek” állomásoztatását Németországban.

Putyin szerint ezek a fegyverek körülbelül 10 perc alatt elérhetik a fontos orosz állami és védelmi infrastruktúrát.

„Ha az Egyesült Államok végrehajtja ezeket a terveket, felmentve érezzük magunkat a korábbi egyoldalú moratórium alól a közepes és rövidebb hatótávolságú csapásmérő fegyverek bevetésére, beleértve haditengerészetünk part menti csapatai képességeinek növelését” –mondta Putyin Szentpéterváron, az orosz haditengerészet napjának ünnepén, Andrej Belouszov új védelmi miniszterrel az oldalán.

Az Egyesült Államok 2019-ben kilépett az Oroszországgal kötött, közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből (1987), miután azzal vádolta Moszkvát, hogy nem tartja be a megállapodást. Putyin akkor azt mondta, hogy Washington kilépése „mindenki számára alapvető kockázatokat jelent”.

A német védelmi miniszter úgy jellemezte az Egyesült Államok új terveit, hogy azokat a kalinyingrádi exklávéba telepített Iskander ballisztikus rakéták váltották ki. „Amit az Egyesült Államok tervez Németországban 2026-tól, az nem más, mint válasz Oroszország egyoldalú fenyegetésére” – mondta Boris Pistorius, kiemelve annak veszélyességét, hogy a kalinyigfrádi terület két NATO állam közé ékelve, Európa legkényesebb régiójában helyezkedik el.

A Tomahawk robotrepülők mellett Typhon közepes hatótávolságú rakétarendszerek is átkerülnek az USA-ból Dániába és a Fülöp-szigetekre. Putyin szerint ez a helyzet a hidegháborúra emlékeztet.

Ezzel egyidőben Kína is figyelmeztetést küldött Manila címére az üggyel kapcsolatban, figyelmeztetve a regionális „fegyverkezési verseny” fokozott veszélyeire.

Koronavírussal fertőződött meg Joe Biden; az elnök lemondta szerdai kampányprogramját.

A Fehér Ház közleménye szerint az elnök be van oltva, és az ismétlővakcinát is megkapta, ezért tünetei enyhék, de hazautazik Delaware állambeli otthonába, ahol karanténba vonul.

Ez alatt az idő alatt is ellátja hivatali teendőit, a Fehér Ház pedig rendszeres tájékoztatást ad az elnök állapotáról – közölte elnöki hivatal szóvivője.

Kevin O’Connor, az elnök orvosa arról számolt be, hogy Joe Biden szerdán a többi között általános rossz közérzetre, valamint köhögésre és felső légúti tünetekre panaszkodott, ami után elvégezték a tesztet. Hozzátette, hogy megkezdték a gyógyszeres kezelést is.

Ha valami probléma lenne

Joe Biden Nevada állambeli kampányútját szakította meg miután a Covid-19 tesztje pozitív lett. Az újraválasztásáért induló elnök helyi idő szerint szerda délután a latin-amerikai származásúak fontos szervezete, az Unidos gyűlésén tartott volna beszédet Las Vegasban. Az eseményt lemondták.

Előzőleg a BET News riportere azt kérdezte Bidentől, hajlandó-e a balul elsült tévévita után visszalépni az elnökjelöltségtől. Erre így felelt:

„Ha lenne valami egészségügyi problémám, ha valaki, ha az orvosok hozzám jönnének és azt mondanák, hogy ez és az a probléma van.” Ez az első alkalom, hogy a 81 éves elnök legalább mérlegelte a visszalépését. Másfél hete még azt mondta, hogy csak a mindenható győzheti meg ilyesmiről.

A nyilatkozatot az is indokolhatta, hogy egyre több prominens demokrata politikus – köztük eddig húsz kongresszusi képviselő – gyakorol nyomás az elnökre ez ügyben.

Legutóbb a novemberben szenátusi székért induló Adam Schiff befolyásos kongresszusi képviselő kérte Bident az elnökjelöltségtől való visszalépésre. A kaliforniai politikus közleményt adott ki, amelyben kétségeit hangoztatta afelől, hogy Joe Biden képes-e legyőzni Donald Trumpot novemberben.

Csökken Biden támogatottsága a párt vezetésén belül is. A szenátus demokrata többségű vezetője, Chuck Schumer még egy szombati megbeszélésen azt javasolta Bidennek, hogy fejezze be újraválasztási kampányát. Schumer azt mondta a 81 éves elnöknek, hogy az országnak és a Demokrata Pártnak is jobb lenne, ha nem indulna újra – jelentette az ABC News amerikai televízió.

A demokraták kétharmada visszaléptetné

Szerdán pedig Schumer és a képviselőházban kisebbségben politizáló demokratákat vezető Hakeem Jeffries képviselő is azt javasolták, hogy a Biden elnökjelöltsége körül felmerült kérdések miatt halasszák el a jelölést véglegesítendő elnökjelölő konvenciót. Ezt az eredeti tervek szerint augusztus 19-22. között tartanák Chicagóban

A Demokrata Párton belül több forrás is azt mondta a CNN-nek, hogy a Bidennel folytatott megbeszélések hangneme kezd megváltozni, ahogy egyre több demokrata szorgalmazza, hogy lépjen vissza. „Kezd fogékony lenni a javaslatra. Nem olyan dacos, mint nyilvánosan” – mondta a CNN-nek egy demokrata tanácsadó. Hírek szerint Biden visszalépése esetén azt szeretné, ha alelnöke, Kamala Harris lenne a demokraták elnökjelöltje.

Egy friss felmérés szerint egyébként most már az amerikai demokraták csaknem kétharmada – főleg a fiatalok – támogatja, hogy Joe Biden visszalépjen a Fehér Házért folytatott küzdelemből. Az AP-Norc-Center felmérésének eredményei egyértelműen cáfolják Biden korábbi kijelentését, hogy az „átlag demokraták” továbbra is támogatják őt, annak ellenére, hogy rosszul szerepelt a Donald Trumppal folytatott televíziós vitában.

A felmérésből kiderült az is, hogy a demokrata választóknak csak mintegy 30 százaléka volt optimista a tekintetben , hogy a 81 éves elnök mentálisan képes hatékonyan dolgozni.

Magyarország és Oroszország azon dolgozik, hogy újraindítsák a Lukoil kőolajszállításait, miután Ukrajna szigorúbb szankciókat léptetett életbe a vállalat ellen, és blokkolja az orosz olaj eljutását Magyarországra – írja a Bloomberg.

Ukrajna a múlt hónapban szigorította az orosz olajkonzorcium elleni szankciókat, amelyek gyakorlatilag megtiltják a cégnek, hogy Ukrajnát tranzitországként használja termékei szállítására – emlékeztet a lap.

A Mol Nyrt. magyar energetikai társaság és az orosz olajcég dolgozik a megoldáson – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter kedden késő este, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott az ENSZ New York-i ülésén.

A Lukoil egyike azoknak az orosz cégnek, amelyek a Barátság kőolajvezeték déli, ukrajnai szakaszán keresztül szállítanak olajat Magyarországra az iparági adatok szerint. A Mol jelenleg nyersolajának kétharmadát az orosz szállításokból fedezi, de becslések szerint 2025-től képes lesz teljes mértékben helyettesíteni azokat – közölte a Fitch Ratings az év elején.

Magyarország Moszkva ukrajnai inváziója után még szorosabbra is fűzte energetikai kapcsolatait Oroszországgal, és több megállapodást is aláírt a földgázszállítások növeléséről, miután Orbán Viktor miniszterelnök mentességet kapott az Európai Unió energetikai szankciói alól.