Tibor bá’ online
Most, hogy a hőmérő higanyszála napok óta alulról nyaldossa a 40-es vonalat, a globális felmelegedést nem nehéz eladni. Csak a politikai és a gazdasági kilátások annyira rosszak, hogy a kicsit távolabbi jövő pillanatnyilag senkit se érdekel, pedig a globális felmelegedés kissé lassan, de annál biztosabban jön.
A gyakorlatban a negatív visszacsatolás eléggé ritka jelenség, a pozitív annál gyakoribb. Így aztán várható volt, hogy menet közben fogunk találkozni néhánnyal az időjárásunk változása közben. A legújabbról nemrégen álltak elő, ami szerint a grönlandi jég és hómezők albedója, vagyis fényvisszaverő képessége évről évre csökken, ami azt jelenti, hogy egyre több fényben rejlő energia fordítódik a felszín alatti jég olvadására. Tehát az olvadás nem csak gyorsul, de maga a gyorsulás is gyorsul, mutatják a mérések. Most már csak az a kérdés, hogy mi ennek az oka. Nem mintha maga az ok sokat számítana, de mint tudományos érdekesség, mégiscsak igényt tarthat némi odafigyelésre. Az ok természetesen a felülről érkező szennyeződés, ami szép lassan alászáll, de mi? Valószínűleg a fokozódó szénégetés, és az egyre gyakoribb és egyre nagyobb kiterjedésű erdőtüzek Szibériában, Kolorádóban, az Ausztrál kontinensen. Jaj de szép ez a sorozatos visszacsatolás. Egyre melegebb van és egyre nagyobb a szárazság. Ennek következményei a rekord méretű erdőtüzek, amik egyre nagyobb mennyiségű kormot visznek fel a felsőbb légrétegekbe, ahonnan egyre több hull alá Grönlandon is, ami egyre sötétebbé teszi a jeget. Ezért több fényt nyel el, gyorsabban olvad.
De ne fogjunk mindent a természetre, mert mi is ludasok vagyunk. Az utóbbi évtizedben a szénégetés nagyobb ütemben nőtt, mint bármely más üzemanyagé. 2011-ben a föld kb. 6,1 Giga tonna feketeszenet + 1 G tonna barnaszenet égetett el. Az égetésben élen járnak Kína, USA, India, Oroszország és Japán (ebben a sorrendben) Szóval úgy égetik, mintha mi se történne. Illetve, Magyarországon a rendkívüli meleg miatt, az egész ország területén, elrendelték a harmadik fokozatú vörös riasztást. A tiszti főorvos tanácsa, igyunk sok vizet. Sok szén után sok víz. Legyőzzük a nehézségeket. Jut eszembe, Spanyolország győzött, az állatkertben locsolják az elefántokat, hajnalban egy kisbusz belefutott egy kamionba. Az idén még nem lesz dugódíj. Éljen az új munkatörvénykönyve! Az építkezés alatt a munka zavartalanul folyik.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________
Amellett, hogy az egy négyzetméternyi hó/jégfelület albedója csökken, egyre nagyobb foltokban látszik ki a csupasz talaj, ami sokkal kevesebb sugárzást ver vissza. Még egy pozitív visszacsatolás.
Ezeket kicsiben talán mindnyájan láttuk már. Amíg összefüggő, tiszta hó borítja a földeket, addig alig olvad. Amikor már bepiszkolódott, főleg, ha kilátszik néhol a talaj, vagy egy növény, akkor hirtelen felgyorsul az olvadás.
1:
Az elírást korrigáltam.
2:
Milyen elírásra hívtam fel a figyelmedet, hogy az én hozzászólásomra reagáltál?
