(4030) Növesztett agysejtek

Tibor bá’ fordítása online

Laboratóriumban növesztett agysejtek játszhatnak pongot (tenisz-szerű videó játék) – tehát legyenek törvényes jogaik?

Szerző: Joshua Jowitt Jogi oktató, Newcastle Egyetem
89. útban a 90. felé

A történet egy az egyben sci-fi – a tudósok emberi agysejteket növesztettek egy laborban, és megtanították őket játszani a Pong video-játékkal, ami hasonlít a teniszre. De ez nem a nagy képernyőn történt. Az ausztráliai melbourne-i laborban történt, és felveti az úgynevezett neurális hálózatok jogi státuszának alapvető kérdését.

Az őket létrehozó csapat tulajdona, vagy valamilyen különleges státuszt – vagy akár jogot – érdemelnek?

Azért kell feltenni ezt a kérdést, mert a pongozás képessége annak a jele lehet, hogy ezek a laboratóriumi körülmények között növesztett agysejtek érző képességet értek el – gyakran úgy definiálják, mint az önmagadon kívül álló világ érzékelésének és reagálásának képességét. És széles körben elterjedt a konszenzus abban, hogy az érzék az erkölcsi státusz fontos küszöbe. Az etikusok úgy vélik, hogy az érző lényeknek erkölcsi joguk van ahhoz, hogy ne bánjanak velük rosszul, és az érzék következményeinek tudata egyre inkább beágyazódik az állatokkal kapcsolatos kutatási gyakorlatokba.

Ha a melbourne-i neuronok éreznek, ez azt jelentheti, hogy képesek szenvedni – talán fájdalom vagy más elkerülhető kellemetlenség miatt. Mivel széles körű erkölcsi konszenzus van abban, hogy ne okozzunk szükségtelen szenvedést, ez azt jelentheti, hogy morális korlátai vannak annak, amit ezekkel a neuron hálózatokkal tehetünk.

Érdemes elmondani, hogy a sejteket létrehozó csapat még nem hiszi, hogy ott vannak, mivel a zárt rendszer, amelyben a kísérlet zajlott, azt jelenti, hogy még ha elfogadjuk is, hogy a neuronok reagálnak egy külső ingerre, nem tudjuk, ezt tudatosan teszik, és megértik, hogy cselekedeteik miként okozhatnak bizonyos eredményeket.

De tekintettel arra, hogy hol vagyunk, nincs túl a lehetőségek határain, hogy az érzék lehet a következő mérföldkő. És ha ez igaz, akkor nem csak az etikusoknak kell odafigyelniük – a jogalkotóknak is szigorúan figyelniük kell ezt a technológiát.

A jogi probléma

Ennek az oka, hogy a római idők óta a törvény mindent személynek vagy tulajdonnak minősít. A jogi személyek jogosultak jogokat viselni. Ezzel szemben a tulajdon olyasvalami, ami nem jogosult jogokat viselni. Tehát ha azt gondoljuk, hogy neuró hálózataink hamarosan erkölcsi státusszal rendelkeznek, és ennek meg kell jelennie a jogi védelemben, akkor el kell ismernünk, hogy ezek már nem tulajdonok, hanem jogi személyek

Nemrég megkérdezték a New York-i bíróságokat, hogy Happy-nek van-e joga a szabadsághoz, és nemet mondtak – mert nem jogi személy. Az ügy  mi szempontunkból a legfontosabb, amit az ítéletből levonhatunk: a bíróságok elfogadták, hogy Happy erkölcsös lény volt, aki jogvédelmet érdemelt, de cselekvőképtelen. Ennek az oka, hogy a jogi státuszának megváltoztatása tulajdonról személyre túl nagy változás volt ahhoz, hogy végrehajtsák. Ehelyett ez a jogalkotó feladata volt – akik úgy döntenek, hogy nem tesznek semmit.

Azáltal, hogy elismernek egy erkölcsi követelést, amelyet nem tudnak érvényesíteni, a bíróságok – és általánosabban a jog – fenntartják azt, amit igazságtalanságnak tartanak. Ez különösen megdöbbentő, ha figyelembe vesszük, hogy a „jogi személy” kifejezés soha nem jelentette ugyanazt, mint az „ember”. A történelem során és a világ jogrendszereiben láttunk templomokat, bálványokat, hajókat, vállalatokat és még folyókat is jogi személyeknek minősíteni. Ehelyett ez csak annak a jelzője, hogy a viselő jogosult törvényes jogokkal rendelkezni.

Ebből levonhatjuk a tanulságot, hogy a törvényt jövő-biztosan kell kialakítanunk. Jobb proaktívnak lenni egy előre látható probléma elkerülése érdekében, mint megpróbálni felzárkózni, amikor az már megtörtént.

És ahogy fentebb mondtuk – ez a probléma előre látható a melbourne-i neuronok tekintetében. Még ha, még nem is érzők, a potenciál megvan – és ezért ezt komolyan kell vennünk. Mert ha elfogadjuk, hogy ezek a hálózatok érzőek, és emiatt erkölcsi státusszal rendelkeznek, akkor kívánatos, hogy a törvény ezt tükrözze, és az érdekeiknek megfelelő védelmet biztosítson.

Ez nem forradalmi állítás, és már jártunk hasonló helyen. Amikor az 1980-as években az IVF technológia először megjelent, a törvénynek először szembe kellett néznie az in vitro embriók jogi státuszának kérdésével. A megközelítés az volt, hogy vizsgálatot hívtak össze, hogy megvizsgálják az új technológia által felvetett morális kérdéseket, amely a Warnock-jelentésben foglalt ajánlásokban csúcsosodott ki. Ezek az ajánlások képezték az Egyesült Királyság IVF-re vonatkozó jogszabályi keretének alapját, amely egyfajta „harmadik státuszt” teremt ezeknek az embrióknak – nem teljes jogú jogi személyeknek, de jelentős korlátozásokkal, hogy mit lehet tenni velük erkölcsi állapotuk miatt.

A Warnock-jelentés hatásai ma is láthatók – tehát semmi ok, amiért ne lehetne hasonló megközelítést alkalmazni a Melbourne-ben felvetett kérdések kapcsán. Igen, rengeteg megválaszolatlan kérdés van ezeknek a neurális hálózatoknak a kapacitásával kapcsolatban, és nagyon is arra következtethetünk, hogy egyelőre nem érdemelnek jogi védelmet.

De minden bizonnyal elég kérdés van ezzel a technológiával kapcsolatban ahhoz, hogy megkísérelje megtalálni a választ.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

23 gondolat erről: „(4030) Növesztett agysejtek

  1. Amióta felmerült a biorobotok létrehozásának lehetősége, azonnal megjelent a dilemma jövöbeni státuszukkal kapcsolatban.
    Kik, azaz mifélék lesznek ezek a gépek / lények?
    A fiaméknál volt-van sokszor teritéken a kérdés, ők, mint high-techesek akik a dolgok csakis technikai oldalát látják a jogászokra háritanák a megválaszolást.

  2. 2. balint
    A 200 éves ember című regény és film is ilyeneket boncolgat.
    Szerintem már nagyon fejlett biorobotok vannak.
    ———————-

    Sejt, akár agysejt, illetve-nyilván- több agysejt szabadsághoz való joga?
    Mivan?

    Ez egy kreált baromság. Lassan emberjogi bírósághoz kell mennünk ha ki akarunk nyomni egy pattanást vagy egy kelést a testünkön??

    Hát igen, ide is eljutottunk!
    Egy vírus is intelligens, de azért nem hívjuk meg vacsorázni!
    Kivéve persze ha kínaiba megyünk kajálni, mert akkor már ott vár! ?
    Ezt a hülyeséget!

  3. Az egész kalamajka abból származik, hogy valakik hübriszt követnek el: Istent játszanak, homonculust gyártanak laborban, aztán döntsük el, mikortól ember.

    Ember, ne játssz a tűzzel, akkor nem merülnek fel ezek a dilemmák!

    Nemrég néztem a Netflixen az Ancient Apocalypse-t. Úgy néz ki, hogy létezett egy nagy jégkorszaki civilizáció, amit a 12 900 évvel ezelőtti Younger Dryas, a nagy fagy és áradás törölt el. Persze volt neki fizikai oka: aszteroidabecsapódás, de biztos nem véletlen, hogy a nagy fagy után felemelkedő újabb civilizációk, amik ennek örökösei voltak, mind megjelöltek erkölcsi okot is: a civilizáció elbizakodottságát, a hübriszt!

    Nem tudom, pontosan milyen lehetett Atlantisz kőkori civilizációja, de elnézve ezeket a modern híreket, kismiskák lehettek hozzánk képest a hübriszben!

  4. Amíg egy egészséges magzatot gond nélkül elkaparnak, vagy engedik az euthanáziát kiskorú gyerekeknek, addig miről beszélünk?

  5. Re:4
    Az Atlantiszi civilizáció nem olyan technikai civilizáció volt mint a mi civilizációnk, de sok tekintetben sokkal fejlettebb volt, mint a mai, ráadásul a Föld másik felén a Mu szigetén szintén élt egy komoly civilizáció, ami szintén összeomlott, és a menekülők szétrajzottak a csendes óceáni medence körül. Nem véletlenül van sok hasonlóság a csendes óceáni medence ősnépei között, amibe beletartoztak a hunok is…

  6. 6 Ez a Mu nekem gyanús. Az világos, hogy a Younger Dryas 100 méteres vízszintemelkedésében eltűnhetett sok szárazföld, de akkor annak a tengeri domborzati térképen látszódnia kéne, mint sekélyebb résznek. A kilométeres mélységből ki kellene emelkednie. Hol lenne ez a térképen?

    http://csendesocean.terkepek.net/

    Tán az ősi, nagyobb Új-Zélandról van szó?

  7. 6: Azt kihagytad, hogy Mu-ra a Szíriuszról érkeztek a hunok (akik persze magyarok).
    ROTFLMAO

  8. Re:7 Ábel
    Lemerült, de nem a vízszint emelkedéstől.
    Lemerült ez az óceáni kőzet lemez egy extrém erős földrengéstől, ezáltal nagyon mélyre került.

  9. Na, ilyenkor már elszakad a fonal, nem tudok mit hozzáfűzni, csak ámulok-bámulok…

  10. Re:10 hubab
    Mu-ról vannak történetek, ahogy Atlantiszról is. Az is tény, hogy volt az ókori idők előtt egy egységes civilizáció, mert megtalálták a nyomaikat, pl Göbekli Tepe, ami durván 12e éves, szerte a Földön megalitok, és piramisok mindenhol. Az is tény, hogy geológiai értelemben van egy elsüllyedt kontinentális kőzet lemez a Csendes-Óceánban, amit ma Zélandiának hívnak, ezek után max azon mehet a vita, hogy millió évek, vagy egy gyors folyamat nyomta le a vízbe a szárazföldet.
    Nyilván le lehet tagadni mindent, de az látszik, hogy a klasszikus lineáris fejlődés elmélet sok helyen csak spekuláció, mert nagyon sok OOPART tárgyat találnak, ami sehova sem rakható be, így inkább mélyen hallgatnak róla.

  11. 11 dajtás
    Én azt ép ésszel fel nem foghatom, hogy miféle titokzatos érdek akadályozhatná ilyen információk felszínre kerülését, mikor egyébként ezerrel folynak a földön ásatások, és minden szenzációs leletet azonnal szerteröppentenek, sokszor túl is dimenzionálva annak jelentőségét az elsőség hajhászásában.
    Ugyan miféle veszélyt jelenthetne ez bármilyen hatalmi központnak, ha feltárnák, hogy már 12000 éve is volt civilizáció, aztán elsöpörték a változások?
    Ez számomra teljesen irreális, jó csemege olyanoknak, akik szeretik a misztikus történeteket, úgymond ez élteti őket a saját világukban a vélt többlettudás birtokában…
    Egyébként sem titkosan kezelt a Göbekli Tepe sem, még én is láttam róla filmet.
    Na bumm, megelőzte pár ezer évvel a mezőgazdaság kialakulását, amit 10-11 ezer évre tesznek.
    Ha meg vitatkoznak rajta a kutatók, abban nincs semmi csoda, kisebb dolgokon is teszik… 🙂

  12. 12 – hubab

    „Én azt ép ésszel fel nem foghatom, hogy miféle titokzatos érdek akadályozhatná ilyen információk felszínre kerülését, …”

    „Aki ellenőrzi a múltat, ellenőrzi a jövőt. Aki ellenőrzi a jelent, ellenőrzi a múltat.”
    George Orwell

    Mielőtt reflexszerűen elutasítod Orwell fenti gondolatát, gondold át magad, kérlek, hogy mi mindent jelenthet az, ha – szent meggyőződésed ellenére! – valamit, tegyük fel, alapvetően rosszul tudsz az emberiség történetét illetően. Legyen ennek bármi is az oka. És mondjuk az, amit rosszul tudsz, alapvető információk sokasága.

    Függetlenül dajtás fórumtárs által felvetett nézetektől, amelyek az ő nézetei.

  13. Re:12 hubab
    Kérdezz meg egy ortodox zsidó rabbit, hogy hány éve van a Földön ember, és erre tegyél több 100 évnyi keményre taposott dogmát, ami formálta a tudományos gondolkodást.
    Egyszerűen annyi hazugságot hordtak már össze, hogy arcvesztés nélkül nem lehet kiszállni belőle, így inkább megy az egyezményes ferdítés, mintsem beismernék a tévedéseiket.
    Nem kell messzire menni, az archeogenetika most rúgja fenékbe az MTA finn-ugor dogmáját, miközben ők még mindig kapaszkodnak az évszázados hazugságokba.
    Ha pl kényes témában akarsz kutatni, garantáltan nem kapsz kutatási finanszírozást/ösztöndíjat, és el is jutottunk oda ahol a part szakad.
    Írtam, keress rá az OOPART kifejezésére, és már is dőlnek ki a csontvázak, sokszor elég extrémek is.
    Te pl hamut szórnál a fejedre, ha kiderülne, hogy életed munkája úgy ahogy van hamis?
    Sokan nem…

  14. dajtás, nekem ebben az az érthetetlen, hogy azért a tudományokban legalább 40 évente van egy generációváltás, amikor az öreg profok nyugdíjba mennek, és jönnek helyettük az ifjú titánok.

    Az világos, hogy a paradigmaváltások mindig nehezek, mindig nagy ellenállásba ütköznek a régi bebetonozott professzorok részéről, de azért az új generáció, az ifjú titánok, általában el szokták fogadni ami tudományosan megalapozható, már csak azért is, mert új eredményekre lehet szép karriert alapozni, nem a régi poros dolgok tologatására.

    Azért az elmúlt 120 évben kellett legyen 3-4 generációváltásnak minimum. Mégis mi lehet az az érdek, ami miatt el kell hallgatni, ami az ősi civilizációról tudható?

    Értem én, hogy a történelemferdítés mindig is beletartozott az uralkodás eszköztárába, mert identitáspolitikát lehet alapozni rá. Ilyen alapon lesznek nemzeti történetek túlhangsúlyozva, vagy elbagatellizálva, attól függően, hogy egy népet éppen fanatizálni vagy szedálni akarnak.

    Na de ennek a 12 800 éve bukott civilizációnak az ismerete mégis kinek az érdekét bántaná? Attól félnek tán, hogy fellázadna a magyar, a perui, vagy az akárki? Hiszen attól még mi ugyanazok vagyunk, hogy volt egy közös ős, aki szintén elég fejlett volt.

    Sőt, az új ideológiába, amit mostanában nyomnak, hogy „mindenki egyenlő”, meg hogy csak az emberiség egésze számít, a nemzetek nem, még bele is illene, meg is támogatná, ha kiderülne, hogy volt már egyszer egy globális civilizáció, amiből minden földrész megkapta a maga részét.

    Még a végén kiderülne, hogy a világ felosztása „civilizáltakra” és „vadakra” marhaság, nemcsak abban az értelemben, hogy hülyeség lenézni a „vadakat”, de abban is, hogy nem kell elítélni a civilizációt sem. – (Na, lassan eljutok oda, hogy miért is ellenérdekeltek ebben valakik…)

  15. 15 – Ábel

    „Na de ennek a 12 800 éve bukott civilizációnak az ismerete mégis kinek az érdekét bántaná?”

    A múltból lehet tanulni.
    Mi van, ha a múltban voltak olyan társadalmi-gazdasági minták, amelyek ellentmondanak az itt is hangoztatott emberi természet megváltoztathatatlanságáról szóló kijelentéseknek és amelyek azt bizonyítanák, hogy hosszú távon lehet fenntartható módon, háborúk nélkül élni és élni hagyni?! Az ilyen információk talán nem lennének veszélyesek a mostani hatalmasságok szempontjából?
    Mi van akkor, ha a válasz pozitív emberi jövőkép mikéntjére, amelyet annyira keresnek sokan, a múltban keresendő és nem kell igazából feltalálni a spanyolviaszt? Mi van, ha csak az ismert „história” szól folyamatos hódításokról és háborúkról, de az el nem mondott részében nagyon hosszú békés időszakokra lelnénk? Ahol a vezetők is igazi vezetők, akik a közös érdeket tényleg komolyan gondolják? Egy ilyen világban a gondolkodásmód más lehet, mint a mai. Pozitív értelemben.
    S mondjuk, ahol nincs krematisztika meg hasonló, a pokolba vezető út kapuit megnyitó emberi tevékenység. Annyira elképzelhetetlen lenne ez?

    Ez csak egy lehetséges válasz a kérdésedre, hogy miért lehet nagyon kellemetlen a múlt igaz feltárása.

  16. Re:15 Ábel
    Csak egy példa, ami a mai nyugati neomarxista szemléletet tökéletesen leírja:
    „A múltat végképp eltörölni, rabszolga had indulj velünk”.
    Ezek után van még kérdés?

    Egyébként pont most van nagyon sok mindenben paradigma váltás, pl magyarság kutatás is ebbe tartozik, mert egzakt mérési eredmények vannak az eddigi finnugor nyakatekert „tényekkel” szemben.
    Kapják is érte a hideget meleget, de lejárt az az idő amikor a Habsburg identitás politika/internacionalista szemlélet lenne a passzát szelet fújó tényező.

    Fizikában is hamarosan jön egy paradigmaváltás, látom már a jeleit, ahogy az összes tudomány ág most fog átfordulni, mert transzcendens alapokra fogják helyezni az egészet.

    Re:16 Zsolt
    A júdeó(-keresztény) alapfilozófia az egyik fő ok, ami szó szerint megsemmisítette a konkurens filozófiákat, és a hozzá társuló történelmet. Nyilván az a cél, hogy a hozzá kapcsolódó kör megtartsa a hatalmát, és ennek egyik módja az, hogy minden tárgyi bizonyíték ami nem fér bele az ideológiába, azt el kell süllyeszteni. Ennek egyik ékes képviselője Závi Havássz, akinek ha az orra alá dörgölnek az egyiptomi dogmáknak nem megfelelő állítást, akkor tajtékozva kiabálni kezd, és lehülyéz mindenkit.
    Ez a probléma úgy fog megoldódni, hogy kihalnak a kerékkötők, és a lázadó fiatal generációk szépen saját szájízük szerint atalakítanak mindent.
    Nem véletlen a kretén woke kultúra sem, pont ezt a folyamatot akarják így meghekkelni, hogy egy totálisan fals világkép épüljön fel bennük.

  17. „A múltat végkép eltörölni
    rabszolgahad indulj velünk”
    Ez nem a történelemre, hanem a kapitalista kizsákmányolásra vonatkozozott.
    Akik pedig a létező szocializmusból csak a gulágra emlékeznek, nos pontosan ők azok, akik eltörölték a történelmet.

  18. 17 – dajtás:
    Zagyvaságaidat sokan olvassák és ha nem jelzem akkor el is fogadják téziseidet. Ezért kötelességem közölni, hogy alig-alig értek veled egyet. Balázs! Ne rohanj megvédeni dajtást. Te se vagy beszámítható. 😀

  19. 18 – Ne aggódj, Tibor bá, a legtöbb kommentelő kézhez tartozik egy agy is! Hogy mit fogadunk el Dajtástól, és mit nem, azt eldöntjük magunk. Vagy hogy mit fogadunk el Tőled, vagy mit fogadtok el tőlem…

  20. Re:18 Tibor bá’
    Melyik tétellel nem értesz egyet, és melyikkel nem?
    Részemről nincs ebben sértődöttség, csak ez egy jó vitaindító lehetne.

  21. 17 dajtás
    Azért azt még megvárnám, amíg a fizikát transzcendens alapokra helyezik, de félek, nem érem meg… 🙂
    Annyi mindenben jósoltad már az egészen közeli nagy áttöréseket, hogy már egész csalódott vagyok, hogy egyik se akar már jelentkezni.
    Ez is olyan, mint a fúziós erőmű… 🙂

  22. Re:21 hubab
    A fúziós erőműből nem is lesz semmi, gyakorlatilag elbukott a koncepció, mert nem hoz elég energiát, és rendkívül energia igényes az üzemvitel. Min 5*-ös energia hozam kellene, hogy értékelhető legyen az energia többlet, de ezt nem tudták megugrani.
    Ne lepődj meg, ha szépen lassan elkenik az egészet, és valami teljesen más fognak elő húzni a kalapból(LENR, vagy szubkritikus fúzió aminek semmi köze nincs a forró fúzióhoz).

    Ha nem vagy 100 éves, és van még 8-10 éved(szerintem ennyi sem kell), akkor látni fogod azt, amiről beszélek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük