Tibor bá’ fordítása online
Associated Press
A metán „riasztóan” növeli a globális üvegházhatású gázok kibocsátását
Szerző: Isabella O’Malley
Noha a szén-dioxidra jellemzően nagyobb figyelem irányul az éghajlatváltozásban betöltött szerepére, a tudósokat különösen aggasztja a metán, mivel az sokkal több hőt, körülbelül 87-szer többet, mint a szén-dioxid, az Associated Press szerint. Emiatt a metán szabályozása az egyik legjobb lehetőség a kibocsátás gyors csökkentésére.
A metánt olyan források bocsátják ki, mint az olaj, és földgázrendszerek, a hulladéklerakók és az állatállomány, amelyek különösen gyorsan nőttek 2020 óta. A tudósok szerint a lassulásnak semmi jele nincs annak ellenére, hogy a tudósok és a döntéshozók ismétlődő, sürgős felhívásai szerint a rendelkezésre álló idő fogy.
„A NOAA tudósai által 2022-ben összegyűjtött megfigyelések azt mutatják, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is riasztó ütemben növekszik, és több ezer évig meg fog maradni a légkörben” – mondta Rick Spinrad, a NOAA adminisztrátora a jelentést kísérő nyilatkozatában. „Eljött az ideje annak, hogy foglalkozzunk az üvegházhatású gázok szennyezésével, és csökkentsük az emberi eredetű kibocsátásokat.
A metán 14 ppb-vel, 1911,9 ppb-re emelkedett 2022-ben. Valamivel gyorsabban nőtt 2020-ban (15,20 ppb) és 2021-ben (17,75 ppb).
A földgázkutakból és földgázvezetékekből szivárog, trágyatavakból, bomló hulladék lerakókból és közvetlenül az állatállományból szivárog.
„Biztosak vagyunk abban, hogy a metánkibocsátás több mint fele olyan emberi tevékenységekből származik, mint az olaj- és gázkitermelés, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás és a hulladéklerakók” – mondta Benjamin Poulter, a NASA kutatója.
A tudósok továbbra is tapasztalják, hogy mind a fosszilis iparból, mind a környezetből származó metánkibocsátást nagymértékben alábecsülik.
„A kérődzők: kecskék, birkák, és tehenek a metán egyik legnagyobb ember által keltett forrása” – mondta Stephen Porder, az ökológia professzora és a Brown Egyetem fenntarthatóságért felelős megbízottja.
Az elmúlt néhány évben az emberi tevékenységből származó metán pontos mennyisége jelenleg nem ismert, de a tudósok szerint az embereknek alig van befolyása az ökoszisztémákra, amelyek a felmelegedés miatt több metánt bocsátanak ki.
Drew Shindell, a Duke Egyetem professzora, a NASA egykori klímatudósa szerint, ha ez a gyors növekedés az éghajlatváltozásra vizes élőhelyek és természetes rendszerek reagálnak, akkor az nagyon ijesztő, mert nem tudunk sokat tenni ennek megállításáért. „Ha metán szivárog a fosszilis tüzelőanyag-szektorból, akkor szabályozást hozhatunk. De nem hozhatunk szabályozást arra vonatkozóan, hogy mit csinálnak a mocsarak.”
A tudósok azt is vizsgálják, hogy a makacs, kábé hároméves La Niña mintázat a trópusi Csendes-óceánon hogyan befolyásolhatta a metánkibocsátást a trópusi vizes élőhelyek magasabb csapadékszintje miatt.
De ezek a légköri viszonyok „segítettek a hőmérséklet visszaszorításában és az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátásának hatását is” – írja a The Guardian a NOAA közleményére hivatkozva. „A tudósok szerint a hő most az óceán felszínére emelkedik, ami egy lehetséges El Niño mintára utal a trópusi Csendes-óceánon az év későbbi szakaszában, amely növelheti a szélsőséges időjárási viszonyok kockázatát, és további kihívást jelenthet a globális hő rekordokra.”
A NOAA előzetes adatai szerint az óceánok átlaghőmérséklete április eleje óta 21,1°C, ami alig haladja meg a korábbi, 2016-os 21°-os csúcsot. „A jelenlegi pálya úgy néz ki, mintha lefelé haladt volna a grafikonokról, megdöntve a korábbi rekordokat” – mondta az Új-Dél-Wales-i Egyetem klímaváltozása. tudós Matthew England.
A hosszan tartó La Niña „lenyomta a globális felszíni átlaghőmérsékletet az üvegházhatású gázok légköri növekedése ellenére” – értett egyet a NOAA vezető kutatója, Dr. Mike McPhaden. „Most, hogy ennek vége, valószínűleg hangosan és tisztán látjuk a klímaváltozás jelét.”
A Brown Egyetem Porder munkatársa szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való átállás és a kérődző állatok számának csökkentése „biztos módja annak, hogy csökkentsük a légkörben lévő metánt és korlátozzuk a felmelegedést” – írja az AP. A Nemzetközi Energia Ügynökség becslései szerint a 2022-es metánkibocsátás 70%-al csökkenthető a meglévő technológiával.
A NOAA jelentése szerint a szén-dioxid és a dinitrogén-oxid, amelyek 285-szörösét hordozzák a CO2 melegítő hatásának, szintén jelentős növekedést mutattak 2022-ben. xxx
A szén-dioxid szintje 417,06 ppm-re emelkedett 2022-ben, vagyis mára 50%-kal magasabb, mint az iparosodás előtti szint – írja az AP. A nitrogén-oxid, amely a NOAA szerint a harmadik legjelentősebb ember által kibocsátott üvegházhatású gáz, 335,7 ppb-re emelkedett, nagyrészt a terjeszkedő mezőgazdasági szektorból származó műtrágyáknak és trágyának köszönhetően.
A jelentés fő részét az Associated Press készítette, és a The Canadian Press 2023. április 6-án újra közzétette.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
„A NOAA jelentése szerint a szén-dioxid és a dinitrogén-oxid, amelyek 285-szörösét hordozzák a CO2 melegítő hatásának, szintén jelentős növekedést mutattak 2022-ben. ”
Tibor’bá! Ezt a mondatot újra kellene nézni az eredetiben! Valami nagyon sánta.
1 – Z.Z.
Az eredeti: „The NOAA report said carbon dioxide and nitrous oxide, which carries 285 times the warming impact of CO2, also saw significant growth in 2022. ”
–
Ennek szinte szó szerinti fordítását másoltad be.
Értem én, de mégsem! A szén-dioxid, és a co2 ugyanaz az anyag. Az „amelyek” szófordulat miatt a mondat matematikai képlete :
Co2 plusz N2O = 285 x Co2
Ennek így nincs jó megoldása. A mondat helyesen, így hangozhatna :
A NOAA jelentése szerint a szén-dioxid, és a dinitrogén-oxid (melynek melegítő hatása
a CO2 285-szöröse), szintén jelentős növekedést mutattak 2022-ben.
3. Zakar Zoltán
Van igazságod, de értően olvasó ember ez automatikusan így is kell hogy értelmezze vessző nélkül is…
Ennél nagyobb hiba ne legyen egy fordításban.
„A szén-dioxid szintje 417,06 ppm-re emelkedett 2022-ben, vagyis mára 50%-kal magasabb, mint az iparosodás előtti szint – írja az AP”
Ez enyhe szóval is erős, „sötétzöld” csúsztatás..
Meyers 1888-as Konversationslexikon-ban pontosan annyi a légköri CO2 tartalom mint ma: kb 0,04%. Megjegyzem hogy tudósok 1820 tól folyamatosan mérték ezt az értéket a lexikon kiadásáig, és mindegyik kb. ugyanannyit mért.
5.
Honnan veszed ezt? Az ipari forradalom előtt ez az érték 0,028 volt, és azóta folyamatosan és gyorsulva növekszik. Nehogy már hülye legyen a világ összes fizikusa, hogy hülyeségeket mérnek világszerte. Még az évszakok hatását is mérni tudják, mikor több az asszimiláló növényzet, akkor kissé csökken, de az éves átlag egyre nő.
Ne égesd magad itt, ez olyan laposföldesre sikerült…
5 – Sunlight56:
Ez egyszerűen hülyeség. Felejtsd el.
6. Hubab,
7. Tibor’bá,
Ide teszem a lexikont, fő oldalát, az idézet lapját, abban kinagyított szöveget:
#https://i.imgur.com/cLP2dxp.png
#https://i.imgur.com/JlJlrzJ.png
#https://i.imgur.com/MKAgCEA.png
#https://i.imgur.com/UEaWH73.png
A világ fizikusainak (gondolom a maiaknak) állításából valóban kilóg ez a tekintélyes német lexikon…
1850 előtt azért nem voltak pontosak a mérések , 1800 előttről meg nincs is számszerű érték, akkor mért adatunk..
No még keresgélek egy kicsit..
8. Sunlight56 folytatás:
Meyers 1888-as Konversationslexikonja csak megerősíti az 1857-es kiadásának a 321-es lapján, a bal oldali hasáb kb közepén olvasható szöveget:
„E vizsgálatok összessége tehát azt bizonyítja, hogy a szabad légköri levegő átlagosan nem tartalmaz többet, mint térfogatának mintegy 4 tízezredrészét vagy 0,04 századrészét szénsavból…..”
https://www.digitale-sammlungen.de/de/view/bsb10401939?page=343
Tehát a XIX. században, 30 év eltéréssel kiadott 2 lexikon nem változtatott az álláspontján… Elfogadjuk ezt az eredményt? Akkor 170 év alatt nem változott itt jelentősen a levegő CO2 tartalma…?
8-9 Sunlight56
Nem tudom értelmezni, megmagyarázni, miért tartalmaztak ezek az iratok ilyen értékeket, de az biztos, hogy néhány évtizede még a mérések szerint 400 ppm alatt voltunk, és jól emlékszem, hogy emelkedett évről évre ez az érték, és komoly hírértéke volt, mikor átléptük a 400-as értéket, amit azóta alaposan túlléptünk.
A világ tele van fizikusokkal, laboratóriumokkal, mérési rendszerekkel.
Teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy egy óriási világösszeesküvés keretében mindenki szinkronban hamisítaná a valóságot…
10 – hubab:
Ugyan már! a 280 ppm általában elfogadott érték. Elég egy 1750-ból származó jégben lévő légbuborékokat megmérni a mai érzékeny műszerekkel. 150 éves lexikonokra hivatkozni nevetséges.
11 Tibor bá’
Szerintem is ez van, de hogy hogyan került egy ilyen korú dokumentumba ez az érték, az megmagyarázhatatlan.
Vagy utólagos hamisítás, vagy egy őrületes baki volt… 🙂
10. Hubab
„Nem tudom értelmezni, megmagyarázni, miért tartalmaztak ezek az iratok ilyen értékeket”
Gondolom azért mert ez volt az elfogadott tudományos, mérési eredmény a XIX. században, amit se akkor sem most nem kérdőjelez meg senki. (még eddig nem :-))
„de az biztos, hogy néhány évtizede még a mérések szerint 400 ppm alatt voltunk, és jól emlékszem, hogy emelkedett évről évre ez az érték, és komoly hírértéke volt, mikor átléptük a 400-as értéket, amit azóta alaposan túlléptünk.”
Mennyivel léptük a XIX. századi, 400 ppm-es értéket?
Mert itt van a szintén németországi Wikipédia lap, amely a mai értékre szintén 407 ppm-et ad meg mainak, mint a 170 éves érték. Olvassátok és időben mentsétek le az anyagokat , mert „mindent” meg lehet semmisíteni, átírni, ami nem a „hivatalos” álláspontot képviseli. Egy pár XIX. századi, ezzel kapcsolatos archív anyagot már nem találok (áthelyezték az archívumban?, (nem ezekben az állományokban.) )
https://de.wikipedia.org/wiki/Luft
Hogy miért kellett a CO2 riadót megfújni? Mert indokolni kellett az egyes régi-új befektetői körök által szorgalmazott napelemes-szélgenerátoros energiatermelésre való áttérést.. és az ezzel járó, nagyságrenddel magasabb energia bekerülési költséget – egész Európa szerte, amit pld a magyar polgár azért nem érez, mert az adóbevételekből a kormányunk (és végül így a polgár) fizeti a különbözetet. Többek közt ezért üres az államkassza..
