Az igazság keresése (34-i) A sertésinfluenzától (H1N1) egyszerűen nem kell félnünk

önarcképA média bőségesen ellát minket a sertésinfluenzával kapcsolatos hírekkel, azt a látszatott keltve, mintha az ítélet napjával kellene szembe néznünk. Péntek reggel (2009.09.25.) megtudhattuk, hogy már két magyar halottja is van a H1N1 járványnak, bár járvány hivatalosan még nincs, de persze bármelyik percben kitörhet. Miközben oltóanyag még mindig nincs, de ha majd lesz, akkor a körzetis 200 forintot kap minden egyes oltásért, amit keveslenek, pedig ez fejenként 120.000 forintot jelent, de mit ér a pénz, ha az orvost elviszi a sertésinfluenza. Szóval kellően be vagyunk szarva, ide tehát azzal az 1800 forintos vakcinával! Nekem mégis az az érzésem, hogy ha ez a sertés izé 10 évvel ezelőtt jelentkezik, a kutya se figyelt volna fel rá. Végül is évente sok millió ember kap (szezonális) influenzát és több tízezren halnak bele, akiknek legnagyobb része nagyon öreg, vagy nagyon fiatal, vagy olyanok, akiknek az immunrendszere nem működik kielégítően. Az emberek túlnyomó többsége, miután megkapja az influenzát, néhány napig kutyául érzi magát, majd meggyógyul. Ez ideig, nincs ez másként a sertés influenzával se, és egy árnyalattal se bizonyul rosszabbnak. Nem virulensebb (megkapható) mint a közönséges influenza, nem nevezhető halálosabbnak se. A vírusok mutáción mennek át, némelyik egyik állatról átmegy a másikra. Annak a lehetősége mindig fennáll, hogy a sertésinfluenza valóban veszélyessé válik, de ez eddig nem következett be, és annak nincs jele, hogy bekövetkezne. A Marylandi Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a sertés influenza vírusa nemigen mutat hajlandóságot a rekombinációra (összeolvadás más vírus törzsekkel). A hisztéria mégis terjed. A New Scientist tudományos folyóirat online változata külön rovatot tart fenn a H1N1 részére, hogy a látogató naprakész információt kaphasson róla. Nem csoda, hogy világszerte tanítási szüneteket rendelnek el, miközben a TV-ben láthatjuk, hogy az iskolapadokat, mosdókat, és ami még akad, pánikszerűen fertőtlenítik.

Az igaz, hogy a H1N1 törzs rendelkezik néhány szokatlan tulajdonsággal. Kevesebb csecsemő hal bele, viszont többet visz el a középkorúak közül, míg az idősebbeket jobban kíméli, mint az évente visszatérő szezonálisinfluenza. Az se tipikus, hogy nyáron is terjed. De ha számba vesszük hatását a teljes népességre, nem bizonyul veszélyesebbnek a szezonálisinfluenzánál. Az „European Center for Disease Control” (Európai betegség megfigyelő központ) szerint szeptember 1-ig bezárólag az egész világon összesen 4092 ember halt bele a sertésinfluenzába. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy egy emberre nézve négyszer nagyobb az esély arra, hogy villámcsapás éri, mint hogy belehal a sertésinfluenza fertőzésbe. Nem nevezhető túl nagy kockázatnak. Pláne, ha megtoldom azzal, hogy kb. kétszázszor nagyobb az esélye egy gépkocsibaleset által okozott halálnak. De van ennél érdekesebb adat is. Maláriában évente a világon megközelítőleg 3 millió ember hal bele, ami 2000-szerese annak a számnak, amit a sertés influenzától várnak. Ennek ellenére én még nem tapasztaltam, hogy az esti TV hírekben említést tettek volna a maláriáról. Mi lehet ennek az oka? Ja, igen! Azzal is telitömték már a fejünket, hogy az 1918-as influenzajárvány megismétlődhet, amiben 100 millió ember halt bele. A frászt pedig azzal iparkodtak ránk hozni, hogy az N1H1 törzs genetikailag azonos a spanyolnátha vírusával, és még van egy hasonlóság, hogy az 1918-as járvány az influenza szezon (északi féltekén) végén indult be, majd újra megjelent a következő évben. De ez az összehasonlítás minimum megtévesztő. A spanyolnátha idején nem volt még se antibiotikum se influenza vakcina. Ezenkívül, a halálesetek oka nem maga az influenza volt, hanem annak szövődménye, rendszerint tüdőgyulladás. Ha ma törne ki a spanyolnáthához hasonló virulens járvány, a halálesetek aránya tört része lenne az akkorinak.

Természetesen nem arra akarok kilyukadni, hogy a sertésinfluenza nem jelent semmi veszélyt, és arra se, hogy 100 százalékos biztonsággal nem fog veszélyesebb formába átváltani. Azt azonban állítom, hogy a mesterségesen felfokozott félelem sokkal több hátrányt jelenthet, mint maga a betegség megjelenése. Saját hatáskörön belül különböző emberek felesleges intézkedéseket foganatosítottak a média által felkorbácsolt félelemtől hajtva. Amerikában negyedmillió diák maradt otthon. Kínában és Hong Kong-ban embereket karanténba zártak. Mexikót hosszú időre elszigeteltek a világtól. Egyiptomban ok nélkül lemészároltak 400.000 sertést. Az pedig már vicc számba megy, hogy a Reuters szerint Afganisztán egyetlen sertését (a kabuli állatkertben) elzárták a látogatók elől.

Nehéz eldönteni, hogy a szenzációt hajhászó médiával állunk-e szembe, vagy simán a gyógyszergyárak profitéhsége húzódik a háttérben. Minden esetre a sertésinfluenzával kapcsolatos jóslatok eddig nem váltak be. A második és egyben az utolsó magyar eset leírása bennem hatalmas kétségeket ébreszt. Ugyanis itt egy életerős fiatal férfi az áldozat, aki minden látható ok és minden panasz nélkül egyszerűen csak úgy meghalt és a boncolás során derült ki, hogy a testében H1N1 vírusok voltak találhatók. Hirtelen halál létezik a szívgyógyászatban, amikor is minden betegség vagy panasz nélkül valakinek egyszerűen leáll a szíve. Könnyen lehet, hogy ebben az esetben is ez történt, miközben ettől teljesen függetlenül az illetőt megfertőzte a vírus, ott volt benne panaszmentesen és semmi köze se volt a halál bekövetkezéséhez. De ez a lehetőség nem elég izgalmas, ezért csak én huzakodok vele elő.

Éljetek a lehetőségekkel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük