(2155) Stephen Hawking eladta lelkét az ördögnek

Tibor bá’ online

hawkingMoccanni se tud, mégis ráhajt a pénzre. Úgy tűnik ez alól senki se tud szabadulni. Hawking ugyanis interjút adott a Discovery Channelnek. Személy szerint nekem Hawking sose volt szimpatikus. Olyan matematikus, mint ő, tucatjával rohangál a világban, persze csak ő egyedül nyomorék. A médiának pedig ez kell. Hogy valaki fiatal felnőtt korában idegsorvadást kap, az egy tragédia, ami mindenkiből megértés és szánalmat vált ki. Amikor betegsége nyilvánvalóvá vált, udvarolt egy ifjú hölgynek (Jane Wilde), aki a  betegség előrehaladtával is mellette maradt, feleségül ment egy totális nyomorékhoz, majd szült három gyermeket (hogy miként fogant, azt el se tudom képzelni, de az asszonykának nem kevés fejtörést okozhatott, az biztos). Aztán Hawking 26 év után ráunt a feleségére, semmi hála, fogta magát elvált tőle és  feleségül vette gondozónőjét (Elaine Manson), akitől néhány évvel később szintén elvált. A legantipatikusabb nyilatkozata az volt, a mikor egy riporter megkérdezte mennyi az IQ-ja? Hawking a következőket válaszolt: „Fogalmam sincs, de akik az IQ értékükkel felvágnak, azok mind lúzerek.” Először is, az angol egyetemeken mindenkinek felmérik az IQ-ját, tehát hazudott. Másodszor mások IQ értékéről nem kértek tőle véleményt, mégis előhozakodott vele. Ő természetesen nem lúzer, mert a nyomorékságát alaposan kihasználta, mondhatnám visszaélt vele, és világ életében a pénzre tört. Hogy a pénzzel mit csinál, azt csak a jóisten tudja. Legújabb szakmai marhaságát, ami a tömegek beetetésére kiválóan alkalmas, a londoni „The Telegraph” adta le, én pedig az alábbiakban közlöm a fordítást.

A híres asztrofizikus félti az emberiséget, mert veszélyben van a jövője, ugyanis, ha fenn akar maradni, akkor ki kell mennie a világűrbe. Az interjúban felsorolta azokat a veszélyeket, amikkel az emberiségnek szembe kell néznie: háború, erőforrások kimerülése, túlnépesedés [a pasi egyszerűen zseniális]. A következő 100 év alatt nehéz lesz elkerülni valami katasztrófát. „Egyetlen túlélési esélyünk abban  van, ha szétszóródunk az űrben. Az elmúlt száz év alatt fantasztikus haladást értünk el, de ha ezt folytatni akarjuk a következő 100 év alatt is, akkor jövőnk a világűrben van. Ezért helyezem előnybe az űrutazást.” Néhány hónappal korábban Hawking professzor figyelmeztetett, hogy az űrkutatás nem teljesen veszélytelen. A Discovery Channelen futó sorozatában figyelmeztetett, hogy más élőlények az űrben nem feltétlenül barátságosak. De amíg a saját galaxisunkban mi maradunk az egyedüli intelligens lények, és elkerüljük az önpusztítást, biztonságban leszünk. [Hatalmas szavak, óriási blöffökkel! A mi galaxisunk a „tejút” átmérője 100.000 fényév. Ezen belül mi maradunk az egyedüli intelligens lények? Röhögnöm kell! Ha feltalálják a közel fénysebességgel közlekedő űrhajót (amire semmi esély), akkor is 100.000 év amíg átérünk a másik végére. A Tejútban minimum 200.000.000 csillag, vagyis Nap van. A bolygók száma ennek tízszerese. És ennek mind mi vagyunk az urai? És a nép nyeli, mint kacsa a nokedlit. Hawking pedig gyűjti a milliókat.]

„Az emberiség számára óriási veszélyeket látok. Ilyen  volt például a Kubai válság 1963-ban [valójában 1962-ben volt, de mindenre ő se emlékezhet]. Az ilyen események gyakorisága valószínűleg fokozódni fog. Azonban én optimista vagyok. Ha a következő 200 év alatt el tudjuk kerülni a katasztrófát, akkor a fajtánk biztonságban lesz, mivel szétterülünk az űrben.” Erre az állításra Katherine Freese a Michigani Egyetemről csendben megjegyezte. A legközelebbi állócsillag a Proxima Centauri 4,2 fényév távolságra van. A jelenlegi űrhajóinkkal 50.000 év alatt érnénk oda.

Eddig a The Telegraph cikke, most pedig néhány hozzászólás:

1) Nem tudok elképzelni annál undorítóbbat, mint a „szabadság” széthordását a világmindenségbe. A legfontosabb, amit itt a Földönt tehetünk, hogy véget vetünk az Amerikai Egyesült Államoknak és az összes emberellenes tettének.

2) Mr. Hawking vagy szocializmus lesz vagy barbarizmus, választhat!

3) Őszintén, hogy a fajtánk maga mögött hagyja a Földet és a nyomorunkat széthordjuk másfelé, hányingert hoz rám.

4) Szóval „felfedezzük” mások bolygóját és „megtanítjuk” nekik hogyan legyenek szabadok és higgyenek Jézus Krisztusban. Kérdezz meg egy amerikai őslakós, mit jelentene „ember az űrben”!

5) Az elit hamarosan eltávozik oda, velünk pedig senki se fog törődni. Az emberiség túlélése nem vonatkozik mindenkire.

6) Lehet, hogy Hawking intelligens, de egyben nagy álmodozó is. Meghódítani a Világmindenséget? Sokkal könnyebb megszabadulni az USA-tól és elölről kezdeni mindent.

7) Én még ilyen idióta állítást életemben nem hallottam. Bánjunk úgy a Földdel, mint egy lerobbant gépkocsival, amit egyszerűen kidobunk? Bármikor szert tehetünk egy másik Földre, ahol elölről kezdhetjük az elszúrást? A tudósok néha tényleg kibaszott hülyék, és olyan arrogánsak, mint egy elkényeztetett gyerek.

8/ Szerintem a tudósok miatt halunk ki. Tudományosan felépített űrhajókban élni, tényleg szörnyű lenne.

Ezek után nekem már nincs is mit hozzáfűznöm. Csak elgondolkodom, hogy ezért a fantasztikus interjúért mennyit kaphatott Hawking, aki természetesen nem lúzer.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

36 gondolat erről: „(2155) Stephen Hawking eladta lelkét az ördögnek

  1. Attól tartok, hogy a Földet kidobni/elhagyni nem is lenne olyan egyszerü. Sok jel arra mutat, hogy az ökorendszernek mi is a szerves részei vagyunk. Ez azt jelenti, hogy nsm tudunk teljesen függetlenül töle élni. Már most a népesség nagy része olyan betegségekben szenved (lisztérzékenység, egyéb autoimmunológiai betegségek, Crohn, stb.), ami visszavezethetö a táplálkozásra. Konkrétan arra, hogy mindenféle mücuccokat eszünk. Még nagyon sok minden van, amit nem tudunk. Esetleg tudunk, de mégsem akarjuk belátni.

  2. 1: „nem is lenne olyan egyszerü”

    Annyira nem, hogy egy most még elképzelhetetlen technikai ‘ugrás’ nélkül teljességgel lehetetlen. Hawking hülyeségeket beszélt. A posztban Tibor bá’-nak igaza van (bár hozzáteszem, ez a poszt nem most jelent meg először). A poszt tanulsága, hogy az a legokosabb, ha a „tekintélytiszteletet” örökre elfelejtjük. 😉

  3. A Föld tömeges elhagyásának előkészítése szerintem gazdaságilag is meg technikailag is kivitelezhetelen.

    Abban bízni, hogy lesz valami csodatalálmány, ami majd mindent megold…
    De ha az emberiség arra vár, hogy azt a sok hibát amit az ipari forradalom óta elkövetett valami jövőbeni csoda fogja kijavítani, nagyot fog csalódni.

    Ezzel is úgy leszünk, mint a cigány lova… mire megszokta az éhezést, megdöglött…
    Az elektromos autó is akkor kerül forgalomba, amikor már késő.

    Mikor engednek már döntéshozó pozícióba olyan „tudósokat” akik nem a természet megerőszakolásában, „átalakításában” tűnnek ki, hanem abban, hogy hogyan lehet az emberiséget visszavezetni a természettel való harmonikus létbe?

    Akkor nem azon kellene törni a fejünket, hogy hogyan meneküljünk el a tönkretett bolygóról, hogy leamortizáljuk a galaxis következő élhető bolygóját…

  4. 3: „hogyan lehet az emberiséget visszavezetni a természettel való harmonikus létbe”

    Asztán mongyad pajtás, profitot termelé-e ez? Ja, ha nem, akkó nemköll… 😉

  5. 3 – Attila (PV):
    Mihelyt egy élőlény (esetünkben az ember) intelligenciára tesz szert, megszűnik kompatibilis lenni a természettel.

  6. Nem reklám, de érdeklődök figyelmébe ajánlom a ( William R.Forstchen : Egy másodperccel később cimű. könyvét.) A könyv cimét Tibor Bá blogjai között találtam elnézést kérek az eredeti közzétevőtől amiért „lenyultam” a cimet. De a tartalma (HEMP hatása) nagyon megragadott , és vázolta hogyan lehet természet anyánkhoz visszatérni. Ha valakit megbántottam vagy egyéb hibát követtem el, előre is elnézést kérek!!!! zolema 114.

  7. Azért annyiban lehet becsülni Hawkingot, hogy ilyen szintű nyomorúsága ellenére még mindig élni akar, és aktívan dolgozik. Más már a „hasfájás” szintű problémája miatt rég öngyilkos lett volna, de ez a fickó csak nem akarja feldobni a pacskert…

    Amit írni fogok az ma szigorúan sci-fi kategória:
    Tibor bá’, ha interplanetáris utazást akarsz, akkor nem térben kell utazni. Téri meghajtások c-vel korlátos, ezért csillagközi távolságoknál már túl lassú. Ugyan ez érvényes a kommunikációra is, nem EM alapú kommunikációt kell használni, mert az is túl lassú(ezért döglött projekt a SETI, ezért van rádiócsönd).
    Ha csillagközi utazást akarunk, akkor térhajtómű kell(warp drive), ami kilép a mi 3D-s világunkból, és nem a térben, hanem a dimenziók között utazik. Egy közepesen fejlett csillagközi utazásra képes faj kb 1 hónap alatt átmegy a Tejúton, jobbaknak 1-2 napig tart a mutatvány…

    Végén olvasott hozzászólásokkal teljesen egyetértek, ilyen „csőcselék” faj jobb is hogy nem kavar kint, mert nem vagyunk még elég fejlettek hozzá, és a „helyi erők” nem biztos hogy kérnek a mi demokrácia exportunkból… 🙂

  8. Sleepernek: Az „Utazók” c. filmben szépen lerajzolták az emberiség mai kirajzásának egyfajta módját: van sok pénzed, mehetsz új bolygóra, persze ezzel teletömöd valamelyik Corporation zsebét. Ez persze nem másabb, mint a jó öreg Columbus esete az Újvilággal. Mivel itt a Zseton a lényeg, a romboló hatás nem maradhat el.

    James Cameron, aki igen aktív környezetvédő, az „Avatar”-ban rajzolt komoly kritikát a profit és a demokrácia export témakörében.
    Sajnos a Földnek az a baja, hogy a hódítókat nem lehet visszaküldeni egy űrhajóval, hanem köztünk élősködnek.

    Hawkinggal csak egy baj van: régóta kötődik a tolószékhez és nem megy ki a kertjébe fát metszeni, zöldséget locsolni és hallgatni a madarak énekét.
    Ő és a hasonlóan pollkorekt tudósok főként a városok biztonságában élve, a tudomány köntösébe burkolózva eltávolodtak attól, amit úgy hívunk: anyatermészet.
    Mert hát tudjuk (?) jól: a természet nélkül csak konzervdobozokra és betonbunkerekre lennénk utalva. Ezt pedig senki nem akarhatja komolyan.
    A kérdés tehát nem az, hogy kell a szaros versailles-i kastélyt magunk után hagyni, mint kedves napkirályunk tette, majd a szolgák kitakarították utána, hanem az, hogy
    hova tegyünk a kastélyba budit és hogyan takarítsuk ki, hogy mindenkinek jó legyen.
    A középkori Japán önellátó volt. Évente jött 3 kereskedő hajó és kész.
    A hamut, az árnyékszékek tartalmát mind felvásárolták és visszaforgatták a kertekbe. A lepukkant ernyőket is felvásárolták és megjavították.
    Az „Utazók”-ban szépen elmondja a gépészmérnök, hogy „már nem javítunk meg semmit…”. Ő az egyszerű ember, aki képes fát ültetni a kolonizáló űrhajó belsejében és tyúkokat tartani. Rebellió! Valóban?

    Aki a Föld elhagyására buzdít, az lemond róla, pedig nem csak pusztulás van, hanem van sok ellenpélda is: a franciákban volt egy „Ember, aki fákat ültetett” és megváltoztatta a víz nélkül maradt hegyvidék mikroklímáját, visszacsalta oda az életet.

    Indiában él még az a kb. 100 éves asszony, akit a „fák anyjának” neveznek. Ő és a mozgalma kb.
    1 millió(!) fát ültetett és lássatok csodát: a kiszáradt, sivatagosodásnak induló államának a klímáját visszafordította!

    Hawking cikkke egy valamire jó: ellenpéldának, meg vitaindítónak, de arra nagyon!
    Tiborbá blogja pedig arra jó, hogy egy kicsit próbáljuk ötletelni a „mi a fene lesz itt?” mellett a „itt mi mit tehetünk?”-ön is!

    Úgyhogy, drága blogolók, ti mit tesztek annak érdekében, hogy ne rohadjon le a mi autónk, amit majd a suttyók szépen itt hagynak majd a nyakunkban (persze velünk, csóró lúzerekkel), mint eb a sza(ha)rát?

  9. 5. Tibor bá’

    „Mihelyt egy élőlény (esetünkben az ember) intelligenciára tesz szert, megszűnik kompatibilis lenni a természettel. ”

    Ez messzire vezet:

    És csak eljutunk oda, hogy a túl sok intelligencia legalább olyan káros, mint a túlsúly, vagy a túl magas vérnyomás… csak más szinten…
    Lehet hogy akkor igaza volt Pol Potnak, aki kiirtotta az értelmiséget, meg még a szemüvegeseket is?

    Ha holnap agyonverünk mindenkit, aki kamatos kamatot tud számolni, akkor lehet, hogy megmenekül a világ?

    Ajjaj…

  10. 9 – Attila (PV):
    Mi az intelligencia két, egymástól eltérő aspektusát használtuk.

  11. 9 Attila (PV)
    Ilyen szempontból akármennyi intelligencia is sok.
    Az intelligenciát feltételező képzelőerő adja az embernek azt a képességet, hogy a legváltozatosabb módokon képes mások felett hatalmat gyakorolni, anyagi előnyökhöz jutni a többiek rovására.
    És egy társadalomban ehhez még nem is kell feltétlenül a legerősebbnek, legintelligensebbnek lenni, elég, ha eléggé gátlástalan, vagy a véletlen, vagy az ősei révén előnyös pozícióból indul.
    Tudom, a morál lenne a fék, de mindig is voltak és lesznek olyanok, akik ezt mérlegre téve a saját hasznuk mellett döntenek, ugyanúgy, ahogy vannak bűnözők, akiket még a halálbüntetés sem tart vissza attól, hogy rettenetes bűnöket hajtsanak végre.
    Ráadásul ezekre általában nem büntetés, hanem látványos siker vár.
    Másrészt ez lehet úgy is gyakorolni, hogy az áldozatok tulajdonképpen láthatatlanok, ismeretlen emberek, nem is terhelik közvetlenül az elkövető lelkiismeretét.
    Ez egyet igényel, annyi intelligenciát, hogy képes legyen a potenciális helyzeteket felismerni, és kellő gátlástalanságot, hogy ezeket ki is használja.
    Egy alacsony intelligenciájú társaságban ez ugyanúgy kialakul, legfeljebb nem olyan kifinomultak a módszerek.
    Szóval ez a Pol Pot módszer sem működne, mindig újabb és újabb embereket kellene likvidálni, míg el nem fogyna mindenki. 🙁

  12. 9 – Attila (PV):
    Intelligencia ellenességedről rég tudok, mert néhányszor már kifejtetted. Szerintem ez dogmatizmus. Az átlagnál intelligensebb ember lehet a társadalomra nézve hasznos, vagy káros. A hibát nem az intelligenciában kell keresni. >/font>

  13. 11. hubab

    „Ilyen szempontból akármennyi intelligencia is sok.”

    Nem egészen.
    105-ös IQ-val nem lehet annyira átverni a többieket, mint 150-essel. Akkor se, ha az akarat meglenne hozzá.

  14. 105-ös IQ-t meghaladó életveszélyes szituációba kerül a közösség. Mivel nem tudják a veszélyt elhárítani, meghaladja képességüket, mindenki meghal. De, ha akad egy 150-s IQ-val rendelkező, a csoport megmenekül. Az lehet, hogy önös érdek vezette a csoport megmentésében, például, hogy a későbbiekben kiszolgálják kényelmét, de ezt másodlagosnak érzem. Nem haza beszélek. 🙂

  15. 12. Tibor bá’

    „Intelligencia ellenességedről rég tudok, mert néhányszor már kifejtetted. Szerintem ez dogmatizmus. ”

    Lehet… Csak azzal a gondolattal játszom, hogy szinte akármiben, ha az átlagtól való eltérés egy szintnél nagyobb, az általában rendellenességnek minősül.
    Ahogy írtam, súlyban, méretben, biológiai folyamatokban ez igaz…

    Miért az intelligencia lenne kivétel?

    Valahogy úgy tűnik, hogy az átlagosabb társaságban kialakult a csoportszellem, az egymásrautaltság érzése.
    A tehetségesegesebbek meg tudják oldani a problémáikat egyedül is vagy kissebb csoportokban, tehát szociális érzékenységük alacsonyabb, mert gyengébb a kapcsolat.
    Aztán kialakul a tömeg lenézése.
    Nagyon kevés intellektussal találkoztam, aki valamilyen módon nem bőgatyásozná a tömeget, és ne tekintené a „hülyéket” saját kiteljesedésének gátjává.
    Mára már teljesen elfogadott az „aki hülye haljon meg” koncepció, azaz aki intellektuális alapon ki tudja használni a másikat, az megérdemli, de még az is akit kihasznál, mert ugye miért hagyta…

    Röviden, minnél nagyobb az intelligencia, annál nagyobb a kisértés, hogy erkölcstelen módon boldoguljon, mert ugye kissebb az esély hogy lebukik, vagy ügyesebben ki tudja magyarázni, vagy kihasználni az írott/íratlan szabályok közti hézagokat.

    Hogy aztán ki hogyan próbál ellenállni ennek a kisértésnek, ha akar egyáltalán, vagy inkább saját, „felhatalmazó” ideológiát gyárt hozzá, az egy másik kérdés.

  16. 14. Károly

    „105-ös IQ-t meghaladó életveszélyes szituációba kerül a közösség.”

    Ez volt régen.
    A nemesség életével, tudásával védte a közösséget, a csatában első sorban harcolt, ősi tudást őrzött és adott át a népnek a termelésről, az élet problémáinak kezeléséről stb.
    Ezért cserében a tömeg az átlagos szintnél jobban tartota őket.
    Arra hogy a nemesség megelégedett egy bizonyos szinttel magasabb kényelemmel, az erkölcs volt a grancia.

    Aztán megjelent egy társaság, akinek az erkölccsel korlátozott kényelem már kevés volt, és időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve az erkölcsöt az oldalvonalon kívülre helyezte, és a csatákban már nem is vett részt.

    Ezért alakulhatott ki mára az a helyzet, hogy senki nem akad fenn azon, hogy George Soros azzal dicsekszik, hogy nem érdekli, hogy pénzügyi akciói milyen szociális, térsadalmi károkat okoznak.

  17. 15 – Attila (PC):
    Éveket töltöttem el a magyar Menzában, ahol a felvételi követelmény a 150 IQ (régebbi mérési szisztéma szerint, amit mindenki ismer, az újnál ez 130 IQ-nak felel meg). Különben ennél sokkal jobb tájékoztatást ad, ha az közlöm, hogy ennek a 150 (130) IQ-nak az előfordulása 2 %. Ez ugye azt jelenti, hogy minden ötvenedik ember. Iskolákban általában van A és B osztály, ez kb. 50 fő. Tehát minden évfolyamban (átlagosan) egy tanuló az osztály „feje”. Ezt csak úgy általános tájékoztatásnak szántam. Ami a lényeg, hogy állandóan néhány tucat 150 IQ tulajdonossal lenni egy társaságban érdekes élmény, de ami a fontos, meg lehet róla győződni, hogy azonos IQ érték mellett ahány ember annyiféle. Van erkölcsös, erkölcstelen, erőszakos, simulékony, ügyeskedő, jólelkű, stb. Viszont elég nagy százalékuk az intelligenciáját arra használja fel, hogy nem túl erkölcsösen érvényesüljön. Ebben igazad van, de ez a megállapítás nem általános. — Ja, 150 IQ-s nőket kerüljétek el nagy ívben. 😀

  18. 17. Tibor bá ‘

    „Viszont elég nagy százalékuk az intelligenciáját arra használja fel, hogy nem túl erkölcsösen érvényesüljön. Ebben igazad van, de ez a megállapítás nem általános. ”

    Nagyjából ezt mondtam én is…
    Nagy a kisértés, és az ellenálláshoz nem intelligencia kell, hanem erkölcs.
    És az erkölcs már hivatalosan parkolópályára van téve, de szerencsére még nem teljesen ismeretlen az értelmesebb emberek körében.

    Egész ipar épül arra, hogy jó dumás ügynökök haszontalan dolgokat adjanak el nagy pénzért rászedhető nyugdíjasoknak… És a jog nem tud vele mit kezdeni.
    De ugyanígy „jó rámenős dumával” meg lehet törni egy erkölcsösebb de szerényebb IQ-val rendelkező nő ellenállását is, és a többség ezt beleegyezésnek fogadja el.

    Tehát a társadalom is elmozdult egy olyan irányba, hogy amit okos emberek tesznek, az legalábbis elfogadható, erkölcsi vonatkozásától függetlenül.

  19. „A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott.” Hofi
    🙂

  20. 18 – Attila (PV):
    Egy apró dilemma:
    Külföldön vettem egy japán fényképedzőgépet két darab előtétlencsével. Az egyikkel széles látószögűvé vált, a másikkal teleobjektív lett. Nem igazán használtam, használata kényelmetlen volt, a két előtétlencse cipelés úgy szintén. A zoomolható lencsét szerencsésebbnek találtam. A fényképezőgép számomra feleslegessé vált. Eladásra felkínáltam egy barátomnak, aki 3300 forintért megvette. Hónapokkal később azzal vádolt meg, hogy átvertem, majd felsorolta azokat a hátrányokat, amik miatt megváltam a géptől. Tényleg átvertem?
    Ha egy tárgytól megválsz, általában van rá indokod, de miért kell nekem feltételeznem, hogy ezzel más egyetért? Miért kellene nekem felhívni a figyelmet arra, miért válok meg tőle. Szerintem az erkölcs csak addig terjed, hogy nem titkolok el semmi fontos adatot. – Ha egy porszívó ügynök nem hazudik, csak elmondja a termékének előnyeit, a nyugdíjasnak magának kell eldönteni, hogy kell-e neki a porszívó. Mindenki a saját szempontjai szerint dönt. Egy ügynöktől, egy eladótól nem várható el, hogy saját nézetét, szempontjait ráerőszakolja a vevőre.

  21. 20: „felkínáltam egy barátomnak”

    Inkább csak ismerős lehetett, nem barát… egy barát figyelmét igen is fel kell hívni azokra a tényezőkre, ami miatt megválok az adott dologtól. Én így gondolom. /Valójában akkor is így gondolnám, ha vadidegennek adnék el valamit. – Nem is lennék jó üzletember. 🙂 /

    (Egyszer régen, No-ból ismerősökkel hozattam két digitális karórát, egyet magamnak, egyet az egyik barátomnak. Ahogy próbálgattam őket, az egyiknél felfedeztem valami kisebb hibát, míg a másik hibátlan volt. Nekem az volt a természetes, hogy a barátom kapja meg a hibátlant, én beértem a másikkal.)

  22. 20. Tibor bá’

    ” Miért kellene nekem felhívni a figyelmet arra, miért válok meg tőle. ”

    Azt hiszem, itt van az eb elhantolva.
    Nem „kell”, senki nem írja elő. (hacsak nem a jó erkölcs).
    Egy barátot beáraztál 3300 forintra.

    Ha megmondod neki, akkor megvan az esélye, hogy helyesebb döntést hozzon, visszalépjen, hogy tényleg, akkor neki sem felel meg.

    Kérdés, hogy mennyire jó „baráttal” tesz ilyet az ember.

    Én úgy csináltam volna, hogy elmondom hogy miért akarom eladni…
    Lehet hogy a végén a nyakamon marad a fényképezőgép, de megmarad egy barát is, esetleg a gép végül egy olyanhoz kerül, akinek fontosabb a megfeleő képek készítése, mint a praktikum. De az is lehet, hogy a barát mégis megveszi, mert lelkes, és a praktikum nem tűnik fontosnak, de már nem jön vissza panaszkodni, ha megbánja, és megmarad barátnak.

    Ha veled történik ugyanez, csak fordítva, nem gondolod, hogy minimum örültél volna, ha a barát elmondja, hogy miért akar megválni a géptől, akkor is ha „hivatalosan” nem várható el? Sokkal megalapozottabb döntést hozhattál volna… Nem ?

    ” Ha egy porszívó ügynök nem hazudik, csak elmondja a termékének előnyeit, a nyugdíjasnak magának kell eldönteni, hogy kell-e neki a porszívó. ”

    Nem értek egyet.
    Sajnos nincs legális határa annak, hogy az igazság elhallgatása mennyiben minősül hazugságnak, és ebben a szürke zónában elég sokan ügyeskednek.
    Egy nyugdíjjas, esetleg egy kevéssé tanult háziasszony nem tudja, hogy mik a „csapdák” egy ügynöktől való vásárlásnál. Tehát könnyen be lehet őket csapni drága, de silány árukkal. Vagy egyszerűen agresszív rábeszélő stílussal.
    És sajnos sokszor megtörténik.

    Aztán úgyis visszatérünk oda, hogy megtegyük-e azt mással, amit nem szívesen vennénk, hogy más megtegyen…

    Tudom… ezt IQ-ból ki lehet védeni, azza, hogy „tudok én vigyázni magamra”…. Nincs szükségen erkölcsre, ami esetleg az én mozgásteremet korlátozza…

  23. Napenergiával működő ruhaszárítót reklámozott a kereskedő.
    Amíg nem bontották ki a megrendelt áru csomagolását a vevők, örültek, hogy olcsón ingyen energiával működő ruhaszárítóhoz jutottak.
    Egy kötél és pár ruhacsipesz volt a csomag tartalma. Mindenki becsapva érezte magát. Vajon átverte vagy nem verte át az embereket, valakinek belefér, valakinél meg kiveri a biztosítékot ez a trükkös megfogalmazás.

    Nem tudom, de erős a gyanúm, hogy a kést, a beszédet, az írást, az olvasást, számolást, a szöget, a csavart és millió dolgot /a bolond biztos billentyűzetet is/mind az átlag fölötti IQ-val rendelkezőknek köszönhetjük.

  24. 23: „mind az átlag fölötti IQ-val rendelkezőknek köszönhetjük”

    Ja. Egy csomó jó dolgot, meg egy csomó rosszat. Nem az IQ az érdekes, hanem a tisztességes hozzáállás.

    Ha az átlagosnál erősebb izomzatod van, azt is használhatod arra, hogy mindenkit leüss a kocsmában, meg arra is, hogy az ‘elakadt szekereket segítsd kiemelni a sárból’. Csak rajtad áll, hogy melyik leszel.

  25. 23. Károly
    „Napenergiával működő ruhaszárítót reklámozott a kereskedő”
    „Egy kötél és pár ruhacsipesz volt a csomag tartalma. ”
    Betegre röhögtem magam!

  26. 22 – Attila (PC):
    Abban az időben Magyarországon japán márkájú fényképezőgépet csak kéz alatt lehetett kapni, a vám megfizetése után. Sőt a Magyar Nemzetben az apróhirdetésben a „japán” szó nem is szerepelhetett. A BÁV bevette volna 2000 forintért, de nem tette volna ki a kirakatba, egy haver megvette volna suba alatt, majd visszavitte volna egy héttel később és bevették volna 5000 forintra. Ez volt a kereskedelmi háttér. Ilyen gépet itthon nem forgalmaztak, kialakult ára nem volt. A barátom nem volt tájékozatlan hülye, a 3300 forintos ár szerinte méltányos volt. Ha megkérdezte volna, hogy miért válok meg a géptől, akkor megmondtam volna, hogy utálok bíbelődni az előtétlencsékkel, ami akkor idehaza menő dolognak számított. Az viszont nem szokás közölni a leendő vevővel, miért adom el. Semmi köze hozzá, ráadásul mindenkinek egyéni szempontjai vannak. Ha nem így lenne, akkor ezer férfi futna egy nő után és 999 nőre a kutya se nézne rá. Ugyanez a pasi elvett egy olyan nőt feleségül, akitől én elfutottam volna. Mondtam volna azt, hogy apám ezt a csajt el ne vedd ezért meg ezért. Helyette én voltam az esküvői tanúja. Ti meg itt csak szövegeltek az erkölcsről, és megjátsszátok az eszeteket. Hosszú évek óta idejártok szórakozni és okosodni, de a költségekhez egyetlen fillérrel se járultatok hozzá. Ha olyan kurva erkölcsösök vagytok, akkor miért élősködtök rajtam? Jó kérdés mi?

  27. 26. Tibor bá’

    „Semmi köze hozzá, ráadásul mindenkinek egyéni szempontjai vannak.”

    Mint kiderült, a lencsesere praktikussága inkább általános szempont mint egyéni…
    Eladtad volna valakinek az infó nélkül akit szeretsz ?
    Én innen indulnék.

    És igazd van én se vagyok jobb a Deákné vásznánál, én se vagyok szent.
    Viszont ha előfordul, hogy nem vagyok méltányos, vagy becsapok valakit, akkor úgy érzem hogy nem voltam méltányos, becsaptam valakit, esetleg találok magamnak kifogást is, de nem próbálom beállítani se magamnak, se másoknak úgy, hogy az rendben van.

    Ami meg egy blogon való kommentelést illeti, az a világon mindenütt ingyenes…
    Vannak exluzív tartalmak, fizetős pornó oldalak, zárt klubbok, ezeket kihagyom.
    Viszont valóban hasznosnak érzem, és örülök, hogy van egy felület, amin a világ dolgait civilizálzan meg lehet vitatni.

  28. 26: „Hosszú évek óta idejártok szórakozni és okosodni, de a költségekhez egyetlen fillérrel se járultatok hozzá. Ha olyan kurva erkölcsösök vagytok, akkor miért élősködtök rajtam?”

    Mivel én is az egyik erkölcscsősz vagyok, így megszólítva érzem magam: Tibor bá, ha ezt komolyan gondolod, csak egy szavadba kerül, és egyetlen egy hozzászólást nem írok többet ide.
    Félreértés ne essék, nem vagyok megsértve, csak nem akarok élősködni rajtad.
    Különben tehetnél egy próbát – tiltsd le a kommentelési lehetőséget egy hónapra, és nézd meg, hogy hogyan változik a blogod látogatottsága. 😉

  29. 27 – Attila (PV):
    Az isten szerelmére. Adva van egy fényképezőgép beépített lencsével. A lencse nem kivehető, de rá lehet tekerni két különböző ELŐTÉTET, ami a gyutávot megváltoztatja. Ha nem értesz hozzá, akkor tanuld meg a témát. A gép és a + két előtétlencse nyilvánvaló, látható. Van, akinek ez megfelel, van akinek nem. Kezdjem el mesélni milyen kényelmetlen cipelni magammal két előtétlencsét? Tök hülyeség, amit írsz.

    28 – Observer:
    Miért? Én is meg lettem szólítva. Nem barát, legfeljebb ismerős, akit így átbaszok. Ez volt a véleményed. Én is leírtam a véleményem. És mindegy, hogy te mit gondolsz, én vagyok az, aki napi 16 órát dolgozom, és napi több mint 1000 ember az, aki kap VALAMIT, de nem ad érte semmit. OK ezt én magam szabadon választottam, nem panaszkodhatok. Nem is panaszkodok, de rám pirítani, hogy nem vagyok elégé erkölcsös, az már nekem sok.

  30. 29: Maradjunk annyiban, hogy az erkölcsösségnek is sok árnyalata van. Egyik embernek egy kicsit több fér bele, egy másiknak kicsit kevesebb.
    Talán okosabb lett volna, ha ez esetben a véleményemet megtartom magamnak. Egyáltalán nem az volt a szándékom, hogy megsértselek vele.

  31. 29. Tibor bá’

    „Kezdjem el mesélni milyen kényelmetlen cipelni magammal két előtétlencsét? Tök hülyeség, amit írsz.”

    Nekem hiába meséled, én nem veszek fényképezőt.
    A barátodnak viszont említhetted volna.
    De hát te is megvetted, és UTÓLAG bosszankodtál miatta…
    Ezt a bosszankodást megspórolhattad volna másnak…
    Mondom, ez nem „kötelező” …

    Observernek van igaza… van akinek ennyi fér bele, van akinek annyi….

  32. Observer,
    A szekér kiemelését megelőzte a kerék feltalálása.
    „meg egy csomó rosszat” Igen, az IQ diadala addig fog tartani, míg meg nem semmisíti önmagát.
    Stephen Hawking meg kivetíti vágyálmát, aki egyet szeretne a világon, de azt nagyon, szétszórni az univerzumban a Hawking gént.

  33. 32. Károly

    „Igen, az IQ diadala addig fog tartani, míg meg nem semmisíti önmagát.”

    Nem feltétlenül. Már Einstein is látta a problémát:
    „A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.”
    Szóval ennek a kettőnek az egyensúlya kell ahhoz, hogy a világ haladjon.

    A magas IQ erkölcs nélkül nem tud ellenállni a kisértésnek.

  34. Én meg azt mondom, az istenhit vitte félre az emberiséget. Szélesre tárta a lehetőségek tárházát az elnyomó hatalom előtt, akik éltek a felkínált lehetőséggel.
    Az erkölcs nem istenből, vallásból fakadó.
    Ha elgáncsolok egy embert, a tettről a világon minden embernek egyforma a reakciója. Mi lenne, ha végre önismeretünkből, magunkból indulnánk ki és nem egy tökéletes istenpéldából, aki megbocsátó és büntető? Intézzük végre sajátmagunk. Ha hibázunk, hát kijavítjuk.

  35. 34: Így van, a vallásosságból nem következik az erkölcsösség.

    Sőt, gyakran megfigyelhető, hogy mélyen erkölcstelen viselkedést magyaráznak a vallásra való hivatkozással. És ebből a szempontból nézve az államizmus is egyfajta vallásnak tűnik.

    Az erkölcs alapelvei logikai úton is levezethetők, nincs szükség misztikus hablatyokra hivatkozni.

    http://ellenpropaganda.com/epv/

  36. 35. gmarko

    „Sőt, gyakran megfigyelhető, hogy mélyen erkölcstelen viselkedést magyaráznak a vallásra való hivatkozással.”

    Ha én rád való hivatkozással kiverem valakinek a fogaitt, akkor az a te hibád?
    A vallást nem kellene összekeverni azzal amit annak nevében gazemberek követnek el.

    Ne ölj, ne lopj, tiszteld szüleidet, ne kívánd más jószágát, feleségét, szeresd felebarátodat…
    Ezeket lehet vallás nélkül is követni, de sajnos nincs a vallástól független erkölcsrendszer ami ezeket összefoglalná.
    Ezért, a vallás háttérbeszorulásával sokan úgy érzik, szabad a pálya.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük