És bár tudunk arról, hogy a COVID-19 elleni küzdelemben milyen fontos a szellőztetés, sokakhoz még mindig nem jutott el.

2020 áprilisában a hatóságok tudomására jutott egy környezetvédelmi figyelmeztetés: „Az apró aeroszol részecskéktől származó veszély épületeken belüli elhárításának elsődleges eszköze a szellőztetés.” Azonban ez a figyelmeztetés elsősorban munkahelyekre vonatkozott, nem a lakásokra, családi házakra. Ezért kell felhívni a lakosság figyelmét az ablakok megnyitására a COVID-19 megelőzése végett.

Télen a megfelelő eljárás az ablakok teljes kinyitása 10-15 percen keresztül néhányszor a napfolyamán,vagy folyamatos nyitva tartás, de csak vékony résnyire. Ezzel az eljárással a fertőzés veszélye több mint70 százalékkal csökkenthető.

A felvilágosító munka ellenére Angliában a felmérések azt mutatják, hogy a lakosság mindössze 5 százaléka hallott a szellőztetés fontosságáról. (nagy kérdés, hogy Magyarországon hogy állunk ezzel dologgal) A védekezési jelszónak így kellene szólni: távolság tartás, tömeg elkerülés, és szellőztetés.

A nyitott ablak története

Egészségügyi szempontból az ablakok nyitva tartása egyáltalán nem új keletű. A XVIII. század második felében jöttek rá arra, hogy az összezártság betegséghez vezethet. 1769-ben William Buchan skót orvos írt egy könyvet, amiben felhívta a figyelmet, hogy a nagyon szegény emberek gyakoribb megbetegedésének oka a piszkos életkörülmény. Egy jelentés az angol munkásság egészségi körülményeiről 1848-ban jelezte, hogy nagyszámú ember kis helyre tömörödése forrása lehet tömeges megbetegedésnek.

Forrás: The Conversation

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________