(4245) 17,01°C

Tibor bá' blogja

Tibor bá’ fordítása online

BBC

Klímaváltozás: A feljegyzések óta világ legmelegebb napja

 Írta: Matt McGrath Környezetvédelmi tudósító
(sz:1933.02.11.)

A világ átlaghőmérséklete július 3-án, hétfőn új csúcsot ért el, először emelkedett 17 Celsius-fok fölé. Amerikai kutatók szerint az új mérési érték a legmagasabb volt a 19. század végén kezdődő műszeres mérések óta.

A tudósok úgy vélik, hogy az El Niño néven ismert természetes időjárási esemény és az emberiség folyamatos szén-dioxid-kibocsátása okozza a hőséget. A múlt hónapról megerősítették, ez volt a világ eddigi legmelegebb júniusa. A világ átlaghőmérséklete július 3-án, hétfőn új csúcsot ért el, először lépett 17 Celsius-fok fölé.

Az Egyesült Államok Nemzeti Környezeti Előrejelzési Központjának tudósai szerint a világ átlaghőmérséklete július 3-án elérte a 17,01 °C-ot, ami megdöntötte a 2016 augusztusa óta fennálló 16,92 °C-os korábbi rekordot.

Az idei év eleje óta a kutatók aggódnak a szárazföldi és a tengeri hőmérséklet emelkedése miatt. Spanyolországban és Ázsia számos országában a tavaszi rekord meleget tengeri hőhullámok követték olyan helyeken, ahol általában nem jelennek meg, például az Északi-tengeren.

Az El Niño déli oszcillációnak (ENSO-nak) három különböző fázisa van: meleg, hideg vagy semleges. Ez az éghajlati rendszer legerősebb ingadozása a Földön.

„A 17 fokos globális felszíni levegő átlaghőmérséklete először, amióta megbízható adatok állnak rendelkezésre, jelentős szimbolikus mérföldkő a felmelegedő világunkban” – mondta Leon Simons klímakutató. „Most, hogy elkezdődik az El Niño melegebb szakasza, sokkal több napi, havi és éves rekord megdöntésére számíthatunk a következő 1,5 évben.”

Az 1850 és 1900 közötti időszak átlaghőmérséklethez viszonyítva a bolygó 1,46 fokkal volt melegebb. Vagyis a kitűzött 1,5°C maximumot már majdnem elértük.

Az Antarktiszon is megdőlt a júliusi hőmérsékleti rekord a Vernadsky kutatóbázison mért 8,7 fokos méréssel. A tudósok úgy vélik, hogy a nyár előre haladtával és az El Niño erősödésével újabb rekordok fognak megdőlni. „Valószínűleg a július lesz a valaha volt legforróbb hónap a 120 000 évvel ezelőtti Eemian period óta van” – mondta Karsten Haustein, a Lipcsei Egyetem munkatársa.

„Bár a déli féltekén a hőmérséklet kissé csökkenni fog a következő néhány napban, valószínű, hogy júliusban és augusztusban még melegebb napok lesznek, mivel az El Niño már javában zajlik.”

Breaking news: Kedden, július 4.-én a világ átlag hőmérséklete 17,18°C volt, vagyis az előző naphoz képest 0,17°C-al magasabb.

Július 6.-án 17,23°C. További 0,06°C emelkedés.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

14 gondolat erről: „(4245) 17,01°C”

  1. Közben nálunk kellemesen egyhe, csapadékos az időjárás…

    Ezt a globális átlagot hogy mérik? Most utánakerestem, azt írják, hogy árnyékban, 2 m magasan a földfelszíntől, hőmérővel. Na de az emberiség eloszlása nagyon egyenetlen, magas hegyvidékeken, sivatagokban, őserdőkben valószínűleg a meteorológiai állomások is ritkábbak, nemcsak a települések. Na meg a tengeren!

    Vagy feketetest sugárzást mérnek műholdról?

  2. 1 – Ábel:
    Teljesen mindegy mennyire hiteles a mérés. Ha mindig ugyanúgy mérek, akkor a melegedés észlelhető.

  3. 2019-es cikk az Indexről:

    https://index.hu/techtud/2019/10/31/klimavaltozas_forro_fold_metan_aszaly_felmelegedes_felelos_ertelmiseg/?fbclid=IwAR3D_cM3D4vlfxfzfHNHqeykTl8dLG2XhTLQRiSlb29mosFQR0TkRqh1T3E

    Kártyavárként omolhat össze a civilizáció

    Lázas semmittevésben van a világ, ezerszám tartanak hiábavaló konferenciákat, a hatásuk azonban nulla – kissé fura ezt éppen egy konferencia bevezető előadásában hallani, de a klímaválság már csak ilyen ellentmondásos dolog.

    ————

    Talán azért nem teszünk ellene tenni semmit, mert nem tudunk. Már lassítani se tudjuk a folyamatot.

  4. 2 – egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire hiteles, és biztos, hogy 1850 óta sokat változott a méréstechnika és módszertan. De alapvetően nem vonom kétségbe, hogy akik ezzel foglalkoznak, tudják mit csinálnak, és a megfelelő korrekciókat használják.

  5. A nyár fele eltelt és itt Magyarországon nem volt hőség.Mondogatjuk hogy majd 2024 lesz az igazi el nino 2023 még csak a felvezető.Viszont a 2026-os kihaláshoz már el kellene kezdődni a globális élelemtermés csökkenésnek
    2023-ban. (legalábbis illő lenne 😀 )
    Például 2023 -15% terméskiesés globálisan, 2024 – -35% terméskiesés globálisan stb….
    Az igaz hogy vannak hőcsúcsok világszerte (pl. múltkor a spanyoloknál 41 fok árnyékban) de kérdés hogy ez ki tudja e nyírni pl. a búzatermés x %-át?
    Mert szerintem most úgy néz ki hogy 2023-ban sem lesz kevesebb a globális termés.Pedig a kezdődő melegedés miatt csökkenni kellene a termésátlagnak.Mondjuk 2023-ban 10%-al , 2024-ben további 20-30%-al és
    akkor rendben is lennénk a 2026-os kihalási témával 😀 Talán még annyi hogy a hőmérséklet növekedésével exponenciálisan csökkenhetnek a növények túlélési esélyei és a termésátlag, talán így rendben lehetünk de
    most még nehéz elképzelni.Esetelg még lehet azért nem látszódik a baj mert a hőcsúcsok nem igazán hatnak pl. a gabonatermésre (most még , de majd ha 50 fok feletti hőcsúcsok lesznek akkor lehet igen)

  6. Re:1 Ábel
    Jellemzően urbanizált területeken vannak a mérőállomások, amik eleve lokális hotspotok, sokkal kevesebb zöld területes mérési pont van, plusz sok mérési pont nem valós, hanem virtuális cellákból van számolva, amit a mérőállomásokból projektálnak…
    Van melegedés?
    Van, de ha csak kicsit reszelgetnek a függvényeiken, egyből nem lesz konstans a mérés, és máris megdől az azonos módon mérünk, így biztosan valid a melegedés állítás.

    Lokális csapadék eloszlás megváltozása szerintem teljesen természetes, melegebb lékör több vizet tud fölvenni, és a több víz, valahol le is fog esni. Azt kellene megnézni, hogy országok szintjén hogyan áll a csapadék eloszlás, mert ha konstans mindenhol emelkedett a csapadék, akkor valami nem kerek a történetben.

    Re:4 Andrew
    Írd fel magadnak, van egy klimatikus jóslatom. Idén 2023-ban, 2024-ben, és 2025-ben sok csapadék lesz, 2025-től kevesebb, és után egy éghajlati anomália lesz akár teljesen ellenkező előjellel is. Lesz bő 3 évünk, ami jó terméshozamot ad, az azt követő évek viszont nagyon nem, itt lesz a probléma.

  7. 5 az el nino években mindig sok a csapadék. Meg is magyarázzák: a meleg óceán többet párologtat, egyszerűen több a víz a teljes légkörben.

  8. 3 – Ábel:
    Műholdról mérik a Föld átlag hőmérsékletét, század °C pontossággal.

  9. Az idei volt a legmelegebb június

    73 éve mérik és azóta nem volt ilyen magas az átlaghőmérsékletet. A hőségrekordok tovább dőlnek júliusban és várhatóan augusztusban is.

    Az idei volt a legmelegebb június a világon azóta, hogy 1950-ben elkezdték feljegyezni az adatokat – jelentette csütörtökön az Európai Unió (EU) műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus nyomán az MTI.

    https://index.hu/techtud/2023/07/06/eghajlat-klima-idojaras-homerseklet-eu-copernicus-junius-a-mert-legmelegebb/

  11. Addig rendben van hogy 0.01 C fok pontossággal mérnek, de hol a mérési adat végéről az SD? Ezen egy analitikával foglalkozó csak nevet. Vajon mennyi a precizitása a mérésnek?

  14. 8. Tibor bá’

    A műholdakkal a sugárzási hőmérsékletet mérik, melynek legnagyobb része a légkör határáról távozik, semmit nem mond a felszíni hőmérsékletről, ugyanis a felszínről közvetlenül jó esetben is csak néhány tized százalék távozik sugárzási hőként. A légköri áramlás „viszi” fel a hőt (hőáramlás) a légkör határáig, ott távozik elektromágneses sugárzás formájában. Tehát csak nagyon közvetett kapcsolat van a felszín és a légkör határa között hőmérsékleti szempontból.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük