(3951) Kiapadt folyók

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Világszerte kiapadnak a folyók – íme, miért és mit tehetünk ellene

89. útban a 90. felé

A világ folyói a közelmúltban kiszáradtak. A franciaországi Loire augusztus közepén alacsony vízállásával rekordokat döntött, miközben az interneten keringő fényképeken a csordogáló, de egykor hatalmas Duna, Rajna, Jangce és a Colorado folyók láthatók.

Nemcsak a folyók fogynak, hanem az általuk feltöltött víztározók is, ami a világ számos részén vízhiányhoz vezet, beleértve az Egyesült Királyságot is. Az elmúlt évtizedben azonban ezen folyók mentén árvizek pusztítottak, egyes esetekben csak néhány hónappal a mostani aszály előtt. Szóval mi történik?

Az éghajlatváltozásnak számos formája van. A Földi rendszeren belül az események kölcsönösen függnek egymástól. Ezért, ha valami megváltozik, az sok másra is kihat. Amikor a légköri hőmérséklet emelkedése, befolyásolja az időjárási mintákat, hogy hol, mikor és mennyi eső esik. Ezért, a vízeloszlás a régiók között változik, és a folyók ennek megfelelően változnak, ami befolyásolja, hogy mennyi édesvíz áll az emberek rendelkezésére.

Az édesvíz a Föld összes vízének egy kis hányadát teszi ki, nagy része pedig jég formájában van jelen. Amióta ember él a Földön, ez így van. Az éghajlatváltozás megváltoztatja az édesvíz fellelhetőségét. Általánosságban, a bővelkedő helyek egyre többen vannak, míg a kevéssel rendelkező helyek egyre ritkábbak.

A vízeloszlásban tapasztalható különbségek egyre élesebbek, nemcsak a régiók között, hanem az idő múlásával is. Amikor egy folyó viselkedése szélsőségesebbé válik, következetesen megdöntve a legmagasabb és legalacsonyabb vízállások rekordjait. A folyókutatók szerint a folyó egyre „hömpölygőbb”. Egyes sivatagi folyók nagyon feltűnőek, és csak az év bizonyos szakaszaiban folynak.

A folyó hömpölygése azt tükrözi, hogy mennyi víz áll rendelkezésre, ami az éghajlattól függ. Bár egy folyónak hosszabb ideig lehet nagyobb vagy alacsonyabb hozama, egy éven belül körülbelül azonos mennyiségű vizet szállít.

A kezelési stratégiákat általában aszerint alakítják ki, hogy egy folyó hogyan viselkedett a múltban. De figyelembe kell vennünk a folyók folyásának minden végletét, mert az, aminek most látszik, nem az, amilyen mindig is volt, és nem az, amilyen mindig is lesz.

 

Hömpölygő jövő?

A folyók évmilliárdokon keresztül formálták a földet, ami sokkal hosszabb idő, mint az emberiség jelenléte. A folyók természetesen változnak, ahogy környezetük megváltozik, beleértve az éghajlatot, a csapadékot, a növényzetet, a tengerszintet és sok más dolgot. A geológusok ezekről a változásokról megmaradt nyomokat olvashatnak le a sziklákról.

Hajlamosak vagyunk magunkhoz igazítani a folyókat, ahelyett, hogy mi igazodnánk hozzájuk. A mérnöki intézkedések korlátozzák a folyók képességeit, hogy olyan természetes változásokat hajtsanak végre, mint például az áradás vagy új meder kialakítása. Az ember által tervezett változtatások gyorsíthatják a folyókat. Szárazság esetén a víz gyorsabban hagyja el a földet, ha pedig sok az eső, gyorsabban gyűlik fel egy helyen. Ahogy a folyók reagálnak a globális változásokra, meg kell találni a módját, hogy prioritást adjunk természetes stratégiáiknak.

Ez magában foglalhat úgynevezett lassú vízi stratégiákat, mint például Kína „szivacsvárosai”: városi területek bőséges fákkal, tavakkal és parkokkal, amelyek felszívják a vizet, és enyhítik az aszályt és az árvizeket.

Rengeteg munka vár ránk annak érdekében, hogy ápoljuk és kezeljük az egyre rakoncátlanabb folyóink stabil és biztonságos vízellátását. A természet tiszteletben tartása és a természettel való együttműködés elegendő tiszta vizet biztosíthat – nem csak az ember, hanem minden élőlény és a környezet számára is.

A cím alapján  többet vártam. Világszerte kiapadtak a folyók. Ennek konkrét okát nem nevezték meg.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

29 gondolat erről: „(3951) Kiapadt folyók

  1. Pedig egyértelmű: globális felmelegedés. Nem kell ezen semmit szépíteni, SHTF 🙁

  2. Ideje elő venni az elhibázott hazai folyó szabályozások kérdését.
    Fájni fog, sok érdekkel ütközni fog, de muszáj, különben sivatag lesz az Alföld.

  3. “Bár egy folyónak hosszabb ideig lehet nagyobb vagy alacsonyabb hozama, egy éven belül körülbelül azonos mennyiségű vizet szállít.” – Hogyan? Ezt a mondatot kétféleképpen is lehet érteni:
    1. Hogy egy-egy adott éven belül keveset változik a folyó vízhozama, ami nyilvánvalóan téves, a legtöbb folyó minden évben árad, és apad is.
    2. Hogy a folyó egy évre vetített összes vízhozama évről évre nem sokat változik – ez lehet, hogy nagyjából igaz, bár mintha ellentmondana a mondat első felének. Vagy csak finomítja azt?

  4. Egyébként nagyon örülök, hogy ezt a témát, amit Molnár Géza tizenvéve kifejtett, most már sok helyen pedzegetik, nemcsak itt, ahol viszonylag tudatosak vagyunk a problémakörben, de már a mainstream-ban is.

    Köszönöm a posztot, Tibor bá!

  5. “A cím alapján többet vártam. Világszerte kiapadtak a folyók. Ennek konkrét okát nem nevezték meg.” – Igen, én is. Nekem inkább az a bajom, hogy kevés szó esik a megoldásról. De ezzel lehet, hogy igazságtalan vagyok, mert azért szán neki pár bekezdést.

    Nekem az ütött szöget a fejembe a minap, hogy hogy lehet az, hogy 10 000 éven át az emberi civilizáció az évente kiáradó folyókra épült, nemcsak hogy el tudtuk viselni az áradást, de egyenesen abból éltünk, amit a folyó minden évben lerakott. Hogy jutottunk el oda, hogy szinte már el se tudjuk képzelni, hogyan lehet az áradással együtt élni, akár a mindennapi emberi életről beszélünk, akár a mezőgazdaságról.

  6. “Az éghajlatváltozás megváltoztatja az édesvíz fellelhetőségét. Általánosságban, a bővelkedő helyek egyre többen vannak, míg a kevéssel rendelkező helyek egyre ritkábbak.”
    Ez így tulajdonképpen egész biztató, szerintem a sok vízre könnyebb megoldást találni, mint a kevés vízre. Inkább az az aggodalmam, egyáltalán igaz-e maga az állítás, vagy itt valami fordítási, értelmezési hiba van? Ellent mond annak, hogy “Világszerte kiapadnak a folyók”.
    Csak találgatni lehet, hogy a folyók vízhozamának hektikusságában látja a problémát a szerző? Mert utal erre, de nem hangsúlyozza eléggé és egyértelműen, hogy erre kell megoldást keresni.
    Az egész írás valahogy nagyon felszinesnek és szakmaiatlannak tűnik.

  7. 6 – Csont:
    Én se voltam megelégedve az írással.
    De arra rámutatnék, hogy ami elpárolog, annak le is kell esni. Átlag hőmérséklet növekedés több párolgással jár, amitől több eső lesz, de ez hektikusan jön le. A folyók kiszáradása mellett hatalmas árvizek annak szerte a világban.

  8. 5. Ábel
    Az iparosított mezőgazdaság éhes a földre, és haragszik a belvízre.
    Tehát lecsapol minden földet, kivágja a síkvidéki erdőket.
    Az ember felköltözik a domboldalakra, kivágja a növényeket, lebetonozza a területet.
    A táj víztárolási képessége a nullához közelít. Kevés ideje van az esőnek a talajba szivárogni, mert gyorsan elvezetik a folyókba, amelyek a tengerekbe hordják.
    A szárazföldi párologtató felületek csökkentése miatt kevesebb a felhő, kevesebb az eső. Az árnyékoló felhők hiánya miatt helyileg erős felmelegedések vannak, amelyek a hűvösebb területek felől intenzív légmozgást (szélviharok) okoznak.
    A megoldás óriási víztárolók egybefüggő rendszerének megépítése, a folyókra fenékküszöb gátak, hogy ne tudjon elszaladni a víz.
    Minden áradást el kell tárolni.

  9. Aki fent van, érdemes Facebookon követni a Patakrevitalizáció oldalt, és a Zöld gerilla mozgalom csoportot, sok szó esik a vizekről, aszályról.

    Pl. hogy nem csatornával érdemes elvezetni a folyó vizét öntözésre, ha jól értettem az a gond vele, hogy a csatorna magához viszi a talajvizet is, így a környezetében csökkenni fog a talajvíz szintje. Viszont, ha újra hagynánk elég árteret ahova kiönthetnek, az pl. generálna/táplálna több esőt, ami pl. le tud esni magasabban fekvő helyen is, ahova csatornával el sem tudnánk vezetni. Persze akkor sok szántót vissza kéne alakítani ártéri gyümölcsössé, legelővé, meg amiről fogalmam sincs még mivé 🙂

    Idén nem egyszer volt olyan zivatar, ami elérve az Alföldet abba is maradt egyből, nem volt utánpótlás.

    Egyébként pl. a Velencei tó is kiszáradt már az ezernyolcszázas években is.

    https://tudas.hu/a-felszivodo-velencei-to-tobbszor-is-kiszaradt-mar/

    (persze én sem adtam választ a kérdésre, hogy miért apadtak ki, de szerintem az évszázadok során ez számtalanszor előfordult már, pár ilyen év mindig benne van a pakliban, persze a mostani változások idején ezek sűrűsödhetnek, ezért kellene tavasszal pl. minél több vizet visszatartani a tájban)

  10. Hát el is hiszem részben hogy ha lenne nagyobb ártér akkro az generálna felhőket és több eső lenne.De azt nem hisezm el hogy pl. egy duna,tisza ártér annyi felhőt generálna hogyaz egész alföldre jutna eső.Annyi víz nem párologna fel szerintem.Szerintem inkább az óceánok felett képződik a felhők nagyrésze elvégre több ezerszer nagyobb a felület.Amúgy meg biztos segítene az ártér kibővítése dolog de nem tudhatjuk hogy majd egy 2 hónapig 45 fokos hőmérséklet mellet hogyan működnének az árterek.Mert ilyen hőmérsékletnél már exponenciálsi dolgok vannak(pl fák is hőgutát kapnak, temés megfől stb….) Tehát exponenciális ponton mozgunk így nem tudjuk hogy eleget segítene e az ártér.Én nem vagyok benne biztos.Ha a meleg erősödni fog lehet akármilyen ártér lehet majd júniusban lehullik a fák levele 😀 A másik dolog meg az hogy nem sokat tudunk az időjárás működéséről.Hogy van az hogy nyáron nem képződött esőfelhő az óceán felett? (állítólag mert hidegebb volt a víz) De most hogy bejön az ősz és valószínű lesz majd csapadék akkor hogy van az hogy most hogy hidegebb van mégis képződik felhő az óceánok felett?

  11. Üdv mindenkinek.
    A múlt héten volt egy nagyon jó dokumentumfilm egy kaliforniai farmról. Egy fiatal pár 10 évét mutatja be, ahogy a semmiből permakulturas farmot csinálnak. Az egész film nagyon érdekes, pl hogy ürge ellen nem mérget használ, hanem bagoly odút telepít, prerifarkas ellen kutyákat képez ki, akik együtt élnek a nyájjal, stb.
    De a mai poszt szempontjából legérdekesebb mondanivaló a film végén hangzik el.
    Egyik évben hatalmas esőzés kapja el vidéket.
    A környező összes gazdaság nullazza az az évi termést és sok helyen a termő réteget is, mivel a lezúduló víz elmossa a nagyüzemi módon művelt táblákat.
    Az ő földjeik ahol fű, fa, bokor együtt él, elviseli a lezúduló esőt.
    Viszont a következő évben tűzvész pusztít a környéken és ez ellen sajnos semmi sem segít. Ők is károkat kénytelenek elviselni.
    A lényeg, hogy erre az őrült kilengéssekkel érkező esőkre és aszályokra nincs felkészülve senki.
    Vagy az is lehet, hogy egyszerűen hozzá kell szokni.
    Mint pl most Banglades, ahol az ország 1/3-a víz alatt van.

    (Sajnos linkelni nem tudom a filmet, mert csak egy hétig volt elérhető. )

  12. 10. Andrew
    “A másik dolog meg az hogy nem sokat tudunk az időjárás működéséről.”
    Ajaj, de hogy nem.
    Egyesek nagyon is sokat tudnak!
    Bizonyos kormányok már az 50-es évektől keményen foglalkoznak a klímaalakítás lehetőségének kutatásával.

    “Hogy van az hogy nyáron nem képződött esőfelhő az óceán felett? (állítólag mert hidegebb volt a víz) De most hogy bejön az ősz és valószínű lesz majd csapadék akkor hogy van az hogy most hogy hidegebb van mégis képződik felhő az óceánok felett?”
    Nézd meg Bogár László által készített “Egy bogár naplója” legutolsó youtube rövidfilmjét. Címe: “Aszály avagy a klíma-fegyverek diszkrét bája”.
    De hát nincs is összeesküvés!

  13. 10 Ha a tavaszi áradások feltöltik a talaj és a (bujára hagyott) növényvilág vízkészleteit, akkor nyáron eleve nem lesz 45°C, mert párologtatnak, és az hűt. És még ha aszály lesz is, a növények a talajvizen megélnek, nem száradnak ki.

    Ezért kellene az árasztásos mezőgazdaságra visszaállni.

    Lehet, hogy őszi búzát nemigen lehet úgy termeszteni, hogy tavasszal egy hétre víz alá kerül, de azokat a haszonnövényeket, amiket elég a tavaszi ár után elvetni, prímán lehetne. Kukorica, napraforgó, tavaszi árpa, stb.

  14. 8 Világos, de amit írsz, az szerintem kevés megoldásnak. Az Alföld nagy területeit hagyni kellene, hogy minden évben elárassza a Duna-Tisza, és újra meg kelle tanulni ezzel együttélni.
    Ha ment 10 000 évig, mehet a jövőben is!

    Aminek feltétlen ott kell maradnia, ahova az árt be akarjuk engedni, azt tegyük tutajra, ami felemelkedik a vízzel. Amit lehet, költöztessünk el. Világos, hogy nagy munka, de ha a túlélés a tét, és az elsivatagosodás az alternatíva, akkor megéri.

  15. Re:10 andrew
    “De azt nem hisezm el hogy pl. egy duna,tisza ártér annyi felhőt generálna hogyaz egész alföldre jutna eső.Annyi víz nem párologna fel szerintem.”

    Ebben tévedsz(nem baj).
    Egy fa alapterülete pár 10m2, ezzel szemben a párolgó felülete több ezer m2 is lehet. Ha így nézed egy alföldi kiterjedt erdő egy tengernyi felületet, egy erdős Kárpát medence egy óceánnyi felület. Ez lenne a kis vízkörzés.

  16. Nem értek hozzá, de lehet az az alapgond, hogy az olvadó jég hűti az óceánokat ezáltal csökkentve a párolgást?

  17. 16 Nem az, mert az óceánok is melegszenek, ha lassabban is.

    Hanem hogy a sarkok melegedésével felborulóban van az a stabil szélrendszer, ami az elmúlt évezredeket meghatározta, aminek hatására nagyjából szeparált légkörzés folt a három nagy régió felett: a sarkok, a mérsékelt égöv, és a trópusok felett.

    Emiatt egyrészt stabilabbak voltak a hőmérsékletek is, másrészt rendszeresebb volt a csapadék, elosztva esett több.

    Most elkezdtek össze-vissza fújni a szelek, emiatt általában is kevesebb eső esik, sokszor több hónapos-féléves aszályokra érkeznek hirtelen olyan esők, amik korábban egy hónap alatt estek le. Így ami víz érkezik, az is csak részben tudja táplálni az életet, részben rombol, és elrohan.

  18. 12.
    Jó volt Bogár előadása.Nem tudom hogy honan veszi hogy az elit irányítja a klímát és globálisan aszályt csinált.Megmondom őszintén lehet hogy igaz de az is lehet hogy nem.
    Ezt eldönteni innnen internetes cikkek olvasgatásával nem lehet. Lehet hogy a harp alkalmas erre ,nem tudom.De nehezen képzelem el hogy van kb. 10 tudós a világon aki reggel begurul a harp állomásra és napi 8 órában dolgozik mint egy irodista paneleken gombokat nyomogatva Harp sugarakat irányítva 😀

    17.Ábel
    Ja inkább ez áll közelebb a valósághoz.

  19. 18. Andrew
    Nem mondom, hogy igaz, hogy tudják globálisan iránytani a klímát, legfeljebb lokálisan, ahogy a HARP effektust kutatók ezt meg is jegyzik! De ez nem zárja ki, hogy teljes mellszélességgel rajta vannak a téma kutatásán.
    Ahogy nem sajnálnak dollár 1000 milliárdokat áldozni az öregedés megállítására, úgy biztos vagyok, hogy egyesek próbálkoznak a klíma fegyverként történő használatával is. Ha tudnád, hogy a nagyhatalmak miket nem kutattak az elmúlt 70 évben, nem lennének kétségeid szándékaik kapcsán.

  20. 20 Zee
    Nem is értem, hogy gondolják a Paks II. működtetését, mikor már a meglévőt is le kell terhelni alacsony vízállás és magas környezeti hőmérséklet esetén.
    Erről valahogy nem beszélnek, mikor az új blokkok fontosságáról megy az állami reklám.
    Főleg, ha a későbbiekben tovább nő a hőmérséklet, és csökken a folyók vízhozama…

  21. 11. BAB
    “a lezúduló víz elmossa a nagyüzemi módon művelt táblákat.
    Az ő földjeik ahol fű, fa, bokor együtt él, elviseli a lezúduló esőt.”
    Az a probléma, hogy a szántás, forgatás után a talaj rövid időn belül összeáll, mint egy sármassza, olyan kemény lesz, mint a kő, nem tudja beszívni a vizet, és az lerohan róla. Nem muszáj fa és bokor legyen, a lényeg, hogy egész évben gyökerek legyenek a talajban, amelyek levezetik a vizet, ezt pedig úgy lehet elérni, ha szántás helyett talajlazítással műveljük a földet.

    “A lényeg, hogy erre az őrült kilengéssekkel érkező esőkre és aszályokra nincs felkészülve senki.”
    Magyarországon mindig is szélsőséges időjárás uralkodott, és régen a gazdák fel voltak készülve, ahogy Ábel is írta.
    Dr. Dobos Endre nagyszerűen elmagyarázza többek között a fentieket is a videóiban, itt az egyik, érdemes megnézni, a magyar mezőgazdaság jövője múlik azon, hogy a gazdák hogyan folytatják a föld művelését.
    https://youtu.be/qJN-fzuQNAg

  22. 20 Zee
    Majd fúrnak kutat és talajvízzel hűtik paks 2-őt.Ja bocs , nem lesz talajvíz 😀 .Szerintem akkor még nem gondoltak erre hogy a duna kiapadhat addigra.Most meg senkit nem érdekel, mindenki csinálja a saját dolgát , a mérnök a terveket, a markolós a talajleőkészítést .stb..Általában egy nagy projectnél főleg ha nincs felelősségrevonás akkor a kutyát nem érdekli mi lesz, mindenki úgy van vele hogy hó végén utalják a lóvét és kész.Szerinteme senki nem fog felszólalni hogy hé nem lesz víz a dunában.. Max ha nem tudják hűteni nem működtetik , a felépítésért meg lölő cége lenyúl pár milliárdot és kész.

  23. 20, 21: A 30 fok környezetvédelmi okokból lett meghatározva. Ha az lenne a kérdés, hogy nukleáris katasztrófa veszélye fenyegessen, vagy 35 fok fölé melegítsék a Dunát, akkor biztos, hogy az utóbbit választanák… A víz képes lenne hűteni az erőművet még jóval magasabb hőmérséklet mellett is, csak Paks alatt az élővilág sínylené meg, mert nem termálvízhez van szokva…
    Az év nagy részében egyébként nem áll fenn ilyen probléma, amikor meg felléphet, olyankor átmenetileg más forrásból kell biztosítani az áram igényeket. Pl általában ilyenkor a napelemek elég sok áramot tudnak biztosítani, és a napelem kapacitások is szépen épülnek ki… (amiknek szintén vannak olyan időszakaik, amikor nem tudnak a maximális teljesítményükkel üzemelni…)

  24. Csak megerősíthetem Avatart, (mert megelőzött), nem az erőmű van veszélyben forró nyári időszakokban, hanem a dunai élővilág.

  25. Elképesztő cikk:

    “Kína szép csendben a világtörténelem legsúlyosabb katasztrófáját éli át”

    Durva aszály, kiszáradó folyók, tavak, tönkrement termés, iszonyatos hőhullám.
    Mindez az egyre súlyosbodó ingatlanválság mellé.

    #https://rtl.hu/kulfold/2022/08/28/kina-rekord-szarazsag-hohullam-kiszaradt-folyok-katasztrofa-ipar-energiavalsag

  26. “Lázadás lesz a vége annak, hogy emberek fáznak és éheznek”

    #https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220903/lazadas-lesz-a-vege-annak-hogy-emberek-faznak-es-eheznek-564693

    Zavargásokra, káoszra, felfordulásra nem árt felkészülni (amennyire lehet). Talán csak hetek vagy hónapok kérdése.

  27. 24 Avatar
    Ebben igazad van, de ezzel a csontbiztos forrásnak minősített atomerőmű is ledegradálódik kis túlzással az általad is említett egyéb megújuló energiaforrások szintjére, tehát a természeti körülményektől függ felhasználhatósága. (persze sokkal kiszámíthatóbban, követhetőbben, mint a nap és a szél)
    Másrészt azt vetíti előre, hogy Paks II inkább leválthatja, mintsem kiegészítheti a régit, mert két erőmű működése esetén ez a 30 fok korlát igen gyakran fel fog lépni, még jóval nagyobb vízhozam, és alacsonyabb Duna hőmérséklet esetén is.

  28. Azért a napok előrehaladtával nem szűnik az aszály.Nem tudni lesz e nagyobb esőzés mert sok csapadék kellene.Így már majd lassan az őszi vetésnek is annyi lesz mert száraz a talaj.A collapse cetlit minen száraz nap után vághatjuk mert hamar el fog telni szeptember, október eső nélkül 😀 A napok repülnek az eső nem jön.
    Volt a tv-ben egy gazda.Tehenei voltak de nem az a mocskos EU támogatott kulák gazda hanem aki tényleg napi 16 órát dolgozott piszkos ruhában alázattal.
    El kellett adni a tehenei egy részér mert nem tudott temrényt venni és etetni.A széna még olcsó lett volna neki viszonylag de azt mondta hogy elhozatni 1 kamionnal nyugat Magyarországról 5-600 eft lenne a fuvar így felejtős, nem éri meg.Ő sem tudja mi lesz, tudja e etetni az állatokat majd mert amit tudott venni takarmányt az pillanatokig elég csak az állatoknak.Az ilyen gazdákat sajnálom.Kár értük,pedig tényleg dolgoznak éjjel nappal.A kulák EU- pénzeket lenyúlló millliomosakat nem sajnálom de sajnso nem is azok mennek csődbe hanem a tisztességesen dolgozók.
    Itt is látszik hogy a drága gázolaj is átszabja a bajokat mert nem éri meg elhozni 200 km-ről mert kurva drága a szállítás.Mellette még ott lesz a 8-900 ft-os gázolaj , ezzel művelni a földeket amire nem lesz műtrágya.Salalala kíváncsi leszek hogy szállunk el 😀
    Kíváncsi leszek arra hogy mikorra látjuk a hatását annak hogy az állatállományt levágják (pont emiatt még lehet olcsó a tescoban a turista szalámi mertmostanában váják le az összes állatot ) és nem pótlódik új állattal az állomány a terméyn miatt.Így a drága hústermékek még lehet csak év végén ,jövőre jelentkezenek amikorra felzabáltuk a még tavalyi takarmányon etetett de idén mostanában vágóhídra küldött állatokat. Magyarul lehet 1-3 hónapon belül elfogy a sok levágott állat utána meg pofára esünk 😀
    Ugyanis ha kiesik ez meg az az állattartó kisvállalkozó akkor nincs erre szervezet gondolom ami szabályozza hogy azért legyen az országban x sertés, y tehéh stb……Szép csendben lassan kihullik a gecibe egy csomó baromfi,sertés és marhatartó és azon vesszük észre megunkat hogy jövőre nicns hús . Ez az opció még nem biztos de lóg a levegőben mint egy giotin penge de immár nem az állat nyakát vágja el hanem az emberiségét 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.