Ilyenek vagyunk (ismétlés)

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

Ugorjunk vissza 1965-be, ha még nem születtél meg, vagy éppen totyis vagy az óvodában, rá se ránts, majd én kalauzollak. Magyarországon – néhány ember kivételével – senki se tudja, mit jelölnek IQ-val (a CV-ről nem is beszélve). A Mensa HungarIQa majd csak 29 év  múlva fog megalakulni. Az angliai Mensa még nincs 19 éves, akiktől hoztam magammal egy intelligencia tesztet. Ekkor, gondoltam egy merészet, én most kitalálom, hogyan legyek milliomos. Kénytelen voltam mert a „Legyen Ön is milliomos” még 40 évet váratott magára, és kinek van annyi ideje?

 

Első lépésben, az angol intelligencia tesztet lefordítottam magyarra. A második lépésben egy szövetkezetnél kinyomtattam 5000 példányban, de ez így csalás. Kinyomtatni bármit csak a „Kiadói Főigazgatóság” engedélyével lehetett. Viszont nekem volt némi kapcsolatom egy kisszövetkezettel, akik vállaltak fénymásolást. Végül is, néhány írógépelt oldal lemásolásáról, és tűzőgéppel történt összefűzéséről volt szó, jó sok pénzért.

Második lépésben a budapesti telefonkönyvből kiírt 500 névre megcímeztem egy-egy borítékot, amibe becsúsztattam egy IQ tesztet és egy levelecskét. Ez utóbbiban tájékoztattam a címzettet arról, hogy 70 forintért a mellékelt teszt kitöltésével, és visszaküldésével megtudhatja az intelligencia hányadosát, amit meg is magyaráztam, hogy micsoda.

Harmadik lépésben elkezdtem várni, mi lesz. Egyetlen megszólított se küldött 70 forintot a kitöltött teszt mellé. Gondolkoztam a projektum felszámolásán és a sok ezer forint tiszta vesztesség leírásán, amikor egy kora reggeli órában….

Utolsó lépés: valaki verni kezdte a lakás ajtaját. A franc egye meg, tegnap még jó volt a csengő. Megyek ki az előszobába, hallom ám, hogy a függőfolyosóról üvöltenek az ajtórácson át. „Rendőrség, nyissa ki.” Úgy látszik, ezek még nem láttak csengőgombot, vagy nem tudják mire jó. Kinyitom az ajtót, amin berohan néhány alak. Hova a fenébe siethetnek ezek – morfondíroztam – a nyugdíjukba nekik is belefér. Megyek utánuk, a szobámban érem utol őket , Elayne, épp a melltartójának csatjával bíbelődik, a két és féléves Thomas bömböl, mert nem ehhez az ébresztéshez van szokva. Neki ez 80 dB-lel több, mint a tűrésküszöbe. „Uraim, mi járatban? (semmi elvtárs, meg ilyesmi) – jön meg a hangom. Házkutatás – vágja oda az egyik közeg félvállról, és gyors tempóban kezdték lehajigálni a könyveinket a polcokról, ahogy a hollywoodi filmekből tanulták. Ha elárulnák mit keresnek, esetleg segíthetnék – vállalkoztam szerényen, de erre nem is válaszoltak, mert szemmel láthatóan földrengés utáni állapot imitálása lehetett a parancs. Már az ágynemű hasogatásánál tartottak, amikor Elayne félve – de persze angolul – kérdezte tőlem, hogy mit keresnek. Mondtam neki, hogy szerintem az IQ teszteket, de akkor rám üvöltöttek, hogy ne beszéljünk, pláne ne idegen nyelven. OK, akkor mi most megkukulunk. Az egyik épp a függöny karnisban kotorászott, amikor a másik megbotlott és átesett egy hajóládányi kötegen, amiről megkérdezte, hogy „ezek itt mik?” Mondtam nekik, hogy IQ tesztek. Erre varázsütésre végett vetettek a házkutatásnak és közölték, hogy én most velük megyek, és hozzam a teszteket. Na persze, kb. 80 kiló! A végén hárman lecipeltük a kocsijukba (egy rozoga Skoda), miközben Elayne elfojtva sírását érdeklődött, hogy mikor lát legközelebb? Megnyugtattam, hogy halálbüntetésre nem számítok.

A kerületi kapitányságon rabosítottak. Látod, te se tudhatsz mindent. A rabosítás azt jelenti, hogy lefényképeztek elölről, oldalról, miközben a kezemben kellett tartani egy hatjegyű számot. Aztán mind a tíz ujjamról vettek lenyomatot. Rabosítás után várattak délig, hadd kopogjanak szemeim az éhségtől. Ekkor viszont elkezdődött a kihallgatás. Nem fogod elhinni a főhadnagy nem csak normális volt, de még értelmes is. Elbeszélgettünk a tesztekről, meg hogy mi volt a célom vele, mert ezt sehogyan se lehet kitalálni. Érdeklődéssel hallgatta, hogy mennyi az anyagi vesztességem és jót derült, amikor beszámoltam a házkutatásról. Nem tiltakozott, amikor a kollégáit balfasznak jellemeztem, hanem röhögő görcsöt kapott. Délután 3 óra környékén megkérdezte nem vagyok-e éhes. A válaszom után hagyta, hogy rászabaduljak a földszinti büfére. Aztán megegyeztünk abban, hogy a legkisebb büntetést szabja rám ki, vagyis rendőri figyelmeztetésbe részesít és a 4500 tesztpéldányt levittük az alagsori kazánházba és behajigáltuk a lángok közé. Ez után haza is mehettem volna és akkor most neked nem lenne mit olvasnod tovább. Azonban,valahogy sikerült magam belopni a főhadnagy szívébe és miután közölte velem, hogy szabadon távozhatok, meginvitált az irodájába azon az alapon, hogy mutat valamit.

Második alkalommal már nem a faszékre, hanem a sarokban található fotelban foglaltam helyet és csak azért nem gyújtottam rá, mert nem dohányzom. Ekkor a barátságos főhadnagy, aki már Tibornak szólított, elővett egy kövérkés dossziét az alsó fiókból, ráhelyezte az asztalra és jobb tenyerével rácsapott – eddig 65 feljelentés érkezett a szétküldött IQ tesztekkel kapcsolatban, tényleg hányat is küldött szét? Már jegyzőkönyvbe vettük, ötszázat. Ja, persze. Szóval hatvanöten jelentették fel és természetesen felháborodott feljelentésükhöz mellékelték a tesztet. Hivatalból, na meg kíváncsiságból én is elolvastam, nagyon érdekes, főleg az a céllövős, hogy ha jobbra hord a puska, akkor a célgömböt merre kell eltolni jobbra vagy balra?

Iparkodtam – vallottam be. Tehát 500-at küldött szét? Akkor 13 % jelentette fel – állapította meg. Egész jó fejszámoló – gondoltam – igen, pontosan 13 %. Gondolta volna. Őszintén, nem. Mit lehet ezen feljelenteni? – Mi már megszoktuk, de most jön a meglepetés. – Na, erre tényleg kíváncsi voltam, mivel lehet ezt még überelni? Véleményeztetés végett – folytatta a főhadnagy – elküldtem a teszteket három igazságügyi szakértő pszichológusnak. – Ne mondja! – szaladt ki a számon – és mit válaszoltak? – Hát ez az, engem is meglepett. Természetesen jelentéktelen, szakmaiatlan, összekapart, értelmezhetetlen fércmunkának jellemezték, de olyan heves és egyértelmű ellenszenvvel, amit már nem lehetett nem észrevenni. Tibor, magának biztos van némi emberismerete, mire tippel, mivel váltotta ki ezt a hatalmas ellenszenvet. – Főhadnagy úr, ezt ön is tudja, miért kérdi. – Igaza van, de ezek az emberek mind magas pozícióban vannak, ön pedig, ha nem haragszik, hozzájuk képest teljesen ismeretlen senki. Mitől félnek? – A konkurenciától, de búcsúzásul elárulok valamit. A tesztet, amit úgy lehordtak, nem én találtam ki. Az angol Mensa hivatalos tesztje. A magyar pszichológus professzorok tehát nem engem kritizáltak, hanem az angol Mensát. Viszlát főhadnagy úr. – Minden jót, csak vigyázzon magára. Ez Magyarország!

Ez a kis történet nem most jelent meg először.   A ismétlés oka, hogy Balázs nem érti mit értek emberi természet alatt. Hát ezt. 500 címzettet az emberi természet arra sarkalt, hogy egy emberként ne akarják,  hogy  én  meggazdagodjak. Egy se volt kíváncsi arra, mit kaphat 70 forintért.

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

40 gondolat erről: „Ilyenek vagyunk (ismétlés)

  1. Azt értem, hogy 500 személy közül 70 irigy vagy rosszindulatú esetleg mindkettő.
    ” ha már úgyse tudunk használni,akkor legalább ártsunk ”
    A 430 személy vagy kevésbé irigy és rosszindulatú, esetleg lusta írni egy feljelentést.
    Esetleg egyáltalán nem irigy – persze van aki azt gondolja, ilyen nem létezik – és nem rosszindulatú és nem is lusta.
    Tehát tényleg nem tudom, mit tudtunk meg az Emberi Természetről.
    Azt se nagyon értem mit lehet azzal kezdeni, ha valakinek egy szakértő megállapítja, hogy mondjuk 130 az IQ – ja.
    ( Te tényleg okos vagy fiam , leülhetsz. )
    Köszönet az igazán szellemes posztért.

  2. 1. Zuloaga
    Valóban.

    ——————–

    Tibor bá’

    Nagyon jó ez az írásod, szeretem.
    Igen, ez az emberi természet egy megnyilvánulása. Az akkori szocialista Mo. budapesti lakosságának 13%-ának egyik!!!! jellemvonását jól reprezentálja.

    Féltek az ismeretlentől, féltek a párttól, féltek, hogy beugratják őket, féltek, féltek, féltek.

    Ugyanezen akciódra mi lett volna a váladzreakció az akkori -mondjuk-Angliában ?
    Más behatások más viselkedési mintázatot eredményeznek.

    Más az angliai emberi természet és más a magyar emberi természet?
    Más az emberi természet egy háborúban és más békeidőben?
    Van olyan, hogy konstans emberi természet?
    Ha nincs, akkor alakítható?
    Ha alakítható, akkor hogyan?

    Hogy lehet az, hogy itt a nyugati világban papolnak az erkölcsről és egy verbális és fizikai erőszak-társadalomban élünk? Míg elmaradott kis szigeten meztelenül szaladgáló emberek még csak nem is ismerik a nemi erőszak fogalmát?

    Ha jól emlékszem olvastad a ‘Társas lény’ címú könyvet, melyben van egy kísérlet leírása. Egy elképzelt jövőbeni helyzetre , melyet később meg is csináltak csak egy vietnámot megjárt katona tudott jó választ adni, miszerint: ” Nem tudom, h9gy az abban a helyzetben, mit fogok csinalni.”
    A többi okos mind ‘tudta’, de amikor valóban ott voltak úgy omlott le róluk az erkölcsi maszlag, mintha sose lett volna.
    Ez a torz énképük és a valóság találkozása volt. Vagyis, hogy alig tudnak magukról valamit.

    Ez nekünk az embereknek a legnagyobb bajunk. Alig tudjuk, hogy működünk.
    De úgy csapkodunk mindenfelé, mintha tudnánk.
    Ebből lesz ez, ami most ránk vár.

    Most mondok egy nagyon hihetetlent, az önmegismerés evolúciós folyamat.?

  3. A tartalom is nagyon jó, de a gördülékeny stílus az igazi.

  4. 2. Balázs
    Nem mindegy mekkora a közösség létszáma a népsűrűsége a változások gyorsasága és a technológiai fejlettség szintje.
    Ami működik egy kicsi zárt közösségben, az egy nagy nyitottban márnem biztos.

    Egy kis közösség, akiknek lakóhelyei kört formálva helyezkednek el, a körbe foglalt terület közepén tartják az esküvőket és ugyan itt a temetéseket is. Így az élet és halál körforgása természetes és központi része mindennapi életüknek. Ettől a szokástól olyanok amilyenek.
    Megvalósítható ez napainkban? Valószínűtlen.

    Ha jól értelek, te a tudat változásától várod a természetünk változását és ezen keresztül világunk élhetővé tételét.
    Véleményem, hogy a példáinkból jól látszik, a környezetünk (társadalmi, technikai) határozza meg tudatunk. Mit gondolunk magunkról, a világról.
    Vagyis, nem a tudatunk változása következtében fog pazarló társadalmunk átalakulni egy fenntarthatóba, hanem a környezetünk változása hozza magával a tudat változását.

  5. 2 – Balázs

    „Most mondok egy nagyon hihetetlent, az önmegismerés evolúciós folyamat.“

    Ebben a tekintetben még marad egy fontos kérdés: az igazi önmegismerés képessége mindenkiben egyformán megvan?

    Ha a válaszod igen, tehát azt állítod, hogy csak a körülmények („teher alatt nő a pálma“, fontos események, (nem) találkozások az ember életében, általános szociál-társadalmi állapotok, eugenikus kisugárzás stb.) lehetnek az akadályok e tekintetben, akkor igaz a fenti kijelentésed.

    Ha viszont bármi okból kétség merül fel e kérdés kapcsán és a válasz „nem“ vagy „nem biztos“, nos, kedves Balázs, akkor viszont ez az új helyzet ezernyi további kérdést vet fel. Mert akkor elsősorban fel kell tenni a kérdést, hogy „miért nem?“.

    Akkor talán nem az emberi önmegismerés maga egy evolúciós folyamat, hanem az ember „lényegének“ az evolúciója az igazi kérdés? S ez a „lényeg“ más-más evolúciós szinten mozog az egyes embereknél, sőt, más élőlényeknél, ad absurdum élettelen dolgoknál?

    Ezek a „nevetséges kérdések“ a végeredményben az emberi lét „miértjéhez“ és „Istenhez“ vagy „istenekhez“ vezethet el.

    A nyitott szemmel körbenézel a világban, akkor mindennek a ciklikussága és a dualitása szembetűnő. Ezt nem kell aprópénzre váltani, mindenhol ott vannak e fogalmak fizikai és szellemi megnyilvánulásai, az ember szimbólumvilágába is jócskán beépültek.

    Lehet, hogy az emberek nagyon régen tudták a válaszokat ezen fenti kérdésekre. De a világ forog, a tudás elvész, majd újra előkerül. A világosság után a sötétség jön, s majd újra a világosság.

    Személyes szempontból meg egy a lényeg: a világot egyedül nem mentheted meg, de a saját „lényegedet“ igen, mert az ember megkapta a szabad akarat fényűző, de egyben nagy teherrel járó képességét. Sokan megrogynak e teher alatt. Talán csak azért, mert a „lényegük“ egy bizonyos evolúciós szinten van, s még nem képesek tovább lépni.

    Néha nem az eredmény a legfontosabb, hanem maga az út, amin az ember megy előre.
    Ha meg sem próbálod megakadályozni a bajt, az nagyon rossz. Ha teljes szíveddel, akaratoddal megpróbálod, de elbuktál úgy is, akkor az nem baj. Akkor senki sem vethet a szemedre semmit, a feladatodat jól oldottad meg. Mindenki számít, s mindenki minden apró cselekedete is.

  6. 5: Zsolt:
    „Akkor senki sem vethet a szemedre semmit, a feladatodat jól oldottad meg. Mindenki számít, s mindenki minden apró cselekedete is.”
    – Önmegnyugtatásra, önigazolásra kiváló. De valójában nem old meg semmit!
    Jól érzékelhető, hogy Tiborbá pedagógiai próbálkozásai ellenére csak annyi történt, hogy a szokásos módon, a szokásos „tanulók” megerősítik, hogy továbbra sem értik. De Balázs még újfent azt is ideszőtte, hogy az evolúciót sem (továbbra sem)! 🙂

    Evolúciós szempontból sztem. annyit lehet megállapítani, hogy a tudat, az intelligencia, s a hit is, evolúciós termékek, ám jelenleg totálisan evolúciós zsákutcának, mondhatnánk az emberi faj evolúciója szempontjából jelentéktelen vadhajtásnak tűnnek. Egy véletlen érdekesség, aminek a világban jelenleg semmi haszna nincs, mert értékes eredménye egy hirtelen megfutás, ami a civilizáció elpusztulását, s a faj visszaszorulását eredményezi. Talán a következő kör jobb lesz! 🙂
    Ki tudja, mivé alakulhatnak a szerveink, csak legyen, aki győzi kivárni, hogy felfoghassa…

    Barátaim, én szeretném, ha eljönne a csodák világa, de tapasztalatom és tudásom alapján erre nem fog sor kerülni! Tudom, nekem nem, majd neked igen, mert blablabla…, hát sok sikert hozzá!

  7. 6 – H.Cs.
    Csak az isten tudja hányszor írtam le, hogy az evolúció nem valami, amit az isten azért talált ki, hogy felügyelje a teremtést. Az evolúció pusztán egy logikus jelenségnek a neve, aminek lényege, hogy az élőlény mutálása biztosított. A többi megy magától.

  8. 5. Zsolt
    ” Néha nem az eredmény a legfontosabb, hanem maga az út, amin az ember megy előre.

    Ha meg sem próbálod megakadályozni a bajt, az nagyon rossz. Ha teljes szíveddel, akaratoddal megpróbálod, de elbuktál úgy is, akkor az nem baj. Akkor senki sem vethet a szemedre semmit, a feladatodat jól oldottad meg. Mindenki számít, s mindenki minden apró cselekedete is.”

    Tisztelt Zsolt
    Ez alatt az egypár sor alatt mindent elmondtál, nincs mit hozzá toldanom.
    Jómagam is e szerint az álláspont szerint, igyekszem tartani magam.
    A nem létező kalapot emelve, felállva tapsollak.

  9. Azokban az időkben sem voltak sem rosszabbak, sem jobbak az emberek, mint most. Csak egyszerűen alkalmazkodtak a körülményekhez. Ahogyan most is teszik.
    Én nyolcvanas évekből tudok példát hozni. Vezetői szinten igazi hűbéri rendszer volt. Megvolt a főnök és annak sleppje, csak azt kellett tudni, hogy ki kinek az embere, így mit lehet mondani előtte. Persze a főfőnökök egymást is nyírták, ment a helyezkedés. Az hogy szakmailag milyen, mennyire alkalmas vezető, huszadrangú szempont volt. Ha a főnök kegyvesztett lett, parkolópályára tették, akkor sleppjét is háttérbe szorították. Nem tették az utcára, csak olyan pozícióba helyezték, ahonnan nem tudott a protekciónál hasznos lenni, így viszonzásra sem számíthatott. Ha valamilyen javítás miatt kiküldtek ilyen környezetbe, akkor messziről lehetett látni a tartózkodást és a félelmet, vajon ki lehet mögötte, miért küldték ide.
    Akinek volt veszteni valója, az kénytelen volt alkalmazkondi. Ejtőernyőzték hozzánk az egyik főmufti lump fiacskáját (alfőnöknek), onnantól rendszeressé váltak a hajnalig tartó tivornyák, kártyázások, hangoskodások. Nem volt kötelező rajta a részvétel, de a főnökök egyke sem akart kimaradni, mert akkor veszélyben lett volna az előmenetele. Sajnáltam őket, mert egyáltalán nem voltak olyanok, akik szívesen itták volna magukat hajnalra tajtrészegre, de nem akartak a vesztesek közé kerülni.
    A félelemről annyit, hogy egyszer kiküldtek a Kádár titkárságra faxot beüzemelni, a használatát bemutatni (még a kulcsos telefonok idejében). Nem a titkárnőt kellett betanítani, hanem titkárság vezetőt (ma is aktív politikus, az egyik jelentéktelen párt elnöke). Amikor végeztünk, örömében megjegyezte, hogy jaj de jó, hogy az „öreg” beleegyezett, lehessen itt ilyen készülék, akkor majd már máshova is rakhatnak. Ahogy ezt kimondta, máris megmerevedett, mint aki karót nyelt és hirtelen dolga lett. Nyilván nem tudhatta, hogy nekem ugyan mondhatja, nem fogom jelenteni. Nem volt rossz ember, látszott rajta, de a körülmények ilyenek voltak.
    Ma mások a körülmények, másra kell figyelni. De bármikor alakulhatnak úgy, ahogy régebben voltak, akkor ahhoz fog alkalmazkodni az emberek többsége.
    Már csak az a kérdés, hogy ezeket a körülményeket kik alakítják ki? Elvileg az emberek, de akkor mi, vagy ki kényszeríti rá őket a számukra nem kényelmes viszonyok elviselésére? Tudom, demokrácia, meg diktatúra, de aligha ilyen egyszerű.

  10. 9: Kakukk:
    „Ma mások a körülmények, másra kell figyelni.”
    – Ma szinte ugyanezek a körülmények vannak!
    „Vezetői szinten igazi hűbéri rendszer volt. Megvolt a főnök és annak sleppje, csak azt kellett tudni, hogy ki kinek az embere, így mit lehet mondani előtte. ”
    – Pontosan.
    „Már csak az a kérdés, hogy ezeket a körülményeket kik alakítják ki? Elvileg az emberek…”
    – Az emberek önzősége és ostobasága (csak a magam pillanatnyi boldogulását nézem!). És igen, az, hogy gondolkodás nélkül követik az ösztönös alkalmazkodási kényszert. Ettől emberek, ettől kiszámíthatók és ettől lesznek bármire felhasználhatóak.

  11. 3. Károly

    Szerintem fordítva ülünk a lovon így szembenállunk, pontosabban ülünk egymással, akárcsak Csongorral.
    Szerintetek a tudat az evolúció terméke, szerintem meg az evolúció a tudat terméke, mint egy automata mechanizmus, nem teljesen automata.
    Valóban egy folyamat, de csak tól-ig. Teljes és tökéletes rendszernek tűnik és az is, de célja nem pusztán a fizikai élet, hanem az információ maga.
    Mindig a működőképesebb verzió megy tovább.

    5.Zsolt

    Igen, egyetértünk, majdnem mindenben.
    Rengeteg kérdés felmerül és a végén megtaláljuk a lényegét a dolgoknak.
    Ez az egész játék, evolúcióstul nem más mint a létező önmegismerési folyamata.

    A ciklikussága már az első megnyilvánulásánál jelen van, ez ismétlődik minden szinten. A teljes abszolútum eszközöket csinál magából.
    De minden nagyobb ciklus információsan kissé más.
    A világegyetem tágulása is egy jelenség, mint egy vortex magába kanyarodik a végén.

    A világkorszakok pont ezt mutatják, a ciklikusságot.

    Mindenki csak magát válthatja meg, ebben is egyetérthetünk. De legvégső értelemben míg van egyetlen egy, amelyik még nem váltotta meg magát, addig van dolga minden individuumnak. Hogy ezt most melyik szintről teszi, az megint más kérdés.
    Kiváló iskolapéldáit láthatjuk a különböző „lényegek”(ahogy te fogalmaztal)evolúciós szintjeinek.
    Ez legmélyebb szinten-véleményem szerint- egy azon lényeg más megnyilvánulása és annak az adott szintje.
    Hogy magukat vadhajtásnak gondolják e vagy helikopternek az mindegy.

  12. 24O Tibor bá
    ” A gazdasági összeomlás már elkezdődött. Ami várható, az a felgyorsulása. ”

    A világ kormányai egy kihalási szintű eseményre készülnek; Csendes túlélési felszerelés vásárlása

    A kereskedelmi beszállítók szerint a nagyszabású állami beszerzések jelenleg a következőket foglalják magukban:

    Tárolható élelmiszerek, MRE-k és sürgősségi élelmiszer-ellátások.
    Lőszerek és lőfegyverek.
    Éjjellátó készülékek.
    Nagy hatékonyságú HVAC rendszerelemek.
    Kálium-jodid tabletták (a pajzsmirigy védelmére a sugárkárosodástól).
    Kerti magvak és műtrágya.
    Dízel üzemanyag, dízelmotorolaj és egyéb szállítással kapcsolatos alkatrészek.

    /https://newspunch.com/world-governments-are-preparing-for-an-extinction-level-event-quietly-buying-up-survival-gear//

  13. 11: Balázs:
    Attól, hogy szerinted … bármi még nem lesz igaz és egyáltalán nem lesz a valóság része!
    Mondanám egyébként azt is, hogy sajnos…
    S ez akkor is így lesz, ha páran nagyokat tapsolnak az elképzeléshez.

    Az evolúció vs. tudat kérdést sztem. ne erőltesd. Figyelembe kell venni és tudomásul kell venni a „hardver” lehetőségeit is.

    A vázolt körforgás oka az erőforrás-válság. Misztikumok nélkül! Szaporodás – túlszaporodás – összeomlás – újrakezdés (opcionálisan).

  14. 12 – L.S.
    A kormányok baszhatják. Felkészüléssel túl lehet élni néhány hónapot, esetleg évet. Egy 90 éves faszinak ez OK. De egy 40-50 évesnek? Itt nem a puszta túlélésről van szó, hanem a megszokott élet eltűnéséről. Már pedig az eltűnik, örökre.

    11 – balázs:
    „Szerintetek a tudat az evolúció terméke, szerintem meg az evolúció a tudat terméke, mint egy automata mechanizmus, nem teljesen automata.”
    Ki vagy te, hogy „szerinted”? Téged hol jegyeznek? Miért hiszed, hogy akármekkora hülyeséget beírhatsz ide? Az evolúció a tudat terméke? Miért nem próbálod megérteni, amit erről írtam. Baszki! Nem arról van szó, ki tudja a másikat legyőzni verbálisan. Aztán ontjuk magunkból a hülyeséget. Jó sokat, hogy a másik belefáradjon az olvasásba. Arról van szó, hogy megérted-e, amit mások leírnak. Te nem érted meg, mert nem akarod megérteni. Fújod a magadét. 1) Minden élőlény (normál körülmények között)létrehoz utódokat. 2) Minden élőlény (például) gamma sugár hatására mutálódik. Ebből következik, hogy minden élőlény „fejlődik”. A fejlődés iránya a környezeti hatásoktól függ. Ezt a folyamatot nevezzük evolúciónak. Ez nem a tudatunk terméke, ez a tudatunk által megfigyelt természeti tény. Azért nehéz megérteni, mert megszoktuk, megtanultuk, hogy semmi sincs magától, mindent valakinek meg kell „csinálni”. Zseninek kell lenni (Darwin) észrevenni azt, hogy a szerves anyag fejlődése magától megy, ha a kezdeti feltételek adottak (lásd fenn 1) és 2) alatt). Istenre nincs szükség!!!

    A holnapi poszt (többek között) neked szól.

  15. 10. Horváth Csongor
    Akkoriban azt hittem, hogy az a hülyeség arra a rendszerre jellemző, de majd jön a fejlettebb és …
    Igen, jött. Jöttek a vége hossza nincs meetingek, ahol hosszasan kellett hallgatni a főnök agymenését, majd ehhez utána „okosan” hozzászólni. Az egészet le lehetett volna tudni 10 perc alatt.
    Majd láttam az idetelepült multik eszetlen bürokráciáját, pazarló túlszabályottságát, nehézkességét. Mindent a hülyékre szabtak, azok is kellenek hozzá. Ez a helyzet a kollégáim elmesélése alapján azóta csak romlott.
    Csöbörből vödörbe. Megváltás volt a nyugdíjba menetel. Ez az a nagy fejlődés, amit kikényszererít a mindent megoldó és szabályzó „verseny”?

  16. 5./ Zsolt.
    „”az ember megkapta a szabad akarat fényűző, de egyben
    nagy teherrel járó képességét.””
    JÓL FÖLADTAD A LECKÉT = mert azon aztán tűnődhetünk.
    valóban szabad e az a ( fényűző ) „”szabad akarat”” ???
    szerintem NEM. — Persze az is lehet hogy a mentségemre
    hozok fel számtalan valós, vagy valótlan érvet, hogy mást
    ne keverjek bele ebbe az ügybe
    8./ L.S
    ” Néha nem az eredmény a legfontosabb, hanem maga
    az út, amin az ember megy előre””
    Ezért tekerem én ki a mondást úgy, hogy = Mindelhol jó,
    DE LEGJOBB ÚTKÖZBEN
    Amikor még minden kérdés, várakozás nyitott.

  17. 16 – Barna Mihály

    Itt a blogon elég sok szó volt már arról, hogy az ember egy manipulált rendszerben él (nem csak a médiákra célzok, messze nem), s az ember szabad akaratát folyamatosan befolyásolják. Ez nem is kérdés!
    De attól még a a szabad akarat önmagában létezik.

    Ha elindulsz egy úton, egy kereszteződésnél te magad döntöd el, hogy jobbra vagy balra mész majd tovább. Nem igaz!

  18. Néhány napja egy TED-es interjú során Yuval Noah Harari történész, a Világgazdasági Fórum (WEF) tanácsadója elszólta magát.
    „Most, a 21. század elejére, eljutottunk oda, hogy már nincs szükségünk a lakosság túlnyomó többségére, mert mivel a jövő egyre kifinomultabb technológia fejlesztéséről szól, mint például a mesterséges intelligencia és a biomérnöki tudomány. A legtöbb ember ehhez nem járul hozzá semmivel, kivéve talán az adatait, és bármit is csinálnak még az emberek, ami hasznos, ezek a technológiák egyre inkább feleslegessé válnak, és lehetővé teszik az emberek leváltását.”
    https://www.youtube.com/watch?v=w7DohVZS5Yo
    100 éve a világ vezetői, akik a jövő építésén dolgoztak, még nem nélkülözhették az emberi intelligenciát. A mai világelit rájött arra, hogy a mai ember érzelmileg is befolyásolt tudata nem képes lépést tartani a 21. sz. kihivásaival.
    Ahogy L.S. írta, a világ kormányai ezt pontosan tudják, és egy kihalási szintű eseményre készülnek.

  19. 18 – László

    Yuval Noah Harari egy pszichopata és hasonló társaival együtt azon rendszer korlátaihoz érkeztek, amelyet maguk szabadítottak rá az emberiségre. A múltban tevékenykedő hasonszőrű szörnyetegekkel együtt.

    Máshol már írtam: elveszítették az irányítás lehetőségét nagy tömegek felett (s ha nem csinálnak semmit, ez egyre inkább így lesz!), s ez elfogathatatlan a számukra. A technikai fejlődés állítólagos hatásfoka is csak egy újabb olcsó duma a sosem látott, tervezett népirtás elfedésére. Sok ilyen más dolog van napjainkban, aki nem vak, az látja ezeket.

    Ha van/lesz kihalási szintű esemény, akkor az nem egy spontán folyamat lesz, hanem abszolút tervezett, irányított. Egy kolosszális méretű emberiség ellen elkövetett bűntett.

  20. 17./ Zsolt.
    Bármilyem körülmény törvény, rendelet, de akár egy
    útelzárás is befolyásol, kényszerít, tervezett döntéseim
    végrehajtásában, legfejebb abban dönthetek ( IGAZ,
    EZ MÁR SZABAD DÖNTÉS, ) belemegyek e a „”játékba””.

    19./ Zsolt MAXIMÁLISAN EGYETÉRTEK VÉLEMÉNYEDDEL.

  21. 18, 19:
    Olyan jó lenne visszanézni, visszaolvasni, annak idején pl. a maják, vagy a Húsvét-szigetek civilizációjának tagjai mivel magyarázhatták elkerülhetetlen sorsuk alakulását/tragédiáját?!

    Persze, ha jól emlékszem, a bibliai özönvíznek sem természeti okai voltak, hanem az emberi bűn és az isteni harag összefüggése… 🙂
    Eszméletlen! Itt tartunk ma is, s nem csak a politikában!

    Civilizációnk végének egyszerű ökológiai és szociológiai összefüggéseken alapuló, jól érthető és megérthető, jó előre látható, okosan akár kikerülhető okai voltak/vannak.

    20: Barna Mihály:
    Még azt sem döntheted el szabadon, mikor ürítesz! Ha megpróbálod, egy idő után a „nagy erőlködésbe” szó szerint összeszarod magadat! 🙂
    De kétségtelenül jól hangzik, hogy azt csinálhatsz, amit akarsz. Apropó, talán álmodban (irányított álom esetén)! Ott tényleg megállja a helyét minden agymenésetek, bár nagyon sokan még erre sem képesek, mi több, mások álmaiból táplálkoznak (ami szintén bezárja a szabad akarat útját)…

  22. 14 – Tibor bá´

    Tegyük fel, hogy adott a galaxisunkban néhány azonos korú naprendszer, ahol azonos időben kialakul egy-egy olyan bolygó, amely – a mai emberi tudás szerint – alkalmas az életre.
    S tegyük fel, hogy az élet valóban megjelenik ezeken a bolygókon – azt a kérdést most hagyjuk, hogy mi az oka az élet megjelenésének, hogy ne legyen felesleges vita!

    Nos, még abban az esetben is, ha mondjuk ennek az életnek az alapja abszolút közös lenne, az egyes bolygókon az élőlények a fejlődésük során nem válhatnak teljesen azonossá, mert hat rájuk a környezet, legfőképpen a központi csillaguk energiatermelésének a mennyisége, a sugárzásának a minősége, maga az anyabolygó bioszférájának a felépítése és működése, az adott naprendszer más égitesteinek a hatása a bolygóra, ahol az élet fejlődik. Szerintem ezzel nincs még befejezve az adott bolygóra gyakorolt fizikai hatások összegzése, de ha csak a felsoroltakból indulunk ki, akkor is világos, hogy az élőlények fizikai megjelenése (legyenek azok értelemmel nem rendelkezőek vagy értelmesek), nem fognak megegyezni, legjobb esetben is csak hasonlítani fognak egymásra (ennek a mértéke kérdéses).

    Tehát az élet a megjelenésének a formájával alkalmazkodik az adott bolygót ért fizikai behatásokkal, méghozzá úgy, hogy az élőlények az adott fejlődési időszakban a környezethez képest a legoptimálisabb testfelépítéssel rendelkezzenek és olyan tulajdonságokkal, amelyek a legnagyobb eséllyel biztosítják az adott faj túlélését.

    Ezt nem értenék meg itt egyesek? Világos, hogy ez így működik, ebben nincs semmi was ist das!

    Másrészt, ez a teljes magyarázata az életnek és a fejlődésének a mikéntjére? Hogy az élet kialakulása automatikusan jelenti egy bizonyos idő elteltével az öntudattal rendelkező élőlények megjelenését?
    A kritikus pontok az eleje – az olyan élet megjelenésének a mikéntje, amelyben ott van a fejlődési potenciál az értelmes élet irányába, s legfőképpen a vége, amely az öntudattal rendelkező értelmes élőlény megjelenésnek a kérdése körül forog. Mondom a kritikus pontok, de a két pont közti eseményláncolatban is lehetnek fehér foltok. (Arról inkább ne is beszéljünk, hogy a véletlenek milyen sorozata kell egy olyan fizikai valóság megjelenéséhez, amelyben maga az élet megjelenése, mint olyan, egyáltalán szóba jöhet).

    Csak az a baj, hogy Charles Darwin evolúcióelmélete messze nem ad választ mindenre.

    Nem kell itt arról fantáziálni, hogy egyeseknek a misztikus magyarázatok segítségével könnyebb megemészteni a rideg valóságot, így könnyebb elfogadni a nehézségeket stb. stb.! Azt nem lehet nem észrevenni, hogy a mai, úgynevezett tudomány majd megszakad, úgy erőlködik, de még így sem bírja a szőnyeg alá söpörni azt a sok tényt és információt, amelyek nem illenek a keretrendszerébe vagy éppen ellentmondanak neki. Ennek a szemfényvesztésnek a lufija is kipukkadóban van, ezért is közeledünk egy nagyon kritikus időszakhoz, mert már nem segít a toldozgatás és foltozgatás a felgyülemlett nagy hazugságkupacon.

  23. 22: Zsolt:
    Az evolúció nem az életre van szabva! Bármilyen rendszerre értelmezheted.
    Egy számítógépes szimulációt is lefuttathatsz ezzel kapcsolatban, ugyanúgy komplex struktúrákat és működő rendszereket fogsz kapni a beállított időfüggvény (mutációs lehetőségek gyakorisága) függvényében. Az élet kialakulása is az evolúció elve mentén ment végbe. Az anyagnak is van egyfajta evolúciója, lásd pl. csillagfejlődés. A vita az élet kialakulása kapcsán amiatt alakul ki, mert a nagy többség nem érti meg, hogy az eleve évmilliókra datálható evolúciós lépések az élettelen – élő vonatkozásában akár milliárd éves platformon vizsgálandó. S itt megáll a tudomány, vagy inkább az egyéni értelmezőképesség, ahogyan a végtelen fogalmánál is! Ez nem probléma, a középkorban is voltak okos és fontos emberek, akiket nagyon szerettek, s azzal érveltek, hogy a Föld nem lehet gömb alakú, mert akkor a túloldalon leesnének róla. Sokan megtapsolták őket, miközben röhögve elindultak a hajóikkal Amerikába, felfedezni az Újvilágot…
    Mire gondolkodásuk hibás volta, hadd ne minősítsem más módon, lelepleződött volna, már rég a Föld alatt voltak. 🙂

  24. Ha volt már itt, akkor elnézést kérek.
    Nem hiszem (remélem), hogy megvalósítható lenne, de technikai akadálya nincs (sőt, ennél sokkal komolyabbakat is lehet már).

  25. 22.

    Kedves Zsolt

    Igen a tudomány visszaszorulóban van.
    Az ostoba vágyvezérelt hit lép a helyére.
    Olyan például, hogy az iskolai lőfegyveres mészárlásokat direkt megrendezték, hogy végre betiltsák a lőfegyvereket.
    Egy kis segítség az evolúció megértéséhez.
    Ha egy futót távcsővel figyelsz a hegyről, nem kell mindig látnod, ha eltűnik a szemed elől egy tereptárgy mögött, akkor is tudod hogy ott van és hogy hol ,mikor fog újra felbukkani.
    Nem kell minden apró részletet érteni,elég ha a lényeget megérted.
    Te még nem értetted meg !

  26. Tibor bá’, Csongor

    Ez egy vélemény, de nem én találtam ki őket. Hogy miért tudok vele azonosulni? Pusztán azért, mert sokkal, de sokkal logikusabb és koherensebb szemlélet egy Istenalapú mint egy hagyományos. Ezért.

    Tehát engem nem kell, hogy bárhol is jegyezzenek, ugyanis ezek nem az én elképzeléseim. Ezek nagyon régi elképzelések, tudások. Csak visszaböfögök pár gondolatot.

    Dehát nem ezt tesszük mind?
    Gyakorlatilag két, részben ellentétes szempont vitázik.

    Egyébként Darwin maga is mondta, hogy Isten valószínűleg ezt a sorrendet használta.
    Darwin sem volt materialista.

    A hardver is információ, tehát végső soron az anyag is az.
    Ez egy más fizika, de majd lassan összeérnek a szálak a mai tudomány és ezen elképzelések között, ami -tetszik, nem tetszik- szintúgy tudomány.
    Ezt sem én mondom! Én ehhez nagyon kevés vagyok!

    2 dolgot próbáltok meg egymásból következtetni.
    Egy anyagiból egy transzcendenst. Mi van ha az anyag, az atom is transzcendens eredetű? A kvantumfizika már bőven kapisgálja. Nézzetek meg egy vérbeli fizikust. Planck, Dienes stb.

  27. 26: Balázs:
    Nem egy nyelvet beszélünk, én engedelmeddel elengedném…
    Csatlakozom. Ég veled Balázs.

  28. 22 – Zsolt:
    Írásod OK. az utolsó bekezdésig. Akkor pedig meglovasodsz:

    „Azt nem lehet nem észrevenni, hogy a mai, úgynevezett tudomány majd megszakad, úgy erőlködik, de még így sem bírja a szőnyeg alá söpörni azt a sok tényt és információt, amelyek nem illenek a keretrendszerébe vagy éppen ellentmondanak neki. Ennek a szemfényvesztésnek a lufija is kipukkadóban van, ezért is közeledünk egy nagyon kritikus időszakhoz, mert már nem segít a toldozgatás és foltozgatás a felgyülemlett nagy hazugságkupacon.”

    Tudnál mondani valami ezzel kapcsolatban, ami szavaidat némileg igazolná?

  29. 28 – Tibor bá´

    A hivatalos történelemtudomány félremagyarázott eseménysorozatok, a kontextusukból kitépett féligazságok vagy ordas hazugságok egy hatalmas mennyiségét tartalmazza. Még a tegnapi eseményeket is hamisítják ilyen szempontból; akkor miért hiszi el bárki is, hogy nehezebb dolog lenne egy-egy sok évezredes, évszázados vagy néhány évtizedes esemény teljes meghamisítása?! Akár nagyipari mértékben, a dokumentáció, leletek megfelelő „menedzselésével”.

    Most olyan példákat említek, amelyekről már itt a blogon említést tettem egy-egy írásban (általában nem egy-két sorosak voltak), utánuk lehet keresni, ha valakit érdekel: francia forradalom, spanyol polgárháború, a II. világháború vége az európai és a távol-keleti frontokon (ezeket nem együtt tárgyaltam). Bizonyára sokkal több is volt, most ezek jutottak hirtelen az eszembe.

    Igazából itt a törekvések lényege ez: „Aki a múltat ellenőrzi, az ellenőrzi a jelent; aki a jelent ellenőrzi, az ellenőrzi a jövőt is.” George Orwell

    Orvostudomány: COVID/oltás sztori. Mivel ez nagyon érzékeny téma és ha jól megfigyelted, csak néhányszor szóltam hozzá (nem véletlenül!), most is csak annyit mondok: teljes tévedésben van az, aki mindent elhitt vagy elhisz erről a témáról, ami a fősodrú médiában megjelent az elmúlt években. Ha mást nem, azt észre kellett volna venni, hogy az egyes állítások nem voltak hosszú távon tarthatóak, egyfolytában új és új magyarázkodások voltak; ez még szembeötlőbb lehetett bárkinek, aki nem csak a magyarországi eseményeket figyelte, de a nemzetközieket is, maguk a részletek voltak a leginkább árulkodóak. Ebben a témában lesznek még izgalmas fejlemények!
    Azt hozzáteszem, hogy mindenkinek tiszteletben tartom a meghozott döntését, én ez ügyben vitatkozni nem fogok.

    Amikor az idézett utolsó bekezdést írtam, elsősorban ezekre gondoltam.

    De például a nyugati országokban az irodalom és irodalomtudomány is hatalmas nyomás alá került a cancel culture miatt; ez sincs rendben és előbb vagy utóbb itt is lehull a lepel a mostani áltudományos hozzáállásról.

  30. 19. Zsolti

    Az említett történész professzor nem biztos, hogy pszichopata, amiért ilyeneket mond !

    Viszont azt tudod-e, hogy ő és a társa már sok éve ellenzi a mesterséges intelligenciát, a virtuális valóságokat, a káoszembereket, álhíreket, nacionalizmust…?

  31. 14. Tibor bá’
    „A fejlődés iránya a környezeti hatásoktól függ.”
    A véletlenszerű mutációk alkalmazkodnak a környezethez vagy a környezeti tényezők hatnak a mutációra? Ez korántsem annyira egyértelmű. És vajon csak a környezeti tényezők hatnak a DNS-re? Lehet, hogy Balázs nem is mondott akkora hülyeséget? Ezek a laikusoknak szánt ismeretterjesztő anyagok voltak már említve itt korábban, de ismétlés a tudás anyja:

    https://www.origo.hu/tudomany/20170411-ezt-meg-darwin-sem-tudta-megmagyarazni-az-elmeleteben-egyesitett-evolucioelmelet.html

    https://www.origo.hu/tudomany/20170412-epigenetika-egyesitett-evolucioelmelet-ha-ezt-lamarck-megelhette-volna.html

  32. Az axiomatikus jelentése: 1) valamilyen axiómarendszeren alapuló, 2) magyarázatra nem szoruló.

    Az első ilyen közismert, axiomatikussá vált mondásunk: Az ismétlés a tudás anyja. Latinul: Repetitio est mater studiorum. Hogy mindjárt a közepébe ugorjunk a problémának, szögezzük le: A LATIN EREDETI NEM EZT JELENTI! A lefordított mondásban szereplő állítás hamis! A fordítás során valaki pongyola volt, vagy ha mégsem, akkor a mondást utólag idézi mindenki helytelenül. A mondás ugyanis helyesen: AZ ISMÉTLÉS A TANULÁS ANYJA, ami tökéletesen rendben is van, mert ez az állítás igaz.

    Ezt minden iskolás gyerek tudja, mert ez a magolás. Magolni viszont csak azt kell, amit nem vagyunk képesek magunk megérteni, elsajátítani. Ezért nem tudják nekünk másként megtanítani, mint sokszori ismételgetéssel. Az ilyet tényleg addig kell ismételgetni, amíg meg nem tanuljuk. Az az állítás, hogy a tudás anyja az ismétlés éppen azért helytelen, mert hamis dolgot, hamis összefüggést is meg lehet így tanítani, tanulni. Az azonban nem lesz tudás, mert a helytelen ismeret éppenséggel a NEM TUDÁS. Erre a legjobb példa éppen ez a közmondás, amelyet mára már mindenki ROSSZUL TUD. Ha azt tanítják nekünk, hogy a barlangok úgy keletkeznek, hogy a medvék ássák őket, ezt akármeddig ismétlik is, legfeljebb megtanuljuk, de mivel nem igaz, nem lesz TUDÁS, hanem téves ismeret, azaz NEM TUDÁS marad.

  33. 33. Zsidany: ÜDV A KLUBBAN! Nagyon kevesen veszik észre ezt a fordítási hibát!

  34. 32 – read only:
    Hogy egy mutáció fenn marad-e az attól függ, hogy az adott környezetben az előnyös-e vagy sem. A mutációk belső mechanizmusa nem hat ki a darwinizmusra. Éppen ezért nekünk nem kell belemélyedni a genetikusok kutatásaiba.
    A környezet nem hat, a környezettől függ, hogy a spontán mutáció előnyös-e vagy sem. Ettől függetlenül egy adott környezetnek lehet hatása az élőlényre. Pl. a rabgazdaságban olyan cipőt kaptam, amiknek a talpából felnyúlt egy szög. 4 hét alatt a talpamban úgy megvastagodott a bőr, hogy a szög nem érte el az élő húst.

  35. 33 – Zsidány:
    A fordítással kapcsolatban tökéletesen igazad van, de…. az értelmezés szerint annak van igaza, aki az eredetit fordította. Az ismétlésből lehet tudás, tehát lehet a tudásnak anyja. De (legyünk őszinték) a „tanulás anyja” nem jelent semmit.

  36. 33: Zsidany:
    A „tudás” a fenti fejtegetésed szerint az agy szempontjából nem létezik.
    Minden információ rögzítése tudásnak minősül, és „meg kell dolgoznunk érte”, függetlenül attól, hogy az valójában mit takar! Tudás az is, ha valaki zulu nyelven beszél, tudás az is, ha valaki megtanulja Egely György könyvét, s igen, tudás az is, ha valaki a középkor mára bizonyítottan téves álláspontjait sajátítja el. Bármilyen információ (tudás) kiegészülhet, ill. tévesnek bizonyulhat a körülmények megváltozásával.

    Viszont van a tudásnál is nagyobb lehetőség a birtokunkban, ez pedig a gondolkodás. Ami annál jobban megy, minél több információ áll rendelkezésre. Ez igaz a mesterséges rendszerekre is.
    ——————————————————————————-
    Egy korábbi hsz-t megint elnyelt a blogmotor, fogalmam sincs miért…

  37. 33: Zsidany:
    A latin szöveg pontos jelentésére tett rámutatás rendben van.
    Ellenben a magyar köztudatban régóta jelen van a klasszikusként idézett formula, mind anyja, mind -szintén tévesen- atyja formájában.
    A cikk mondanivalója szempontjából ez nem számít semmit, tehát a konkrét megjegyzésen túl boncolgatni abszolút felesleges.

    Ami a tanulással kapcsolatos fejtegetést illeti, nos ez már tévedés. Az ismétlésre nem a magolás miatt van szükség, bár tény, hogy a magolás is egy tanulási forma. Az emberi agy tanulás szempontjából úgy működik, hogy van egy rövidtávú és van egy hosszútávú memória. Előbbiben könnyen rögzülnek információk, de nem biztos, hogy átkerül a hosszútávú memóriába is, hiszen későbbi könnyű felidézésre nem minden információt tárol el agyunk (lévén ez egy aktív anyagcserefolyamat, energiaigényes, struktúrális átalakulással is jár), csak azokat, amelyek vélhetően fontosak, s többször is megerősítést nyertek. Ezt a többszöri megerősítést könnyű elérni, ha az egyént eleve érdekli egy téma, kíváncsi rá, motivált. Ha azonban ez nem áll fenn, akkor kényszerű ismétléssel tudjuk elérni, hogy az adott információ akkor is bekerüljön a hosszútávú memóriába, ha az alapból nem történne meg. Erre való a lényegkiemelés és az ismétlés, főleg idegen szavak megtanulásában. Egy verset pedig magolás nélkül nem is tudnánk magunkévá tenni, de ha nem élnénk a lehetőséggel, hogyan alakulna ki a változatos szókincs az anynyelv használatban?

  38. Tibor bá’, beragadt egy hozzászólásom, légy szíves engedd át…

  39. 38 Horváth Csongor
    Én is éppen erről akartam írni.
    Én szenvedélyes nyelvtanuló lettem nyugdíjas koromra, most éppen a spanyollal birkózom, mint negyedik nyelvvel.
    Ennyi tanulás már megerősítette, hogy ismétlés nélkül képtelenség egy nyelvet megtanulni.
    Steve Kaufman népszerű kanadai poliglott szavai nagyon igaznak bizonyultak, ha egy idegen nyelv szavaival először találkozunk, a szavak legalább háromnegyed részét másnapra elfelejtjük, legalább tízszer kell hogy találkozzunk vele szövegekben, hogy rögzüljenek, de a makacsabbjának még többszöri találkozás kell.
    Ő is azt mondja, olvasni, olvasni, hallgatni új szövegeket, majd időnként visszatérni a már régebben olvasott, hallott anyagokhoz, és meglepődünk, mennyivel világosabb lesz a szöveg értelme minden visszatérésnél.
    Tehát nem csak arról van szó, hogy bemagolunk húszezer szót, hanem megfejtjük a szavak közti összefüggéseket, a szöveg korábban homályos jelentését, és egyre könnyebben siklunk át egy teljesen új szövegen is…
    És ez teljesen egybevág a saját tapasztalattal.
    Ezt be is motorizáltam egy házi lekérdező programmal, az új szavakat belepakolom, majd lekérdezés után kidobom belőle azokat, amiket már biztosan tudok, és csak a maradékkal folytatom a lekérdezést, ezt addig folytatom, amíg a végén a legmakacsabb néhány szó marad, ezt meg azért könnyebb memorizálni, mert gyakran kerülnek újra lekérdezésre.
    Itt is az ismétlés segít…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük