Tibor bá’ online
Előjáték: 2011. június végén a görög kormány megszavazott egy újabb megszorító törvényt, aminek a bevallott célja az, hogy Görögország visszatérhessen a gazdasági fejlődés állapotába, de valójában egy társadalmi öngyilkosságról van szó, mert a valódi cél a külföldi bankok számára fellépő „amorális” és végtelennek tűnő tartozások visszafizetése. A drákói intézkedések nyomán Athénban tiltakozások, majd utcai harcok alakulnak ki. Az állam pedig úgy reagál, ahogy az államok általában ilyen esetben reagálni szoktak, rohamrendőrökkel megtámadja a népet, akit az általuk megválasztott politikusoknak szolgálni kellene. A gumibotos, könnygáz gránátos támadásnak eddig durván 300 áldozata van, de valószínűleg lesz ez még több is. Ugyanakkor nyugati médiákban felüti a fejét olyan kritika, hogy a görögök lusták, jóval tovább nyújtóztak, mint a takarójuk, és most érte őket utol saját végzetük. De persze az se kizárt, hogy valami egészen másról van szó. Görögország tulajdonképpen az egész világgazdaság kicsinyített letükrözése, ahol hatalmas tartozásokat, a gazdaság szétdúlását, fokozódó politikai elnyomást, és társadalmi elégedetlenkedést láthatunk. A továbbiakban a görög adósságváltságot tekintem át, mert az nyilvánvaló, hogy ami Görögországgal, Görögországban történik, az fog bekövetkezni Magyarországon is.
Főjáték: 2008–ban a Világon végigsöpört a gazdasági válság, mialatt a Görög kormányreakciót követve az országban tüntetések és felfordulások keletkeztek. A kormány népszerűségvesztése miatt választásokat kellett ki írni, amit 2009 októberében a szocialisták nyertek meg. A szocialista kormány beígért egy 3 milliárd € injekciót a gazdaság újraélesztése céljából. De amikor a szocialisták kormányra léptek akkor derült ki, hogy az államadósság duplája annak, amit az előző kormány bevallott. E ténynek napvilágra jutása egy azonnali adósságkrízis kialakulását eredményezett. A tényleges tartozás a 2009–es görög GDP 129 százaléka volt, aminek a költsége exponenciálisan növekedett.
2010 áprilisában Görögországnak gazdasági mentőövet kellett kérni az Európai Közösségtől és az IMF-tól annak érdekében, hogy adósságának kamatait ki tudja fizetni. Ez a „segítség” természetesen tovább növelte a tartozást, azaz még nagyobbá vált az éves kamatteher. Sajnos az eladósodás kivételnélküli következménye a további és egyre mélyebb szintre süllyedő eladósodás. Ha egy ország egy bizonyos adósságszintet elér, a szabadulás az adóságtól lehetetlenné válik. A mentőövek mindig csak arra elegek, hogy az esedékes kamatokat kifizessék, miközben az teljes adósságot tovább növelik. Természetesen pontosan ez történt Görögország esetében is. Ráadásul az újabb kölcsönök nem csak növelik a teljes adósságot, de egyúttal súlyos politikai és társadalmi következményekkel is jár. Görögország esetében az IMF és az EU csak úgy volt hajlandó megnyitni a bukszáját, ha „fiskális megszorításokat vezetnek be” ami egyszerű magyarra fordítva azt jelenti, hogy „szociális öngyilkosság” (nálunk éppen most készülnek bevezetni). Miért?
A fiskális megszorítás – most éppen Görögországban – azt jelenti, hogy a kormánynak csökkenteni kell a szociális juttatásokat és növelni kell a kivetett adókat annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni az adósságszolgáltatásnak. Vagyis az IMF azért ad pénzt, hogy a hitelező bankok megkapják a pénzüket az adós országtól, amit természetesen csak úgy tudnak biztosítani, ha az ország lakósságát megnyúzzák. Sajnos azonban a „fiskális megszorítás” gazdasági hatása előre nem belátható, mert a valóság erősen eltér az elmélettől. A fiskális megszorítás első lépése rendszerint a szociális kiadások lefaragása. Mikis ezek? Egészségügyi ellátás, oktatás, szociális segélyek, nyugdíjak, stb. Ez egymagában jelentős közalkalmazotti elbocsátásokkal jár mivel az egészségügyben, oktatásban dolgozók egy részére nincs tovább szükség. Ennek egyenes következménye a munkanélküliség növekedése, a szegénység terjedése, hiszen ezzel párhuzamosan az adókat direkt és indirekt módon drasztikusan megemelik. Ebből viszont egyenesen következik a belföldi fogyasztás csökkenése, amit a gyártás csökkenése követ. Miközben a helyi vállalakozások képtelenek versenyben maradni a multinacionális vállalkozásokkal. Tehát a kis és középvállalkozások bedobják a törülközőt, ami további elbocsátásokkal jár. Aminek következménye a további kereslet csökkenés, és így tovább. Ilyen helyzet kialakulása után a tömegeke előbb vagy utóbb lehetetlen helyzetbe kerülnek. Dönthetnek, hogy kevéske pénzükből étkeznek, vagy a közművek számláit fizetik. Egy ilyen helyzet első következménye a megélhetési bűnözés elterjedése, majd tömeges zavargások. Szélsőséges esetben esetleg polgárháború, felkelés, ahogy ezt tavasszal Egyiptomban láthattuk.
Görögországnak durván 330 milliárd € tartozása van. Hogy az ördögben gyűlt ennyi össze észrevétlenül? Kiderült, hogy J.P. Morgan Chase és Goldman Sachs, a legnagyobb amerikai bankok segítettek elrejteni a tartozás komplikált valuta csere konstrukcióval, ami a Maastrichti szabályokat teljesen törvényesen meg tudja kerülni. Más szavakkal a görög kormány simán átverte Brüsszelt. Ennek felfedezése után a két domináns EU ország, Franciaország és Németország hozták össze a gazdasági mentőövet, magyarul ők adták a lóvé javarészét, amit persze saját állampolgáraitól szednek be adók formájában. Na jó, de pontosan kiknek tartozik Görögország. Az ügy komikuma, hogy elsősorban a Francia és Német bankoknak, és hogy a szegény bankok megkapják a pénzüket, a francia és német állampolgároknak kell összedobni.
Az események szerint 2010 februárjában a görögök leváltották az államadósságot intéző ügynökségük vezetőjét és helyette kinevezték Petros Christodoulou-t, azzal a feladattal, hogy „találjon kedvező hitellehetőséget a financiális piacon, hogy új hitellel felválthassák a régieket”. Egy hónappal később a görög parlamentben átment egy drákói megszorításokról szóló törvényjavaslat annak érdekében, hogy kielégítsék az IMF és az EU követelményeit. Ezt követve 2010 áprilisában hivatalosan kértek szükséghitelt. Májusban az IMF és az EU jóváhagyott 146 milliárd € hitelkeretet miután a görögök egy újabb megszorítást jelentettek be (szociális juttatások csökkentését és adóemelést), annak ellenére, hogy márciusban már rászánták magukat egy ilyen lépésre, de ugye az IMF-nek és az EU-nak sokkal keményebb megszorításra volt igénye. Aki emlékszik a néhány hete feltett „IMF” című posztomra, az tudja, hogy Afrikában az IMF „Strukturális Átalakításokat” erőszakolt ki, ami az afrikai országok teljes csődbekergetését jelentette. Görögország esetében a dolgozok heves tiltakozásokkal válaszoltak a tervezett üzemanyag, dohányáruk, alkohol árának az emelésére, valamint az ÁFA megemelése, az évenkénti két hónapos extra közalkalmazotti kifizetés eltörlése miatt. Ami pedig a görög adósságot illeti, van itt egy szembetűnő ellentmondás. A görög államadósság a GDP 123 %-a. Ugyanakkor a franciáké 99%, a németeké 85%, az osztrákoké 82%, míg az olaszoké 127 % lesz 2011 végén. Megítélésem szerint 123 és 99 között nem túl nagy a különbség, és ha egy pillanatra előveszem a magyar 80%-os adósságot, akkor kiderül, hogy ez 5 százalékkal alacsonyabb a németekénél. Igaz, mi a felvett pénzt elgatyáztuk, míg a németek a bankok megmentésére vették fel a hiteleket.
Ehhez azért tegyük hozzá, hogy a Bank for International Settlements (BIS) jelentés szerint a görög adósságszínt várhatóan drámaian fog emelkedni. Ráadásul „A belátható időn belül nem várható, hogy akár több országban is a foglalkoztatás és a gazdasági fejlődés visszatérjen a krízis előtti szintre. Ennek eredményeként a munkanélküli segélyeket és egyéb juttatásokat kell majd fizetni éveken keresztül, és jelentő állami beruházásokra lesz szükség.” Ezt a BIS megtoldotta azon ajánlatával, miszerint a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat csökkenteni szükséges, esetleg teljes mértékben beszüntetni. Érdekesség, hogy ennek a magyar médiák szerint nincs hírértéke, helyette azt tudhatjuk meg XY hogyan irtotta ki családját egy bajonettel. Az ajánlás célja az országok hitelállományának a 2007-es szintre való lecsökkentése. Nagyon csodálkoznék, ha a mi Orbán Viktorunk erről nem hallott volna, és ne határozta volna el, hogy „kipróbálja”.
Kinek a krízise? 2009. Áprilisáig az EU országok kormányai 3.000 milliárd € öntöttek bele a „bajbajutott” bankok feneketlen torkába. A nem hivatalosan, vagyis rémhírek szerint ez az összeg valójában 35.000 milliárd € Ennyi lenne a bankok által felhalmozott vissza nem fizetett hitel. Nagy hiba volt! A kormányoknak hagyni kellett volna, hogy a vétkes bankok bedőljenek, nem pedig megmenteni őket az emberek adójából. Végére is a magas kamatokat azzal igazolták, hogy azokat a növekvő kockázatok miatt számítják fel. Egy kockázat az kockázat, sokszor megússzák, de időnként „bejön” a baj. Ezt az időközben felhalmozott extra kamatból kell fedezniük. Ha viszont a kormányok mindenképpen megmentik őket, akkor nem indokolt a „kockázati felár”. Minden esetre megállapítható, hogy az IMF és EU nem az emberek érdekeit veszik figyelembe, hanem a bankokét. Így lesz a bankok kríziséből a társadalom krízise. De nincs ebben semmi összeesküvés. A döntéshozók mindenütt agazdagok közé tartoznak.
Isten malmai lassan őrölnek: 2011 márciusában a Moody hitel minősítő leértékelte Görögországot, a vicc kedvéért a forradalmi Egyiptom alá. Erre a befektetők elkezdtek menekülni a gazdaságilag gyenge európai országok kötvényeitől. 2011. Júniusában Görögország a Standard & Poor’s hitelminősítőtől a legalacsonyabb minősítését kapta, mert „Görögország jó eséllyel lesz az első európai ország, melyik bedűl.” Ezt követve az 1,8 milliárd Eurós görög kötvény ajánlat fagyos fogadtatásra talált. Görögország kénytelen volt megint az IMF–hez és az EU–hoz fordulni. A további 100 milliárd Eurót meghaladó mentőöv egészen biztos kidobott pénz az ablakon, ami miatt Sáközy és Merkel elég sokáig tökölt, hogy belemenjenek-e. Néhány napja belementek. A piac „fellélegzett”. A körhinta még egy darabig foroghat tovább. A német és francia adófizetők őrjöngnek, és joggal.
Minden okunk megvan a pánikra. És nem csak a görögök miatt. A bankmentések szerte a világon az államadóság növekedésével jártak. Azokban az országokban, ahol nem lehet csak úgy egyszerűen pénzt nyomtatni, jöttek a kiigazítócsomagok, a megszorítások. Amerika viszont egészen másként válaszolt. Egyszerűen elkezdett pénzt pumpálni a rendszerbe. Mit pumpálni, kompresszorral nyomta bele a dollárt. A forgalomba kerülő bankjegyek számát 2008-tól a duplájára emelte.
Attila a szomszéd poszton jelet kért. E poszt elég világos jel. Ezt kiegészíteném ezzel a kis videóval, mely az amerikai állapotokat mutatja. Amikor ez a két „válság” összeér, le lehet húzni a redőnyöket a földön, ki lehet írni: átalakítás miatt zárva. És amikor újra nyit majd a bolt, valamennyien meg fogunk lepődni.
És az ígért videó:
http://indavideo.hu/video/Glenn_Beck_Kenyelmetlen_igazsag_a_penzugyi_rendszerrel_kapcsolatban
sziasztok
Ez megy helyi szinten is, adóemelés, korábbi szociális juttatások szigorítása, emberek nyomorgatása, merthogy nincs pénz.
Egy kisvárosban élek vidéken, de elterjedtek hírek, hogy az orvosi ügyeletet megszüntetik, kommunális adóemelés/ durván 35 százalékkal!!!!/, korábbi, főleg nyugdíjasoknak járó kedvezmények azonnali eltörlése, sporttevékenység támogatásának eltörlése stbstbstbstb. Ezek után nem értem minek van önkormányzat. Legtisztább lenne, ha feloszlatná magát, nem értem miért jó nekem, ha semmit se kapok, de cserébe 35 százalékkal többet kell fizetnem a semmiért.
Másik dolog: nincs pénz-mondják. Helyi szinten lehet, hogy így van, de a bankoknál irgalmatlan mennyiségű pénz van, soha a világon ennyi pénz nem volt, pénzben lehetne fürdeni. Csakhogy a pénz nincs a reálgazdaságban, virtuális szinten tologatják ide-oda, tőzsdei forgalmak irgalmatlanok- írtam már a forexről korábban-, de az embereket szétadóztatják.
Ennek így előbb-utóbb komoly összeomlás lesz a vége. Senki se akar egyre többet fizetni a nagy semmiért.
1. Az a videó durva volt. kösz.
Az egész poszt jó. A görögök tisztában vannak, mit akarnak velük tenni. Nem azért érdemlik viszont meg, mert lusták, mert nem azok. Hanem azért, mert a régi kormány, aki így elkente az államadósságot, még szabadlábon van. Ha elég magas beosztásban vagy, bármit lehet tenni, büntetlenül. S ez nem csak rájuk vonatkozik.
„A kormányoknak hagyni kellett volna, hogy a vétkes bankok bedőljenek, nem pedig megmenteni őket az emberek adójából.”
Szerintem alapértelmezésben nyilvánvalónak kellene lennie, hogy a kormány nem „megmenti” a bankokat, hanem szolgálja őket.
Amióta abankok szabják meg a gazdaság alapvető folyamatait, botorság azt a látszatot kelteni, hogy a kormányok képesek döntéseket hozni a bankokat illetően.
A demokratikusan választott kormányok tulajdonképpen a pénzügyi elit végrehajtó karjai, és a választók csak azt döntik el, hogy milyen stílusban adják be nekik a keserű pirulát.
A régi Rotschield mondás egyre igazabb : „Ha én ellenőrzöm egy ország pénzügyeit, nem érdekel, hogy kik hozzákk a törvényeket.”
Tulajdonképpen a válságból való kilábalás ennek a helyzetnek a megszüntetésével kellene hogy kezdődjön.
A megszorítások, a kölcsönök meg a különböző mahinációk olyanok mint amikor a rákos betegen már minden, kisérleti gyógyszert, trükköt kipróbálnak, mert már úgyis mindegy… pedig ha idejében kivágják az energiát elszívó daganatot, akkor a beteg megmenthető lett volna.
A gazdasági válságkezelésre it egy vicc :
Kohn elpanaszolja a rabbinak, hogy döglenek a libái.
– Mivel eteted őket?
– Szemes kukoricával.
– Az a baj. Etesd ezután darával!
Kohn egy hét múlva ismét panaszkodik, hogy még mindig döglenek a libái, pedig darával eteti őket.
– Mert szamár vagy! . – mondja a rabbi. – zabbal etesd őket!
Pár nap múlva Kohn megint siránkozik, hogy hiába eteti zabbal a libáit, mégis pusztulnak.
– Ostoba fajankó vagy, miért nem árpával eteted őket?!
Másnap megint megy Kohn:
– Rabelében, hiába próbálkoztam az árpával, megdöglött az utolsó libám is!
– Most már egy libád sincs?
– Egyetlen egy se.
– Kár. Pedig még annyi jó ötletem lett volna…
Kohn találkozik Grünnel.
– Szörnyű ez a válság!
-Rettenetes!
– Én már nem tudom fizetni a dolgozóimat.
– Én se.
– És hozzád ennek ellenére bejárnak dolgozni? Mert hozzám igen…
– Hozzám is.
– Te, nem kéne ezektől belépti díjat szednünk??? 😀
1. Molnár Géza
Köszönöm „jelet”, igaz kicsit konkrétabbra gondoltam, mint például egyes élelmiszerek, fogyasztési cikkek hiánya, a bűnözés hirtelen megugrása, szolgáltatások leállása, stb.
A videó is jó, bár nem új… Különböző „alternatív” filmeken már 2011 utántól elég sokan figyelmeztetnek a dollár inflálásából eredeztethető katasztrófára.
A görög helyzetre pedig itt egy link, szerintem nagyon világosan leírja a valós helyzetet, igaz nem teljesen friss:
http://magunk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=972:goeroeg-tragediak-nyul-a-kalapbol-a-goeroeg-es-a-magyar-eladosodas-koezti-parhuzamrol&catid=61:id-minseg&Itemid=165
Izelítő :
Le kell tehát szögeznünk: bármikor bármelyik állam pénzügyi csődbe juttatható a pénzpiac által. Ez rendszerhiba. Csakhogy a pénzpiac e hibából él, pontosabban ezért él: az államok eladósításáért, hol itt, hol ott a jókora zavarkeltéssel teremtett turbulencia hasznáért. Hogy is mondta az 1987-ben készült, ma már klaszszikusnak számító Tőzsdecápák című amerikai film főhőse, a csúcsbróker Gordon Gekko? „Semmit sem hozok létre. Birtokolok. Mi csináljuk a szabályokat, komám. A híreket, a háborút, a békét, az éhséget, a zavargást, a papíronkénti árat. Mi húzzuk elő a nyulat a kalapból, miközben mindenki más csak ül és néz, hogy hogy a pokolba csináltuk ezt.”
Arma ez a vicc már nem vicc. 🙁 Állami cégnél dolgozom, de magamnak kell vennem a tollat, ha dolgozni akarok. És ez csak egy példa…
Bebek, nekem is.. sőt.. .. de egy véletlenül keresztbe nyomtatott excel táblát sem nyomtathatok ki mégegyszer ha elrontom.. összecelluxozom kettőből.. vagy vihetek be papírt is..
1: Géza, ez a vidó már be volt linkelve, kb. 2 éve. Ma a helyzet még ennél is rosszabb, hiszen volt 2 QE.
Klassz összefoglaló linkek. Köszi Attila.
„Az USA 13 ezermilliárd dolláros államadósságát jórészt a kínaiak újítják meg…”
„A 300 milliárd eurós görög államadósságból 217 milliárd van külföldieknél.”
„A görög állampapírok kockázati felára évi kamatban kifejezve 0,65-ról 6,50-ra emelkedett, 1000 százalékkal néhány hét alatt!”
Hazai helyzetnél ugyan ez van, amit már említettek mások is. A teljesség igénye nélkül:
– Esztergom városának 30 milliárd forintos tartozása van. Tavaly a város csődeljárását kezdeményezte a polgármester.
– Kőtelek 69 millió forintnyi mentőövet kapott az államtól, amit a Raiffeisen Bank azonnal le is emelt, mert 90 millió folyószámla hitelt adott a településnek.
– Heves megyének a forint gyengülése miatt a 3 milliárdról 4,2 milliárdra dagadt a svájcifrank-alapú kötvényadóssága. Ezen túl egy ingatlanfejlesztő Kft-nek 280 milliós követelése van a megyei önkormányzat felé.
– Tiszabura 200 millióval tartozik. Ebből csak a gázszámla 20 millió. Májusban jelentett csődöt.
Tényleg esélytelen.
„Honfoglalásnál” talán érdemes figyelembe venni a település eladósodottságát is? Feltéve, ha van olyan település Magyarországon, amelyiknek nincs tartozása.
Az USA-tól Japánig,a fejlett(jóléti országok)visszafizethetetlen adósságcsapdában vergődnek.
A szociális jólét fenntartására költötték el az irdatlan pénzösszegeket(+ fegyverkezés).
Miután a dolog úgy áll,hogy a földi bőségszaru száját a pusztító vadkapitalista rablógazdálodás,a felélés révén bekötötte,hát bizony a javak égből való hullásának a végére értünk.
Értelemszerű,hogy az USA fizetésképtelen,deflációs válságban van.
A FED 2008-óta ész nélkül pumpálja a pénzt az USA államadósságának finanszírozására.
A $ azért kerül a képbe,mert az európai megmentőn (németország),ill.a BIS-en kívül az IMF is benne van a hitelezők díszes társaságában.
Amennyiben Görögország bedől,az biztosan magával rántja Olaszországot,Spanyolországot,Portugáliát,Franciaországot,
Belgiumot,Írországot,mivel ebben az esetben már olyan bankcsődök indulhatnak el,amik az USA-ig meg sem állnak.
A rendszer élete,a kamatfizetési képességen múlik,azaz elkezdődik a radikális fogyókúra,a zsírégetés,ami a szociális
vívmányok akár a nulláig való redukálásában nyilvánul meg.
A helyzet nagyon el fog mérgesedni.
Az elszegényedő társadalmakban beindul egy hiperinfláció,a munkanélküliség,s a FIAT pénz világgazdaságban elfoglalt horribilis aránya miatt(ez kb. annyi,hogy 30-szor megvehetnénk vele a földet,folyó árakon).
Ezeket a fedezet nélküli pénzeket pedig be fogják dönteni,s a romjaiból,a kifosztott nemzetek nyomorából majd mint egy Főnixmadár,feltámad az SDR vagy a BRIC vagy más,egy „áldásos” világkormánnyal mögötte.
6: Szörnyű az ilyen bőlére eresztett, elnagyolt beszámoló.
11. Csőrmi
„A rendszer élete,a kamatfizetési képességen múlik”
Nem.
Hanem azon hogy a bankok mikor döntenek úgy hogy már mindent kiszívtak belőle.
Ez a válság egyértelműen annak az eredménye, hogy a pénzt elsősorban a spekulációba fektetik, és nem marad a termelésre befektin való.
Országok eladósításával gyorsabban és több pénzt lehet csinálni, mint mondjuk háztartási gépek gyártásával.
Tehát hiába dolgozik egy rendszer „jobban” úgyis minden pénz ami nem az alavető fenntartáshos kell, a kamatfizetésekre megy.
Ha most hirtelen elengednék minden ország adósságát, egy éven belül talpraállna egész Európa.
Az a pénz ami adósságtörlesztésekre megy, elveszett pénz, és egyébként is virtuális. CSAK a spekulánsok zsebeit dagasztja, és válságba taszítja az egész világot.
12. Tibor bá
Igaz, kicsit hosszúú, mert nem a vájtfülűeknek szól, akik félszavakból is megértik egymást.
De a lényeg benne van. és világos is.
1, Molnár Géza:
Neked különösen az a poén „nyerhette el” a tetszésedet, ami 02:50 – 3:10 között hangzik el, egyébként az egész videó erre a fricskára van kihegyezve, úgyhogy én óva intenélek PONT TÉGED ettől a vidótól.
(A demokrata) Al Gore egy ugyanilyen grafikont a légkör CO2 szintjének emelkedése kapcsán mutatott be a Kellemetlen igazság című filmeben egy hasonló daruval csak az magasabbra emelkedett.
Ez a (republikánus és nyilván klímaszkeptikus) figura pedig itt Al Gore-t figurázta ki („aki mintha a gyapjas mammutokról beszélt volna vagy ilyesmi” – mondta).
-13:Attila:)“A rendszer élete,a kamatfizetési képességen múlik”
Válaszod a fentiekre:
„Nem.
Hanem azon hogy a bankok mikor döntenek úgy hogy már mindent kiszívtak belőle.”
Jujj,de határozott ez a „nem”!
Csak nem tudom,hogy miért tagadod azt,amit te is állítasz?
A bankok a kamatokkal szívják ki a „mindent”,s,ha már nincs,akkor egy másodperccel a vége előtt,ők állnak elő a „bölcs” döntéssel,mert,ha ezt nem teszik,akkor az alábbi mondatod lépne érvénybe:
„Ha most hirtelen elengednék minden ország adósságát, egy éven belül talpraállna egész Európa.”
És akkor mennének a levesbe,mert kiderülne,hogy nélkülük is jól megvagyunk!!
Az alábbiakban is egyetértünk:
„Ez a válság egyértelműen annak az eredménye, hogy a pénzt elsősorban a spekulációba fektetik, és nem marad a termelésre befektin való.
Országok eladósításával gyorsabban és több pénzt lehet csinálni, mint mondjuk háztartási gépek gyártásával.
Tehát hiába dolgozik egy rendszer “jobban” úgyis minden pénz ami nem az alavető fenntartáshos kell, a kamatfizetésekre megy.”
Más:
„Országok eladósításával gyorsabban és több pénzt lehet csinálni, mint mondjuk háztartási gépek gyártásával.”
A fenti állítással vitatkoznék.
Az országokat hogyan lehet eladósítani,ha mondjuk egy bízonyos életszínvonalon,adósságok nélkül jól megvolt.
Hát úgy,hogy a népességben olyan látens igényeket kell ébreszteni,ami nem „alapvető szükséglet”,a te szavaiddal élve.
Tehát kézi konzervnyitó helyett elektomos lesz a menő,a kés helyett az aprítógép…stb.,ami csak a háztartási gép kategóriáját illeti.
Van azonban még szórakoztatóipar is:éneklés helyett,lemezhallgatás,barangolás helyett, autóskirándulás…stb.
Millió dolog van,amire igényt lehet teremteni,s az állampolgárok pedig mint a jó fejőstehén,még vidáman bőgtek is hozzá.
Most is bőgnek,csak kevésbé vidáman.
Számomra a szóhasználat zavaró. A válság, krízis szavak nem igazán fejezik ki a lényeget. Helyette inkább (világ)gazdasági elferdülésről (perverzióról) beszélnék, hisz a gazdaság is tudna bizonyos keretek között egészséges(ebb)en működni. Válság és krízis inkább az emberek fejében van és lehet, hisz aki megégeti magát az mégegyszer nem nyúl a tűzbe. Más kérdés, hogy a tűz által okozott fájdalmat valami mással magyarázzák és nem értik, hogy mitől hólyagosodik föl a bőrük. A bankárok a drogdílerek, akik terítik az árut, anyagot. Miután kialakult a függőség még több anyaggal lehet elérni a kívánt hatást. Aztán túladagolás után beáll a halál. Tiszta sor . Itt is a megoldás a (pénzügyi) prevenció, felvilágosítás (akarom mondani felhomályosítás) lenne. Már az asszociáció (képzettársítás) szintjén sem lehet tiszta a dolog (tisztelet a kivételnek), hisz gondolom a többség számára a pénz egy halom köteg papírpénzt,házat,kocsit stb. jelent és nem pedig a csereeszközt aminek végső soron megvannak a maga törvényszerűségei.
16 Csőrmi
Igaz, nem voltam túl világos.
Nehéz a gazdasági helyzetet összefoglani pár szóban.
És – sajnos – mire én iskolába kerültem, már nem tanítottak retorikát, azaz szónoklattant, ami dolgok lényegét segítene átadni a szélesebb hallgatógságnak.
Elméletileg a bankrendszernek az ország gazdaságának fejlődését kellene SZOLGÁLNIA !
Mostanra viszont kialakult az a helyzet, hogy SÚLYOS életszinvonal csökkentésekkel az állam SZOLGÁLJA a bankok érdekeit, profitnövekedését.
Ennél vérforralóbb, hogy nemcsak a „jó, ügyes” bankokét, hanem a rosz, a kockázatokat rosszul felmérő bankokat is „megmentik”, és ezt a mentést az unokáink is nyögni fogják, de SEMMI hasznuk nem lesz belőle.
De nem csak egy-két „elmaradott” országban, hanem járványszerűen, az egész „fejlett” világban.
17 Ueda
„Itt is a megoldás a (pénzügyi) prevenció, felvilágosítás (akarom mondani felhomályosítás) lenne. ”
Hidd el, már sokan értik, és mégtöbben sejtik de a tömegek is érzik, hogy a bankok nagyon átb@szták őket.
Csak azt mondd meg, hogy ha elegen TUDJÁK, akkor mi a teendő?
Hipotézis szinten, képzeljük el hogy Európában mondjuk 60 millió ember tisztában van a bankok felelősségével a mostani gazdasági perverzitást illetően. Ez a tömeg egymásról is tud, szervezett és jó a kommunikációs rendszere, de nincs vezetőjük.
És most hozzád fordulnak, hogy mutass nekik irányt.
Mi lenne a tanácsod?
19. Általánosságban írtam afféle konklúzióként. A megelőzés nyilvánvaló akkor hatásos, ha még nincs baj. Ha megtörtént a baj , akkor már csak a végkifejletet lehet végignézni. De hogy a kérdésedre is válaszoljak. A gond, az anarchia, hogy a látszólagos jogok mögött igazából semmilyen szabályhoz nem tarják magukat a vezetők. Ugyanakkor a politika arról szól ugyebár, hogy a rosszfiúk elintézik a rosszfiúkat, azaz a nyers erő dönt. Morált kikényszeríteni megelőzéssel lehetne. Más kérdés, ha jelen esetben erről nincs értelme beszélni. Különben ha szervezett és jó kommunikáció van + az erőviszonyokat is meg lehet oldani, akkor egyértelmű hogy lázadásra (akár békés, akár erőszakos formában ) szólítanám föl őket.
20. Ueda
(:
Békés lázadás ? Ha az aki ellen a lázadás folyik, TUDJA hogy a lázadás békés, akkor szerinted hogy reagál ?
🙂
Bocs nem tudtam, hogy a balos szmájli nem műkszik.
jóvan jóvan.Elolvastam mindent.De most mi lesz?.. 🙁
-18:Attila:)
Egyetértek.
18:)”állam SZOLGÁLJA a bankok érdekeit,”
Továbbmennék:Korrupt,vezetésre alkalmatlan-személyek-szolgálják a parazitagondolkodású,pénzhatalommal bíró
-személyek -hatalommániáját.
-19:)Ha,60 millió tudatos ember lenne Európában,ez a diskurzus nem jött volna létre.Jól mondtad:”hipotézis”,sajnos.
Újabb hitelminősítő csapott le Görögországra
2011. 7. 28. 08:22
„Tovább süllyesztette Görögország eddig is mélyen spekulatív – vagyis a befektetésre ajánlott szinteknél messze alacsonyabb – államadós-kockázati besorolásait szerdán a Standard & Poor’s, amely szerint a múlt heti euróövezeti csúcson javasolt adósságátrendezés részleges nem törlesztésnek felelne meg.(..)A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja szerdán Londonban bejelentette, hogy az eddigi „CCC”-ről két fokozattal „CC”-re módosította a hosszú futamú görög szuverén adósság osztályzatát.
Ezzel az euróövezeti tag Görögországé jelenleg a leggyengébb államadósi besorolás az egész világon. Az S&P közölte, hogy az új görög osztályzatra is további leminősítést valószínűsítő negatív kilátás marad érvényben.”
http://bit.ly/pptaVq
-24:Melike00:)
„De most mi lesz?..”
-A:)Amennyiben ez a válság „zsírégető” célzattal,egyeztetett lépéssorozatok révén,a világ „boldogabbik” felének a plasztikázására szól(még van mit elvenni tőlük),akkor szerencsénk van,mert csak a bilibe fog lógni a kezünk,de észvel,és tettekvel tisztára mosakodhatunk.
Nyertünk egy lélegzetvételnyi időt.
-B:)Amennyiben ez egy utolsópillanatos kényszerlépés,az sajnos azt jelenti,hogy felrúgtuk a bilit,a „tartalom” meg beborít minket.
Itt már csak a vakszerencsében bízhatunk.
Azaz felkészületlenül ért minket az „áldás”
25. Csőrmi
„Ha,60 millió tudatos ember lenne Európában,ez a diskurzus nem jött volna létre.Jól mondtad:”hipotézis”,sajnos.”
De lesz… Azok a milliók, akik a kényelemtől eddig nem gondolkodtak, lassan kinyitják a szemüket.
Nefeledd az evolúció a nehéz körülmények versenye…
Nem azok tanultak meg gyorsan futni, akiket nem kergetett senki.
-28:Attila:)
Ebben bízom én is,de edzeni kéne már,hogy tudjunk egyáltalán futni !
Csak magamról beszélve:elkezdtem.
27: Akkor lesz az összeomlás, amikor az olaszokra kerül a sor, ez még 1-2 esetleg 3 év, de nagyon esetleg.
-30:Tiborbá:)
Jó,1 év elfogadható,addig még van egy kis időnk.
Múlt év tavaszán már látszott,hogy az €-val őszre komoly gondok lesznek.Lettek,és vannak.
Most már a hattyúdalt komponálják.
Tehetségtelen zeneszerzőnek,még kell 1 év a megírására.
32: Amit ezek összedumálnak, azt én már többször leírtam. Ez szerinted hitelesebb, mert a TV-n láthatod? Én még Szaddam Huszeint is hozzávettem. Neki is azért kellett meghalni, mert meg akarta fúrni a doollárt.
33!
Tibor bá,neked jobban hiszek.De hiszen ezt tudod.. 😉
és igen,ezt már mondtad ezt a dollár megfúrását..
Azért többféle szemszögből meghallgatom a dolgokat.Csúúúúrka Pista bácsit is elolvasom,és még sok mindenkit..ez már az én bajom.Tudom..
29. Csőrmi
Az edzőprogramba vedd bele az érzelmi gyakorlatokat is.
Szeresd akiket szeretsz, úgy hogy érezzék.
Sok embernek lehet szüksége olyanokra, akik tudnak erőt és reményt adni másoknak. Ebben az a jó, hogy ebből annyit adhatsz, amennyit akarsz, sosem fogy el…
Ebből nem kell spájzolni.
Hát azért ne állítsátok azt, hogy a görögök nem tehetnek semmiről. Egyszerűen rosszul mérték fel a lehetőségeiket. Görögország IPAR nélküli ország, szinte SEMMIT nem állít elő. Vagy tudtuk ti görög ipari terméket mondani? Földművelés van meg állattenyésztés, de a földművelés is inkább az állattenyésztéshez kapcsolódó. Amiből „bevétel” volt, azt most teszik tönkre: turizmus.
De az meg szerintem nem tud olyan életszínvonalat teremteni, amit a görögök szeretnének, ezért jöttek a kölcsönök. Abszolúte nem tartottak pisztolyt a fejükhöz, hogy kötelesek legyenek kölcsönöket felvenni akárkitől is.
36. Lac1
Persze, hogy nem simán fekete-fehér a dolog.
De azért azt illik tudni, hogy a görög hajóflotta a világon az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb… Sajnos a bevétel belőle fokozatosan átcsúszott más kezekbe.
Igaz az is hogy senki nem tartott pisztolyt a görögök fejéhez…
Elég néhány korrupt vezető, akik a „nép nevében” felveszik a kölcsönöket, aztán szétszórják nyugdíjra meg 14. havi fizetésre.
Az IMF meg dörzsöli a kezét…
Most végre megkapták a két legnagyobb kikötőt, az állami lottót, az olajipart meg a telefontársaságot az utolsó hitel fejébe.
A turizmust meg nem a görögök teszik tönkre hanem a válság.
A német melós már csak Horvátországig jut el…
37. Mert a Balaton már jóval drágább, így azt nem tudja megfizetni. Pedig régen a keletnémetek pont azért jöttek a Balatonra, mert olcsó volt. Most azért mennek Horvátba, mert az az olcsóbb. Csak példaként említem, hogy Magyarország turisztikailag legerősebb régióját is szétverték. Nem akar már a német házat venni a balaton partján, pedig tíz éve még attól féltünk, hogy minden földet megvesznek arra. Leálltak az építkezések, vállakozások százai mennek tönkre, amik erre épültek. Hmmm… Ennek semmi köze az államadóssághoz, illetve csak kis mértékben, ez csak és majdnem kizárólag a kormány rosz turisztikai, adó és pénzügyi politikája miatt van.
9. Tibor bá!
Igazad van. Csúnyán átvertek (de miért nem hallgattam rád: írtad volt, ne bízzunk monstre médiában.) Két hete tették fel, és teljesen úgy tűnt, mintha friss lenne. Így a helyzet sokkal rosszabb, mint írtad is.
15. NAD
Nem találtam viccesnek. Most még kevésbé. Felületesen nézve azt gondoltam 2008 és 2011 között közel duplájára emelkedett az USA-ban pénz kibocsátása. Már ettől is kivert a hideg. Most látva, hogy ehhez mindössze egy évre volt szükség 2008-2009 között, kiver a víz. És mint Tibor bá írta a 9-ben, azóta történt egy s más, ki tudja, hol tart ma a grafikon. Ami a klímát illeti: lehet, hogy gúnyolódni akart, de nem érdekel. A párhuzam a lényeg. Az pedig mindennél ékesebb. Ha a gazdaságban összeomláshoz vezet egy ilyen folyamat, legyek bármennyire is szkeptikus, máshol is összeomláshoz fog vezetni. Amit írtál, akkor állna, ha az illető megnyugtatná a nézőket, aggodalomra semmi ok, hiszen a légkör sem omlott össze, nekünk sem árthat ez a kis többlet a pénzpiacokon… 😉
35:)Attila:)
Szívemből szóltál !!
35:)Attila:)
Szívemből szóltál !!
41. 42.
Akkor szóljatok ti is… sokakhoz !
Én három és fél évig éltem Görögországban, és tény hogy a lakosság (legalábbis ahol én laktam) 50 de inkább 60 százalékának a megélhetése a közvetlenül az idegenforgalomtól függött. Ha ehhez hozzávesszük a másodlagosan kapcsolódó üzletágakat azaz a turizmust kiszolgáló ágazatokat akkor ez brutálisan magas értékre ugrik. Gyakorlatilag a maradék nem más mint a közalkalmazottak és köztisztviselők, akiknek egyébként szintén jó része (tehetősebek) nem érintetlenek hiszen a plusz jövedelemük (ami egyébként lényegesen magasabb mint a fizetésük) valamilyen befektetésből származott. De ha csak egyszerűen veszünk egy egyszerű ásványvízpalackozót. Ennek elvileg nem kellene függnie az idegenforgalomtól, de mivel a forgalmuk nagy részét bizony az ideutazó és nyaraló külföldiek generálták így még az ilyen iparágak sem érintetlenek. Arról pedig csak kevesen tudnak, hogy egyes területeken, szó szerint külföldi kolóniák éltek. Eladták vagy bérbeadták az otthoni (UK,Németország, Franciaország) lakásaikat és vásároltak ingatlanokat görögországban és éltek a magas nyugdíjaikból mint Marci hevesen. Voltak olyanok is akik befektetésként, turizmusra épülő vállalkozáskba fogtak. Hotel, étterem, kávézó és még sorolhatnám a különböző lehetőségeket. Nos ezek a vállalkozások mind mind görög cégek voltak. És bizony a hiteleket is így kapták meg. Tehát amikor arról van szó, hogy németország és franciaország kisegíti a görögöket, talán érdemes lenne megnézni, hogy vajon a X számú úgymond görög cég valójában kinek a tulajdonában van. És akkor nem is beszéltem még az Orosz befektetőkről. Arról pedig hogy lusták e a görögök, csupán annyit mondanék nem azok. Az viszon tény, hogy felületesek és pontatlanok. Sok esetben nem nem tartották a határidőket, nem fejeztek be precízen egy adott munkát sőt ami engem a legjobban idegesített volt olyan, hogy határidő előtt kértek egy adott munkát arra hivatkozva hogy nekik ez így jó, nem kell több. És amikor mondtam, hogy de hát Jorgo… ez nincs kész, később gondod lesz vele. Nem érdekelte. Most elviszi de 1000 euró helyett Majd pár hét múlva jött, hogy ez így nem jó. változtassunk itt meg itt, persze fizetni nem fizet hiszenszerinte ez a mi hiányosságunk és ő ezért fizetett. Szóval nem mondanám, hogy lusták sőt néha rengeteget dolgoznak. De sajnos ez sokszor a tervezetlenségből és a kapkodásukból adódik.
37. Attila
Én iparról írtam, nem szolgáltatásról. A görög hajóflotta bérfuvarozó, tehát szolgáltat. Mint a 43-ban említett szikvízüzem.
http://www.magyarvagyok.com/videok/listak/sorozatok/3275-A-vilag-penzvalsaganak-mely-okai-Bernd-Senf/#
Érdemes lenne megnézni ezt a videót még az amúgy magát tájékozottnak tartóknak is mert talán lehet,hogy mégsem tudnak mindent erről a témáról.
Volt, van itt mindenféle válság: ingatlanpiaci, hitel, banki, gazdasági, államadóssági, társadalmi, szociális, politikai, bizalmi, hogy csak a mediában leggyakrabban előfordulókat soroljam. (ez valamiféle sorrend is volt)
Csak valódi helyzetet nem mondják ki, (nem tudják, nem merik) és még mindig a gazdaság újraindulását remélik. Senki se mondja még ki, hogy ez valójában egy Erőforrás válság! Energia, termőföld, élelmiszer, ásványok, stb, ebből „hirtelen” kevés lett. Pedig ha ezt tudatosítanák az emberekkel, akkor talán le lehetne számolni sok illúzióval.
46: Az illuzió leszámolás se érne semmit.
46-47:
Így van, az emberek ezt egyrészt egyszerűen nem hinnék el (volt már rá példa), másrészt oké, most már tudod. És? Tudsz ellene tenni valamit?
47:Az erőforrás válságot tényként könyvelhetjük el,legalábbis a fellelhető adatok ezt elég meggyőzően alátámasztják.Az illúziórombolást a gazdagok nem merik felvállalni,mert ők a primer haszonélvezői ennek a rendszernek.Másrészt felelősek a tömegek elbutitásáért a hazug média által.
Ismét elárasztották a posztot a mindenért a bankrenszer felelős típusú hozzászólások. Sok igazság van bennük de:
Van még egy jelentős ok ami nagyon hasonlatos a magyar állapotokhoz: a feketegazdaság jelentős volta.
Példát a húzógazdaság turizmusban láttam bőven. Olyan helyen nyaraltam (Dél-Krétán), ami nem felkapott hely – ide jártak át a görögök is pihenni északról. Gyakori volt, hogy „Ugye nem akarok kártyával fizetni…” Semmiről nincs blokk, csak ceruzával írt papírcetli ami után fizetsz az étteremben, szálláson, és még sorolhatnám.
3000 szigeten meg pláne nehéz elkapni az adócsalókat.
Persze, hogy cseszteti a német adófizetők orrát, hogy még ők befizették az adójukat (morális okokból), most azt olyan országra költik el akik ezt nem annyira teszik meg.
Ugyanez van nálunk is. Közszféra durván fel van duzzasztva, jelentős mennyiségű ember napi munkája abban merül ki, hogy erősen szorítja az asztalát.
Közben a morál és a magas adók miatt jelentős az adóelkerülés és a fekete gazdaság súlya. Ha befizetnék az adókat, nem lenne hiány azaz növekvő államadósság.
Itt hibázott nagyot a fidesz, mert a munkáltatói terheket kellett volna csökkenteni, nem az SZJA-t a felső 10%-nak. (Amit ők nagyrészt külföldön költenek el – így meg dupla hibának is vehetjük. Így lesz az 500 milliárdos lyukból 700-as, mert többek között ÁFA-bevétel kiesést is hozott magával.)
—–
Elhangzott, hogy korábban jöttek Balatonra a németek, most meg inkább Horvátországba mennek.
Nem csoda.
– Évtizedekkel ezelőtt még nem értük el (haladtuk meg) az európai árszínvonalat.
– Szolgáltatás az árakhoz viszonyítva sokkal gyengébb mértékben javult. (Régen szar volt, te nekik olcsó, most nem jó, de legalább drága is.)
– Kb. ugyanezen az áron kristálytiszta tenger partján nyaralhatnak, ahol az időjárás is esetleg kedvezőbb.
Maximum aki kimondottan ragaszkodik az édesvízi fürdőzéshez, az jön ide.
Van némi közgadasági képzettségem, amely segítségével tanulhattam lózungokat (mint például, hogy mi is az az infláció). Persze a realitás (vagy inkább az élet) más.
Így hát megkérdem: Miért nem nyomtatunk 30.000 milliárd forintot, veszünk belőle eurót és fizetjük ki az adósságunkat?
Persze nem kell egyszerre, hogy feltünő legyen, lehet évente 1-2 ezer milliárdot. A könyvekben (értsd könyvelés/jelentés/konvergenciaprogram/stb) el lehet tüntetni, legfeljebb kisebb kiadást és nagyobb bevételt kell feltüntetni.
19. Attila
„képzeljük el hogy Európában mondjuk 60 millió ember tisztában van a bankok felelősségével a mostani gazdasági perverzitást illetően. Ez a tömeg egymásról is tud, szervezett és jó a kommunikációs rendszere, de nincs vezetőjük.
És most hozzád fordulnak, hogy mutass nekik irányt.
Mi lenne a tanácsod?”
Nem nekem szántad, de sebaj. 🙂
Az lenne a tanácsom, hogy 2011 szeptember elsején reggel 9-kor mindenki fárdajon be a saját bankjába, és vegye ki az összes pénzét.
Azt hiszem, nem is fordítanék gondot a titkolózásra.
51:
Azért mert ez hihetetlen keresletet jelent az Euróval szembe, aminek így az árfolyama az egekbe szállna, azaz hatalmas forint infláció lenne. Ami oké, de akkor ott vagyunki, amit én „javasoltam”. Szabaduljunk meg a tartozástól inflációval. Csakhogy, az infláció azt jelenti, hogy közvetet módon áthárítjuk az adósság azonnali visszafizetését a teljes társadalomra, mert mindenki vesztes lesz.
53:
Akkor nézzük máshogy: nem nyomunk pénzt, de innentől nem fizetünk szociális kiadásokat, nem kapnak az állami dolgozók bért, nem költünk hadügyre (azaz szeretni fog minket az imf).
Így megspórolunk 1-2 ezer milliárdot évente, amit hiteltörlesztésre fordítunk.
A végeredmény ugyanaz, tehát „ez hihetetlen keresletet jelent az Euróval szembe, aminek így az árfolyama az egekbe szállna, azaz hatalmas forint infláció lenne”.
Ezen a gondolatmeneten ha továbbmegyünk, az jön ki, hogy nem érdemes visszafizetni. Habár ha megtagadjuk a fizetést, akkor: „hatalmas forint infláció lenne”.
Mit tegyek? 🙂