Az infók megsemmisítésére ott a Majdan példája, a felvett videók, élő közvetítések, fényképek kb 70 -80 %-a törölve lett..
11. Tibor bá: „Elég egy 1750-ból származó jégben lévő légbuborékokat megmérni a mai érzékeny műszerekkel. ”
Csak megérteni szeretném: Az a levegő hogy került oda a jégbe? A széndioxid oldódik a vízben, ami azután jéggé fagyott vagy ebben az esetben kivètelt tett? mekkora volt a légnyomás?
nekem már fagyott bele az üvegbe mélyhűtőbe rakott sör, szép átlátszó volt, buborék nèlkül és széndioxiddal volt tele. Azaz: a CO2 oldódott a vízben, és utána fagyott meg, nagyobb nyomáson. megfagyva pedig szétnyomta az üveget…
Gyatra cáfolat az, hogy nevetséges… többet árt, mint használ…
11. Tibor’bá
A 134 évvel ezelőtti lexikon adat hiteles lehetett az akkori CO2 értékre nézve, mert abban az időben már a fizikai és kémiai mérési módszerek annyira fejlettek voltak. Megjegyzem itt nem néhány X 10% eltérésről szól a vita.
És milyen érdekes, az általam idézett, mai német Wikipédia is pont ezt eredményt hozza jelen idejű mérési eredménynek.
Ahogy Sifu mester mondaná, nincsenek véletlenek..
14 Infos
Egyszer majd menj el korcsolyázni, és amikor kicsúszik alólad a jég és pofára esel, nyisd ki a szemed! Látni fogod a légbuborékokat. A keletkezés rejtélyét majd egy fizikus blogtárs levezeti. Én csak tanúsítom, hogy vannak. Ami meg a lexikont illeti, az akkori műszerezettség mellett ez a 4 ezrelék egy egész jó „sacometrikus” közelítés. Nem tévedett nagyságrendet. Elfogadható pontosság, főleg azért, mert akkoriban ez a kutyát sem izgatta.
16 Zakar Zoltán
Pont ez a lényeg, hogy 1888-ban már nem „saciometrikus” eszközökkel dolgoztak az akkori tudósok. Nem akarok itt szakmai kérdésekbe belemenni , ha kívánod ezeket is elemezhetjük. Tegyük fel hogy mégis „fatengelyes” a mérési módszer, és +- 20% akkori eltérés is lehetséges. Ekkor az eredmény 0,032 – és 0,048 között szórhatna.. hatna.. mert itt sokkal meredekebb emelkedésekről szól a mai zöld rege, nem ilyen „lájtos” eltérésről.
A német Wiki adatait kívánod cáfolni, a mostani 0,0407-et? Szerinted ők most is „saciometriával” dolgoztak?
Már ez az érték is azt mutatja, hogy nem annyi… az annyi..
„E vizsgálatok összessége tehát azt bizonyítja, hogy a szabad légköri levegő átlagosan nem tartalmaz többet, mint térfogatának mintegy 4 tízezredrészét vagy 0,04 századrészét szénsavból…..”
Ez nem azt írja, h 400 PPM, hanem hogy az alatt van. Ami a 280 PPMre is igaz. Gondolom akkoriban némileg pontatlanul tudták csak mérni, akár +-100 PPM eltéréssel…
Én válaszoltam, de nem jelent meg. Valami tiltott kifejezést használhattam. Ha Tibor’bá ráér, majd átszuszakolja, ha nem, úgy is jó.
16. Az általad megfigyelt buborékból a co2 a hideg vízben feloldódik, lévén, hogy a szódavíz finom… vagyis kevesebb lesz a buborékban a szėndioxid, tehāt a jégbuborék co2 szintje nem releváns. Ha tévedek, javíts ki…
Le tudok süllyedni a pofára esés szintjére, de többre mennél ha megpróbálnád felfogni a mondandómat…
17. Sunlight56
Szokás itt a blogon olyanokat kérdezni : Ki mérte? Hol mérte? Adnál a lexikon végéről valami forrásmegjelölést? Hány adat van egy ilyen lexikonban? Hány százaléka bírta ki az idő próbáját? Az emberi szervezet még mindíg nem bírja az 50 km/óra feletti sebességet?
Ami meg a mérést, és pontosságát illeti, itt egy kis tudományosnak nevezhető adalék a mérések történeti leírásából :
„A vegetáció ciklikus fotoszintézise-respirációja, a növényállomány aktivitásának éven
belüli változása a helyi légköri szén-dioxid- koncentrációban jelentõs ingadozást okoz. Ezért a hosszú távú légköri változások nyomon követésére létesített mérõállomásokat a vegetációval borított területektõl minél távolabbi magas hegycsúcsokra, elszigetelt óceáni szigetekre, sarkvidéki vagy sivatagi területekre telepítették.” Kb. 1980 után. Amiket előtte mértek a szabadban, az akár lehetett jó is, csak az eredmény maga nem mond semmit. Ha trendre lenne valami visszatérő azonos helyszínű adat, azon már lehetne agyalni.
Nálam betelt a pohár!
https://gml.noaa.gov/ccgg/trends/
21. na, megy ez…
Tibor bá, a „miért” kérdèsre magyarázat a válasz, a türelmetlenkedés kontraproduktív.
Ahogy 21. ZZ írja, nem mindegy, hol, mit, mikor, hogyan mértek. jelenleg sok mérési eredményt átlagolnak, a lexikonban szereplő mérés meg lehet, hogy egy iparvidéken készült szélmentén például. A kettőt nem lehet összehasonlítani, viszont annyi információt le lehet szűrni belőle, hogy akkor már próbálkoztak mérésekkel.
20 infos
Azért ez megint csak csúsztatás.
A mintavételekhez használt jég nem vizek befagyásával keletkezett, hanem a lehullott hó összetömörödésével.
Tehát a benne lévő levegő soha nem találkozott folyékony vízzel, amibe feloldódhatott volna a CO2, csak szilárd jégkristályokkal, amelyekből a hópelyhek állnak.
Aztán ez a hó tömörödött össze jéggé a nagy nyomáson.
Egy biztos, annak kétségbe vonása, hogy a levegő CO2 tartalma folyamatosan növekszik jól kimérhető éves rátával, az ma nagyon laposföld hithez hasonlítható…
22. Tibor bá’
Nem azt írták vagy 10 éve, hogy 400 PPM felett már nagyon nagy baj lesz?
Ha jól látom az általad csatolt diagram, 420-on van és még mindig nincs nagy baj.
Vagy én értettem félre valamit?
24. Dehogy vonom kétségbe, arra akartam rámutatni, hogy egy pontatlan vagy semmilyen magyarázat provokálja ki a konteót..
25 – Bendegúz +
A 420 ppm „hivatalos” és a nagyon nagy baj itt van, csak senki nem veszi észre. A megfutás már 2026-ban elkezdődhet, de 2030-ig majdnem 100%.
https://arctic-news.blogspot.com/
27 – Tibor bá’
2030-ra a földi klíma olyan lesz, mint 3 millió évvel ezelőtt
„Látványos változások felé tartunk rendkívül rövid belül” – mondta Jack Williams, a wisconsini egyetem klimatológusa.
A mintegy ötmillió évvel ezelőtt kezdődött és két és fél millió évvel ezelőtt véget ért pliocén közepén, vagyis hozzávetőleg hárommillió éve száraz és meleg éghajlat volt uralkodó. Észak- és Dél-Amerika ekkor még nem rendelkezett szárazföldi összeköttetéssel, Grönlandot nem fedte jégtakaró, s a tengerszint a mainál 18 méterrel magasabb volt. Az átlaghőmérséklet pedig 1,8-3,6 Celsius fokkal magasabb volt a mostaninál.
https://hu.euronews.com/2018/12/11/2030-ra-a-foldi-klima-olyan-lesz-mint-3-millio-evvel-ezelott
25. Bendegúz: ” 420-on van és még mindig nincs nagy baj”
Mikor van „baj”??? Amikor találsz a foteledben egy halott koralzátonyt? Addig csak egy konteo, amit olyan emberek találnak ki, akik képesek az egész életüket a természettudományok megismerésére fordítani, csakhogy Bendegúzt átverjék?
Nincs nagy baj, hisz nem látszik.
Vannak már helyek ahol kézzel fogható a gyors változás. Svájc takarókkal védi a gleccsereket az olvadás miatt. Délről észak felé húzódik a kártevők élettere. De még hazánkban is már jelentősen nőtt a nyári kánikulai napok száma.
A jenga játékot nem kell bemutatni.
A toronyból kihúzunk tíz hasábot és az építmény meg se inog.
Hiába áll a torony, látjuk, hogy közel a vég, mert egy két hasábot még büntetlen kihúzhatunk, de utána menthetetlenül összeomlik az építmény.
Mikor omlik össze az időjárásunk? Ezt évre pontosan senki nem tudja, de azt igen, hogy a klíma építményt már csak pár hasáb tartja.
Az is mindegy, hogy miért változik a klíma. Így sem, úgysem teszünk érdemben kárelhárító lépéseket.
30. Károly: Pedig Bendegúz más területeken is megosztja velünk éleslátását…
Most kaptam egy E-mailt. A CO2 átlépte a 424 ppm-et.
„Carbon dioxide (CO₂) at Mauna Loa, was 424.3 ppm on April 15, 2023, a record high.”
A legnagyobb probléma az, hogy a klíma megfutásával elsőnek az élelmiszertermelés fog ellehetetlenülni a föld népességének ellátásához.
Ismerve az ember és a politika természetét, elég lesz, ha a népességnek csupán egy hányadának lehetetlenülnek el a létfeltételei, máris világszintű konfliktusokká fajulnak az események, és a hatalmak egymásnak esnek.
És ebbe hamarabb pusztul el a lakosság nagy része, mint az emberi szervezet tűrőképességének áthágásába…
Látjuk, már most milyen gondot okoz az ukrán és orosz gabona kiesése a világpiacról a fejlődő világban.
Mi lesz, ha már forrás sem lesz?
33: hubab
„Látjuk, már most milyen gondot okoz az ukrán és orosz gabona kiesése a világpiacról a fejlődő világban.”
Látjuk? Fenét, csak azt látjuk amit a médián keresztül láttatni akarnak. Dől befelé a mellesleg génmódosított toxinokkal teli ukrán gabona, agyonverve az eus gazdákat
https://mindenszo.hu/a-lengyeleknek-is-eleguk-lett-hiaba-tiltakoznak-a-lengyel-gazdak-ukrajna-ujra-kuldene-gabonat-lengyelorszagba/?feed_id=12636&_unique_id=643d13f646f6a
Game overig megy ez már…
@https://youtu.be/tRlRShCYLHs
Valójában minél több hírt fogyasztunk, annál kevésbé tudjuk a valóságot, és ez persze nem csak a klímahelyzetre igaz, hanem az utóbbi 3 év vírusőrületre, vagy a háborúra.
Nem is cél, hogy az egymásnak is ellentmondó propaganda-dömpingből kihámozza a nép a lényeget. Sokkal inkább gumicsont szerepet tölt be a média, hogy közben a háttérben nyugodtan mehessen az igazi buli…
A klíma őrületnek még nincs vége …?
Klímaszakértő kimutatta, hogy az Antarktisz 70 éve nem melegedett, kirúgják a LinkedInről
Az IPCC klímatanács legutóbbi jelentésében foglalt állításokkal ellentétben az Antarktisz nem melegedett 1950 óta – írja Ferdinand Meeuws klímaszakértő az Opiniez.com-on.
A Nature című vezető tudományos folyóiratban 2020-ban megjelent tanulmányra hivatkozik. Mivel ez a kutatás nem illeszkedik az IPCC narratívájába, nem került bele a legújabb jelentésbe – mondja Meeuws. A mainstream média is hallgat a tanulmányról.
„Kellemetlen tények: Nincs felmelegedés az Antarktiszon az elmúlt 70 évben. A 2020-as tanulmányt halálra ignorálták, nem illik bele a klímaalarmisztikába” – írja a klímaszakértő a Twitteren.
https://t.me/hirekpentrado/13293
Keményebb témák vannak készülőben mint a klíma, vagy akár a vírusok vagy az orosz ukrán tüzijáték
@https://youtu.be/a62nuAb2ntE
34 Vaszil
Olvasd végig a cikket, menni megy a gabona, de nem oda, ahol hiányzik, hanem oda, ahol bajt okoz…
35 – Vaszil:
Hülyeségeket lehet olvasni itt-ott, de nem kell idehozni. https://nsidc.org/arcticseaicenews/charctic-interactive-sea-ice-graph/
35: 1-2 pontosítás:
„Klímaszakértő kimutatta, hogy az Antarktisz 70 éve nem melegedett, kirúgják a LinkedInről”
A pasi nem mutatott ki semmit, csak hivatkozott egy mások által írt 2020-as cikkre. (Ami azt vizsgálta, hogy valószínűleg az Antarktisz domborzata, területének tengerszint feletti magassága miatt nem melegszik úgy mint az Arktisz területe. Azaz még csak nem is ez a cikk mutatta ki, hogy az Anktartisz nem melegedett.
Plusz az ábrán azért az látszik, hogy a Weddel tenger környékén az Antarktisznál is jelentős melegedés volt.)
„Az IPCC klímatanács legutóbbi jelentésében foglalt állításokkal ellentétben az Antarktisz nem melegedett 1950 óta – írja Ferdinand Meeuws klímaszakértő az Opiniez.com-on.”
Az IPCC jelentésben nincs az Antarktisz közelmúltban történt melegedésről szóló állítás.
A pasi neve pedig Meeus, w nélkül.
37. Tibor’bá,
Megnéztem több mint 20 kutató ez irányú munkásságát és eredményét 1800-1950 ig, akiket a szakma is becsült (csak akkor) és talán megtaláltam ennek az ellentmondásnak az okát.
Az akkori mérések nagy szórást mutatnak a 250 – 450 ppm-es tartományban.
A mai klima kutatók pár éve nem fogadják el az 1950 előtti kémiai, fizikai műszeres CO2 mérési eredményeket, gondolom pont emiatt, mert ezekből előre jósolni nem lehet.
E helyett az 1950 előtti időkre is csak és kizárólag a jégmintákból vett eredményt veszik a számítások alapjául.
Általában a tömegspektrométerek a CO2 koncentrációjának meghatározására néhány ppm vagy akár ppb (részecske milliárd) pontossággal képesek. A modern tömegspektrométerek, mint például az izotópos tömegspektrométerek, még pontosabb méréseket végezhetnek, és képesek az egyes izotópok arányainak meghatározására is.
Francis W. Aston, aki az izotópos tömegspektrométer feltalálója, az 1920-as és 1930-as években méréseket végzett a légköri CO2 koncentrációjáról. Az általa közölt adatok azonban magasabbak voltak a későbbi méréseknél, ami valószínűleg a mérési módszerekkel kapcsolatos problémák miatt volt. (mintavétel helye, ideje, előkészítése, műszer kalibráció stb).
Egyébként maga a műszer feltalálója is valamivel 400 ppm felett mért (100 éve).
Tehát hiába van egy PPB mérési pontosságú műszer, izotópos tömegspektrométer (nem PPM!) ha ma azzal végzünk egy mai levegőminta mérést, eredménye klíma vizsgálati szempontból nem elfogadható, csak a jégből vett minták ezzel való, mai mérése, elemzése.
Ha csak a jégből vett minták az elfogadottak az 1950 től 800 000 évre visszamenő időszakokra, akkor összehasonlításhoz az utolsó 10 éve képződött, ugyanonnan vett jégmintákat kellene elemeznünk a pontos eredményhez, nem a mostani légkörből vett mintákat elemezni?
A Manua Loa mérési eredmények a diagramon már a 60-as évektől szerepelnek, tehát ezeket nem jégmintákból vették.
Feltételezem, a korábbi időszak mérési eredményeinek pontatlansági problémái miatt ott már csak a jégminták eredményeit tartják mérvadónak, és feltételezem, hogy ezek meggyőzően belesimulnak a mai technikával mért értékekbe.
Ha így van, akkor már nem kell a jégminta a mai mérésekhez.
Gondolom én…
40. Hubab
Pontosan, még erre akartam kitérni. Írtad, hogy az ipari forradalom kezdetétől a mai napig mintegy 50%-os emelkedés van.
A gond ezzel az, hogy az 1750-es adat az Antarktiszról származó jég minta mérésének eredeménye, a másik pedig Manua Loa.
Pont a Manua Loa observation egy viszonylag jelentős széndioxid források, a vulkánok relatív közelsége mellett van, a sziget középső részén (Manua Loa 4170 méter magas, ma is aktív, 10 km re). Az Antarktiszra eljutva (mintegy 10 000 km a tenger felett, csapadékkal átmosva?) a Manua Loa-i levegő nagy tisztuláson mehet keresztül, ezt onnan tudnánk meg, hogy egyszerre kellene mérni műszerrel a sarki jégmezőn nem a jeget, hanem a sarki levegő CO2 tartalmát.
Szerintem igen nagy eltérést mérnénk.
Képletesen szólva olyan eredményünk lenne, mintha ugyanazzal a műszerrel egy borospincében, és egy hegycsúcson mérnénk CO2-őt (ami nehezebb a levegőnél, lesüllyed..) és próbálnánk a két eredményt összehasonlítani.
Pont ez az egyik gondja a műszeres CO2 méréseknek, hogy akkor kapunk pontos és következetes értéket ha mindíg azonos, és külső tényezők által nem zavart helyen mérünk, és hasonlítjuk össze az ugyanott mért , időben régebbi eredményekkel.
A Hawai-i vulkánok mint aktív CO2 források központjában biztos jó ómen CO2-őt mérni? (Csak zárójelben jegyzem meg nehogy vulkán aktivitás erősödés mérés legyen belőle…)
A 2018-as nagy hawai-i vulkán kitörés új szigetet hozott létre:
https://www.origo.hu/tudomany/20180528-egyre-komolyabb-kockazatot-jelenthet-a-vulkani-tevekenyseg-a-kozeli-jovoben.html
A kitörés nem jelzett emelkedést a grafikonon?
Tavaly, november 20-án ismét kitört a Földünk legnagyobb vulkánjának nevezett Manua Lou: https://www.origo.hu/tudomany/20221129-harmincnyolc-ev-elteltevel-ismet-kitort-a-mauna-loa-a-mount-everestnel-is-magasabb-hawaiiszigeteki.html.
Vajon ez látszik-e a grafikonokon?
egy értelmes cikk, összeomlás témakörben:
https://www.portfolio.hu/uzlet/20230418/figyelmeztet-a-kutato-akar-evtizedeken-belul-megszunhet-a-globalis-ipari-civilizacio-609558
42 Sunlight56
Mi okoskodhatunk, de azért ne tételezzük fel, hogy az életüket ezzel töltő szakemberek hülyék hozzá, ennél kisebb részleteket is figyelembe vesznek.
Szerintem ott döntő lehet az is, hogy milyen az uralkodó szélirány, és a méréseknél mennyire figyelnek erre.
Hawaii elég szeles vidék, ha a mérőállomások a kitörések szélfelöli oldalán vannak, akkor nem zavarnak be, a CO2 sem megy széllel szemben… 🙂
44. hubab
Keresd meg az obszervatórium helyét a térképen, majdnem a sziget mértani közepén van.
Gondolom ott csak egy vagy + ellenőrző, fixen telepített műszer van az obszervatóriumban, ezek nem mobil érzékelők a méretüknél fogva sem. Lényegében körbeveszik a vulkáni helyek, így nehéz értelmezni ott a „kedvező irányból ” fújó szélt ..:-) No de a viccet félretéve, tudsz e most olyan műszeres CO2 mérést az Antarktiszról, amely a jégminta vétel helyén készült, és 10 évesnél nem régebbi? Mert akkor tudnánk nyomon követni az Antarktiszi változásokat.. ha már az ipari forradalom kezdetén is erre a helyre hivatkozunk mint referencia..
Mint mondtam, a mérés helye az egyik alapvető meghatározó eleme a mért CO2 koncentrációnak.. Főleg, hogy az emberi tevékenység által képződő CO2 java az északi féltekén van.
45 – Sunlight56:
Tudod a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) adatait kétségbe vonni elég nevetséges dolog. Te meg egész nap ezt feszegeted.
Egy az egybe elhinni legalább akkora vakmerőség.
ENSZ hazudik
WHO hazudik
NOAA aaaaz nem hazudik.
Én a nevetséges.
Sunlight56
Hát, tudod, győzködjön téged az, akinek két anyja van…
Akkor csak gondold azt, hogy az emelkedő CO2 értékekről szóló információk csak úri huncutság, és ilyen nincs is, minden úgy van mint régen…
Az egészet csak kitalálták, ráadásul ügyesen minden évben egyre feljebb csalják a mérési adatokat, hogy megegye a sok kuka…
46. – Tibor’bá,
Nem vonom kétségbe az adott mérési pontban mért adatokat. Ezeket az adatokat azonban nem lehet összehasonlítani az Antarktiszi jégmintából vett adatokkal, mert földrajzilag közte van egy óceán több mint 10 000 km-es távolsággal. Izotópos tömegsprektométer már az 1920 – 1930 as évektől létezik, azzal már 1 ppm alatti hibahatárral lehet mérni mégis különböző adatokat mértek egyidőben a kutatók. A különbség oka a fizikai távolságokban keresendő, egyik sem ott mért, ahol a másik tudós. Az 1950 előtti jégmintahely és a hawai mérési eredmény ezért nem ad szerintem összehasonlítási alapot.
Mindkettő pontos – a maga fizikai helyén.
A most látható hawai adatok emelkedést mutatnak, valóban. Az a nagy problémám ezzel hogy a melegedés, és a felszíni vizek CO2 tartalma között fordított összefüggés van. Ha melegszik a Földünk, akkor az oldott CO2 a levegőbe kerül, ha lehűl akkor elnyelődik a CO2. A CO2 tartalom viszont meleg visszatartó hatású.. Csak a nagy kérdés az hogy mi volt vagy van előbb, a bolygó melegedés kiváltotta CO2 emelkedés, vagy a gázok kiszabadulása előzi meg ezt a melegedést?
Ennek eldöntésére itt van a jégminták elemzésének a szokásosnál informatívabb grafikonja :
@https://postimg.cc/Sn28JW4k
Ennek alapján látszik, hogy a légkör CO2 tartalma össze vissza ugrál le-fel 180-és 280 ppm között az elmúlt pár 100 000 évre visszamenőleg, mikor az emberek még sehol sem voltak mint CO2 forrás.. Ennek alapján most is feltehetjük a kérdést, hogy biztosan az emberi tevékenység okoz ekkora emelkedést, más nem játszik közre?
Itt egy másik kép a Föld átlag hőmérsékletének változásáról 1880 tól napjainkig:
@https://postimg.cc/7ChcRHpK
Ebből láthatjátok hogy jelentős hőmérséklet csökkenés van 1880 és 1910 között, pedig az akkor intenzíven fokozódó CO2 kibocsátásnak pont fordított hatást kellett volna elérni.
Mintha úgy tűnne, hogy az emberi CO2 kibocsátás helyett tán fontosabb a nagy vízkészlet melegedésekor felszabaduló CO2 hatása? Túl sok a megválaszolatlan kérdés..
Lehet hogy most épp emiatt a metán kibocsájtás lesz a Föld felmelegedést okozó, és a CO2 csak részben, és inkább következmény? Ezért nyergelnek erre rá a klímakutatók?
A metán nem oldódik olyan jól a tengerekben mint a CO2… ott nem lehet olyan hőmérséklet koncentráció- oldódás összefüggés mint a CO2 esetében
50 Sunlight56
Azért ez sem olyan egyszerű összefüggés lehet a hőmérséklet és a tengerekben oldott CO2 között.
Kérdés, hogy a tengervízben oldott CO2 koncentrációja hogy aránylik a telítettségi koncentrációhoz.
Ha az mélyen alatta van, akkor pár fokos emelkedéstől nem fog még kiválni a vízből, ha a melegebb vízben sem éri el a koncentráció a telítési állapotot, még akár oldódhat is bele.
Ha viszont telített lesz, akkor durva kibocsátás következik.
Viszont hatalmas CO2 konzervek vannak a permafrosztban, és a metánjégben, ezek biztos, hogy már kis hőmérsékletemelkedés esetén is bizonyos határrégióban elkezdik kibocsátani a CO2-t és a metánt, ami komoly pozitív visszacsatoláshoz vezet, hogy a többi is felszabaduljon.
És az már lehet kérdés, hogy melyik eseménynél mi indította be ezt a folyamatot, egyáltalán nem biztos, hogy mindig ugyanaz volt a forgatókönyv.
Az éppúgy lehet csillagászati, geológiai, de ember által kiváltott is, aztán a folytatás már ugyanúgy fut végig, a pozitív visszacsatolás révén, amíg ki nem merülnek a potenciális CO2 források, és a természet visszaállítja az új egyensúlyt.
Persze csak ha hagyjuk…
46. Tibor bá: Ubi dubium, ibi libertas.
51 – infos:
Ez úgy hülyeség, ahogy van.
53. Annak idején pontosan ezt mondta a minden hallgatónak kötelező marxista – leninista pártiskolázáson az iskoláztató 1989. november 8-án az egyetemen. 11-én csak a hűlt helyét találtuk…
Alapvetően ugyanott tartunk 2023-ban is, mint 2000-ben, az ezredfordulón.
Ez mondjuk számomra elképesztő, mert akkor csak tudatilag lehett érzékelni a problémát, most meg húsbavágóan. De az „ember” mit sem változott, ugyanolyan balfék maradt. Rajzpályázatokkal és gazdaságfejlesztéssel nem lehet alkalmazkodni! Csak csendben megsúgom, amúgy teszek rá, ha továbbra is csak a süketelés megy mindenhol!
Nincs probléma, éljetek a nagyvilágba, annál szebb lesz a nagy pofáraesés! 🙂
Sunlight56: Mindig akadt, és mindig akadni fog jópár rendkívül tanult és tájékozott gondolkodó, aki megkérdőjelezi a megkérdőjelezhetetlent. Csak így tovább! 🙂
54. Horváth Csongor
Köszönöm biztatásodat. Csak azért dobtam be a 2 lexikont a klímás álláspont-állóvízbe, hogy egy kis hullámot keltsek, nem tudtam hogy ekkorát csobban :-))
38 . Avatar
Kár hogy nem mentél tovább és kerested meg az eredeti kutatási anyagot, cikket. Engem nem érdekelt különösen az OpieneZ, mert abban lehet h volt egy kis média-ferdítés figyelem felkeltésre.
„Low Antarctic continental climate sensitivity due to high ice sheet orography”
„Az antarktiszi kontinens az elmúlt hét évtizedben nem melegedett, annak ellenére, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja monoton módon emelkedett. Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy az antarktiszi jégtakaró (AIS) magas orográfiája hozzájárult-e a kontinens felmelegedésének késleltetéséhez.”
Így nyit a tanulmány bevezetője, ez az ő következtetésük, nevüket, szaktekintélyüket adták hozzá.
A 2020-as tanulmányt 2 kutató írta:
Hansi A. Singh
University of Victoria, School of Earth and Ocean Sciences, Victoria, BC, Canada
Lorenzo M. Polvani
Columbia University, Department of Applied Physics and Applied Mathematics, and Department of Earth and Environmental Sciences, New York City, NY, USA
Avatar, írod hogy a berakott görbe az Antraktisz szélén (két helyen, tengerparton) viszont hőmérséklet emelkedést mutat. Valóban… csak azt is meg kellett volna említened hogy lényegesen nagyobb területen, de kisebb mértékben, az Antarktisz területén meg éppen hőmérséklet csökkenés, lehűlés van. Átlagban ugyanannyi.
A két egyetemi kutató a tudományos munkáját összesen 67 azaz hatvanhét publikációval támasztja alá, sorol fel (ez már önmagában nagy meló)
Aki ezt elemezgetni akarja, itt az eredeti anyaguk:
@https://www.nature.com/articles/s41612-020-00143-w
(Lementettem míg megvan :-)) nehogy ebből is Majdani médiaanyag (Hajdan Majdan) legyen..
46. Tibor’bá,
Csak azért feszegettem a Te és a többi CO2 klímahívő türelmi határait, mert határozottan kezd látszani, hogy a Földünk melegedésének okozójának kikiáltott CO2 lassan trónfosztásra kerül, ezért jött be pld a metán hatásának feszegetése, kutatása.
Ennek az az oka, hogy pont a „zöld” energiára való átállás fog az elkövetkező évtizedekben még jelentősebb CO2 kibocsájtással járni.
Ennek egyszerű oka van: Mikor nem süt a nap és nem fúj a szél, akkor ezt az időszakot a hagyományos erőművi termeléssel kell pótolni – teljes mértékben.
Az atomerőművek olcsó, CO2-es mentes villanya részben kikerül a termelési képből, hiszen nem lehet őket úgy szabályozgatni, „rángatni” ahogy a zöld energia termelése napközben is változik. A nagy , 1000 MW-os blokkok zsinór üzemre lettek annó tervezve, több szempontból is.
Ezért láthatod a Paksi Atomerőmű közleményeinél, hogy tavaly decembertől bekerült a tercier energiaszabályozású körbe, 100-150 MW al, külső kérésre indőnként leszabályozott blokkokkal. Gondolom hogy magát a reaktort ne rángassák, a felesleges hőt a Duna nyeli el? Idén mindjárt a nyári karbantartást előre hozva indok nélkül, hosszabb időre. egy teljes blokk lekapcsolására is sor került.
Ezért láthatod, hogy a francia atomerőművek nem tudják kihasználni a 62 000 MW beépített teljesítményt, néhány hónapja mikor megnéztem, kb 60% körül teljesítettek.
Tehát a gyorsreagálású energiaszabályozás igény miatt kiesnek az olcsó (12 Ft volt Paks) atomerőművek, helyette a politikai – gazdasági multik által finanszírozott , telepített nagy napelemparkok 30 -40 Ft nettóért termelt villanyát eröltetjük rá a gazdaságunkra – ennek meg is látszik az eredménye.
Ezért nem publikos, nem került fel a F.O.S média fősodratú hírforrásaiba itt magyarban sem, hogy Orbán bejelentette, az elkövetkező években 3 db, összesen 1650 MW új, gyors reagálású magyar gázerőmű építésekre kerül sor . Ez több mint 25% az ország jelenlegi csúcsterhelésének. Erre a villamos hálózat terhelés kiegyenlítési gyors szabályzása, valamint az időnkénti „sötét zöld energiahelyzet” (vagyis nincs nap, nem fúj a szél) hatásának kompenzálása miatt kell.
Erre 2013 március 9-én került sor az MKIK közgyűlésen.
Viharos gyorsasággal kipakolták a közbeszerzési értesítőbe, 2013.03.21- én jelent meg, 2023/56 sz. alatt. Gazdasági-politikai oligarchák, most 25-éig még lehet jelentkezni rá.. Kisemberek most kizárva (nem mint a napelem üzletből) , mert 1 MW gázerőmű kb 1 – 1.2 millió dollár..
Ez szabályosan szembemegy a fősodratú „kötelezően” klímás politikával, de nem csak Magyarországon hanem egész Európában hasonló a helyzet, most ott is tiltott új „zöld” energiatermelő egységek felpakolása a hálózatra mert megborítja azt.
Ezenkívül Németországban is újranyitják , bővítik a lignitbányákat szenes energiatermelésre: – az még környezetszennyezőbb mint a gáz. Emiatt Grétácska kivonult tüntetni a helyszínre egy kisváros földig rombolását bányanyitás miatt, azt megelőzendő.. 1 napi hiszti, 3600 rendőr 1 napi melója – ezt kiszámláznám Grétácskának, mert semmi nem változik, ott is kell a villany, így is lesz ott bánya, és szenes erőművi termelés.
Egyszer megnézném h Grétácska mit kezdene a villany kimaradás miatt az utcára vonuló német emberekkel..
Ezért írtam nem régen, hogy 1 Gréta lett nálam a hülyeség mértékegysége.
Nálunk meg kedvenc oligarchánk eladta a lignit erőművét, mikor épp a szezonja jön.. Ezen egy jót derültem…
Látszik h pár évvel ezelőtt senki sem gondolt az energia helyzet ilyen drasztikus megváltozására. Amiről itt sem nagyon írnak a médiákban, az összes magyarországi lignites lelőhelyeket „rehabilitálják”, le fogják szedni róluk a rájuk hordott földet, és egyéb anyagokat, újra termelésre fogják ezeket. Információm szerint ezt egy török vállalkozó fogja végezni..
No akkor hol lesz a CO2 csökkentési terv? Nem egyszerűbb a klíma gondokat egyszerűen másra hárítani? Olcsóbb mint megmagyarázni, hogy a CO2 kibocsájtás tulajdonképpen nem annyi, meg nem is rossz..
56 Sunlight56
Ezzel az eszmefuttatásoddal nagyjából egyetértek.
Az biztos, hogy a megújulók csak addig a szintig futtathatók fel, amíg annak minimum értékeit ki lehet egészíteni atom- vagy fosszilis forrásokkal, plusz tárolt energiával, ami jelenleg igen kicsi töredéke az igényeknek.
Ennek a forrásmegosztásnak van egy optimális megvalósítható maximuma a megújulókra vonatkozóan, amit ha túllépünk, akkor már nem csökkenni, hanem nőni fognak az össz rendszer költségei.
És az is biztos, hogy ha már egyszer nem hagyhatók ki a fosszilisek sem a rendszerből, akkor a legoptimálisabb a gáz lenne, mind a CO2 kibocsátás, mind a szabályozhatóság szempontjából.
Én semmiképp nem hagynám ki a számításból a CO2 kibocsátás minimalizálására való törekvést, viszont ezt semmiképp nem lehet elérni az atomerőművek lezárásával, és szenes-lignites erőművekkel helyettesítésével.
Az optimális összetétel minden országnak más, de sehol nem lehet teljesen megújulókra alapozni. (esetleg ott, ahol vízi energiával biztosítható a teljes igény, de oda meg minek építeni megújulós berendezéseket?)
És ha elérjük ezt az optimális arányt, akkor azt már csak az energiatárolásban bekövetkező jövőbeli fejlődés engedi megváltozni a megújulók javára, amíg ott nem lesz jelentős előrelépés, addig korlátozott lesz a megújulók használata…
És én is azt látom, hogy a jelenlegi zöld mozgalmak úgy csinálnak, mintha ez a korlát nem létezne, és a megújulókban a csillagos ég lenne a határ, ami nagy ökörség, de jól lehet vele hülyíteni a népet, és így politikai tőkét kovácsolni…