Hódoljatok Tibor bá’-nak, aki megjósolta, hogy kurva meleg nyarunk lesz. 😛
Tibor bá’, most már akkor jósoljál egy kis esőt is! 🙂
Én nem látom egyértelműnek, hogy a pozitív visszacsatolás több, mint a negatív. Negatív visszacsatolások is vannak szép számmal, ez az oka, hogy viszonylag mégis stabil a rendszer. Ha ilyen kijelentéseket akarunk tenni, össze kéne számolni a pozitív és negatív visszacsatolásokat, de ki mondhatja, hogy minden visszacsatolást ismer?
Példa egy negatív visszacsatolásra: a felső légkörben keringő
apró részecskék (korom, füst, por) visszaverik a napsugárzás egy részét, így lassítják a melegedést. Valyon ez az erősebb hatás, vagy a hósapkák olvadásának gyorsítása a korom által?
Én is úgy gondolom, hogy a negatív visszacsatolások sokkal erősebbek – egy adott határig, máskülönben olyan hőmérséklet lenne itt, mint a Vénuszon, vagy a Marson.
A rendszernek nyilván két (eddig ismert) egyensúlyi állapota van (jégkorszak, intergalaciális) és mindkettő metastabil, azaz az egyensúlyi helyzet kis környezetében negatív visszacsatolások működnek. A köztes helyzet instabil, itt működnek pozitív visszacsatolások. Hogy az egyik egyensúlyi állapotból átbillentsük a másikba a rendszert energiabefektetés kell, ez lehet valamilyen explicit külső hatás és/vagy a rendszerben levő zaj valószínűségi hatása is.
Szerintem az a kérdés, hogy a másik (azaz melegebb irányba) hol van a rendszer következő stabil egyensúlyi helyzete? És ez még totál ismeretlen, (mert ilyenre még sohasem volt példa)
Ha már ilyen jól sikerült elcseszni ezt a bolygót, ideje lenne kitalálni valami értelmeset az ellensúlyozáshoz.
Szenzációs ötletem van, nem tudom Lovelock mit szólna hozzá!
Csapjunk fel Gaia szabályozható színű pigmentjeinek, mint amilyen a polipoknak van.
A jelenlegi magas albedójú területek mind a sarkkörökön belül vannak, holott ez rossz hatásfokú, hiszen ott a legkisebb az egységnyi területre besugárzott napenergia.
A térítők között, ahol igen meredeken süt a nap, lehet, hogy tizedannyi terület is vissza tudná verni azt az energiamennyiséget, mint most a sarkok körüli jégmezők.
Borítsuk be a sivatagi zónákat nagy fényvisszaverő képességű anyaggal. Ha már úgyis vannak tervek ott nagy napelem parkokra, kombináljuk a kettőt, és energiánk is lesz, meg hűtjük is a földet…
Jó, hát kicsit biztos megváltozna a hő és csapadékeloszlás a földön, de talán nem lenne olyan szélsőséges…
7: Kicsit azért gondolj bele, hogyha a napelem nem nyeli az energiát, akkor honnal lesz ott áram. Szóval senki sem fogja kombinálni a kettőt.
Aztán, hogy mekkora extra energia felhasználással oldható meg a fényvisszaverés a sivatagban, és mennyibe kerül a fényvisszaverés fenntartása, az sem lényegtelen. (Esetleg még több szenet égetve, hogy legyen energia hozzá.)
A következő pedig a nagyságrendek kérdése – mekkora felületet kellene így megváltoztatni – a tiszta hó helyett, amit a természet tulajdonképpen ingyen ad.
3:
Jani! Te írtad el. Azért nem veszed észre, mert így most helyes, amit írtál.
4:
Sajnálom. Rendelésre nem tudok jósolni. 🙂
Gondolkoztam még ezeken a visszacsatolásokon kicsit. Minden olyan rendszerben, ami hosszabb ideig fennáll (vagyis stabil), szükségszerűen a negatív visszacsatolásoknak kell túlsúlyban lenniük, különben a rendszer összeomlana. A Földünk elég régóta van, a klímája is elég régóta viszonylag stabil, némi kilengéssel. Vagyis összességében mindig a negatív visszacsatolások dominálnak. Néha, úgy néz ki, egy-egy pozitív visszacsatolás túlságosan megerősödik, és ilyenkor elszalad a ló. Ilyenkor változik egyet a klíma, amíg a negatív visszacsatolások ismét át nem veszik az uralmat, és stabilitásba hozzák a rendszert. Közben persze simán kihal a fajok 90%-a, amiben simán benne lehetünk.
Röviden csak annyit akartam írni: biztos vagyok benne, hogy alapvetően a negatív visszacsatolások vannak túlsúlyban, csak ezeket többnyire észre se vesszük, mert ez a normális működés, az, amit megszoktunk. Ha egyszer-egyszer elszalad egy pozitív visszacsatolás, és felborítja az életünket, na az feltűnik. Ezért tűnhet úgy, hogy több a pozitív visszacsatolás.
7: Vannak ilyen elképzelések, ha nem is a sivatagba rakott tükrökről, hanem arról, hogy a felső légkörbe kis tükröző részecskéket kéne kiszórni, amik majd visszaverik a sugárzást. Az a baj, hogy megjósolhatatlan, hogy milyen nemkívánt mellékhatásai lennének a dolognak. Eddig többnyire az derült ki, hogy minél kevésbé avatkozunk be a Föld dolgaiba, annál kevesebbet ártunk.
Pl. A nagy olajszennyezéseknél a kőolajat eltakarítják bizonyos mikroorganizmusok, amik azt eszik. Ahol lemosták a partmenti sziklákat forróvízzel, vagy diszpergáló vegyszerekkel bontották az olajat apró cseppekre, ott sokkal rosszabb lett a helyzet, mert megölték ezeket a mikrobákat is, amik segítettek volna.
5.
„Példa egy negatív visszacsatolásra: a felső légkörben keringő
apró részecskék (korom, füst, por) visszaverik a napsugárzás egy részét, így lassítják a melegedést. Valyon ez az erősebb hatás, vagy a hósapkák olvadásának gyorsítása a korom által?”
Vagyis, ha leállítják a szénerőműveket, kevesebbet autózunk, akkor leülepedik a korom, így több sugárzás éri a felszínt, azaz gyorsul a felmelegedés.
Ha tovább füstölünk, emelkedik a CO2 szint, vagyis gyorsul a felmelegedés.
Azt hiszem, ezt nevezik szívásnak.
Tud valaki arról valamit, hogy 50-100 évre visszamenőleg honnan lehetne megszerezni magyarországi meteorológia adatokat (hőmérsékletek / csapadékeloszlások napi bontása stb.)?
Interneten rákerestem, eddig nem találtam semmit.
Az OMSZ már valami 100 éve végez megfigyeléseket, szóval biztos, hogy rögzítve vannak valahol az adatok. Az a gyanúm, hogy titkolják. Ha az OMSZ állami szerv, és közpénzekből működik,továbbá a időjárás ismerete közügy akkor miért is nem publikus az adatbázis?? (Nyilván jó sok pénzért megvehetném a megfigyelési adatokat.)
KIEGÉSZÍTÉS
A posztban ezt írtam: „A gyakorlatban a negatív visszacsatolás eléggé ritka jelenség, a pozitív annál gyakoribb.” vagyis én nem az időjárással vagy a felmelegedéssel kapcsolatban tettem ezt a megállapítást, hanem általánosságban.
Ma délelőtt az Európa Rádióban Gyulai Iván beszélt a „fennt nem tartható gazdasági berendezkedésünkről és az éghajlatváltozásról”…a hallottak kapcsán szörnyülködve néztem meg a hőmérőt az árnyékban 14 órakor.
Eredmény 39 Celsius fok.
Ki hallott már a Nemzeti Aszálystratégiáról ?
14:
Kurva egyszerű. A tavaszi áradáskor nem szabad hagyni, hogy a Tisza lefusson a románokhoz.
NAGYOBB BAJ, HOGY AZ ÉN LIBIDÓM IS CSÖKKEN!