(832-i) White Australia Policy

Tibor bá’ az igazság keresése online

 

A Numerus Clausus kapcsán Hochstein niknevű hazánkfiával vitába keveredtem a jeruzsálemi felsőoktatás témakörben. Szerinte ott semmiféle diszkrimináció nincs az arabszármazású diákokkal szemben.

Kezdjük azzal, hogy a Numerus Clausus természetesen diszkrimináció, az más lapra tartozik, hogy ez egy adott esetben milyen mértékben morális, reális, indokolt az képezheti vita tárgyát, és képezi is, mert ez már átcsúszik az érzelmek világába, ahol senki se igazán ura önmagának.

Technikailag Hochsteinnek igaza lehet. Nincs formális törvény, amelyik megszabná, hogy hány arabszármazású diák tanulhat, ezt azonban én apró csúsztatásnak vélem egy olyan tapasztalt vén róka esetében, mint Hochstein. Lássuk miért!

Az angolok voltak olyan szerencsések és Cook kapitány leleményessége folytán felfedezték Ausztráliát, később pedig olyan embertelenek, hogy saját, nem kívánatos agrárproletárjaikat oda száműzték. Így aztán a huszadik század hajnalára az európai méretű, sok tekintetben igen kedvező földrészen kialakult egy angol származású társadalom, ahová a mindig is túl népes Kínából örömmel özönlöttek volna a bevándorlók. Joggal vagy jog nélkül, az ausztrálok nem kívántak sárga, ferdeszemű törpékkel keveredni. Ennek elkerülése végett úgy döntöttek, hogy a kontinensre csak kaukázusi ember teheti be a lábát. Ennek a döntésnek a neve White Australia Policy volt. Tekintve, hogy a „csak fehérek” már akkor se nagyon volt politikailag korrekt, a bevándorlási törvényükben (Immigration Restriction Act 1901) ez a kitétel nem szerepelt, szerepelt viszont az, hogy csak olyan ember léphet Ausztrália földjére, aki valamelyik európai nyelven diktált szöveget értelmezni tudja. Mivel a kínaiak általában nem beszélnek egyetlen európai nyelvet se, a belépést meg se kísérelték. Nyilvánvalóan európai bevándorlót viszont nem is vettek alá a tesztnek. Amire ebben a posztban rá akarok mutatni, az egyetlen mondat az idézett törvény kritikájából: It granted immigration officers a wide degree of discretion to prevent individuals from entering Australia. Ennek a mondatnak a fordítását a poszt végén közlöm.

Ebből a történetből világosan kitűnik, hogy egy kormány igen könnyen ki tud bárkit rekeszteni ügyes törvénykezéssel. Van azonban ennek egy kiegészítése is. Ugyanis egy lazán megfogalmazott törvény alkalmazása a kormánytisztviselőkre van bízva, akiket viszont belső értekezleteken el lehet igazítani. Erre nagyon jó példa az angol bevándorlási törvény. Aki az EU létrehozása előtt ellátogatott Angliába az emlékezhet rá, hogy belépéskor mindenkinek kérdéseket tesznek fel. Csoportos látogatásoknál ez inkább csak formalitás volt, de én személy szerint voltam Angliában (többször is) a 70-es években, amikor is negyed óráig tartó vitát folytattam a köztisztviselővel, mielőtt tovább engedett volna. Ugyanis neki az volt a feladata, hogy szűrje ki azokat a vízummal rendelkező látogatókat, akik esetleg ott akarnak ragadni. A döntés rá volt bízva, és hiába volt nekem Budapesten kiadott látogató vízumom (amiért fizettem), ő megtagadhatta volna a belépésemet. Az állam megbízta azzal, hogy döntsön legjobb belátása szerint. Nekem meg kellett őt győznöm arról, hogy nem akarok ott ragadni. Nem volt könnyű feladat, gyakorlatilag vitatkoztunk. Miért mennék én vissza Magyarországra, amikor itt sokkal jobb, nyelvproblémám meg nem lenne? Persze, ha nem egyedül lettem volna, akkor hihetőbbnek tűnik a turistáskodás. Minden esetre az izraeli kormánynak nem kell törvénnyel lecsökkenteni az arab egyetemisták létszámát, elég olyan törvényt hozni, ami a dékánnak teljhatalmat ad felvételi ügyekben. A dékán megtagadhatja bárkinek a felvételét mindenfajta indok nélkül.

De térjünk vissza az ausztrál bevándorlási törvényre, mert van egy érdekes folytatása. A két háború között volt élt egy legendás cseh zsidó származású baloldalú újságíró, Egon Erwin Kisch, a száguldó riporter. Kisch Ausztráliába is ellátogatott, amiről az egész világon előre mindenki tudomást szerzett. Ausztrália viszont nem kért egy baloldali felforgatóból, tehát nem engedték, hogy a hajóból partra szálljon, illetve – talán az életben először – alkalmazták nála, mint fehér emberre a diktálási tesztet. Ühüm, de a törvény megfogalmazása (any European language) szerint a nyelvet nem a belépni szándékozó választotta ki – ami logikus lett volna – hanem a tesztet kivitelező hivatalnok. Erre ugyan nem volt utalás a lazán megfogalmazott törvényben, de valakinek ki kellett választani. Egon Erwin Fisch-sel azonban pechjük volt, mert német anyanyelvén kívül számtalan európai nyelven állta a diktálást. A vizsgáztatók egy idő után szarban voltak, mert a hamarjában összeszedett idegen nyelvet ismerőkből kifogytak. Ekkor valahonnan előkapartak egy skót származású hivatalnokot, aki skót-gall nyelven diktált, aminél Kisch elbukott, és ezek alapján végleg megtagadhatták a belépést. Kisch kénytelen volt illegálisan partra szökni. Elfogták, letartóztatták, azonban addigra az ausztrál baloldal mozgósította magát, a sajtó felfigyelt. Kénytelenek voltak tisztességes bírósági tárgyalást lefolytatni, mert a padok zsúfolásig voltak tele riporterekkel. Az államügyész által képviselt hivatalos vád: illegális határátlépés. Azonban a tárgyalás folyamán kiderült, hogy a diktáló hivatalnok észak Skóciában nőtt fel, de a skót-gall nyelvnek maga se volt a mestere, következésképpen a diktálását nem lehetett tisztességes (fair) eljárásnak tekinteni. Egon Erwin Kisch szabad emberként léphetett ki az utcára.

Ha nem lenne nyilvánvaló, akkor világossá kívánom tenni. Egy törvény nem létezésére hivatkozni értelmetlen dolog, mert egy rezsim törvények nélkül, vagy látszólag tisztességes törvények mellett is végre tudja hajtatni kifogásolható elképzeléseit.  

Az ominózus mondat fordítása: A törvény a bevándorlásért felelős tisztviselők számára széles határok között biztosított, belátásukra bízott lehetőséget, hogy bizonyos egyének belépését Ausztráliába megakadályozzák.       

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

22 gondolat erről: „(832-i) White Australia Policy

  1. Ez az Egon egy Big Fish.. 🙂 Teljesen jogos a név hozzáigazítása a realitáshoz, mrt KIS darab nem volt, a feje mérete után ítélve…

  2. “nem kívántak sárga, ferdeszemű törpékkel keveredni”

    Baromi vicces !

    Meg kívánom itt fogalmazni azt a TÉNYT ,hogy az égadta világon semmi sem bizonyítja ,hogy mi magyarok vagy bármelyik másik náció jobbak, szebbek, okosabbak, szorgalmasabbak,szimpatikusabbak,
    becsületesebbek értékesebbek stb. lennének a kíniaknál.

  3. 2: Egy tiszteletbeli kínai 🙂
    Ez az ausztrálok véleménye, nem a magyaroké. Mi szeretjük kínai testvéreinket – csak tudnám, miért jöttünk el Belső Ázsiából… 🙂

  4. 2: Nem is erről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy az ausztráliai lakosság nem kért belőlük. Az angolszász népség egyébként ahova betette a lábát, onnan népirtás, tömeges elszegényedés ill. tömegnyomor, genocídum, holodomor illetve ezek tetszőleges kombinációja nélkül nem takarodott ki, ha kitakarodott egyáltalán. Kína se úszta meg ezt, az angol korona gyarmataként a világ egyik leggazdagabb országából (a 19. század elején a világ akkori gazdasági termelésének 1/3-át hozta Kína) a 20. század középre gyakorlatilag a világ legnagyobb nyomortelepévé silányodott Kína, hála az ópiumháborúknak és egyéb okos trükköknek. Az 1960-as években az egy főre jutó GDP Kínában 600 dollár volt, vagyis kevesebb, mint naponta 2 dollár fejenként. És ez az átlag!!! Hol lehetett a legszegényebb réteg? Ma nem történik más, mint hogy Kína visszaszerzi az évszázadokkal korábban jogosan fenntartott helyét a világgazdaságban, miután sikerült végre kitakarítani végleg az angolokat az országból.

    Ausztráliában az angolszász protestáns banda gyakorlatilag csaknem tökéletesen kiirtotta az őslakos népességet, de Észak-Amerikában is sikerült mára 300.000-re lefaragni az eredeti 60 milliós indián populációt. Csoda, ha előítéleteik vannak az újonnan bevándorlókkal szemben? Gondolj bele, ha már időt, pénzt, fáradságot és energiát nem kímélve kiirtasz egy teljes kontinensnyi őslakost, te beengednél egy csomó ferdeszeműt a fáradságos munkával megtisztított területre? Ugye, hogy nem?

    Gedeon, mielőtt elkezdenéd a szokásos módszereiddel kifejteni, hogy mindez csakis és kizárólag a zsidók számlájára írható, javaslom, menjél be Londonban egy átlagos angol pubba péntek éjjel úgy 11-12 óra körül. Az első, az arcodba vágott söröskorsó után szerintem meg fog változni a véleményed az angolszász népekkel kapcsolatban.

  5. 2.
    Pákozdi Csaba, csak óvatosan a tényekkel.

    Nagyon szubjektív és nagyon nem kozmopolita módon, de számomra az a tény, hogy egy honfitársamra más szemmel nézek, mint bármelyik más nációra.

  6. 5

    Ebben sem hasonlítunk.
    Lehetnek élethelyzetek, amikor igen, más élethelyzetek, amikor meg
    nem.Az ember érdekel, nem a származása, nem a bőre színe és nem az életkora és nem a vallása, nem a világnézete.
    Tudom, hogy nem mindig viselkedhetek így ,de mégis kitartóan próbálkozom ezzel.

  7. Ez a “csak fehérek” a mai napig ott lappang. Bár már nehezen érzékelhető a rengeteg “sárga, ferdeszemű törpe között”.
    Tény viszont, hogy szinte soronkívűl kaptunk kb. 15 évvel ezelőtt állami házat. A kiutaló tisztviselő megsúgta, szeretnék, ha minden fehérembernek lenne saját háza, mielőtt besárgul az egész földrész.

  8. 2:
    Az a vicces bameg, hogy ezt nem a magyarok monjdták, hanem az ausztrálok, de te nem tudod magad leállítani, ha egyszer cikizni lehet a magyarokat.

    6:
    Ez egy elég hülye álláspont, mert mind a bőrszín, mind az életkor, de még a test magaság is determinál. Például, figyeld meg az összes diktátor alacsony termetű. Természetesen nem inden alacsony termetű diktátor. stb.

  9. 8

    Csupán az általam idézett mondatra reagáltam, vaze akárki mondta

    – magyar
    – ausztrál
    – magyar ausztrál magyar

    villany ?

  10. 6: “Az ember érdekel, nem a származása, nem a bőre színe és nem az életkora és nem a vallása, nem a világnézete.” Szép gondolat, és igazad is van. Szerencsés vagy, hogy nem tapasztaltál annyi rosszat az életedben, hogy bizonyos (nép)csoportok esetén előítéleteid alakulhattak volna ki.

  11. Tiszteletem Tibor bá’! Mi tagadás, büszkeséggel tölt el a múzsa lét. (itt rögtön szeretném tisztázni, a félreértések elkerülése végett, hogy a csók meg miegymás az elmaradt)

    Ami a posztot illeti, ebbe nem lehet bele kötni. És pedig azért nem, mert itt már rég nem a törvény betűjét és szellemiségét feszegeted, hanem az emberi tényezőt, a humán faktort. Mert példánk okáért tételezzük fel, hogy Haller a törvényével nemzetnének akart jót és nem a zsidóknak rosszat. Itt kell újfent leszögeznem, hogy ezt nekem a legjobb indulattal sem veszi be a gyomrom, de játszunk el a gondolattal. Akkor már csak az a kérdés maradt megválaszolatlanul, hogy a törvényalkotó miért nem bízta helyi szakértőkre, az egyetem tejhatalmú uraira az arányok beállítását?

    Természetesen logikusan merül fel benned az a kérdés, hogy az izraeli felsőoktatásban, bevándorlási hivatalban, katonaságnál vagy éppen a zöldségesnél előfordul-e negatív diszkrimináció? A válaszom hogy lehet. Hogy tudnak-e ezek az emberek semmitmondó paragrafusok mögé bújni? Könnyen elképzelhető. Egy azonban biztos, az polgári életet szabályozó jogrend egyetlen paragrafusa sem tartalmaz származási alapon történő százalékszámítást. De még ha lenne, akkor sem lenne semmi értelme, mert nincs rá lehetőség, hogy ebben az olvasztótégelyben így lehessen szelektálni.

    A törvényekben elbújtatott látens diszkriminációról, (irányuljon az sárga, feka, cigány vagy éppen zsidó újságíró ellen), a végtelenségi elbonyolítható adminisztrációról, a helyi kiskirályokról, szóval erről az egészről pedig csak nagypapa jut eszembe, aki ha ilyesféle „széles határok”-kal megáldott barommal találkozott, mindig azt hajtogatta, hogy a jó ég mentesen meg minket a szorgalmas hülyéktől.

    Zárógondolatként már csak annyit, hogy a csokorba szedett gondolataimmal bízom benne sikerült világossá tennem, én nem csúsztatok. Ha valami csúszkál, akkor az nem más, minta jogalkalmazó emberek értelmi színvonal…van akinek felfelé másoknak lefelé. Minden csak intelligencia és neveltetés kérdése.

    Maradok tisztelettel!

  12. 11:
    Remélem elolvastad a 7.hozzászólást, akivel nem beszéltem össze. Különben az angolszász világban hagyománya van annak, hogy a törvény végrehajtásánál a köztisztviselőnek igen nagy mérlegelési lehetőséget biztosítanak. Nálunk imádják szó szerint betartani a törvényt, néha nevetséges esetekben is, ami újabban Amerilára is jellemző. Most olvastgam, hogy egy 5 évese kislányt megbilincselve állítottak elő (tök mindegy, hogy miért). Volt ugyan egy kis probléma, a bilincs túl laza volt, lecsúszott a kezéről.

  13. “…a jó ég mentesen meg minket a szorgalmas hülyéktől.”

    Ez a nap mondása. A tegnapi napé az volt, hogy a szellentést nem szabad visszatartani, mert a gerinced mentén felmegy az agyadig, és ebből lesznek a szar gondolatok.

  14. 11:
    Hogy jobban tudj érvelni, itt a Numerus Clausus teljes és hiteles szövege:

    1920. évi XXV. törvénycikk
    a tudományegyetemekre, a mûegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra
    való beiratkozás szabályozásáról
    1. § A tudományegyetemekre, a mûegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a
    jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétõl csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethûségi s erkölcsi
    tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható.
    Az egyes karokra (szakosztályokra) felvehetõ hallgatók számát az illetékes kar (a mûegyetemen a tanács) javaslata
    alapján a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
    Rendkívüli hallgatók csak abban az esetben vehetõk fel, ha a hallgatóknak az elõzõ bekezdésben foglaltak szerint
    megállapított létszáma rendes hallgatókkal nem telt volna be és csak a megállapított létszám-kereten belül.
    Ez az intézkedés a jog- és államtudományi karokon (jogakadémiákon) az államszámviteltanra beiratkozókra nem
    vonatkozik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban az illetékes karok meghallgatása után a pénzügyminiszterrel
    egyetértõleg ezeknek a rendkívüli hallgatóknak a létszámát is megállapíthatja.
    2. § Az 1. § rendelkezései az elõzõ tanévekben már beiratkozva volt rendes hallgatók, valamint a bölcsészettudományi
    (bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és mennyiségtan-természettudományi), továbbá az orvostudományi karokra
    középiskolai érettségi bizonyítvány birtokában beiratkozva volt rendkívüli hallgatók további beiratkozási jogát nem
    érintik, amennyiben nemzethûségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók.
    3. § Az 1. § intézkedései szerint beiratkozónak az illetékes karhoz (mûegyetemen a tanácshoz) benyújtott
    folyamodással kell a beiratkozásra engedélyt kérnie.
    A beiratkozási engedélynek az 1. § rendelkezései szerint megállapított létszám-kereten belül való megadása, vagy
    megtagadása felett az illetékes kar tanárainak (mûegyetemen a tanácsnak) teljes ülése végérvényesen határoz.
    Az engedély megadásánál a nemzethûség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelõl a felvételt kérõk
    szellemi képességeire, másfelõl arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és
    nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetõleg elérje az illetõ népfaj vagy nemzetiség országos
    arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.

    Hasonlóképen csak az illetékes kar (mûegyetemen a tanács) teljes ülésén megadott engedéllyel iratkozhatnak be a 2. §
    alapján beiratkozni kívánók is. Ezeknek beiratkozására vonatkozó szabályokat a vallás- és közoktatásügyi miniszter
    rendeletileg állapítja meg.
    4. § Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép hatályba, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre.

    A kiemelés tőlem, Tibor bá’

  15. 15: Ez tényleg vicces, mert a kiemelt rész inkább pozitív nemzetiségi diszkriminációt jelent, a “lehetőleg elérje” miatt.

    Persze a “nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók” biztosítja a gumiszabály jelleget is.

  16. 15:
    Viszont az is világos, hogy sok minden bele van magyarázva. Hogy aztán hogyan alkalmazták, az egy külön téma, de erre is volt egy poszt.

  17. Egy egészen picit pöppet bizarr nekem ez a rész:” figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és
    nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetõleg elérje az illetõ népfaj vagy nemzetiség országos
    arányszámát.”
    Annak tudatában, hogy ha jól tudom akkoriban az összes nemzetiség feketeláb listán volt.”tótok” “oláhok” stb.. Valóban aggódhatott a törvényhozás hogy kellő számban bejussanak az egyetemre? Most ezt teljesen komolyan kérdezem.

  18. 17: Gumicsonton rágódtok.

    A törvény szövegéből nem derül ki, hogy irányulna bármely nemzetiség ellen, sőt inkább pozitív diszkriminációt fogalmaz meg – ha a kisebbségeket nézzük. Ha a magyarok oldaláról nézzük, ott is érvényes a min. 9/10. Mondhatni akkori viszonyok között korrekt. Zsidókról egy mukk sincs benne.

    Mai liberális szemlélettel persze nem állná meg a helyét azzal, hogy a magyaroknak is arányosan biztosítana helyet. 🙂

    Elég marhaság a mai fejjel/világnézettel egy ilyen régi törvényen csámcsogni – hacsak nem valami szándéka van vele egy bizonyos csoportnak 🙂

    Voltak-e valóban olyan személyek, akik nemzetiségi hovatartozásuk miatt nem kerülhettek be a (felsorolt) magyarországi egyetemekre ? Név, cím, anyja neve felsorolást várok 🙂
    Vagy ez is olyan, mint a Jeti, mindenki beszél róla, de még senki sem látta.

  19. 18

    Úgy tudom ,hogy Hitler egyetlen írásban kiadott rendelkezése sem szól a zsidók megsemmisítéséről.
    Minden törvény valakik mellett és másvalakik ellen hat.

  20. Elvi síkon..

    Körte Ország rasszista , amikor ahhoz ragaszkodik, hogy egyetemeire kökény állampolgárok ,padlizsán vallásúak és
    vadszeder származásúak, berkenye anyanyelvűek.. csak akkor kerülhessenek be, ha már minden körte állampolgár akiről felvételi eredményei alapján joggal feltételezhető hogy sikeresen fog ott helytállni ,bejutott?
    Tehát a maradék helyekre felvehetőek az előbbiek is.

    ? ? ? ?

  21. 17:
    Nem lehetett célja a közoktatásnak, hogy a csonka haza aprócska nemzetiségei kultúrálisan lemaradva maradjanak. De az a tény, hogy közel 100 évvel később az erdélyi cigányok és zsidók még mindíg beszélnek magyarul, szerintem azt bizonyítja, hogy a nemzetiségek nem vágyódnak más felügyelet alá, ha a magyar nyelvi kultúra kellően át van nekik adva.
    De azért azt beismerehetnéd, hogy az éjjel-napapala nyomott zsidó propagandághoz képest a törvény tényleges szövegétől nem egészen ezt vártad. És akkor most ne keverjük a törvényt össze az éveken át tartó alkalmazásával, mert a poszt a törvényről szól.

  22. 19: Jelenleg éppen az zajlik MO-n, hogy vagyoni alapon differenciálja a kormány, hogy ki kerülhet egyetemre és ki nem. Ez nem zavar? Csak egy 90 éves, rég hatályon kívüli törvény veri ki nálad a biztosítékot. Gratula.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük