(4168) kognitív hanyatlás

Tibor bá’ fordítás online

Az oktatás nem ment meg a kognitív hanyatlástól – új tanulmány

Szerző: Giovanni Sala pszichológia oktató, Liverpooli Egyetem

(sz: 1933.02.11.)

Vess egy pillantást a kognitív hanyatlás kockázati tényezőinek listájára, és minden bizonnyal megtalálod közöttük az „oktatást”. Az ismert bölcsesség az, hogy minél több évet töltesz oktatásban, annál kisebb a kockázata az időskori kognitív hanyatlásnak. – Legfrissebb kutatásaink ettől eltérőek.

A kognitív hanyatlás nemcsak a sakkjátékodat vagy a sudoku képességedet fogja rontani, hanem elérheti azt a pontot, ahol súlyosan befolyásolja mindennapi tevékenységeidet. Amikor ez bekövetkezik, az orvosok demenciáról kezdenek beszélni.

Bármennyire is hihetetlennek tűnik, az Egyesült Királyságban a demencia a legnagyobb gyilkos. Több embert öl meg, mint a rák vagy a szívbetegség, és a kognitív hanyatlással kezdődik – az emberek gondolkodási, okoskodási és emlékezőképességének romlásával. Tehát annak kiderítése, hogy mi okozza a kognitív hanyatlást, fontos és sürgető tudományos törekvés.

Az alacsonyabb iskolai végzettség a demencia magasabb kockázatával jár. Úgy gondolják, hogy az oktatás lehetővé teszi az ember számára, hogy „kognitív tartalékot” építsen fel – egyfajta puffert a kognitív hanyatlás ellen.

Tanulmányok kimutatták, hogy az oktatás néhány fontos kognitív képesség, például az érvelési és verbális készségek, életkorral összefüggő lassú csökkenésével jár. A legújabb eredmények azonban kevésbé biztatóak.

Egy metaanalízis (több kapcsolódó tanulmány összesített eredménye) megállapította, hogy az iskolázottság átlagos hatása a kognitív hanyatlásra nulla. Érdekes módon ez a metaanalízis rávilágít arra, hogy a „vizsgálatok közötti heterogenitás” – vagyis az, hogy az eredmények mennyire ellentmondásosak a bevont tanulmányokban – jelentős és nagyrészt megmagyarázhatatlan. Dióhéjban az átlagos hatás nulla, de az eredmények tanulmányonként jelentősen eltérnek. És nem tudjuk miért.

Ezek a kissé rejtélyes megállapítások részben a tanulmányok megtervezésének és lefolytatásának a következményei lehetnek. Évekbe telhet, mire a kognitív hanyatlás nyilvánvalóvá válik, különösen a 60 év alattiak körében. A hanyatlás mértékének megbízható becsléséhez több évtizedes adatokra van szükség. A területen csak néhány tanulmány követte a résztvevőket ilyen hosszú időn át.

Tanulmányunk közé tartozik a körülbelül 2000 japán felnőttet folytatott eset, amelynél a vizsgálat kezdetén 40 és 79 év közötti személyek voltak. A résztvevőket körülbelül 25 évig követték. Többször tesztelték a kristályos intelligencián (az ismeretek, tények és készségek felhalmozásának képessége) és a fluid intelligencián (az érvelés és a rugalmas gondolkodás képessége). Kollégáimmal azt találtuk, hogy az iskolázottság egyik tesztben sem befolyásolja a kognitív hanyatlás arányát.

Ez az eredmény ellentmondásosnak tűnik. Amint láttuk, a képzettebb embereknél kisebb az esély a demencia kialakulására. Tehát miért nincs hatással az oktatás a kognitív hanyatlásra? Végül is a demencia akkor fordul elő, amikor egy személy kognitívan már nem működik.

Lehetséges magyarázat

Két mechanizmus játszhat szerepet. Először is, bár az iskolai végzettségnek nincs hatása a kognitív hanyatlásra, gyakran azt találták, hogy valamivel magasabb alapszintű kognitív készségekkel jár, vagyis még az életkorral összefüggő hanyatlás megkezdése előtt. Általában a magasabb végzettségűek valamivel jobban teljesítenek a kognitív feladatokban az olyan tanulmányok kezdetén, amelyek sok éven át követik nyomon az embereket. Tanulmányunkban is ugyanez a minta látható.

Az életkor előre haladtával mindenki tapasztalja a kognitív funkciók esését. De ha magasabb alapvonalról indul ki, a kognitív hanyatlás hosszabb ideig tart, amíg eléri a demencia küszöbét. Bizonyos mértékig ez lehet az oka a demencia magasabb arányának az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében.

A másik lehetséges mechanizmus valószínűleg jelentősebb. A demenciához olyan tényezők társulnak, mint az elhízás, a légszennyezettség és a fejsérülések, és ezek a dolgok agykárosodást okozva növelik a demencia kialakulásának esélyét. Lényeges, hogy mindegyik az oktatáshoz kapcsolódik.

Például a magasabb iskolai végzettségűek átlagosan gazdagabbak, így általában megengedhetik maguknak, hogy kevésbé szennyezett területeken éljenek. A társadalmi-gazdasági állapot és az elhízás közötti kapcsolat tragikusan jól ismert. Végül, a magasabban képzettek kisebb valószínűséggel végeznek fizikai munkát, amelyek némelyike a fejsérülés kockázatával jár.

Az oktatás tehát közvetett módon hozzájárulhat a demencia megelőzéséhez. Bár az oktatás nem menti meg a kognitív hanyatlástól, mégis előnyt jelenthet a demencia ellen.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

5 gondolat erről: „(4168) kognitív hanyatlás

  1. Magamon nem érzek semmi kognitív visszaesést, ami nem jelent semmit, de nagy valószínűséggel nincs jelentős csökkenés. Ez köszönhető annak, hogy 30 éves korom óta fordítok, nem is keveset. Ahhoz pedig kell agyi tevékenység. Viszont 15-20 éves fordításomat vissza olvasva csodálkozok azon, hogy milyen nagyszerű munka volt, és hogy ezt én készítettem.

  2. Én eddig sem gondoltam, hogy az iskolai végzettségnek hatása lenne erre a folyamatra.
    Azt annál inkább hallottam, hogy az intenzív szellemi terhelés viszont igenis segít a szellemi fittség fenntartásában.
    Az agynak mindig meg kell kapnia a kellő impulzusokat, aki öregkorában ingerszegény környezetbe kerül, annál sokkal gyorsabb lesz a leépülés, mint annál, aki aktív életet él.
    Tibor bá’ is jó példa erre, jó lenne ennyi idősen ilyen munkabírónak lenni…

  3. Tetszik vagy sem, a haza, a nemzet , a család , a törvény , a hagyományok ,tekintély mind
    egyre gyorsuló átértékelődés tárgyai.
    Lehet ezt lelkesen ünnepelni,lehet tragédiaként fájlalni, de a tényeken, mint tudjuk az érzelmeink nem változtatnak.
    Soha nem látott sebességgel átalakuló világban élünk.

    18.
    Mit szeretnél közölni ezzel ?
    Azt, hogy ez is mutatja itt a vég ?
    Nem mindenkinek smakkol elfogadni a tudomány álláspontját,
    a Homo sapiens sapiens egyetlen faj.

  4. Ez nem igaz, legalább is ebben a formában. Nyilván a cikk az ami nem felel meg a valóságnak.

  5. 4.Dan: Már az előtted szóló is összekeverte melyik poszthoz írt kommentet. A tiedről meg ki sem derül, mihez kapcsolódik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük