(2157) A nyitott házasságról

Tibor bá’ online

Kezdjük a definícióval! Nyitottnak nevezik azt a házasságot, amelyben a felek egyezsége alapján a hagyományos házastársi (nemi) hűség nem kötelező. Egyszerű szavakkal szólva, minkét fél azzal szeretkezik, akivel akar. Mindjárt elöljáróban meg szeretném jegyezni, szó sincs arról, hogy propagandát kívánok kifejteni akár a nyitott házasság mellet, akár pedig ellene. Mindössze fel szeretném lebbenteni a fátylat egy Amerikában már évek óta praktizált jelenségre, ami – mint minden más „kulturális” jelenség – hozzánk is megérkezett.

Ha monogám házasságban élő vagy és fantáziádat felkeltettem volna, akkor (szokásomtól eltérően) azt tanácsom, hogy nemi életed tartsd az eddigi keretek között, vagy beszélgessél el a partnereddel, de semmi esetre se szánd el magad a megcsalásra. Ezen tanácsom (és monogám életmódom – ami az én koromban nem nagy kunszt -) ellenére én úgy gondolom, hogy a monogámia ma már egy elavult, ám kierőszakolt követelmény, ami számtalan embert tart fogva egy olyan kapcsolatban, amely nem teszi őket boldoggá, vagy pedig megsértik a játékszabályokat és állandó bűntudatban vergődnek.

Általam még nem vizsgált okokból kifolyólag barátaim és közeli ismerőseim nemritkán 20-30 évvel fiatalabbak nálam. Ennek fényében közlöm, hogy néhány hete az egyik barátom beszélgetés közben, a világ legtermészetesebb hangján közölte velem azt, hogy bár hat éve él együtt egy nővel, elég gyakran alakít ki alkalmi kapcsolatokat. Rákérdezésemre feltárta, hogy kábé havonta egy-egy új nő (is) belép az életébe. Számomra nem a puszta tény volt meglepő, hanem az a könnyedség, amivel feltárta a helyzetet, majd pedig az önértékelés. “Hát igen, notórius hűtlen vagyok” mondta némi szomorúsággal a hangjában.

Az előző bekezdésben ismertetett élmény kíváncsivá tett, és elhatároztam, hogy utánanézek a dolognak, ráadásul az érme másik oldaláról kezdem. Egy közeli ismerős házaspár évekkel ezelőtt szétvált. Első időben nehéz volt eldönteni, hogy melyikükkel tartsuk fenn a kapcsolatot, mert a mindkét féllel történő kapcsolattartás rengeteg csapdát rejt magában. Végül a helyzet úgy hozta, hogy a volt feleség akadt fenn a rostán. Kezdeményeztem tehát egy beszélgetést Viktóriával. Kiderült, hogy házassága után esze ágába se jutott rástartolni egy új tartós kapcsolatra. Némi túlzással “férfizabálóvá” vált. Bevallása szerint őt magát is meglepte, hogy a szexpartnerek váltogatása számára kielégítőbb a monogám életformánál.

Egy másik ismerős házaspárról kiderült, hogy már évek óta nincs szexuális kapcsolatuk egymással. A feleség házon kívül szerzi be szexuális szükségletét, míg a férj meglehetősen passzív. Mivel az impotencia kérdése a levegőben lógott, gyorsan hozzátették, hogy nem erről van szó.

Tudok olyan szerelmi háromszögről, ahol a két nő és egy férfi egy lakásban, boldogan élnek és nevelnek együtt gyerekeket.

A felsorolt esetek természetesen se nem tipikusnak, se nem széles körben elterjedtnek nevezhetők. Ugyanakkor számtalan házaspárt ismerek, akik küszködnek a monogámiával, ám mégis megmaradnak benne, miközben legalább az egyik fél beismeri, hogy nem a ő számára találták ki. Miért nem? Tehetjük fel a kérdést. A nekem felkínált válasz nem kellően elaborált és nem mindenki részére érthető. “Érzelmileg nem érzem szükségét annak, hogy szavakkal elkötelezzem magam egyetlen férfinek. A szexuális exkluzívitás ígérete nem kötelezheti el a másikat, mert ez egyfajta zsarolás lenne. Nekem egy kapcsolatban nem a kizárólagosság a fontos, hanem a nyitottság, bizalom, kulturális egyetértés.”

Az mindenesetre megállapítható, hogy sokak részére a monogámia ragyogóan működik, de mások részére – nőknek és férfiaknak egyaránt – a monogámia nem egy kielégítő elrendezés, mert lehetetlenné teszi tökéletes önmegvalósításukat. Egy pillanatra hagyjuk el a férfiakat, mert az ő motivációjuk már évszázadok óta ismert (Mindenkit meg kell kefélni 😀 ). De hogyan is van ez pontosan? Arról lenne szó, hogy minden nő azzal bújik ágyba, akivel akar? Nem, nem ez a helyzet. A poligámiában hívő nők szerint más-más partnerek különböző aspektusokat csalnak ki belőlük. Hümm! Tehát a különböző férfiak nem egymástól eltérőt nyújtanak, hanem egyedinek mondható énjük hatására a nők belvilágából más és más jön elő.

Most kellene átváltoznom nővé, hogy érdemben beleszólhassak a tapasztaltakba. Mivel ez nem lehetséges kíváncsiskodásommal megkerestem 60 éve ismeret barátnőmet, akivel soha nem volt szexuális kapcsolatom, és aki 3 gyorsan összecsapott házasság után negyedszer nem volt hajlandó oltár elé lépni. Klári nagyon segítőkésznek mutatkozott és nézeteimet iparkodott kiegészíteni. “Gondolj bele – kezdte – különböző, közeli barátaid vannak, az általános iskolából, az egyetemről, munkahelyről, egy házban laktatok, stb. Kapcsolatok minősége minden bizonnyal különböző. Úgy értem egyikkel ilyesmikről beszélgetsz, a másikkal olyasmikről. Érted, nem? – persze, bólogattam – nahát. Vannak nők, akiknek ugyanez a tapasztalatuk a szeretőikkel. Mondjuk van egy férjük évek, sőt évtizedek óta, de van más valakijük is, akivel időnként találkoznak és ez a találkozás egészen mást nyújt, mint az otthoni. És ez – hangsúlyozta ki Klári – nem kizárólag szex, sőt néha szexről szó sincs. Egy nőnek szüksége lehet egy olyan valakire, akivel jól el tud beszélgetni, aki egészen más dolgokra alkalmas, mint a férj, ami persze legtöbbször az alapkapcsolaton kívüli szexet is jelent.

Az a férj, vagy feleség, aki most összeszűkített szemekkel nézne rám, elfelejtkezik arról az egyszerű tényről, hogy környezetünkben a házastársi hűtlenségnek jó néhány évtizedes hagyománya van, és becslésem szerint akkor indult be, amikor a kizárólag háztartást vezető feleség elment munkahelyet választani. Tehát tömegesen tesszük le voksunkat a monogámia mellett, és tömegesen csaljuk meg házastársainkat. Tiltakozol? A múlt század hatvanas éveiben egy hatalmas irodaházban dolgoztam, rengeteg kollégát és kolleginát ismertem. Gyakorlatilag majdnem mindenkinek volt munkahelyi szeretője. Nyílt titok volt. Úgy tűnik a változatosságra sokaknak van igénye, és ha nem akar nyitott házasságra váltani, akkor van alternatíva:, a sorozatos monogámia. Azaz hat-nyolc házastárs egymás után. Ehhez azonban egy gazdag országban kell élni, mert egy válás egyenlő az anyagi csőddel. Tehát mi marad? A színlelt monogámia. Kérdés, melyik kellemetlenebb a nyitott házasság, vagy a megcsalással járó fájdalom? Ez az a kérdés, amire az egyénnek kell megadni a választ, amihez adok némi segítséget.

Házassági tanácsadók szerint nem ritka az olyan házaspár, akik szexuálisan abszolút hűségesek maradnak évtizedeken keresztül, de számtalan más módon csapják be egymást. A teljesség igénye nélkül: elhanyagolás, közömbösség, lenézés, megbecsülés hiánya, nevetségessé tétel, hazudozás, becsapás, alkalmatlanság kinyilvánítása. Az emberi leleményesség szinte határtalan, amikor egy házastárs a másikat el akarja lehetetleníteni, miközben félrekefélésről szó sincs. Miért hisszük azt, hogy mindezeket együtt vagy külön-külön a hűtlenség váltja ki? Rá kell döbbenünk, hogy a szex nem az egyetlen fontos dolog egy kapcsolatban, aminek egyértelműnek kellene lenni, de nagyon sokszor nem az.

Ha most te azt hiszed, hogy én tulajdonképpen a nyitott házasság mellett lobbizok, akkor ki kell hogy ábrándítsalak. A nyitott házasság nem való mindenkinek, nem annyira könnyű és egyszerű, mint ahogy ez a leírásomból látszik. Az általam ismert poligámiát gyakorló emberek (és évtizedeken keresztül én magam is ide tartoztam) egyértelmű véleménye, hogy a gyakorlati kivitelezés igen sok energiát, odafigyelést igényel, amennyiben igazságosak akarunk lenni az összes résztvevővel szemben. Végül pedig a döntéshozás nem egy pillanat műve. Vannak, akik megpróbálkoznak a nyitott házassággal, majd visszatérnek a hagyományoshoz és nem feltétlenül a “ráfázás” miatt. Különböző életkorban más és más megoldás hozhatja a legnagyobb megelégedettséget mindkét fél részére. A poligámia nem egy csodaszer, ami minden szexuális problémára meghozza a gyógyírt. Egyetlen dolog, amit teljes magabiztossággal kijelenthetek, hogy a monogámia egyértelműen nem mindenki számára a legjobb elrendezés a teljes élete folyamán. A monogámia egy “kínlódás”, de ez a kínlódás nem mindig és nem mindenki számára értéktelen. És most, mielőtt elkezded nyílsebesen csapkodni a billentyűzetet, hogy kikerekíts egy hozzászólást, előbb olvasd el még egyszer a posztot és gondolkozz el rajta legalább 10 percig.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

9 gondolat erről: „(2157) A nyitott házasságról

  1. A drHouse sorozatban volt egy párbeszéd két orvos között, egy igen kockázatos helyzetben.

    – Ön drHouse sokkal több ember életét menti meg mint én.
    De én sokkal kevesebbet ölök meg.

    A magunknak és másoknak elérni kívánt beteljesülés és az elkerülni kívánt szenvedés, feloldhatatlan örök drámája , itt is fellelhető ,ami egyidős az emberrel.

    Ha úgy gondolod Tibor bá’ hogy nem idevág,kérem törölni!

  2. 1. Ennek egy szélsőségesebb változata az ismert mondás, aki nem csinál semmit, az nem hibázik.

  3. 1 – 2:
    Hogy én is írjak egy frappáns közmondást: A tett halála az okoskodás.

  4. 2.

    Mindkét doki az életét tette fel a gyógyításra,
    éppen csak a fenti – nem jelentéktelen – szemléletbeli különbség volt közöttük.

    ******

    Rengeteg bölcsesség van.
    Mindegyik lehet óriási baklövés vagy éppen életmentő megoldás egy egy nehéz helyzetben.
    Hogy “akkor és ott” éppen melyiket szerencsés alkalmazni, azt kiválasztani néha művészet.

  5. A fölül nyitott esernyő is egy kurvajó jó kreatív ötlet.
    Továbbá az átjárhatatlan ártjáró és az át nem eresztő áteresztő.
    Meg a kinyithatatlan penge nélküli bicska és a sohasem kicsírázó génmódosított vetőmag.
    Nem is beszélve a migrénes migránsról.

    🙂

  6. “A házasságról kérdezel?

    Figyelj, én nem szoktam erről beszélni. Igen, itt az ujjamon a gyűrű, de akkor is, ez magánügy.

  7. A házasságról ……

    ” Mert kell valaki , akihez beszélsz
    Mert kell egy másik – mások ellen.
    Ne áltasd magad
    Ennyi az egész.
    De ez – eltéphetetlen.”

  8. 7 – Barcelona:
    Mert kell valaki, akiben megbízol.
    S aki megbízik benned.
    Mert ha ez összejön,
    legyőzhetetlenek lesztek.

  9. Milyen ünnepi jóérzés ez, hogy annyi eldurvult vita után,
    egy nagyon fontos dologban végre abszolút egyetértünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük