Tibor bá’ fordítása online
Az élelmiszerárak emelkedése akár 1 millió további halálesetet is okozhat 2023-ban
Szerző: Peter Alexander A Globális Élelmiszer biztonság oktatója, Edinburghi Egyetem
Az Egyesült Királyságban az élelmiszerárak 15 éve a legmagasabbak, és valami hasonló történik a világ szinte minden országában.
A helyzet tovább romlik, mivel a magas műtrágyaárak és a csökkentett műtrágya felhasználásból eredő alacsonyabb hozamok további élelmiszer inflációt okozhatnak 2023-ban.
Szerzőtársaimmal a közelmúltban a „Nature Food” folyóiratban publikáltunk egy kutatást, amely azt sugallja, hogy ezek az áremelkedések által sok ember számára az étrend szegényebbé válik, és további 1 millió ember hal meg, és 100 millió ember alultáplált.
Ez nem csak az Ukrajnából és Oroszországból származó élelmiszerexport csökkenése miatt következik be, amelyek kevésbé ösztönzik az élelmiszerárak emelkedését, mint ahogyan azt feltételezték. És a korábbi élelmiszerár-kiugrásokkal ellentétben a magasabb élelmiszerárak tartósak lehetnek.Ezzel véget érhet az olcsó élelmiszerek korszaka.
Bár a nyersanyagárak a 2022 közepén elért csúcsról lefelé estek, továbbra is magasak.2022 végén a kukorica világpiaci ára 29%-kal, a búza 34%-kal emelkedett 2021 januárja óta. Ez az élelmiszerárak inflációját táplálta, például az Egyesült Királyságban a 2022 decemberéig tartó évben 16,8%-os az infláció.E növekedések mozgatórugói a magasabb energiaárak és a nemzetközi kereskedelem zavarai, mindkettő szorosan összefügg Oroszország ukrajnai inváziójával.
Az Egyesült Királyságban az élelmiszerárak 15 éve a legmagasabbak, és valami hasonló történik a világ szinte minden országában.
A helyzet tovább romlik, mivel a magas műtrágyaárak és a csökkentett felhasználásból eredő alacsonyabb hozamok további élelmiszer inflációt okozhatnak 2023-ban.
A szankciók és a háborúval kapcsolatos egyéb kereskedelmi zavarok nagy horderejűek voltak, de úgy tűnik, hogy elterelték a figyelmet a fontosabb kérdésről.Az energiaárak közvetlenül befolyásolják az élelmiszerárakat azáltal, hogy növelik a mezőgazdasági inputok, például a műtrágyák költségeit, mivel a földgázt nitrogénműtrágyák előállítására használják, és ez a műtrágya-előállítás összköltségének 70-80%-át teszi ki.Ezenkívül a gazdálkodók kevesebb felhasználással reagálhatnak, ami alacsonyabb terméshozamhoz vezet, ami tovább növeli az élelmiszerárakat.
2021 és 2022 között a karbamid (egy közönséges nitrogénműtrágya) ára csaknem megkétszereződött, a földgázé pedig több mint kétszeresére nőtt, bár mindkettő a 2022 közepén elért csúcsérték alatt van. Ezek a változások a nitrogénműtrágya-termelés visszafogásához vezettek, mivel az üzemek gazdaságtalanná váltak, különösen Európában, ahol a termelési kapacitás 70%-át korlátozták.
Tanulmányunkban megpróbáltuk jobban megérteni, hogy az energia- és műtrágyaárak emelkedése, valamint az exportkorlátozások hogyan befolyásolják a jövőbeli globális élelmiszerárakat.És számszerűsíteni akartuk, hogy az élelmiszerek árának emelkedése milyen mértékű károkat okozhat az emberi táplálkozás egészségére és a környezetre.Ezt egy globális földhasználati számítógépes modell (LandSyMM) segítségével tettük meg, amely szimulálja az exportkorlátozások és a termelési költségek megugrásának hatásait az élelmiszerárakra, az egészségügyre és a földhasználatra.
Megállapítottuk, hogy a megugrott energia- és műtrágyaárak messze a legnagyobb hatással vannak az élelmezésbiztonságra, az Ukrajnából és Oroszországból származó élelmiszerexport csökkenése pedig kevésbé befolyásolja az árakat.Az exportkorlátozások, a megnövekedett energia- és műtrágyaárak együttes hatása 81%-os élelmiszerár-emelkedést okozhat a 2021-es szinthez képest.
Egy ilyen emelkedés azt jelentené, hogy a búza ára 2023-ban ismét ugyanolyan százalékkal emelkedik, mint 2022-ben. Míg a búza ára csak egy részét teszi ki a kenyér árának, az Egyesült Királyságban egy teljes kiőrlésű kenyér átlagára emelkedett az év eleji 1,09 fontról 1,31 fontra az év végére. Ha az infláció 2023-ig folytatódik, ez a kenyér 1,57 fontba fog kerülni.
Az exportkorlátozások a szimulált áremelkedéseknek csak egy kis részét teszik ki. Az Oroszországból és Ukrajnából érkező export leállítása 2023-ban 2,6%-kal növelné az élelmiszerköltségeket, míg az energia- és műtrágyaárak megugrása 74%-os emelkedést okozna.
Az élelmiszerárak emelkedése sok ember, különösen a legalacsonyabb jövedelműek étrendjének szegényebbé válásához vezet. Eredményeink szerint akár 1 millió további haláleset és több mint 100 millió ember alultáplált lehet, ha a műtrágyaárak továbbra is magasak maradnak. A halálozások száma a szub-szaharai Afrikában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten nőne a legnagyobb mértékben, mivel az emberek nem engedhetik meg maguknak az egészséges táplálkozáshoz elegendő élelmiszert.
Modellezésünk becslése szerint a műtrágyák árának meredek emelkedése – amelyek kulcsfontosságúak a magas terméshozam eléréséhez – nagymértékben csökkentené a gazdálkodók általi felhasználásukat. Műtrágyák nélkül több mezőgazdasági területre van szükség a világ élelmiszereinek előállításához. Ez 2030-ra 200 millió hektárral növelheti a mezőgazdasági földterületet, amely Nyugat-Európa nagy részének – Belgium, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság – területével egyenlő. Ez sokkal több erdőirtást és szén-dioxid-kibocsátást, valamint a biológiai sokféleség jelentős csökkenését jelentené.
Ez nem csak az Ukrajnából és Oroszországból származó élelmiszerexport csökkenése miatt következik be, amelyek kevésbé ösztönzik az élelmiszerárak emelkedését, mint ahogyan azt féltették. És a korábbi élelmiszerár-kiugrásokkal ellentétben a magasabb élelmiszerárak tartósak lehetnek. Ezzel véget érhet az olcsó élelmiszerek korszaka.
Bár szinte mindenki érezni fogja a magasabb élelmiszerköltségek hatását, a társadalom legszegényebb embereit érinti a leginkább, akik már amúgy is küzdenek azért, hogy elegendő egészséges ételt engedjenek meg maguknak.
A műtrágyák támogatása kézenfekvő megoldásnak tűnhet arra a problémára, amelyet nagyrészt a műtrágya magas költsége okoz. Ez azonban csak fenntart egy élelmiszerrendszert, ami járványszerű elhízást okozott, milliókat hagyott alultáplálttá, hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, és a biológiai sokféleség csökkenésének fő tényezője.
Az egészséges és tápláló élelmiszerek mindenki számára megfizethető árának biztosítására irányuló célzott intézkedések költséghatékonyabbak lehetnek a magasabb élelmiszerárak negatív következményeinek csökkentésében, és elősegíthetik az élelmiszerrendszerek egészségesebb és fenntarthatóbb jövőjére történő átalakítását.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Sokszor és sokmindenki leírta már hogy „olajat zabálunk”. Másképp fogalmazva, kőolaj és földgáz nélkül éhenhalunk, megy a levesbe a civilizáció. Megy a „greenwashing” nwgyüzemmel, települnek a szél és napelemparkok, de ha elfogy a nafta, kitörölhetjük az árammal a fenekünket, a haszonnövényeink táplálásához és gondozásához nem lesz semmi. A haszonállatok trágyája nem elég a Föld népességének eltartásához.
1.Minato
Minato igazad van én is így vélem hogy olaj és földgáz nélkül nagyot fogunk esni.Ugye már most is drága az élelmiszer pedig még van olaj és viszonylag olcsó.
Ugye az olaj EROEI-je rohamosan csökken és hamar lecsökkenhet olyan szintre amiből már nagy baj lesz.Kár hogy elmentek az emberek innen a blogról akivel ezeket ki lehetne tárgyalni.
Igazából nincs időm utánnaolvasgatni hogy mikor jön el ez a pont amikor már a tömegek számára nem lesz elérhető az olcsó energia adta élelem, de megnézve a felhasználást és azt hogy a világon hány milliárd hektárt kezelnek olaja alapú permettel , műtrágyával , plusz a gépek üzemeltetése akkor igen látszik hogy óriási lett a felhasználás de ez is kb. az utólsó 20 évben ugrott meg és lehet már nem bír ki 20 évet a rendszer az olaj EROEI-je miatt
Ráadásul hiába mondjuk hogy pl. Irak , irán sok olaja van az az igazság hogy lehet hogy már ők is túljutottak a csúcson és nemsokára leszállóágba kerül a termelés és majd egyszer csak elapad az olajkivitel.Egyik pillanatban még szállít sok országba másikban már nem.
De ott van Szaud arábia is ahol szintén a nagy mezők kimerülőben vannak.
Volt egy műsor hogy régen jobb volt e minden.Az árak alapján arra jutottak hogy pl . egy utazás vagy egy ingatlan megvétele ma a munkabérhez viszonyítva olcsóbb mint pl. a 80-as években volt.Tehát kevesebbet kell érte dolgozni most mint 40 éve.. Pl élelemnél azt hiszem most rosszabb lett az arány többet kell dolgozni.DE összességében inkább az látható hogy beköszöntött a rossz világ.Viszont a struktúra más mint 30-40 éve.
Például van hogy egy targoncás keres havi 400 ezret, neki az élelmiszerinfláció nem is olyan nagy csapás.De egy 90 ezres nyugdíjasnak nagy csapás.Tehát a társadalmi struktóra lett a rossz.Persze nem mondom hogy pl. a 80-as évekhez képest nem romlott az élelem ára a munkabérhez viszonyítva, mert romlott és a heelyzet elég szar.De másfelől meg azt látni hogy van itt pénz a népnek bőven,mert iz élelmiszerinfláció nagy de sok olyan állás van ahol pl. egy pár hazavisz havi 800 eft-ot.Ilyen szempontból ez is sok a 10 évvel ezelőtti fizetéshez viszonyítva.
Másfelől még nincs azaz éhezés ami klasszikusan volt pl. a II világháborúban , attól még messze vagyunk legalábbis a tömegek.
– andrew:
A II. vh. alatt Magyarországon nem volt éhezés. Jegyrendszer volt, ami megakadályozta a pazarlást. Pl. napi 25 dk kenyér volt a fejadag. Nehéz testi munkásoknak 40 dk. Mindenkik jóllakott, de nem került kenyér a szemétbe. Az elhasznált zsiradékot se dobták kik, szappant főztek belőle. stb.
Pár éve itt is gyakran tárgyalt téma volt a Peak Oil, mikor még Hetesi Zsolt is megfordult itt jópárszor.
Meglehet, hogy lassan kezdünk belekóstolni abba a folyamatba, ami akkor fel lett vázolva, még ha az akkori jóslatok kissé elhamarkodottnak is bizonyultak.
A háború, és a szankciók csak megmutatják azt a jövőt, ami lassan de feltartóztathatatlanul jön.
Kissé előrehozza azokat a jelenségeket, amik háború nélkül is várhatók.
De úgy is közelíthetem, hogy ez a folyamat áttételesen háborúkat is fog generálni, mert az apadó forrásokért egyre élesebb lesz a verseny.
A cikk (hangsulyozom nem Tibor ba hibaja) teves felvetesekbol indul ki es teves kovetkezteteseket von le.
1. Az elemiszer inflacionak SEMMI koze nincs magas mutragyarakhoz. Sokkal inkabb koze van a profit okozta inflaciohoz. Es akkor a tenyek: ma itt Erdelyben 1.9-2.5 lej (0.4-0.5 EUR) kozott van a tej felvasarloi ara.Az also ar a haboru elott a felso ar volt. Azonban a bevasarlo kozpontokban (azaz az elelmiszer raktarakban) 1.3-2 eur kozott mozog Itt az also ar is ketszerese a haboru elotti felso arnak. Ennek az elsodleges oka az, hogy a fogyaszto NEMCSAK a termeket (tejet) hanem emellett egy szolgaltatast vasarol meg (a tejet elszallitjak, zsirtalanitjak, hokezelik, vizzelkeverik, becsomagoljak es elviszik a raktarba) az eredmeny, hogy ezeknek a folyamatoknak akoltsegeit es a koltsegek profit reszet is kifizeti, amely inflacio feluli mertekben emelkedett. A kereskedelem evtizedeken at folyamatosan dolgozott a bevasarloi szokasok megvaltoztatasan. Most jott el a pillanat amikor kaszalnak.
2. Ugyanez megjelenik a mutragyarakban. Ma a foldgaz ugyanolyan olcso mint a haboru elott. Ha igaz amit Bige Laszlo mond akkor a mutragya koltsege 80%ban foldgaz koltseg. Mi a magyarazat arra, hogy a mutragya eloallitasa nem esett vissza a haboru elotti szintek kozelebe?
3. A szegenyebb retegek esetleges ehezese szinten a kereskedelem/tarsadalmi rendszerek mukodesenek az eredmenye. Amikor bevezettek az arstoppot a tojas romaniaban olcsobb volt mint az arstoppolt tojas a hatar tuloldalan. Vajon miert? Hogy van az, hogy a szegenyebb reteg nem is gondolkozik tyuktartason, tehen/kecske tartasan? Miert van az, hogy egy kozossegnek az a termeszetes, hogy boltba jar nem pedig az, hogy felvaltva legeltessenek egy tehenet stb?
Samu: azért nem legeltetnek tehenet, mert nincs hol, plusz az EU-s előírások nekem a komcsi időket idézik…
Infos: nezd en voltam sok helyutt Magyarorszagon. Fokepp kistelepuleseken az „Isten hata mogott”. Csodalkoztam, hogy nem voltak sehol sem tehenek vagy mas allatok pedig gond nelkul el lettek volna. Egyedul Korosszegapatiban (valahol Artandtol delre keresd a roman hatar mellett) lattam realis haztaji gazdasagot. Itt peldaul az arc vagy 30 juhot tartott a kertjeben meg a szomszedeban. Ha ezekbol 10et megfej naponta akkor a baranyokbol a tejbol futja szinte minden elelmiszerre. (na jo meg sajtot meg turot is kell csinalni a fejesen kivul). Ugyanakkor Eszak Magyarorszagon Satoraljaujhely korul meg veletlenul sem lattam egy joszagot sem. (amugy az arc azt javasolta, hogy csak tereljem at a baranyt a roman hataron, ennyit a szabvanyokrol)
samu: Vannak vidéken tehenészetek, lehet is tőlük tejet vásárolni, hűtőkocsival megjelennek vásárokon, amelyik.
DE! Mikor rákérdeztem, hol legelnek a tehenek, kiröhögtek. Azt mondták, hogy a legelőket rég beszántották, mivel többet érnek úgy, vagy eladták, vagy jön rá a támogatás. Nem vicc: azt mondta az uriember, hogy van olyan tehén ami napot se igen látott. Olcsó takarmánnyal, brazil szójával meg minden szarral ezetik őket, meg gyógyszerekkel hogy a bezártság meg az egyoldalú táprend miatt ne hulljanak el. Ez van. Azóta nem veszünk tőlük tejet. Inkább a bolti, az olcsóbb, nem kell forralni. SAJNOS! 🙁
Kishantoson ésszel, biogazdálkodva, műtrágya nélkül 80%-os termésátlagaik voltak a konvencionálishoz képest. Zöldtrágyázni kell, meg a szántás helyett mulcsozni kéne, és csak annyi húst enni, amit egy értelmesen összerakott diverz rendszer felnevel.
Jóllakhatna mindenki műtrágya nélkül, még egészségesebbek is lennénk, csak ésszel kéne csinálni.
De még az eus területalapú támogatások is kontraproduktívak. Pl büntetik a fát, pedig annak helye lenne egy jó biogazdaságban.
Emlékszem néhány éve a belgáknak hatalmas problémát jelentett a disznó trágyától való megszabadulás. Miért nem lehet azt visszaforgatni a termőföldbe? (nem vagyok gazdálkodó)
Spanyoloknak nem?
Vagy nekik is.
Amúgy nehezen komposztálható, nagyüzemileg felhalmozódik rengeteg benne az antibiotikum,ami a jószág gyors növekedéséhez kell ,ebben a formában nem jó növény termesztésre.
Tudtommal.
A sertéstrágya értékes szerves trágya, de frissen nem használható fel. A sertések testében az anyagcsere sajátosságai miatt ezen állatok friss ürülékében óriási mennyiségű nitrogén található ammóniavegyületek formájában. A talajba kerülve a trágya egyszerűen megégeti a növények összes gyökerét.
Iszonyúan büdös.
nálunk úgy csinálják, hogy folyékony állagúra keverik, tartályvontatókba szivattyúzzák és egyenletesen és gyorsan, rögtön beszántva szétlocsolják. Ennek ellenére még 8 -10 km-re szélirányban fekvő falukban kollektív népharagot lehet kiváltani.
Minato: ti valszeg nem a szegeny leszakado reteghez tartoztok akiket egyaltalan erint az elelmiszer inflacio. Mivel tehenek tartok es eleg sokat jarok itt ott videken, hidd el nekem, hogy a top telepulesek belso reszet kiveve szinte mindenhol gond nelkul lehetne tartani egy ket tehenet vagy kecsket a sok osszeomlott pajtaban/elgazosodott kertben. egyszeruen mas hozzaallas kell.
Tibor ba: a ganet gond nelkul ki lehetne hordani a foldre. Csak egyszeruen nem gazdasagos (illetve a mutragyaarakkal lehet hogy mar igen) es rohadt munkaigenyes.
Re:12 infos
Azért büdös a gané, mert a hígtrágyában felborult a nitrogén szén egyensúly.
„Hülye paraszt” nem véletlenül rakott szalmát a jószág alá, mert így a szar prekomposztálódik, gyakorlatilag mire kikerül a földre félig fel van már dolgozva biológiailag. Egyik szélső érték a napi cserélésű lóalom, amiben túl sok a szén, másik véglet a fél évig taposott alom, amiben már a nitrogénből van túl sok(és nincs benne levegő->sokkal nehezebben komposztálódik), amit a tehenek és birkák alól szednek ki.
Évek óta komposzt budit üzemeltetek egy nyáron 40 fokos fémkonténerben.
Nem büdös, gyakorlatilag a fenyő forgács illatát érzed, ha rendesen cserélve van az almozása.
A leírt jelenség tipikusan hibás technológiai eljárás, környékünkön hasonlóan van egy nagy cég, aki nem disznó, hanem csirke trágya szagával boldogítja a környékbeli falukat.
2000 malac napi adagja nem kevés…
12 infos
Ez a jelenség még Bajorországban is tapasztalható, ott is szörnyű szagok úsznak a levegőben szezonidőben… 🙂
Tibor Bá’,
Komoly gondban van több ország is Európában, talán legjobban a hollandok és németek. Annyi trágyát szórtak már ki a földekre, hogy meg kellett emelni a víznyerő helyekre érvényes maximalis nitrát szintet, különben nem tudnák a lakosságot ivóvízzel ellátni.
Több film is van erről a YT -on.
A lényeg, hogy felborult az egyensúly.
Amíg az adott területen megtermelt takarmányt, szénát alakítják csak át az állatok szerves trágyává, addig egyensúlyban lehet tartani a rendszert. De olyan tömegű az importált szója délamerkából, hogy ez felborítja az egyensúlyt, mert a trágyát ugye nem viszik vissza Argentínába 🙂
A lehetséges jobbítás pedig nagyon egyszerű. Ha az emberek kevesebb húst ennének, nem kellene ennyi haszonállat.
Valaki okos mondta egy riportban (és maximálisan egyetértek vele), hogy a napi 3x húsevésről legalább a heti 3-ra vissza kellene lépni.
17 – BAB
Van a témának egy másik vetülete is. A civilizációs „fejlődés” velejárója a diabétesz egyre nagyobb elterjedése. A hústalanságot szénhidráttal lehet csak pótolni, azt meg a cukros beteg nem ehet. Marad a zsiradék. De pusztán vajat, zsírt, étolajat nem lehet enni.
18 Tibor Bá’,
A lakosság kb 20%-a érintett a diabétesz valamelyik formájától. De húst a maradék 80% is bőven többet fogyaszt, mint az egészséges illetve hosszú távon (fenntarthatóság, stb) kívánatos lenne.
Én sem vagyok egyébként kivétel, én egyszerűen szeretem a húsból készült ételeket.
De nekünk azért sikerül heti 4-5 alkalomra és egész kis mennyiségre vissza szorítani a húsevést.