(568) Az én vízióm

Tibor bá’ online

 

önarcképÉszrevételeztem, hogy majd mindenkinek más elképzelése van az előttünk álló 50 évről. Ezért elhatároztam, hogy leírom az én víziómat, ami természetesen nem feltétlenül pontosabb, mint bármi másé, de vitaindítónak egészen biztos kitűnő.

Mindegy, hogy milyen okból vagy okokból kifolyólag, az élelmiszer és az energia árak folyamatosan tovább fognak emelkedni, amihez sok országban, így Magyarországon is hozzájönnek az állami elvonások, adóemelések. Ez azokat hidegen hagyja, akik vagy jelentős tartalékkal rendelkeznek, vagy pedig magas jövedelmüknek csak tört részét  fordítják az élet fenntartására. Ez utóbbiak majd kevesebb luxust élvezhetnek, de létük közvetlenül nem lesz veszélyeztetve. Az igazi kérdés az, hogy mi történik azokkal, akik éppen hogy kijönnek a jövedelmükből (ide értve a segélyeket is)? Ezek hamarosan, vagy máris kényszermegoldásokhoz kell hogy folyamodjanak. Vészhelyzetben be lehet vezetni bizonyos spórolásokat, de a folyamat későbbi szakaszában már ez sem segít. Nyilvánvalóan emelkedni fog a megélhetési bűnözések száma. [Tehát első lépésben erre kell felkészülni, azaz a lakhelyünk fizikai megerősítése nem hülyeség.] Minden bizonnyal vagy a belügyi szervek,  vagy ennek hiányában spontán alakuló önkéntes védelmi csoportok fel fogják venni ezekkel a „harcot” [Erre láthattunk példát Gyöngyöspatán.], ami ideiglenesen vissza fogja szorítani ezt a jelenséget. Közben a nyugdíjasok kihűlésből, dehidrálásból származó halála fokozódni fog, mert ez a réteg nem tud erőszakosan fellépni. De „divattá” fog válni az öngyilkosság (jelenleg évi 2000 fő Magyarországon), a családirtás, lakások felgyújtása. A tanulatlan és éhező tömegek lázadni fognak, amire a válasz tömegmészárlás lesz. Lesznek olyan területei az országnak, ahol a rendfenntartás nem lesz lehetséges. Ezeken a helyeken az éhező fiatal hordáknak az idősebbek, és némi tartalékkal rendelkezők áldozatul fognak esni. Egy idő után szabályos polgárháború fog kitörni. [Éppen ezért nagyon fontos, hogy a túlélésre kijelölt földrajzi helyedet jól válaszd meg.] Néhány év alatt az ország lakossága a felére csökkenhet.

Nagy kérdés az energia ellátás. Ésszerű sejtésem szerint, hamarosan meg fogják nyitni Magyarországon a megnyitható szénlelőhelyeket, mert az import energia megfizethetetlen lesz. De bármi is történjen, az energia ellátás nem csak közel megfizethetetlen lesz, de akadozni is fog. A közellátás le fog robbanni, az emberek szervezkedni fognak, létre fognak jönni a cserekereskedelmi (piac) helyek. Legelőször a gázellátás fog akadozni, majd az elektromos energia, végül pedig a víz. [Gáz és áram nélkül kellemetlen, de lehet élni, víz nélkül nem, éppen ezért ivóvíztartaléknak feltétlenül kell lenni.] Ezen állapot bekövetkezésénél különböző helyeken – de nem a nagyvárosokban és a falvakban, hanem a közepes szintű településeken – meg fognak indulni bizonyos szerveződések, mert a 10-20 ezer fős tömörülés lesz a legéletképesebb. Ezek védeni fogják a javaikat, megszervezik az önellátást, élelmiszertermelést, energia ellátást, primitív szinten. Ezekből fognak kinőni a jövő lehetőségei. Az ország úgy fog kinézni, mint a középkori olasz városállamok, akik között ki fog alakulni valami cserekereskedelem. Nagy kérdés az ország határain túli események és azok hatása. A békés együttműködés helyett sokkal valószínűbbek a különböző atrocitások [éppen ezért a határhoz közeli helyek nem biztonságosak]. A hosszabbtávú túlélés záloga a „városállamok” alapos felfegyverkezése önvédelmi céllal. Ugyanis hamarosan rá fognak döbbeni a túlélők, hogy a szükséges javak létrehozása sokkal keservesebb, mint azok elrablása. A fegyverkezésen kívül a második (vagy talán az első) legfontosabb dolog a városállamok  vezetése. Ha nem a legrátermettebb, legracionálisabb és a lehető legszélesebb látókörrel rendelkező, intelligens vezetőt választanak, akkor egészen biztos túlélési lemorzsolódok lesznek. A vezetőnek gyorsan át kell látni a pillanatnyi helyzetet és félelem nélkül, könyörtelen racionalitással gyorsan kell dönteni, isten segítségül hívása nélkül. Ne feledjétek, kábé 1 százalék lesz a túlélők száma. Ez azt jelenti, hogy kb. 100.000 magyar a Kárpát-medencében. A „társadalom” alakulása teljességgel kiszámíthatatlan, mert nagyon soktényezős függvényhez hasonlítható, de figyelni kell, analizálni kell a mindenkori helyzetet és az eredmény értelmében kell gyors, ha kell radikális döntéseket hozni. Tudomásul kell még venni azt is, hogy a megpróbáltatásokat nem csak az élelem és energia ínség fogja okozni, hanem tetejére fog még jönni a kedvezőtlen klímaváltozás és a csoportok közötti ellenségeskedés is. Igazi megpróbáltatás lesz, amit csak a legrátermettebb, egészséges, fiatal, reálisan gondolkodó emberek fognak túlélni.

Kérdés, hogy egy városállamon belül, és a városállamok közötti kereskedelemhez milyen érték álló eszközt találnak ki, ami a pénz szerepét ellátja. Ismerve az Ember mohóságát és kapzsiságát, az aranynak valamilyen fontos szerepe lesz. Nyilván különböző próbálkozások fognak születni, ami a végén megteremti a gyakorlatban legjobban megfelelő formát. Minden bizonnyal a különböző városállamokban speciális termelést fognak megvalósítani olyan termékre koncentrálva, amire várhatóan nagy lesz a igény, például gyógyszer, ruházkodás, lábbelik, metallurgia, fém megmunkálás, kéziszerszám gyártás, stb. Elképzelhető, hogy ezek a városállamok újraszerveződnek köztársasággá, ami szükséges nemzetközi szinten való megjelenéshez, export-importhoz. Az ország élelmiszer előállító képessége vitán felüli, ami jó csere alapot biztosít az export-import forgalomhoz.

Eddigre az élet olyan kegyetlen lesz, hogy a további népességcsökkenést az utódhiány fogja okozni. Sajnos a szegénység okozta elbukás folyamata nálunk, mint szegény nemzetnél (erőforráshiány) gyorsabb ütemű lesz, mint a szomszédjainknál, ami kiszolgáltatottá teszi a magyarságot, azaz életkörülményeink rosszabbak lesznek, mint a szomszéd országoké, ami gyorsabb ütemű népességfogyást jelent.

Szerveződés közben. szerencsére arra is komoly esély van, hogy egy központi hatalom fogja sarcolni a városállamokat, védelembe részesítés mellett. Vagyis, középkori módon el kell majd tartani a fegyveres testületeket, ami a lehető legjobb rövidtávú megoldás, hiszen előbb vagy utóbb várható egy külső támadás, vagy a történelemből ismert hódítási céllal, vagy pedig klímamenekültek formájában. Kérdés, hogy egy ilyen fegyveres testület megszervezése meg fog-e történni. Ami biztos, hogy néhány évtized alatt évszázadokat fogunk visszazuhanni. Hogy ezt a mai, elkényeztetett emberiség túléli-e, az az igazi nagy kérdés. Ez ügyben a bizonytalanságot az adja, hogy a klímaváltozás teljes hatása nem ismert, de ésszerű sejtésem szerint olyan méreteket fog ölteni, ami mellett az Emberiség túlélése a csodával lesz határos.   

 

398 gondolat erről: „(568) Az én vízióm

  1. Az utóbbi két évtizedben a mezőgazdaság és hozzákapcsolódóan a termőföld, illetve a természet állapotát vizsgáltuk. Így aztán nem tudok hinni abban, hogy bárki meg tudja szervezni „az önellátást, élelmiszertermelést, (…) primitív szinten” Ennek csak három feltétele hiányzik: 1.) a föld termőképessége (ha nem lesz műtrágya legkevesebb 16 évet kell várni adott földön egy termőképes évre.) 2.) a szükséges eszközök (állatok, gépek, kézi szerszámok) és a szükséges tudás. Erre mondta összefoglalóan a példát az egyik fórumon az a 80 év körüli gazda, hogy a második világháború után még elhúzták az lovasekét az asszonyok, mert igás állat nem volt, de: „aki azt a hatsoros, duplaforgó ekét elhúzza, arra az emberre vagok én kíváncsi!”

    Azt hiszem Tibor bá, túlzottan optimista vagy.:D

  2. A harmadik, a szükséges tudás kimarad. Elnézést kapkodtam.

  3. 1: Mit gondolsz, miért saccoltam 100.000 túlélőt? — Majd kijárnak a földre szarni az emberek és az igásállatok trágyáját is kihordják. Ne feledd, nagy bajban az emberek igen találékonyak. — Majd lesz régivágású egyszerű eke, és a gázolaj nem tűnik el egyik napról a másikra. Előbb omlik össze a társadalom, mint az olaj elfogyása.

  4. 3: Véleményem szerint a társadalom összeomlása magával rántja az olaj utánpótlást is.

  5. Nagyszerű írás, csak az a baj, hogy az emberek nem hisznek-hinnének neki.

    Hasonlóképp látom én sokszor a jövőt, aztán megint bizakodó leszek, az Öreg Isten majd megsegít, úgy ahogy nem is várnánk.

    Emiatt mondom én már évek óta az ismerőseimnek, hogy tartalékoljanak. Sőt, ha lehet, szerezzenek be termelőeszközöket, háziállatokat stb. Sajnos fegyverhez ma Magyarországon nem lehet hozzájutni, és hiába van kuvaszom, meg jó szomszédaim, tartok tőle, hogy pár éven belül ez kevés lesz.
    Egyetértek M. Gézával, nincs már meg a tudás, szinte semmiféle termeléshez. 1-2 évig toltam a Magyarok Szövetsége szekerét, mert hittem, hogy ez lesz ami átsegít minket a nehéz időkön. Ha jól sejtem, akkor Géza tudja miről beszélek. Sajnos ezt a szervezetet is szétrondították. 🙁 Pedig az alapelvei nagyon jók voltak.
    A férfiak (és a nők és a gyerekek is) sportoljanak, lehetőleg olyat, ahol harcolni is megtanulnak (baranta).
    Legyen helyi szintű összefogás, kistermelői piac, önsegítés.
    Tanuljunk ki régi szakmákat.
    És a legfontosabb, hozzunk létre önellátó gazdaságokat, vagy induljunk el ezen az úton.
    A szervezetben eltöltött idő ahhoz elég volt, hogy rájöjjek, ma már szinte egy konyhakertet sem lehet művelni hagyományosan, mert már a szüleink (már akié) sem úgy csinálták, és nem emlékeznek arra, hogy az ő szüleik miként.
    Arról nem is beszélve, hogy a ma embere nem szeret dolgozni. De erről már írtam máshol. (A napi 7,4 óra egy íróasztal mellett telefonálgatással és számítógépezéssel töltve, nem dolog.)
    Mindenesetre, ha bekövetkezik az a verzió, amiről írtál, akkor kemény lesz. Főként, hogy a túlélő pár fős embercsoportok nem fognak tudni kapcsolatba lépni a többivel.
    Globálisan meg én nem tudok gondolkozni, hiába, csak egy nő vagyok. 🙂

  6. Kicsit ellentmondásos, először azt írod, hogy a nép felére csökken és 10-15 ezres városállamok, aztán azt, hogy 1%-ára csökken, tehát az ország területén max. 10 db. ilyen „városállam”.

  7. 5: akkor már kb. érted, miért szidom én a kurucokat, vagy Kossuthot. Először azok is jó ötletnek tűntek, valójában háttérhatalmi ügynökök, vagy hatalomvágyó akarnokok voltak, mint mondjuk Vukics.

  8. Rendszeresen olvasom a blogot. Majd mindegyik hozzászólásban megtaláltam az elit réteget, akinek akkora felhalmozása, tartaléka van. A történelemben az emberi viselkedésből adódó tényezők ismétlődnek, de mindig a technika egy magasabb fokán. A mai technika már a mienk, létező. A tudást elvenni tőlünk nem lehet.A mai fejlettségi szintet fent lehet tartani, s lassan tovább lépni egy szelektált nagyon lecsökkentett népességgel. Épp ezért én úgy gondolom, az 1%úgy fog kialakulni az elkövetkező évtizedekben, hogy nekik megmarad az elektromosság, víz stb.Jól védett, körülhatárolt területen fognak élni, épp a klímaváltozást is figyelembe véve,míg a többi terület rá lesz bízva az anyatermészetre, regenerálja magát.Nem törvényszerű a középkori állapot. A mostani „multikultúrális” helyzet Európában pont erre mutat. Mivel ez a legújabb „találmánya” az embernek, ez a jövő felé mutató út. Természetesen, mint minden újnak, ennek is vannak követői és ellenzői. Pont a kultúrák, az emberi rasszok keveredése, sűrűsödés egy földrajzi helyen mutatja, mi lesz a jövő. A génállomány mentve, a tudás mentve,hogy egy lecsökkent létszámmal lehessen folytatni, a spirál egy következő tekervényében.
    Szeretem a siense fictiont.:-)

  9. 5:

    „Arról nem is beszélve, hogy a ma embere nem szeret dolgozni. De erről már írtam máshol. (A napi 7,4 óra egy íróasztal mellett telefonálgatással és számítógépezéssel töltve, nem dolog.)”

    Nyilván, ha MINDENKI azt csinálná, akkor nem jutna előre az emberiség. De én például egy informatikai szolgáltatócégnél dolgozom (egy elég nagynál…), és bizony, az itt naphosszat „számítógépező, telefonáló” emberek előreviszik a világot, mert sok-sok cég informatikai hátterét biztosítják. Anélkül pedig azoknak a cégeknek az egyéb tevékenységei (az „igazi” munkák) is lehetetlenné válnának.

    A huszadik század második felétől kezdve erre (informatika) egyszerűen SZÜKSÉG VAN.

    Értem mit akarsz mondani a hozzászólásodban, de ne fogalmazz ennyire sarkosan, mert a kép hamissá válik…

    A társadalmi összeomlásról meg annyit mondanék, hogy én baromságnak tartom, mert az emberiségnek bőven vannak ahhoz eszközei, hogy megakadályozza, csak ésszerűen kellene az erőforrásokat elosztani. Ha tényleg ilyen középkori-sötét, embertelne idők lesznek itt, akkor az emberiség tulajdonképpen a kozmikus hülyegyerekek szerepét fogja játszani, hogy itt van egy olyan bolygó és olyan technikai szint, ami el tudja látni bőven a jelenlegi lakosságot (mert el tudná, ha nem lenne a pezsgőspohár-effektus), és erre ezek ilyen barom módon gazdálkodnak az erőforrásokkal.

    Igenis van még mozgástér arra, hogy elkerüljük ezt: a most folyó kutatások eredményeit pl. azonnal be lehetne vezetni, ki lehetne jobban használni az alternatív energiaforrásokat (globális programokkal), stb., stb. Csak gondolkodni kéne… Ha minden ország sorra elkezd bedőlni, akkor talán születik egy olyan összefogás, ami valahogy megtartja legalább a mostani életszínvonalon az emberiséget.

    Nem vagyok hajlandó elhinni, hogy az emberiség ilyet engedne megtörténni. Ma már nem.

  10. @8 Szeresd inkább Joseph Tainter-től a The collapse of complex societies-t. A tudás és technológia fennmaradása egyáltalán nem törvényszerű, sőt (mondjuk 2-300 éves időskálán, amikor már a jelenlegi adathordozóink nem lesznek sehol, a tudás jelenlegi birtoklóiról nem is beszélve).

  11. A blog olvasássa közben eszembe jutott öreganyám (starica)
    1960-as évekbeli mondása:Az erösek megmaradnak a gyengék
    elhullanak.Te tartoz az erösek közé,testileg lelkilg és, szellemileg a többi Isten dolga.

  12. 9: Nem akartam belemászni senkinek a lelkivilágába, bocsánat.
    De. Hiába dolgozol egy nagy cégnek, ami, mint írod fontos szerepet tölt be a… mibe is? A semmibe. A virtuális valóságtalanság állapotában. Nem munka, ha nem létező adatokat szolgáltatsz nem létező szolgáltatások létrehozásáért. Bocs.
    Én is ilyesmi helyen dolgozom, magam ellen is írtam.
    Munka az amikor felásod a földet, beleveted a kukoricát, megkapálod, learatod. Fája hátad. Teremtesz.
    Sarkosítok, tudom. De azt hiszem itt már olvastam az általánosítás szükségességéről. Ez detto. Az általánosítás, az előítélet, a sarkosítás retorikai formák, hogy a mondanivaló célba érhessen.
    Egyébként az apám meg azt nem hajlandó elhinni, hogy egy állam vezetősége képes tenni bármit is az állampolgárai ellen. „De hát mindenkinek hinnie kell valamiben. Én azt hiszem iszom még egyet.” :)))

  13. 8-9-re:
    Érdemes kutakodni régészeti bizonyítékok után.
    A korai középkori angol királyok után olyan otromba agyagedények,tálak maradtak, melyeket néhány évszázaddal korábban a római birodalom idelyén ugyanott, egy középosztálybeli polgár sem tűrt volna meg az asztalán. Még a fazekaskorong használatát is elfelejtették!
    Ez azért elgondolkodtató…

  14. 13. „De. Hiába dolgozol egy nagy cégnek, ami, mint írod fontos szerepet tölt be a… mibe is? A semmibe. A virtuális valóságtalanság állapotában. Nem munka, ha nem létező adatokat szolgáltatsz nem létező szolgáltatások létrehozásáért.”

    Pl. ipari termelőcégeknek is szolgáltatunk informatikai hátteret. Azok a cégek termelnek. Minélkülünk nem termelnének, mert informatikai háttér nélkül, hűbelebalázs módjára nem lehet még termelni se. Ebben semmi virtuális nincs. Ha nem megy nekik a hálózat, leállnak a gépek a gépsoron. A TERMELŐ gépek, amik nem virtuálisak…

    Nem a lelkivilágom miatt írtam ezt le, hanem azért, hogy tartsuk szem előtt a tényeket.

  15. Tiborbá,Fene megeszi hogy nem lehet linkelni. Megint moderáció..
    9. bebek: hányszor éreztem ezt egy egy féléves beszámoló vagy statisztika összehozása közben.. úgy van ahogy mondod, bár az a fajta munka jobban fáraszt és öregít mint bármi más.. de megtanulsz néha zombiüzemmódba, automata mosolygósba, figyelek, nem alszom értekezlet közben üzemmódba, és nem körtéket rajzolok mackókkal kockákkal és fallikus szimbólumokal, hanem jegyzetelem a vezér szavát- üzemmódba kapcsolni..
    15: szilvas. van egy lábbal hajtható fazekaskorongunk a műhelyben, terápiás korongozást csinálunk vele sérült gyerekekkel. Most hogy mondod, legalább lerajzolom és megtanulom a felépítését..

  16. Üdv!

    Elsősorban Tibor bához szólna a kérdésem mert neki van némi tapasztalata a dologban. Úgy néz ki hogy családegyesítés címén kimegyek Ausztráliába. Nemrég bukkantam rá erre a blogra, még nem tudtam tanulmányozni annyira. Mondjuk az elkövetkezendő 20-30 év szempontjából mennyire jó „túlélőhely” Ausztrália/Új-Zéland? Mert jelenleg még jó helyeknek számítanak. Angol elég jól megy, indulótőke és segítség szintén rendben. 2 szakmám van de valószínű hogy kamionos leszek, az nagyon nagy hiány mostanság. 30 éves vagyok. Természetesen a többiek véleményére is kíváncsi vagyok. Előre is köszönöm!

  17. 18. Goare, Ausztrália Újzéland, Venezuela engem is foglalkoztat, Ausztráliába egy éve ment férjhez a kis unokahugom.. Jól van, dolgozik, bár egyébre nem volt gondja, végülis beköltözött egy felépített egzisztenciába, házba, családba.. Viszont kéthetente sírós üzeneteket küld a facebook family csoportjába, hogy valaki jöjjön ki hozzám bablevest akarok, vagy ezek itt nem ismerik a kefírt kiflivel, vagy nem megyek a tengerbe, most kapott el valakit egy kardszárnyú delfin, anyu gyere utánam.. stb..
    De hátha Tiborbá mond valami okosabbat..

  18. 10. 14.

    A korai középkori Angliában nem éltek Ázsiából, Afrikából, származó magas tudással rendelkező emberek, akik a saját kultúrájuk vívmányaival hozzájárulhattak volna az angol kultúra fejlődéséhez.

    Most a Földön több olyan hely is van, ahol koncentrálódik a génállomány, és tudás. Én ezért vagyok bizakodó az emberi faj szempontjából. Akiknek a kezében van a felhalmozott javak zöme, biztos arra fogják fordítani, hogy az 1%-ba tartozzanak, s megszervezik az egy százalékot rendesen. Ha itt és most mi erről az 1% beszélünk, ők is, csak más „dimenzióban”. Hogy a sok azonos kvalitású ember közül ki kerül be az 1%-ba, azt a jó időben jó helyen lenni közhely fogja eldönteni. Ehhez nagyon jól jön a felkészülés, és a közösségek megkeresése, akik látják a problémát, s próbálnak a felszínen maradni.

  19. 19-re!
    Nyilván a fazekaskorong, a kerék, stb. már nem fog „elfelejtődni”, meg merem kockáztatni, hogy az elektromosság, a robbanómotor, meg a lőfegyver(!!!) sem.
    De hogy a nem emberi léptékű, csak laborban, vagy a világűrből tanulmányozható dolgok ismerete/alkalmazása elvész, az szinte biztos. Nanotechnológia, mikroelektronika(számítógépek!), GPS, stb, stb…

  20. 15: Azok a cégek termelnek. Szerinted.
    Mi ketten meg őrölünk. Szerintem.
    Két malomban.

  21. A korai középkori Angliában nem éltek Ázsiából, Afrikából, származó magas tudással rendelkező emberek, ezért az angolok kénytelenek voltak saját csőcselékkel intézni az esedékes rablásokat, gyilkolásokat, megerőszakolásokat…

  22. Tiborbá:)-„A tanulatlan és éhező tömegek lázadni fognak, amire a válasz tömegmészárlás lesz. Lesznek olyan területei az országnak, ahol a rendfenntartás nem lesz lehetséges. Ezeken a helyeken az éhező fiatal hordáknak az idősebbek, és némi tartalékkal rendelkezők áldozatul fognak esni. Egy idő után szabályos polgárháború fog kitörni. [Éppen ezért nagyon fontos, hogy a túlélésre kijelölt földrajzi helyedet jól válaszd meg.] Néhány év alatt az ország lakossága a felére csökkenhet.”

    Ez így igaz.A különféle államok, a hadsareg fejlesztése helyett,vagy mellet,ezért szereznek be tömegoszlatásra bevethető járműveket,(ezen a téren jelentősek a fejlesztések).
    Az USA-ban ezért vált bevethetővé a hadsareg a civil lakosság ellen.
    Más országokban ezért erősítik a belső rendfentartó erőket(nálunk is).
    Fegyverhez ezért nem lehet legálisan hozzájutni,mert ezzel az elitet veszélyeztetné a tömeg.(Fő is emiatt a fejük az USA-ban.)

    -” A hosszabbtávú túlélés záloga a „városállamok” alapos felfegyverkezése önvédelmi céllal. Ugyanis hamarosan rá fognak döbbeni a túlélők, hogy a szükséges javak létrehozása sokkal keservesebb, mint azok elrablása.”

    A korábbi hozzászólásaimban már én is írtam róla,hogy a görög poliszrendszer,ill.a középkori magyar falurendszer lesz a túlélés záloga.
    10-20 ezer fős szerveződésekre itt nem gondolnék,mivel ezek fenntartása,szervezése energiaigényes,s pont az nem lesz.
    Az éhinség nagy úr,s az ebből eszkalálódó pánik még nagyobb.
    Az egyébként is bűnöző életmódot folytató, embereknek látszó lények,pillanatok alatt megkezdik az „áldásos” tevékenységüket,s az egyébként törvénytisztelő állampolgárok egy része is.
    A maradék, békés többség, az otthonában bevárja a kivégzősztagokat.
    A közszolgáltatások,nemhogy akadoznak,hanem nem lesznek,ezért a hordákon kívül a járványok is tizedelik majd a lakosságot.
    A pusztulás a városokban egyenes arányú lesz a nagyságukkal,vagy inkább exponenciális.

    Tehát a társadalom először atomjaira bomlik,majd onnan szerveződhet újra.

    -„Kérdés, hogy egy városállamon belül, és a városállamok közötti kereskedelemhez milyen érték álló eszközt találnak ki, ami a pénz szerepét ellátja.”

    A csere csak naturáliákban fog folyni,azaz
    pl.:1 üveg pálinka=1 csirke = 1/2 kg só stb.
    A cserearányokat a javak rendelkezésre állásának a szintje fogja behatárolni,ami nem lesz konstans.
    Az arany akkor léphet be,ha a közbiztonság nagy területeken kezelhető szintre emelkedik.A kereskedelem csak ezen a szinten értelmezhető.

    -„Sajnos a szegénység okozta elbukás folyamata nálunk, mint szegény nemzetnél (erőforráshiány) gyorsabb ütemű lesz, mint a szomszédjainknál, ami kiszolgáltatottá teszi a magyarságot,”

    A gazdagság fogalmi meghatározásánál,a jövőben paradigmát kellene váltani,mivel a mai gazdagság,mai energia,s erőforráspazarló körülmények között, nem lesz értelmezhető,tehát a mai értelemben használt, gazdagságot jelentő jószágok, értéktelen kacattá silányulnak.
    Természeti gazdálkodás szintjén,pedig a Kárpát-medence adottságai,még klimatikus változásokat figyelembe véve is, jobbak,mint a világ más tájain élő,szerencsésebb népek hazájában.

    14:-Szilvás:)
    „A korai középkori angol királyok után olyan otromba agyagedények,tálak maradtak, melyeket néhány évszázaddal korábban a római birodalom idelyén ugyanott, egy középosztálybeli polgár sem tűrt volna meg az asztalán.”

    Igen,ez így van.
    Elgondolkodtató az is,hogy a piramisokat létrehozó kultúrák,a Stonehenge-et megalkotó „barbár” nép,vagy a perui Nazca-kősivatag ábráit megalkotó, mai értelemben is csillagászati zsenialitással megáldott emberei,valószínűleg nem állatcsontokból olvasták ki a tudást,hanem egy korábban,magasan fejlett civilizáció maradékai voltak,akik az utókor, primitívségébe sűlyesztett emberei számára akarták átörökíteni tudásukat,de úgy tűnik,hogy ez a kisérletük,legalábbis tömegméretekben, kudarcot vallott.

    Lehet ragaszkodni a kikapós feleséghez,de minek.El kell válni tőle,a rosszul működő rendszerről meg leválni,amíg lehet !!!

  23. Viszonylag egyszerű lépés lenne a távmunka (home office) bevezetése sok vállalatnál. A mai számítástechnikai adottságokkal ez nem lenne nagy kihívás. Vidékre lehetne költözni és nem lenne egy csomó ember Bp-re kényszerítve, mert be kell járni az irodába a számítógép elé. Csinosíthatnád, felkészíthetnéd a kis vidéki házad és a cég se fűtene/hűtene irodaházakat, elvileg mindenki jól jár. Sajnos nem így működik, erre esélyt csak lassú leépülés esetén látok…

  24. „Ha nem a legrátermettebb, legracionálisabb és a lehető legszélesebb látókörrel rendelkező, intelligens vezetőt választanak, akkor egészen biztos túlélési lemorzsolódok lesznek.”

    Na, ezen nem kell aggódni! Nem a népgyűlés fogja a górét kiválasztani, hanem egy darwini szelekciós mechanizmusban a legszadistább, leggátlástalanabb, a maga módján nyilván intelligens, hataloméhes szarházi fogja mindenhol a csúcsra verekedni magát…
    (ez amúgy már ma is így van)

  25. 19:)” Én ezért vagyok bizakodó az emberi faj szempontjából. Akiknek a kezében van a felhalmozott javak zöme, biztos arra fogják fordítani, hogy az 1%-ba tartozzanak, s megszervezik az egy százalékot rendesen.”

    Van egy rossz hírem: mi a 99 %-ba tartozunk,mert a javak zöme másoknál van.
    Legalább a 2.%-ba kéne tartoznunk,átlagjószág tömeggel.Ez,már embernek való feladat!

  26. Nagyon jó poszt. Abszolút tárgyilagos, logikus.
    Azt viszont nem hiszem, hogy 10-20.000 fős városok lesznek az élet központjai. Már csak amiatt sem, hogy azok élelemmel történő ellátása a Géza által ismertetett okok miatt sem lehetséges.
    A mai emberi psziché miatt sem tudom elképzelni, hogy ebből az impotens társadalomból 10-20000 ember magasan szervezetten együttműködjön.(egyébként tanulmányok szerint 8000 fős város már komoly saját pénzrendszeren alapuló működést produkálhat) Mondjuk erre te is utaltál, hogy ez az igazi nagy kérdés. Mármint az „elkényeztetettség”. Itt volna szükség a gondolkodás evolúciójára, meg a közösségi szellem kiépülésére. De én nem hiszem(szükség ide vagy oda), hogy az akadozó ellátás és a nagyon nehéz fizikai munkával megkeresett ennivalón tengődő emberek képesek ilyen fokú változásra. Bár lebecsülni sem szabad az emberi alkalmazkodóképességet.

    Az biztos, hogy egyedül egy tanyán(ahonnan most is írok) még a felvezetés korai szakaszában elhullanék egy ártatlan kis rablógyilkosság következtében, akkor amikor a tévénézők még mindig reménykednének, hogy fellendül a gazdaság.
    Ezért is váltok. Megpróbáltam az életemet kívülről, igen tárgyilagosan szemlélni és sok dolgot megtapasztaltam.
    Úgy mint természettudományos ismereteim bővülésének szempontjaiból, és mint szociológiailag.
    Hála ennek az oldalnak, a sok értelmes hozzászólásnak és nem utolsósorban Gézának.

    Például hittem abban, hogy 8-10 család képes összeállni és akkor ez a terület már fenntartható lett volna, legalábbis egy darabig. Utána sajnos a természeti adottságai miatt kellett volna odébbállnunk, de az már egy kicsit távolabbi dolog(bár nem is olyan távoli).

    De az hogy Tiborbá lejött és hozott ennek az oldalnak olvasói közül néhányat ide (aki messze az átlag felett vannak)még rádöbbentett valamire. Az emberek részben meg tudnák oldani, de olyan erős gátak vannak bennünk(amik felett elsiklanak), hogy ez önmagában az összeomlást eredményezi. És ezek a poszt olvasói, jól informált, kiváló intelligenciájú emberek. És ők is mint a társadalom legtöbbje nem képesek saját életük keretei közül kilépni.

    Mondom akkor biztos bennem van a hiba. Pl.nem tűnök elég erős vezetőnek(ami soha nem is volt célom) vagy valami egyéb.
    De megviszgáltam a közösségeket Mo.-n és egyetlen egy sem működik jól.(ami működik ott is megy pl. a félrekefélés és ebből fakadó minitársadalmi feszültségek stb., a vezetőkön láttam a túlzott kompromisszumból fakadó erőtlenséget, kiábrándulást)Legalább is a kezdeti 20 évben ez mindenképp jellemző.

    Egy darabig még vergődtem eredeti elképzelésem mellett mint egy rossz házasságban, aztán félre kellett tennem az ego jól ismert önbecsapásos módszereit és színt vallanom.
    És akkor jött a megoldás. Én Tiborbával ellentétben hiszek Istenben, hiszek a felső elrendezésben és ennél fogva nem hiszek a véletlenekben.

    És megérzéseim, tapasztalataim továbbra is azt szajkózzák belül, hogy mindezen közösségek és saját kudarcom ellenére is, a közösségi létforma az aminek ki kell alakulnia. És véleményem szerint nem a holmiféle Robinson Crusoe-k vagy nagyobb városok lesznek életképesek. Itt kulcsszavak lehetnek az ellátásbiztonság, -hatékonysága, a védelem és a lokalizáció.

    20.000 fős város termőföld igénye(mai állapotok szerint)nem annyi mint volt a városállamok idején, sokkal nagyobb hatósugarú körre kell gondolni. tehát a város magjába(mert ott is esznek) nem tudják megoldani az ellátást. Talán 50 év múlva helyrejönne a termőföld. De addig nem jutunk el, mert addigra meghalnak azok akik a városállam magját képeznék. És akkor nem beszéltünk a tudásról( régi paraszti,állattartási, mezőgazdasági, kertészeti egyéb szakmai, pl. kovács stb.) Akik meg addig szétszórva életben maradnak azok nem biztos, hogy ugyanarra a hibás életpálya modellre akarnak ráállni.
    Véleményem szerint az energia nem is olyan sokára már nem fog szerepet játszani, mármint a fosszilis(max.10év itt Mo.-n), sokkal inkább az állati igaerőre lesz szükség. Mert míg 1928-ban közel hárommillió ló volt, mára van hárommillió autó, meg traktor stb, lakosság kb. ugyanannyi. Tehát ennyi, nincs miről beszélni. Annak a 100.000-nek meg lesz lova. Feltéve ha a csoda
    bekövetkezik és lesz 100.000 túlélő. Én hiszem, hogy igen, bár nekem ebből csak az igen kemény része fog jutni, ha egyáltalán túlélem. De itt számomra sokkal inkább a saját felelősségtudatom a családom iránt a tényező.De kinek mi a motivációs tényező.

    Tudom nem igazán technikai oldalról közelítem meg a kérdést, de nekem meggyőződésem, hogy az itt olvasók nagytöbbségének is szüksége lesz a saját kis elképzelései átgondolására, mert anélkül-véleményem szerint- nem fog menni.
    Például valaki megkérdezte tőlem, hogy mit szólnék egy 3Ha dióültetvény létrehozásában itt a tanya körül. És ha minden jól megy ide is költözne. Mit mondjak erre? mikor? És hogy sok idő mire megnő egy diófa amit most ültetünk. És véleményem szerint addigra már nem azok a gazdasági és pénzügyi utak lesznek járhatóak mint most. Ha meg nem értékesíteni akarjuk akkor meg mit kezdjünk annyival? mondjuk az is igaz, hogy a dió élettanilag nagyon értékes dolgokat tartalmaz és sok embert megmenthet, akár kereskedni is lehetne vele, legfeljebb aranyért. De alapvetően 20 év múlva nem ezzel leszünk elfoglalva.
    Ebből is látszik, hogy az eltérő jövőkép és a rövid és hosszútávú elgondolások különbözősége már önmagában lehetetlenné teszi az együttműködést bizonyos emberek között.

  27. Egy 10-20 ezres városállam nem jelent 10-20 ezer városi lakost. Athén városállama magában foglalta egész Attikát annak falusi népességével, földműveseivel. Az athéni lovasság ez utóbbiakból került ki (a jómódúbbakból), a városi kézművesek gyalogosként harcoltak.
    Egy leendő tízezer fős városállamban gondolom, max. 2-3 ezer lakna a városkában, de ezek is művelnék a környék földjeit.
    Ha nem tudnánk Gézától, hogy nem lesznek képesek! 🙁

  28. 20.
    Én ebben sem vagyok biztos. Nagyon keveset tudok,a matematika pedig oly távol áll tőlem, mint Makó Jeruzsálemtől.
    Az össz élettapasztalatom annyi, az ember foggal körömmel ragaszkodik ahhoz, amit már egyszer megszerzett. Ez szerintem általánosítva is igaz. Pont a laborokban, a „tudományos életben” fogják a legtöbben átmenteni magukat, hisz senki aki befolyásolhatja a jövőt, nem szeretne rosszabb körülmények között élni a jövőben mint most, hisz emberből van. Meg lesz azon réteg szerepe is természetesen, aki a fenntartáshoz kell. Valamelyik hozzászólásban olvastam tegnap,egy másik posztban, az ember kannibalizmusáról. Ezzel egyetértek. Nem csak szó szerint kell ezt érteni, átvitt értelemben is. Megesszük, kiírtjuk saját magunk közül azokat, akik egy idő után feleslegesek lesznek a fejlődés szempontjából. A mennyiség átalakul minőségbe. Aztán tévedhetek, s a mennyiség megszűnik, mert semmi köze nem volt a minőséghez, amit a természet minimum szinten megkövetel. Így az én olvasatomban vagy eltűnünk, vagy haladunk előre. Az evolúció tőlünk függetlenül működik.?
    No, mivel ily bizonytalan a meglátásom, s alátámasztani sem tudom legalább számomra biztos érvekkel, inkább olvasom tovább a többieket.

  29. 28:-Balázs:)

    „Az emberek részben meg tudnák oldani, de olyan erős gátak vannak bennünk(amik felett elsiklanak), hogy ez önmagában az összeomlást eredményezi. És ezek a poszt olvasói, jól informált, kiváló intelligenciájú emberek. És ők is mint a társadalom legtöbbje nem képesek saját életük keretei közül kilépni.”

    Nagyon okos hozzászólás !!
    Hiába tudjuk a tutit,ha érzelmi szinten nem azonosulunk vele,addig csak elmélet marad.
    Az emberek szeretik a megszokott dolgaikat,félnek a változástól,s attól is félnek,hogy félnek.
    Ezt a rettegő gondolkodásmódot pedig a média,a politika,a környezet oly mértékben erősíti,hogy már sajnos sok magyar fiatal úgy gondolja,hogy a megoldás, a gyötrő félelemérzetből való kilépés, csak 1000 km-ekre a hazájától vár rá.
    A megoldás előttünk van.
    Egy a baj,hogy még nincs kész,küzdeni kellene érte,de egyszerűbbnek tűnik a készbe beleülni,mint bajlódni vele.
    A vezető elit mindent megad hozzá:szakmát,nyelvtudáast,csak egyet „kér”,hogy ne itthon hasznosítsd !

    -„És hogy sok idő mire megnő egy diófa amit most ültetünk.”

    Az életed nem csak azért van,hogy jelen világodban „hedonizálj”(nem is gondolom,hogy te így teszel),ahogy a nagy többség,hanem azért,hogy az elkövetkező nemzedékek emberi életre alkalmas világát megteremtsd,ahogy az őseink nekünk ezt megtették,vagy próbálták.

  30. 21: Talán nem tény az, hogy termelnek?

    Őszintén nem látom az ellenérvet a hozzászólásodban…

  31. 29, Balázs:

    Én voltam egyébként, aki a dió ötletet felvetette. Kíváncsi volnék Tiborbá véleményére, azt hiszem itt ő sem a Molnár Géza-féle „vissza az elveszett paradicsomba”-féle irányelvet vallja és ő sem gondolja, hogy a piac, mint olyan megszűnne azért mert elfogy az olaj. De majd kifejti ő, ha akarja. Azt azért előrebocsátom, hogy társadalmi munkában én is szívesen támogatnék valamilyen tájrehabilitációs programot, erdőtelepítést állami vagy egyéb közösségi területen de nyilván nem saját földön.

    Nekem továbbra sem világos, hogy te milyen jövőben és milyen stratégiában gondolkozol, pláne, hogy mit akarsz az elkövetkező pár évben elérni.

    Lehetséges olyan forgatókönyveket felállítani, hogy teljes összeomlás jön, kő kövön nem marad és menni kell az utolsó biztonságos élhető helyre ami nem itt lesz. Ha ebben gondolkozol, akkor talán okosabb lenne aranyat gyűjteni, dolgozni egyelőre tovább a fennálló rendszerben (merthogy momentán az a hatékonyabb), majd megfelelő időben lelépni. Itt viszont nem tudom milyen szerepet kap a tanya, hacsak ez nem valamiféle felkészítő tréning.

    Ha ennél egy fokkal optimistább a jövőképed, akkor viszont miért ne lenne a meredeken felfelé törő élelmiszerárak mellett egy 10-12 év alatt termőre forduló és akár öko-módszerekkel is fenntartható gyümölcsös jó ötlet? Pláne olyanoknak akik csak fokozatosan tudnak kilépni, egyelőre van jövedelmük és hétvégente tudnak dolgozni a birtokon, de készülnek a jövőre?
    Egyébként ha továbblépésben gondolkozol, akkor is: egy 5-6 éves még nem termő de egészséges dióskertet már nagyon szép áron lehet továbbadni. Továbbá ha valami, akkor ez fenntartható az olajkor után is feltéve, hogy sikerül megvédeni a fatolvajoktól. Vagy ez sem számít, mert te nem pénzben gondolkozol? De akkor megintcsak, mit akarsz te ott csinálni? Ez valami spirituális megtisztulás? És ha szerinted 10-15 év múlva nem lesz élelmiszerpiac (ami szerintem hülyeség, hogy ne lenne még kontinentális szinten is), akkor honnan lesz a túlélőknek pénzük mondjuk orvosra stb? De ha lesz, akkor nem lenne jó bebiztosítani egy stabil jövedelemforrást?

    Félre ne érts, nem akarom rádtukmálni az ötletemet sem és magamat sem. Persze, hogy a partnerek megtalálása nem egyszerű. Egyszerűen nem értlek, nem látom, mit akarsz. És ezt fogják kérdezni mások is, akik azt tervezik, hogy potenciálisan többmillióval beszálljanak melléd.

  32. 22.
    A több kultúra keveredéséből kialakuló új kultúrában hiszek, ami a megoldás kulcsa lehet. Persze erősen irányítva, szabályozva. Ezért írtam a fazekasság kapcsán amit.
    A 99%-ot, hogy ki vagy mi tünteti el nem mindegy az eltűnés törvényszerűsége mellett? Saját csőcselék, vagy idegen? Éhezés és abból betegség, vagy sima járvány? A létszámfölötti az létszámfölötti. Azért mert én személy szerint tudom a létszám fölöttiek táborába fogok tartozni,(ha akkor még a létszámban leszek egyáltalán)ma még tehetek azért, hogy az az 1% legalább biztos legyen. Én hiszek magamban mint emberben.

  33. 34 – Ha tudnád mit gondolok a „Paradicsomról” nem „sértegetnél” 😀

  34. 36 – Nem sértegetlek. Olvasgattam az ffek-t és szerintem is nagyon jó lehetett indiánnak lenni a vadon mélyén, nem csodálom, hogy nem akartak civilizálódni. Viszont ez itt most nem realitás.

  35. 33: Rendben. Akkor egy példa a kedvedért.
    Adott egy cég, mobiltelefonokat gyárt. Van x munkása a szerelőpadok mellett, y irodistája, beszerzők, mérnökök, bérelszámolók stb. Áttételesen „munkát” ad a beszállító cégeknek, az informatikai hátteret nyújtó cégeknek (itt vagy te), az adóhivatalnokoknak stb. Komoly fejlesztő munkája van minden egyes termékében, hogy piacon tudjon maradni.
    Egy olyan termékkel, amit köztudottan úgy terveznek, hogy fél éven belül a kukában végzi.
    Lehet, hogy ez a cég foglalkoztat több ezer embert, de az én szememben ez nem termelő munka. A tiédben igen. Ez nem jó, vagy rossz, hanem vélemény. Vita nincs.
    Szép napot! 🙂

  36. 35:-Buza:)

    „A több kultúra keveredéséből kialakuló új kultúrában hiszek, ami a megoldás kulcsa lehet.”

    A multikulti nem működőképes,csak a tudást lehet szintetizálni.
    A dolgokról,a társadalom felépítésének módjáról,az erkölcs milyenségéről…stb.egy közösségnek (falu-város-polisz-nemzet) azonos módon kell vélekednie.
    A másképp gondolkodók,mindig az adott keretek szétfeszítésével,azaz rombolással voltak elfoglalva,a viszály magvát hintették el a közösségben.
    Egy társadalom életképtelen,egy határozott szervező erő nélkül,ami megszabja a létezés kereteit,szabályrendszerét,s a tagjainak ezeket a szervező erőket magukénak is kell tekinteni,mert belső meggyőződésből fakad.
    Így nincs szükség egy külső hatalom erőszakszervezetére,hogy a belső rendet fenntartsa.
    A közösség önszervező folyamatok révén fejlődik,a különböző látásmódokat szintetizálva,vagy elvetve.
    Ehhez nagyon messze vagyunk,de az a bizonyos 1% is.
    Saját pusztulásuk is borítékolható,mivel ő maga az erőszakszervezet,létét más módon elképzelni sem tudja,s végül felémészti magát.

  37. van egy kis eltérés az „én” világképem és Tibor báé között:
    Visszanézve a „statisztikákat” a Kárpát medence lakossága a középkorban valahol 1 millió és 5 millió között ingadozott sőt 1784ben kb. 9,5 millió volt. Igaz ebben benne értendő Felvidék, Kárpátalja, a volt Jugoszlávia jelentős része és Erdély is.
    Véleményem szerint a Kárpát medence lakossága valahol 3-4 millió köré csökken majd aminek kb. 25-30% lesz magyar (1-1,5 millió) zömében Magyarországon.
    Szerintem lassú lecsúszás lesz (ne feledjük a világ olajkészleteinek több mint fele még megvan csak kurva drága lesz) és földgáz is van bőven (a földgáz az egyedüli energiahordozó amelynek az ára elmúlt években folyamatosan csökkent). Valószínőleg visszaesünk a 30-as-40-es évek szintjére, hiszen a „megújuló” elektromosenergiaforrásunk (és itt nemcsak a szélerőművekre vagy napelemekre gondolok hanem vannak vízierőművek, Paks stb. (nem vagyok tisztában a magyarországi helyzettel pontosan de Romániában kb 25-30%-ra tehető a vízierőművek és az atomerőmű által szolgáltatott energia)) több mint amennyi 30-as, 40-es évek társadalmának volt, ugyanakkor a fosszilis energiahordozók folyamatos drágulása miatt egyre inkább csökken majd az individualista életvitel (1személyes autókázás több száz kmn keresztül stb). Ahogy enyhülni fog a megfeleléskényszer (Brüsszel, liberális demokráciák, szófosó értelmiség stb.) egyre erősebb autokratikus politikai rendszerek épülnek ki amelyek valamilyen formában fenntartják a rendet (nem lesznek hosszúéletű garázdálkodó bandák ugyanakkor Orbán Viktor kisstílű aparattcsikknek tűnik majd az akkori diktátorok fényében). Ezek kissebb méretűek lesznek mint a mostani államok de nagyobbak mint a jelenlegi városok.
    Úgy gondolom, hogy a vidékünk a klímaváltozás győztesei közé tartozik majd (nem valószínű, hogy elönti a tenger mint Hollandia vagy Olaszország egyes részeit és -halkan és félve jegyzem meg- mintha a globális felmelegedés nálunk kevésbé hangsúlyos lenne). Az egész Közép Európa migrációs központtá válik lassan-lassan de hozzánk szerencsére a tőkeerős (mármint hozzánk képest) nyugat európai parasztság érkezik mivel az éghajlat változás miatt a mezőgazdaság folyamatosan lehetetlenül el spanyolországban, franciországban, olaszországban és hollandiában. Ezek kevésbé fognak lacafacázni és az alapvető jogokat figyelmebe venni (ala Tibor bá) hanem gond nélkül kihasználják fölényüket és írtani fogják a szegényebb réteget (elsősorban a cigányokat, másodsorban minket) ugyanakkor hatékonyabban gazdálkodnak majd. Azt hiszem ennyi.

  38. 39: nem biztos, hogy a ma kitermelhető olajkészletek több,. mint fele megvan még, de az biztos, hogy egy összeomló társadalom elveszti képességét a lentlevő készlet zömének felhozására…

  39. Részben egyetértek, de van néhány bajom a poszttal, amit megosztanék megvitatásra:

    – Ha az éhenhalás a tét, akkor van egyáltalán az aranynak értéke? A történelemben a pénz és a luxuscikkek tették értékessé az aranyat, amihez már egy működő rendszer volt szükséges. Szerintem az összeomlás majd ujjászerveződés elején az arany megszűnik érték lenni.

    – Korábban a viszonylag azonos fejlettségi szint miatt nem hágott egykönnyen az egyik népcsoport a másikéra. A jelen rendszer összeomlásakor viszont aki megszerzi legjobban használható modern fegyvereket, az mindenkit gond nélkül kicsinál. Lehet persze Tito féle ellenállásban gondolkodni, gyengébb fegyverekkel, de abba már csak a hegyi állattartás fér bele, a mezőgazdaság egyáltalán nem.

    – A jelen rendszer még elvegetál vagy 20-30 évig akár fokozatos leromlások közepette, éhínség, felkelés stb. csak erőszakszervezetek megerősítésének kérdése. Talán több esélyünk van a bűnözéssel teli végtelenül elgettósodó metropoliszok irányába menni, mint hirtelen összeomlani és újjászerveződni. Kevesen akarnak kijönni a Mátrixból. 🙂

  40. nem arról van szó, hogy van még 30 év ilyen bőségben hanem arról, hogyha megindul egy „átállás” az olajtalan társadalom felé akkor a meglévő olajkészlet még jó darabig elég lesz a minimumra.
    Képzeld el, hogy mondjuk 2015-ben 1l benzin 1500 forint lesz nálatok és az USAban mondjuk 850-900 HUFnyi lesz. Ez azt jelenti, hogy a benzinfogyasztás gyakorlatilag a 0-ra esik vissza. Ekkor majd nem építünk új autópályákat (sőt a régiek jó részét sem tartjuk majd karban) benzinkutakat, autószervízeket, autógyárakat stb. Ez újabb óriási mennyiségű energiamegtakarítás (elsősorban fosszilis). Gondold el, hogy nálam a faluban van olyan ember (igaz, elég öreg) aki soha életében nem járt a 15kmnyi távolságra lévő nagyvárosban (Kolozsvár). Ugyanakkor felgyorsul az egészségügyi és társadalmi rendszer elrohadása és ezis óriási mennyiségű energiamegtakarítást jelent. A kulturális és oktatási szektor leépülése további energiamegtakarítást jelent majd.
    Ezek mind elodázzák a gyors összeomlást és a mélységet néhány évtizedre (nem pedig évszázadokra) csökkenti.

  41. Tibor bá jól közelíti meg a dolgokat,kérdés hogy ahogy időben haladunk előre,ezek a dolgok hogyan fognak haladni hozzá arányosan.És még mi jön közbe, változó..Amire senki sem gondol.Mert ugye olyan mindig van.

    Egyébként nálam a cserekereskedelem ,vagy csere szolgáltatás már régen megy.Most valamelyik nap a vízóra aknában szétdurrant a cső.Elzártam vizet.Egyedül nem tudtam a problémát megoldani,elhívtam a férjem barátját,aki osztálytársa volt iskolában víz szerelés idején,(mivel ilyenkor mikor ilyen történik általában egyedül vagyok,és mindig őt szoktam elhívni)és megcsináltattam vele,nagy segédkezésem közepette.Annyi pénzt összekapartam hogy az anyagot megvegye,azt a 3 ezer forintot,de a munkadíjra nem volt pénzem.Nekem sosincs pénzem..Ezt nem mondtam meg neki,csak akkor mikor már készen volt.. 😀
    Na és eszembe jutott hogy van nekem egy vadi új pólóm,amit apjoknak vettem de ő válogatós ,és nem kellet neki a szine miatt.Meg volt egy vadi új nadrág.És ráhúztam az emberkére,hogy ezzel tudok fizetni.Jobban örült neki mint a pénznek.Jó volt rá.A nadrág picit nagy,de kit érdekel az a kocsmába.. 😀

    Ez nem az első volt nekem.Fizettem én már szekrénysorral is,heverővel,székkel,permetezővel,préssel káddal.Sőt még a Ladával is fizettem valamit.. 😀 (és még így sem férek a sok lomtól a portán,tavaly vitettem el másfél tonna vasat a portáról MÉH-be)
    A múltkor bementem a kábel szolgáltatóhoz,és természetesen valamit akartam illegális dolgot csináltatni,ami nem ment persze.És elhívtam egy srácot aki ott dolgozik,megcsináltattam vele itthon mindent amit akartam,hozott anyagot is ,és adtam neki egy playstation2 konzolt vagy ezer írott játékkal.. 😀

    2005-ben vettem egy új szuzuki ignist,(amit azóta már kétszer cseréltem)és beszámoltattam egy wagon-R gépkocsit hozzá,de hiába csavartuk,nekem több kellet bele..Volt itthon akkor egy nagy óriás monitorom,és rábeszéltem a főnököt hogy az kell meg milyen jó is az.Úgyhogy beszámolta nekem akkor 50 ezer forintért.És egy számítógépet is,és nem kellet a beüzemelésért fizetnem.. 😀
    Most sparheltnyire vadászom.Majdcsak megszorul valaki a környezetemben és akkor ráugrom.. 🙂 Mindig csak a pillanatot várom..
    És tudnék még mesélni.Úgyhogy nekem csak jó lesz ez az időszak amit Tibor bá vizionál.. 🙂

    Energia ügyben a sörkollektort lenne jó kipróbálni,kíváncsi vagyok milyen kapacitása van valóságban.

  42. 39. samu: Többször volt erről is szó, de ezt sem árt ismételni. Magyarország benne van a 10 legveszélyeztetettebb országok listáján a globális felmelegedés következtében bekövetkező változásokat tekintve. Átfolyó vizeink 95 %-a külföldről érkezik. (Duna vizének elterelését Pozsonyban már egyszer megoldották.) Elsősorban az ökológiai katasztrófa miatt kell félnünk, és csak másodsorban a pénzügyi rendszer gazdasági hatásaitól. Az olaj nem a személyautók megállása miatt fontos, hanem mert a világ energiaszükségletének 67%-át abból fedezi. Ezalatt mindenféle terméket érts, elsősorban műtrágyát. Bioetanollal már most jelentős mennyiségeket pótolnak. Napokban utasszállító repülőgépek üzemanyagának lecserélését promotálják.

  43. „A multikulti nem működőképes,csak a tudást lehet szintetizálni.
    A dolgokról,a társadalom felépítésének módjáról,az erkölcs milyenségéről…stb.egy közösségnek (falu-város-polisz-nemzet) azonos módon kell vélekednie.”

    Ezért írtam, hogy a keveredésből kialakul egy új. Az skandináv multikultúrát látom. Pont Breivik mutatja, hogy ez nem lesz egyszerű. De az tény, hogy az egymásrautaltság kialakult, hisz Németországnak 2 millió bevándorlóra lenne szüksége, hogy a gazdaság fejlődését biztosítani tudja. Svédországnak szintén szüksége van a bevándorlókra, ahogy Norvégiának is.
    Az új társadalmi felépítést,erkölcsöt most alakítjuk.

    Más földrészeken másként történnek dolgok, az elkövetkező események nem fognak egy homogén világot létrehozni.Más nagy kultúrák is változnak, s az újat ők is csak a többin keresztül megismerve, azzal kapcsolatba kerülve tudják alakítani. Összement a Föld, egy kultúra vége, már nem csak az adott kultúra végét jelenti,amiből majd egyedül kibontakozik az új. Az úgymond nyugati civilizáció végét ezért nem látom annyira egyszerűen megmagyarázhatónak, s levezethetőnek, mert már szorosan kapcsolódik a többihez, s az azokban történő változások ki fognak hatni ennek a végére is.

  44. 32:
    Kedves Nad!

    Remélem nem sértettelek meg, de ez az én véleményem. Én lokalizált élelemtermelésben és annak az adott helyzetben megfelelő értékesítésében hiszek, ha pénzkeresetről van szó. A lényegi bajom ezekkel az elképzelésekkel, hogy nem gondolnám, hogy neked és általában a többieknek eszük ágában lenne változtatni.
    Mondjuk leköltözni bárhova is és felügyelni a diófaültetvényedet.
    Sajnos.

    A realitás szerintem pár éven belül az lesz, hogy el kell felejteni a régi beidegződéseket. Márpedig a 3 Ha diófaültetvény már inkább kisüzemi élelmiszeripar. És oda kell eladnod ahol többet fizetnek érte. Gondolom a gépesítést, a tárolást is belekalkuláltad. Illetve azt, hogy vidéken hogy megy a helyzet munkaerő ürügyén jelen pillanatban. Sokan előbb halnak éhen mint napszámba menjenek. Más az elmélet és a gyakorlat.

    Ezek a diófaültetvényt eltekintve nem neked szólnak!
    Én egy általánosságban általam megtapasztalt jelenségről szólok.
    Egyébként én nem gondoltam, hogy bárki csatlakozónak az én elképzeléseimet kéne átvenni. Vagy nekem kéne alternatívát adni.
    Én nem gondoltam vezetőnek magam. Ez csak egy lehetőség volt, ami biztos ezerszámra hever, hogy 800.000- 1 millió forintból földet és állatok teljes ellátáshoz szükséges infrastruktúrát, legelőt kapjatok.
    Engem mindig félelemből elkövetett „vidékreköltözéssel”gyanúsítanak meg, és hogy milyen meggondolatlan vagyok.
    És az érzésem, hogy ez csak egy ötlet volt. Nem látom az elszántságot, márpedig sok programozó és pályázatíró barátom van aki elméletben nagyon jó, de a valóságban pofáraestek egy kukoricászsák alatt. Szeretem őket, de nekik nem fog menni.
    Azt mondták majd ha kell fát vágnak, ha már más dolguk sem lesz.
    Nem fogtok fát vágni egyik pillanatról a másikra, mert bármennyire is akarjátok nincs meg hozzá pl. a fizikai konditok.
    A lemondással járó lelki megpróbáltatásokról nem is beszélek.

    Én 8 rétesboltban voltam felelős vezető, részben tulajdonos, több százezer rétest adtunk el havonta, igen havonta. Üzemet építettünk és Németországi, Ausztriai szerződések aláírásán voltunk amikor rájöttem, hogy ez egy faszság és kiléptem. A semmiből építettük fel a dolgot és úgy éreztem hogy ott kell hagynom.
    Igen, sokat hibáztam meggondolatlanságomból fakadóan, de nem hiszem, hogy nektek például az utolsó pillanatig kéne várnotok.
    Mert az biztos, hogy amíg egy kicsi gáz is jön még abból a qrva csőből addig azt használjátok. Tisztelet a kivételnek.
    A félelem az ami gúzsba köti az embereket. Szinte semmi más nincs az elmékben. jaj félek a megélhetéstől, jaj félek ettől, jaj hova fog a gyerek járni óvodába?(lehet hogy óvodába, csak másikba), jaj félek, ott nincs közvilágítás(ez a kedvencem), jaj félek, nem is lesz itt igazából összeomlás, mert az nem lehet.

    ArmaGedeon és Tiborbá is csak pesszimista pisták, mert szajkózzák a rosszat. senkit nem zavar, hogy tényeken alapulnak és Tiborbá részéről elégé érzelemmentes is a dolog. Talán ez rontja el Arma kedvét(ha egyáltalán elrontja).
    Én nagyon optimista embernek tartom magam, de az én kedvemet nagyon elrontja, hogy látom a tehetelenségükben vergődő embereket aki félnek, de annyira azért nem alázatosak, hogy lemondjanak dolgokról. helyette íráskényszeresek lesznek, mert tudják vmit kéne csinálni, de nem tudnak.
    Majd szép lassan átcsusszanunk valami másba-gondolják.
    De én ezt is megértem.De azonusulni nem tudok vele.

    Én leszarom a halált, mert én csak fizikai síkon hiszek benne. Félek tőle.? Hát persze. Nincsenek kézzelfogható emlékeim róla milyen odaát:-), így félek az ismeretlentől.
    De baszki megöleltem a félelmem és azt mondta, hogy próbáljuk meg. ugyis egy játék.

    És igazad van, mert nekem már a pénz tényleg nem számít,illetve nem abban gondolkodom. leszarom a realitást is. A mai realitás meggyőződésem szerint éppen ezekben a pillanatokban is változik. Nemsokára nem is ez lesz ami most. Tényleg 1-2 év, véleményem szerint.
    Én szeretném ha a lányom már „indiánszemléletű” lenne, és úgy tudna egy fára nézni ahogy ők és a levadászott bölény lelkét a teremtőnek ajánlani., mert tisztelték, hogy ellátja őket hússal, szőrrel stb. És akinek már két takarója volt arra már furcsán néztek, mert hiszen a hideghez egy is pont elég. Van egy teológus 80 éves barátom. Szerinte az anyagiakról csak annyit kell tudni, hogy a szükséges és elégséges a mértékegység. Én ezen dolgozom.

    Tudom, hogy a mi szerepünk ebben az egész bohózatban átmeneti, sőt még a most 5 éves kislányomé is. És arra is, hogy pénzre még szükségünk van.Különben sem vagyok képes egy nádkunyhóban lakni, de nem is kell. Ellenben igényeimet próbálom valós dolgokhoz igazítani.
    De a szemléletnek már változnia kell. A paradigmaváltás végbe kell menjen.
    Ezért nem hiszek már a gazdasági szemléletű akármiben. Az egyensúly kényes. A gazdasági szemlélet már önmagában sem engedi, hogy a természeti rendszer, vagy inkább maga a természet részei és részesei lehessünk. Mert akkor valahogy jól kell járnom. Aztán már mindenáron, itt tartunk most.

  45. 42: a mai gazdaság összeomlása már a növekedés leállásától bekövetkezik, ez zajlik most.

  46. 47, Balázs, szinte láttalak magam előtt a pulpituson:)

  47. 46!
    Ez most tényleg a szívedből szólt igazság Balázs..
    45!
    Rátapintottál a lényegre Te is,mert pontosan erről is szól a dolog,hogy az emberek,és többek közt akik szeretnének valamerre elmozdulni és haladni azok mennek is.Igen ,ezeknek az országoknak akiket felsoroltál többek közt, szükségük van emberekre,és munkásokra,és pontosan innen kelet-Európából szívják el az embereket,a használható értékes munkaerőt,mert ott nagyságrendekkel többet keresnek..És már ez is egy átalakulás,ami folyamatban van..

  48. 43.
    Mi itt ezen már kicsit túl is léptünk. Tanyaszomszédként sokan, sokszor szorulunk a többiek valamilyen segítségére. Mindaddig amíg elviselhető, nem kérünk pénzt egymástól, hanem felírunk ( kéménybe korommal )X-Ft. és/vagy X munkaóra tartozást. Egységesen 500 Ft. egy óra. Vagy kifizetjük, ha jól megy a szekér, vagy ledolgozzuk, ha éppen a pénisz rossz oldalán állunk. Ha jól meggondolom, akkor a felíró füzet a bank, és a pénz fedezete az emberek tisztessége.

  49. 46. Arma igazad van. De nem kell folyamatosan növekedni. Pontosabban elég jól lehet élni a 2005-ös GDP szinvonalán is.
    44. Gloucester:
    a). Lehet, hogy a legveszélyeztettebb országok közé tartozik de úgy gondolom, hogy ahoz képest, hogy mi van más országokban (felmelegedés) Magyarország és a Kárpát medence paradicsomi helyzetben van
    b). a víz lefele folyik, tehát nehezen fogod a Dunát, Tiszát a Tátrába terelni, előbb-utóbb úgyis megérkezik Magyarországra. Szándékos szennyezésre nem számítok a románok és szlovákok részéről egyrészt mert energiába kerül, másrészt mert nincs érdekükben.
    c). ha leállnak a személyautók akkor eltűnik a világ energiafogyasztásának legalább 15-20%-a. Ha eltűnnek a repülők az újabb 5-10%. Ez szerintem elég jó eredmény.
    d). a műtrágya földgázból készül.

  50. Tiborbá elcsavargott…Itt vagyunk hagyva a nagy globális összeomlás közepén, egy fehér lapon, sütőtökszín háttérrel..

  51. 46: Kedves Balázs! Ahogy a mozdulni nem merőkről írsz, eszembe jutott a nemrég hallott vicc.
    Két székely párbeszéde:
    – Miért vonít annyira a kutyád, komám?
    – Alighanem beleült egy szögbe.
    – Hát akkor miért nem ül máshova?
    – Annyira nem fáj neki…

  52. 46: Szóval vagyunk így egy páran, hallgatjuk mások vonítását vagy a magunkét, de annyira nem fáj…

    Egyébként miközben olvasom, hogy eldiskuráltok arról, hogy akkor most diófával vagy másként, én szavaitokból a hasonlóságaitokat látom meg. Ti meg egymáséiból a különbséget. Lehet bennem van a baj.

    Én is nagyon félek, hogy qrva nehéz közösséget építeni.

  53. 46,
    Kedves Balázs,

    Nem, nem sértődtem meg, ilyet csak nőneműek tudtak elérni de az is rég volt.

    Amit az indiánokról írsz nagyon szép de egy teljesen más helyzet: alacsony népsűrűség háborítatlan vadonban, aminek komoly eltartó ereje van, ott érvényes lehet. Ami a mi helyzetünket illeti, azt hiszem Tiborbá valamivel reálisabban látja. Ő nemhogy két takaróban gondolkozik, hanem egyenesen több mázsa rizsben és tartós élelmiszerben, szigetelt házban stb.

    Az a jövő, amire te számítasz, pont hogy még anyagiasabb magatartást követel ki még jó darabig, a széplelkeket pedig nem fogja kímélni. Én egyébként nem adok rá sokat, max 30 %-ot, hogy bejön 20 éven belül, de az is elég nagy kockázat. (A rendszer lassú rohadása más, az már ma is bejött.)

    Hogy nem lennék hajlandó a földön dolgozni? Ne legyél benne olyan biztos, ahogy abban sem hogy semmi tapasztalatom nincs. De persze ez reális kockázat, ahogy én sem vennék rá mérget, hogy te két év múlva még ott leszel. A tervet nem taglalnám tovább, mert erőltetésnek tűnne, holott én csak arra akartam rámutatni, hogy nem tűnik nagyon átgondoltnak, sőt érthetőnek a te stratégiád. Amit le lehet belőle venni, az annyi, hogy mégiscsak egy felkészülésnek tekinted lelki, fizikai és szakmai értelemben. Rendben, sok szerencsét hozzá!

  54. 54 Csont: Nem, pont nem az a lényeg, hogy diófa vagy más.

    Az a lényeg, hogy piacra termelő/néhány dologra szakosodott, megfelelő tőkét még fennálló rendszerben is részt véve fokozatosan felhalmozó stratégiában gondolkozunk, vagy pedig egy ki a vadonba, önfenntartás, függetlenség, természetközelség stb, hm, minek nevezzem, „indián”? „hippi”? szemléletben.

  55. -43:-Buza:)”Németországnak 2 millió bevándorlóra lenne szüksége, hogy a gazdaság fejlődését biztosítani tudja. Svédországnak szintén szüksége van a bevándorlókra, ahogy Norvégiának is.
    Az új társadalmi felépítést,erkölcsöt most alakítjuk.”

    A multikulti,ha van is,az olyan,mint amiben élünk = NAGY ZÉRÓ!
    A kultúrák,s azok hordozói,vagy egymás mellett élnek,mint etnikumok,s ekkor beszélhetünk kultúrák egymás mellett éléséről.
    Nézz csak magadba,milyen kultúrkör,milyen embereivel érzed jól magad!Belekerülvén,egy másik,domináns kúltúrközegbe(ahol egyedül vagy,nem ezred-tízezredmagadban),vagy beolvadsz, vagy „astana vista”.
    Az ókortól-a középkorig (ez ténykérdés),a legyőzött nép Istent,vallást cserélt,vagy magától,vagy kényszerből.

    Erkölcsöt meg nem alakít ki senki,azt a neveltetéssel szívod magadba.
    A mai „multikulti” sem tegnap kezdte az erkölcsök megváltoztatását,s azt is a legifjabb generációval.A leglátványosabb szakasza,az 1920-as években kezdődött.
    Az ezt megelőző évszázadokban,a gyors információcsere hiányában a közerkölcsök befolyásolása nem volt ilyen hatékony,mint a filmkorszak,a nyomtatás,a mobilitás világában.
    Tehát a közerkölcs olyan lesz,mint tenmagad.
    A domináns közerkölcs fog egyedül uralkodni.

    49:-melike00:)
    „…ezeknek az országoknak akiket felsoroltál többek közt, szükségük van emberekre,és munkásokra,és pontosan innen kelet-Európából szívják el az embereket,a használható értékes munkaerőt,mert ott nagyságrendekkel többet keresnek..És már ez is egy átalakulás,ami folyamatban van..”

    Sajnos ez nem átalakulás,csak helyváltoztatás.
    Semmi nem változik ebben az esetben,ami a rendszerműködést egy jottányival is befolyásolná.
    Még mindig a régi mókuskereket hajtjuk,csak nem középen,hanem a jobbszélen.

  56. Tibor bá, most lebuktál, te optimista vagy!
    Ha az ellátás (élelmiszer, energia stb) megszűnik, a magyar lakosság szinte kivétel nélkül szomjan hal, éhen hal, megfagy (a sorrend tetszőleges). A mezőgazdasági termelés – alacsonyabb színvonalon – álom. Nem az eke, meg a műtrágya fog hiányozni, hanem a vetőmag (amit előtte felzabálnak, mert enni fontosabb lesz (rövidtávon), mint vetni. Ha nem lesz a boltokban áru, egy negyed vagy fél év alatt elérjük az 1%-os népességet. Persze, aki tud, még időben lelép olyan (gazdagabb) országba, ahol az összeomlás csak a miénk után következik be.

  57. Üdv Tiborbá és Többiek.
    Nem hiszek én ebben a az 1%-os, városállamos, Újközépkorban! De hiszek a Technokráciában /mint vetető elit/!
    Igen. Magyarországon lesz általános elszegényedés, cirkuszok drágaság, valamiféle etnikai-polgárháború, és népességfogyás is.
    A Világban az erőforrásokért lesznek háborúk, amibe a Magyarok is belekeveredhetnek.
    De az Én Vízióm szerint a tudomány és a technika biztosan meg fogja oldani az Emberiség túlélését, sőt! ELŐREHALADÁSÁT is.
    Fogynak az erőforrások: – Vannak, lesznek új technológiák, amelyek bizonyos mértékben felváltják, kiváltják a fosszíliákat.
    Túlnépesedik a Föld: – Ahol a sokasodást megállították, lezárják a határaikat.
    Nem lesz elég élelmiszer: – Akik a termelő eszközöket, TÖBBI embert uralják, azoknak lesz.
    Úgy vélem, hogy az emberiség jelentős része tud majd alkalmazkodni a változó körülményekhez – ahogy tette ezt történelme folyamán MINDIG is.
    Aki nem tud ALKALMAZKODNI, az kihullik. De a „karaván halad tovább.
    Voltaire megmondta: „Ez a lehetséges világik legjobbika”. Ez így is van! Legyünk Mi az Evilágon Alkalmazkodók LEGJOBBIKAI! Önellássunk-önvédjünk, költözzünk biztonságos helyre – ahogy Tibor Bá mondja /Újközépkor sic,!/ -, dolgozzunk kicsit okosabban, keménykedjünk, vagy nyaljunk segget, ha kell. Mint egy EMBER.
    Mert Charles Darwin sem volt egy kutya!
    Most látom: a Magyarok legyőzték az USÁT vizilabdában. Mert jobban ALKALMAZKODTAK a vízhez. 🙂
    Vidám Armageddont!

  58. Mi elsőször eszembe jutott, az az, hogy mi lenne a legszörnyűbb ami elvenné az életerőmet és a túlélni akarásomat… a hideg.. ha nincs mivel fűteni, vagy ha azért kell rengeteg energiát befektetni hogy ne fagyj meg télen, az nagyon nagyon rossz..
    Tehát meleg helyre kell menni, ahol van termőföld is. Rokonokkal felvenni a kapcsolatot(de addig amíg van közlekedés és távközlés) Ausztráliától Izraelen keresztül Venezueláig, Kanada kicsukva.Ha nem kell fűteni, idő és energia marad a többi probléma megoldására.Ez elszőször is a víz,lepárló sé öntözőberendezés, másodszor ennek védelme, harmadszor az egészségügyi ellátás. Kisebb nagyobb családi gazdaságoknak nem látom az életképességét, akárhogyan is erőlködöm. Csakis kölcsönös érdekek mentén kőkemény munkamegosztással kialakított kommunális gazdaságokban.Ahol van orvos, kórház, (nem tudom milyen kényszermegoldásokkal, de szakemberekkel akik a későbbiekben a tudásukat is átadják a többi okosnak)gyerekfelügyelet, bizonyos fokú oktatás, mert anélkül az armageddon korszakot sem tudom elképzelni.. kerestem egy magyar nyelvű cikket, de saját tapasztalat is van. Hajnali háromkor kelés naponta teljesen megszokott, viszont azok a közösségek képesek állami támogatás nélkül is megmaradni, ahol saját termés saját feldolgozása is folyik. (konzerválás stb..)
    http://blogamia.blogter.hu/164427/kibbutz-skicc A forma máshol is kivitelezhető, az individualizmus félretevésével.

  59. Bizony kemény világ következik, és nagyon hamar itt is lesz. A poszt az mellett, hogy kemény dolgokat közöl, nagyon jó, reális (sajnos), csak az a baj, hogy a lakosság nagy részének halvány lila fogalma sincs arról, hogy mi vár rájuk. (a mainstream médiumok kussolnak erről, gondolom központi nyomásra).
    Azért némi infót össze lehet szedni.
    Az én megközelítésemet a globális válság irányából kezdeném, egy része kapcsolódhatna a ‘Tibor bá vendégutazása a közgazdaságban’ c. poszthoz is. De mivel Magyarország gazdasági, pénzügyi, stb. helyzete szorosan függ a világgazdaság alakulásától (globalizáció), ezért itt is megállják a helyüket azok a dolgok, amelyeket szeretnék írni.

    „Ez azokat hidegen hagyja, akik vagy jelentős tartalékkal rendelkeznek, vagy pedig magas jövedelmüknek csak tört részét fordítják az élet fenntartására.”
    Viszont egy újabb nagyobb válság esetén a gazdagok tartalékai lenullázódhatnak egy hiperinfláció következtében. És ahogy Tiborbá írod: „az aranynak valamilyen fontos szerepe lesz.”, ez nem biztos, mert nagy gazdasági válság esetén az aranyforgalmat befagyaszthatják, és az aranyat nem lehet megenni. Tehát ha a fent említett gazdagabb rétegnek nem pénzben (forintban, valutában) van megtakarítása, hanem pl. nemesfémben, az se 100% garancia a túlélésre, főleg akkor ha „Egy idő után szabályos polgárháború fog kitörni.”, aminek igen nagy a valószínűsége.

    És akkor a globális megközelítés, aminek következtében lesz Magyarországon is a poszt által vázolt (sajnos) valós helyzet:
    „Dollár a no-return point miatt 2012-ben megbukik, követi a dollár-fedezetű euró 2013-ban, élelmiszerek megdrágulnak…”, és mivel a forint szoros kapcsolatban van az euróval, az is bukni fog.
    http://bit.ly/oZg6ni

    Vezér-Szörényi László: az újabb pénzügyi összeomlás következményei, és lehetőségei
    http://bit.ly/nytHPP

    És egy cikk az USA várható (szerintem nagyon is biztos) válságáról:
    „Amerikai adósságplafon: már Kína is „B” terven gondolkozik? (…) ..az amerikai adósságrendezés körüli vita elmélyülése miatt egyre idegesebb jelzéseket adnak a piacok. (…) egy esetleges fizetésképtelenségre a nemzetközi hitelminősítők az amerikai AAA besorolás lerontásával reagálhatnak. (…) Ha mégsem sikerül érdemben rendezni az USA adósságproblémáját, abban az esetben valóban pár héten belül leminősíthetik az amerikaiak besorolását, ami bizonyosan szélirányváltást idézhet elő a piacokon.”
    http://bit.ly/qLwjQj

  60. 51. samu: Néhány példát mondtam, amire frappáns válaszokat adtál, de egy ökológiai katasztrófa ennél sokkal összetettebb. Végtelenségig lehetne példálózni és várni a megoldási válaszaid a méhpusztulásra, a folyószennyezésekre, a járványok terjedésére, a sivatagosodásra, az olajból készült vegyszerekre… Szerintem egész egyszerűen leegyszerűsíted a globális felmelegedést és következményeit. De Neked legyen igazad!

    nad/Balázs „vitához”:
    Csak példának hozta fel Balázs a „dió-kérdés”-t, de nad és Balázs között kialakult nézeteltérés alapprobléma. Ekkora területen termelni, főleg diót nem annyira kisgazdaságokra jellemző magatartás. Ráadásul a diófa levele olyan anyagot is termel, ami nem enged kifejlődni más növényt. A háztáji gazdálkodásra éppen a sokfajtás nevelés jellemző, amit ekkora területen még mindig bőven piacra termelhetővé lehet tenni, ezért inkább Balázzsal értenék egyet ebben a kérdésben. Sorrendnek azt lehetne tekinteni, hogy előbb önellátás, majd a megmaradt terményt piacra vinni. Egy nagyobb diófaültetvénnyel, ha kiveszünk 3 hektárt a 14-ből, akkor szerintem ezt nem tenné lehetővé.

  61. Kedves Nad!

    Lusta vagyok visszamenni és megnézni a számokat, nézd el nekem. Persze hogy nem sértegettél. Tibor bá pirított rám, amikor felhúztam az orrom az „ellentámadás” szó okán, hogy idézőjelbe tette, ami átvitt értelművé teszi a jelentését. Mondta, hogy kitehetett volna egy emotikont, de ezt is figyelmen kívül lehet hagyni. Ezt megerősíthetem: kitettem az ikont és az idéző jelet is. 😆

    Ami a két lehetséges választást illeti: tényleg ez a kérdés. De kérlek, az önellátásra való törekvésbe nem valamiféle romantikus „vissza az elveszett természetbe” c. fejezetet láss, mert egészen másról van szó. Mindenkinek szíve joga azt gondolni: felmegy a gázolaj ára 1500 Ft-ra és amellett is lesz még itt élet, meg mezőgazdasági termelés. Sőt. Elképzelhetjük ugyanezt 10.000 Ft-os ár mellett is. Végtére is képzelőerő kérdése az egész. Csak az a baj, hogy adott esetben a Kárpátok keleti hágóitól nyugatra nincs élelemtermelés. Egy barátom most beszélt Hargita megye mezőgazdasági hivatalából (legalábbis a magyarországi hivatal „funkcionális equivalenséből”) valakivel, mert marhát szeretnének behozni onnan. Azt mondta, a hivatalnokunk nagyon örült, hogy végre valaki felismerte a mai helyzetet és nem szabadulni akar az állattól, ugyanakkor elmondta: mindent meg fog tenni annak érdekében, ne járhassunk sikerrel, mert a hagyományos, önellátásra törekvő kisparaszti gazdálkodások megmaradása a jövő záloga, és amióta Románia belépett az Eu-ba e téren túl gyors a leépülés. Ehhez nekem is van hozzáfűznivalóm: 2001-től keresztül-kasul bejártuk az országot, és szomorúan tapasztaltuk: nincs élelemtermelés. Aki nem hiszi, vegye már magának a fáradtságot, és járjon utána. A világ nagy részén ipari alapanyagot állít elő az agrárium, mert gazdálkodásnak vagy művelésnek nevezni már nem igen lehet. Ennek az alapanyagnak egy része, és azt lehet mondani: egyre fogyatkozó, bár még mindig elég nagy része: élelmiszeripari nyersanyag. Csakhogy, az iparszerű mezőgazdaság energia igénye nálunk tizenhatszorosa a korábbi „lájtosabb” módszerekének. Ha ennek az energiának mondjuk, csak a felét tudjuk majd biztosítani, annak nem az lesz az eredménye, hogy a termésátlagok a felére esnek vissza, ami az iparosítás előtti szint, hanem az, hogy évekig nem lehet lesz a földek nagy részén termelni semmit. Ráadásul a jelenlegi állapotok szerint egy átlagos répa utazik vagy 1400 km-t a termelőktől az asztalunkig. Egy átlagos hús szelet meg 2000 km felett. A szállítás, az élelmiszeripar ma hitelfüggő. Ha a pénzügyi rendszer bedől, nem lesz lehetőség élelmiszeriparra, nem tudunk szállítani, élelemtermelés meg nincs. Van néhány hónapra való tartalék. Ugyanez a helyzet a háborúval is. Minden olyan mozzanat, ami megbontja a hitelezés, energiaellátás, szállítás hármasságát, katasztrofális éhínségekhez vezet. És hiába jön bárki azzal, hogy majd felszántja a földet és vet bele, mert nem fog. Mert nem tud szántani, nincs hozzá eszköze sem és nem lesz vetőmag sem, még akkor sem, ha rakott el, mert a fajták nagy része a második éven már nem terem.

    Magyarán: a javaslatomban, miszerint több lábon kell állni, önellátásra kell törekedni, az ehhez szükséges eszközöket és tudást kell beszerezni, nincs semmiféle „romantikus sírjuk vissza a múltat” meggondolás. A mai állapotok többé-kevésbé pontos ismerete van benne. Az a felismerés, amit az egyik kollégám öreganyja az alábbiak szerint fogalmazott meg: „Szörnyű sors vár rátok fiam! A küszöb elé is vetni fogtok, mégis éhen haltok.”

  62. Már itthon vagyok. Rövidesen válszolok náhány felvetésre.

  63. 60: Más a magyar mentalitás, itt a szövetkezés – közös munka -elég nyögvenyelősen ment, még akkor is, amikor kötelező volt. Abban igazad van, hogy délre kellene „orientálódni”, mert a legnagyobb gond itt a téli hideg lesz, ha beüt a káosz.

  64. Igazad van Csőrmi… 🙂
    61!
    Megnéztem a Szörényi videot.Hát nem lettem vidámabb az biztos.Szóval akkor 2012.dec 21-én indul buli?Addig ,vagy akkorra összeomlik minden pénzügyileg és a többi…És egy új élet veszi kezdetét.Mindenki magára számíthat,meg a tudására,és ahogy eddig beszéltük kisebb nagyobb közösségek egymásra lesznek utalva..A vagyon alapú világ megszünik létezni.Egy új világrend jön.DE szerintem a szabadkömüvesek nem erre a világrendre gondoltak.Vagy mégis? ..:o

  65. 63!
    óó már Te Gézaa!Azt a csücsörítést hogy a fenébe csináltad oda smájliból?. 😀

  66. 67 Melike!

    :lol:ha különírod: 😆

  67. Az olajtartalékkal az az alapvető probléma -legyen az bármennyi is- hogy nem termelhető ki gazdaságosan. Hiába emelkedik az olaj ára teljesen mindegy. Az olaj kitermeléséhez olaj kell. Márpedig ha 1 liter olaj kitermeléhez 1.1 liter olaj szükségeltetik akkor gyakorlatilag az egészet nyugodtan ott lehet hagyni ahol van. De ugyanez igaz lesz hamarosan nem csak a fosszilis de egyéb energiaforrásokra is. Mégis hogyan, mivel és meddig lehet fenttartani egy vízerőművet? Mivel fogjuk karbantartani (nemhogy újakat építeni) a már meglévő elektromos hálózatokat. Úthálózat? Mégis szerintetek az miből van? Már fentebb is említette valaki hogy a műtrágyák a vegyszerek alapvetően földgázból illetve kőolajból származnak. Javaslom nézzetek körbe ahol éppen ebben a szent szúrásban vagytok. Szinte minden egyes eszköz amit ma jelenleg használunk gyakorlatilag függ az olajtól. Már ha éppen nem abból állítják elő, természetesen szintén olajból származó energiát felhasználva. Az egész túlnépesedés, a fogyasztói társadalom erre az egy -tévesen- kimeríthetetlennek tűnő energiaforrásra épült. Hihetetlenül sokat lendített, szinte az egekbe repítette a fejlődést. Viszont innen a pofáraesés is nagy lesz.

  68. MO-on idén 5mio tonna búzát arattak. ha ez a mennyiség a tizedére esik vissza, még akkor is jut 1kg kenyér/fő/hét ugyanekkora népességgel számolva. nem sok, de az éhenhalást el lehet kerülni vele.
    azzal most ne gyere, hogy ennek egy része takarmány-minőségű!
    majd megesszük azt is ha muszáj lesz.
    volt rá példa (2.VH) , sokan túlélték.

  69. 70: egy tizedére visszaeső mezőgazdaságú Mo csak akkor képzelhető el, ha a tágabb térségben is hasonló történik. Ilyen, épp az éhenhalás elkerülését megcélzó gazdaságoknak nincs mit exportálnia. Ha nincs mit, akkor az oroszok jótékonyságból fognak a térségbe olajat és gázt exportálni???
    Tehát nagy eséllyle még a tizedét se teremheti a mezőgazdaság a kitörő káoszban (ha odáig jutunk, hogy már csak tizedét tudná teremni), tehát az éhenhalás nem kerülhető el…

  70. Idegen emberekből sohasem verődhet őssze életképes,stabil,felelősségteljes,őnápoló,őnkontrolált közösség.
    Ez csak vérrokonság lévén alapozható meg,-a falvak legényei nem véletlenűl választottak a lehető legtöbbszőr saját falujukból lányt.Igy nagyon szoros vérrokonság alakitható ki néhány generácion belűl a közösségben -automatikusan rokoni szinten örök adósai lesznek egymásnak .
    Ahogy Rudyard Kipling könyvében olvasható- „egy vérből valók vagyunk te ésssz én” 🙂
    Lehet bármilyen inteligens emberekből álló csoportosulás, a vérrokoni közösséget még csak meg sem közelitik az együttműködésben,akcióban és reakcióban.Vagyis,ha engem vernek rögtön ugrik a tizennégy első unokatestvérem,akik közben szólnak a harminckét második unokatestvéremnek,akik továbbkürtölik a nyolcvan valamennyi harmadik unokatestvéremnek.Ez majdnem a fél falu. A másik fele a feleségem részéről siet a segitségemre.:)

    Ez volt a dinasztiák kiváltsága,melynek hatékonyságát semmiféle politikai ideologiai nem érheti fel soha,mert a legalapvetőbb biologiai információra épűl- a vérrokonságra .

    Ha a mai uralkodó osztály hátterében egy ilyen dinnasztia áll, az ember fajnak e kiváltságos része biztosan nagyon sokáig fog stabilan fennmaradni,- talán ők lesznek az első galaktikus civilizáció megalkotói – mig a tarka barka őnmarcangoló kivűlállók toporzékolva felfalják egymást.

    Sajnos mincs ilyen dinnasztia.
    Úgyhogy jövönk sincs.
    Ötven év múlva már nem lessz ember a Földön,-hogy addig mi minden lessz nem érdekes 🙂 A fényes villanásokat ugyis látni fogja majd mindenki.:)

  71. BAB, jó hogy említetted a búzát. Tulajdonképpen bármilyen magot, vetőmagot említhettél volna. Ugyanis aki tisztában van azzal hogy a jelenleg learatott gabonát nem lehet újravetni, (lehet, csak éppen silány hozamnál többre nem igazán kell számítani) az gondolom nagyjából el tudja képzelni mekkora visszaesést fog jelenteni a termelésben az az időszak mire ezekből a hibrid majd később elkorcsosult magokból kiválasztódás útján újra az egészséges és újravethető fajták kiszelektálódnak. Arról nem is beszélve hogy addig enni is kellene valamit.

  72. 70 Nem azzal jövök. Nem a tizedére fog vissza esni, és nem fogjuk tudni elszállítani. Ne kérdezd miért, inkább gondolkodj el rajta 😉

    71 No lám, Arma elgondolkodott! 😆

    Sőt! Teljes mértékben egyetértek a 73-ban foglaltakkal is.

  73. 65. Más ha köteleznek rá, mikor megvan a kis földed, értesz is hozzá és közben erőszakkal megtéeszesítenek , meg más ha nincs más lehetőséged, és egyedül képtelen vagy a semmi kis mezőgazdasági tapasztalatoddal bármibe is belevágni anélkül hogy meg ne halj.

    Vérrokonságra meg nem feltétlenül van szükség (kalotaszegi)mert egy nagyobbacska traumán átesett embercsoport hajlamos összekapaszkodni és együttműködni : Márpedig ez a válság elég nagy trauma lesz még ha csak a pikk pakkra életmódváltást nézzük is.DE ha valami csoda nem történ mindenkinek lesznek halottai:-(veszteségei.

  74. Szerintem,
    a jelenlegi társadalom sem Magyarországon, sem máshol a világon nem működőképes a fosszilis energiahordozók nélkül. Semmilyen tekintetben. Jelenleg nincs sem társadalmi igény, sem lehetőség az átalakulásra. Millió kezdeményezés, próbálkozás ismert idehaza és szerte a világon, de ezek kizárólag a „fogyasztói társadalommal” párhuzamosan, sőt azzal részben vagy egészben átfonódva működnek. Amíg Szilajfalva fővezére Jeep terepjárón járja az országot, hirdetve az átalakulás szépségét és szükségességét, nincs miről beszélni… Amíg a vetőmagot, vagy tartalék konzerveket a multi-kulti-konzumból szerezzük be, nincs miről beszélni… Amíg az összeomlásról interneten keresztül tudunk diskurálni, szerte a világ négy sarkából, nincs miről beszélni…

    A ma átlagemberére nem lehet egyszerűen ráhúzni, hogy lusta, vagy kényelmes, stb. Minden „jóért” árat fizetünk. A kérdés, hogy ez meddig ÉRI MEG. Az ökológiai rendszerek is így működnek, tulajdonképpen maga a gyermekvállalás – gyermeknevelés is. Nem tudhatjuk pontosan meddig éri meg, mert nem ismerünk egy csomó változót. csak azt tudjuk megmondani, hogy ha … X, akkor … dolog bekövetkezik, s ha ez bekövetkezik, akkor … Y, s akkor…, így tovább. Tehát ezek ismerete, s a felkészülés nem hiábavaló, mert BÁRMILYEN szituációban gyors és hatékony improvizálást, válaszreakciót tesz lehetővé.

    A VÉG forgatókönyvét illetően számomra sokkal valószínűbb, hogy történni fog a világban egy váratlan, abszolút nem kiszámítható dolog, ami fenekestül felforgat mindent, a legjobbnak tűnő – reális forgatókönyvet is, s annak kimeneteléről, esélyeiről, majd csak AKKOR tudunk igazán hatékonyan vitázni, csak akkor tudunk igazi (egyéni és társadalmi) válaszlépéseket tenni. Nem tudhatjuk az időt, de közel van… A Bibliában is ezt olvashatjuk, végülis egy-kétezer év ide vagy oda, mit számít! 🙂

    A viccet félretéve, s ha azt gondolnátok, hogy csak a lassú leépüléstől kell tartani, nézzetek körbe mi várható a Föld ökoszisztémáját, ill. a klímaváltozást illetően (ebbe beletartozik az ember által okozott és halmozott összes szennyezés, a radioaktivitás, és mindezek komplex hatása, az is, amiről ma még fogalmunk sincs)! Az életterünket elvesztve esélytelen harc előtt állunk, így csak abban lehetünk relative biztosak, hogy hamarosan nagy árat fogunk fizetni. Ráadásul a kollektív bűnösség elve alapján, mondhatni rohadt igazságtalanul!
    Cs.

  75. 63, Molnár Géza: Nem akarok monomániásnak tűnni, de ez a válaszod csak megerősített abban, hogy dióban kell gondolkozni! 🙂

    HAHAHAHA

    (Egyébként szvsz egy hektár dióskert kb. biztosítja egy négytagú család éves kalóriaszükségletét, napi fél kg dióbél/fő, 50% béltartalom, 1,5 tonna/ha termés mellett. Azt pedig ne mondd már, hogy ez olaj nélkül nem megy, 100 éve is voltak dióskertek…)

    Node, viccet félretéve. Három fő problémát neveztél meg:

    1. Hitel-pénzügyi válság. Én emiatt aggódnék a legkevésbé. A hitel egy elméleti probléma, a becsődölt tartozások bármikor leírhatók. Biztos lesz hitel később is, max vissza kell térni az aranyfedezethez. De ha szükség van élelmiszerre, akkor a potens, fiatal munkaerő értékes termőföldek mellett mindig beállítható egy új rendszerben, ahol szükség van dolgozókra.

    2. Energiaválság. Ez már komoly probléma, és nyilván kényszerűen csökkenni fog a mezőgazdaság energiafelhasználása,de. Ki mondja, hogy több ezer km-t kell utaztatni a gabonát és a húst, pláne itt? Max nem eszünk banánt. Ezt ne keverjük már össze a vetőmagot előállító üzemekkel, amelyek ma is vannak Mo-on és nem igazán látom be, miért ne működhetnének tovább. De ha mégse: nem hibrid magokat nem lehet pár év alatt felfuttatni?

    3. Az eszköz- és munkaerőhiány. Igazad van, de szerintem itt is inkább az ökogazdaságok, -termelőszövetkezetek jelentik a megoldást, itt lehet felhalmozni a szükséges tapasztalatot, amit idővel tovább lehet adni. A Balázsnak adott tájgazdálkodási ötleteid viszont inkább a romantikus vonalat erősítik érzésem szerint.
    Lehet persze természethez visszatérésen gondolkozni, én ebben az esetben kivándorolnék valami olyan helyre, ahol ez még megvan. Óceánia, Brazília stb. Ott biztos működik, itt párszáz éven belül illuzórikus. Ami nem azt jelenti, hogy ne támogatnám az pl. erdőtelepítést.

  76. Kuba bizonyos tekintetben már megcsinálta azt, amire záros határidőn belül szükségünk lehet. De ez sem szolgálhat tökéletes alapul, maximum mintaként, bizonyos esetekre. Ott jól jött a bevett kommunista diktatúra, és a szocialista rendszer közösséget összetartó ereje, amire nálunk már esély sincs.

    A házak szigetelésével kapcsolatban most gondolkodom egy olyan megoldáson, ami a ház egy belső magjában, a meglévő falak elé applikálható ideiglenes plusz fallal (mint egy redőny, vagy egy eltolható OSB lap), vékony-szigetelő légrést hagyva tökéletes szigetelést biztosítana egy helyiségnek, aminek a fűtésére minimális energiára lenne csak szükség. Persze a legegyszerűbb ilyen megoldás a hálózsák, vagy egy jó tolldunyha.
    Cs.

  77. 77 Akkor hajrá, ültess diófát!

  78. 56: Kedves nad, értettem én, hogy nem a diófa a lényeg, de egyrészt nem akartam termelési részletekbe mélyedni, másrészt az számomra az aggasztó – persze nem újdonság – ,hogy még két, egyébként akár együttműködni szándékozó ember is mennyire nem találja meg a hangot. Pedig Balázs ajánlata és a te ötleted legalább egy beszélgetés, majd akár hosszas viták alapja is lehetne, sőt nem elképzelhetetlen egy mindenki számára hasznos kompromisszum, ami egy kedvező esetben életre szóló együttműködéssé is válhat. Ezzel szemben ma úgy látom párbeszéd sincs, amivel mindketten a kezdetnél veszítettetek valamit. Bocs, hogy most itt benneteket példának tekintelek, de magam is igyekszem ebből valamit tanulni.

    Ahogy már sokan előttem szólók, magam is csak valamiféle összefogásban látok némi lehetőséget. Alighanem az individualizmus korunk luxusa. (Akkor is , ha a háttérhatalom fegyvere.) Tartok tőle egyszer csak rádöbbenünk, hogy nem engedhetjük meg magunknak. Itt gyakran és sokat beszélünk arról, mit kéne tenni a rádöbbenésig. Az is probléma persze, mint sokan, Balázs is mondja, legtöbben csak elméletileg váltanák életformájukat. De legalább ekkora akadály, hogy akik talán mozdulnának, mind másfélék és nem közösséggé állnak össze, hanem más irányokba indulnak, ha egyáltalán valamerre. A sokféleség értékké is válhatna, mégis inkább kioltja egyik a másikát.

  79. 77-re:
    Nad, sztem. a legnagyobb probléma azzal van, hogy a jelenleg működő rendszerben minden 3. ember „felesleges” (s lehet, hogy a becslésem optimista), azaz munka nélküli, vagy olyan munkát végez, amire igazán nincs szükség. Nyilván ezt példákkal alátámasztani elég nehéz lenne, mert a saját szemszögéből a saját munkáját mindenki nélkülözhetetlennek érzi, és természetesen sok vitás pont is mutatkozhat, ahol ennek megítélése tényleg nem egyszerű.
    De mégis, főleg ha a világ egészét vizsgáljuk, majdnem, hogy a mi szép kis Európánk, no meg a nagy USA egy „szükségtelen” szolgáltató és szórakoztató arzenált felmutató folt a térképen. Ha meg a másik oldalról nézzük, a nyavalyás kis sárgák és feketék szaporulata elveszi a mi munkalehetőségünket, életterünket is. Erre épül a multi-társadalom, meggyőződésem, hogy kizárólag ezért a sakkban-tartásért, ill. ezidáig a mi fogyasztásunkért nem irtották még ki a túlnépesedő világ feleslegét a döntéshozók. A haszon érdeke eddig ezt kívánta.
    Megoldás lehetne, ha a leggazdagabbak TÉNYLEG lemondanának az extra vagyon és hatalomnövekedésükről. De mivel utóbbi még a majmoktól örökölten olyan evolúciós csáberővel bír, hogy ennek bekövetkezését kizárhatjuk, azt hiszem nem nehéz megjósolni, mi fog történni, ha az érdekek „úgy kívánják”.
    Cs.

  80. 6:
    Az első forrongások (polgárháború) után kb. a felére. A teljes átalakuláskor viszont már csak 1 %.
    9:
    Tipikus technokrata hozzáállás:
    „Igenis van még mozgástér arra, hogy elkerüljük ezt: a most folyó kutatások eredményeit pl. azonnal be lehetne vezetni, ki lehetne jobban használni az alternatív energiaforrásokat (globális programokkal), stb., stb.”
    Nem veszed észre, hogy te magad is feltételes módot használsz. Nem állítom, hogy nem LEHETNE. Magam is elő tudnék állni ötletekkel. De ahhoz más fajta emberi elme kellene, de ilyen nincs.
    16:
    Ha szó nélkül beengedem a linkeket, akkor mindent ellepnek a linkek, és nincs ember, aki mindent el tudna olvasni. Sajnos bennetek nincs önkontrol és azt hiszitek, ami nektek tetszik, az mindenkinek tetszeni fog. Ráadásul nem figyeltek mindenre (nem csodálom) és már volt olyan, amit ötször linkeltetek be.
    17:
    Drága barátom, ezt E-mailben kellene megkérdezni tőlem. Nagyon kevés embernek néz így ki az élete, vagyis nem érdekli a témád. Különben a legjobb túlélési hely a hazád, mert ott ismered a dörgést. Ha baj van Ausztráliában, te leszel az utolsó, aki értesül róla. Máskülönben Jared Diamond szerint A legfeljebb 8 millió ember tud eltartani hosszútávon, jelenleg 30 felett járnak. Ezen kívül a klímaváltozás legjobban ezt a földrészt fogja súlytani.
    18:
    Tibor bá sokkal okosabbat leírt HONVÁGY cím alatt az „Irány Ausztrália” című könyvében, ami letölthető a honlapról.
    28:
    A termőföldhöz nem kell 50 év. Alaposan meg kell trágyázni haszonállatok szarával, és a lakósság is kijárhat szarni, úgy se lesz angol vécé. 😀
    46:
    A dióbéllel az a baj, hogy ha neked a főproblémád, hogy a liszttel kihúzod-e a következő aratásig, akkor nemigen érdekel a dió. Valóban, ahogy írod, ,meg kell tanulni a jövőbéli szituációban gondolkodni.
    67:
    2012.12.21. 09:21 és 34″ ? Ez szerintem nem elég pontos meghatározás. Slampos munka, nem fogadom el 🙂
    72: Ez a székely kollektív tapasztalatot idézi az elmúlt 90 évből, de nem kisebbségi szinten ez nem reális.

  81. Ha már a faültetésnél tartunk, én egy kihasználatlan földterületre akácost tervezek ültetni, benne néhány gyümölcsfával. Jelenleg homokos talajú, gyomos terület, tele betyárkóróval, seprencével és persze parlagfűvel. A fenntartása így értelmetlen… Az akác -úgy tudom- igénytelen, ellenálló, gyorsan növő fafaj. A sűrűjében megbújó gyümölcsfák védettebb helyen vannak, s a hasznosítása sokrétű lehet, tüzifának már 20 éven belül felhasználható.

  82. 81, Csont: Szerintem értjük mi egymást, csak másképp gondolkozunk. Balázs feltette a kérdést, miért nem cselekszünk. Én válaszoltam, pl. megkérdeztem mit ért cselekvés alatt és ő mit akar pontosan. A válasz szerintem tanulságos, én is elmondtam, hogyan látom, ennyi.

    Az meg, hogy nincs együttműködés, de szörnyű, hát édes istenem. Ez olyan mintha megsértődnél azon, hogy az első érdeklődő nem veszi meg a kocsidat amit meghirdettél. Ez így működik.

  83. Együttműködés?
    Bárcsak megtámadnának minket a Marslakók!
    Akkor látnék biztos kiutat és fejlődési lehetőséget az emberiség válságából… Lehet, hogy ezen a vonalon blöffölve lehetne a legnagyobb sikert elérni! Tényleg, én is egy Marslakó vagyok.

  84. 84: Az akác iszonyú agresszív fajta, elnyomja a gyümölcsöt, ha nem irtod/vágod vissza.

  85. 63:-Molnár Géza:)”Magyarán: a javaslatomban, miszerint több lábon kell állni, önellátásra kell törekedni, az ehhez szükséges eszközöket és tudást kell beszerezni, nincs semmiféle “romantikus sírjuk vissza a múltat” meggondolás. A mai állapotok többé-kevésbé pontos ismerete van benne. Az a felismerés, amit az egyik kollégám öreganyja az alábbiak szerint fogalmazott meg: „Szörnyű sors vár rátok fiam! A küszöb elé is vetni fogtok, mégis éhen haltok.””

    Az a baj,hogy te tudod miről beszélsz,s a dolgok gyökerénél kezded a tapogatózást,ezért nem is értenek meg.
    Életváltásra,csak a legbátrabbak vállalkoztak eddig,aki nem,annak túlnyomó része inkább a felületes problémákon rágódik,mert ehhez van mersze,vagy inkább ezt óhajtja,s azt hiszi,hogy,ha nagyon akarja,akkor a vágyai szerint fognak a dolgok alakulni.
    Nagyon kevesen mérték fel,hogy itt mi is a tét,de igazándiból ők sem tudják,hogy mitévők legyenek.
    Azt tudják,hogy egyedül nem megy,vagy anyagi,vagy mentális okból,a társaktól meg félnek,mert ebben az ekölcs nélküli,mammonimádó társadalomban nemhogy másban,de néha még magukban sem hisznek.
    Jó példa meg nincs,ha meg van nem látták.

    Tibibá szavait idézem:
    „A „társadalom” alakulása teljességgel kiszámíthatatlan, mert nagyon soktényezős függvényhez hasonlítható, de figyelni kell, analizálni kell a mindenkori helyzetet és az eredmény értelmében kell gyors, ha kell radikális döntéseket hozni. Tudomásul kell még venni azt is, hogy a megpróbáltatásokat nem csak az élelem és energia ínség fogja okozni, hanem tetejére fog még jönni a kedvezőtlen klímaváltozás és a csoportok közötti ellenségeskedés is.”

    Az emberek nincsenek felkészítve,kiszámíthatatlan helyzetekre,gyors reagákásra,s az elkényeztetett életforma miatt a megpróbáltatásokra.

    Igen, a klímaváltozás pedig nemcsak a CO2 növekedése,hanem a Föld tengelyének már létező kibillenése (ami várhatóan nem a végső stádium)miatt is, be fog következni,s erre nemhogy az emberek,de még valószínűleg maga az elit sem tudja a megfelelő választ.

    Egy biztos,tétlenül várakozni nem szabad!

  86. Köszönöm az infót! Szerencsére még nem kezdtem bele, tájékozódom, gondolkodom ezzel kapcsolatban.
    De az akácért legalább az Önkormányzat nem büntet, a parlagfűnek nézett seprencéért igen. 🙂

  87. 72: ez a vérrokonság hülyeség. A beltenyészet biztos receptje, de az nem válik be. (Ugye Dorka? 🙂 )
    Éppenhogy megfigyelésem szerint a falusi emberek a háború előtt a mi vidékünkön tipikusan olyan 50-80km-es körön belülről házasodtak. Persze falun belül is, de messze nem az volt az alapszabály. Kivéve egyes sváb falvakat a vagyonkoncentrálás miatt, de azoknak a fején erősen látszik is!
    Népi bölcsesség volt az exogámia, a lovasnomád népeknél kötelező érvényűen.
    Persze a régi aprófalvak valóban egy nagycsaládot, nemzetséget alkothattak, de abban bennevoltak a család benősült, feleségül behozott tagjai, akik nem voltak vérrokonai a többieknek. Gyerekeik megint kifelé házasodtak.

    Egyébként ez jó analógia a népek rokonságára is, meg kéne érteni, hogy medencebeli gyűlölt ellenségeinkkel ilyen szaporodási közösséget alkotunk. A „család”, a nemzet, kulturális-politikai közösség, vérrokonaink gyakran odaát vannak…

  88. 85: nad: Engem nem kettőtök együttműködésének elmaradása aggaszt, mondtam, csak egy példa vagytok számomra, milyen nehéz. És erre lehet látni ezer példát. Pedig az együttműködés hatalmas többlet erőforrás lehetne a fordulópont előtt is. Utána valószinüleg jobban látjuk fontosságát. Ha nem találod teljesen jónak és fenntarthatónak életformád és változtatnál rajta, kívánom, legyenek társaid!

  89. 84

    Az akác jó cucc. Pár év múlva lesz tűzifád, épületfád, stb.
    Azon kívül lesz rengeteg csalánod, ami szintén hasznos. Gyógynövény, emberi fogyasztásra is alkalmas (receptek a neten), valamint feldolgozhatod, és kender, vagy len helyett használva szőhetsz belőle bármit.
    Ja, és lehet, hogy lesz Cucubalus baccifer (a magyar neve most nem jut eszembe), ami elég ritka növény, nem jó semmire, de szereti a csalán közelségét.

    Vagyis szerintem ezt az akácost át kéne gondolnod.

  90. Géza,
    Mindezt elhinném neked, ha nem egy olyan faluban élnék ahol az egyik legjobb barátom az én lovammal töltögeti meg a krumpliját (neki van lóval húzható töltögépe) a fiúkkal azon filozofálunk, hogy lóval húzható gereblyével kéne összeszedni a szénát (eddig villával gyűjtöttük, ami 35 szürkemarhának elég nagy dolog). lehet azt hinni, hogy a különböző bűnbandák elgyalogolnak 50-60km-re a semmi közepébe és ott összeszedik a magnak való krumplit vagy leverik az állatokra vigyázó legényeket de nehezen hiszem.

  91. Jajj már Csongor ne értetlenkedjél már.Senki nem tudja mi lesz pontosan..Csak tapogatunk mint tót a ..-át.A lényeg hogy legyen tüzelőd ,kutad,sparheltnyid,vagy teatűzhely,cserépkályha,ilyenek,napelem,vagy sörkollektor,3 gázpalack,15 csirke,betárazva egy kis kaja,amiket már kiveséztünk.Sok sót is betárazhatsz,mert azt válságkor meg a nagy éhínség idején jobban keresik mint az aranyat..Gyógyszerek ,kötszer ,vegyszer,meg 15 miatyánkot elmondasz oszt jóság van.Te megtetted amit megtehettél.Jöhet a magasabb rezgésszintre való lépés..
    A mars lakók még nem lehetetlen hogy eljönnek..Hozzák az új világrendet..

    A sok dió sem jó,mert kihozza a visszeret a lábon,és begyúl.

    Én mindig slampos vagyok,nahát..Tibor bá , 12.21. 09:21 és 34″-kor szültem a fiamat pontosan ahogy írtad..És csak egy hónapot tévedtem,ugyanis január 20 -ra terveztem ,már kezdetektől fogva ,mint ahogy én születtem.Úgy számoltam ki,hogy az úgy legyen..Csak ez 1994-ben volt.Most a világ végét hozom,de 2012-ben ugyanezen a napon.Legfeljebb itt is tévedek egy hónapot.Nézd el ezt lécci..Még most is slampos vagyok?.. 😀

  92. 89, 92: Azt nem mondtam, hogy az akác nem hasznos. Tűzifa, építőanyag, méhlegelő évente egyszer 6-7 napig, de akkor aztán! Csak győzd méhekkel! Viszont hogy gyümölcsöket ültetni közé…

  93. 84 Az akác nem nagyon tűr meg maga mellett semmit. A dió és a bodza megél vele. S lehet, hogy más gyümölcs is, de ennek azért én utána járnék.

  94. 94: „kihozza a visszeret a lábon,és begyúl”
    Ezt a mondatot Tiborbá hány hétig tudná elemezni? 🙂

    És ha épp éhenhalunk?

  95. 88 Ezzel teljesen egyetértek…

  96. Úgy látszik, nem fogalmaztam pontosan.
    Akkor helyesbítenék: Az akác „jó cucc”.

  97. Ne abban gondolkozzatok, hogy nagy akácos közé ültetünk bármi mást, hanem fordítva, hogy az akác van itt ott elegyítve más közé, olyan területen, amit kontrollálunk, kaszálunk, legeltetünk, gyomlálunk, metszünk. Tehát nem tud az akác elburjánzani, csak ott van, ahol akarjuk. Ez esetben szerintem semmi baj nincs vele és elképesztően hasznos növény.

  98. Köszönöm a tanácsokat, megerősítést és figyelemfelhívást egyaránt!
    Az akác mellé minden 6-7. fának diót, szilfát (madár fészkelőhelynek a kártevők ellen), esetleg szilvát és cseresznyét gondoltam. Utóbbiakban nem vagyok biztos, de egy próbát megér… Alma, körte, barack biztosan nem működne, ezeket kizártam.
    Cs.

  99. 101: Azért ez sem ilyen egyszerű. Először is kérdés, milyen a talaj. Nem minden gyümölcs szereti a homokot/ agyagot.
    Aztán van pl. a cseresznyének porzófa kell.
    Dióval viszont vigyázni kell, ha nem oltottakat ültetsz, lehet hogy nem fog teremni több okból is, de ez már hosszú.

  100. 97!
    Tibor bára nem is gondoltam most látod?.. 🙂 Egyébként ha éhen halsz akkor már nincs gondod.De ha begyúl a visszered?.. 😀

  101. 93 Samu.

    Ezt én is írhattam volna, bár nem a legjobb barátomról, csak a második szomszédról. Nekem a lovaim is megvannak és a szerszámok is. Használtuk is őket néha napján. Aztán írhattam volna állatokat is, nem szürke marhát, borzderest, cigáját. Csak úgy vagyok vele, mint Horn Gyula a pufajkával: Na és?

    Itt a környéken tudok három kezdeményezést. Az egyik mögött egy egész komoly stáb dolgozik, hogy talpon maradjanak, a másik mögött egy polgármester, aki össze tudta fogni a falu értelmesebbjeit. A harmadikban jobbára egyedül, illetve alkalmai közösségbe verődve dolgoznak az emberek. Mind közül, ez volt a legkeményebb áram nélkül kezdték egy tanyán. De e három „kísérleti régészet” mellett él itt cirka negyvenezer ember, abból húszezer két közeli kisvárosban. Ha az arányokat nézem, ez a három kezdeményezés és a falvanként a különböző portákról összehordható egy vagy inkább fél lovas-szerszámszett, amit jobbára az öregek őrizgetnek, s a fiaik menten túladnak rajta, amint csak lehet, nagyon kevésnek tűnik.

    Ma volt nálam az állatorvos. Rendelőt nyitott az egyik városban. Az elődje nem tudta ezt megtenni, mert nem lett volna ideje a rendelőben ücsörögni. Járta a falvakat és dolgozott. Azt lehet mondani, csak a herélések kitették a munkaidejének a felét. Visszatérve az utódjához, elbeszélgettünk. Amikor kezdtük a kilencvenes években még volt csorda a faluban. Most van két tehén egy városlakónál, aki idejött, mert váltani akart, van reménybeli kettő, amely fenn van a hegyen innen negyven kilométerre, azt egy másik városi készül idehozni. A helyiek mindkettőt enyhén süsünek tartják, mert ebből nem lehet megélni.

    Amikor kezdtük a faluban három helyen lehetett malacot venni, egy helyen kant is tartottak, és még két embernek volt kocája, a rokonok és ismerősök számára. Ők nem adtak el, de miután az egyikükkel összehaverkodtunk kaphattunk a maradékból, ha volt. Ez, ha jól számolom öt hely, ahol volt koca. Ma ennyi helyen tartanak hízót. Koca egy sincs a faluban, és nyolcvan kilométeres körzetben szintúgy. Ha malac kell lejárhatod a lábod, míg kapsz, vagy el kell menj valami országos vásárra. Ugyan ez van a szomszéd falvakban is. Kétszáz lakosra jut tán öt állattartó. Eltűntek a csirkék is. A települések egy részén nem csak a városokban, a polgármester és a testület azon van, hogy kitiltsa az állatokat. És ez tűnik általánosnak. És nem csak itt. Keleti szomszédainknál a Fekete-Körös mentén több magyar falu is van, melyekben tilos az állattartás. Székelyföld még nem süllyedt ilyen mélyre. De példának okáért észak felé kinevettek, amikor a korábban hagyományosan tartott marháik felől érdeklődtünk. A romlás oly általánosnak és leképzelhetetlennek tűnik, melynek szemléltetése is komoly nehézségekbe ütközik. Ehhez képest egy lovas kapával töltögetett krumpliföld, kézzel gyűjtött széna olyasminek tűnik, ami az önámításhoz is kevés. Persze ha a ti környéketeken jobb a helyzet, szerencsésnek mondhatod magad. Ha viszont csak a saját körödre és a harmincöt szürke marhára alapozol, nagyon elhibázott a helyzetértékelésed.

    Egy szó mint száz, ne higgy nekem, nézz szét az országban és higgy a szemednek.

  102. 101:
    Ha az értékesítésre gondolsz, akkor megfelelő fajta alma az egyetlen, ami praktikus, mert hónapokig eláll, és keresett gyümölcs. A cseresznye szüret nagyon munkaigényes, a nehezen tűri a szállitást, és gyorsan túlérik. A (vörös)szilva általában bőven terem, igénytelen, de értéktelen, hacsak nem akarsz pálinklát főzni belőle, ami minden időkben keresett cikk lesz.
    102:
    A dió oltás egy kihalni nem akaró mitosz. 30 éve ültetek diófákat magról (meg lehet őket nézni), 3.-4. évben mindegyik elkezd teremni, és az elvetett dióhoz hasonló minőséget adott. — Vannak önporzó csersznyék bőven.

  103. 101

    Csongor!

    Akácot nem telepíthetsz büntetlenül. Nagyon gyorsan telíti a talajt nitrogénnel (csakúgy, mint társai: ezüstfa, krisztustövis, stb.). A hazai flóra néhány kivételtől eltekintve nem tűri a talaj magas nitrogéntartalmát, ezért a biodiverzitás erősen lecsökken. Egy akácerdőben kb. 5-6 növényfaj képes megélni.
    Természetesen az akác telepítésének is megvan a „józan paraszti ésszel” régóta kialakított módszere.
    Biztos láttál már – főleg kis falvakban – tavasszal erősen csonkolt akácfát, amelynek van egy kb. 2 méteres törzse, azon pedig a folyamatos csonkolások nyomán egy ronda formátlan görcs.
    Ez eredetileg a magyar paraszt tűzifatermő fája volt. Vagyis rendszeres időközönként (2-4 év) levágta a koronát, így begyűjtve a téli tüzelőt.
    A fa a csonkolás után erős gyökérzetének köszönhetően minden további nélkül újra kihajtott, pár év múlva pedig lehetett ismét vágni.
    Leginkább fasorként, szükség esetén kis ligetbe célszerű ültetni, de mindenképpen meg kell akadályozni a terjedését.

  104. 97.Éhenhalunk? Párolt visszér dióval? Ne mond, hogy slampos!

  105. 88 Csőrmi: „Az a baj,hogy te tudod miről beszélsz,s a dolgok gyökerénél kezded a tapogatózást,ezért nem is értenek meg.” – Ezen az összefüggésen még nem gondolkodtam el. Azt gondoltam, nem elég világos a fogalmazásom 🙂

  106. 105-re:
    Ne aggódj, egy jelenleg hasztalan területről van szó, amely 20 x 70 m-es, tehát nem jelentős nagyságú terület, a hazai biodiverzitást így nem veszélyezteti, s nyilván ügyelnék az esetleges terjeszkedés megakadályozására, márcsak a jó szomszédság miatt is. Egy olyan ligetet szeretnék, amelyben időjárás vagy idegen kéz nem tud jelentős kárt tenni, viszonylag kevés törődéssel beéri, de ugyanakkor biztos tüzifa lehetőséget ad egy család számára. Az esetlegesen becsempészett gyümölcsfa már csak hab a tortára. Egy őshonos erdő kezelése és védelme sokkal nagyobb ráfordítást, erőfeszítést igényel. Tisztában vagyok az akác kontra gyertyános-tölgyes biodiverzitás eltéréseivel, de más az, amikor egy őshonos erdő tarra vágása után ültet valaki akácost, és megint más egy parlagon álló terület ilyen módú hasznosítása, hiszen a CO2 megkötésben az akác verhetetlen.
    Egyébként biztosra veszem, hogy a jövőben akarva-akaratlan az invazív fajok egyre nagyobb teret fognak hódítani, az amerikaiak Európában, az európaiak Amerikában. A szélsőséges időjárás is ezt segíti, sajnos. Megjegyzem, hogy néha -hiába önző és felelőtlen kijelentésnek tűnhet első olvasatra- meg kell húznunk a határvonalat, hogy az ember (önmagunk) védelme, vagy a természetvédelem bizonyos szuempontjai fontosabbak -e. Nem mindig lesz lehetőség hosszútávon gondolkodni, s ha például árvíz veszélyeztet egy falut, szarom a hódokra. Most csak hasamra ütöttem, de számtalan példát lehetne hozni, amikor dönteni kell, s nem örökérvényűen, de sok esetben sztem. ez a helyes döntés.
    Cs.

  107. A hagyományos, kézi-állati erővel művelt határban nem sok tere volt invazív fajoknak… Talán a legelőkön, de azokat is kaszálták időnként.

  108. 90 hohohó… „kivéve egyes sváb falvakat”
    frászt. a falun kívülről hozás számított ritkábbnak, ne szépítsünk.Ez pedig sokkal inkább beltenyészet mint amire te próbálsz nekem célozgatni, mert az nagyobb körből meríttett .
    Nézd csak meg pl a a ricseieket:) mind egyforma:)))

  109. Elnézést az esetleg itt jelenlévő ricseiekre, rájuk ez természetesen nem vonatkozik. De ha M.hotykát nézed, akkor is, fele Vitányi, másik fele (elfelejtettem, de a vitányiak lassan kiszorítják őket). Karcsán is a fele falu Dankó, de sorolhatnám soká soká..

  110. Regmecen és északabbra az Emri-Mitro dinasztiák.. persze ma már nem ők, Regmecen inkább már a Kanálos-Balog családnevek dominálnak…Pedig ez mind mind északon van, a te környékeden, és nem svábok.

  111. 113nem is! olvastam ám milyen értelemben használják a bloodyt ausztráliában 🙂

  112. 112!
    M.hotykán mindenki Vitányi.Ott van Vitányi Pityu haverunk is.. 😀
    Hercegkút sváb.Ott az unokatestvérek házasodtak nagyon sokan,és beteg gyerek is született már.Az már tényleg beltenyészet volt..

  113. 79-ig olvastam el a hozzászólásokat, egy megjegyzésem lenne: biztosan vannak, akik nálam jobban értenek a fákhoz, majd megcáfolnak, ha tévedek, de tudtommal a dió nem életképes nagy sűrűségben (nincs dióerdő), mivel a levele növekedésgátló anyagot tartalmaz. Persze ha gondozzák, felgereblyézik alóla a levelet, akkor ez nem jelent gondot.

  114. Már rég aludnom kéne, de van még egy kérdésem, hátha mondtok rá valami jót:

    Normál esetben a fajok úgy működnek együtt a természetben, hogy egymást hatékonyabbá teszik. Átfogalmazva, egy faj létét az legitimálja, hogy segít más fajoknak többet teremni, jobban növekedni, végső soron hatékonyabban használni fel a rendelkezésre álló energiát – ebből a többletből tartja fenn magát a faj. Ha nem így történik, akkor élősködésről és kizsigerelésről beszélünk (ezt ugye első kézből ismerjük), ami ostobaság, vagy pc megfogalmazásban nem fenntartható.

    Tehát, létezik-e olyan módja a természet manipulálásának, ami igazolhatóan megfelel a fenti követelménynek? A szántás például szikesedéshez vezet (tudom, hogy ezt Géza azért árnyaltabban tudná megfogalmazni, de nekem az olvasmányaim alapján ez az általános benyomásom. A szántás, a gabonafélék evolúciós stratégiája okán megöli a talajt.) A földi ökoszisztéma gerincét a fák alkotják, de tudjuk, mennyire sérülékenyek a túltenyésztett gyümölcsfáink növényvédőszer nélkül.

    Szóval, mit együnk?

  115. 118.) Bockó

    „Szóval, mit együnk?”

    Kevesebbet.
    A mai modern ember 2-3 szorosát is megeszi annak amit egészségesen fel tud használni.

    És ez nem csak a „felesleges” többlet megtermelésére fordított idő, pénz és energia, hanem az abból adódó egészségügyi problémák, plusz a feldolgozóipar anyag és energiaráfordítása.

    A tönkölybúza hívei azt mondják, ha az ember jóformán csak az abból készült kenyeret eszi, akkor az is elég.
    Lehet hogy túlzás, de eszmei alapnak jó. Igaz hogy kevesebbet terem mint a hibridek, de tápértéke magasab, nem kell műtrágyázni, és az élőzsdiknek is jobban ellenáll, a hideget és a szárazságot is jól bírja.

    Persze hogy mit együnk, az attól is függ, hogy „mennyire” lesz rossz a jövő…

    Lehet hogy be kellene vezetni a Ramadamot, hogy hozzászokhassunk az éhezéshez… még szükség lehet arra is, hogy eltűrjünk egy-két napot betevő nélkül…
    Még nagyapáink idejében nem is volt annyira ritka dolog.

  116. Két megjegyzés.

    a)
    A pénzügyi válságba fog beledögleni az egész. Persze utána már az itt leírtak fognak hatni, de a pénzügy miatt nem lesz hosszú döglődés.
    Az a hatalmas spekulatív pénztömeg, ami világ nyakán ül, agyon fog nyomni mindent. Száz és ezer trillió dollár közötti összegről van szó, pontosan senki nem tudja, mondtak már 600 trilliót, 200 trilliót… (gyk.: a trillió, az ezer milliárd)
    Ez a hatalmas tömeg pénz mind valakié és máris keresi a kiutat, hogy a virtualitásból valósággá válhasson, de ez esélytelen.
    Tehát száz meg ezermilliárd számra fog megsemmisülni az értéktelen pénz, de közben magával ragadja a számra sokkal kisebb valódi értéket is, ami mögött van valami fedezet – ez nem nagyon különíthető el.

    b)
    A gyerek megint érték lesz. Aki földből él és jól gondolkodik, majd minél több gyereket csinál. Valamennyi biztos életben marad és 5-6 éves kortól már értéket állít elő. Ahogy nő egyre többet. Elengedhetetlen a gazdaság fölépítéséhez. Így a népesség valószínűleg ~20-30 éven belül stabilizálódik azon az alacsony szinten, ahova visszazuhant.

  117. 120.) Batka

    „Tehát száz meg ezermilliárd számra fog megsemmisülni az értéktelen pénz, de közben magával ragadja a számra sokkal kisebb valódi értéket is,…”

    A virtuális pénz nem fogja magával rántani a valódi értéket.
    Sőt, a valódi értékek felértékelődnek.
    A virtuális pénz visszakerül oda ahonnan jött, a képzelet világába.
    Rövidesen a bankárok sem fogják elfogadni egymástól a sokszáz milliárdos csekkeket.
    Drábik szerint a Rotschildoknk többszáz trilliós vagyonuk van.
    Különböző alapítványokban és trasztokban… ez azt jelenti, hogy nagyrésze értéktelen papír.
    Nyilván ők is bespájzolnak másból is, de a végén kiderül, hogy valódi értékekket számítva, nincs is olyan sok gazdag ember.

  118. 75,

    Ilyet csak az mond ,akinek nincsenek öszinte rokonai.Tipikus nyugati felfogás,ahol a jólétben nyiltan lekőpik egymást még a testvérek is.Teljesen rossz megkőzelités ha valaki azt hiszi,hogy a krizishelyzetek tartósan összekovácsolhatnak idegen embereket békés együttélésre. A mai társadalom pont ilyen.Ahol nincs meg az egymás iránti kezdeti bizalom ,ott nem lessz semmi,csak feszűltség,mindeki a másikban csak saját érdekeltségének katalizátorát látja.
    Maradok továbbra is a mátrixbeli Smith ügynök stratégiájának hive.

    Smith ügynök ,112-es replika

  119. 88.Csőrmi

    Magam is ezt vallom.

    Nad! kibaszott sok kajám van félretéve. Mert annyira idealisztikus nem vagyok.
    Én az indiános példát általános szemléletnek hoztam fel. A szükséges és elégséges példájára. Azt hogy mi szükséges és elégséges abba ne menjünk bele. Egyben egyetérthetünk, hogy a mai emberiséget nem ez a mértékegység jellemzi.

    Ha a válaszom számodra tanulságos az jó, bár tudom betettél egy idealista szerepébe és hogy pejoratíve értetted.

    Tényleg nem értjük egymást, mert totál más a jövőképünk.
    Szerinted 30% esély van arra, hogy valami életedet komolyan érintő baj lesz 20 éven belül. Szerintem meg már jó rég elbasztuk, mert hiba az emberi elképzelésekben van a világról- Ezért én a változást önmagamon kezdem. És véleményem szerint pár év múlva már komoly baj lesz(mondjuk2).

    Cselekvésben én első lépésben az alapdolgok(mondjuk alapvető élelmiszerrel való önellátás-próbálkozás) megteremtése és az ebbe az élethelyzetbe(vszínű falusi) való beleszokást, beletanulást értem. Ennek vannak anyagi vonzatai és ezt valahogy finanszírozni kell anyagilag is, mármint az átállást mint az egyik legnehezebb dolgot. Ezt vártad tőlem, hogy felvázoljam neked?
    Hát ebben tényleg nem tudok neked segíteni. Ez a te feladatod lesz, mint ahogy azé a sok-sok, rengeteg sok pár tucat emberé aki VALÓBAN megpróbálja ebben a tízmilliós kis országban.

    Szerintem a város és a városiak vidéki jószívű rokonság nélkül mennek a levesbe a felkészülés hiányában. Összeomlás ismerete ugyanis nem helyettesítheti a felkészülést.

  120. Individualizmusomat ért kritika valós, dolgozom rajta.

    Ostorozást befejztem. Nem nekem való szerepkör. Tudom, hogy szavaim falrahánytak, de ha már írok akkor nem Obama kis péniszének híre a piacgazdaságra való hatását akartam taglalni.

  121. Mi van most Fehéroroszoszországban?
    Ott volt polclesöprés pár hónapja, de azóta csend.
    tud valaki valamit ? fontos infó lehet, ha valóban hiteles forrás.

  122. 121.
    Nem különül el egymástól az a pénz, ami termelésből származó jövedelem és a pénzügyi műveletekből keletkező pénz.
    Tehát a spekulatív műveletekből származó pénz „ugyanolyan jó”, mint az, ami mögött érték van.
    A valódi érték természetesen érték marad, illetve felértékelődik a való világban – ha pontosabban fogalmaztam volna, akkor fent a valódi értéket inkább úgy írtam volna, hogy a valódi érték után keletkező pénz.

    Ha a bankok sem fogják többé annyira komolyan venni saját magukat, hogy elfogadják más bankok garanciáit, akkor helyben is vagyunk, itt a pénzügyi armageddon, ami pillanatok alatt romba fogja dönteni a reálgazdaságot. Akkor viszont sajnos valódi érték is tömegével megy a szemétbe.

  123. @119 Attila

    Az élősködés, bármilyen ‘szolidan’ is csináljuk, élősködés marad. Valamilyen formában segítenünk kell a minket eltartó ökoszisztémát az eltartásunkért cserébe. A szántás, trágyázás, öntözés valószínűleg csak bizonyos határok között tartható fent – ha valaki emelett érvel, kiváncsi vagyok, hogyan támasztja alá.

  124. 118 Igen, létezik. Itt kettőt is tudnék mondani, egyik a gyümölcsészet, amennyiben egy erdő gyümölcsfákkal való elegyítésére korlátozódik, és nem szedünk össze belőle minden gyümölcsöt. (Ez egyébként a rendszer logikájából adódik, mert az első hullás kukacos, férges, a vége meg esetleges, lassú. Így aztán a két szélsőrész maradt az állatoknak, a középsőt vitte az ember.) Az ember vagy a létező vadgyümölcsökre olt, vagy maga vet gyümölcsfákat. E tekintetben konkrét tanácsot Visnyeszéplakon Zaja Pétertől, vagy Markócon Lantos Tamástól kérhetsz.

    A dolog egyébként területfüggő. Ha van, mondjuk 10 hektárom e célra, vetnék bele tölgyet, körist, szilt, galagonyát, csipkét (ha szárazabb) vörösgyűrűt, somot, kecskerágót, rekettyét – ha vizesebb, vagy a kimondottan nedvesebb részekre. És persze a szegélyekbe, illetve foltokban gyümölcsfákat. Hoznék magnemeseket (Lantos Tamás adott most barackot, őszre ígért almát, körtét), de „lottószelvényeket” is. (Ha bejön: nyertem, ha nem, még mindig gondolkodhatok azon, hogy erőmhöz mérten beoltom őket. Lehetőleg arról a fáról szedve az oltóvesszőt, amelyikről a mag származott.) Az egyik szegletbe azonban csemetéket ültetnék. Részben, hogy lássam, meddig állják a versenyt, részben, hogy korábban is legyen gyümölcsöm. Ha kisebb a terület változnak az arányok. Ha csak egy kertnyi helyem van, akkor már csak az ehető gyümölcsöket termő cserjék (csipke, som, esetleg gyógynövénynek galagonya) és fák maradnának, illetve a csemeték, bár a magam szórakoztatására azért ültetnék legalább egy tölgyfát (ennyit engedhetünk a romantikus vonulatnak 😉 )

    A kertet úgy alakítanám ki, hogy a baromfik bemehessenek, de lehetőség szerint kizárnám a rókát. A fák elvben védelmet nyújtanak a ragadozó madaraktól. A dolog persze menetközben alakul. Péterrel és Tamással azért jó erről beszélni, mert ők hosszú évek óta dolgoznak ebben, és komoly gyakorlati tapasztalataik vannak. (A 10 hektáros gyümölcsényről persze nem, mert ekkora területük erre a célra nem volt. De ha valakinek lesz és elkezdi, akkor e téren ő lesz az első fecske 😉 )

    A másik a halászat. Ennek most nem írom le a lényegét, de szeretném felhívni mindazok figyelmét, akik valamely magyarországi folyó, különösen a Tisza mintegy kétmillió hektárra rúgó árterén laknak, mit is kell majd tenniük, ha üt az óra.

    Akár hiszitek, akár nem: államcsőd esetén a gátak nem védenek meg senkit az árvíztől. Ehhez egy jól felszerelt hadseregre van szükség. Összeomlás esetén ilyen sereg nem lesz. A helyiek eszköz nélkül hiába rohannak töltést erősíteni. Kisebb árvizeknél erre nincs szükség, a komolyabbaknál meg esély nincs. Eleinte egy-két helyen szakadnak el a töltések, s miután a kiömlő vizet nem fogják tudni terelgetni, szivattyúzgatni, kiterjedt vízborítások alakulnak majd ki. Ha az emberek nem tudják, mit kell ilyenkor tenni, a vidék lakhatatlan mocsárrá válik.

    Tehát: amennyiben a központ nem tart ki, a világ szétesik, s az emberek pedig magukra maradnak, az első ilyen árvíz után mindenkinek magának kell gondoskodni arról, hogy a fölös vizek ne rekedjenek a tájon. Az előkészületeket már most el kell kezdeni. Végig kell járni a folyókat határoló töltéseket. Meg kell keresni, és ki kell jelölni azokat a területeket, ahol az egykori árterek legmélyebb pontjain húzódnak a gátak, és ezt ki kell jelölni. Ha minden víz alatt lesz, ezek a pontok nem láthatóak (ha csak egy csatorna vagy ér nem keresztezte volt a töltést) Ha valaki mondjuk, a Körös-zugban lakik, nem árt ezt megtenni a Tiszán és a Körösön is. Már csak azért is, mert ha feljebb szakad valahol a gát, a víz akkor is oda folyik majd. Amikor aztán jön az árvíz, meg kell várni, míg az egykori ártéren magasabb a víz, mint a hullámtéren. Szerintem, akkor már úgy is mindegy lesz, tehát azt is megvárhatjuk, hogy a folyó visszafolyjon a medrébe. Ezt követően a legmélyebb pontokon át kell vágni a töltést. Egy kis vezér árkot kell ásni a víz színéig, és hagyni kell, hogy a víz végezze el magát a munkát. Ezt akkor is megtenném, ha vannak olyan zsilipek, amelyeket megnyitva a víz visszavezethető. Sőt, a zsilipet zárva tartanám, és hagynám, hogy a víz dolgozzon a gáton, és több nyílást hozzon létre rajta. Mert igaz, hogy ettől kezdve itt ki is lép majd a folyó, de ezzel együtt kevesebb kárt fog okozni, mintha áttörné a gátat, illetve a víz gyorsabb fog lehúzódni a későbbiek folyamán. Miután a gáton kialakítottuk a megfelelő nyílásokat, hátráló erózióval végig mehetünk a tájon (persze erőnkhöz mérten), és összeköthetjük a legmélyebb pontokat. Így kapunk majd egy mocsaras tórendszert. Amikor végeztünk, tekintettel a folyó bevágódására, érdemes farönkökből küszöböt építeni, hogy a csatornák ne vágódjanak be túl mélyen és ne vigyék el a vizet, mert akkor nagyjából lakhatatlanná varázsoljuk a vidéket.

    Ha mindezzel megvagyunk (ez két-vagy három árvíz) akkor a csatornák torkolatába cégét (halrácsot) helyezhetünk, melyen keresztül, ha a kapuja zárva van, csak az ivadék és a méreten aluli halak közlekedhetnek, ha nyitva, akkor mindegyik. Áradáskor nyitom a kaput, apadáskor zárom. Tehetek bele varsát is. A halak nagy részét az ártéren rekesztem, aztán halászhatok tapogatóval, hálóval, tükörhálóval, amivel csak akarok. A lényeg, hogy a halakat nagyobbrészt kiszedjem a vizekből, ne hagyjam, hogy beledögöljenek. Ha már annyit fogtam, hogy elég, a kapukat újra kinyithatom, hogy a szerencsésebb halak visszajuthassanak az élővizekbe.

    Mindez addig, amíg van világ, amíg a központ kitart, romantikus álom. Ha viszont bedől a rendszer, ettől függ majd, lehet lesz-e élni a folyóink mentén. Egyébként, ha valaki komolyan tart az összeomlástól, akkor jár el helyesen, ha már most felkészül. E téren akár elméleti akár gyakorlati felkészítést is kellene tartani.

    Persze ha az egész válság-kérdés csak irodalom, épp elég ennyit tudni az ügyről.

  125. Melike: esetleg erre gondoltál: ;)= 😉

  126. Visszakanyarodva az eredeti kérdéshez…

    Mindenek előtt: feltételezni egy olyan jövőt, amely rövid távon 50, hosszú távon 99% veszteséggel jár, és azt mondani, hogy ez lezárt téma, menthetetlen – nos, ez számomra az antiszociális, minden erkölcsi értéket nélkülöző hozzáállás mintája, és mint ilyen, teljes mértékben elfogadhatatlan. Számomra az ember fogalmának (nem biológiai szintű) definíciója ott kezdődik, hogy ha ilyet lát, akkor minden erejével, nulla eséllyel is küzd ellene.
    Elnézést, ez nagyon kikívánkozott már egy ideje.

    Ráadásul véleményem szerint az a bizonyos „múlt” megélve sokkal sötétebb, mint amilyennek egy karosszékből történelmen gondolkodva látszik. A mai „munkaerő felesleg” (egy részét) úgy hívjuk, hogy oktatás, egészségügy, közbiztonság, közszolgáltatások. Ha nincs felesleg, mert mindenki az életbenmaradásért dolgozik, akkor pl. NINCS oktatás, tanulás, olvasás, … fajunk műveltsége ezer éveket zuhan vissza, két generáció múlva megint a falu határa lesz a világ, amin túl sárkányok élnek. A halandóság és a csökkenő életkor miatt még a maradék oktatás jelentős része is kárba vész, mert a kitanított ember nem tudja „visszatölteni” a rendszerbe a tudását (nincs érdemi fejlődés, inkább lassú ereszkedés a minimálisan szükséges szintig). A szoros emberi kapcsolatok, liberális eszmék, humanitás helyét ismét átveszi a babonás vallásosság: az ember alkut szeretne kötni a kiszámíthatatlannal, ha már befolyásolni képtelen. A többit: erőforrások, szakértelem, életképes vetőmag, … hiánya, elmondtátok.

    Jó hír: ilyen jövő BIZTOSAN NINCS.
    Tibor bá a „ha ügyesek vagytok, és követitek a totális önzésre épülő receptemet, bekerülhettek az egy százalékba” hirdetése közben tendenciózusan megfeledkezik az atomerőművekről. Feltételezi, hogy egy 50% veszteséggel, totális káosszal járó gyors összeomlási szakaszban MINDEN atomerőmű leállítása tökéletesen lezajlik, a generátorok olajellátását hónapokig, évekig FOLYAMATOSAN, ZAVARTALANUL sikerül biztosítani. Ha ez egyetlen esetben is a sok százból, az egész világot tekintve nem sikerül, akkor az sok-sok tonnányi láthatatlan radioaktív port robbant a levegőbe, amely körbe-körbe járja a bolygót; „helyben” (pár száz vagy ezer kilométeres körzetben) „radioaktív festést” ad a víznek (a hűtés miatt ezek mind folyók, tengerek partján létesültek…) Vagyis a kérdés inkább így hangzik: éhen halsz, vagy sugárfetőzésben pusztulsz el?

    Mondok két másik, valós eséllyel rendelkező víziót: egy sötétet, amihez csak pont annyit kell tennünk, amit eddig (beleértve a spájzolást is) – és egy világosat, amiért piszokul meg kell dolgozni.

    Sötét verzió
    Az itt forgatott elmélet abból indul ki, hogy a jelenlegi irányító réteg (nem, nem a pojácáinkra… ööö… politikusainkra gondolok 🙂 ) sík hülye, és nem tud a dolgok változásáról. Szerintem ennek valószínűsége igen alacsony. Pontosan tudják, hogy a jólét nem pénz, hanem területek és a benne élő emberek felett gyakorolt hatalom kérdése. Szerintem elég jó elképzelések léteznek arra az időre, amikor bukik a mai „demokratikus” (helyesebben: pénz és média alapú, globális tömeg-vezérlésre és megosztásra épülő) megközelítés.
    Ehhez megfelelően szervezett, ütőképes de nem túl nagy méretű magánhadseregre, fegyverekre, járművekre van szükség, és megállapodásra a szomszéd urakkal, hogy egymás köreit ne zavarják. Mindez ma (számukra) relatíve csekély erőforrással felépíthető, és elsöprő fölényt jelent egy éppen széteső társadalomban. Mielőtt valaki Afganisztánt hozná fel ellenpéldaként, ott mindez generációk óta megszokott, nem a mi operett-lázadóink szintje; ezek a hadurak az ottani, évszázadok óta muzdulatlanul létező klán-rendszer másolatai.
    A népesség szükséges mértékű csökkentését helyi zavargásokkal, okosan szervezett „limitált polgárháborúkkal” el lehet intézni, amik (a nagy hatóerejű fegyverek hiányában) relatíve kis kárt tesznek az infrastruktúrában (a csomópontokat már ekkor az illetékes hadurak védik majd, szervezetten és könyörtelenül), viszont elviszik magukkal a közrendet és az állami rendfenntartó erőt. Marad egy rémült csorda, akik bármilyen irányítást szívesen vesznek azért, hogy ne kelljen ölni-halni az élelemért. Ebben munka lesz, oktatás és egészségügy „érték-alapon”, írástudás minimális mértékben, az emberek közötti kommunikáció kimerül a beszélgetésben.
    Az eredmény egy modern istenkirályság, akár mindössze pár százalék veszteséggel, aminek a jelentős részét a hozzánk hasonló „másként gondolkodók” alkotják: egy ilyen szituációban viszonylag könnyű elbánni a valóban kellemetlen réteggel. Nem kell több, hiszen ahogy itt is elhangzott, ha nem eszik mindenki marhahúst (amerikai nagyüzemi termelésben egy kiló előállításához negyvenezer liter víz fogy el!), nem készül kutyatáp és okos mosópor, nincs egyéni autózás és távolsági szállítás, … akkor az erőforrásaink röhögve elégségesek lesznek (évszázadokra!). Az igazán nagy veszteséget az infrastruktúra összeomlása (és így valóban gyorsan a töredékére csökkenő, és VÉGLEG ott maradó eltartóképesség) okozná, ami ilyen módszerrel elkerülhető.
    A fenntarthatóság (kíméletes talajhasználat, helyes víz és erőforrás gazdálkodás, valóban hosszú élettartamú termékek előállítása, stb) elérésére a pénzügyi ellenérdekeltség, és a „fogyasztó tömeg, aki megérdemli, akinek jár” elvárásainak megszűnése után azonnal nagy erők mozdulnak meg (a hadurak elemi érdeke a helyi létfenntartás stabilizálása), és ismétlem: nekik a kezükben lesz a mai tudás és eszközkészlet, nem megy pocsékba!
    Szerintem azonban ez a megoldás 1: nem optimális, és 2: hosszú távon az emberi természet miatt nem fenntartható.

    Világos verzió
    A problémákat érzékelő, és valós súlyuknak megfelelően kezelő emberek elkezdenek valóban kommunikálni: elemezni a részfeladatokat, rangsorokat felállítani, megoldásokat keresni és a tevékenységet megszervezni. Abban a pillanatban, amikor a személyeskedést sikerül a megfelelő szintre terelni (nem az számít, hogy az én véleményem, hanem személyes felelősséget vállalok azért, hogy hasznosabb, mint egy másik megközelítés), sikerül a logikát, vitát valódi szerepében használni, HIHETETLEN dolgokat lehet megvalósítani. Tudom. Ez a munkám. Ahogy mindenki tudja, aki valóban szakértő a saját területén, és jó csoportokban van szerencséje dolgozni.

    Itt is felmerült példák:
    – igen, gond a vetőmag. Én azonban tudok saját ismeretségi körömben is olyan embereket, akik saját génbankot csináltak, és őrzik a helyi fajtákat, saját ellátásra azokkal termelnek. Keresni kell őket, hálózatba szervezni, hogy tapasztalataikat, feladataikat megoszhassák. Kutatni, megőrizni helyi technológiákat, eszközöket, mesterségbeli képességeket. TV nézés helyett ezzel is lehet tölteni a szabadidőt.
    – látunk üres területeket, látunk kétségbeesett embereket. Össze kell kötni őket, és ellátni szaktudással, magokkal, állatokkal. „Nem menne oda, nem csinálná” – persze, mert visszalépésnek éli meg, nem „jövőkép”, hanem „menekülés”, amit nyilván mindig félszívvel csinál az ember. Világossá kell tenni, hogy VAN jövő, NEM ARRA, amerre most nézünk, de nem is feltétlenül dögtemető, hanem értelmes munkával tényleg megoldást tudunk teremteni. Engem ugyan semmire nem motivál az, hogy pár évvel túléljek egy globális puszulást – az viszont, hogy hangyányi eséllyel elkerülhetővé tegyem, az IGEN!
    – felfuttatás: végig kell gondolni, hogyan lehet összekötni a „génbankosokat” az „őstermelőkkel”, hogy tervezni tudjuk a felfuttatás idejét, sőt, akár MOST végrehajtani egy-két kört. Nem csak a Monsanto tud terv szerint dolgozni, mi is képesek lehetünk rá!

    Én programozó vagyok, tudásom, tapasztalataim birtokában állítom, hogy a szervezéshez szükséges informatikai eszköztár előállítható, a jelen (sőt, a „múlt”) eszközeivel használható, amíg van „vivő infrastruktúránk”. Ez lehet akár valami őskövület hosszúhullámú rádiós eszköz is, ha van digitális felülete (ehhez viszont már nem értek). A mai eszközök energiaigénye nevetséges, napelemmel, szélkerékkel, aksival megoldható. Ezen igyekszem dolgozni, még akkor is ehhez gyűjtök ötleteket, készítek komponenseket, amikor „bérprogramozok”.

    Szerintem itt is fel van festve a pálya, csak értelmesen kéne megközelíteni a kérdéseket. Na, kíváncsi vagyok, kinek volt türelme mindezt elolvasni…

  127. 126: Batka
    „Tehát a spekulatív műveletekből származó pénz “ugyanolyan jó”, mint az, ami mögött érték van.”

    Nincs olyan pénz manapság (amióta megszűnt az aranystandard), ami mögött valós érték lenne.

    „A modern pénz (az ősiekhez hasonlóan) lényegében egy emberek között kötött bizalmi egyezmény. Fizikai valójában nem, csak szimbolikusan bír értékkel, értéket csupán az emberek bizalma ad neki(más javakra nem váltható, csak a javak közvetítésére használható, a régebben használt pénzekkel ellentétben).”

    „Modern pénz, hitelpénz: nincs önálló, saját belső értéke, csak képviseleti értéke van, amely az adott gazdaságban előállított áruk és szolgáltatások értékét, a gazdaság erejét képviseli. Hogyan tud értéket mérni? Abszolút értékmérést nem, de a relatív értékmérést meg tudja tenni.”

    Ezért van az nagyobb válságok esetén, hogy a papírpénz nagyon rövid idő alatt értékét vesztheti (hiperinfláció), mert nincs mögötte valós érték. Pl. egyik nap 300 ft 1 kg kenyér, 1-2 nap múlva 30.000 ft, aztán 100.000 ft, stb. pár nap leforgása alatt. (ld. milpengő).

  128. 116 Melike:) Nekünk meg Vitányi Julikáék a vendégházasok:)

    122.Jaj, ne. vannak énnekem őszinte meg hazudós rokonaim is, a szélrózsa minden irányában 5000 km körzetben szeretem is őket, és tartjuk is a kapcsolatot. De amit te mondasz, azt Magyarországon csak romáknál láthatod, nem apai-anyai, hanem nagyapai nagyanyai ágon számolják a testvéreket, így az unokatestvér a testvér.Van egy roma csoportom is Újpesten,kamasz fiúkból áll. Na amíg megszoktam hogy ki kinek a tesója és hogyan, eltelt egy fél év. Ők is megszokták, hogy ha azt akarják ne kérdezzek álladóan hülyéket, akkor ha új gyerek jön és rokon, akkor már így mondják:Ő most a Robi, most nálunk lakik, anyu neveli. (mondjuk Robi szülei bajban vannak stb.)
    Akkor most hányan is vagytok Zsuzsmamánál?
    – Hát a Robi, a Zsolti, a Niki a Vivi, az négy, meg még két testvérem.
    De mindőtöknek Zsuzsa az anyukája?
    -Neeeeem, (röhögnek) és jól elmagyarázzák, ki kinek a gyereke, de ez nem is annyira fontos, mert tesók. Unokatesók. Már megszoktam:-)Tök természetes, hogy a testvérek gyerekei testvérként minden cécó nélkül befogadják egymás gyerekeit, csak ugye ezt az állam felé MÁK felé Gyejó felé mindenki felé le kell papírozni…hivatalosan családbafogadás, amúgy meg csak „Most a testvéreméknél lakok”

  129. Faludy György

    Tanuld meg ezt a versemet

    Tanuld meg ezt a versemet,
    mert meddig lesz e könyv veled?
    Ha a tied, kölcsönveszik,
    a közkönyvtárban elveszik,
    s ha nem: papírja oly vacak,
    hogy sárgul, törik, elszakad,
    kiszárad, foszlik, megdagad
    vagy önmagától lángra kap,
    kétszáznegyven fok már elég –
    és mit gondolsz, milyen meleg
    egy nagyváros, mikor leég?
    Tanuld meg ezt a versemet.

    Tanuld meg ezt a versemet,
    mert nemsokára könyv se lesz,
    költő se lesz és rím se lesz,
    és autódhoz benzin se lesz,
    és rum se, hogy leidd magad,
    mivel a boltos ki se nyit,
    s kivághatod a pénzedet,
    mert közeleg a pillanat,
    mikor képernyőd kép helyett
    halálsugarat közvetít,
    s mert nem lesz, aki megsegít,
    ráébredsz, hogy csak az maradt
    tiéd, mit homlokod megett
    viselsz. Ott adj nekem helyet.
    Tanuld meg ezt a versemet.

    Tanuld meg ezt a versemet,
    s mondd el, mikor kiöntenek
    a lúgtól poshadt tengerek,
    s az ipar hányadéka már
    beborít minden talpalat
    földet, akár a csiganyál,
    ha megölték a tavakat,
    s mankóval jön a pusztulás,
    ha fáján rohad a levél,
    a forrás dögvészt gurguláz
    s ciánt hoz rád az esti szél:
    ha a gázmaszkot felteszed,
    elmondhatod e versemet.

    Tanuld meg ezt a versemet,
    hogy elkísérjelek. Lehet,
    s túléled még az ezredet,
    s pár kurta évre kiderül,
    mert a bacillusok dühödt
    revánsa mégse sikerül,
    s a technológia mohó
    hadosztályai több erőt
    mozgatnak, mint a földgolyó –
    memóriádból szedd elő
    s dúdold el még egyszer velem
    e sorokat: mert hova lett
    a szépség és a szerelem?

    Tanuld meg ezt a versemet,
    hadd kísérlek, ha nem leszek,
    mikor nyűgödre van a ház,
    hol laksz, mert nincs se víz, se gáz,
    s elindulsz, hogy odút keress,
    rügyet, magot, barkát ehess,
    vizet találj, bunkót szerezz,
    s ha nincs szabad föld, elvegyed,
    az embert leöld s megegyed –
    hadd bandukoljak ott veled,
    romok alatt, romok felett,
    és súgjam néked: tetszhalott,
    hová mégy? Lelked elfagyott,
    mihelyst a várost elhagyod.
    Tanuld meg ezt a versemet.

    Az is lehet, hogy odafenn
    már nincs világ, s te odalenn
    a bunker mélyén kérdezed:
    hány nap még, míg a mérgezett
    levegő az ólomlapon
    meg a betonon áthatol?
    s mire való volt és mit ért
    az ember, ha ily véget ért?
    Hogyan küldjek néked vigaszt,
    ha nincs vigasz, amely igaz?
    Valljam meg, hogy mindig reád
    gondoltam sok-sok éven át,
    napfényen át és éjen át,
    s bár rég meghaltam, most is rád
    néz két szomorú, vén szemem?
    Mi mást izenhetek neked?
    Felejtsd el ezt a versemet.

  130. 130 Kedves Loránd

    Azt mondhatnám: tökéletesen igazad van. Ezek a forgatókönyvek is bejöhetnek. A kérdés csak az, van-e rendszer és rendszerszintű-e az összeomlás. Ha nincs rendszer, ami alatt ez esetben azt értem, hogy a rendszer valóban csak a valóság egy vizsgálatra elkülönített szelete, lehatárolása önkényes, a vizsgálat céljától és tárgyától függ, a forgatókönyveid (inkább a sötét, mint a világos) legalább olyan valószínűek, mint a Tibor bá víziója. Mert azt is be kell látni: a jelenlegi világunkban nagyon is benne van az önzés és a kapzsiság, és sajnos egyfajta kontraszelekció is. Ez eredményezhet egy sor hibát, rossz döntést, amely odavezet, hogy akár helyszínektől és körülményektúől függően e két ellentétes változat is bekövetkezhet. A végeredmény egyébként, nem tudom felfigyeltél-e rá ugyanaz: a városállamok és a hadurak körzeteire hulló birodalmak csak a veszteségek nagyságában és a lélekszámban különböznek egymástól.

    A helyzet azonban egészen más, ha a rendszert az élet magasabb szerveződési szintjeiként előálló (élő)lényeknek fogjuk fel. Ebben az esetben a lebomlás addig tart, amíg az egyes szerveződési szintek önállóan életképesek. Ma a társadalomban nincsenek ilyenek. Ha a központ szétesik, minden szétesik. Ez rendszerszintű összeomlás. A lényege, hogy sem a természetben, sem a társadalomban nincsenek olyan elemek, amelyek fennmaradva vihetnék tovább a megszokott világunkat. Atomjaira hullik szét minden, és az elemi részecskék (magyarán az egyedek és a fajok) szintjéről indul meg az építkezés. A mítoszok ezt úgy fejezik ki: a főnix elég, hogy hamvaiból újjászülessen. Ezt csak azért vetem fel, mert meggyőződésem, hogy ilyesmi már volt.

    Az élet hihetetlenül sokrétű. Ha az összeomlás egy sor nukleáris szemetet hagy maga után, ez megoldandó feladatként be fog épülni az újonnan kialakuló élőrendszerekbe. Ha valaki szigorúan a mai tudományos megközelítés szavaval akarja ezt elmondani, úgy fogalmazhat: az ember e tevékenységével egy hihetetlen evolúciós ugrássorozatot készít elő. Ennek során új együttműködő rendszerek alakulnak majd ki. Kérdés, hogy az ember ebben részt vesz-e. Mert kiszelektálódhat, de benne is maradhat.

    Az alapkérdés tehát a rész és egész problematikájához köt. Túl éleheti-e egy rész az egész halálát. Egyed szinten biztosan nem: ha meghalok, velem jönnek a sejtjeim is. Hogy ugyanez áll-e a globalizált világra? Majd kiderül.

    Ami az erkölcsi hozzáállást illeti. Adott egy pillanat. Előttünk egy szakadék, mi meg felé száguldunk. Te azt állítod: még le lehet fékezni, ki lehet térni. Én meg úgy vélem: szigorú természeti törvények és nem a vezető szándéka miatt, már nem lehetséges sem lefékezni, sem kitérni. Bele fogunk zuhanni. Te „az antiszociális, minden erkölcsi értéket nélkülöző hozzáállás mintá”-jának tartod, ha valaki ilyen helyzetben azt a csekélyke esélyt akarja megragadni, ami a kocsiból való kiugrás, vagy jóhelyezkedés, és valami más csoda folytán jelentheti a zuhanás túlélését. Holott e tekintetben a két cselekedet közti különbség csak az eltérő helyzetértékelésből fakad, és igazából erkölcsi, illetve értékalapon nem állítható szembe egymással.

  131. 130.) Kedves Lóránd.

    Hát én végigolvastam, és nem is tudok vele vitatkozni.
    De minden hasonló dolognál ugyanaz a reakcióm: a technikai dolgokat meg lehet oldani, mert egyszerű logoka diktálja őket.

    Azt a momemtumot hogy lehet megtörni, ami még mindig rosz irányba viszi a világot?

    Ha megvárjuk, míg odáig fajulnak a dolgok, hogy ezekre a megoldásokra szülség legyen, akkor már régen rosz.

    Azt tudjuk, hogy az erőforrások kényelmesen elegendőek ésszerű felhasználás mellett.
    De mit csinálunk azzal az 1-2%-al akik kötik az ebet a karóhoz, hogy márpedig nekik szükségük van a meglévő erőforrások 90%-ra?
    Amíg ezen a problémán nem rágjuk át magunkat, addig a technikai megoldások csak tervek maradnak.

    És CSAK akkor reménykedhetünk a világos megoldásban, ha átrágjuk magunkat ezen a problémán, amit szinte minden „intelligens” megközelítés megpróbál nagyívben elkerülni.

    Valami olyan párhuzam jut eszembe, hogy ha egy városban nagyon sok a tűzeset, mindenki vizet spájzol, ahelyett, hogy a gyújtogatót próbálná elfogni.

  132. 130: Kedves Loránd, én végigolvastam.
    A sötét verzióddal most nem foglalkoznék, szerintem ha bárki is azt képzeli, hogy egy pár fős magánhadsereg megvédi majd, az vagy vak, vagy bolond.
    De a másik.
    Mint már említettem, a Magyarok Szövetségében dolgoztam, önkéntes alapon egy évig, a mezőgazdasági tagozatban.
    – nincs vetőmag. Amiről te írsz, az annyi, hogy nekem is van egy kilóra való „lófogú” kukoricám. Kb. ennyi van az egész faluban, ahol élek, 2500 lakosra. És ez országos átlag. Ami van, olyan kevés, mintha nem is lenne.
    – megpróbáltuk összehozni az üres telek – kétségbeesett emberek párosítást. Nincsenek olyan telkek, amiről beszélsz. Ez egy urban legend. Kerestük, mert mondták, van olyan falu, ahol ingyen, vagy pár ezerért várják a betelepülőt. De nincs. Ahol üres, hasznosítatlan termőföldet látsz, az valakié. Nem lehet elfoglalni. Legalábbis a jelen jogi körülmények között nem. Aztán nincsenek ilyen emberek sem. Mint Balázs is írta. Mondják, hogy mennének falura, tanyára, aztán mikor lehetne, akkor meg azt mondják majd. Majd, ha baj lesz, de akkor késő lesz. És ők azok, akik értik, hogy ez nem menekülés, hanem jövőkép.
    – próbáltuk összekötni az őstermelőket a fogyasztókkal, kevés sikerrel. Csináltunk rengeteg vásárt, piacot, de a fogyasztók nem így szeretnek vásárolni. Hanem kényelmesen, ott ahol egy helyen minden megkapható. Ahol a paradicsom tökegyforma, és körző helyett lehet használni. Ahol olyan a szalonna, hogy olvad a szájban, és nem kell rágni sem.
    Volt közöttünk programozó is, én is csináltam táblázatokat, terveket stb. De nem működik. Olyan környezetben sem, ahol az emberek úgymond felvilágosultak. Hát még ha az átlag magyart vesszük.
    Szakértők csináltak egy összefogó tervezetet a mezőgazdaság számára, keress rá, lehet, hogy az MSz honlapjáról letölthető. Abban minden szerepelt, a termőföld mentéstől, az állattenyésztésen át, a raktár építésig, érdemes elolvasni.

    Egyébként a többi tagozatnak is volt ilyen tervezete. A helyzet elkeserítőbb, mint hiszitek.
    nad írta fentebb:
    „3. Az eszköz- és munkaerőhiány. Igazad van, de szerintem itt is inkább az ökogazdaságok, -termelőszövetkezetek jelentik a megoldást, itt lehet felhalmozni a szükséges tapasztalatot, amit idővel tovább lehet adni.”
    Nincsenek ilyenek. Ezt írta Molnár Géza is. Jelenthetnék, de nem jelentik mert nincsenek. Nincs az egész országban jószerével egy hagyományos eke sem. És nincs kovács, aki meg tudná csinálni. És nincs paraszt, aki tudná használni. Még öreg paraszt se nagyon, aki legalább már látta volna, hogy használják. És nincs ló, aki elhúzza. Sem ökör, sem szamár.

    Ahhoz hogy valaki beindítson egy ilyen gazdaságot, kell, csak óvatosan is számolva, 30-50 ezerm2 terület.Vegyesen szántó, erdő, gyümölcsös, konyhakert. Ahhoz, hogy ezt megvedd, kell ugyanennyi millió forintban. Hogy vegyél állatokat, hogy építs nekik, magadnak lakóhelyet, hogy legyen legalább egy évnyi tartalékod, amíg megtanulod a dolgok csínját. Kinek van ma ennyije az országban? Ki az, aki társulna, ehhez az emberhez?
    És az idő. Szerintem nincs már rá…

  133. 136 Többé kevésbé igazad van. Az különböztet meg a többiektől, hogy próbáltad, és nem bukkantál a nyomára. Minden bizonnyal nem jártál Samunál 😉

    A 30-50.000 négyzetméter viszont elírás lehet, már az árból következően is, inkább 30-50 hektár, és kell hozzá legelő és tó is. A szántó és kert magánba, az erdő, (gyümölcsény) legelő és a tó közösbe. És persze kellenének emberek is, akik művelik a közöst. Meg értik miről van szó.

    Mit mondjak még?

    Kellene nekem egy fiatalító fürdő, mert szeretnék a mai eszemmel húszéves lenni (ami persze nem igaz, nem szeretnék, minden badarság, ami mögöttem van még előttem állna, ami meg szép volt, innen sokkal szebb…, de jól hangzik és érzékelteti a vágyak és a valóság közti különbséget. 😀 )

  134. 135-re:
    Az utolsó mondatod nagyon jó hasonlat, de a mi esetünkben a gyújtogató Te magad vagy (ill. mi, mindannyian), ezért nem lehet mátrix-os kiutat találni a rendszerből. A „tűz”-re is szükséged van, meg a kiútra (abbahagyni a gyújtogatást) is, ám a többség még a tüzecskékre hajt. Az arányokat kellene optimálisan meghatározni, de erre még akarat sincs, mert olyan kérdésköröket vet fel, mint egy biztosan pusztuló bolygó elhagyása néhány űrhajóval, ezrek megmenekülése és milliók biztos halála mellett.
    Cs.

  135. Közben megnéztem, azt MSz honlapon csak egy kivonat van, az eredeti 120 oldalas terv nem elérhető. 🙁

  136. 137: Egy ember, nem ember, avagy egy fecske nem csinál nyarat. Mindezt úgy írom, hogy senkit nem szeretnék megbántani. Azt is tudom, hogy az elmúlt 3-5 évben sokan ébredtek rá a valós helyzetre, és kezdték el gyűjteni a hagyományos vetőmagokat, fafajtákat, tanulni a hagyományos gazdálkodás művelését. De ez még mindig nagyon kevés.
    Arról nem beszélve, hogy az állam folyamatosan „bünteti” a gazdákat (kötelező fémzárolt vetőmag vásárlás, védőoltások megdrágítása, stb). De erről szerintem te többet tudsz, mint én.
    Egyébként nem elírás, szerintem 3-5 ha elég egy magán gazdálkodás beindításához, ahhoz is, hogy (részben) önellátó legyen. Az összeg meg azért annyi, mert -mint írtam- legalább egy évig abból kell élni.

  137. 134, Géza:

    Lehet, hogy nem voltam elég érthető. A „haduras” verzió biztosítja a ma megszokott gondolati szemét eltakarítását pár százalék ember feláldozásával, és megtartja az infrastruktúrát, így hosszú távon alkalmas a „maradék” 9x% fenntartására, további fejlődésre! Szemben azzal, hogy 99% bukik, 1% marad, és szerintem így is megalapozatlanul optimista, mert kihagyja a nukleáris szennyezést, és az elkerülhetetlen, megfordíthatatlan totális összeomlást. Vagy ti, amikor ezen töprengtek, beleszámoljátok a rendszeres radioaktív esőt, állandóan sugárzó folyóvizet – vagy azt, hogy ha valamit „hozol”, sugárzó lehet?
    Azért ez a „csak” nem mennyiségi, hanem minőségi különbség, pedig ez a „sötét”, és számomra legalábbis sokkal-sokkal valószínűbbnek tűnő változat: nem nézi hülyének a mai láthatatlan elitet.

    A szakadékos kép nálam is nagyon régi. Egyáltalán nem állítom, hogy le lehet fékezni, ki lehet térni. Az én „világos” vízióm az, hogy ha MINDANNYIAN összekapaszkodunk, képesek lehetünk REPÜLNI. Ehhez viszont kell az általam emlegetett, „elvárt” erkölcsi és szociális értékeken alapuló gondolkodás. Ha ez nincs, jön a „sötét” változat. És mivel most „nincs”, talán a főnixes hasonlat sem áll távol.
    🙂

    Az erkölcsi ítélkezést pedig az indokolja, hogy véleményem szerint ezen értékek hiánya az OKA a mai katasztrófahelyzetnek. És természetesen nem valami abszolút, globális vagy isteni értékrend szerint bélyegzem meg ezt a hozzáállást, csupán szubjektív, esendő, szűklátókörűen az emberi fajra fókuszáló személyes gondolkodásom szerint. Na aszerint viszont piszok egyértelmű módon.
    🙂

    (És természetesen nem Tibor báról, mint emberről, hanem kizárólag az általa itt közölt elméletről nyilatkozom. Őt igen nagyra tartom azért, hogy engem elvisel, és szóba áll velem sarkos megnyilatkozásaim ellenére, továbbá érteni vélem a motivációit is, ahogy ő is érteni véli az enyémeket. Ezért persze érdemben egymással előre nem jutunk.)

    135, Attila:

    Számomra is a motiváció a fő kérdés, és nem a technológia – ezért alkotja a helyzetelemzésem túlnyomó részét az előbbi feltárása, így a megoldás olyan hangsúlytalannak tűnik mellette, hogy aki végigolvassa, hiányolja is belőle.

    Véleményem szerint a fenti módszerrel képesek lehetünk felkészülni, így nem agresszívan, hanem az összeomló rendszer mellett párhuzamosan fejlődve szervesen átvenni annak feladatait. Mintha fákat ültetnénk egy nemsokára összeomló toronyház mellett, hogy amikor megroskad, az ágakra át lehessen települni. Ennyi. Pl: minden évben legyen annyi jó génanyagú tönkölybúzánk, amivel jövőre vetni tudunk. Ha nem kell, megesszük kenyérnek a maradékot. Először falu, majd megye, ország szintjén. Vagy mit tudom én, biztos hülyeséget beszélek, nem értek hozzá – de valami ilyen hozzáállás kialakításával.

    Az „önző 1-2%”? Nem kell nekik odaadni. A mai uralkodóinknak egyszerűen nem lett volna szabad azokra a helyekre kerülni, ahol most vannak. Viktor urunkat is pillanatok alatt meggyógyították volna egy sarki kocsmában, amikor a szomszéd összes zsíroskenyerét ő akarta volna „elosztani” az „eszmetársai” segítségével. Csak sajnos nagyon magasra került, nem látja, hogy mit csinál, és nem kaphatja meg a kijózanító pofont. Ugyanez érvényes a többiekre is, mielőtt pártozni kezdenénk. Csak teljesen egyértelmű okokból a mai „rendszer” pozitív visszacsatolásos evolúció alapon működik, a szemetet emeli fel, és ad neki lehetőséget a módosításra.

    136, bebek:

    „sötét”: gondolj bele kicsit. A „népnek” nincs üzemanyaga, nincsenek kommunikációs eszközei (mobil, internet, rádió, TV – nem tud tömeget alkotni), viszont a hadurak szervezetének igen. A nagyvárosokból a tömeg túlnyomó része elmenekül (idegenek közé kerül), a maradék egymást irtogatja egy darabig a boltok körül. Ezt ki kell várni. Utána viszont? Akinek van rádiókapcsolata, járművei, üzemanyaga, … bármit megtehet (ha egymással előzőleg megosztoztak a területen és erőforrásokon), még mielőtt azok az elképzelt városállamok kialakulnának.
    Nem tartom magam vaknak vagy bolondnak. Érvelj, ha más a véleményed.

    Szerintem itt a szervezettség, felépített és tervszerű tevékenység hiányzik, mert elsöpri az „úgyis mindegy” szemlélet és a felelősséget közben hárító személyes érdekek. Biztos vagyok benne, hogy nálam jobban látod a helyzetet, és hogy az elkeserítő. Ez nem akadályoz meg abban, hogy dolgozzam érte, hátha az a porszem hiányzik az egészből, amit én tehetek hozzá. Ennyi.

    Éppen tegnap este borultam ki rendesen (programozási probléma, nem részletezem): van úgy, hogy egyszerűen nem látom a következő lépést, és úgy érzem, teljesen rossz irányba haladok, elvész a lendület (ja, meg teljesen értelmetlennek éreztem az itteni szájtépést). Na az a kérdés, hogy ilyenkor mi a következő lépés.
    Én elmosogattam, és közben arra gondoltam: „néha milyen rohadt nehéz hinni benned, Istenem…” Ma reggel azzal a békével ébredtem, amivel meg tudtam írni az újabb litániámat, és azzal a képpel, ami megmagyarázza, miért nem tudtam tegnap előrelépni (nem is lett volna szabad arrafelé).
    Megteszem, amit tudok, és hiszek abban, hogy amikor nem látok tovább, akkor csak nem jó irányba nézek, de a megoldás létezik. Ez meg ennyi, garancia persze nincs, de legalább szóltam.
    (Most viszont bizonyítanom kell a kép működőképességét, úgyhogy irány dolgozni.)

  138. Tibor bá!

    A 17-es hozzászólásról tudnál mondani valamit? Köszönöm!

  139. 141 Kedves Lóránd.
    A repülés van olyan jó, mint a fiatalító fürdőm, és megvalósulás esélye is ugyanannyi. Ami Fukshimnát illeti, hogyne számolná be az ember. Csak amit nem tudunk megváltoztatni, adottságként fogadjuk el. Lesznek majd két fejű gidák, csirkék, gyerekek, lesz korai halál, sok-sok betegség, ami megalapozhatja az utánunk következő régészek és tudosók azon vélekedését: miszerint természetes körülmények között az emberek sokkal betegebbek és rövidebb ideig élnek, mit korábban a civilizált fajtársai. 😉

    Ami a különféle verziókat illeti. Talán én sem fogalmaztam elég szabatosan. A két verzió között az a különbség, hogy Te a társadalmat még ha rendszerként kezeled is, úgy fogod fel, mintha egy ház lenne, egy felépítmény, ami átépíthető, ha bizonyos elemei megroggyannak, az kicserélhető, javítható. Nos, innen nézvést viszont a társadalom, az egész civilizáció élőlény. Ami esetleg gyógyítható. Ahhoz, hogy ezt lássuk, meg kell vizsgálni mik ennek a lénynek az életjelenségei. Szerintem a gazdasági növekedés, a növekedési kényszer, az ezt szolgáló pénzügyi rendszer, illetve a másik oldalon az emberi természetből kibúvó lélektani vetületek, mint amilyen az önzés, a kapzsiság, a versenyszellem e lény életjelenségei. Ezeket nem tudod kiiktatni, mert akkor elpusztítod a lényt amgát. Ez mehetne úgy, hogy szétesik az őt alkotó kisebb egészekre (Bogár lászló szavaival: lokalitásokra) ha ilyenek lennének. De ilyenek nincsenek. Innentől az egész vagy marad ilyennek, amilyen, vagy atomjaira hullik szét, és onnan kezdődik az építkezés. Nincs olyan, hogy az elit majd megváltoztat. Mert az elit csak ennek a lénynek az agya és idegrendszere.

    Mégegyszer: egyetlen kérdés van: a civilizáció felépítmény-e avagy élőlény. Ezen vitatkozunk, anélkül, hogy kimondanánk.

  140. 141. Kedves Lóránd

    „A mai uralkodóinknak egyszerűen nem lett volna szabad azokra a helyekre kerülni, ”

    Hát ez az.
    Az a baj hogy sokan csak Viktorig meg Feriig látnak el.
    De nem ők az uralkodóink.
    Az ő mozgásterük meglehetősen korlátozott. Amikor Gyurcsány volt hatalmon, akkor az ő anyját szidta mindenki, most Orbánét.
    Ők az a pofozózsák, akik eltakarják az igazi döntéshozókat.
    Azok akik meg az ő madzagjaikat húzgálják, meg csendben mosolyognak, mert az ő neveiket szinte alig ismeri valaki.
    Ől ülnek a hitelminősítő intézetek, a nemzetközi bankok, az IMF irodáiban, és próbálják sugallani, hogy mennyi legyen a nyugdíj, mennyi legyen az állami alkalmazottak fizetése, és mekkora kamatot biztosítson az állam a befektető spekulánsoknak, ha az adott politikus a helyén akar maradni egy darabig. Ha nem túl ügyes, akkor újra egy rendszerváltás-balettet játszanak el…

    Ha rákos daganat nől a testünkben, akkor a fő feladat nem az öreg napjainkra való felkészülés a kegfontosabb, hanem a daganat mielőbbi eltávolítása. Sajnos nem sokszor sikerül kialakítani a szimbiózist egy rákos daganattal… a parazita-gazda viszony sokkal jellemzőbb… és sajnos a rák nem tudja, vagy nem érdekli, hogy a gazda elhullásával neki is vége.

  141. -135:Attila:)”És CSAK akkor reménykedhetünk a világos megoldásban, ha átrágjuk magunkat ezen a problémán, amit szinte minden “intelligens” megközelítés megpróbál nagyívben elkerülni.”

    Vajon miért? Mert a vezető elit/politikai-gazdasági/ is elbeszél a problémák mellett.Senki nem nevezi néven a gyereket.

    Miért van az,hogy jobbára csak az alternatív média az,aki próbál megoldásokat találni?
    Miért csak az alulról jövő szerveződésre (inkább erjedésnek nevezném)próbálják a jövőről való felelősségteljes gondolkodást hárítani?
    Nagyon jól tudjuk,hogy a világ problémái sokkal nagyobbak,mintsem,hogy azt,az egyes emberek képesek legyenek orvosolni.
    Példának okáért:
    -azért,hogy nukleáris biztonság legyen,az egyén nem zárhat be erőműveket
    -nem zárhat be veszélyes vegyi üzemeket
    -nem szüntetheti meg a túltermelést
    -nem akadályozhatja meg a környezetpusztítást
    -nem akadályozhatja meg a háborúkat

    Személyes szinten sem hozhatunk olyan döntéseket,hacsak a saját ellenségünk nem vagyunk,amik a saját,s családunk újratermelésí folyamatát megakadályozná,holott tudjuk,hogy igénybevételük az ökoszisztémára káros.
    Például:
    -telefonhasználat
    -internethasználat
    -gépkocsi vagy tömegközlekedés használata
    -oktatás igénybevétele
    -fogyasztási cikek(ruha,műszaki cikkek vásárlása)
    -közüzemek használata (szennyvíz esetén a csatornahálózat nem igénybevételét büntetik)
    -A szerves rendszerben épülő otthonok ritka volta,a környezeti terhelést növeli,hogy csak néhányat kiragadjak a sok közül.

    Mindenki tudja,hogy nagy a probléma, csak az elit nem?
    Szerintük a fő probléma:
    -Új világvaluta létrehozása,miután az USA gazdaságát tönkretették.
    -Világkormány megalakítása.
    Ha,e kettő megvan,minden megoldódik?

    A végére még egy kérdés,Molnár Gézától:
    „Az alapkérdés tehát a rész és egész problematikájához köt. Túl éleheti-e egy rész az egész halálát. Egyed szinten biztosan nem: ha meghalok, velem jönnek a sejtjeim is. Hogy ugyanez áll-e a globalizált világra? Majd kiderül.”

  142. 144 Géza:

    Oké, csak sehol nem láttam azt említeni, hogy „a várható globális nukleáris szennyezés miatt az első táplálkozástól számított átlagos várható élettartam 15 év, egészséges genetikai struktúrával rendelkező gyermek születésének várható esélye 5%” – vagy mit tudom én (nyilván pontos számokat nem tudok mondani, csak egy ilyen „apróság” képes teljes irrealitásba száműzni bármilyen „valami csak lesz” elméletet).
    Amíg pedig él az infrastruktúránk és vannak műszereink, a dolog úgy néz ki, ahogy Fukushimánál: épp most égetik a radioaktív marhahúst és gabonaféléket. Gyakorlatilag mindent, ami ott termett. Ez szállítás és egyebek nélkül Game Over.

    Érdekes, én is élőlényként kezelem a civilizációt, és benne sejtekként az embereket, erről futottam egy érdekes kört egy másik fórumon – és talán a felsorolt jelenségekre adott válaszomra is utal. Idézet, két hozzászólásból ollózva:

    „A téglák agyagkupacokból készülnek. A házak téglából – és nem sok-sok kupac agyagból.
    OK, földszintes házat lehet tapasztani agyagból – ezek a mai struktúrák. De katedrálist: egy globális és valóban pozitív civilizációt hiába tervezünk, hiába hordunk össze hatalmas kupac agyagot, azokat egyenként meg kell formálni és ki kell égetni. Ahhoz, hogy a katedrális felépüljön, egy dolgot tehetek: önmagamat, ennek egy tégláját megformálom és kiégetem. A „többieket kiégetni” nem lehet. Ha te is téglává égeted magad, akkor két tégla lesz. Nevetséges mennyiség – ugyanakkor összehasonlíthatatlan minőségi különbség, ami gyökeresen más építkezést tesz lehetővé, ami végtelen mennyiségű agyaggal is megvalósíthatatlan.”

    „Viszont passzív volt ez a hasonlat, mondok másikat. Cseréljük le az agyagot őssejtre, a téglát pedig testi sejtre. Ha az őssejt nem szaporodik, nem lesz belőle semmi. Ha viszont elért egy kritikus pontot, testi sejtté kell alakulnia – ezzel elveszíti a szabadságát, cserébe viszont egy élethosszig tartó szerepet kap egy nagyobb szervezetben. Attól, hogy ő mostantól májsejt, nem irányítja a többi őssejtet, nem „várja” őket… az a feladata, hogy „jó májsejt” legyen. Ha ez az átalakulás helyesen végbemegy, egy minőségileg magasabb szintű szervezetet kapunk – ha nem, törpét, óriást vagy rákos beteget. A szervezetért egy sejtje pontosan egy sejtnyit tud tenni – viszont ha nem teszi meg, nem a szervezet, hanem a daganat része lesz.

    Ez jó hasonlat, mert messzire visz.
    A történelem során az emberek többsége valóban testi sejtként létezett, névtelenül – az egyéni akarat mindig kisebb volt, mint a felsőbb szervező erő (földesúr, egyház, állam) szándéka. Ezek a nagy struktúrák versenyeztek (az evolúció örök törvényei szerint) a területért, erőforrásokért, irányító szerepért mindaddig, amíg az egész bolygót nem uralta két, egymással szemben álló entitás. Ekkor jött a csoda: a szervezetek és az evolúció logikáját, az „utolsó, mindent eldöntő harcot” a fegyverek erejétől megrettent egyének elszabotálták! A legmagasabb vezetői szinten és a „tömeg” szintjén egyaránt megjelent a szervezet oszlása, a sejtek őssejtté alakultak, nem voltak hajlandóak saját struktúrájuk részévé válni, ha ez a struktúra tovább vívja az evolúció által rákényszerített harcot. Nem csak a kommunista, de a kapitalista struktúra is összeomlott (csak például: a cégek ott és annyira szabotálják a szabad piac elvét, amennyire csak képesek rá), újra, de most már globális, egyidejű őssejt-halmazzá alakult.
    Persze, most is vívunk különféle háborúkat különféle hazugságok mentén, de pont ez a lényeg: a rendszer kénytelen hazudni a sejtjeinek, mert azoknak már nem elég, hogy „Kossuth Lajos azt üzente…”: „vad, önző, szabad” őssejtek, nem irányítható, eldobható, csereszabatos testi sejtek!
    Most, előttünk áll az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e az egész bolygót, térben és időben, minden lakójával együtt magába foglalni képes struktúrát álmodni és annak testi sejtjévé alakulni. Ha nem, úgy végezzük, ahogy egy globális tumornak végeznie kell: darabokra hullva, egyéni túlélésért küzdve. Ha igen – nos, az egy másik történelem kezdete.”

    Lehet, hogy egyetértünk?
    🙂

    145, Attila:

    Csak azért hoztam látható példákat, hogy a háttér irányítás létén vagy nemlétén ne kezdjünk már el vitázni. A kérdés az volt, hogy mit kezdjünk velük, a válasz pedig az, hogy nem kell bedőlni nekik, el kell hinnünk, hogy nélkülük, csak a „szomszédainkra” támaszkodva is tudunk élni, akár jobban is, mintha az ő irányításuk alatt a szomszédaink ELLENÉBEN léteznénk.

  143. 148 Ez most meglepett, így adok egy magas labdát Armának:

    „Szó bennszakad, hang fennakad, / Lehellet megszegik.” 😉

  144. 123:
    Na, amikor ilyen kommenteket olvasok, akkor érzem, hogy EZ MÁR KOMOLY. Ennyi indulat már döfi.
    130:
    Ez már kezd gömbölyödni. Loránd! Transzformálódsz. Ezek már elfogadható gondolatok. Ja, és én végigolvastam.
    133:
    Hát, amikor megláttam a verset, bevörösödött a fejem, ami Faludy neve se enyhített sokat. Szerencsére elkezdtem olvasni. Jó, idevaló. Köszönet érte.
    136:
    Ez Loránd egyetlen nagyhibája, hogy az emberi tényezőt idealizálja. Ezt nem lehet. Az ember olyan, amilyen. Aki ezt nem veszi tudomásul az zsákutcában menetel előre, amíg bele nem ütközik a falba.
    141:
    A nukleáris katasztrófa nem borítékolható. A frissen visszavont fűtőelemeknek 3-4 év intenzív hűtés kell csak. Ez gazdasági összeomlás esetében biztosítható. Pest ostroma 1944.12.24-től 194.01.20-ig tartott. Tehát durván 4 hét. Gáz, áram nem volt, de víz az utolsó pillanatig folyt a csapból. Azért mert a vízügyi dolgozók pontosan tudták, mit jelent az egymilliós fővárosnak a vízhiány és emberfeletti erővel, életüket is kockáztatva, fenntartották a csapvíz folyását (igaz kisebb nyomással). Érdekes, hogy az emberi összefogásba és önfeláldozásodba vetett hited ilyenkor elmarad.

  145. 129!
    Azt imádom mikor csücsörítesz.. 😀 Az előző hozzászólásodba is kerestem,de nem találtam.
    Ebbe a nagy felfordulásba legalább csücsörítsünk.. 😉

    Elolvastalak én is Kedves Loránd..Ne mond azt hogy felesleges szájtépés.Mert nem az.Mindenki próbál mondani valamit a saját elképzeléséről,és tapasztalatáról mondókát,vagy megoldás javaslatot.Nem vagyunk egyformák,sem egyidősek,és a tapasztalataink is sokfélék,és ebben ez a jó..A Te írásaidon is lehet sokat gondolkodni,mert nem írsz hülyeséget.A saját meglátásodat,tapasztalatodat.Mindenki azt írja le.És ez jó dolog.Soha nem lehet tudni kinek milyen információ segíti a továbbélését..

  146. Tibor bá,
    örülök, hogy tetszett. Ha tüzelőként elhamvadnak a könyvek, a digitális adatbázisok a semmibe vesznek, mi marad a kultúrából?

  147. No,és,hogy mindent megbeszéltünk,merre tovább?

  148. 1-153.
    Alapvető hiba, hogy mindannyian valami jelenleg érvényes szabályrendszer mentén gondolkodtok ! Miért gondoljátok, hogy az un. „háttérhatalom” nem akar élni és élhető, kizsákmányolható világot fenntartani magának ? Akar, és ha kell meg is próbálja majd valósítani. Mivel eszközei most még gyakorlatilag korlátlanok szinte bármit megtehet. Mondjuk ki tudja pusztítani a „felesleges” 90%-nyi embert( csak egy világjárvány kell, meg ellenszérum a 10%-nak). Mondjuk elnépteleníti a példa kedvéért Ciprus szigetét, az összes valamit is érő tudóst oda deportálja. Mindet halálra itéli emberiségellenes technológiák kidolgozásának vádjával, de két évre felfüggesztik a kivégzést. Ennyi idejük és korlátlan anyagi, technológiai támogatásuk lesz a megoldás kidolgozására. Ha sikerül kegyelmet kapnak. A „fosás” nagy úr ! Szerintem kitalálnának kínjukban több alternatívát is. Az uránalapú atomenergia jelenleg nem biztonságos…de régen az egy lóerős gőzgépek is rendkívül veszélyesek voltak. Egy mai 200 lóerős sportkocsi ~2000 ember erejének megfelelő teljesítményt képes leadni. Ezt ma már a kormány mögött ülve teljes biztonsággal uraljuk. Nem a motortól kell félnünk, mindössze saját vezetői hülyeségünktől. Már létezik az uránalapú atomenergiánál nagyságrendekkel biztonságosabb reaktortechnika (Wigner Jenõ LFTR) . Ezt ma is alkalmazzák a tengeralattjárókon és bombázórepülőkön. Már kis méretben is működőképes (2,5 MW). Ha ezt tovább gondoljuk, vsz. lehetséges még lejjebb menni a teljesítményben, más még nem ismert hasadó anyagok alkalmazásával, akár egy autó, vagy háztartás energiaigényének szintjéig. Ez pedig uralható lehet a mai autók kockázati szintjén is akár ! Ne becsüljétek alá az ember technológiaalkotó képességét ! Ha egy fáraónak azt mondtátok volna, hogy felültök egy négykerekű valamire, és egy gomb megnyomása után elhúzzátok egyedül azt a sziklát amit 5000 rabszolga tud csak megmozdítani, szerintem ott helyben kényszerzubbonyt húztak volna rátok, hoyg a felnégyelés közben össze ne fröcsköljétel Kufu iPod-ját.

  149. 154!
    ááá a kutya itt van elásva.A háttérhatalomnak,(majd jancsika szétcsap köztünk mingyán csak ilyeneket mondjunk.. 🙂 ) ez be van tervezve.Jön egy összeomlás..És utána bevezeti az egységes pénzrendszert.A világpénzt..Majd pénz nélküli társadalmat.Chipet mindenkibe..A világkormány meg is alakult.Mit gondoltál?Ez nincs terveikbe?Csak úgy itt hagynak minket?áá dehogy.A világ a sátán kezébe van.Ő irányít…A francba vele..És majd jön még ez embere ne félj.A játéknak nincs vége..

  150. 154.

    A testembe tehetnek chipet, de a gondolataimba (most még)nem. Ha a (látszólag) ellenőrzött élet, és a biztos halál között kellene választanom, inkább az előbbit preferálnám. Én még abból a generációból való vagyok aki tudott Trabant csapágyat készíteni egy darab vízvezetékcsőből. Kivenném én azt a chipet akkor is, ha fájna kicsit. Utána meg számolgathatná a hátralevő napjait az aki beültette !

  151. 123: Én a magam részéről ezt a vitát lezárnám, már ha ez egyáltalán az volt, egyetlen dologra reagálok még: sehol nem kértem, hogy Balázs adjon tanácsot a túléléshez. Annyit mondtam, ha egyszer vett tizenvalahány hektárt egyben az isten háta mögött, ahova társakat keres, akkor fejtse ki, hogy mégis hogyan képzeli, mit szeretne ott csinálni, már ha mások ötlete szerinte nem jó. El sem tudtam képzelni, hogy ne lenne legalább annyi közös terv, hogy tudom is én, legyen egy közös birkanyáj vagy ilyesmi.

    De ok, tévedtem, mindenki azt csinálna amit akar egy közös legelővel, erdővel és esetleg halastóval egyébként saját kiskert. Rendben, érdekes lenne azért megnézni, mennyi vita származna abból, ha ebbe így komolyan belevágna pár idegen ember és komolyan ott akarnának megélni…

  152. -154:ZZ_technomuzsik „Már létezik az uránalapú atomenergiánál nagyságrendekkel biztonságosabb reaktortechnika (Wigner Jenõ LFTR) . Ezt ma is alkalmazzák a tengeralattjárókon és bombázórepülőkön. Már kis méretben is működőképes (2,5 MW). Ha ezt tovább gondoljuk, vsz. lehetséges még lejjebb menni a teljesítményben, más még nem ismert hasadó anyagok alkalmazásával,”

    Az energia biztosan megoldható,ezért ennek végességével riogatnak.
    A Föld az,ami véges,mégis fenntartható növekedésről beszélnek,de a készletek kifogyásáról nem.
    Ki érti ezt?-Ez nem gömbölyű.

  153. 157:nad:)”mindenki azt csinálna amit akar egy közös legelővel, erdővel és esetleg halastóval egyébként saját kiskert.”

    A közös területet,legelőt még a 60-as években is közösen használták,de nem az emberek,hanem a marhák,birkák..stb.
    Ember ott nem legelhetett.-Ezt mindenki belátta,aki nem,azt meggyőzték.
    Gyerekkoromban megmosolyogtam,hogy a Szovjetúnióban a parasztok nem tudnak házilag disznót tartani.Nálunk meg kidőlt a sok malac az ólakból.
    Városiasodott gondolkodásúak lettünk.
    Innen nehéz a visszaút.

  154. Loránd,

    Természetesen a sötét verzió fog kiterebélyesedni, csak még sötétebb szövödménnyel.A nagy összevisszaságban és fejetlenségben sorozatos atomcsapásokkal zárul majd az emberi faj haláltánca.

  155. Tetszik az írás és a pozícióm várhatóan a nevem lesz 🙂

    Erre az alternatívára készülök az ismerősökkel, minimális kompromisszummal.
    Csak néhány kilométerre lakom a magyar határtól, de így egy kisebb hadosztály ellátására alkalmas fegyvert és lőszert tudok tartalékolni engedéllyel. Ha indul a baj, a terület már kinézve, hasonló gondolkodásúakkal megyünk oda.
    Hosszú távra eltartható élelmek (magok, tészták, rizs, liofilizált készétel 30 éves szavatossággal, stb.) kisméretű, könnyen szállítható fém hordókba elzárva, oxigén abszorber kapszulákkal, ugyanígy vetőmagok és a hétköznapi élethez szükséges apróságok is. Egy évre bezárva is remekül elélnék a családdal.
    Speciális, nehezen kapható kézi eszközök gyarapodnak, mint nagy teljesítményű kézi malom, több soros kézi vetőgép, stb. a többit be lehet szerezni a káoszban gyorsan.
    Visszavonulási területnek csak olyat érdemes választani, amit jól ismer valaki és mezőgazdasági értéket képvisel. Idegen ország csapda.
    Rejtett kerteket is telepítek különféle észrevehetetlen helyeken, ahol honos fajok automatikusan termelődnek.
    Mostanában állítom át Kindlére a könytáram, digitálisan meg tudok őrizni több ezer fontos könyvet, töltéséhez pedig alternatív megoldásokat használok (agydinamó, napelem).
    Van munka ezzel az életmódváltással, de szeretem 🙂

    Egyszerű gazdasági összeomlástól nem tartok, közösségben és ugyanakkor izolálva túlélhető, a nukleáris, vírus- és baktériumfertőzések az egyedüli probléma, azokra nincs megoldásom. Talán a hegyi elvonulás segíthet évekre elzárva, de az kemény élet lenne.

    Van aki még aktívan készül az elkövetkező eseményekre?

  156. 150, Tibor bá:

    Nem változom, ugyanazt írom, amit leírtam már sok-sok oldalon keresztül – csak talán a sok írogatás eredményeként lassan hozzá lehet szokni…
    🙂

    a 136 és 141-es reakciód között szerinted nincs súlyos önellentmondás? Először az a baj, hogy idealizálom az emberi összefogást, aztán meg az, hogy alábecsülöm az erejét? Talán választani kéne a kettő közül…
    🙂

    Biztosan így volt Pest ostroma során, és elismerésem a vízügyeseknek – köszönöm a példát, amit engedelmeddel rögtön ellened fordítanék: pontosan erről beszélek, amikor összefogást „idealizálok”! Ennyire van ma szükség, amit anno a vizesek meg is csináltak. Általunk, most.
    Viszont… 4 hét szemben három évvel? Egy város szemben mondjuk négyszáz atomerőművel? Dunából vagy a talpunk alól kinyert víz szemben „valahol, valahogy” kibányászott, finomított, raktározott, odaszállított gázolaj, amiért valóban élet-halál harc folyik? És nincs olyan, hogy „kisebb nyomás”, meg hasonlók: néhány óra hiány a teljes időszak alatt, és megy a cucc a levesbe.
    Na ez utóbbi tűnik túl soknak, bármilyen összefogással. Szerintem elég komoly a különbség.

    151, melike00:

    Az a bajom, hogy mindez számomra nem újdonság, viszont itt ismételgetem magam, miközben nem haladok azokkal a tennivalókkal, amiket magam elé tűztem. Igen, általában én is hiszek abban, hogy mindennek, amire motivációt érzek, valahol értelme van – csak amikor lefáradok, ezt a hitet nagyon nehéz fenntartani.
    (bocs, hogy nem jelentkeztem hozzád a munkaajánlatodra, egyelőre abban reménykedem, hogy többet ér, amit most csinálok…)

    160, kalotaszegi:

    Ha téged ez a jövőkép motivál, legyen jó neked. Én semmi szeretnivalót nem találok benne, így marad a magamé.
    🙂

    161, Hadur:

    Hacsak nincsenek rá millióid (dollárban), és nem vagy tagja annak az elit klubnak, akik közösen így szervezik a jövőjüket, szerintem nincs sok esélyed – ha benne lennél, nem írnál róla. Szerintem.
    Viszont remélem, egyikünk se fogja meglátni… én a magam részéről aktívan készülök az emberi faj „ó bakker mekkora marhák vagyunk!!!” című ébredésére, ébresztésére. Nekem ez tetszik igazán.
    🙂

  157. 141: Jaj, mindig számon kérik rajtam, hogy hol az érv. Valamit nem jól csinálok, pedig igyekszem. 🙂
    Azért írtam, hogy nem akarok róla írni, mert másként látom, mint te. Mi van akkor, ha a tömegek nem egymást irtogatják, hanem nekimennek az uraknak? Tudom én írtam máshol, hogy a tömegek buták. De nem ostobák. Rólam nem sokan tudják, hogy 3-4 havi élelmiszert tároltam be, egy ilyen magánhadsereges úrról mindenki tudná. A tömegek őket támadnák. A magánhadsereg csak addig tartható, amíg fizeted őket. Mivel fizetnének nekik egy idő után? Szerintem ők fordulnának leghamarabb uraik ellen. Azt mondod, hogy csak nekik lesz olaj, meg villany, meg telefon. Szerintem senkinek nem lesz. Az olajat szállítani kell, a villany erőműből jön, vezetéken, ami elvágható. A telefon szintén.
    Szerintem akikről beszélsz nem látják a jövőt. Mert nem akarják látni. Szorosan behunyják a szemüket, befogják a fülüket. Azt mondják, ez még nem most lesz, még van egy kis időm, addig élek. Különben nem medencéjük lenne a hátsókertben, hanem víztározó, nem 3 emeletes palota, hanem földalatti bunker stb. És nem hiszem, hogy van nekik. A mai világban egyetlen dolog működik tökéletesen, az információáramlás. Ahogy tudhat a háttérhatalomról az, aki akar, erről is tudhatna. Honnan lesz élelmük? Ok, az első időben levágják a versenylovakat, de aztán…?

    Bocs, hogy kicsit csapongó vagyok. Alapvetően tanulni jövök ide, mert láttam, hogy mennyi értelmes ember jár ide. (köszönet a honlapgazdának.) Csak azért írtam egyáltalán, mert (a másik verzióval kapcsolatban)mindig felháborít, hogy azok, akik átlátják a dolgokat ilyeneket írnak, hogy összefogás kellene, meg a termelőeszközök összegyűjtése, meg az alkalmazott módszerek kitanulása. Több, mint egy évet áldoztam az életemből erre. Kellene! De nem lehet. Mert amikor szólsz Jóskának, hogy igen, te jól látod a dolgokat, csinálunk egy szövetkezetet, gyere lépj be, azt mondja nem. Amikor szólsz Pistának, hogy igen, támogassuk a még meglévő termelőket, azt mondja nem. Amikor szólsz Gizinek, hogy van itt jófajta újravethető kukorica, krumpli, akármi, vegyél belőle, azt mondja nem. Ok és kifogás van ezer, és én mindenkit megértek. Csak azt nem értem, mikor valaki vizet prédikál és bort iszik.
    A saját szintemen nem látok mást megoldást, minthogy betáraztam tartós élelmiszerből, és folyamatosan szerzem be, ami a túléléshez kellhet. Van egy kis vetőmagom, egy kis konyhakertem, gyógynövényes ültetvényem, gyümölcsfáim, csirkéim. Így kerültem erre az oldalra is, a csirkék kapcsán. 🙂

  158. 155: Fölösleges „szétcsapni”, ismeritek a véleményemet. Különben nem mondom, és nem is mondtam soha, hogy nincs összeesküvés, csak azt, hogy a szerepe nem kizárólagos. 50-50%, ennyit szeretnék, ha mindenki elismerne. Viszont mivel a „tömeg” 50%-a nem tudatos, ezért az egész folyamat kiszámíthatatlan, vagyis – ahogyan ezt korábban már megfogalmaztátok – mindenki egy egy lépésre lát előre a sakkjátszmában, a hosszú távú kimenetel megjósolhatatlan. Az elit számára ez ugyanúgy igaz, ahogy a tömegek számára. Ez a legnagyobb baj: ha LENNE elit, akik képesek lennének irányítani a folyamatokat, akkor lenne esély, hogy valamilyen „programmal” elkerülik a teljes összeomlást. A helyzet ezzel szemben az, hogy még ha létezik is elit, jelentős befolyással aligha bírnak a folyamatokra. Itt-ott elindítanak egy trendet, aztán kapkodják a fejüket, amikor a fejükre dől az egész építmény.
    Néhány példa:
    1. A már említett népességnövekedés kérdése. Az „elitnek” már több száz éve megfogalmazott célja, hogy megállítsák az emberiség népességnövekedését. Ehhez képest lófüttyöt nem tudtak elérni. Egyedül Kína tudott elérni valamit a kérdésben, de a népesség még ott is 2030-ig nőni fog.
    2. Az elitista beavatkozás tipikus példája az USA közel-keleti politikája. Az USA vezetői már 1943-ban belátták, hogy az USA-nak KELL a perzsa-öbölbeli olaj. Nosza, le is paktáltak a számtalan mitugrász „királyi család” egyikével, a szaúdiakkal. Aztán gyorsan létrehozták Izraelt, hogy legyen egy előretolt harcálláspontjuk. Igen ám, de a dolgok rohadtul nem úgy mennek, ahogy kéne. Azzal, hogy kiszivattyúzták az olajat, megakadályozták a térség iparosodását, azzal pedig, hogy egyik korrupt rezsimet juttatták hatalomra a másik után, nemcsak elejét vették az iszlám felvilágosodás kibontakozásának (ami az 1950-es évekre már biztató lépésekkel haladt előre), de ráadásul rászabadították a világra az iszlám fundamentalizmust. Az eredmény: az iszlám országok lakossága elképesztő ütemben nő, és nemigen lehet fékezni. A muzulmán vallás és kultúra, ami Törökországgal együtt 1919-re már a világ „beteg embere” lett, és sürgős reformokra szorult, mára fundamentalizálódott, erőre kapott, és úgy tűnik, a primitív, de hatásos módszereiknek köszönhető egyszerűen megeszik a világot reggelire. Nem létezik, hogy a főleg fehérekből álló nyugati elit ezt akarhatta volna bármikor is. A dolgok egyszerűen kicsúsztak a kezeik közül.

    Láthatjátok: nem azt mondom, hogy nincs összeesküvés, vagy nincs elit, vagy nem akarnak elérni dolgokat. Csak annyit mondok, hogy lópikulát nem képesek elérni, akárhogy próbálkoznak, aztán meg törölgetik az izzadt homlokukat, amikor nagyobb káoszt hagynak maguk után, mint ami előttük volt. Szerintem ez sokkal inkább magyarázza az évszázados bomlasztó, romboló hatást, mint a szándékos, előre kitervelt pusztítás. Tervezte a fene a dolgokat így, egyszerűen az a helyzet, hogy a dolgok mindig másképp alakulnak, ahogy szeretnék. Ők lehet, hogy megtervezik a sakkjátszmát egy lépésre előre, de a következő lépés kiszámíthatatlan. Pontosan ez történik majd az összeomlással is. Ők azt hiszik, tudják úgy kavarni a szart, hogy a szemükbe ne fröccsenjen. Nem tudják. Senki nem tudja.

    Ami a „világpénz” meg a „világkormány” bevezetését illeti, szerintem ez legalábbis kritizálható vélemény. Alex Jones meg a jódhiányos kretén amerikai haverjai fennen hirdetik ezt a jövőképet az infowars-on, de ők fennen hirdetik azt is, hogy a környezetszennyezés meg a globális klímaváltozás egy kamu, márpedig ahhoz TÉNYLEG ritka retardáltnak kell lenni, hogy az ember pl. a klímaváltozást ne érzékelje akár a saját bőrén. A miérteken és a hogyanokon lehet vitatkozni, de egyszerűen tagadni az egészet, ez már kb. 20 éve is nyilvánvaló marhaság volt. De a zsidó-szabadkőműves-illuminátus-Bildenbergcsoport-councilofforeignrelations-összeesküvés-tengely hazai fanfárja, Drábik János is kivágta nálam a biztosítékot az alábbi pár mondattal (épp olvasom a könyveit):
    „Az atomenergia egyre hatékonyabbá és biztonságosabbá váló békés hasznosítása olcsó és bőséges energiaforrást jelenthetett volna mind az ipari országok, mind a fejlődő országok számára. Az olajárak négyszeresére emelése különösen ez utóbbiakat sújtotta. Mivel bővülő energiafelhasználás nélkül nincs gazdasági növekedés, ezért az atomenergia-felhasználás leállítása a pénzkartell által pénzelt és irányított zöldmozgalommal egyben a gazdasági növekedés végét is jelentette a harmadik világ olajszegény országai számára.
    Az olajkonszerneket ellenőrző csoportoknak a manipulált zöldmozgalom beindításával sikerült kiiktatniuk a legveszélyesebb versenytársat, az olcsó atomenergiát és még „virágjában letörni az atomrózsát”.” (Uzsoracivilizáció, 1. kötet, 171. oldal)

    OLCSÓ és BIZTONSÁGOS atomenergia??? OLCSÓ és BŐSÉGES ENERGIAFORRÁS????? Normális ez az ember? Vagy ismeri egyáltalán az atomenergia ALAPJAIT???
    Megmondom én, hogy mi szabott gátat az atomenergiának: az, hogy az ötvenes évektől kezdve kőkemény reaktorbalesetek jöttek, ami miatt még az atomenergia legfanatikusabb hívei is elkezdtek gondolkodni. Aztán jött Csernobil és a „nemkívánatos” országok (Észak-Korea, Pakisztán, Irán) nukleáris proliferációja. Addigra már tényleg a hülye is belátta, hogy az atom nagyon rossz ötlet. Csak Drábik nem látja be ezt valami miatt.

    Mindezek után pontosan ez a véleményem Alex Jones-ról meg a többi infowars-osról is. A legalapvetőbb ismereteik is hiányoznak ahhoz, hogy a világot reálisan ítéljék meg, pontosan ezért nem sokat nyom a latban az a hülyeségük, hogy jön a világpénz. Pont azt látom, hogy egyre távolabbra kerülünk egy működő általános pénznemtől. A dollár gyakorlatilag ez volt Bretton Woods után, aztán nézzük csak meg, mára mi lett belőle. A helyzet az, hogy 1943-ban ez az „összeesküvés” sokkal közelebb állt a megvalósuláshoz, mint azóta bármikor. Már az euróból is menekül a pénz a svájci frankba meg az ausztrál dollárba. Mára az oroszok inkább rubelben, a kínaiak rimbimbiben kereskednek. A „nagy” valuták megbuktak. Ezek után aki világpénzt vizionál, és azt gondolja, hogy a világgazdaságban lévő több száz különböző érdek ezt majd elfogadja, annak szerintem súlyosan sérült a valóságtesztelése. Az lehet, hogy valakik megpróbálták ezt elérni, de mint mindig, ismét csúfosan megbuktak vele. Mint az elit a manipulációival általában. Bepróbálkoznak valami hülyeséggel, ami lehet, hogy jó és még adott esetben jóindulatú ötlet is – aztán nem győzik eltakarítani a romokat.

  159. 162: Az a baj, Lóránd, és ezt nem vagy hajlandó belátni, hogy a jelenlegi technológiával megvalósítható válságkezelés és átállás MÁR MOST lehetetlen. Egyszerűen fizikailag nincs elegendő erőforrásunk ahhoz, hogy hatékonyabbá váljunk. Javaslom Hetesi Zsolt és Richard Heinberg írásait a témában. Utoljára valamikor a 70-es években állt úgy a helyzet, hogy a meglévő technikával még TALÁN lehetett volna fordítani. Egyedül Kína mutatott fel hathatós lépéseket, a demokrata országokban a népakarat egyszerűen elsöpörte azokat, akik megpróbáltak volna rámutatni a kialakult helyzet visszásságaira. Itt mindig a Jimmy Carter kontra Reagan kérdéskör a vesszőparipám. Carter belátta, hogy baj van, Reagan TUDTA, hogy már nem lehet változtatni, vagyis tövig nyomta a gázpedált a már égő autóban. A mai napig ő az USA valaha volt legnépszerűbb elnöke, a jólét és a kapitalizmus jóindulatú, mosolygó „nagybácsija”, az igazi „Uncle Sam”. Carterről a többség azt se tudja, kicsoda. Érted már, hogy mért osztom Tibor bá véleményét az emberi természettel kapcsolatban?

    Abban egyetértünk, hogy a kialakult helyzet ipari társadalom nélkül KEZELHETETLEN. Ha az ipari társadalomnak fuccs, akkor az emberiség lehúzza maga alatt a klotyót és kész, ez maximum idő kérdése. Ha ki akarunk ebből mászni, az kizárólag a technológiai civilizáció fenntartásával és közreműködésével lehetséges, máshogyan nem.
    Viszont az óriási probléma, hogy még nem áll rendelkezésre az a technológia, ami lehetővé tenné, hogy kimásszunk ebből. Amink most van, az nem elég. Lesz jobb? Szerintem 95%, hogy nem. De majd meglátjuk.

  160. 162. 🙂 Kedves Lóránd, ahogy a norvég holdkórosunk bemutatta az elmúlt napokban, nem kellenek különleges erőforrások a helyzet uralásához. Az egész nyugati világ bután áll egy magányos okoska hatékonysága előtt, s ennél még rosszabb scenariót is gond nélkül el tudtam volna képzelni. Képzeld el ugyanezt százakkal, ezrekkel, csapatokba szervezve.
    Állami erőszakszervezetekkel nem lehet normál körülmények között hadba szállni, hálistennek Mo. egy szervezetlen és képzetlen rendőrséggel, észrevehetetlen hadsereggel és minimális mennyiségű magánkézben lévő fegyverrel rendelkezik – ideális terep az erősebbek túlélésére.

    Kisközösségi szinten ütőképesnek érzem a tervem/tervünk, de világuralomra nem törünk 🙂
    Megfelelő elszántsággal, tudással és felkészültséggel versenyképesebb a modellünk a többség jövőképénél, ha még csak a rendelkezésre álló ellenálló erőt és tartalékokat is veszem figyelembe. Egy a lényeg, a családok védelme és túlélése.

    Ezért írok nyugodtan és javaslom megfontolni a hasonszőrűekkel szövetkezést, anélkül a túlélési esély nullához konvergál.
    Mindenkinek vannak erősségei, amelyeket kiteljesíthet és közösségben ezek egymást erősítik.
    Mindenki képes erre, csak nyitni kell, társakat találni azonos ideológiai alapon, erős hittel, abban, amit teszel.
    Minden napod szője át a gondolkodás, hogy mit tudsz még a jövő biztonságáért tenni és cslekedj annak irányába.
    Minden nappal közelebb kerül a most még ismeretlen dátum, mikor vége lesz a most ismert világunknak, átadva helyét egy kellemetlen jövőképnek, ahol sokaknak nem lesz már helye.

    Szemnyitásra nem kell készülni, a béka a fazékban elv tökéletesen működik, addig fő a legtöbb préda, amíg már késő lesz változtani. Akkor nyílik a szem, de már minek, esély elbukva.

  161. 165: Mondjuk abban 100%-ig igazad van, hogy a haza erőszakszervezetek gyakorlatilag impotensek. Csak három (+1) példa:
    1. A móri mészárlás. Nem elég, hogy 5 évig a rossz embert tartották börtönben, de még azután is csak a véletlenen múlt, hogy egy razzia alkalmával megtalálták a valódi elkövetőket. Ez volt a rendszerváltás utáni Magyarország EGYETLEN komolyabb bűncselekménye, és a rendőrség munkája egyenlő volt a nullával, sőt, kevesebb, mert ártatlan embert dugtak dutyiba.
    2. A „sün” témakör. Azt hiszem, ezt itt senkinek nem kell elmesélni. Hihetetlen az a videó. Na, ez rendőrségünk felkészültsége a valódi életben.
    3. Ez most az aktuális kedvencem: http://goo.gl/yV2oy
    Röviden összefoglalva: A kommandósok lánykereskedőket fogni mentek, majd tévedésből a SZOMSZÉDHOZ törtek be. Fel se tűnt volna nekik a csere, ha a VALÓDI elkövető be nem kiabál, hogy rossz helyre mennek, itt vagyok!
    Ja, a slusszpoén: az egyik rendőr az intézkedés közben könnyebb sérüléseket szenvedett. Csak tippjeim vannak a sérülés mikéntjére, például, hogy meglepetésében lábon lőtte magát.
    4. (mert bár három a magyar igazság, egy a ráadás): A cigánygyilkosságok. Anélkül, hogy belemennénk a dolog etnikai, politika részébe, azért az feltűnő, hogy a három ember közül, akiket megvádoltak egy a katonai hírszerzés AKTÍV tagja, a másikat pedig korábban több évig megfigyelte a polgári hírszerzés. Két eset lehetséges. Vagy a hírszerzés is hasonlóan kompetens, mint a rendőrség, és egyszerűen nem tűnt fel nekik, hogy aki évek óta nekik dolgozik, az magánban máshova is „lődözget”, vagy fentről szervezett akció volt az egész, és a két beszervezett ürgére ráhúzták a vizes lepedőt. Mindenki döntse el maga, melyik verzió a szimpatikusabb. Sajnos mindkét esetben leszögezhető, hogy a rendőrség az embereket vagy totálisan hülyének nézi, vagy pontosan annyira nézi őket hülyének, amennyire ő maga is hülye.

  162. 104 Molnár Géza:
    Nem mondom, hogy nincs igazság abban amit írsz. Azonban én erről a néhány (5-10) környékbeli faluról beszélek ahol élek. Mindegyik nagyváros közeli. Disznó ha nem is sok, de van (régebben minden háznál volt ma csak minden 5-6nál van). Krumplit nem kell venni mert megtermeljük (nem hibridről van szó) sőt egy-egy jobb évben nekem ingyen (na jó néhány kiló húsért vagy 2 szekér ganéért cserébe) adnak 2-3 zsákkal ami elég szerény 5 fős családomnak egy évre. A szarvasmarhaállomány nem csökken hanem lassan – lassan nő, a juhokkal egyfolytában baj van.
    Lassan-lassan fordul a fogyás és nemcsak 1-2 méhész család lesz a faluban hanem 8-10.
    Szerintem innen az generális éhenhalásig még sokminden van.

  163. 154:
    Ez az okoskodás életképes, csak van egy apró hibája, feltételez egy „háttérhatalmat”, de ilyen nincs. Van viszont sok kisebb hatalom, egyáltalán nem a háttérben. Ezek egymással is versenyeznek, és mind a saját javára politizál.
    157:
    Itt senki nem ad tanácsot, mindenki elmondja a véleményét. Abban teljesen igazad van, hogy Balázs nem állt elő semmi konkrét elképzeléssel, ami lehetetlenné teszi mások pozitív döntését. Tehát nem kell rajta csodálkozni.
    158:
    Már sokszor fel volt vetve. A nyersolaj nem csak energia, hanem alapanyaga például a műtrágyának, plasztiknak, stb. Ezeket hogyan pótolod?
    161:
    Ühüm, például én.

  164. 162!
    Abban az esetben érne többet a munkád,ha a nullákat és az egyeseket át tudnád mozgatni észrevétlenül egyik számláról a másikra.. 😉
    Egyéb más esetben nem ér többet a munkád,ugyanis nem termelés.. 😉

  165. 166.

    Lehet igazad van, nincs „háttérhatalom”. Akkor viszont elég egy őrült, és valami eszme iránt elhivatott mikrobiológus zseni az 50-90% elintézéséhez. A 10% megmaradása így a szerencse (spejzolás, kivonulás a társadalomból ?)és az erős immunrendszer kérdése lesz. Sajnos ezesetben a 10% nem feltétlenül a legértékesebb 10% lesz. A pazarlást és az erőforrások felélését ez is megoldja. A visszamászás persze lassabban megy majd végbe, de a földet ez nem fogja zavarni. Sőt a föld bizton kivárja türelemmel azt az állapotot amikor a többszöri visszakapaszkodás után egyszer majd végre végleg megszabadul tőlünk.

  166. 172: Olyan helyeken, ahol egy őrült kezébe kerülhetne az emberiség kirtésa (H-bomba, vírus-labor, stb.) nem egy ember akarata kell, mert van egy bonyolult biztonsági rendszer. Pl. a vírus laborok különböző biztonsági szinten működnek, ahol tényleg veszélyes dolgok vannak, ott 3-4 szintű minden döntés. Amire te gondoltál, arra mások már évtizedekkel ezelőtt gondoltak és megoldották. Egy őrült legfeljebb 76 embert tud megőlni.

  167. 162

    Én már akkor is ilyennek látnám a jövöt,ha csak tiz hidrogénbomba lenne a világon. De negyvenezer van,ami csak egyet jelent – a homo sapiens nagyon bátor és nem fél a haláltól… 🙂
    Amikor széthullik a mai gazdasági rendszer ,abban a pillanatban széthullik a ” megszokott” nukleáris biztonság és ettől a pillanattól kezdve az első csapás bárhol és bármikor bekövetkezhet. Természetesen ettől függetlenül Jehova Tanúi továbbra is hűségesen széthordhatják az Örtornyot.
    Ez a fő ok, amiért nem engedik romba dőlni ezt a korrupt pénzügyi rendszert.Nem attól félnek,hogy a virtúális bankszámlák lenullázodnak,hanem attól,hogy az emberiség nullázodik le.
    1929-ben nem kellet ilyesmitől tartania a bankárkasztnak.

    Engem csak a szex motivál.Minden más ezen kivűl másodlagos. 🙂

  168. 173.

    Háááát…igen, ilyen biztonsági rendszer az atomerőművekben is van. Ezért aztán még soha sem fordult elő semmi „lényeges” zavar ezekben a műintézményekben. Vagy tévedek ??

  169. 174.
    „Engem csak a szex motivál.Minden más ezen kivűl másodlagos.”
    Én is emlékszem még erre az állapotra. De jó neked !

  170. 172-175: Nekem a nukleáris „végjátékra” két lehetséges „forgatókönyvem” van:
    1. Izrael. Mint tudjuk, Izraelnek már VAN a világ kiirtását célzó forgatókönyve (a Sámson-doktrína), és elég, ha csak megnézzük, mit csináltak a Közel-Keleten az elmúlt pár évtizedben, hogy belássuk: VÉRESEN komolyan gondolják. Persze lehet, hogy „kicsiben kezdik”, mondjuk „csak” az arab államokat akarják leatomozni, azokból is csak a közvetlen környezetükben lévőket – már ez is olyan mértékű ökológiai kárral járhat, ami hihetetlenül felgyorsíthatja az amúgy is rettentően káros folyamatokat. Ebből a szempontból egyébként Fukushima még csak most kezdett el igazából „ketyegni”, mivel az emberiség a fehérjefogyasztásának közel 75%-át nyeri az óceánokból, márpedig a Csendes-óceánba a MAI NAPIG „csordogál” az 5 db kilyukadt reaktorból a lé (és még jó ideig fog). Pár éven belül olyan mértékben lecsökkenhet a csendes-óceáni halállomány, hogy az borzalmas éhínséghez vezethet.

    2. Az USA. Az USA-ban szerintem nem a „mainstream” politikai erők, hanem valamiféle polgárháború vezethet az első csapás elindításához. Mondjuk egy potenciális polgárháborúban a déli államok valamelyikében a hadsereg az egyik helyi junta mellé áll (volt már erre példa, 5 évig tartó polgárháború lett belőle) – és az adott államban mondjuk van atomsiló. Borítékolható, hogy a junta valamelyik külföldi országot, pl. Kínát fogja okolni a munkanélküliségért, a szegénységért, szóval úgy általában mindenért – és már repülnek is a rakéták…

    Az atomfegyverekkel az a baj, hogy ezek arra a célra KÉSZÜLTEK, hogy elpusztítsák a világot, vagyis nem kellenek őrültek vagy előre nem látott kockázatok, hogy ezt véghezvigyék, elég néhány, a megfelelő helyen és a megfelelő időben a megfelelő hatalommal bíró ember, aki úgy dönt, HASZNÁLJA is ezeket az eszközöket.

  171. 166, Hadúr: Te honnan szerzel liofilizált tartósélelmiszert? Mik az árfolyamok?

  172. Tibor bá

    Nemrég valamelyik Discovery csatornán volt egy sorozat,ahol megismertették a nézőt egy orosz atomtengeralattjáró mindennapjairól.
    Hát elég letaglozó,hogy mekkora hatalom öszpontosul ennek az orosz tengeralatjáró parancsnokának a kezében a hat hónapos rejtözködési ciklus alatt,amikor minden döntés rajta áll.Tévedés ne essék ,ilyenkor nincs semmiféle kapcsolata Moszkvával,mert abban a pillanatban bemérhetnék.
    Szóval van ezen a hajón 24 interkontinentális atomrakéta ,amely felett egyetlen egy ember rendelkezik.
    Sok ilyen tengeralattjáró van. Sok kifásult ,rosszul fizetett parancsnokkal.
    Ezt a lehetőséget sem szabad kizárni.
    Ráadásul lehet csalja a felesége is. 🙂

    Mégis igaz a mondás, pina körül forog a világ !

  173. 180.
    „Tévedés ne essék ,ilyenkor nincs semmiféle kapcsolata Moszkvával”
    Vsz. tévedsz ! Bemérni csak a kétoldalú kommunikációt lehet. Aki csak hallgatózik és kussol, arról nem lehet tudni hol van.

  174. 112:
    azt bhiszem, félreérted a családi nevek felszaporodását. Persze, mindenfelé akadtak, akik az unokatestvérüket vették el. De nem mindenki. Apám falujában sok volt pl. a Soós (nagyanyám családi neve), de nagyapám is harmadik faluból jött, meg nagyanyám nővérének férje is egy másikból. Ahol beltenyészet volt, azokban a családokban jöttek is a dilis gyerekek. Azonban az értelmesek óva intették a fiukat, hogy ilyen családból nősüljön…
    Kutatta valaki ezt? Géza?
    Értem, hogy a zsidóknál a „matchmaker” (mi a szép jiddis neve?) esetleg ügyelhetett erre is, ráadásul elég nagy akciórádiusszal dolgozott.
    De azért tudnám neked sorolni a zsidó típusokat, amikor bejelez a radarom, egyből mondom, hogy ez mondjuk Rotschild-típus (Paul Lendvai, Antall József), Woody Allen típus (György Péter, Ungváry Krisztián) stb. stb. Mégiscsak volt beltenyészet…

  175. 177: Izrael Jerikó-2-es hordozórakétáinak a hatótávolsága 1500 km (nem éri el Budapestet) és olyan 100-120 atomtöltete lehet. Elsősorban a saját környékét tudja letarolni. (A sugárzás persze mindenhova elérhet valamilyen mértékben.)
    Igaz, keményen dolgoznak az 5000 km-es hatótávolságú rakétán. Vajon ki a célpont? (Szerintem nem Európa, hanem Pakisztán.)

  176. 184: a világ igazi nagykutyái egyszer már szerveztek zsidóirtást (nagyobb részt zsidó létükre…) Most is beleférhet a tervekbe Izrael kiirtása, mert az apokaliptikus jövendölések szerint ez része a Végítéletnek, vagy mi…

  177. 174:
    Erről a szex mániádról tudunk.
    175:
    Na ez egy baszott nagy csúsztatás, de ezt te is tudod, tehát nem magyarázok.
    180:
    Az indító kulcsok két embernél vannak. Csak együtt dönthetnek. Van összeköttetés Moszkvával. Különben honnan tudnák, hogy mikor és hova kell lőni?

  178. 175/186:
    Tiborbá

    Én UFÓISTEN hívője vagyok, és tudom, az a küldetésem hogy megtisztítsam a földet az ember nevű kártékony lénytől. Engem persze ezért az én isteneim majd örökélettel jutalmaznak. Be megyek dolgozni a viruslaborba, kiharapom kicsit a gumikesztyűmet és megfertőzöm magamat. Marhaság !! Öngyilkos merénylő ???… Hát ilyen nincs!…????

  179. Drága Barátaim!
    Mindannyian Isten kezében vagyunk. És mint tudjuk, ő mindenáron azt akarja, hogy éljünk. Hisz ez a büntetésünk! 🙂

  180. 187 & 188: Mi Van? Ti bolond gombát ettetek?

  181. Kedves Loránd

    Miután Arma nem csapott le az Arany János idézetre (ráadásul a Walesi Bárdokból volt 😉 ), én magyarázom egy gondolat erejéig a bizonyítványom. Azt, hogy komoly nézet különbségek egymással szöges ellentétben álló következtetésekre vezetnek, már beláttam, és azt hiszem, értem is. Ha ilyen esetben vitázom, az alapok feltárása törekszem,. Ha ez meg volt, és a vita még folyik, az már a „közönségnek” szól. Viszont most először futottam bele olyan helyzetbe, hogy ugyanazok az alapok vezetnek egymást kizáró eredményre. Ezen el kell gondolkodnom.

    A helyzet kicsit olyan, mintha Karl May könyvének valamely szórakozott bogarásza valahogyan kisakozza: ilyen bogárnak is kell lenni, aztán összefut vele, és nem hiszi el az egészet. Jár körbe körbe, kezében a különleges bogárral, és közben azt hajtogatja: ilyen nincs. Ez … és itt jön egy kiejthetetlen visszadhatatlan latin név, amit a bogarászunk tanált ki, és ezt ismételgeti. Miközben a tapasztalt olvasó meggyőződése: a következő lapok valamelyikén felbukkan a tudós furfangos szolgája, aki felelős az egész felfedezésért, amint a bokorban lapulva röhög a gazdaján, és nyer vagy tíz aranyat, valami olyan fogadáson, ami számunkra sokkal érthetőbb, mint a tudós értelmezhetetlen lekesedése és megdöbbenése. És miután a helyzete ezen analógia alapján az ember feldolgozza, észre sem veszi: elsiklott valami felett, amit e pillanttól kezdve esélye sem lesz megtalálni. Itt van négy szereplő: a tudós, a szolga, az olvasó és az író, akiket összeköt a közös tragédia. Valami, amit meg sem lehet nevezni. Adott esetben persze mindenki érzi, és a lényeg, talán az egy bogaras emberen túl mindenki meg is tudja magyarázni. Illetve… de ezt már viccben mesélem el.

    Vizsga előtt az egyik diák idegesen járkál fel s alá a tanulószobában. Nem értem, nem értem – suttogja és időnként belemélyed a tankönyvébe. Az évfolyam eminense megunja, és odalép hozzá: várj, majd elmagyarázom. Mire a diák: Félreértettél, elmagyarázni én is eltudom, érteni nem értem. 😆 😉

  182. No, rég postoltam.

    Olvasni viszont olvasom a témákat.
    Most úgy gondoltam, hozzá is szólok.

    Tibor Bá, a leírás első részével teljesen egyetértek, az általam elgondoltakat írtad le sarkítva a 2. bek. végéig. Onnantól viszont nincs értelme folytatni, mert nincs tovább.

    Olvasom az itteni hozzászólásokat is, és bizony néhányan a posztolók közül nem erről a bolygóról valónak tűnnek.
    Lehet, én vagyok túl pesszimista, de szerintem itt már a felkészülés sem sokat segít, hacsak nem terminátor az illető és nem kapott über-kommandós kiképzést.

    Itt nem lesz olyan, hogy ellenállás. Nem lesz olyan, hogy az okosokat majd megkímélik. Ha beindul a geddon, ami már a küszöbön van, jelzem, akkor itt hordák fognak megindulni és nem 10-20 fős tömegben. Ez már nem a középkor és még csak nem is a világháborúk idején vagyunk. Sokkal nagyobb embertömeg van, ami megindul egyszerre ha geddon lesz. Ez a tömeg aluliskolázatlan, atavista gondolkodásmóddal van felvértezve és irgalmatlan mennyiségű brutalitással.
    Nem vagyok rasszista, de a fehér ember ideje fog leghamarabb lejárni. Kicsiny banánországunkban ez halmozottan fog jelentkezni. Pata csak egy led-es jelzés volt a reflektor előtt.
    Nincs oktatás. Nincs egészségügy lassan. A rendvédelem a béka hátsója alatt már most is. Még a szociális ellátások (segílyke, pl.) tartják magukat egyenlőre, de ezt a melósoknak köszönheti az ország. Nemsokára meló sem lesz. A kaja olyan, amilyen, nyomokban mókus tartalmazhat.
    Mit érsz el ha spejzolsz? pár nap haladékot. Semmi többet. A eljövendő geddon során aki egy helyben marad, az ott is fog kimúlni rövid úton. Ha gátat képzel, akkor állnod is kell az áradás erejét, csak hogy már az áradásos témakörnél maradjak.
    Gerilla életmódra kell ráállni, arra kell készülni, abban még lehet látni némi esélyecskét a haladékra a halálozási listán.

    HADUR, korrekt poszt volt a tiéd, talán a legelőrelátóbb az itt szólók közül.

    Mivel rég voltam itt, és témába vág, talán másnak okulás lehet, ezért vések pár sort a magam felkészüléséről.
    Stabil bázisom kialakítottam, tartós élelmiszerekkel fel vagyok tankolva, tudást (könyveket) és jövőt (magokat) is spájzoltam. Védelemszinten nem készülök huzamosabb ostromokra, hiszen nem tudnám megoldani nagyobb tömegek ellen a védekezést. A spájzolás a „csendesebb időszak miatt történt. akár 1 évig is ki tudom húzni minimál dízájnú étkezéssel.
    Azonban a hangsúlyt áthelyeztem a mobilitásra. Természetközeli életmódra törekszem, ismerkedem a „kinti” világgal, illetve úgy alakítom a család haladását, hogy minél gyakrabban tudjanak szembesülni a zordabb körülményekkel is. A felszerelésem bő 1 hétre, beosztva 2 hétre is elegendő, ha nagyon gyér terepen kell mozognom majd. A cuccaim között van full extra kütyü és teljesen minimalista cucc is. A cumót folyamatosan tesztelem, urban és terep-környezetben egyaránt.
    Akár azt is mondhatnám, hogy egy katona alaposságával próbálok hozzáállni a feladathoz, mást nem is tudnék elképzelni ha geddonról van szó.
    Szerencsére nekem is sikerült szert tennem HADUR-hoz hasonlóan némi űrhajós-kaja készletre, így kicsit nyugodtabb vagyok a szomszédnál, ha az élelmiszerárak jönnek szóba.
    A gyógyszerekkel én is gondban vagyok, talán ez a leggyengébb pontja a felkészülésnek. Illetve még az orvosi ismeretek hiánya.

    Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de a tény, hogy az öngyilkosok száma mostanában megugrani látszik, ez is előjele az elkövetkezendőknek.

    Mostanában a saját bőrömön tapasztalom a klíma változását. Olyan időjárás van manapság, hogy csak kapkodom a fejem. Ezzel is számolni kell majd a jövőre nézve. Ami itt felkeltette az érdeklődésemet, hogy egyre több a nagy vihar és irgalmatlanul megszaporodtak a villámok, amelyek lehúznak egész a földig, nem csak a légkörben, a felhők között szikrázgatnak vidáman.

    No, csapongtam egy sort, most megvárom, mikor fog „adásba kerülni a poszt. 🙂

  183. 191, Gorgon: Akkor téged is megkérdezlek, honnan szerzel „űrhajóskaját”?

  184. Megismetlem a hozzaszolast, mert nem kerult ki az oldalra a link miatt, igy talan atmegy.

    169. Ez nem is ketseges Tiborba 🙂 Nemreg olvasgatom az oldalt, rokonszenves a racionalitasa, ahogy tisztan latja a jelent es a jovot. Egyszer talan talalkozunk szemelyesen is.

    179. Mountain House, Anglia, Number10 konzervek. Civilnek nem nagyon adnak el nagy tetelben, legalabb 5-6000 GBP indulo rendeles kell. Weblapukrol lehet rendelni, ha meg tudod oldani a szallitast, az angolfutar.hu rendezte nekem legutobb.
    Tudomasom szerint MH hasznal egyedul abszorbert es vastagabb foliat, tobbiek vedogazzal es vakummal csomagolnak mylar foliaba kis adagokat, az 2-3 ev szavatossaggal rendelkezik, a MH zacskos 5 evvel. A Number10 pedig hivatalosan 20 eves szavatossagu, de huvos helyen tarolva gyakorlatilag korlatlan.
    Egyeb forras, ezt arulja mindenki a nemet nyelvteruleten: http://www.segurisk.de
    Mondjuk a nemet menutol en besirok, tulelesre jo csak, az MH viszont minosegi kaja. Kisebb budzsevel erdemes liofilizalt husfelekre koncentralni, mellette tesztakat letarolni, fuszerekkel, a protein a gond mindig.
    Arra is erdemes figyelni, hogy szanalmas kaloriakat szamolnak egy adagra, ami nehez korulmenyek kozott gyotrelmesen keves, ezert mindenkepp kell kaloriadus szarazanyagot vizzel egyutt tarolni.

  185. 193: Nagyszerű, így már látom!

    Szervezhetnénk közös beszerzést. 🙂

    Szerintem egyébként a fehérjére elég koncentrálni, a többi megoldható egyszerűbben. Rizs, cukor, konzerv…

  186. 189.

    Bocs Tiborbá ! Csak azt akartam megvilágítani, ha lenne hatalom , vagy hatalommániás ember megfelelő eszközökkel, aki megoldást keresne a túlnépesedés (klímaválság,energiaválság..stb.)kezelésére, annak a kezében a vírus sokkal „jobb” eszköz lenne mint pl. az atom. A nukleáris katasztrófa következményei ugyanis önmagára nézve is kivédhetetlenek, míg egy világjárványra nézve ez nem feltétlenül igaz. A géntechnológia sajnos ma már képes olyan dolgok előállítására amik a kellő hatást akár szelektíven is el tudják érni. Ha egy őrült, de átlagpolgárnak tűnő (mint Brevik)kellő anyagi háttérrel (szélsőséges szekta, nem létező háttérhatalom meg ilyenek)elkezd valamit kotyvasztani a villája alatti 500 nm. garázslaborjában, abból bizony kisülhet egy világvége.Nem gondolom, hogy ez lesz, de azt sem, hogy ez nem egy valós vesély.Ha ez minden embert érint akkor a nukleári katasztófa sem elkerülhető. De mi van akkor, ha csak az emberiség egy részét támadja meg a kór valamilyen előre megtervezett paraméterrendszer szerint ?

  187. Én kifejezetten military boltokból veszem az MRE csomagokat.
    e-bay-n is találni, de ritka és nem feltétlenül nyerő. Ha van keleti szomszédos ismerősöd, onnan is tudsz szerezni megfelelő csomagokat.
    Amúgy ha beírod a keresődbe, hogy MRE, kidob egy halom találatot és hazai is akad köztük.
    Amúgy MH kajákat a survivalacres.com-on keresztül is tudsz rendelni.

  188. Kösz! Fitnesstermes fehérjeizolátumokkal kapcsolatban tapasztalat esetleg? Meddig állhatnak el a valóságban?

  189. 195 ZZ_technomuzsik

    Szerintem a géntechnológia ugyanolyan gyerekcipőben jár mint a nukleáris.

    Parasztvakításnak fel lehet használni a kezdeti sikereket, de mint Japánban és Csernobilban láttuk, messze vagyunk attól, hogy valóban „szolgáljon” nekünk.
    A biolaborokban lehet halálos génpiszkálást csinálni, de garancia egyelőre nincs hogy egy csoportot biztonságosan be lehet vele célozni.
    Szóval az ilyesmi csak öngyilkos merénylők kezében igazán veszélyes.

  190. Tibor bá !

    Egy javaslatot szeretnék tenni:
    Ha egyszer lesz kedved, indíts egy posztot, amiben felkéred az érdeklődőket, hogy írják le, hogy szerintük mik lesznek az első komoly figyelmeztető jelei az összeomlásnak… Európában és Magyarországon.

    1. Alapvetően politikai természetű összeomlás esetén

    2. Természeti (katasztrófa vagy melegedés) eredetű összeomlás esetén

    Én például nagyon kíváncsi vagyok, hogy a sok különböző hátterű látogató hogyan vélekedik.

    Talán a társaság hasznára lehet, hogy mire kell odafigyelni.

    Köszi.

  191. Na 200. Hozzászólásnak írok én is. Mára jutottam a hozzászólások végére. Kicsit zsúfolt volt az utóbbi pár nap. Én néhány hete összeírtam egy kis jegyzetet. Kis leírásokkal a szükséges szakmákról, feladatkörökről, egy optimális méretű közösségről. Linkelem (mert kicsit hosszú, kb. 2 oldal jegyzet, nem egybefüggő leírás) a következő hozzászólásban. A helyzet az, hogy a mostani közösségekkel egy nagyon nagy baj van(Van több is, de szerintem ez a legfontosabb): Nincs megszervezve a kommunikáció és a cserekereskedelem alapjai közösségek között. Nincs tökéletes önfentartó terület. Van ahol inkább a gyümölcsösök élnek meg, van ahol a gabona a nyerő. Van ahol a cserjék (szöllőt is beleértve) élnek meg. Van ahol van halászható víz, van ahol nem. Az ország nagyobbik részén nem lehet hozzáférni a hagyományos építkezéshez nélkülözhetetlen mészhez, van ahol van, de ott meg nehezebb nagyobb mennyiségben élelmiszert termelni. Sót tudtommal a kárpát medencében csak parajdon lehet sót bányászni, de az is a hegyekben van, a jelenlegi román határon túl. Szerintem az egyes túlélő közösségek nagyrészt csak 80-100 főt tudnak ellátni, ha a módszerek javulnak, növekedhetnek a létszámok, lehet újabb közösségeket alapítani és ha ismét létrejöttek a kereskedelmi útvonalak, a csomópontok közelében létrejöhetnek hosszabb távon 1000-2000 fős kereskedelmi központok. Mindenesetre a 10 000 fő körüli közösségeket túl optimistának érzem. Szerintem lesz körübelül összesen 10 000 felkészült ember, akik közül 1 000 lesz kapcsolatban egymással, a többi csak jóval alacsonyabb színvonalon magában próbál megélni, személyes véleményem szerint a 9 000 nem a „hálózatba tartozó” közösségben élő emberek jó része a fosztogatásokban elesik. Az 1% túlélő maradék (Most csak Magyarországról beszélek) 90 000 fője különböző fosztogató kartelekbe tömörül. A falvaknak 3 szintű védelmi rendszerrel kell védenie magát (1. figyelők, akik a néhány tagú fosztogató bandákat jelzik, és a falu elérése előtt elkaphatóak, ők jelzik a nagyobb csoportok érkezését is. 2. Egy falu körüli cölöp, kő, vagy bármilyen fal, természetes völgytorok, bármi, 3. Egy jól védhető épület, ahol akár hosszabb távú ostrom esetén is behúzódhatnak az emberek az állatállománnyal egyetemben. Erre is van ötletem, ha valaki veszi a fáradtságot, elolvassa amit írtam, és kérdezi szívesen leírom). Írásom számomra tökéletesen átlátható és egyértelmű, de biztos hogy van olyan része, ami magyarázatra szorul, mert nem elég részletes, vagy kicsit kusza néhol. Igazából a középkori céhrendszer mintájára alapított közösséget gondoltam én ki olyan módon, hogy legyen lehetőség a már meglevő tudást tárolni és fejleszteni, így nem lesz olyan nagy a technológiai-társadalmi visszaesés, mintha az emberek csak saját megélhetésükkel törődnének.

    193. Hadur. Gondolkodtál azon, hogy van 20 embered egy kisebb hadosztálynak elegendő fegyverrel, mit csinálsz, ha jön veled szemben 200 revolverrel, meg bunkósbottal? Olyan csak a filmekben van, hogy az ember a csipőjéhez támaszt két helikoptereken használatos nehézgépágyút, aztán lő, amíg el nem fogy a 10 heveder és minden golyója talál. Olvastam annó egy militarista ökörséget, ahol kiszámolták, hogy Arnold szenátor egyik filmjében a látható jelenetkben az utolsó harc közben 16 tonna lőszert lőtt el, és sehol nem látszott mögötte a volvo vontató a lőszeres kocsival. 😛
    Neked is szükséged lesz egy bázisra, ahova mész és ott érdemes kialakítani egy helyet arra, ahol el lehet kezdeni, a jól védhető épülettel, akár úgy is, hogy társaságotok egy tagja jó előre odamegy és ti csak az összeomlás utolsó fázisában csatlakoztok hozzá. Mindenesetre szerintem a te készülődésed és hozzáállásod az egyik legéletképesebb a sok közül amit hallottam. Te legalább készülsz arra, hogy vissza kell lőni (Tisztelet a kivételnek)

    191. Gordon. Gondolkodtál te azon, hogy szép a gerilla harcmodor, de ha a családdal kint vagytok a vadonban a megfelelő felszereléssel, éjszaka (Vagy épp nappal.) kiszolgáltatottak vagytok az arra járóknak amíg alszotok egy kicsit? Egy család önmagában nem tudja magát megvédeni (Hacsak nem költözik ki egy hajóra és az óceánt járva a partra csak készletfeltölteni köt ki). Szükséges a megépített központ, ami jól védhető és ismered a dörgést, körülvéve egy közösséggel, ami figyel, amíg te alszol. Egy ember nem tud vállani 3×8 órás őrséget 24 óránként.

    162.
    Szerintem még mindig túl optimista vagy. Én olyan hasonlattal élnék, hogy állsz a halálán levő valaha díjnyertes versenyló mellett, ami már felkelni nem tud, csak döglődik és megpróbálod suttogni a fülébe, hogy „Kelj föl pajtás! Fogunk mi még együtt versenyt nyerni” egészen addig, amíg a lóvásárnak vége, te egyedül maradtál a ló mellett ami kilehelte a lelkét és te sehova nem tudsz nyergelni, mert nem lesz másik ló, amelyiket megvehetsz, mert mindenki elment már, aki árulta a lovakat. Nagyon durva hasonlat, de engem erre emlékeztet. Az ember nem jó eleve. Az ember gyarló, aminek ugyan magasabb az intelligenciája, mint a legtöbb állatnak, de még nem szabadult meg az állati sor ösztöneitől, és ebben a ciklusban nem is fog.

    Ezek csak az én gondolataim. Kicsit milicistának hathatnak, de a téma elment ebbe az irányba így gondoltam megosztom az én véleményemet is a témáról.

  192. Elnézést Tibor bá’ Most találtam meg hogyan lehet linket rövidíteni (Le voltam maradva ilyen téren). A hosszút nyugodtan töröld ki.

    És íme a link:
    http://t7.hu/kwx-falu-minta

    130. Hosszú hullámú rádión analóg jelet lehet továbbítani, amit át lehet alakítani digitális jellé, amihez viszont szükség lenne megírni egy nagy késéstűrésű (3-4000ms) és alacsony sebességen (1-2kb/s) jól működő adatátviteli protokolt , aminek megírásában szívesen segédkeznék, ha valaki nekiállna megírni.

  193. 167: Nem csak a Magyarra igaz hanem úgy általában, csak nekünk ez fáj a legjobban. Ellenben a felhozott példáid sántítanak.
    Mór: Felderítetlen bűnügy máshol is volt/van/lesz. Az egy dolog, hogy politikai nyomásra valamit produkálni kellett.
    Sün: Idióták mindig mindenhol vannak, ez most médianyilvánosságot kapott és élt is vele:)
    Lánykereskedők: Máshol ugyanugy megtörténik az ilyen. Rosz cím, más téves infó, a tervrajzhoz képest illegálisan átalakított ház, etc. A Magyar különleges egységek általában az élmezőnyhöz tartoznak, versenyeket is nyernek. Nem tévesztendő össze a mezei rendőreinkel.
    Cigányügy: Itt ezt a hírszerzés vonalat hagyjuk. Amennyiben olyan hal let volna aki komoly akkor nem derül ki, vagy titkosítják, egyébként pedig minden informátort nem tudnak/szoktak állandóan szemmel tartani.
    Szerintem megkövethetnéd Drábikot 🙂

  194. 191: A Hordák tömegek: A tömegek megindulásának szerintem 2 okból nincs sok esélye. Első a szervezetlenség ami a tömeg méretével hatványozottan nő (Valamilyen vezetés esetén pedig Tiborba verziójánál vagyunk). Amennyiben ezen átlépünk jön a másik, a tömeg mozgatása. Egy pusztuló infrastruktúra (árvizek, hidak, stb) mellett egységesen mozgatni ennyi embert szerintem kétséges. Gyalog pedig fáradt éhes tömegekkel tíz kilóméterekre eljutni megint érdekes kérdés.

  195. 161:Azért a te dolgod is felvet egy sor kérdést. Mikor akarsz színt vallani ? Amenyiben túl korán akkor a még alkalmanként működő központi hatalom fog lerendezni, illetve a jelenlegi pénzrendszert magad mögött kell hagynod és azt sem lenne jó túl korán. Továbbá egy önellátó gazdaság beindításához is idő, és szakértelem kell(és a leírtak szerint 1 dobásotok lesz). Közben közösséggé kell válnotok, esetleg további csarlakozót is befogadni … mindezt olyankor amikor biztos információid szinte semmiről/senkiről nincsenek.
    Ezekről mi a véleményed ?

  196. 163, bebek:

    Ha az a verzió jön be, akkor a magánhadsereges csókák NEM önvédő kajaforrásnak, hanem MEGMENTŐNEK fognak tűnni, akik tudják a tutit – és villámgyorsan elhallgattatnak minden ellenkezést. Azt remélem a mai magyar társadalom elég jól bizonyítja, milyen mértékben megvezethető az ember megfelelő eszközök birtokában. A haderő NEM arra kell, hogy „mindenkit” lenyomjanak vele, ez valóban lehetetlen. Arra kell, hogy késlekedés nélkül, csírájában elsöpörhető legyen egy ellenállás.

    Szerintem „őket” mi nem látjuk sem az életben, sem a politikusaink háta mögött.
    A feltételezésemet arra alapozom, hogy a mai világ-álca mögött nem nálam hülyébb emberek állnak – én pedig, ha nagyon sok pénzem lenne, idióta álmaim pedig nem, akkor ezt csinálnám „életbiztosításként” (az okokat nem láttam cáfolni). Nyilván tévedhetek.

    165, jancsika:

    Hajlandóságom remélem megvan sok minden belátására – viszont Hetesi dolgait úgy értelmeztem, hogy adottnak tekinti az emberi társadalom jelenlegi, és egyre növekvő mértékű fogyasztását, majd ebből levezeti, hogy nincs megoldás. Ezzel egyetértek! Éppen ezért illetem kritikával magát a kiírt feladatot.

    Abból indulok ki, hogy a mai, végtelen harácsolásra és pusztításra OPTIMALIZÁLT ellátórendszerünk nem kőbe vésett, csak mi tartjuk fenn; mögötte a valós igények a jelenleginek akár 1-2 százalékából kielégíthetők. Olvastad szép hosszú listámat ezekről. Szóval, HA az általam szorgalmazott gondolkodásbeli változás megvalósul, a Hetesi-féle feladat megoldhatatlanságát okozó exponenciális görbe meredeken letörik, és megadja azt a nélkülözhetetlen lélegzetvételnyi időt, ami alatt valóban képesek lehetünk új megoldások kidolgozására. HA NEM, megszívjuk, technológia ide vagy oda, mindegy.

    Hol a hiba ebben az okfejtésben (ha a tréfa kedvéért elfogadjuk a hozzáállás megváltozását)? És mi az alternatíva, ami a jelen hozzáállás fenntartása mellett kiutat (vagyis nem 10-99 százalékos emberveszteséget, visszafordíthatatlan összeomlást) jelent?

    166, Hadur:

    Egyetértünk, a norvég csóka természetes vadhajtása a mai rendszernek – de életképtelen egy olyan struktúrában, ahol a rendfenntartók simán megkínoznak, agyonvernek száz „gyanús alakot” is, és a hozzá hasonlók beesnek a szórásba. Őt is „látták”, csak nem foglalkoztak vele.

    Én nem lepődnék meg, ha az ország területére befutna 10-20, jelenleg a világ másik végén bányafelügyelettel, őrző-védő tevékenységgel, vagy csak egyszerűen gerilla hadviseléssel foglalkozó kommandós-zsoldos csoport, pontos térképekkel, feladatokkal, felosztott területekkel, és (esetleg miután te már megvívtad a harcaidat az éhező hordákkal) lenyomnának, mint a rajzszöget.
    Aztán megjavítanák a TV-t, az áramellátást, élelmet adnának és megszerveznék a munkát, megmutatnák, hogy mit csináljunk azért, hogy újra nyugodtan élhessünk. Természetesen ők osztanának el onnantól mindent, és kérdés nélkül tarkón lőnek bárkit (valójában ennek hiánya miatt impotensek a mai rendcsinálások: ezek a tevékenységek NEM demokratikusak és nem média-kompatibilisek). Szerinted hány hónap nyomorra, halálfélelemre, őrületre van szükség ahhoz, hogy a „tömeg” BÁRMIT megadjon (például azonnal jelentse a sugdolózást) a biztonságért?

    Mondom, nem állítom, hogy létezik ilyen – viszont nem hiszem, hogy a valódi urak teljesen hülyék legyenek, és én a helyükben így csinálnám. Ezzel szeretnél te versenyre kelni?
    Eltér a helyzetértékelésünk, én egy baromi sok meló árán elérhető kellemes jövőkép érdekében teszek annyit, amennyit csak tudok.

    171, melike00:

    Most kezdjek magyarázkodni, vagy mi? Ha így elfogadhatóbb neked: SZÁMOMRA ennél többet ér a saját időm. Bocs…

    174, kalotaszegi:

    Igen, teljesen más következtetéseket vonunk le azonos tényekből, de azzal egyetértek, hogy a globális háború senkinek nem jó üzlet, már régóta nem arra játszunk. További hozzászólásokban is azt látom, hogy persze, lehet, hogy a dalnak valamilyen háború vet véget, de az inkább a HÜLYESÉG (a fegyverek létrehozása és nem megfelelő őrzése), és nem valami globális halálvágy számlájára lesz írható.

    Nekem már megvan a három gyerek, és az ebből a szerepből fakadó motivációk – a szex kellemes és fontos, de megfér a maga helyén, sorelső soha nem volt (lásd: „érzelem”, „felelősségtudat”, „tisztelet”).

    190, Géza:

    Tudom. Ez az egyetlen vers, amit kölyökkoromban, magánszorgalomból, és azért tanultam meg, mert ÜT. A durva, hogy ma, huszonöt évvel később ugyanúgy elszorul a torkom tőle. Nem sok ilyet ismerek.

    Szerintem nincs itt komoly ellentmondás.
    Amit te „alapnak” nevezel: kiinduló tények, képek, logikus következtetés, az én szótáramban már a felépítmény részei, érvekkel támadható, megvitatható dolgok. Úgy tűnik, mindketten nagyon szigorúak vagyunk a logika terén, ugyanakkor analógiákat is nyugodt lélekkel használunk. Ez tehát stimmel.
    Nálam az „alap” ott van, ahol ez véget ér, azon a határon, amin túl már nem juthatok: a világ és önmagam megismerhetőségének valós határai, a korlátos élettartam, érzékszervek, befogadó és feldolgozó képesség. Ez a „hit” területe, ahol eldöntöm, milyen hozzáállással pótolom ki szükségszerű hiányaimat, ez az a szükségképpen szubjektív döntésen nyugvó, logikailag nem létező „alap”, ami egyértelműen meghatározza, hogy a felépítmény végül hová vezet.
    A tréfa kedvéért egy kép: van jó kard és rossz kard az anyaga, megmunkálása, karbantartottsága szerint. Ugyanakkor ugyanaz a kard lehet egy gyilkos eszköze vagy egy magas szellemi szint szimbóluma egy rajta kívül álló dolog alapján: aszerint, hogy kinek a kezében van.

    A hasonlatot magyaráznod kell egy kicsit, nem tudom leosztani a szerepeket (te a tudós, én a bogár vagy a szolga, vagy én a tudós és az elméleteim a bogár, vagy egész más)? Vagy esetleg neked is épp az a kérdés, hogy én a bogár vagyok vagy a röhögő szolga? Ott az internet, nézz utána, mennyi munkám van benne.
    🙂

    A vicchez: minden jelenlegi tudásomat annak a HITNEK köszönhetem, hogy érthetem jobban, mint ebben a pillanatban. Azt nem mondanám, hogy „értem” – de NEM VÁGOM A FALHOZ A KÖNYVET azzal, hogy ez tök hülyeség, érthetetlen, megtanulhatatlan, reménytelen, … csak azért, mert nem áll össze a kép.
    Húsz éve programozok. Húsz éve adok működő megoldásokat feladatokra félkész elméletek alapján, majd szedem szét és rakom össze őket újra és újra és újra. Lényegében UGYANAZT (mert sokakkal ellentétben LÁTOM a lényeget). MINDIG rossz. De MINDIG jobb, mint korábban. És már most mérhetetlenül jobb, mint bármi, amit magam körül látok.
    Számomra az a teljesen idegen, ahogy sokan minimális mennyiségű információ, pár meggyőző előadás, és rövid, felületes gondolkodás után határozott kijelentéseket tesznek; vitákban szemezgetnek az érvek között, a struktúrát észre se veszik. Az én tapasztalatom szerint egyetlen lényeges meglátás, részleges megértés is ÉVEKBE kerül, kegyetlen és néha kétségbeesett gondolkodás árán születik.
    Á, elkanyarodtam, bocs.

    200, Drakonisz:

    Nézd, én igyekeztem a rendelkezésemre álló tényekből, ismeretekből szigorú logika mellett levezetni, hogy MIÉRT láthatóak a mai jelenségek, illetve milyen ALAPON szabad, lehet, érdemes hinni egy gyökeres változásban. A levezetés deklarált és elismert célja, hogy motivációt és konkrét feladatokat adjon a megoldás felé – ez működik is. A levezetést illetően olyan szintű kritikát, ami érdemben befolyásolná azt (logikai hiba vagy ismeretlen tény felmutatása), évek kísérletezése során sem sikerült kicsikarnom senkiből.

    Szóval egyelőre fogadd el, hogy igen, számomra ez egy életképes, erős, csak beteg ló, amelyik HA AKAR, fel tud állni – ha nem akar, megdöglik, és nyugodt lélekkel halok vele, mert minden tétemet az általam hitt és vágyott megoldásra teszem. Cserébe ismét hangsúlyoznám, hogy számomra meg ez a felkészülős megoldás tűnik értelmetlen menetelésnek a vágóhíd felé, többször nem fogom elismételni a soha érdemben meg nem cáfolt érveimet.

    Következésképpen: ahogy számodra nem tűnik alternatívának az én „álmodozó” megközelítésem, pont úgy látom én totális értelmetlenségnek ezt a „racionális” változatot.
    Kérdés, vajon melyikünk gondolta végig jobban?

  197. Kedves Tibor bá!

    Már nem rakok linkeket a szövegembe, hogy elkerüljem ezt a ma reggeli üzenetet:

    „204: Kedves Loránd Says: Your comment is awaiting moderation.”

    Mire kell még figyelnem?

  198. 199 Attila:
    Első jelek szerintem. 1 rohadt nagy drágaság,lázadások, de mielőtt azok polgárháborúkba és káoszba torkollnának, kitör valahol egy háború (ahogy szokott, többen belecsatlakoznak, ahogy szoktak, Magyarország is, ahogy szokott,mindenütt elviszik katonának a férfiakat, az asszonyok megpróbálják életben tartani a gyerekeket,(ahogy szokták) és a globálissá növő világháborúban viszonylag gyorsan szörnyethalnak akik amúgy éhenhaltak volna.Atomot csak mérsékelten használnak majd, de használnak.. Aztán ahogy róma esetén, jönnek a barbárok, és kezdődik a második sötét középkor,vagy valami hasonló, csak ebből valószínűleg már nem lesz többé nagybirodalom..aztán majd lesz valahogy. Nem vallásosoknak is érdekességképp ajánlom Dániel könyvét elolvasásra, nagy fej volt az öreg.saját korában kb ugyanazt érezte mint most mi.

    Arma: „ahol beltenyészet volt jöttek a dilis gyerekek”………..igen..

    Arma, típusfelsorolásaidra: helyköz :)helyköz:OY!!!!!!
    Engem hova sorolnál? láttál már 😉 Részemről az Idan Raichel típus lenne a favorit,ha lenne olyan típus de a te radarod összevissza csilingel..ez a radar dolog bogarat ültetett anno a füldbe, de hidd el nekem, félreérted…Magadat milyen típusba sorolod? mindenkit lehet tipizálni kedves Arma, de szerintem nem jó..

  199. 206 Kedves Dorka! Rég túl vagyunk az első jeleken. Amiről írsz, azok már az utolsók. Aki akkor kapcsol, rég elkésett. 😉

    A világháború nagyon érdekes jelenség lenne. Ahhoz ugyanis élelemtermelés kell a hátországban. Ez viszont nincs. Ehelyett van egy globális feldolgozóiparhoz, kereskedelemhez és szállításhoz kötött élelmiszeripar. Akármit is gondoltok, amikor megveszitek a boltban a kaját, olajat vesztek, illetve olajszarmázékot. Azokban az országokban, ahol nincs elég olaj, és adott esetben ilyen majd az egész eu. Egyszerűen nem lesz mit enni, ha egy háború elzárja a csapokat, és összezavarja a globális szállítást.

    A tipizálásról: két barátom, amikor először találkoztak egymással, gyorsan közös nevezőre jutottak abban, rém rosszul vezetem a kocsit. Az egyetértés meg is maradt volna köztük, ha nem jegyzi meg az egyikük: a csiga hozzám képest kapkodó idegbeteg, és mindig van egy fél tégla a gázpedál alatt. Na ezen jól összevesztek, magukra is hagytam őket, mert rám már nem volt ott szükség. A nézet különbség oka az volt, hogy az egyikük kétszer vagy háromszor utazott velem Pestre illetve Pestről. Volt úgy, hogy 160-as átlag felett futottunk a pályán. Siettem. A másik itthon ült mellettem, vagy jött mögöttem. Ezeken az utakon általában 60-nal-70-nel megyek. A látszattal nem szabad leülni pókerezni, mert csal 😉 egy két esetből pedig nem szabad általánosítani. De ha már megtettük, ne magyarázzuk. Ha a barátaim, miután megegyeztek abban, hogy rosszul vezetek, ejtették volna a témát, szépen egyezségre jutottak volna, és nem keverednek vitába egymással.

  200. 207: Hisz épp ezt mondom én is, nem jó tipizálni.

    Jaja túl vagyunk az első jeleken, de szerintem majdnem esetleges lesz a túlélés. Pillanatnyi gyors reagálásokon, döntéseken, alkalmazkodóképességen és ösztönökön fog múlni,meg a szerencsén esetleg.. majdnem hogy mindegy ki mikor „kapcsol”..persze felkészülni nem árt, azzal nem vitázom, csak sokak felkészülésébe fektetett energia fog elveszni mások hirtelen döntésén..

  201. 169. Ez nem is ketseges Tiborba 🙂 Nemreg olvasgatom az oldalt, rokonszenves a racionalitasa, ahogy tisztan latja a jelent es a jovot. Egyszer talan talalkozunk szemelyesen is.

    179. Mountain House, Anglia, Number10 konzervek. Civilnek nem nagyon adnak el nagy tetelben, legalabb 5-6000 GBP indulo rendeles kell. Weblapukrol lehet rendelni, ha meg tudod oldani a szallitast, az angolfutar.hu rendezte nekem legutobb.
    Tudomasom szerint MH hasznal egyedul abszorbert es vastagabb foliat, tobbiek vedogazzal es vakummal csomagolnak mylar foliaba kis adagokat, az 2-3 ev szavatossaggal rendelkezik, a MH zacskos 5 evvel. A Number10 pedig hivatalosan 20 eves szavatossagu, de huvos helyen tarolva gyakorlatilag korlatlan.
    Egyeb forras, ezt arulja mindenki a nemet nyelvteruleten:
    http://www.segurisk.de
    Mondjuk a nemet menutol en besirok, tulelesre jo csak, az MH viszont minosegi kaja. Kisebb budzsevel erdemes liofilizalt husfelekre koncentralni, mellette tesztakat letarolni, fuszerekkel, a protein a gond mindig.
    Arra is erdemes figyelni, hogy szanalmas kaloriakat szamolnak egy adagra, ami nehez korulmenyek kozott gyotrelmesen keves, ezert mindenkepp kell kaloriadus szarazanyagot vizzel egyutt tarolni.

  202. 208:
    Első jelek: benzináremelés hetente, elemzők tartós drágulásra számítanak. Hozzáteszik, ezúttal már nem holmi politikai problémákról vagy valutagyengülésről van szó, hanem a kereslet és kínálat elszakadásáról.

    Ismerős?

  203. 208:
    Dorka, tán nem láttalak. Rachel Weisz? 🙂
    A típusaim empirikus alapon alakulnak. Itt arcvonásokról van szó, nem személyiségekről.

  204. -169:Tiborbá:)”Már sokszor fel volt vetve. A nyersolaj nem csak energia, hanem alapanyaga például a műtrágyának, plasztiknak, stb. Ezeket hogyan pótolod?”

    Mint energia, nem erről beszéltem,s mint készletkifogyás,ami nyersanyagnak tekinthető,pedig igen.
    Alternatív energia lesz,de ilyen pazarló,természetromboló termeléshez-fogyasztáshoz való erőforrástömeg nem áll a rendelkezésünkre.
    Nem is értem,hogy „felelős” politikusok(világszerte), hogyan merészelnek ekkorákat hazudni, a növekedéspárti szlogeneket hangoztatva.

  205. 209. 🙂 nem.. Winkler Nórival szoktak összetéveszteni,csak neki zöld nekem meg sötétbarna a szemem.

  206. Az uram a földgáziparban dolgozik, mérnök.. szerinte még 30 évig nem lesz olyan nagy gond. Sőt..legalábbis földgáz terén.A plasztik cuccoknak viszont már rég véget kellett volna vetni, le a nejlonszatyrokkal.. Már vagy tíz éve viszek kosarat, kiscekkert inkább a kistáskámban, mint nagyanyám.. Csomó műanyag szemét mind mind kőolaj alapú..

  207. Szerintem,
    Magyarország elöregedő társadalmában hordák lázadására nincs esély. Hordák (szerencsére nem az egész országban) csak azokon a területeken lesznek, ahol a felnövő ifjúság segélyeken él. Ez nem az elitet veszélyezteti, sőt, a megmaradók sakkban tartásához kifejezetten jól jön. A határmenti területeken viszont számítani lehet a szomszédok kéretlen látogatásaival, szintén a demográfiai arányok függvényében. Ez alól Szlovénia és Ausztria kivételek lesznek, ott valószínűleg újra életbe lép a határzár (ill. mi fogunk átportyázni). A másik lehetőség, hogy a nyugati határszél egyszerűen osztrák befolyás alá kerül. Ennek személy szerint jobban örülnék.
    Cs.

  208. 216, Dorka: És ha elkezdik az autókba töltögetni a gázt, akkor sem lesz gond?

  209. 218 nad Az autókba nem olyan gázt raknak.De majd megkérdezem.. ha ilyesmiről beszélgetek a férjemmel, akkor általában hülyének szokott nézni, vagy megkérdezi hogy már megint Nostradamust olvastam-e, Antalffy-blogot még nem tudja 🙂 vagy mindenre mond valami tök megnyugtatót. Szerinte az energiaprobléma egy átállással megoldható, de amíg pénz van az olajban addig nem vezetik be.. meg ilyesmi…meg hogy majd legfeljebb megesszük a két macskát… vagy Hédi nénit..

  210. 219: 🙂
    De, tehetik a vezetékes gázt is az autóba, azt cng-nek hívják (vagy pedig sehogy, mert illegálisan csinálják), ma viszont még az LPG az elterjedt ami a gázpalackokba rakott propán-bután.

    Viszont akár fagázt (elgázosított fát) is lehet autóba tenni, mindegy, csak égjen.

  211. Egyébként hogy én is közöljek egy víziót, most pont ez jön.
    Hirtelen mindenki átáll gázüzemű autóra olyan 420 Ft körüli benzinárnál, kikényszerítik a teljesen a nyugaton már feloldott mélygarázskorlátozást, aztán 1-2 év és az LPG is megdrágul, aztán a CNG is.

  212. 219: Egyébként kérdezd már meg tőle, hogy mire állnánk át?

  213. 216:
    Valóban lesz földgáz 30 év múlva is. A kérdés, hogy mennyiért? Persze ez a kérdés idén decemberben is fel fog vetődni!
    219:
    Ez édes! Szóval ideszoktál. Emlékszem, amikor megfenyegettél, hogy szabi után nem lesz ránk időd.

  214. Egy informatikus barátom, mikor megmutattam neki a blogot, írni akart egy scriptet, ami minden reggel automatikusan elküldi azt a kommentet, hogy „Andersen”. Nem tudtam jobb belátásra bírni.

  215. 224. Tiborbá, ez így van, sajna blogozni munka közben nem tudok, de nem is helyes. Most is szabin vagyok, a tábor minden napjáért kaptam még két napot, mert dupla műszaknak számít az éjszakázások miatt.Amit egy hónapon belül kell kihasználni…

  216. 223.Majd megkéredezem ha hazajött.. már mondta különben, csak elfelejtettem, hülyeséget meg nem szeretnék írni.
    222. vigyázz hogy beszélsz a zuramról, mert azért ölök.

  217. 227: csakhogy én nem az uradról írtam, hanem a szakmai vakságról, ami a szakmára vonatkozik.
    Zsidózzak inkább? Azt sokkal inkább tolerálod… 😀

  218. 202: Néhány dolgot nem értek.
    1. Mért magyarázod a rendőrség bizonyítványát? Maximum azt tudom elképzelni, hogy magad is rendőr vagy. De ha már magyarázod, mért úgy csinálod, hogy voltaképpen nem tagadod, hogy ezekben az esetekben a rendőrség maradéktalanul kudarcot vallott, hanem megpróbálod megmagyarázni, hogy miért vallott kudarcot. Egy ennél EGGYEL jobb taktika lenne szerintem (ha már ragaszkodsz hozzá, hogy bebizonyítod a rendőrség nem létező kompetenciáját), hogy felsorolsz olyan eseteket, amiknél a rendőrök bravúrosan teljesítették a feladatukat… és pontosan ezen a ponton jössz rá, hogy ilyet nem tudsz felsorolni, mivel hazánk rendőrsége KÉPTELEN ellátni a feladatát. Az az egy szerencséje, hogy a magyar nép igazi birka nép, nem nagyon hőbörög, lázadozik vagy forrong, a cigányok pedig egyelőre tipikusan a primitív, könnyen behatárolható bűncselekményeket végzik (amik ellen a rendőrség általában szintén NULLA hatékonysággal képes fellépni). A hadseregre ugyanez igaz. Például nem tudom, sírjak-e vagy nevessek azon, hogy az afganisztáni „misszió” utolsó két halottja közül az egyik közlekedési baleset, a másik szívinfarktus áldozata lett (a dolog külön pikantériája, hogy az utóbbi orvos volt, vagyis ismernie kellett volna a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket és a saját teljesítőképességét, de úgy látszik, hasonló kompetenciával rendelkezett, mint a rendőreink és a katonáink).

    2. Abból, hogy megpróbálod kimagyarázni a rendőrség bizonyítványát, hogy jön az, hogy Drábiknak mégis igaza van, és én meg kövessem meg? Egyáltalán, hogy jön összefüggésbe a magyar rendőrség és a nukleáris energia megítélése? Legalább egy kicsit kifejthetted volna, hogy mért kövessem meg Drábikot. Csak egy kicsit, hogy értsem is.

  219. 231:
    Csillagos ötös!
    ______________
    A magyar nyomozó, ha nyomozás közben más bűncselekmény alapos gyanújával találkozik, akkor másfelé néz, nehogy több munkája legyen. Amikor megkérdeztem, hogy miért, az alezredes azt válaszolta, hogy 25 év szolgálat után most a nyakába ültettek egy 24 éves parancsnokot, aki egy frissen végzett fazont, és azt hiszi ő szarta a spanyol viaszt.

  220. 230, Drakonisz:

    És a kocsmáros?

    Egyébként a könyvtároson jót nevettem.

  221. Nos igen. A nevem alatt nem engedelyezi a hozzaszolast, azt irja, mar hozzaszoltam ugyanezzel a tartalommal, ha pedig modositom, az uj hozzaszolas nem jelenik meg.
    Ezt meg bemasolom informacionak, aztan nem vesztegetem az idom.
    Tanuljatok, gyakoroljatok es legyetek keszen.

    192. Latom nem virtualisan elsz.
    A tervek mindig rugalmasak, alkalmazkodva a helyzethez. A szerb haboru tapasztalatai is nagyon jol megmutattak mire lehet szamitani, ha gatyamadzag kerul a levesbe, s Mo korbe van veve olyan orszagokkal, ahol masszivan fel vannak fegyverkezve az emberek.
    Van 72 oras csomag, van bunker, van menedek, jo aranykoronas lakatlan terulet mindentol tavol, elzart erdoben, erosen keszulok a legrosszabb forgatokonyvre, mert a kerdes nem az, hogy bekovetkezik-e, hanem az, hogy meg tudja-e vedni es fent tudja-e tartani akkor a csalad magat az atmeneti idoszakban, amig ki nem alakulnak az uj torvenyek.

    Annyiban rossz a helyzetetek, hogy a hirhedten rosszindulatu fegyvertorvenyek miatt eselyetek sincs megvedeni magatokat sem a hordakkal, sem az allammal szemben.
    Ha lehetosegetek nyilna ra az alabbiakat latom jovobemutato megoldasnak:
    En diverzifikalva .22 LFB, 9 mm, 308Win es a 12es kaliberre eskuszom, mindegyiknek megvan az elonye europai kornyezetben. Ruger Mark vagy 22/45 jol hangtompithato szukseg eseten, Glock 17 a 33as tarral igen utokepes, a minosegi 308Win puska pedig megeszi a surplus NATO loszert, de utantoltott vagy gyari match loszerrel 300 meterre is pontot lehet loni. A 12es kaliberu igenytelen Baikal MP153 pedig iszapba temetes utan is szorja a soretet, erdoben, otthonvedelmre optimalis. Ezek mind a legelterjedtebb kalibereket hasznaljak, a legegyszerubb loszert szerezni hozzajuk, vagy tolteni, ha mas nem marad.
    Ha nem lehet fegyvert tartani regen rossz a jovokep, bar a gyorsijaszok kepesek lehetnek hatekony vedelemre.
    Viszont a kulcsszo akkor is a kozosseg.
    Egyedul nem megy. Dolgozni kell, termelni, aludni, orkodni, ezt ember egyedul nem csinalja meg, gyakorlatlan ember pedig kozossegben sem.
    Mar most el kell kezdeni a szovetsegeket kialakitani es gyakorolni, mert nehany ev mulva mar keso lehet.

    195. Kozos MH beszerzest el tudom intezni, ha megvan a mennyiseg, de osszeszervezest semmifele formaban nem vallalok. Ha erdekes, rendezzetek ossze, aztan jelezzetek, ha keszen all a rendeles es lebonyolitom. Szallitas kb. 10% plusz a webes iranyarhoz kepest, de jelzem, hogy ket ev alatt is sokat emelkedett az aruk, jobban, mint a fizetes, szoval lehet egyfajta befektetesnek is tekinteni 🙂

    Masreszt a feherjere koncentralas nem rossz, de probaltal mar hetekig iztelen vackon elni? Elegge demoralizalo, ami pedig egy alapvetoen ellenseges kornyezetben nem sikeres strategia.
    Ezert all tobb labon a taplalkozasi program is.
    Vannak a liofilizalt kajak, csomagban is, ezek konnyuek, kis helyen elfernek, a 72 oras csomag alapja. Femhordoban letarolva megnyujthato a szavatossaguk, nem teszteltem meddig, de oxigenmentes kornyezetet biztositva hasonlo lehet a konzervekhez. Ezeknek van izuk, feluthetok plusz tesztaval, bulgurral, kolessel, stb. es maris kisut a nap. Szamos fuszert is el lehet tarolni hosszu ideig, ilyen pl. a bors is, de aszalt paradicsom, hagyma, zoldfuszerek is elallnak.
    A fo faktor mindig a szaraz allapot, alacsony homerseklet es oxigenmentesseg, 2% alatt, ez a katonai szabvany.
    En csakis es kizarolag fembe csomagolok, ha kis kiszerelest kell csinalni a 30 literes omlesztett helyett, torekszem a min. 121 g/m2 LDPE, aluminiumkasirozott zacskokba kiszerelni es ugy a hordoba. Csak a hermetikusan zart femtarolo kepes megorizni hosszu tavra a minoseget, semmilyen muanyag csomagolas nem jo ilyen celra.
    Ez az alap, aztan ha megindulna a termeles, arra is keszulok magokkal es kezi eszkozokkel.
    Kivanom, hogy ne jojjon el a kaosz, de valahogy erzem, hogy lesznek meg gondjaim ebben az eletben.

    197. Az EU eloirasok miatt tilos az USAbol importalni ilyen kajakat, ezert vette meg az MH az angol es dan uzemeket.
    Szoval barmilyen impozans az USA kinalata, csakis es kizarolag EU termeket lehet itt vasarolni.
    Alternativ lehetosegkent a Champex liofilizal ezt-azt 15.000+afa orankenti osszegert, de csomagolast nem vallalnak es alapvetoen gombara, max. zoldsegekre van technologiajuk. Nekem nem erte meg a nyitott lancu csomagolas kockazata.

    Itt nagyjabol megtalalhato teljes EU termekskala:
    http://www.outdoorfoodshop.de
    http://www.mountainhouse.eu – en ezt tartom a legjobbnak
    http://www.innova-zivilschutz.com – a legolcsobb, spartai izlesueknek

    Csomagolas:
    http://www.dosenprofi.com – femdobozok
    http://www.cwaller.de – csomagolas es abszorberek

    Aztan lehet, hogy vannak magyar forrasok is, en azzal nem sokat foglalkoztam.

  222. 234:
    De igazi segítség nem a protein tárolásnál van. Én magam rengeteg sonka, csülök, darálthús konzervet tettem el. vagyis a protein tárolás nem lehetetlen. Ráadaásul ezeknek a konzerveknek még íze is van. —– Úgy tudom, hogy Bécs/Krems környékén élsz. Tehát a fizikai kapcsolat felvétele nem ütközhet nehézségbe. Én magam szívesen kimennék hozzád „beszélgetés” végett (persze, ha te jönnél ide, az elől se zárkóznék el).

  223. 234. Tiborbá. Mennyi az a rengeteg?Gyakorlati okokból kérdezem.hány doboz, kiló?

  224. 236: Napi 3 étkezés – két kicsi, meg egy nagy konzerv/fő, kiegészítve kenyérrel (krach esetben száraztészta) – így mentünk régen nyaralni is 🙂

    Hogy hány napra, arról kérdezd a rabbit 🙂

  225. 236:
    200 db 450 grammos sonka, 200 db 150 grammos hús, 200 doboz 150 grammo hal, 400 db 400 grammos darálthús. Plusz nagyon sok hüvelyes (bab, borsó, lencse) amiben szintén van 10-12 % fehérje. Ehhez vagyunk ketten, de Éva nagyon keveset eszik. A darált hús az „szemét”, pépesített vágóhídi hulladék (ahogy a virslik és párizsik is) ezt nem étkezésre, hanem csereeszköznek tartjuk (persze, ha nagy az inség, akkor megehető). A kutyáknak is van több mázsa kutyatáp.
    De zsidókat nem mentek. 😀
    Apám mentett és nagyon hálátlanok voltak. 🙁

  226. 205: Elolvasva a Hajnalvilágot, az a baj, és ezt írtam is neked, hogy rengeteg mindenbe belekaptál a könyvben, nagyon sok mindent még jól le is írsz, érzed is, hogy miről van szó, de sajnos túl sok mindenbe kapsz bele, ezért nincs alkalmad normálisan kifejteni a részleteket – pontosan ezért az arányokkal és a számokkal sem vagy tisztában. Az, hogy a mai fogyasztás 1-2%-ából fenntartjuk magunkat, papíron nagyon szép, de a valóságban nem igaz. Vegyünk egy konkrét példát.

    ÉLELMISZER.

    1958 óta folyamatosan csökken a művelhető területek nagysága, vagyis már jó 50 éve átléptük a „peak soil-t”. Az, hogy még nem döglött éhen pár milliárd ember, egyedül annak köszönhető, hogy a nitrogén- és foszfátdús műtrágyázásnak, illetve a gépesített művelésnek és nem utolsó sorban a génmódosított növényeknek köszönhetően ma egy hektárból 10-szer annyit termelünk ki, mint 1900-ban. És most kapaszkodj meg: már 1900-ban is kb. 16-szor annyit termeltünk ki, mint amit fenntartható művelés keretében lehetett volna, mivel a talajt 16 évig kell pihentetni egyetlen termő év után ahhoz, hogy a talajtani jellemzői elérjék a termő év előtti szintet. Ennek bizonyítéka, hogy ahol legelőször jelent meg az emberi gazdálkodás (Egyiptom, Mezopotámia, Földközi-tenger vidéke), ott ma gyakorlatilag sivatag van. Ebből könnyű belátni, hogy ma 160-szor, azaz SZÁZHATVANSZOR annyit termelünk ki, mint amennyit műtrágyák és fosszilis energiahordozók illetve biológiai degradáció (merthogy az állati trágyázás is az) nélkül fenntarthatóan lehetne. Ja, és a klímaválságnak köszönhetően az utóbbi 2 évben MÁR MOST kevesebb élelmiszert termelünk, mint amennyi az éhes szájak betömésére kellene (2010 cefet szar év volt mezőgazdasági szempontból, 2011 ha lehet, még szarabb lesz), gyakorlatilag a korábban felhalmozott tartalékokból élünk, amik vészesen fogynak (ahogy Tibor bá is írta – az USA-ban még SOHA nem volt ennyire kevés élelmiszer tartalékolva, mint most. Az elmúlt 150 évben biztosan nem). Tehát, még ha igazad is van, és tényleg le lehetne csökkenteni a fogyasztást a jelenlegi 1-2%-ára, fenntartható gazdálkodásra az sem lenne elég. MESSZE nem.
    Tehát, feltéve, hogy nem jön valami új technológia, marad a jelenlegi, hosszú távon fenntarthatatlan gazdálkodás, mondjuk kevesebb fogyasztással, így talán egy kicsit tovább (mondjuk 40-50 évvel tovább) az elkerülhetetlen összeomlásig. Kérdés, mennyi az a MINIMUM, amivel még életben lehetne maradni.
    Abban igazad van, hogy 7 milliárd embert lehetne etetni kevesebb kajával is. Igen, de ehhez az alábbiak kellenének:
    – MINDENKINEK vegetáriánusnak kellene lennie (apropó, te pl. vega vagy?) – ez egyébként beláthatatlan egészségügyi következményekkel járna
    – KŐKEMÉNYEN le kéne állni a népességnövekedéssel MOST (évente plusz 80 millió éhes száj!!!)
    – Gyakorlatilag TELJESEN le kéne állni a robbanómotoros közlekedéssel (hogy maradjon fosszilis energiahordozó a mezőgazdaságnak, plusz ne tüzeljük el a takarmánynövények nagy részét bioetanol formájában).
    – Az ipar által gyártott tartós fogyasztási cikkek valós használati idejét a jelenlegi 6 hónapról kb. 100 évre kellene növelni.
    – Ha belátható időn belül (tehát a „tartósított” rendszer életidején belül, mondjuk nem kevesebb, mint 40-50 év alatt) bármilyen, hosszú távon is fenntartható modellt akarsz kialakítani, akkor a fennmaradt igen szerény gazdasági teljesítmény MINIMUM 50-60%-át KIZÁRÓLAG kutatás-fejlesztésre kellene szánni. Gondold csak végig: a világ most a gazdasági teljesítményének kb. 2%-át költi kutatás-fejlesztésre, és gyakorlatilag nem tudtunk jelentősebb, a mindennapos életben is szemléletváltást előidéző technikai áttörést felmutatni közel 40 éve (kb. talán a lézer, a félvezető- és az atomtechnológia voltak az utolsók, mindhárom legalább 40 éves). Tegyük fel, hogy az elgondolásod működik, de induljunk ki az 1-2% helyett egy jóval reálisabb 10%-os fogyasztási szintből. A 10%-nak a jelenlegi 2% a 20%-a, és a jelenlegi kutatási-fejlesztési tevékenység MESSZE nem elég a cél eléréséhez. Ha az 1-2%-ot vesszük, amiről írsz, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy a TELJES gazdasági teljesítmény kutatás-fejlesztésre kell költeni (vagyis mindenki éhendöglik), csak hogy a JELENLEGI innovációs szintet tudjuk tartani.
    – A fejlett országoknak a jelenlegi fejlődő, maximum felzárkózó országok szintjére kellene lejönnie a fogyasztásban.
    – A jelenlegi fejlődő illetve felzárkózó országoknak VÉGLEG le kellene mondania arról az álomról, hogy valaha is jobban fognak élni, mint most (felhívnám a figyelmedet arra az apróságra, hogy a világgazdaságot most még az tartja életben, hogy a kínai és az indiai paraszt ezt még mindig elhiszi – vagyis ez a feltétel ÖNMAGÁBAN egyenlő a teljes gazdasági összeomlással).
    – AZONNAL és ezt követően FOLYAMATOSAN újra kellene osztani a világ teljes vagyonát, és erre alapuló pénzreformot kellene csinálni (egyszerűen azért, hogy a gazdagok és szegények közötti óriási és egyre növekvő különbségek ne züllesszék szét az egyre szűkülő világ társadalmait)

    Ezek közül MINDEGYIK olyasmi, aminek csak a megkísérlésébe is világbirodalmak buktak bele a történelem során többször is. De ami még ennél is rosszabb: gyakorlatilag NEM LÉTEZIK ember a Földön, akinek az érdekeit ne sértené valamelyik pont. Annak a valószínűsége, hogy holnap hirtelen a homlokunkra csapunk, és globálisan ezt akár csak MEGKÖZELÍTŐ változás következik be, kb. egyenértékű azzal, hogy mind a 7 milliárd embert egyszerre szállja meg a szentlélek: NULLA. Persze, ha az emberi természet nem lenne olyan, amilyen, akkor akár még lehetne is esély arra, hogy alacsonyabb szinten fogyasszunk, de ez egy ILLÚZIÓ.
    És természetesen közben egy pillanatig se felejtsük el, hogy mindezzel nem oldottad meg a problémát, SŐT: még csak el se KEZDTED megoldani, mindössze annyi történt, hogy konzerváltad a jelenlegi szar rendszert mondjuk még 20-30 évre.

  227. 238.
    Ez nem is olyan sok.Mondjuk mi hatan vagyunk, és a többség sokat eszik.ha Felszorzom ezt hússzal, akkor is tárolható mennyiség..

    Én sem mentek nem zsidókat, /mert beszólogatnak a blogon 🙁

    237: Becsüld meg az asszonyt, mert ha így vitted nyaralni hogy háromszor konzervet kellett ennie, akkor hosszútűrő derék asszony.

  228. Maximum Jancsikát.. mert jókat ír, meg orvos is..

  229. 239: A génsebészet és a nanótechnika nem 40 évesek, de a tételed kb. érvényes.
    _____________________
    Ma másodszor adok neked csilagos ötöst. Viszsont egy kicsit lehetnél kiméletesebb Lorándhoz. Saját elképzelése tartja benne a lelket, és az emberi természetről azt hiszi, hogy módosítható.

    240:
    Nyugodtan szólíts gojnak, mert ez a nem-zsidó olyan szörnyen suta. Keresztény meg nem vagyok. Csak dísz-gójt nem írj, mert azt már lefoglalták a jobbosok. —— Ne slamposkodj, állandóan javítanom kell a firkálmányodat. Mi vagyok én a csicskásod? 🙂

  230. 241: Haverokkal mentem, a fő táplálék a sör volt 🙂 , ma már így nem működne a dolog.

  231. 240 😀
    A magadét is harmadszor javítod, ahányszor odanézek, mindig több egy sorral, így könnyű, adminjoggal nem slamposnak lenni! 🙂

  232. 242: Jancsika nem ér. Úgy értve, mentheted, de nem teljesértékű goj… Lelke egy részében zs. 🙂

  233. 200 Drakonisz.

    Nem mondtam egy szóval sem, hogy csak és kizárólag a családomra számítok. 🙂
    Természetesen már kialakítottunk egy kisebb „haveri” társaságot, akik hasonló gondolkodásúak, mint én, és majdhogynem hasonló helyzetben is vagyunk mind családi, mint életviteli állapotokat tekintve.

    Mondhatom, hogy szinte a nulláról indultam, nem egészen lassan másfél évvel ezelőtt. Városi suttyó vagyok, de mára már megállom a helyem kinn a vadonban is, tapasztaltabb erdőmesterek szerint. A közösség többi tagja hasonló szinten van hozzám, bár mindenkinek van egy-egy területe, amiben jobb a többieknél.

    A gerillázáshoz azért hozzátennék annyit, hogy az nem arról szól, hogy fogja magát a család – maradok ennél a csoportbontásnál – és uccuneki irány a határ. Ha nagy a baj, akkor természetesen jöhet a hanyatthomlok, de menekülni is tudni kell. Részletes, információkkal ellátott térképekkel rendelkezem, bejelölt biztonságos, többször ellenőrzött útvonalakkal a „területemről”. A „rohanópakk” bekészítve egy adott helyre, csak fogni kell és irányba állni. Ha a csapatnak pihenni kell, váltott őrködés az alap. egy alszik, egy figyel. a családban alapdolog a jelbeszéd (házilag kialakított stílus) ismerete, késsel, íjjal még a 4 éves lányom is tud bánni, ha nagyon szükséges. gyógynövény, gomba, ehető növények ismerete szintén alap, ugyanúgy, mint a csapdázás, az alap horgászat és az íjas vadászat. alapfokú egészségügyi ismeretekkel fel vagyunk vértezve, kisebb sérülésektől nem ijedünk meg. tájékozódás térkép, tájoló, iránytű segítségével, esetleg ezek hiánya esetén a régi módszerekkel szintén nem nagy ördöngösség. különféle erdei dolgok, mint tűzgyújtás, menedékkészítés és hasonlók szintén könyökből mennek. A 4 éves lányom legfinomabb kézjelére a lassan 40 kiló fölötti színizom kutyánk csendes halálosztóvá változik, annak ellenére, hogy labrador.
    A „gerillázás” legfőbb momentuma pedig nem más, mint az álcázás. Tehát ha nem akarom, akkor ne tudja senki, hogy ott vagyok, ahol. Bár eléggé sarkított ehhez a témához, de ajánlom a lopakodók c. filmet, abban nagyjából látható, hogy mi is a gerillázás lényege.

    Hadur
    Csak egy észrevétel, amennyiben nem akarsz mozogni, akkor kitűnő választás a fémhordós tárolás. Amennyiben viszont gyorsan kell pattanni, akkor a 30 kilós kajás hordó eléggé hátráltató tud lenni.
    Általánosságban – és némi tapasztalatból is írom – ha mobil akarsz maradni és nincs járgány, a max súly, amit érdemes magadra aggatni, az a testsúlyod fele legyen max, de inkább kevesebb. Nálam a 30 kiló (85 kiló vagyok) körüli utipakk vált be a legjobban, megfelelően elosztott terheléssel. Hátizsák, taktikai mellény, málhaöv, molle zsebek. alapjában véve minden molle rendszerű a cuccaim között. nincs csat, nem csörög, nem zajos. Terepszínű, álca miatt. időjárásálló. és még sorolhatnám. sokat bíbelődtem, míg megtaláltam a megfelelő cuccokat.

    ha konfront van, mert „megleptek, akkor sem ijedek meg, amíg lőfegyver nem kerül az előtérbe. WT-zek az „ébredésem” óta, boxolok, kés és botharcot tanulok, íjászkodom és hasonlók. Most már nem ijedek meg az árnyékomtól, hasonlóképpen a család többi tagjához. a lányom – ő a legjobb példa, mindenre – a kezdeti lámpánál való elalvástól elért odáig, hogy most már akár a legsötétebb éjszakán is ki merném küldeni a kert végéig egy marék földért és vissza, nem fog berinyálni, hanem kimegy és behozza ha kell. (de nem kell, félre ne értse bárki. A lényeg, hogy nem rinyál) A múltkor el akarták venni a szomszéd kölykök – 2 fiú, egy 5 és egy 7 éves – tőle a „csoda”biciklijét hogy megszereljék „motornak”, erre leverte őket. Persze csak finoman, kék foltokon kívül nem lett komoly baj. A lényeg, hogy nem ijedt meg, kiállt magáért és nem kellett apu mögé bújnia, bár azért ő is kapott. Én meg jót kacagtam.
    No, a lényeg az, hogy ha tudatosan készülsz, akkor már előrébb vagy egy lépéssel a többiek előtt. Ez a lényeg.

    még néhány dolog: kertészkedem, nem is rossz eredményekkel. megtanultam kaját készíteni, mert azelőtt még a vajas kenyeret sem tudtam rendesem megkenni. Ma már, ha valaminek lába van és nem szék, vagy asztal, abból vacsorát tudok előállítani. Másfél év alatt 67 kilóról indultam, ülni is alig bírtam. ma 85 körül vagyok, hellyel közzel színizomban, amit nem konditeremben, hanem a kertben a melóban és természetesen az edzéseken szedtem össze. Változtattam az életvitelemen, de gyökeresen.

    Jah és hogy az apropót rátegyem, továbbra is informatikus vagyok, illetve „irodista” melót végzek.
    Két jelmondatot tettem magamévá ez alatt a másfél év alatt:
    1. Ami nem öl meg, attól csak erősebb leszel.
    2. Ahhoz, hogy valami megvalósuljon, nem elég hogy csak akard. Emeld fel a segged és csináld. (Tibor Bá korábbi figyelmeztetése miatt: édesapám -és nem faterom 🙂 – szájából hangozz ez el 1,5 évvel ezelőtt egy eszmecsere során, amire akkor nagyon vevő voltam…)

    Szóval aki még nem kezdett bele semmibe, csak akarja a változást, annak én is csak azt tudom mondani, hogy: Emelje fel a hátsóját és ucci neki, hadd szóljon.
    Kezdd aprósággal és majd kialakul.
    Én is először csak konzerveket kezdtem el venni ész nélkül.
    Aztán tudatosan kezdtem el tölteni a spejzt. Majd megbeszéltem magammal, hogy mire van még szükség. Védelem, közelharc, erőforrások, tudás, eszközök, satöbbi. és onnantól minden napra lett valami feladatom, nem magam elé meredve ültem este a tévé előtt.
    Bocs Tibor Bá, hogy hosszúra fogtam, de rég írtam ide és hát meg kellett hogy osszam veletek, hogy aki akar, az tud tenni a saját boldogulása érdekében.

  234. 239, jancsika:

    Na ez már döfi! Valami ilyesmiért kapálozom már jó ideje… Köszönöm.

    Egyetértek sok szempontból. Az én „fogyasztás” kategóriámban az energia és nyersanyag felhasználás szerepel az első helyen, ebben látok hatalmas tartalékokat – viszont az élelmiszer/talaj kérdés szerintem is necces, sokkal alacsonyabb tudás mellett én is úgy látom, hogy itt piszokul szűk a cipő. Szerintem pont ugyanarról beszélünk: HA cefetül visszavágjuk a húsfogyasztást, élelempazarlást, bio üzemanyag játékokat, akkor nyerünk egy szusszanásnyi időt, amit valóban arra kell fordítani, hogy „fenntarthatóvá tegyük az önfenntartásunkat.”

    Azért én itt is azt érzem, hogy az 1900-as évek óta kicsit többet tudunk; ha nem kizárólag a termésátlag, hanem pl a termőképesség fenntartása lebeg a szemünk előtt, akkor mi már tudunk mondjuk baktériumokat tenyészteni, más ültetési mechanizmusokat kidolgozni, és így tovább. Szóval nem írnám le az esélyeinket csak azért, mert jelenleg pont az ellenkezőjét műveljük annak, amit kéne.

    A listád jó részével egyetértek, valami ilyesmi nadrágszíj meghúzásra gondolok. Kellemetlen. Szerintem viszont simán megéri, szemben a dögtemetős vízióval! Nem?

    Be kell ismernem, lépéselőnyben vagyok, 25 éve ettem utoljára húst – de megnyugtatok mindenkit, sem testi sem szellemi fonnyadás jeleit egyelőre nem tapasztalom magamon (hacsak a csak azért is pozitív gondolkodást nem tekintjük betegségnek, ezt ítéljétek meg).
    🙂

    Viszont a fejlődő országok „jobblétét” már csak azért is muszáj megoldanunk, hogy a népességrobbanás ne folytatódjon. Csak nem kólában, autóban és tévében kéne végre mérni a fejlettséget, hanem informatikában, kultúrában, megosztott tudásban (oktatás, közegészségügy, létbiztonság = kevesebb gyerek, te is írtad, jobban ismered a számokat, mint én).

    A pénzt pedig ahogy van, úgy kell kihajítani az ablakon, mert csak arra alkalmas, amit ma csinál: káoszt teremt, egyszerűen a matematika szabályainak megfelelően. Elértük azt a szintet, amikor már nincs rá szükségünk.

    Felfedezések: szerintem sok minden lehet talonban. A nagy cégek, szabadalmak és a „szakmai vakság” borzalmas nagy erő. Én programozóként a saját területemen látom, mennyire VACAK mindaz, ami a „nagy nevektől” kikerül. Ha Isten is úgy akarja, fogom tudni bizonyítani: jobbat mutatni annál, ami ma látható. Nagyon igyekszem. És hiszem, hogy mások, más területen ugyanígy vannak.

    Igen, a jelen világképből fakadó rövid távú érdekeinkkel teljesen ellentétes az, hogy olyan módon éljünk, ami helyet hagy nem az utódainknak, hanem mondjuk öt évvel későbbi ÖNMAGUNKNAK! A szó szoros értelmében öngyilkosságot követünk el saját ostoba életstílusunkkal.
    Ha ez nem személyes érdeksérelem, akkor nem tudom mi az. Ennek pedig egyetlen oka van: nem tudatosul bennünk ez a tény. Ha leesik a tantusz, én úgy gondolom elég erős motivációt ad akár egy meglepő mértékű önkorlátozásra is, ha reális esélyt látunk arra, hogy ebben az irányban valóban megúszható az összeomlás (ezért kéne alaposabban körüljárni az általad felvetett listát – hátha mégis beleférünk?)

    Ez olyan hihetetlen illúzió lenne? Hogy ha tényleg látjuk, akkor nem akarjuk a saját hülyeségünkkel kinyírni önmagunkat? Nekem nem hangzik olyan idegennek…

    243, Tibor bá:

    Na most már visszaidézem neked szó szerint azt a szövegedet, amire a múltkor utaltam, és te ügyesen félreértetted…

    „Máskülönben, enged meg, hogy én jobban tudjam, mi van a tudatomban, mint te. Én egy kicsivel közelebb állok hozzá. Ex katedra kioktatni ezekről kifejezetten arrogáns beképzeltség.”

    Azt, hogy bennem mi tartja a lelket, egyelőre nem fogom megvitatni ezen a fórumon. Viszont szerencsés lenne, ha elkezdenél lassan felnőttnek tekinteni annak ellenére, hogy hiszek olyan dolgokban, amiket te feladtál. Még akkor is, ha nem óhajtod megismerni és megvitatni azokat az alapokat, amikre ez a hit épül. Irgumburgum.
    🙂

  235. 245:
    Na ez nem volt fair. Nem akarok minden gondolattal újabb bejegyzést csinálni, ami neked is kedvenc szórakozásod és egymás alatt 3-4 bejegyzésed van. Tehát összeírom őket. De nálad még a hivatkozási szám is rossz, amivel mindenkit összezavarsz.
    247:
    A bejegyzés hosszát sose kifogásoltam. De ezzel a mobil dologgal nem értek egyet. Ha elhagyod a házad, akkor nagyon kiszolgáltatottá válsz. Hiába bunyozol jól, egy 30-as csoporttal szemben tehetetlen vagy. Egy házból viszont feleveheted a harcot 30 emberrel is.

  236. 246: Ajánlanám figyelmedbe a JFK poszt 54. kommentjét. Egyébként kifejezetten neked írtam, csak szerintem nem olvastad még el azóta se. Reakció biztosan nem volt rá.

  237. 242-243: Köszönöm, köszönöm…

    Tibor bá, mióta a blogodat olvasom, megtanultam, hogy nincs értelme eufemizálni.

    Na, ide megint egy George Carlin dukál:

    http://goo.gl/cHXzg

    ZSENIÁLIS ez az ürge… ahogy a nyelvvel játszik, ahogy viszonyul hozzá, ahogy átlátja az összefüggéseket…

    Egyetlen amerikai humorista volt, aki fogható volt hozzá, de az illető 32 éves korában meghalt, és soha nem érte el azt a szintet, amit Carlin (pedig nagyobb potenciál volt benne). Úgy hívták: Bill Hicks. Carlin 55 év alatt eszméletlen, hogy mennyire kiforrott, bár az utolsó 2-3 évében már kicsit letrottyosodott, az tény. A fenti kis „szösszenet” kb. az aranykora. Hicks legalább annyira tehetséges volt, mint Carlin 32 éves korában, de sajnos elvitte a rák. Pedig mostanra még Carlinnál is elgondolkodtatóbb és jobb lehetne a humora.

  238. 251:
    Nem tesz semmit. Már egyszer írtam, engem is lezsidózott.
    252:
    Ez a jelenség más területeken és más országokban is fellelhető. Ugye már nincs néger = afro amerikai. Nincs cigány = roma. Nincs old = senior citizen. Nincs kövér = túl súlyos. stb. stb. But I like to call a spade a spade.

  239. 249:
    Természetesen a mobilizáció – amolyan trekis beszólással – a végső határ. Ameddig biztonságosabb a stabil védekezés és élet, addig azt kell favorizálni. Egy pár négyzetméterre rekedve (stabil bázis), főleg városi környezetben, elég egysíkú az élet. Ha van egy megfelelő készleted, akkor csak ki kell ülni a lesre váltásban és szedni le a lopakodókat.
    Terepen viszont keményebb a dolog, mert ott mozogni kell, élelmet, menedéket kell találni, tájékozódni, ésatöbbi. a felkészülésben ezért kap nagyobb szerepet, hangsúlyt a mobil „hadviselés” a geddonnal.
    A poén az, hogy mióta a gerillázással többet foglalkozok, a stabilt már hellyel közzel biztosítottam, azóta a ház körül is jobb hatásfokkal mocorgok.
    juj, míg eszembe van. akit érdekel a napenergiás melegvizezés, az vegye meg a mostani ötletmozaik-ot. egy ürge 60000-ből összerakott magának egy napelemes melegvíz-rendszert, amolyan hibridfélét, egyberakta a bojleres technikájával. Érdemes megsasolni. lapradiátorokat használ, meg hasonló hétköznapi cumókat. bíztatónak és használhatónak tűnik. én is elgondolkodtam az elkészítésén.

  240. 253.És nincs goj= nemzsidó.(visszautalva a sutaságra 243)Ne is legyen, magam részéről PC párti vagyok.
    Hajlandó vagyok a sellőket is inkább vizi – amerikainak szólítani, ha az jobban esik.
    250. Igazad van, és Tiborbá a főnök, a blog szerzője, így elfogadom a játékszabályt és vigyázok ezentúl a slamposságra.Bár a gyakorlatba ez nem úgy működik hogy olyan kis narcissza vagyok, aki minden gondolatának külön számot akar, hanem:
    -Valamire úgy érzem reagálnom kell, 3 másodperc alatt megteszem, enter, pikk.
    -aztán látom ám, hogy pont akkor érkezett fölém egy másik hsz, ami módosítja a dolgot–reagálás enter pikk.
    – utána eszembe jut még valami, amit ha nem írok le, nem bírom ki, enter, pikk.
    –aztán látom, hogy elb..tam a számozást, vagy mást, ekkor jön a bocsi kezdetű reagálás enter pikk,
    Majd izgulok mint nyuszi a fűben hogy most mindjárt kapok a fejemre…
    Mindezt ha Tiborbá teszi, akkor lehetősége van a három hszt egybehozni, én is azt tenném ha be tudnék menni aszerkesztőfelületre, de az jelszavas..
    tehát inkább vigyázni fogok ezentúl… garancia nincs, de megpróbábálom…

  241. 255: Mit finomkodsz. A világban 20 millió zsidó használja a goj kifejezést, már vagy 5 ezer év óta. Mi a fene baj van vele? Egyszerű, egy szótagos kifejezés, pontos meghatározás. Csak ne akarjátok a véremmel fellocsolni a zsinagógát. 😀 Nálam a PC = post card 😉

  242. 233. Lorándhoz hasonlóan talán én is kicsit idealista utópista vagyok, de én nem a saját életem hosszára akarom meghosszabítani a kapitalizmust, hanem arra gondolok, hogy az én elgondolásomnál a dédunokáim már egy fejlődő tendenciát tudnak mutatni társadalmilag és technológiailag.

    Kocsmáros ráér egy generációval később, amikor lesz már rá kapacitás, hogy fogadót tartson fönnt és ott összegyűlhessenek az emberek és a kereskedők. A közösségek első generációjának mindenképpen az lesz a feladata, hogy kinőjje gyermekbetegségeit.

    A könyvtároson nem kell nevetni. Lehet, hogy most az összeomlás küszöbén az általános és technológiai tudást tárolni káros lehet, és olyan dolgoktól veheti el a helyet, ami szükségesebb lehet jelenleg. Viszont én úgy gondolkodom, hogy ha 3-4 generációval később a megmaradók között nem kell újra kisz.rni a spanyolviaszt, akkor lehet a ismét fejlődni. Ha nem kell mindennek az elméletét újra feltalálni, hanem körbe lehet kérdezni a többi közösség között, hogy van-e valahol szakirodalom az aerodinamika törvényeiről, vagy éppen a vízrendszerek kialakításáról, akkor van esély rá, hogy a társadalom és a technológia ismét fejlődő tendenciába kezdhet, az ehhez szükséges idő 10-15 generáció helyett 2-3-ra csökkenhet és a tudás vesztés jóval kisebb lesz.
    Példa erre a felégetett római birodalmi könyvtárak, amik után a már ismert technológiák egy részét évszázadokkal később ismét feltalálták. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha egy-két előre gondolkodó a könyvtárak 10-20%-ának másolatát elmentik, és ismét előszedik, amikor a társadalom eléri a pontot, hogy hasznosíthassa. Rómában jól működő 2-3-4 szintes épületek voltak, majd évszázadokig ismét csak földszintesek épültek, amikor megint elkezdték felfedezni a statika szabályait és elkezdték ismét egymásra húzni a szinteket gyakorlatilag a már egyszer használt technika újrafeltalálása után.
    Szerintem.

  243. 253, Tibor bá:

    Bocs, nagyon magas labda: erről nekem Hofi jut az eszembe, „a kroomplileves legyen kroomplileves, eevtórsok!” Azt is tudod, kit idézett – függetlenül attól, hogy teljes mértékben egyetértek veled…
    🙂

    255-256:

    A magam részéről én is elvagyok a goj megjelöléssel, ha a héber nyelv ezzel jelöli a nem zsidót. Ez egy szó, olyan, mint bármi más hangsor. A kérdés az, hogy ki milyen hátsó gondolattal áll hozzá.
    Ez talán azért van, mert a nevem miatt sokat csúfoltak kölyökoromban. Azt a hozzáállást alakítottam ki (és mindig el is mondtam annak, aki „ötletelt”), hogy nem érdekel, minek szólít, csak jöjjek rá belőle, hogy hozzám beszél. Nyilván a legegyszerűbb a nevemet használnia, de ha ez nem megy, válasszon bármit, csak szóljon előtte. Hihetetlen gyorsan le lehet így állítani a tréfálkozást, de ha folytatódik, akkor is érdektelen – ugyanis az egész név-mizéria fenntartója az általa kölcsönösen növelhető feszültség.
    Nem hinném, hogy pl a goj téma más lenne.

    PC… hát, én szoktatom magam arra, hogy „cigányt” mondjak és egy népcsoportra gondoljak minden felhang nélkül. Miért? Ellenkező esetben magamat úgy kéne definiálnom, hogy „nem roma”, ami tudomásom szerint az ő anyanyelvükön azt jelenti: „nem ember”. Na ez sokkal durvább, mint a „gádzsó”, nem?

    257, Drakonisz

    „Lorándhoz hasonlóan talán én is kicsit idealista utópista vagyok, de én nem a saját életem hosszára akarom meghosszabítani a kapitalizmust”…

    Remélem ez nem azt jelenti, hogy szerinted én a kapitalizmust akarnám fenntartani – mert akkor megint az lesz a bajom, hogy az egyik azért üt, mert kommunista vagyok, a másik azért, mert kapitalista.
    😀

  244. Kedves Loránd

    Ha nincs ellenedre nekem lenne pár tisztázandó kérdésem az él vagy nem él problémához. Ha úgy véled érdemes folytatni, küldj már egy levelet. a cím: licaj.vuv.

    a szolgáltató: gmail.com

  245. Tiborbá, a sonkakonzervek szav. ideje milyen? Úgy tudom, egy lassú, de fokozatos romlás a konzervekben is lejátszódik.

  246. 259:
    Nem akarok zsarnokoskodni, és segítek a címcseréknél, de szerintem, ha nem személyeskedésről van szó okosabb a témákat ide írni, mert itt sokan olvashatják. Akit nem érdekel az átugorhatja.
    261:
    A forgalomba hozott konzerveken 3 év szavatosság van rányomtatba, mert ez előírás, de jó tárolás mellett (száraz, hűvös hely, ahol nem tud rozsdásodni)minimum egy emberöltőig eltart. Én magam ettem 1938-ban gyártott szardinia konzervet 1950-ben, tehát 12 évvel később és nem volt semmi baja, élvezhető volt. De tudok arról, hogy 50 éves konzervre bukkantak tökéletes állapotban. Egy konzerv akkor „romlott”, ha fel van puposodva, mert egy belső nyomás alakult ki. Kinyitás után eldönthető, hogy fogysztható-e vagy sem. Ez akkor fordul elő, ha a gyártásnál valamit elhibáznak.

  247. Ha Dorka tartózkodik a gojozástól, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az ő ismeretei szerint csúnyát jelent…

  248. 257: Nem tudom olvastad-e Asimov Alapítvány trilógiáját. Az nagyjából arról szól, hogy a birodalom haldoklását előre kiszámítja egy tudós, és lerövidítendő a barbár időszakot létrehoz két alapítványt, hogy átörökítse a tudást a következő generációkra. Az egyik alapítvány a fizikai, a másik a szellemi tudást sűríti össze és adja tovább. A párhuzam elég egyértelmű.
    Én is arra gondoltam hogy létre kéne hozni egy „Enciklopédia Armageddon”-t 🙂 amiben minden túléléshez, újrakezdéshez összegyűjtött tudást bele kéne írni.

    (Ha valakinek megvan az Alapítvány trilógia elektronikus vagy nyomtatott formában, érdekelne. Ugyanez igaz Robert Merle Malevil című művére is.)

  249. 263: Dehogy. Dorka idealista. Hídat akar képezni a zsidók és a gojok között, és mivel a gojok nagy része a szót pejoratívnek véli, hát ellenzi a használatát.

  250. 265: a gojok nagy részének fogalma sincs a goj szó létezéséről. Dorka (aki valóban idealista) ellenben tisztában van a szó jelentésével s azzal, hogy amikor zsidók használják a szót, akkor mit értenek alatta.

  251. 239.
    1900 körül a magyarországi termésátlagok búzából 5 t/ha körül alakultak. Ennek a legfontosabb oka, hogy csak azokat a területeket szántották, amelyek arra tényleg alkalmasak voltak. Ráadásul a művelés természetközeli volt, nagyrészt igával művelték a földet, nem trágyáztak, hanem 4-5 éves érett trágyát, közel komposztot juttattak vissza a földbe, rendszeresen ugaroltatták, komolyan megtervezett vetésforgókat használtak. Azokat a területeket, amelyek alkalmatlanok voltak szántóművelésre más művelés ágban használták. Én annak idején vettem 6 hektár földet. Szántó volt mind, de a tulajdoni lapon csak alig a fele szerepelt szántó művelési ágként, a többi gyep, nádas, fasor, sőt tó volt. Ezt a tagosítás során tereprendezték (a magasabb szintekről a tóba tolták a földet), majd egybe szántották, és így művelték tovább. Ennek a folyamatnak az eredményeként kis hazánkban a termésátlagok 3 t/ha alá estek. A jó minőségű földeken is lehetett némi romlás, de ott akár meg is maradhatott az 5 t körüli átlag. A felszántott nádas, rét meg tó az alig 2t/ha-os masszív teljesítménnyel jócskán lehúzta az átlagot. Ezt sikerült iparszerű módszerekkel feltornázni ismét 5 t/ha körülire. Ami a jobb területeken öntözéssel és megfelelő vegyszeres kezeléssel elérheti a 8-10 t/ha-t. De az ilyen ritka, mint a fehér holló. Ez került 16-szor annyi energiába és 44-szer annyi vegyszer felhasználásába. Magyarán ha az átlagokat vesszük, alig mozdultunk el az 1900-as évekhez képest, csak lényegesen nagyobb területen érjük el ugyanazokat az átlagokat, és olyan területeket is bevontunk a művelésbe, amelyek arra tejesen alkalmatlanok. Ezzel gyorsítottuk fel a degradáció folyamatát.

    Természetesen valamilyen szintű romlás mindig is volt, ezt senki nem vonja kétségbe. De a termőföld degradációjának mértéke mai adat és nem vetíthető vissza korlátlanul az időben. Ma az Uniós átlagot 17-szeresnek mondják, Magyarországét 15-szörösre, de az irodalomban a 15-17 közötti adatok egyaránt előfordulnak. Ezzel szemben Kínát tán 30 körülire teszik, az USA alig valamivel marad el mögötte. Tehát szó sincs arról, hogy 1900-as évek jellemzésére a 16-szoros szorzót lehetne használni. És most kapaszkodj meg: az a romlási folyamat, ami ide vezetett teljes egészében a XX. századi iparszerű termelési mód következménye. Ennek az eredményei is erősen kétségesek. Ma ugyanis csak annyival termelünk több búzát, mint 1900-ban, amennyivel növeltük a vetésterületét, mert az átlagok nagyjából ugyanott vannak. Ha viszont megnézed, mire használjuk e többletet, láthatod: takarmányozásra (részben ipari célokra, különösen az utóbbi időben, mióta a bioüzemanyagok felfutottak). A jószágot bevittük az istállóba, behordjuk neki a kaját, kivisszük alóla a trágyát, és ennek érdekében felszántottuk azokat a területeket, amelyeken korábban legelt. Mást nem tettünk. Nem hozunk le 10-szer annyi termést 1 ha-ról mint 1900-ban.

    Ahhoz, hogy megoldást találjunk, a tényleges folyamatokat kellene megismernünk és abból kiindulnunk…

  252. 263-264

    Dorka, szerinted? Létezhet olyan idealista megoldás, ahol te gojnak hívsz engem, és zsidónak téged, két szó és semmi több? És, mivel ez a helyzet, mindketten magyarnak a másikat?
    😀

    Továbbá románnak a románt, magyarnak a magyart, és EMBERNEK mindkettőt… az embert embernek, a halat halnak, és élőlénynek mindkettőt.
    Közösségek hierarchiájában élünk, véleményünk, érdekeink, céljaink mindenféle szinteken eltérhetnek, ütközhetnek. Udvariaskodással nem haladunk előre, az egyetlen megoldás ezeket a feszültségeket magasabb, közös szint érdekeinek megfelelően feloldani.
    Hagyhatnánk végre a „politically” jelzőt a fenébe, és viselkedhetnénk a változatosság kedvéért csak simán „korrekt” módon.

  253. 265,263 ez így van.Csak hogy Arma értse.. A goj szó egyszerűen népet jelent,goyim gadol=nagy népek, vagy goj kados =szent nép, stb.. kezdetekben az Izraellel szomszédos népeket. Népek goyim/többesszám. Később a galutban (diaszpóra-szétszóratás) a zsidók az európai keresztényeket nevezték/nevezik gojnak, aminek semmi pejoratív jelentése nincs, és nem is volt.A goyimra nem vonatkozik az a sok szigorú törvény, ami egy hagyományos zsidóra,de a tízparancsolat igen,mint Noahita néprekre (Noé gyermekei a zsidókkal együtt)
    Noahitának számít minden goj, aki nem bálványimádó, és egyistenhívő./katolikus szentháromság ebből a szempontból necces, de pl. az unitáriusok és asszem a reformátusok és a mozlimok is Noahitának számítanak, és vallásos hagyományos zsidó elképzelés és felfogás szerint és, minden további nélkül ugyanúgy helyük lesz a Masiach /Messiás eljövetele után beköszöntő új világrendnek, mint a zsidók.
    Nem szokás arabra/négerre/kínaira mondani hogy gój, az a mai időkben is a fehér keresztényekre értendő, de csak mert így alakult, tényleg minden rossz szándék nélkül.
    DE. mivel sok ember érzi tévesen bántónak mindenféle propagandának is köszönhetően, Gój motorosok echo tv stb miatt, nekem nem jó érzés kimondani, mert attól tartok valakit akaratlanul megbántok vele, vagy kirekesztőnek érzi.Ki is szorul lassan a beszédből, (pedig látom van rá igény 😀 (vicc) Ennyi..

    Konzervek: 50 évig simán eláll a konzerv, maximum a bab vagy hal kicsit puhább lesz.. befőtteket is lehet úgy elrakni, hogy sokéig elálljon, egy ismerősöm lakásfelújítás közben a házuk egyik rejett kamrapolcán hátul megtalált 4 üveg meggylekvárt, amt még a rég halott édesanyja rakott el, vagy 30 éve.. kis gumicsomóvá volt összeszikkadva, de vízzel felhígítva nem volt semmi baja, ismerősöm kegyeletből meg is ette, anyu főztjét a síron túlról.Anyósom is tud csodát művelni, a csalamádéi felbontva melegben sem romlanak meg, de ennek az a titka, hogy mindenbe méregmennyiségű szalicilt meg mit tudom én miket rak.. Nagyimat is láttam befőzni, csírátlanított kiforralt üvegbe csak egyben beletuszkolta az öszibarackokat héjastól, leszórta cukorral, bele egy kis szegfűszeget, és felnyomta üveges szódával. kemény és friss maradt, sose romlott meg.. Szerintem érdmes lekvárokat birsalmasajtot, befőteket is spájzolni, cserének is, és kis örömforrásnak is..

  254. Juuj, szerintem leírtam hogy muszlim, és moderálódott az elősző armának szánt válaszom..

    268, remélem létezhet:) magyarnak hívhatjuk egymást, mert azok vagyunk mindketten,de pl egy olyan mondatra hogy „de zsidókat nem mentek” nem mondhatom hogy én se mentek magyarokat, mert akkor magamat zárnám ki a magyarságból… zsidó.magyar, nem ellentétpár, ezért a fenti mondatban nem volt használható.

  255. 268-270: nem lehet egy lapon emljteni az ilyesmit, hogy pl. magyar-román, vagy magyar-zsidó (pontosabban legyen gojmagyar-zsidómagyar, mégha marhaság is, különféle okból )
    Ugyanis a különféle nyelvek léte önmagában tény, de a modern nacionalizmus korán kívül nem feltétlenül durva konfliktusforrás.
    Azonban a „zsidómagyar” identitásra való igény azt jelenti, hogy bár ennek hordozói magyar anyanyelvűek, mégis el kívánnak különülni a többi magyartól identitásalapon. Ha megnézzük, hogy mit hordoz számukra ez a különbözőség, (hiszen nyelvi különállást már nem) akkor csakis a zsidó magasabrendűségtudat marad és a vallási („vallási”) hagyományok, melyek lényege, hogy őket Isten kiválasztotta magának kedvencül, a többi, a gojok le vannak szarva, vagy rosszabb esetben Isten a zsidók kezébe adja őket (a Biblia szerint).
    Nos, ez a különállástudat a dolog lényegénél fogva sose lesz olyan ártatlan színfolt, mintha én azt mondanám, hogy büszke vagyok a horvát gyökereimre…

  256. 267, Molnár Géza:
    Kun István írja a termésátlagokról:
    „Nézem, hogyan alakult 1998 és 2009 között az átlagos búza- és kukoricahozam a holland gazdák s a mi földjeink között. A búza esetében mi a hektáronkénti hozamainkkal öt esetben léptünk túl a negyven, egy esetben pedig az ötven mázsán. (2005: 51,2 mázsa.) Másik öt esetben az országos átlag negyven mázsa alatt maradt, egyszer pedig még a harmincat sem érte el. (2003: 26,4.) Ugyanezen években a hollandiai átlagos búzatermés a nyolcvan mázsát csupán kedvezőtlen években nem érte el, összesen négyszer. Egy alkalommal pedig a kilencven fölé emelkedett! (2009: 96,2 mázsa.) „

  257. 267: „1900 körül a magyarországi termésátlagok búzából 5 t/ha körül alakultak.”
    Ehhez az állításhoz azért kellene némi alátámasztás – statisztika. Egyáltalán országosan, vagy egy szuper adottságú gazdaságban? Szerintem jó, ha a 1,5 tonnát elérte akkor az országos átlag hektárra vetítve. Az 1800-as évek 2 felében (még természetbarátabb gazdálkodással) meg talán 0,5 -1 tonna/ha volt.

  258. 272, arma:

    neked is idézem Tibor bá örökbecsű szavait:

    “Máskülönben, enged meg, hogy én jobban tudjam, mi van a tudatomban, mint te. Én egy kicsivel közelebb állok hozzá. Ex katedra kioktatni ezekről kifejezetten arrogáns beképzeltség.”

    Ez akkor is igaz, ha egy zsidó mondja neked!

    A szavaid pontosan lefedik a „szándékosan fenntartott feszültség” általam emlegetett kategóriáját, logikai szempontból megengedhetetlen (megalapozatlan általánosítás, egyértelmű kijelentés valaki más szándékairól), így definíció szerint inkorrekt viselkedés.

    Nézd, egy szóval nem mondom, hogy ne létezne iszonyú erős „klán-szemlélet”, amely igen, köthető egyes, történetesen zsidó vallású csoportokhoz. Ahogy olaszokhoz, magyarokhoz, … is biztosan van ugyanilyen. Ez egy hosszú, önerősítő folyamatokat jócskán tartalmazó történelmi fejlődés végeredménye. Ezt a történelmet azonban NEM azzal lehet lezárni, hogy mint jelen esetben, leszóló és kirekesztő szemlélettel „zsidózunk”.

    Véleményem szerint a zsidók mérhetetlenül túlnyomó többsége egyáltalán nem azonosul egyes bankárfamíliák világképével, sokkal nyugodtabban és jobban élne VELÜNK együtt és NÉLKÜLÜK – ha nem kéne folyamatosan azzal az elvárással szembesülnie, hogy bocsánatot kérjen a születéséért vallásáért. Tudod ki tesz sokat azért, hogy ez az ostoba, embertelen struktúra fennmaradjon és elnyomjon minket? Te! Aki egy töredék százalék káros viselkedése miatt eltaszítod a többit, így ürügyet teremtesz a feszültség növelésére és annak a töredék százaléknak a további uralkodására.

    Jó, tudom, reménytelen idealista vagyok ebben is. De JOBB NEKEM ÍGY, mintha a saját logikám szerint kártékony ostobaságokat szajkóznék a megértés, megváltozás lehetőségének teljes kizárásával.
    Bocs. Ennek is ki kellett jönnie egyszer.

  259. 276: najv vagy és nincs logikád. Az részemről tiszta logika, hogyha Dorka zsidó létére nem kjvánja használni a goj szót, akkor nagyon is tudja, miért teszi. Mert tudja, hogy értik azok, akik használják. Ennyi. Teljesen mindegy, hogy a goj szót ránk használó átlagzsidók amúgy sok mindenben másképp látják a világot, mint egyes bankárfamjliák. Aki számára van értelme a goj kifejezésnek, abban megvan az a beteg különállástudat, ami a zsidó identitás lényege, ebben nincs semmi pozitív. A román identitástudatnak, vagy a szlováknak lehetnek beteg rétegei, pl. a hisztis magyarellenesség (már akiben megvan ez ott, nem mindenkiben), de ha lekopik róla ez a réteg, a megmaradó román, szlovák stb. identitás önmagában nem káros. Ha a zsidó identitásból kivonod a gojok elleni minimum ellenérzést, semmi nem marad belőle. Ez az identitás maga az intézményesített xenofóbia. Senkinek nincs ilyenre szüksége, kivéve, ha rosszak a szándékai. Ezt cáfold meg, ha tudod. Dorka nem fog egyetérteni, de ez definíció szerint van így, tehát érthető. Amíg ragaszkodik a zsidóságához, nem is érthet egyet. Ha csak jóindulatú lenne (nem vonom kétségbe, hogy van benne jóindulat, de ezt ellensúlyozza a kötődés az emberellenes identitáshoz), akkor tudomásul venné, hogy a zsidó identitás káros.

  260. 257 Nem figyelsz. Azt írtam: az ok, hogy csak az ARRA ALKALMAS TERÜLETEKET szántották. Magyarul: helyileg mindenütt a szuper adottságú területeket, országos szinten volt szóródás, de inkább a szántható terület nagyságában.

    Azt nem mondhatod komolyan, hogy 0,5 t/ha volt az átlag. Ez alig valamivel több, mint a vetőmagigény. Gondold csak el, mennyi értelme van a művelésnek, ha a táblánként szükséges vetőmagnak a duplája nem jön vissza? Nekem bármilyen „korabeli” statisztikát mutathatsz az 1800-as évekből, nem hiszek neki, ha egy szem vetőmagra, mindössze 1,6-3 szem termés jut részben mindenki éhenhalt volna, és nem lehetett volna erre túlnépesedést, biztonságos élelemtermelést alapozni, részben meg senki sem vetett volna.

    Ami pedig az utánajárást illeti. Felhívtam néhány barátomat, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Amit mondtak, azt összegeztem. Tudományos munkának kevés, de abban megegyeztünk, hogy a kérdést érdemes vizsgálni. Elkezdjük. Ha lesz eredmény, közzé tesszük.

    273 Tudományos igényű értekezést vársz el tőlem pontos adatokkal? Persze átlagos évekre átlagos energia- és vegyszerbefektetés mellett igaz, amit írtam, és főként a 10-15 évvel ezelőtti időre. Az árányok a 90-es évektől fokozatosan romlanak, mert nincs elég pénz a szükséges vegyszerekre és műtrágyákra. Mára nem igaz a 44-szeres vegyszer- és a 16-szoros energiafelhasználás. Ha az országos átlagot nézzük, nagyban csökkent a kiszórt hatóanyag/ha, s persze ezzel arányban romlanak az átlagok is. De van ebben jó is: akadnak olyan területek az országban, ahol már iható a talajvíz, nincs nitrát szennyezettsége. (Ez arra enged következtetni, hogy 10 év alatt nagyjából eltűnhet a nitrát, ha nem mérgezzük tovább a talajt. 😉 ) A válaszom annak szólt, hogy 10-szer annyit hozunk ki egy hektárból. Még a holland termelés sem hoz ki a duplájánál többet.

    Hollandia és Magyarország összehasonlítása nem a legjobb. Teljesen más éghajlatról és persze teljesen más gazdasági lehetőségekről van szó. 2003-ban komoly aszály volt. Ez látszik a termésátlagokon is. Ezzel együtt tény, hogy akik képesek megfelelő gazdasági erőfeszítésre, azaz jó minőségű földeken termelnek, megfelelő mennyiségű műtrágyával, képesek 8-10 t/ha-ra. De mint írtam, ők a fehér hollók.

  261. 278: Tibor bá talán nem szid meg:
    Benda Gyula (2006): Társadalomtörténeti tanulmányok, Osiris Kiadó. Feldolgozza a korabeli termés összeírások eredményét.

    Azt csak tippelem, hogy a hektáronkénti tőszám akkoriban jóval kisebb lehetett a mainál (5 millió db/ha), vagyis a mostani 2-300 kg-os hektáronkénti vetőmagigénynél kevesebbet vethettek. Ha feltételesen 100 kg-val számolunk, az még mindig 5-szörös szorzó.

  262. 276
    Arma felépített magnak egy világképet egy részben hibásan működő logika alapán és ennek a világképnek a lényege egy általa iszonyúan túlmisztifikált (igazából általa ne ismert de figyelme középpontjában álló) csorport szervezkedése a világ ellen. Ez e gy olyan fixa idea, amit észérvekkel de őszinte gondolatok leírásával sem lehet kezelni, ha megfeszülök is jobban fogja tudni mit gondolok, mint én.. Ti. eleve hazudok természetesen.De ez megakadályozza a kommunikációt is, és eltereli a szót más fontos dolgokról. Ezt nem szeretném, de azt sem, hogy az itt ott elejtett piszkálásokat szó nélkül lenyeljem,és hosszú magyar, trágárságokkal és jókívánságokkal tűzdelt bővített mondatokat legyek kénytelen a fogaim közt arma után sziszegni a nagy lengyel síkság felé. Ezért helyesebb lenne ha szépen átugranánk egymás hsz.eit,arma és én, a többire koncentrálva.

  263. 280: állj, soha nem írtam, hogy hazudnál. Egyáltalán nem a személyed itt a téma, hanem az, hogy van-e a zsidó identitásban bármi jó. Azt sem állítom, hogy a zsidók úgy általában „szervezkednek a világ ellen”. Azt állítom, hogy ismereteim szerint a zsidó identitás lényege, saját csoportjuk tagjait magasabbrendűbnek tartani másoktól (lásd „választott nép”). Ebből aztámn következnek szervezkedések is, de alapvetően jó a viszony nem lehet egy magát kiválasztottnak tartó csoport és a többiek között, ez logikus és többezer év történelme alapján ez nem elmélet.
    Lásd pl. Izrael Sahak: Zsidó vallás, zsidó történelem – háromezer év terhe c. művét. A néhai szerző a jeruzsálemi héber egyetem tanára volt. Dorka, ő sem ismerte igazából „ezt a csoportot”???

  264. 277, arma:

    „Ha a zsidó identitásból kivonod a gojok elleni minimum ellenérzést, semmi nem marad belőle. Ez az identitás maga az intézményesített xenofóbia.”

    Lehet. Nem vagyok zsidó. Te viszont bizonyára „minden zsidó” vagy egyszerre, ha megalapozottan állítod ezt. Vagy: alaptalanul általánosítasz, és a TE megállapításod az intézményesített zsidó-fóbia. Könyörgöm, el sem olvastad Dorka válaszát, hiszen „jobban tudod”…

    Úgy érzem, ÉN nem tudom ezt cáfolni, ahogy te sem tudod alátámasztani a fentiek miatt. Viszont Dorka hozzáállását, türelmét SOKKAL „keresztényibbnek” tartom (vagy szitokszó számodra ez is?), mint a te megalapozatlan, kártékony vagdalkozásodat. Egy zsidó számára goj vagyok – de kettőtök közül jelen állás szerint Dorkában és azokban, akikben ő megbízik, jobban bíznék, több megértést, türelmet, … remélnék, mint tőled és kollégáidtól. Nem a hittételek alapján, hanem az emberi viselkedés, hozzáállás, empátia miatt. És ha lehet, elnézést kérek, én, a te viselkedésedért, és remélem, hogy ezzel a többséget képviselem. Nevezz nyugodtan ezért „zsidóbérencnek” – ugyanúgy csak egy szó, mint a héber goj, és számomra tőled azt jelenti: „nem-zsidógyűlölő nem-zsidó ember”. Köszönettel veszem.

    Továbbra is fenntartom, és SEMMILYEN érdemi cáfolatot nem látok tőled arra, hogy éppen ez a hisztériás hozzáállás akadályozza meg azt, hogy ezt a kölcsönös(!) sérüléseket IS(!) tartalmazó fejezetet végre értékén tudjuk kezelni.

    Nyilvánvalóan mást értünk a logika fogalma alatt, ami neked láthatóan a következőt jelenti: „IGAZAM VAN, MERT IGAZAM VAN”.
    Nem kívánlak meggyőzni, vagy tovább fecsérelni erre az időt – csak szerettem volna ezen a fórumon kifejezni, hogy véleményem szerint értéktelen, kártékony és abszurd ez a megközelítés. Köszönöm. Innentől visszatérek a valóban értelmes dolgokra.

  265. 279 – Vetettél már? A legtöbb elmélettel az a baj, hogy íróasztal mellett születtek. Az első búzánkat, amit arattunk, kézzel vetette el a szomszéd, olyasformán, mint évezredeken át. Az apjától tanulta, aki szintén és szintén. Kevesebb vetőmagot használt, mint amennyit a gépbe tettek, de az eredmény nem volt kevesebb. A búza bokrosodása miatt a kalászszám nem csökken, ha mondjuk harmad annyi búzát vetsz. (erre vannak napjainkban lefolytatott kísérletek) Magyarán: ha 100 kg-ot vetettek, akkor is ugyanannyi kalász volt. Ha viszont nem bokrosodott kellően a búza, kiritkult felverte a gaz. Valószínűleg régebben sokkal jobb volt a termés/vetőmagarány. Viszont a hektáronkénti tőszám nem lehet kisebb.

    (Ess eső! Ess! Holnap délig ess!
    Zab szaporodjék, BÚZA BOKROSODJÉK.
    Az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka,
    még annál is hosszabb, mint a Duna hossza. 😉 )

    A képlet egészen más a kukoricánál. Ott kapálás mellett kb. 25.000 tő/ha-ral számolhatsz. Többel nem, mert kikapálod. Ha van hibrided, mely bírja a sűrűbb vetést, alkalmazhatod. Ha vegyszerezed és nem kapálod, kb 60.000 tő/ha-ra jön ki az eredmény. Ez tud kb. kétszer annyit, mint a 25.000 tő/ha. De itt is csak duplája a termésátlag és nem tízszerese.

  266. 282, arma:

    Jaj, ez annyira magas labda, hogy muszáj lecsapnom, elnézést, ígérem hogy az utolsó off-topic lesz…

    „Egyáltalán nem a személyed itt a téma, hanem az, hogy van-e a zsidó identitásban bármi jó.”

    Ez teljes mértékben ekvivalens az alábbi mondattal:

    „Ki beszél itt rólad? Az anyádat neveztem prostituáltnak.”

    Tényleg ennyire nem érted, mit beszélsz?
    És egyszerűen képtelen vagyok a jól megérdemelt „lol” ikont idetenni, mert röhejes ugyan, de fájdalmas is.

  267. Dorka, Lóránd, Gedeon!

    Nem szeretném, ha a zsidó téma eluralkodna a honlapon, mert megoldhatatlan, és éppen most van ennél fontosabb is, ráadásul sértegetésbe és gorombáskodásba torkolhat. Viszont gondolom, hogy várjátok az én véleményemet is.
    Álláspontom kb. 90 százalékban fedi Gedeon álláspontját. A hiányzó 10 százalékra Dorka világított rá: „Arma felépített magnak egy világképet egy részben hibásan működő logika alapján és ennek a világképnek a lényege egy általa iszonyúan túlmisztifikált (igazából általa ne ismert de figyelme középpontjában álló) csoport szervezkedése a világ ellen.” Mínusz az „általa nem ismert”, mert véleményem szerint Arma legalább olyan jól ismeri a „csoportot” mint Dorka maga. Ennek ellenére Arma valóban túlmisztifikál, de ez jellemző majd mindenkire, aki foglalkozik valamivel. Dorka szegénység megszüntetési elképzeléseire is.
    Loránd! Neked ebbe nem kellene beleszólnod, mert a te idealizmusodra itt aztán végképp nincs szükség, és nem csak magadat vezeted félre, de esetleg az olvasóidat is. Dorka szerepe világos. Védi a „mundért” elmismásolással, a gojok megosztásával, létező zsidó bűnök (egy goj szabadon megölhető) elkenésével, stb.

  268. 284, Molnár Géza
    Én egyébként ijesztőnek tartanám a mesterséges módszerekkel elért tizszeres hozamokat. Ha „csak” másfélszeres-kétszeres szorzóval számolhatunk a vegyszerezés hatására, az valahogy kezelhetőbb.

    Viszont a hirtelen összeomlásos forgatókönyvednél mintha egy dolgot figyelmen kívül hagynál: a ma elfogyasztott rengeteg húst aminek az előállítása igen hatékonytalan értelemszerűen takarmány vs gabona összehasonlításban (1 kalória hús előállításához jóval több kalória takarmány kell, holott ezt gabonaként közvetlenül is el lehetne fogyasztani szükség esetén). Tehát az első lépés valszeg a húsfogyasztás visszaszorulása, csak utána jön a tényleges éhezés.

  269. 286, Tiborbá: Hát ilyenkor áll meg az eszem. Mindenkinek van egy gyenge pontja, úgy látszik Tiborbá Achilles-sarka a zsidókérdés. Itt elhomályosul az értelem és jön a köd. Persze nem mintha meg akarnám/tudnám változtatni, ez végülis a te oldalad, csak nem értem.

    „létező zsidó bűnök (egy goj szabadon megölhető)” – ???

    Meg hogy Dorka szerepe, hát igazán nem posztom helyette beszélni, de ekkora XXX(cenzúrázva) -t rég hallottam. Dorka szerepe az, hogy a megszokás és beletörődés nyugalmával szemlélje embertársai mániáit, ami valószínűleg a múlt itt kísértő kollektív emlékei okoznak. Vitatkozni akkor lehetne ha érvek és tények is elhangzanának. Szerintem.

  270. 286: Tibor bá, szerintem te kb. 90%-ban jól látod a dolgokat! A többit még eltanulhatod tőlem… 🙂
    Ez a mondatod nyilvánvalóan nem áll meg:
    „véleményem szerint Arma legalább olyan jól ismeri a „csoportot” mint Dorka maga.”

    Természetesen nem, ő belülről ismeri a csoportot, én meg kívülről próbálom megismerni, ami nagyon más. Viszont vannak dolgok, amik kívülről jobban látszanak, ez az ún. szakmai vakságok esetén is igaz, miért ne lehetne igaz csoportidentitásból fakadó előítéletekre.

    Hát Lórándra tényleg ne pazaroljuk a szót… Kb. ebből a mentalitásból alakult ki az a helyzet, hogy Norvégiában most az ügyészek fontolgatják, hogy a Breviket, vagy kit emberiség elleni bűntettel vádolják meg, mert akkor nem csak 21 évet kérhetnek rá, hanem egész 30-at… Az ilyen naív emberek és társadalmak törvényszerűen esnek gátlástalan támadók, rablók áldozatául. Ahol kézlevágás van, meg felnégyelés, ott jobban megfontolják a dolgot a támadók.
    Rablók, nem akarok tippet adni, de ha Lórándhoz mentek, maga fogja megmutatni, amit ti nem találtok meg…

  271. 281.
    Tegnap egyszerűen nem volt szívem ilyesmivel zaklatni..majd szombaton, ha mindenki kipihente magát, felvetem a témát, és még az is lehet hogy vasárnap előállok itt a világmentő ötlettel 😀

    282……ארםא…..

  272. 287 NAD

    A forgartókönyvem nem a fogyasztás- és termelés összefüggéseire alapozom, hanem a termelés-feldolgozás-szállítás kapcsolatrendszerére. Magyarán, azt vélelemezem, ha ez kiesik, nem tudjuk pótolni, és a túlspecializákizálódás miatt nem tudunk hirtelen váltani. Azt is vélelmezem persze, hogy ezt az utolsó utáni pillanatokig védeni fogják, és addig számos különböző szintű összeomlást átélhetünk.

    A húsevésről. Ez csak a mai módszerekkel igaz. Ha legeltetünk, mind energiában, mind megtermelt kalóriában kevesebb kell. Egy szelet húst, ridegen tartva az állatot, könnyebb és sokkal olcsóbb megtermelni. Ellenben ez esetben sokkal kisebb az 1 szelet húson realizálható haszon.

    Itt a rendszer növekedést indukáló sajátsága jelenik meg. Ezért kell az iparszerű művelés. Nem elsősorban a termésátlagok növekednek, hanem a járulékos befektetésigények (energia, vegyszer) miatt a gazdasági élénkítőhatás sokkal nagyobb.

    Gondold csak végig, milyen vonzata van annak, ha reggel kihajtod a marhát a legelőre, este meg be. Ezt teszed mondjuk 7-8 hónapon keresztül. Télen is kint hagyod őket, csak adsz nekik szénát. Abrak nincs. Vagy bent tartod az istálóba, megtermeled a takarmányt, a szénát, mindet behordasz elé, és kiviszed alóla a trágyát. Ég és föld. De az egyik esetben két év múlva lesz vágósúlyú jószágod, a másik esetben egy év múlva. Többet fektetsz be, de a pénz gyorsabban forog. Az eredmény összességében (minden járulékos költséget ideszámítva, ami persze másnál jelenik meg) így is kevesebb, de te jobban jársz.

    Addig, amíg 1800 előtt a mezőgazdaság eltartotta azt, aki dolgozott benne, és persze néhány kézművest, addig ma eltartja a vegyipart, a mezőgazdasági gépipart, részben az energia szektor egy részét. Az iparszerű jelleg – számos áttételen keresztül – a gazdasági növekedés egyik komoly motorja volt. Ennek lassan vége. A mezőgazdasági termelés maradna ilyen motor. Más forrásokból kezdünk kifogyni. A kérdés itt a kölcsönhatás: a növekedés megtorpanása mennyiben hat vissza az iparszerű gazdálkodásra, illetve az iparszerű gazdálkodás lehetőségeinek megszűnése, mennyiben lehetetleníti el az élelmiszer ellátását. Itt szinte áttekinthetetlen összefüggésekről van szó. Csak egy példa: Kuba. Néhány elemzőnek azért eszébe jutott, hogy azon az éghajlaton egyes növényeket évente kétszer is lehetett aratni és nem volt gond a fűtésre. A nagy többség csak hajtogatta: ők is megoldották, mi is megoldjuk.

  273. Édes jó anyám, nem is láttam mi van itt felettem 286 289..
    ez nagyon gáz.. és riasztó is, asszem jobb ha lépek.

    288 Nad. Köszönöm, nem a „megvédést” hanem a hitet a normális gondolkodásban! De az energiaváltást már nem fogod tőlem megtudni… 🙂

    további jó geddonozást!

  274. 288 & 292
    Mi van? Megnyomtam a pánik gombot? Vagy ráléptem a tyúkszemre? Nem tetszik az igazság? Tudhatnátok, hogy az igazság a vesszőparipám!
    Pár hete tartoztattak le több rabbit Izraeleben (először a zsidó állam létezésétől) mert nyiltan hirdették a gojok megölését. Ez hír, nem kitalálás. Van róla hiteles videó klip. Szóval mi a baj?
    Magam részéről a témőt lezártam, de szíveskedjetek lenyelni a békát, amit nem én tálaltam fel.

  275. 294, Tiborbá: Hát ha ez volna az „igaszság”, akkor ajjaj…

    Ollózzak esetleg pár idézetet magyar (továbbá szerb, német stb) szélsőjobbosoktól jelenből-közelmúltból, ahol arról értekeznek, mit kéne csinálni az ellenséggel? Lehetne találni biztos sámánokat is, vagy ott van Kun Páter, guglizható…

    De nem, nem fáj az „igaszság”, csak az a helyzet, hogy tényleg jobb lenne ezt a témát mellőzni, mert annyi más érdekes dolog van, amitől ez a baromság, pár ember mániája elveszi a levegőt.

    Ami Dorkát illeti, nyilván ha valahol rendszeresen sértegetik az embert, onnan távozik. Elég gáz, hogy majdnem az egész magyar internetes szcénában ez megy, úgyhogy az ember kénytelen idővel bizonyos kompromisszumokat kötni a véleménye kinyílvánítása mellett.

    Lehetne egyébként tisztán, hangsúlyozottan tisztán logikai alapú vitát folytatni annek az érvrendszernek a logikai tarthatatlanságáról, történt is rá próbálkozás szerény sikerrel. Úgyhogy ennyi.

  276. 262 Tibor bá! Részben személyes persze, de nem személyeskedés, részben elég szőrszálhasogatónak ígérekző vita, amivel nem terhelném a posztot. Viszont ha eredményre jutunk, azt közzé tehetjük.

  277. Miután a holokauszt rendszeresen megjelenik a hírekben (megemlékezés, kártérítés stb), nem csoda, ha a zsidókérdés folyamatosan napirenden van. Aki nem vett részt (meg a családja sem) semmilyen tekintetben a zsidók deportálásában és nem érintett a másik oldalon, egyszerűen nem érti, miért kell ezt (ha nem is napi, de heti) szinten emlegetni. Az egész olyan, mint egy seb, amit nem hagynak begyógyulni – immár majdnem 70 éve.

  278. 264. Az alapítvány trilógia két kötete van meg, Robert Merle Malevil két példányban. Ha valaki vállalja a scanelést, szívesen kölcsönadom…

  279. 248. Elismerésem, ez a jó út.
    Én két éve jöttem rá, mi az utam, túl közel kerültem a halálhoz, volt időm gondolkodni az élet értelmén.
    Ami maradt, az az életbenmaradás és a tudás továbbadása gyerekemnek, ezért kell megtennem mindent.
    A 30 literes hobbockok hosszú távú tárolásra vannak, a 72 órás csomag nem több 20 kilónál. Nagyutazásra kisbuszt használok, kicsire kerékpárt, az mindennél hasznosabb szállítóeszköz, 2 mázsát simán el tud vinni tolva, láthattuk Vietnamban és a borsodi határban eleget 🙂

    235. Házi konzervekkel én vigyázok, minimálist készítek csak, a botulintoxin láthatatlan. Az aszalt, szárított, fagyasztva szárított termékekben bízom, mert biztonságosak és könnyűek.
    Persze nekem is vannak 5 évnél öregebb lekvárjaim, Stroh rummal tartósítva, de húsfélétől óvakodom.
    Holnap beugorhatok délelőtt egy udvariassági látogatásra, ha van szabad ideje, a szomszédjában lesz dolgom.

  280. 297, Observer: Már ne is haragudj, de épp ez a fórum a legjobb demonstrációja annak, hogy nem a „zsidó-oldalról” érkező hírek, hanem néhány mániákus ember tartja folyamatosan felszínen a témát. „Kártérítés”, „megemlékezés” messze nem olyan súlyú hírek, hogy itt bármit nyomnának a latba… Ugyanez áll Izraelre…

    Egyetlen megoldásnak látszik ignorálni a mániát, vagy ha annyira súlyos, akkor távozni.

  281. 295: Én az egész témát kurvára unom, de mindíg előkerül. Se törülni nem akarok, mert akkor kiabálnak, hogy cenzura. Se távol maradni nem tudok, mert akkor nem merek állást foglalni. Az igazság pedig mindig fáj a vitázok között annak, aki számára hátrányos. Gedeon azt a 10 százalékot se volt képes szó nélkül elfogadni. Ő azt hiszi, hogy neki 100 százalékig igaza van. pedig Dorka meglátása a mániáját illetően (szvsz) helytálló. Na jó, ennyi!

  282. 300: Apám leventeként Németországban társaival egyetemben gyakorlatilag fegyveres felügyelet mellett dolgozott. A német állam ezt elismerte kényszermunkának, és kártérítésre elkülönítettek néhány millió márkát. A pénz kiosztását egy erre szakosodott zsidó szervezetre bízták, amit – mit ad isten – szétosztottak a holokauszt túlélői között, a magyar leventék egy fillért sem kaptak. Erre varrjál gombot.
    301: Egyetértek.

  283. 304: Az én anyámék családjától elvették a házukat, apai nagyapámat pedig pár évre lecsukták és szakmailag ellehetetlenítették – a kommunisták. És?

    Egyébként eddig az tetszett itt, hogy nem(igen) volt személyeskedés, csak vita egymás véleményéről, eltérően más (magyar) helyektől. Kár lenne, ha ez elromlana.

  284. 305: Szerintem te kezdtél el személyeskedni, én csak a véleményemet fogalmaztam meg egy jelenség kapcsán – és remélhetően nem is bántón – legalábbis nem annak szántam.
    És szereted a „kommunisták”-at?

  285. Tibor bá, nyiss egy külön dühöngőszobát zsidózás és gojozás céljára, és akkor más topikokból automatikusan odairányítható minden ilyen. Kivéve persze, ha azok is direkt témábavágó topikok, mert ilyen bejegyzésed nem egy volt.
    Részemről itt zárásul csak annyit, hogy fizetek egy sört annak, aki idéz tőlem, amiben én itt Dorkát személyében sértegettem. Egy más kérdés, hogy ha elvi alapon károsnak, emberiségellenesnek nyilvánítom a zsidó identitást (amit természetesen megtettem és vállalom), azon egy zsidóságát pozitívan megélő ember nyilvánvalóan fel fog háborodni. Sajnálom, de a hiba épp abban a készülékben van, amit én selejtesnek nevezek: a zsidó identitáséban.
    Semmi bajom Dorkával, mint egyénnel, személyisége (interneten átjövő lenyomata) vonzóbb, mint nemegy itteni fórumtagé, akik talán nem zsidók.
    A kiválasztottságtudat magyar megjelenési formáját is éppígy szoktam ostorozni, ezt itt többen tudják rólam, Géza tudna mesélni… Viszont azt az eszmét is a zsidó identitás egy az egyben történő importjának, átültetésének tekintem, ahogy a III Birodalom egykori ideológiáját is.

  286. 306: Hol kezdtem el személyeskedni? Illetve továbbmenve, mit értesz te személyeskedés alatt? Mert az, hogy egy konkrét mondatra rámondom, hogy ekkora baromságot még nem hallottam, az például nem az, különösen, ha kifejtem mellé a saját véleményemet. Az, hogy kinek kéne távoznia, annál inkább.

    A kommunistákat nem szeretem, viszont nem is ragadok le ennél a témánál, nem offolom tele feszt az összes topicot és ha más tenné ezt, azt sem mentegetném, mint érthetőt.

  287. Nem érdemes a feszültséget szítani, mert így nem maradnak barátok és szövetségesek. Ez volna az érdeke a kezdeményezőknek?
    Ne legyen. Tibor oldalán több reálisan gondolkodó emberre találtam, mint a neten bárhol máshol, nem akarjátok megőrizni ezt a helyzetet?

    Az én dédapám nagygazda volt Karcag környékén, több száz holddal, amit elvettek. A kárpótláskor semmit nem kaptunk.
    Nekem egy kutya fattya az összes múltbéli és jelen hatalmon lévő, egyben vagyok biztos, mivel hitelem nincs, tőlem már csak a hideg kezemből vehetik el a tulajdonomat.
    „I’ll give you my **** when you pry it from my cold, dead hands!”

  288. 309, Hadur: Szimpatikus hozzáállás. 🙂

    Már csak a nevedet kéne megfejteni… Esetleg valami előretámadó stratégiára utal?

  289. 308: „300” „néhány mániákus ember tartja folyamatosan felszínen a témát” „Egyetlen megoldásnak látszik ignorálni a mániát”
    Egyetlen egy bejegyzésem (297) alapján sütötted ezt rám. Bölcs dolog volt.
    De tényleg hagyjuk abba, mielőtt Tibor bá-nál, meg a többieknél kiverjük a biztosítékot. Attól, hogy reflektálok valamire, nem jelenti azt, hogy haragudnék 🙂

  290. 309-310 Egy Karinty idézet jutott eszembe, melyben Adyt parodizálta:

    „Miért mondsz mindent kétszer?
    Miért mondsz mindent kétszer?”

    😆

  291. 311. A hozzászólások között szerepelt a hadurak szervezte és megtetszett, mert ez áll hozzám a legközelebb 🙂
    Ha nem is vagyok hadak ura, de a fanatikus ellenálló oldalon állok és csak csoportban gondolkodom. Ha kell, az élére állok az eseményeknek. Ezt szoktam meg.

    A frissítés is eltart egy ideig, majd türelmesebb leszek ezzel a blogmotorral, hogy ne mondjak mindent kétszer.

  292. 313: Pedig a 300-as hozzászólásban még az Observer megszólítás is szerepel, aki én volnék. Ez olyan, mint ronda nőt dugni, az ember próbál közben másvalakire gondolni? Persze, mint tudjuk, ronda nő nincs is… 🙂

  293. 316: A 300-as hsz egy reakció volt erre a mondatodra: „Miután a holokauszt rendszeresen megjelenik a hírekben (megemlékezés, kártérítés stb), nem csoda, ha a zsidókérdés folyamatosan napirenden van. ”

    Azt, hogy mániákus, nem rád értettem. De könyörgöm most már hagyjuk abba, ha kell, akkor én kérek elnézést…! 🙂

    És nem haragszom 🙂 Meg minden 🙂

  294. 315, Hadur: Értem. No és élelemtermelésben is gondolkoztok, vagy mik a tervek a nagy bumm után (közben)?

  295. 315. Persze, a tárolás csak vészhelyzetre van, mert bármi közbejöhet, akár válság, akár munkahely elvesztése, de akkor se kelljen a másnapi kaján gondolkodni. Fényesebb úgy a világ.
    Ha másként nem megy, marad az önfenntartás, erre vettem nagyon jó minőségű pár hektárt, amin néhány család el tud élni és szorgosan okosodom.
    Kézimunkával megművelhető méretben gondolkodom, rezisztens fajtákkal, kihasználva az organikus termesztés eddig felhalmozott tapasztalatát.

  296. 319: A pár hektáron most folyik valami termelés?

  297. Na jó. Innentől minden zsidó és azzal kapcsolatos megjegyzést tartalmazó komment törlésre kerül.

  298. 319. Gyümölcsös van rajta, jövőre már lesz egyéb is. Lévén kieső területen van és nem lakom ott, a vadak kérdését kell először megoldanom, hogy nekem is maradjon valami 🙂

  299. 249: Ne haragudj, Lóránd, de nem bírom megállni, hogy erre ne reagáljak:

    „Ez olyan hihetetlen illúzió lenne? Hogy ha tényleg látjuk, akkor nem akarjuk a saját hülyeségünkkel kinyírni önmagunkat? Nekem nem hangzik olyan idegennek…”

    Igen, illúzió. Meg is mondom, miért.

    Szerintem te még akkor nem olvastad a blogot, amikor erről volt szó, de az ember az életét meghatározó alapvető változásokra (főleg a VESZTESÉGEKRE) előre elég jól leírható módon reagál. A veszteségélményre bekövetkező GYÁSZreakciónak 5 fokozata van:

    1. TAGADÁS.

    2. ALKUDOZÁS.

    3. HARAG.

    4. DEPRESSZIÓ.

    5. ELFOGADÁS.

    Amiről fent beszéltem, és amiről te is beszélsz, az fizikailag megvalósítható (vagyis a jelenlegi rendszer konzerválása jóval alacsonyabb fogyasztás mellett, amíg ki nem találunk valami jobbat), de PONTOSAN az EMBERI tényező miatt gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Ugyanis az emberiség 99,99%-a ma még át se élte a veszteséget, vagyis ha holnap megpróbáljuk elvinni a világot a változás irányába, akkor lépnek be az ELSŐ fokozatba.

    Azt elvárni, hogy „elég” gyorsan (vagyis a kellő időn belül) átmenjenek mind az öt fázison, és eközben mondjuk ne égessenek fel maguk körül mindent, gyakorlatilag illúzió. Pontosan EZ az illúzió. Fizikailag megvalósítható a dolog, nem kérdés, de emberileg, pszichológiailag nem.

    És ami a legrémítőbb, hogy az emberiség ún. „vezetői” ezt NAGYON JÓL TUDJÁK.

    Tudod, miért?

    Mert kipróbálták. Nem egyszer, többször. Megpróbáltak változtatni, megpróbálták rávenni az embereket, hogy gondolkozzanak, éljenek másképpen.

    Egyszer sem sikerült. Mindig PONTOSAN ugyanaz történt.
    Először tagadás.
    – Nem, nem, ez nem lehet igaz.
    Aztán alkudozás.
    – Oké, lehet, hogy van benne valami, de nem kell azt csinálni, amit a kormány mond, ez hülyeség, elég ha csak…
    Aztán harag.
    – Micsoda???? Mocskos, szemét, összeesküvő, rohadt tolvajok!!!! Aztán depresszió… de idáig már nagyon ritkán jutottak el, mert a harag általában elvitte az egészet. Ilyenkor jöttek a forradalmak, aztán kezdődött az egész elölről.

    Még ha fizikailag meg is lehetne valósítani azt, amit javasolsz, illetve amit magam vázoltam fel (és meg lehet), ha valaki megpróbálná, annak óriási baj lenne a vége. Minimum nukleáris háború.

    Mit gondolsz, mért nem meri az USA kormánya bevallani a gazdaság VALÓS adatait Nixon óta?
    Mért a Való Világ meg a „Maunika Sau” a népszerű a TV-ben?
    Mért olvasnak az emberek magazinokat normális ismeretterjesztő könyvek helyett?

    Azért, mert TAGADNAK. Maximum alkudoznak. MI IS AZT CSINÁLJUK, ha nem vetted volna észre. Te is. Még én is. Gedeon is. Tibor bá is. Maximum más irányból. Szerinted úgy lehet megúszni, ha szemléletet változtatunk. Szerintem technika kell hozzá. Tibor bá szerint erődöt kell építeni az otthonodból és meg kell tanulni mezőgazdászkodni.

    Egyik sem fog működni. Mind meg fogunk dögleni. Az emberek EZT tagadják. Mi is.

    Ne akard, hogy elkezdjenek haragudni.

  300. 324:
    Álljon meg a menet! Én határozottan azon az állásponton vagyok, hogy az emberiségnek annyi. „A jövőnk véget ért”, ez csak elég hitvallás. Majd jönnek a termeszek. De miért legyek én az első, aki kimúlik? Szeretném látni az eseményeket. És az erőditményt, bespájzolást azért szorgalmazom, mert neked se kell megdöglened az első fordulóban. Loránddal éppen ezért akasztottuk össze a bajszunkat, mert az ő reménykedését nem fogadom el. Nincs remény, és ha jól emlékszem én fejtettem ki, hogy az igazi ok az emberi psziché (amit persze lehet másképp is nevezni). Örülök, hogy te is fejlődsz. Jó ez a vitafórum, ebből mindenki profitál.

  301. 324, jancsika:

    Mindig örömmel veszem, ha reagálsz 🙂

    Ismerem ezt a listát, és a magam részéről úgy látom, hogy minden eleme különböző mértékben, egy időben van jelen a rendszerben, akár itt a fórumon, akár máshol nézek körül. A „gyász” ugyanis itt van.

    Nincs jövőképünk, nem vetted észre? Semmilyen, többé-kevésbé elfogadott közös minta nincs arról, hogyan fog kinézni a világ tíz év múlva, semmi, ami motivációt, értelmet, lelkesedést adna nekünk, csak dolgozunk és próbálunk túlélni napról napra, hónapról hónapra. Siránkozunk, fogat csikorgatunk vagy tök értelmetlen dolgokra durrantjuk el a jövő évek keresetének jó részét, „élvezd a napot” felkiáltással.

    Az itt, és általad is felsorolt kritikus tényezők miatt számomra nem annyira egyértelmű a fizikai megvalósíthatóság, de bízom benne. Ugyanígy bízom az emberi természetben, amely ebben a pillanatban félig agyonverve valóban nem hozza a legjobb formáját – de annyi mindent túlélt már, miért ne hinnék benne?

    Számomra egyértelmű, hogy a mai világ GYÖKERESEN MÁS lehetőségeket ad a számunkra, mint eddig bármikor. Ez szerintem sem garancia arra, hogy most sikerül megoldani a feladatot – de fenntartja a lehetőséget a korábbi sikertelen kísérletek dacára.

    „Mind meg fogunk dögleni. Az emberek EZT tagadják. Mi is.”

    Igen, mind meghalunk, és igen, a mai kultúránknak nem része e tény elfogadása, a vele való együttélés és megbékélés. Ezért fogadjuk el, hogy magunkkal rántsuk az egész emberi civilizációt, és ez meg is történik, ha munka és értelmes tervezés HELYETT különféle fokozatokon gyászolgatunk. Tibor bá spájzolással alkudozik egy kis plusz időért, Arma a zsidókra haragszik, te „megdöglünk mind”-et mondasz – ez mondjuk depresszió (mert azért nem tűnik semleges elfogadásnak)?

    Én mondjuk tagadok? Meghalok majd, ha eljön az ideje. De addig azon fogok küzdeni, hogy ez a világon semmit se jelentsen, és forogjon szépen rendjén tovább – persze nem arra, amerre most megy, mert ott már nincs hely.

  302. 299.

    Kösz az elismerést. 🙂
    Tudod, mikor belevágtam, még a saját párom is hülyének nézett, most meg vidáman nyomja befelé vacsorakor a saját paradicsomunkat, ami bizony nem olyan, mint a bolti. Sokkal jobb. És ráadásul nyugodt is lett, mert a készletek mindig megnyugtatják az embert.
    A hobbockok felkeltették az érdeklődésemet, utána fogok nézni.

    Amúgy esélynövelés miatt, most gondolkodom járműváltáson. Van két szgk-nk. Két ócskavas, nem kell mindjárt szupergazdagságra gondolni. egy agyonnyűtt opel és egy használt citrom. mostanában azon jár az eszem, hogy lecserélem a két autót egy 4 kerék meghajtású terepen is mozogni tudó járgányra. biztos ami biztos. Tippek?

  303. Volt egy tanárom, nagyon szkeptikus volt a koncsi rendszerrel szemben. Mondogatta (nem volt egy kertelős típus), hogy bármennyire is próbál figyelni, a pártgyűlés típusú röffenéseken mindig 3 perc után elalszik a kincstári dumák hallatán.
    Én se vagyok képes végigolvasni pl. az optimista hozzászólásokat, amik szerint „egész biztos kitalálnak majd valamit”, stb.

  304. 326: Az a gondom ezzel, hogy oké, nem döglök meg az első fordulóban. És? Szerinted jó lesz egy egyre szarabb világban élni? Nem. Borítékolható, hogy olyan jól, mint most, már soha nem fogunk élni. Sőt, egy idő után annyira szarul fogunk élni, hogy belehalunk. Persze az élni akarás nagy úr.

    De, ezt Rejtő Jenő sokkal jobban megfogalmazta nálam:

    „Mr. Irving az asztalon ült, a szamovár mellett. A vendége szemben vele egy széken. Fülig Jimmy érezte, hogy ez a fiú megkívánja tőle az ünnepélyes és úri magatartást, tehát nyakába akasztotta a kerékpár-áttételt, és emelt fejjel nézett a lornyonján keresztül.

    – Milyen a kikötő? Erről meséljen.

    – A kikötő olyan, mint a dzsungel, csak nem terem annyi fa benne. De sokkal veszélyesebb. Tele van hajóval meg verekedéssel.

    – Miért ütik ott egymást az emberek?

    – Hogy fájjon. Ha valakinek annyira fáj, hogy nem bírja ki, arra azt mondják, hogy agyonverték.”

  305. 326: Loránd! Már több tucatszor közölted, hogy te ezért küzdesz és ha nem megy akkor meghalsz. Szép! De Jancsika és én folyamatosan rámutatunk, hogy az emberi viselkedés, ami mélyen be van programozva az agyába, ezt nem teszi lehetővé. Neked nem ismételgetned kellene önmagad, hanem megfúrni az emberi viselkedésre hivatkozást. Bizonyítsd be, hogy az emeber 40.000 éven át ugyanazt mutatta, de most a hívó szavadra minden meg fog változni. Nem leszünk, hülyék, kapzsik, mohók, önzők. Ha nem megy, akkor most mondok neked egy érdekeset. Ezért bukott meg a kommunizmus, mert a premissza a szocialista embertipus volt, ami nem létezik, és nem állítható elő. Ezzel szemben a kapitalizmus a kapzsiságra és az önzésre épült, ezért volt olyan sikeres. Most már túl sikeres, ami az emberiség végét is jelenti.

  306. 327: „Arma a zsidókra haragszik, te “megdöglünk mind”-et mondasz – ez mondjuk depresszió (mert azért nem tűnik semleges elfogadásnak)?”

    A depresszióig nem jutottam el. Ha eljutottam volna, nem törném a fejemet azokon a technikai megoldásokon, amiket irkáltam itt a blogon is meg a neked írt e-mailekben is.

    De sajna már motoszkál bennem a dolog… dühöngeni is szoktam.

  307. 331: én nem haragszok senkikre úgy általában kollektíven és a modern civilizáció elkerülhetetlen összeomlását az erőforrásokkal való rablógazdálkodásnak tulajdonítom, nem valamilyen népcsoportnak.

  308. 324:

    Úgy tudom a Harag a második, az Alkudozás a harmadik fokozat.

  309. 333-334: Egyébként a különböző forrásokban ez eltér. Ha jól tudom, pl. az Atkins-féle Pszichológia tankönyvben úgy van, ahogy te fetamas mondja. Én máshonnan máshogy olvastam. Valójában egyén kérdése is a dolog.
    Innen is látszik, hogy a pszichológia milyen egzakt és egységes tudomány. 🙂
    Mondjuk ettől még bejöhet ez-az belőle. A gyászreakció leírása pl. (függetlenül attól, hogy melyik sorrendet fogadjuk el) tényleg nagyon precízen leírt folyamat.

  310. 328, arma:

    Elég felületesen kell a szövegeimet olvasni ahhoz, hogy „egész biztos kitalálnak majd valamit”-re lehessen rövidíteni, ezért bizonytalan vagyok abban, hogy ez nekem szólt-e… bár igaz is, nem valószínű, hogy rám szót vesztegettél volna. Mondjuk addig ne is, amíg (Tibor bá kérését tiszteletben tartva: magánban) a 285-öt meg nem beszéltük.

    329, 331 jancsika:

    Pont ezt a „szarabb világot” nem látom bizonyítva: szerintem NEM KELL, hogy így legyen! Ez egy DÖNTÉS kérdése, amit (arra hivatkozva, hogy „a többiek” úgyis bénák, ostobák, önzők és bunkók, ezért tök mindegy) meg kéne hoznom ahhoz, hogy Tibor bá gondolkodó embernek nézzen. Így én magam is büszke tagja lennék a felsorolt tulajdonságokkal rendelkező tömegnek.
    Ugyanakkor ha én úgy döntök, hogy a magam egy porszemnyi súlyát a mérleg másik serpenyőjébe teszem, megtettem annyit, amennyit tehetek egy SZEBB világért. Nincs garancia. Nincs „Hőőőj, ide, nép!” Nincs „Jaj csúnya nénik és bácsik, miattatok áldozom fel magam…” szepegés. Csak annyi, hogy bocs, nekem a másik oldal büdös, ezért emitt lakom.
    🙂

    Ezért nyilván egy elég eltérő kontextusban szemlélem a dolgokat, és a „gyász” meg annak szintjei fel sem merülnek. Feladatot, azt látok, lehet hogy annyit, amennyivel nem tudunk megbirkózni – na de csak emiatt előre feladni? Ehh…

    330 Tibor bá:

    Jaaj, és ez olyan primadonnásan hangzik, ugye? Régen mosolyogtam ilyen jót azon, hogy másvalaki minek néz engem, pont olyan, mintha csúfolnál…
    🙂

    Szóval először is: FORDÍTVA! Nem „ha nem megy, akkor meghalok”, szó sincs róla.

    Meghalok én is, ahogy te, meg itt mindnyájan, meg minden élőlény. Érted? Arról a bizonyos halálról beszélek, ami elkerülhetetlen része az életnek, egyszer jön aztán elvisz. Ez bekövetkezik valamikor, mert a fejemre esik egy fél disznó vagy megöl az agyhúgykő. Érzelmileg semleges információ, biológiai tény, lezárva, pont.
    NO ADDIG van a küzdés, akár sikerül, akár nem.
    Okés?

    Továbbá…
    Szó nincs az „én hívó szavamról”, azt a szerepet meghagyom Viktorunknak, Ferikének, T. Józsi bácsinak, akik tényleg elhitték a „patakvért” meg a „ha ÉÉÉN mondom, oroszok ki, komcsik el, majd most éppen nyugat ki, Kína (mer ő nagy barát és nem komcsi) be” meg a … témát.

    Azt szeretném legalább megvitatni, hogy oké szerinted az ember vágásérett FEKETE trutymó. Szerintem fekete ÉS fehér nagyjából egyforma mértékben, evolúciós véletlenszerű szórásban. Ellenkező esetben nem jutottunk volna el idáig, és mondjuk harminc éve (tudod, amikor Ámerikában a TV-ben hirdették a házi atom-óvóhelyek építését, pont ahogy te itt most, mert mindjárt jön az orosz Armageddon) le is zártuk volna a témát. Ennek elmaradásán egyébként Csányi Vilmos etológus is erősen csodálkozik, de ha már így alakult, kezdeni kéne a helyzettel valamit.

    Azt szeretném legalább a tudatosulás szintjéig eljuttatni, hogy igen, önámító, abszolút rövid távú, „önző” gondolkodás juttat el minket a mai problémákig, és PONTOSAN EZ az önámító, abszolút rövid távú, „önző” gondolkodás az, amit egyetlen elfogadhatóként ismersz(egyéni készülődés, az emberek úgyis javíthatatlan bunkók, de sebaj meghalunk mind). Minden más megközelítés csak megfontolásra is méltatlan idealista katyvasz lehet.

    Egyébként elég abszurd, hogy egy biológiai lény önzés fogalmából valami érdekes bukfenccel, minden alátámasztás nélkül sikerül kihagyni az egyéni fennmaradás és a fajfenntartás agyilag és genetikailag kódot programját, de láthatóan ez is csak engem zavar. Ja, bocs, ez csak a „többiekre” vonatkozik.

    Amiről itt írok, önmagam számára hitelt érdemlő mértékben bizonyítottam, arról lehet észérvekkel vitatkozni – de már megint úgy teszel, mintha meg sem próbáltam volna. Az itt felhozott érveket a mindenható gonosz ZS…ig bezárólag ismerem, hallottam, értékeltem, elhelyeztem. Annak dacára, hogy nem azonos következtetésre jutottam belőle. Bevallom, stílusod és a honlapon olvasható bemutatkozás alapján kicsit nagyobb nyitottságra számítottam, de érteni vélem a „rögzített, vitathatatlan sarokpontjaid” mögötti motivációt.

    Biztos félreérthető az az eltökéltség, amivel a saját szövegemet itt „széllel szemben” nyomom, talán le kell írnom ide szó szerint: nem azt várom, hogy „keljetek fel a szavamra”, csupán arról beszélek, amit gondolok és TETTEM, TESZEK jelenleg is, tőletek és az itt forgatott úgyismindegy hozzáállástól teljes mértékben függetlenül.
    Késztetést érzek rá, ennyi – ha elmúlik, vagy szólsz, hogy most már kábé elég, akkor abbahagyom.

  311. 336:
    Sokszoros megtapasztalásból tudom, hogy nincs kilátástalanabb párbeszéd, mint amikor egy istenfélő ember meg akar engem győzni isten létéről, lelkem létezéséről, és hogy találjam meg magamban mind a kettőt, mert ott vannak. Ennél csak a szörnyűbb, ha az illető ráadásul még intelligens is. Ha egy ember valamiben (bizonyítékok nélkül) mélyen hisz, akkor teljes intellektusát felvonultatva minden apróságba belekapaszkodva érvek nélkül leállíthatatlanul érvel. — A te Emberiség megváltó indítatásod arra a HITRE épül, hogy az Ember reformálható, van benne jó szándék, életösztön, stb. is. Mivel kimagasló intelligenciád van, hihetetlen szívóssággal, a félreérthető kijelentések azonnali félreértésével, a tételes cáfolatok, logikus felvetések átugrásával hozod össze válaszaidat, tehetetlenségből fakadó szarkazmussal. — Loránd! Nincs szándékomban beléd fojtani a szót, de fontolóra kellene venned: Van itt jó néhány, a te kaliberedhez mérhető ember (beleértve önmagamat is), akik épp úgy szeretnének élni, mint te, éppen úgy szívükön viselik az emberiség sorsát, mint te, akikben legalább annyi dedikáltság lenne fajtája megmentésére, mint neked és lám mindezek ellenére – miközben nem dobják be a törülközőt – meg vannak győződve arról, hogy ha az emberi faj nem is hal ki, a jelenlegi civilizációjának egészen biztos vége. De, ha ezt nem látod be, mert meg vagy győződve arról, hogy mi valamennyien rosszul gondoljuk, azonos módon befolyásolva vagyunk, ellentétben velünk nálad van egy kis extra jó szándék, vagy bármi más – légy szíves azt fejtsd ki, hogy az Ember, akinek viselkedését széles világszerte nagyon jól láthatjuk, és immáron 40.000 éve töretlen, miért változna meg spontán magától, a te felvilágosító munkád nyomán, vagy bármi más indítatásból? Erre és csak erre a kérdésre válaszolj, mert ez az egész argumentumnak a billenőpontja.

  312. 336

    Van egy mese, lehet, hogy már említettem: a címe a hazug legény. Tudom, itt nem illik ilyesmire hivatkozin, mégis ennél a mesénél jobban semmi sem magyarázza a mai tudatformálás működését. A lényeg: egy legény bizonyítani akarja, hogy a hazugságból meg lehet élni. (Jó régi történet, ma már ezt mindannyian tudjuk 😉 ) Neki vág a világnak. Találkozik valakivel, akiről nekünk elég annyit tudni: tud szót szóra mondani. Innentől kezdve a hazug legény hazudik, amiért elverik. De nem adja fel, esküdözik, hogy igazat mondott, sőt azzal fenyegetőzik: panaszt tesz a királynál, mert megverték az igaz szóért, s a király, aki tulajdon két szemével látta, amiről ő beszélt, majd rendet tesz. Ezen az emberek elgondolkodnak, kérdik a társát, ő is látta, amit ez összefecseg? És a társa szót-szóra mond. Egyetlen szóval ki nem mondja, hogy az illetőnek igaza van, de néhány ötletes fordulattal olyan helyzetet teremt, amiben a kérdező maga jut arra a meggyőződésre, hogy az alapvető hazugságok mgis csak igazak, és fizet, mint a köles, nehogy panasz legyen a dologból.

    Amikor először hallottam ezt a mesét, ráéreztem az ízére. Hóhó! Mondtam. Itt rólunk beszélnek. Azért csapnak be bennünket, mert tele vagyunk szót-szóra mondókkal. Egymásba illeszkedő csúsztatásokkal és féligazságokkal. Régen le akartam már írni ezt. Pl. annak a asszonykának a védelmében, aki szerint a bankok azért vannak, hogy segítsenek. Meg máshol is, ahol tömegek félrevezetéséről van szó. Mert ezen egy hihetetlen apparátus dolgozik. Szót szóra mondók hada. És a játék kb. a kötelező oktatási rendszerben kezdődik. Csak egyetlen példa. Egy ismerősöm valamely természettudományi szakon végzett egyetemet. Tanár lett belőle, tán még ma is az. Ő mesélte: mennyire megrökönyödött, amikor az egyetemen egy természettudományos tétel, amit a középiskolában tényként tanult, az egymással versengő elméletek egyikeként, jelent meg. Nem volt szerencséje, mert pont olyan oktatóba futott bele, aki szerint maga az elmélet még csak nem is a legvalószínűbb. Ilyenben nekem is volt részem, csak épp társadalomtudományi karon, ahol úgy véltem, ennyi szubjektivitás még elmegy. Itt az egyik egyetemi tanár úgy adta át az indexemet: Kolléga a feleletében tökéletesen kifejtette xy. elméletét, most gondolja azt: xy-nak írom be az elégtelent. (Én inkább arra gondoltam: ráborítom az asztalt, és azt mondom: nem rajta, xy-on vettem így elégtételt, ehelyett persze kinéztem egy olyan vizsganapot, amikor nem ő vizsgáztatott. 😉 )

    Szomorú volt tapasztalnom, hogy a tudomány relativitása nem szakfüggő és hasonló, bár nem ennyire szélsőséges jelenségek a természettudomány körében is előfordulnak. Az egyik egyetemünkön egy PHD dolgozat szerzőjét arra figyelmeztették, nem szerencsés Konrád Lorenz munkáira alapoznia, már ha meg akarja védeni a munkáját. A történelemben ettől sokkal rosszabb a helyzet. Számos olyan esetet tudok felsorolni, amikor egyértelmű hülyeségeket állítanak komoly egyetemi tanárok, és még csak fel sem tűnik nekik. Egy beszélgetésen úgy véltük, egy egyszerű kísérlettel bizonyítani lehet, hogy az események nem játszódhatnak le az adott elméletek keretei között. Drakonisznak javasoltam a szerepjátékot. Elsősorban innen vannak a tapasztalataim. Bekéredzkedtünk történelem órákra és eljátszottunk eseményeket. Az első esetben mindenki tudta, miről van szó. Be is jött a papírforma. Minden úgy történt, ahogy a történelemkönyvekben írva vagyon. Második nekifutásra változtattunk a felálláson. Orkokról, tündékről, trollokról, lovagokról, barbárokról, farkaslovasokról, törpékről beszéltünk, azaz megfosztottuk az eseményeket a szót-szóra mondások özönétől, és hagytuk, hogy a puszta ész és ne a tanultak szabják meg a résztvevők döntéseit. Ettől kezdve egyetlen egy esetben sem jött be a papírforma. Azok a tanárok, akik figyeltek (mindössze kettő volt, mert ahogy az egyikük megfogalmazta: egy tisztességes bölcsész az legkésőbb az ork szó hallatán ledobja az ékszíjat, aztán csak akkor veszi észre, hogy kimaradt valamiből, amikor a tanítványai kipirult arccal, izgatottan tárgyalják a megoldásaik és a történelmi események közötti ellentmondásokat) vagy kénytelenek voltak elismerni: ha összevetjük az elméletet a szerepjáték eredményével, a második esetben sokkal tisztább, világosabb, kevéssé ellentmondásos, azaz végső soron logikusabb és ésszerűbb kép rajzolódott ki. Illetve a másik egy huszárvágással oldotta meg a problémát. Egy csatát modelleztünk, itt a történeti források szerint az egyik sereg vezére olyan szarvashibát vétett, amit egyetlen szereplő sem volt hajlandó semmilyen körülmények között elkövetni. A tanár így nyugtázta e fordulatot: látjátok gyerekek, mennyit fejlődött a világ. Ma egy középiskolás diáknak több stratégiai érzéke van, mint az ókor végén a korszak egyik legnagyobb hadvezérének.

    De evezzünk vissza a hazai vizekre. Szóba került itt a Szent Korona-tan. Anno az egyetemen olyan tanárt fogtam ki, akinek két mániája volt. Az egyik épp ez, a másik a Tripartitum hármas értékrendszere. Nagyon tanulságos volt látni, egy értelmes ember hogyan próbál meg értelmezni egy tőle teljesen idegen gondolkodást. Egy olyan korszakét, amelyekben még nem volt divat a hazugszó, s bizonyítani kellett, hogy hazugságból is meg lehet élni. Nekem sokat segített mindez. Két okból is. Egyfelől láttam, hogy ha valaki meg akarja érteni, az 1700-as évek előtti ember gondolkodását, akkor meg kell ismernie e gondolkodás kereteit. Ha csupán el akarja ítélni a kort, erre semmi szükség, csak ez esetben soha nem fogja megérteni, miről beszél. Olyan ez, mint megtanulni egy idegen nyelvet, csak egy kicsit nehezebb. A tanáromnak viszont jól ment, legalábbis abban a közegben, amit tanulmányozott. Felismerte és tanította is: az akkori fogalmakat nem lehet a mai eszünkkel értelmezni. A kor szellemiségébe kell beleélni magunkat. A másik tétel, amit megtanultam az értékrend. Döbbenet, hogy a magyar szokásjogban a természeti javakat a modern ökológia követelményeinek megfelelően értékelték. Azaz: a legértékesebb élőhelyeket „becsülték” a legtöbbre. Egyetlen más hasonló értékelési renddel sem találkoztam. Néhány közgazdász most kezdi felvetni, ilyesmire volna szükség. A Corvinus Egyetemen pl. kutatják a témát. Holott valamikor a múltunkban ez gyakorlat volt. És persze a tananyagba még véletlenül sem került be. Sőt, egyetemen sem lehetett belefutni a kérdésbe, hacsak a csoportvezető tanárnak nem épp ez volt a vesszőparipája, és a joghallgatónak teljesen véletlenül nem volt érzéke az ökológiához. Kellett hozzá a dolgok szerencsés összjátéka.

    Egy szó, mint száz, ha az ember összeilleszti a kirakós darabjait, nagyon szépen kirajzolódik a kép, amit a szót-szóra mondók tudatosan vagy csak félrevezettetésük okán öntudatlanul is belénk sulykolnak. Ez pedig: egyoldalról az eredendő bűn, másoldalról, az ember kapzsi, önző és buta, és ilyen volt, amióta lejött a fáról. Olvasom a hozzászólásokat, és egyik ámulatból a másikba esem. Olyan emberek, akik nálam sokkal jobban tudják: nem szabad hinni a monstre médiának, szajkózzák azokat az elméleteket, amelyek pont e vonulat szót-szóra mondói. Akik látják, mivé lesz a történelemtanítás és kutatás, ha 56-ról, JFK-ról vagy más napjainkban zajló eseményről, avagy a reformkorról van szó, ugyanakkor fel sem merül bennük: ugyanezt a csalás nyugodt szívvel el lehet követni a régebbi korokra vonatkozóan, és ha egy gépezet beindul, a többi már magától megy. Nem szándékolt rosszindulatról, hanem a szót-szóra mondások világába gabalyodásból származó vakságról van szó.

    Amit biztosan látok: ebben a világban nem lehet rendet tenni. A szót-szóra mondás lényege, ha el akarok tüntetni valamit, nem tagadnom kell a létét. Ellenkezőleg. Bizonygatnom. Meg kell fűszereznem valamivel, valami nagyon valószínűtlennel, aminek a cáfolatához nem kell különösebb előképzettség vagy képzelőerő. Pl. Ugyanazok a pénzügyi körök álltak a hidegháború két főszereplőjének háta mögött. Nem cáfolunk. Leadunk a BBC-ben egy sorozatot, melyben közzé tesszük a tétel legkönnyebben hozzáférhető bizonyítékait, majd elmondjuk: minderre azért van szükség, mert a közelgő öko-bio egyéb katasztrófák elől az emberiség elitjét át kell telepíteni a Marsra, s ehhez a programhoz bizony a két nagyhatalom összefogására van szükség. Meg kell adni néhány időpontot, hogy mikor is válik ez egyértelművé, amikor a projekt tovább nem titkolható. Aztán, mire odaérünk, mindenki láthatja: szó sincs Mars-utazásról, áttelepülésről. Ezzel aztán az eredeti tételt is hiteltelenítjük. Egy vonalat nem annak kitörlésével, hanem vagy kétszáz párhuzamos vonal rajzolásával lehet eltüntetni. Ettől biztosabb módja nincs a dolognak, mert senki sem tudhatja, melyik is volt az eredeti vonal, ugyanakkor mindenki épp az általa megtalált vonalról fogja azt hinni, hogy ez az igaz. Itt a legtöbben Tibor bá és Jancsika vonaláról vélik azt, hogy az eredeti. Mutatott még vonalat Arma, Kedves Loránd és persze magam is rajzoltam valamit. E párhuzamosok ha találkoznak valahol, csak a végtelenben. Egy tekintetben azonban nincs különbség közöttük. Bizonyíték egyikre sincs. Mindegyik kemény hiten alapul. Mert azt sem bizonyította senki, hogy az ember 40.000 éve ugyanazt teszi. Ez egy soha nem vizsgált előfeltevés volt. Magam részéről nagyon örülök, hogy volt olyan tudományos kutató, akinél elértem, hogy egyetlen tanulmány, illetve egy másik tanulmányba becsúszott félmondat erejéig ezt a feltételezést megkérdőjelezze. Ez ebben a helyzetben elég komoly sikerélmény.

    Itt viszont úgy érzem, értelmetlen tovább bizonygatni, hogy melyik vonal az eredeti. Ezért írtam volt: legyen kinek, kinek hite szerint.

  313. 338:
    Az emberi ismeretanyag azzal nem fog egy centit se tovább jutni, ha abból indulunk ki, hogy kinek-kinek a maga oldaláról igaza van. És az se előremutató, ha eléggé nyilvánvaló dolgokat azzal seprünk le az asztalról, hogy még senki ne bizonyította. Olvasd el Jared Diamond: Összeomlás című könyvét és a benne feltárt dolgokat vetítsd vissza 40.000 évre, mert ha 2000 év stimmel, akkor a 40.000 is érvényes.

    Elmentem füvet nyírni.

  314. 339 Elolvastam. Olvastam a harmadik csimpánzról is, de az általános folyamatok tekintetében egyik műben sem találtam bizonyítékot, csak nagyon jól altámasztott felvetéseket. És közel ugyanannyi szempontot kellett figyelmenkívül hagyni a megalkotásukkor, mint amennyit számításba venni. Az ember és természet viszonyát kettőség jellemzi, amely végigvonul az elmúlt évezredek történetén. E téren sem az egyik sem a másik szemlélet és az ezen alapuló cselekvés kizárólagossága nem bizonyított, csupán az: az utolsó 10.000 év történetében ilyen is olyan is volt. Diamond az ilyenről ír. Mások az olyanról is. Kapásból David Attenboreugh jut eszembe, bár nála csak utalásként, de Jankó Jánosnál például tételesen. De ez tulajdonképpen lényegtelen. Ami sokkal lényegesebb: az emberi ismeretanyag akkor sem bővülhet, ha mindenki a maga vonaláról állítja, hogy az az egyetlen lehetséges vonal, a többi pedig nem létezik.

    „Ha egy ember valamiben (bizonyítékok nélkül) mélyen hisz, akkor teljes intellektusát felvonultatva minden apróságba belekapaszkodva érvek nélkül leállíthatatlanul érvel.” – Ez a mondat akár igaz is lehet. Mindig csodáltam azokat az embereket, akik bizonyítva látták saját hitüket, legyen szó bár Istenről, vagy erendendő bűnről, vagy az emberi agy szerkezetéből következő kapzsiságról, önzésről, bármiről. De magam túl sok elméletet láttam tüündökölni és bukni ahhoz, hogy ezekben a tételekben bizonyított állításokat lássak. A saját keretük között persze mind igaz, de semmi több. Példának okáért egyetlen olyan vízügyi szakemberrel sem találkoztam, aki tudott volna bármit is a folyóról. A hydrológiáról, az áramlásokról és a többiről igen. Ez a szakmája, persze hogy ért hozzá. De a folyó az valami egészen más. És ugyanez nagyon sok mindenről elmondható. Azt látom, hogy a tudásunk úgy gyaparodik, mint egykor a szocialista világ. Kezdetben ugye volt egyhatod, de ahogy az egyszeri kiképző őrmester megígérte, lett az még egy heted, egy nyolcad, sőt egy kilenced is. A tudásunk most szerintem valahol egy tizenketted körül tartk. S ha tovább gyarapítjuk, lesz az még egy huszad is. De ez az én hitem. Nem akarok erről meggyőzni senkit. Élt viszont egy zseniális ember, aki hosszú évek alatt hasonló következtetésre jutott, vagy legalábbis eljutott oda, hogy megértse, miről is van szó. Akit érdekel, keresse meg és olvassa el Doglas Adams – Mark Carwardine Utoljára látható c. közös könyvét, különös tekintettel az utolsó fejezetre.

    Én meg kacsát boncolni… 😉

  315. 337, Tibor bá:

    Köszönöm, ez megvilágosító válasz volt:

    „Mivel kimagasló intelligenciád van, hihetetlen szívóssággal, a félreérthető kijelentések azonnali félreértésével, a tételes cáfolatok, logikus felvetések átugrásával hozod össze válaszaidat, tehetetlenségből fakadó szarkazmussal.”

    Halál pontosan leírtad, mit érzek én veled kapcsolatban, szívesen sorolnám a válasz nélkül hagyott kérdéseket, félreértéseket, de nincs értelme, ez tökéletes tükör.
    Ugyanakkor rendkívül kíváncsivá tettél: kérlek mutasd meg nekem (akár magánban) azokat a félreértéseket, cáfolatokat és átugrásokat, amiket én követtem el és ezek szerint nem vettem észre, ha van még rám ennyi türelmed.

    Ezzel ugyanis teljesen egyértelművé vált számomra, hogy képtelen vagyok érthetően, elfogadhatóan elmondani a bennem összeállt képet egy intelligens embernek, akinek azonban pont a „vakfoltjában” állok. Egyetlen dolog marad: megvalósítani valamit, ami a közvélekedés szerint „lehetetlen”. Oké, fel van festve a pálya, indulok.
    🙂

    Azért hogy a kérdést ne hagyjam válasz nélkül…

    Egyetértünk, a jelenlegi civilizációnak vége. Én csak azt vitatom, hogy a „túlsó vége” egyértelműen meghatározott lenne és ne rajtunk múlna.

    Az a bizonyos 40.000 év, amiről beszélsz, szerintem nem fekete, csak te látod annak, mert ezt határoztad el – meg azt, hogy akkor én bizonyára fehérnek látom.

    Én abban a nagyon kis szeletben, amit valamilyen szintig ismerek, a yin-yang szimbólumát látom: számtalan hősies, nagyon „emberi”, nagyon értékes példát – és számtalan nagyon durva, nagyon önző, állatias példát. Múltban, jelenben, közvetlen kapcsolatokban, médiában. Jó példát innen a blogodról olvashatsz magadnak, a pesti vízügyeseket az ostrom alatt, „Maca nénédet”, és így tovább – de nem folytatom, részemről itt becsuk.

    Nem „spontán”, és nem „felvilágosításra”, adott irányban változik meg, egyáltalán nem mondtam biztos választ, garanciát (amit te kiindulási alapnak tekintesz és ezért látsz bele az én véleményembe is) – csak azt, hogy a fehér és a fekete LEHETŐSÉGE egyaránt benne van, és minden egyes ember egyéni döntése löki egy picit egyik vagy másik irányba.

    340, Géza:

    Hehe… az Utoljára látható volt a legutóbbi „esti mese” nálunk, ezt olvatam fel a kölyköknek.

  316. 341 Élvezték? Nekünk nagyon tetszett a stílus, meg minden, de mi galaxis utikalauz függők vagyunk. 😉

    A parázskaparás átment? Érted miért gondolom, hogy a felhalmozott tudás egyre kevesebb? Ha valamit még, ezt érdemes lenne átfutni néhány gondolat erejéig.

  317. 341:
    Rendben. „Félreértések”: Szóval először is: FORDÍTVA! Nem “ha nem megy, akkor meghalok”, szó sincs róla. Leqalább háromszor olvastam tőled, hogy megprób álod, ha nem mevgy, akkor, jöhet a halál. Most se ixdcéztelek pontosan, és előzőleg se, mert nincs idúőm visszakeresgélni rengeteg hozzászóláyst. De neked pontosan tudnod kell, hogy mire utalok. Akkor pedig minek cicomázni? Kibújni alóla?
    „Cáfolatok”: Jancsika sok ezer karakter felhasználásával cáfolt (nem keresem vissza) amik simán leperegtek rólad.

    Azt is írtam, hogy szocialista embertipus nem létezik, ezért bukott az előző rendszer. Erre egyáltalán nem reflektáltál, pedig ezen áll vagy bukik a dolog. Ha te találsz egy-egy önzetlen ürgét, az semmit se jelent, csak arra jó, hogy érvelj vele és neked adjon reménysugarat. Van rá magyarázat, de nem megyek bele. A nagy tömegek, a hatalom birtokosai messze nem önzetlenek, amit te is tudsz csak hiszel egy csodába. Nekem bizonyíték kell, nem vak hit.

  318. 340: Találtam egy gyöngyszemet az irásodban: „Ez a mondat akár igaz is lehet. Mindig csodáltam azokat az embereket, akik bizonyítva látták saját hitüket.” Enged meg, hogy felhívjam a figyelmed, hogy ez rád is vonatkozhat. csak a „mondat” szót be kell helyettesíteni „sok-sok szöveg” kifejezéssel.

  319. 344 – Persze soha nem szedtem fogalmazásgátlót, és azt sem tagadom, mindez rám is igaz. Viszont én pontosan tudom, mi az amiben hiszek, és mi az, amit bizonyítva látok. A kettőt el is tudom különíteni egymástól. Nem érzem, úgy, hogy az egyik, vagy a másik bármivel is több volna. És persze be nem bizonyított elméletekre alapozva nem bizonygatom, hogy nem hiszek. A tudomány a maga módszertanával nagyon távol áll attól, hogy le tudja írni a világot. Ha így folytatja, egyre távolabb fog kerülni tőle. Ez az adott esetben hit, néhány apró mozzanattal és ismerettel alátámasztott meggyőződés. Mintahogy az is csupán egy hit, hogy ennek az ellenkezője az igaz. Mindkettő alátámasztható, és egyikre sincs igazán egzakt bizonyíték. Ha egymással szemben bizonygatjuk a magunk igazát, hitvitát folytatunk. Mindketten azt hajtogatjuk, itt van, ez az a vonal. Szerintem mindkét vonal létezik, és mindegyikünk a magáéhoz ragaszkodik. Nincs ebben semmi különös. Ha ezt el tudja az ember fogadni, akkor talán gyarapodhat az emberiség által felhalmozott tudás mennyisége. Ha emiatt az egyikünk tudatlannak véli a másikat, akkor nem.

    Egy alapvetően elhibázott helyzetben a megoldás keresés egyben a felelős keresése is. Itt sokan megtalálták felelősnek az emberi természetet. Ez hit, és sokkal mélyebben gyökerezik, mint amennyit fel mernénk vállalni belőle. Mert akár tetszik akár nem, akár van összefüggés, akár nincs ez az erdendő bűn gondolatának tudományos köntösbe öltözése. Ha valaki nagyon ragaszkodik tudományos magyarázathoz, akkor e MÉM továbbélése. Ez a példa azért is jó, meret látszik: nem szándékolt, tudatos mozzanatról van szó, de nem is véletlen egybeesésről, mélyebb összefüggésről. Az, hogy más másban találta meg ugyanezt a felelőst, megint csak hit. Nyilván e MÉM gyökereit is megtalálhatjuk a vallásokban.

  320. 345: Ez szép volt, Géza!
    Akkor van egy javaslatom, de remélem, nyitott kaput döngetek: legközelebb szerepjáték keretében legyünk mi magyar hazafiak a 17. században, mondjuk a Felső-Tisza vidékén és jöjjenek hozzánk toborzók, hogy „emberek itt a zászló, a Hazáért és a Szabadságért, álljatok be hozzánk kurucnak!” (itt most még a korábbi kurucokról van szó) Vagy bármelyik „szabadságharcunkat” játsszuk el így. Esetleg legyünk székelyek János Zsigmond, vagy I. Rákóczi György idején…

    Kíváncsi vagyok, a kipirult arcú diákok a játékról kijövet nem tépnének-e le a falról valami Rákóczi-emlékplakátot, vagy ilyesmit…

    Az utóbbi 300 év szót szóra mondó iparága szerinti nagy hősök gyanúsan ugyanaz a kategória, mint JFK, vagy a mai hitelrendszer, amiben a bankok azért vannak, hogy minket segítsenek…

  321. 346: Annyiban alátámasztanálak, hogy 56-ban Pesten voltam 23 évesen, és már akkor se voltam hülye, jól láttam az eseményeket, hallgattam a rádiót, jártam az utcákat, kiváncsiságból mindenütt ott voltam (a parlamenti mészárlásról lecsúsztam). Ami akkor volt, és amit ma terjesztenek róla az ég és föld. Totális történelem hamisítás. Miért lett volna ez másképp a korábbi időkben. nekem nincs szükségem bizonyításra, tökéletesen meg vagyok győződve arról, amit írsz. Amit ma Orbán hirdet 56-ról az röhej. A magyar nép 56-ban megmutatta….. bla-bla-bla. A magyar nép leeresztette a rollót és a sötét szobában dekkolt. Néhány hülye fenőtt, és sok-sok fiatal cirkuszolt az utcán anyai-apai tiltás ellenére. Néhány embernek volt politikai ambíciója (nagy Imre, Maléter Pál) és elég hülye volt hozzá, hogy életét rátegye egy lapra. Semmi hősiesség, semmi hazafiság, mindenki futott a saját érdeke után.

  322. Tudjátok, a történelemmel az a baj, hogy folyamatosan megcáfolódik.

    Részemről az volt a leg megrázóbb, mikor valaho lazt olvastam, hogy a barbár népek helyett bizony mi voltunk a honfoglaláskori népek übermens-jei.
    tutibb vallásunk volt, mint a kereszténység, a rovásírást már fel sem említem és erre mocskos módon bekereszteltek bennünket.

    Jah, vízió: Nemsoká iszlamizálni fognak, nem pedig izraelitázni. Szerintem. Jönnek az arabok és annyi.

    Mivel ők a legbarbárabb nép, ezért ők fognak a leginkább hódítani az eljövendő geddonban. elég brutálok ahhoz, hogy vérrel vassal szerezzék meg maguknak amit akarnak.

  323. 348: Én már gyakorlóm a napi 5 imát Mekka felé, és feladtam egy hirdetést, hogy kell még 3 feleség. 😀 Allah akbár – Allah is great.

  324. 348: mi találtuk fel a tüzet, a kereket, az írást, stb…
    Az ilyenek hirdetőit egy kalap alá veszem a Választott Nép felssőbbrendűségét hirdetőkkel. Mivel ugyanarról a jelenségről van szó, csak ők a magyart tekintik a Választott Népnek, ahogy Hitlerék a németet helyettesítették be. De megvan sok nemzeti változatban ez az őrület.

    Miért lennének az arabok a legbarbárab nép? Szerintem a fidesz-aktivisták azok… 🙂

  325. 350: Na én meg ezt nem értem.
    Igenis egy (legalább) 1000 éves múltra visszatekintő nemzet vagyunk, amit ezen a bolygón ma 10-nél kevesebb nép mondhat el magáról. Van mire büszkének lennünk, és ezt nem elfogadni legalább olyan visszatetsző, mint az ellenkezője.
    Ezen azért elgondolkozhatnál. 🙂

  326. 351: bebek! Nézd meg a történelmi atlaszt, kik voltak Európában 1000 évvel ezelőtt. Meg fogsz lepődni!
    Nézd meg a magyar származásu Nobel díjasokat! 15-ből 14 zsidó, akik max 200 éve élnek itt. Nincs ennek értelme. Olvasd el mit írok erről a témáról az „Irtány Ausztrália” című könyvemben.

  327. 348.egyébként pusztulni fognak ők is. Nem jönnek azok ide, mert még annak is örülni fognak ha lesz sótlanított vizük.

    351.
    Például én büszke is vagyok rá, hogy magyar vagyok. Fantasztikus múltunk van. Sok-sok erényünk.
    Én a hibát a jelenünkben látom. Újabb mohácsi megpróbáltatás közeleg. Sőt.
    Remélem ezúttal nem áruljuk el a teremtőt ismételten.

  328. 354: Cigányok nem voltak 🙂 De szép világ is lehetett még akkor!

  329. dzsihád, a nő az nem ember, a fehér az nem szín, a nem i szervek csonkolása, és még sorolhatnám a dolgokat.

    Legutoljára a természetük az, ami miatt felforr az agyvizem, de ez az inkáknál is jelentkezik néha nálam.
    Nem tudom, hogy ki olvasta a legfrisebb balfaszságot, hogy a kecskeméti szépségkirálynőt egy török figura erőszakolta meg. Mondjuk ez a dolog is kétélű fegyver, mert ugye sok minden lehet a háttérben, de a lényeg, hogy miért kell egy nőt megerőszakolni? Ez is az emberi faj egyik morbiditása. És ez a fajta mentalitás a sötétebb bőrű rasszokban egyre erősebb. Nemi erőszak, az áldozatok megkínzása (pl. az öreg emberek meggyilkolásánál) és még sorolhatnánk. Ha már valakit ki akar nyírni, akkor adja meg azt a tiszteletet az áldozatnak, hogy tisztán csendesen küldi a másvilágra, nem pedig még megkínozza a halál előtt, amúgy betegesen.
    És hogy még témához vágjon az én víziómban az erőszak, a brutalitás egyre betegebb formáit fogjuk megtapasztalni itt a végén. No, én ettől tartok a legjobban.

  330. 354: Tibor bá, én a történelemmel kapcsolatban már semmiben sem vagyok biztos, mióta hallottam a kitalált középkor elméletről.
    És meglehet, hogy a Nobel díjasok zsidó származásúak voltak. Én sem szeretem a heti 5-50 emilt, ami arról szól, hogy mi aztán milyen nagyok voltunk. Mert meglehet, de most egy mónikasós nemzet lettünk, nagy cucc.
    Én csak azt írtam, ha figyeltél, hogy a felvágás, meg kiválasztott nép, és a saját nemzetem pocsékba kívánása között számtalan középút létezik. Miközben ezen próbálok járni, mindig meglep az ilyen, vagy amolyan irányú kitörés. Egy ember legyen büszke arra, ahová tartozik, mert különben egy hontalan senki válik belőle, de ugye neked nem kell erről mesélnem… 🙂
    Látod, eggyel lejjebb Balázs is olyasmit írt, mint én.

  331. Ez egy nagyszerü post !
    Köszönet Tibor Bá -nak és mindenkinek aki írt bele függetlanül attól ,hogy egyet éertek -e vele vagy sem .

    Magamat nem megtagadva 🙂 ide idézném Hamvas Bélát egy másmilyen de talán ezzel összefüggő víziójával :

    „– Papiros, papiros. A kormányrendelet, a vers, a regény, a szerelmeslevél, az adó, a pénz, a sajtó, a plakát, mind papiros. Papiros a tudomány, a történet, papirossal van tele a hivatal, az egyetem, az iskola, a sok irattár mind akta és akta, és a posta papirost szállít, és a háborút papirossal csinálják, és a békét papirosra kötik, és a számlákat és a halottak listáját papirosra írják, és papirossal fizetnek, mondd, mi lenne, ha valamely elemi változás következtében a földön minden papiros egy perc alatt fellobbanna és elégne? Nem lenne többé se regény, se társadalomtudomány, se költészet, se propaganda, se püspöki pásztorlevél, se sajtó, se szerződés, se könyvtár, sem akta. Boldogtalan lennék, vagy végre boldog? Elvégre minden kotta és minden költemény és a fegyházakban az ítéletek elégnének, az adásvételi szerződések és a telekkönyv és a katonai behívók és a keresztlevelek és a doktori diplomák és a díszpolgári oklevelek és a kinevezések és az igazolványok és a vasúti és a hajójegyek, mi lenne az emberrel, mi lenne velem? A börtönök kiürülnének, az államok felbomlanának, nem kellene iskolába és hivatalba járni, a katonák eltűnnének, a tulajdon megszűnne, nem lenne törvény, pénz, a bankokat bezárnák, az utcán nem üvöltene a rikkancs, a tudósok tökhülyén bámulnának egymásra, a miniszterek azt kérdeznék, hát ez volt az egész hatalom, papiros? Amikor ez először eszembe jutott, félni kezdtem. Mindaz, amit életemben komolyan vettem, néhány lap papiroson van. Az életmű elporladna.
    Másnap már nem féltem. Vesszen! Fáj? Nagyon. Sok év munkája. De mit nyernék! Erre gondolj.”

  332. 359:
    Köszi bebek. Ez sokaknak nagyon hasznos lesz.
    Külföldön én is büszke magyar vagyok, és hidd el nem vall velem szégyent a nemzetem. De idehaza csendben maradok, mert amit látok azzal nem vagyok megelégedve.
    36O:
    „A dolgozó népet szólgálom.” 😀

  333. 343, Tiborbá:

    Köszönöm, megnyugtattál. Nem pont ezt írtam, még kevésbé gondoltam, de te ezt olvastad. Így oké. Valószínűleg annyira egyértelműek számomra a saját következtetési rendszerem alapjai, hogy egy más nézőpontból szemlélve félreérthetően fogalmazok. Segített volna, ha pontosan rámutatsz, de így is jó, majd figyelek rá.

    Jancsika (szinte egyedül) érdemben, érvekkel vitázott velem, amire érvekkel válaszoltam, érzésem szerint nyitott köreink vannak, amiket esetleg a későbbiekben, és a köznyugalom kedvéért szándékom szerint nem itt fogunk lefutni, ha neki is megfelel.

    Az „embertípusokra” szintén elég kerek koncepcióm van, amit ide nyilván nem tudok bemásolni, lényege a fajtársak tervezett elpusztítására ÉS az empátiára, kommunikációra való képesség egyidejű és egyenrangú jelenléte, ezt mondtam már.

    Igen, egyértelmű: téged érvekkel nem győzhetlek meg, csak egy olyan „csodával”, aminek létezése a hitrendszered szerint kizárható. Ezt az utat fogom járni, köszönöm a tanítást, és ezt a lehetőséget a beszélgetésre.

    342, Géza:

    Nem most volt, de megnézem. Az én képem a tudás és a bölcsesség (nem-tudás) viszonyáról a buborék: a felszín növekszik – de a térfogat még jobban…
    🙂

  334. Ezzel az egésszel nem értek egyet. Néha vannak visszaesések, de alapvetően a fejlődés jellemző. Most, az informatikai forradalom küszöbén (!!) pont hogy inkább fejlődésre számíthatunk szerintem. Nálunk sokkal intelligensebb és képzettebb emberek irányítják ezt a folyamatot. Ők sokkal jobban átlátják ezeket a problémákat, mert ahelyett hogy egy blogban írnák ki magukból a vízióikat, inkább képzik magukat, aztán keresik a megoldást. Tudományos eszközökkel. De ez nem a mi értelmi szintünkön történik. És most lehet mondani, hogy a magam nevében beszéljek. Rátok is igaz.

  335. 363:
    Ne aggódj, neked soha az életben nem lesz problémád, mert nálad intelligensebb emberek mindent megoldanak. További kellemes és mély álmokat! 😀

  336. Ja még valami. Az a felfogás helyett, hogy szerezzünk sok pénzt és tartalékoljunk, inkább arra kéne gondolni, hogyan előzzük meg ezt a katasztrófát. Pontosabban hogy hogyan vehetjük ki a részünket ebből. Oda kéne figyelni arra, amit a nálunk okosabb emberek mondanak, és nem bebújni a paplan alá a plüssmackóinkkal és a tartalék gabonánkkal, várva a veszély végét. Miért nem tesztek azért, hogy ezt az egészet elkerüljük? Azt várjátok, hogy más oldja meg a problémát helyettetek? És különben is, egyáltalán mi okozná ezt a társadalmi összeomlást? Ja igen, az, hogy ezt a fajta gazdaságot nem lehet fenntartani. Én is láttam a Zeitgeist filmeket, egész jól sikerültek. De ahelyett, hogy megoldást javasolna a felvázolt problémákra, inkább a saját Venus Projectjéhez keres szponzorokat. Mindegy, legalább ők tesznek valamit, nem úgy, mint itt mindenki.

  337. Tibor bácsi, azt hittem kussoltatás helyett inkább érvelni fog a saját álláspontja mellett, hátha tanulhatunk belőle.

  338. 366: Jól van probléma, igazitsd meg a pellust, mert lecsúszott és csupa trutyi a lábad, és tényleg kussolj és vitatkozz a kedves papáddal, vagy lapátold ki a vizet a pincéből. Szóval csinálj valami hasznosat.

  339. 365. Olvasd el Tibor bá a jövőnk véget ért c. könyvét talán választ kapsz arra hogy miért elkerülhetetlen az összeomlás. A tényekkel nem lehet vitatkozni! Kétségtelen hogy kényelmesebb a homokba dugni a fejünket és várni hogy majd megoldódnak maguktól a dolgok. Hát megsúgom nem fognak!!!

  340. Semmi sértőt nem mondtam, csak nem értek egyet. A blog alcíme ‘Az értelmes emberek vitafóruma’ A vitának az a lényege, hogy nem mindenkinek ugyanaz az álláspontja. Nem az, hogy mindenki egyetért azzal az emberrel, aki a legokosabbnak érzi magát a társaságban. MOST mondtam sértőt, de legalább kulturált stílusban.

    Home defender, teljesen egyetértek veled abban, hogy tenni kell valamit, és megoldani a felmerülő problémákat. Csak én ehhez hozzáteszem azt, hogy a tartalékolás nem megoldás.

  341. 369: Sértőt nem mondtál, csak pimaszkodtál, de ami ennél fontosabb, a szöveged használhatatlan. Volt néhány kijelentésed, amit semmivel se támasztottál alá. A „szerintem” nem érv.

  342. 369. Sajnos nem tudtam létrehozni az időalagutat,pedig nagy segítség lenne ha le tudnék lépni innen egy másik világba ha úgy hozná kedvem. 🙂 A saját szintemen marad a tartalékolás,öngondoskodás.

  343. 369-re:
    Nincs probléma. Én minden nap megnézem a horoszkópomat, és csak azt szem előtt tartva cselekszem. Amit ilyen okos emberek megírtak nekem, hogyan is kerülhetném meg, akár csak gondolatilag is?! Nem érdekel a világ, egyszerűen bízom a bölcs gondviselésben, csak el ne engedje a kezem, mert akkor úgy járok, mint a 368-ban leírt eset… 🙂
    Ja, és kibicnek semmi sem drága! Honnan tudnád mit próbáltunk ki azelőtt, hogy az öngondoskodás mellett döntöttünk? Sztem. csak megijedtél, és bántja a csőrödet, mi van, ha igazunk van/lesz! Sebaj, az első reakció mindenkinél ilyen, aztán majd ha belebuktál a cselekvésbe, megbeszéljük a többit.
    Cs.

  344. 365!
    Majd szétverek egy két szabadkömüves páholyt.. 😀
    363!
    Ezeken a mondatokon csak mosolyogni lehet.Mást nem igen.. 🙂

  345. 367.

    Beszartam. A röhögéstől. A zárkafőnök keményen megmoindta az új fiúnak:-)
    363. Úristen! Hát nem látod, hogy itt őrültek vannak.
    Te nem nézel tv-t? Mondták, hogy nagy a baj.

    363. Viccet félretéve. Armageddonisták vagyunk.

  346. 374:
    A srác kecskeméti, ahol tegnap minden pincét elöntött a víz. Ha a kölyök 60 éves lenne, vagy megkérdezné a nagypapát akkor tudná, hogy – jé, ilyen eső itt még nem volt. Csak nem a globális felmelegedés okozza? Jé, ilyen saláta még nem volt, az ember megeszi és beledöglik! Jé, ilyen még nem volt, hogy nyugdíjból visszakergetik az embert dolgozni. Jé, ilyen még nem volt, 130.000 családot ki fognak lakoltatni…… De, akinek a seggén ott van még a tojáshéj, annak minden jó úgy, ahogy van.
    ___________
    Armageddonisták ????? Az fiacskám egy olyan szekta, ahol minden héten valakinek levágják a pöcsét, és a DHL-lel elküldik Clinton asszonynak, hogy ne rugja seggbe I. Viktort. Mrs. Clinton ugyanis fehér-májú, ami azért fejlődött ki nála, mert mindíg fekete-párti volt, és utálja a tea pártit. Szóval valahogy így.

  347. 375.
    Azt hiszem akkor mégse vagyunk armageddonisták, még az ő fogalomtárukba se fér ez bele 🙂

  348. 275 – Egy kicsit utána bogarásztunk. Ez jött ki:

    az 1800-as évek második felében hagyományos körülmények között termelve, mindenféle gépesítése előtt a vetőmagigény kb. 0,7-1,3 q/ha volt, a termésátlag 2-2,5 t/ha, a legrosszabb földeken 1,5 t/ha körül, a legjobb földeken 3 t/ha fölött. De ez már a szabályozás utáni időszak, amikor szántani kezdték a tómedreket is. A XX. század elejére sok ártéri szántót felhagynak és ridegállattartásra térnekát. Ez persze az átlagokon nem változtat, csak az országos átlagot tolhatja egy kicsit feljebb. Erről nincs adat, de nem is igen lesz, hacsak nem indítunk komplex vizsgálatot, mert nem találtunk olyat, amely ebben az összefüggésben nézte volna a dolgokat. Nem is könnyű, túl sok különböző helyen fellelhető adatot kell összevetni.

    Mindez annyit tesz, hogy az 5 t/ha-os átlagot illetően tévedtem. Most annyit lehet elmondani, az átlag ennek a fele volt, a jobb területeken kedvező években megközelíthette a termés az 5 t, de átlagban ezeken sem számolhatunk 3 t/ha-nál többet.

    Búzából tehát az iparszerű termeléssel sikerült megdupláznunk az átlagokat. Ha a hollandokat nézzük, nekik sikerült megnégyszerezniük. (Az energia és vegyszer felhasználásuk azonban messze meghaladja a miénket.)

  349. 231: 1. A hozzászólásomat azzal kezdtem, hogy az erőszakszervezetek állapotát illetően igazad van, csupán a példáid sántítanak kicsit.
    Vagyis ezen kiragadott példáid nem szükségképpen illusztrálják a jelenlegi állapotokat. Ugyanezen esetek előfordulhatnának (és elő is fordulnak) jól, jobban működő rendőrség esetén is.
    Drábikkal korábban az volt a kifogásod, hogy mélyebb ismeret nélkül formált véleményt Atomügyben, míg itt te magad tetted ezt Rendvédelem ügyben. A hibás fogalmazásért pedig utólag is elnézést.
    Az „mulatságos” körülmények között elhunyt kollégád kompetenciáját nem tudjuk/ismerjük így erről véleményt formálni elég nehéz. De valószínűsítem hogy ha aknatámadás következtében hunytak volna el, akkor ugyanebben a posztban azt az esetet hoztad volna fel.

  350. Üdv Tiborbá és Mindenki!
    JELEK:
    8 éve járok a Veresegyházi Piacra. Azt vettem észre – statisztikailag mérhetően -, hogy az árusok összetétele megváltozott. Feltűntek a használtcikkesek A fejkendős nénik mellett megjelentek a kis mennyiségű saját termelvényt áruló fiatal apák – fiuk, fiatal házi-asszonyok, munkanélküli szerű félalkoholista lump-parasztok, és HOSSZÚKÖRMŰ, pár kukoricacsövet kínáló plázacicák is. Lehet, hogy ismerik a kapát is?
    Mondhatjuk: Szegényedik a plebs, fübe-fába kapaszkodik ajajajajjj!
    Számomra ez azt jelenti: A Vereszegyház és Környéki Kis-Populáció ADAPTÁLÓDIK a megváltozó gazdasági-pénzügyi környezethez. SPONTÁN önszerveződik.
    Kisemberek kicsiben kezdenek termelni, eladni, vásárolni. Egyre több plázacicát látok vásárolni is a piacon.
    Lehet, hogy ez a vég kezdete, de egy benne egy ÚJ KEZDET is!
    Mennyire megokosítja az emberfiát, ha a csajokat lesi a piacon..! 🙂

  351. 379!
    Azt gondoltad hogy a pláza cica nem paraszt?

  352. 377: Érdekes ez a búza témakör. A számokat a Dunántúlra vonatkozóan saccoltam, mivel idevonatkoztak az adatok, amiket nemrég olvastam. Kösz, hogy te is utánnanéztél.
    Dédapám aratógazdaként még Somogyba járt át aratni a csapatával, mert itt Zalában annyira nem volt jellemző a búza a környéken (inkább árpát termeltek). Így keresték meg a kenyérgabonát. Röhej, de manapság felénk osztrák fajtákat termelnek – jobban megfelelnek a táj adottságainak, mint az Alföldre tervezett fajták.

  353. 381 Van egy sor más adat is, de ezeknek, ahogy fogalmaztak nincs tudományos értékük. Volt egy próba – kísérletnek nevezni túlzás volna – amelyben 100 négyzetméter több évig pihentetett, majd masszívan trágyázott területre szórták a búzát és 50 kg-ot arattak róla. Az felszorozva 5 t/ha, én erre alapoztam, de ez nem átlag, hanem egy kimagaslóan csúcsminőségű termőföld teljesítménye. Közel sem biztos, hogy 1 ha-on is tartható.Ahhoz, hogy valamit is mondjon, legalább két kontrolcsoport és nagyobb terület kellett volna. Akkor lehetne kísérlet.

    Az is kérdéses, hogy a régi adatok hol mennyiben számolhatók át hektárra. Persze holdban adták meg, azt számoltuk át. De itt is uygyan az a helyzet. Az Alföld hihetetlenül tagolt, és ez meglátszik a termőképességén is. Ahogy fogalmazni szokták. néhol 10-20 centis szintkülönbség többet számít, mint hegyvidéken a 100 m. Így aztán a tagosítások, a homogén táblák kialakítása rontja az átlagokat. Ráadásul a degradációs folyamatok miatt a jobb minőségű talaj fokozatosan a gyengébbhez silányul.

    Nem egyszerű kérdések ezek. És sokszor fel sem tesszük ezeket…

  354. 327. 4 kerék meghajtású csodajárgányok helyett 2 jármű van (Tudtommal), ami elmegy a leg mostohább terepen is, és tankolhatod benzinnel, gázzal, fagázzal, de ha akarod még tüzifával is szerintem: Lada Niva és UAZ. Arra lettek kitalálva. 0% luxus, 0% légkondi, 0% komfortfokozat, helyette 100% stapabíróság…

    337. Én két hitgyülekezetes térítőt reggel munkahelyről hazafelé fogtam meg egy három évvel ezelőtt… Nagyon beszélgetni akartak. Hulla fáradtan azt mondtam, legyen. Addig beszélgettünk, hogy legközelebbi vasárnap, amikor ők az összegyűléseiket tartották jó pár km-rel arrébb, ott ültek velem a szomszéd sörözőbe és tőlem kérdezgették, hogy tényleg lehetetlen, hogy az ember nem jó és isten tényleg gonosz? Hát én sem szeretem hozzád hasonlóan ha téríteni próbálnak. Ha pedig megpróbálnak meggyőzni arról, hogy életem értelme a túlvilágtól való rettegés és hogy ezért lettem én teremtve, akkor én az ördög ügyvédjévé válok. Mondjuk egy kicsit bűntudatom van. Az a szegény öreg pár tényleg hitt abban mielőtt velem találkozott, hogy ha ő erről engem meggyőz, akkor neki halála után jobb lesz. Hát én ezt a hitet is elvettem tőlük. Én gonosz…

    342. Én is! Csak az a kérdés, hogy melyik szereplővel tud az ember azonosulni… 😛 Az állandóan részeg, nagyon intelligens Forddal? Az emberfeletti módon egoista Zaphod? Vagy a semmihez nem ért, de angol, aki teát akar minden áron Arthur? Esetleg egy vogon? Az Esőisten? Hihetetlen humor és intelligencia van ebben a Duglas Addamban, és senki nem fehér vagy fekete… 😀

    356. Cigányok voltak. Voltak a török korban, voltak 1000 éve és lesznek az után is, hogy az usa már csak történelem lesz. Akkor is vándoroltak, loptak, balhéztak, csak éppen közben vájogot vetettek, kereskedtek, zenéltek, az országban az akkori kultúrát terjesztették cirkusszal, zenével, és az ócska portékájukkal. Csak most hogy ott a TV, elvették tőlük annak a szerepkörét, amihez értenek. Dolgozni meg ezer éve nem kellett nekik, miért pont most kezdjenek neki? Sose akartak saját országot, sose akartak domináns néppé válni, de ha már olyan szépen felajánlják nekik, hogy legyen nekik önkormányzatuk, meg adnak nekik házat, meg havi fél millát, néha egyet a 8-10 gyerekre, miért mondjanak nemet?

    363. Te ennyire naiv vagy, vagy tényleg ezt hiszed?

    365. A problémát először látni kell, aztán lehet tenni ellene, vagy elkerülni a legrosszabb kimenetelt. De hogy az egész problémára azt mondani, hogy nincs, mert mások jobban tudják… Ez az emberi butaság betetőzése.

    369. Mond, mi a megoldás? Hogy nálad okosabbak majd megoldják? 😛

  355. 298: Darkonisz, Tibor apánktól megtudhatod az emialemet, ée lelevelezhetnénk a dolgot. Befényképezem a könyveket, és visszajuttatom.

  356. 383:
    Ezen a kettőn gondolkodom én is, főleg az UAZ-ban. Az még katonaidőmből ismerős is. Viszont irgalmatlan sokat zabál.

  357. A nivázással óvatosan!
    Annyira rossz minőségű alkatrészei vannak, hogy ha nem áll belőle otthon hegyekben, keserves lesz az üzembentartás. Akkor is ha nem tudsz CO hegeszteni. A kacnija ugyanis folyamatosan szétrohad, és önhordó ugyebár. Ilyen szempontból az UAZ jobb, de az meg többet eszik, lassabban megy, és sokkal kényelmetlenebb.

  358. 383!
    A hitgyüli csak Németh Sándornak jó.Rohamjaim vannak tőlük..

  359. 383 – Én jehovákkal futottam össze. Az első beszélgetés után, amikor jöttek azt a kérdezték az asszonyt: itthon van a férje? Csak akkor jttek be, amikor nemleges volt a válasz. 😀

  360. Én is összefutottam már ilyen térítőkkel.
    Viszont én élvezem, ahogy próbálnak belőlem kihúzni valami pénzt, illetve másodlagosan meg akarnak téríteni. Hozzáteszem eddig egyszer sem sikerült, de mindig jót beszélgettem velük.

  361. Kedves Mindenki!

    Öröm olvasni a jobbnál-jobb hozzászólásaitokat!
    Van néhány saját vélemény is (szerencsére) így passzív módból átváltok aktívba.

    Valaki írta, hogy külföld, illetre délre menetel, mert kevesebbet energiát kell költeni fűtésre. Igaz, viszont öntözésre többet, emellett idegen emberek, ismerősök nélkül nehéz azért a folytatás vagy az új kezdet.

    Megint más megjegyezte, hogy NINCS ma magyarországon olyan ember aki tudná, hogy kell állati erővel szántani/vetni, és NINCS eke, borona, vetőgép, miegyéb. Ne állíts ilyet, mert van. Ha 10-100 db egy megyében (azaz elenyésző számú) akkor is van, és ha azt mondod, hogy nincs, azzal a többi hozzászólásod értékét gyengíted.

    Látom, hogy az összeomlást sokan 1 bitesnek fogják fel (//vigyázz, túlzás kövekezik// egyik nap az van ami most, másik nap pedig rádióaktív eső és óriási árvizek); én hiányolom az átmenetet, aminek a menete lehet relatíve gyors vagy lassú is, ami nézőpont kérdése is, no meg azok a fránya változók.

    Arra kérem a tisztelt jelenlévőket, próbáljunk kiokoskodni valamiféle forgatókönyvet magára az átmenetre.

    Kiindulópontunk legyen a 400 forintos benzinár, az érkezési oldal pedig az 1400-as szint.

    Hiszen: 400-ról mondjuk heti 2%-al nő a benzin ára (jelenleg tehát 8 forinttal hetente), akkor 2015 elejére érhetjük el az 1400 forint/literes szintet. Ez egy gyönyörű exponenciális függvényt ad.

    No de mi lesz az elkövetkezendő valamivel több mint 3 év alatt?

    – Hihető-e, hogy 500 forint/liternél többen váltanak személygépkocsiról biciklire, tömegközlekedésre, és a váltás is exponenciálisan fog nőni?

    – Elképzelhető-e, hogy az üzemanyagár változás miatt az import (élelmiszer) egyre erősebben drágul?

    – Az import drágulása felfuttathatja-e a hazai termelést, (bármilyen mértékben)?

    – Előtérbe kerülhet-e a vasúti közlekedés az országútival szemben?

    – Elképzelhető-e, hogy megmaradt energiánk óriási szeletét Paksra fordítsuk, hogy legalább az ország jelenlegi elektromos-energiaigényének 40%-a megmaradjon?

    – Elképzelhető-e, hogy szénbányáink újraindításával, majd kvótarendszer felállításával háztartásonként szabályozzuk a fűtést (szénkártya), és ugyanezt tegyük a gázzal?

    Véleményem szerint a FOKOZATOS áremelés FOKOZATOS lemondást és átállást igényel. Imígyen tekintve az átmenetre, még akár pozitívan is kijöhetünk belőle: a Kárpát-medence földjei jók, édesvízben gazdag. Ha mi nem éljük túl, akkor ki más?
    Másként fogalmazva:
    “a magyar név megint szép lesz: méltó régi, nagy híréhez.”

    Szerencsém van, mert szüleim és nagyszüleim, illetve feleségem szülei-nagyszülei is paraszti családból származnak, rengeteg tudást adtak át nekem (és még mekkora tudás van a birtokukban!), és amire kölyökkoromban fújtam (építkezés, kapálás, metszés, eggyelés, trágyázás), az egyszer azért jól jöhet. Lehet, hogy sokan ezt megmosolyogják, mindenesetre nekem erőt ad.

  362. 391: Itt sok, egymásnak feszülő véleményt olvashatsz. Én is az mellett kardoskodom, hogyviszonylag lassú átmenet várható. Hogy mibe, az a nagy kérdés.

  363. 391. Az a baj, hogy mindig is voltak töréspontok. Míg neked papíron működik az exponenciális fügvényed, addig nézzük a realitást (Kicsit megint túlzó és végletes leszek):

    400 forint a benzinár: Az emberek teljesen beszüntetnek mindenféle turizmust.

    450: Az emberek abbahagyják az autózást, ahol tudják, de mivel a tömegközlekedés is eszméletlenül drága (Két teljesárú jegynél már tételesen olcsóbb autóval elindulni, egynél még a vonat és a busz egy picit olcsóbb) és nem hiszem, hogy az üzemanyagár növekedéssel csökkenni fog, nem tudnak már bejárni minimálbérért dolgozni, mert egyszerűen ellehetetlenül a munkavégzés a dolgozók 1/4-ének aki kisebb, vagy nagyobb távon ingázik. Néhány helyen kialakul az egy adott területről a közös munkábajárás, de nem hiszem, hogy jellemzővé válik. Ez egy több ismeretlenes egyenletet indít el, ami végeredményben a munkahelyek csökkenésébe torkollik.

    500 forintos benzinár: Az élelmiszer szállítás annyira megdrágul, hogy a termékek egyszerűen nem jutnak el a kisboltok polcaira, mert semmiféle fizetőképes vásárlási szándék sem marad. Az egyedüli élelmiszer beszerzési hely, ahol nincs helyi termelés a nagyáruházak maradnak, akik méregdrágán, de még épp megvehetően árulják az alapvető élelmiszereket, minden más eltűnik a polcokról, mert nincs rá kereslet.

    550 forintos benzinár: A nagyáruházak is lehúzzák a redőnyt és elkezdődik az általam már leírt folyamat a geddonra. És lehet, hogy közben a nagyvilágban felmegy a benzinár 1400 forintra, csak éppen nem jut el, mert magának az üzemanyagnak a szállítása is olyan drága lesz, hogy csak a kiváltságosok juthatnak hozzá…

    És itt csak egyetlen tényezőt, a benzin árát néztük. Hol van még a nyersanyagárak növekedése, egy rossz aratás miatt a maradék belföldi kereskedelem megdrágulása, egy világszintű járvány, vagy egy atomkatasztrófa bekövetkeztének a veszélye… Hogy csak néhány pontot említsek…

    Szerintem.

  364. 391 – Itt is kezdhetünk szemantikai vitába. Ha nyugtatni akarjuk magunkat, akkor tényleg van minden, ami kell. De ha az esélyeket latolgatjuk, akkor nincsn. A megye lakossága több százezer fő ehhez képest az a száz eszköz, amit vélelmezünk, 1 ezrelék. Ezzel együtt mondhatod, hogy vannak, és gondolhatod, azért írom, hogy nincsenek, mert nem látom át a helyzetet. De nem erről van szó. Arról, hogy nincsn elég ahhoz, hogy ez, mint megoldás, ténylegesen szóba jöhessen.

    Ami a benzin ár növekedését illeti. Nem valószínű, hogy lesz 1000 Ft feletti ár, ha csak egy nagyon gyors hiperinfláció nem üt be kishazánkban, mint volt a második világháború után a pengő esetében. Ennek is megvan a maga oka. Az egyik és a legfontosabb a növekedés. Van egy rendszer, amiben élünk, ennek a rendszernek van működése. Sokan úgy vélik, e növekedés a rendszer működési sajátságainak az eredménye. Ha ezeken a sajátságokon változtatunk, akkor a növekedésre nincs szükség, vagy a növekedés fenntarthatóvá tehető.

    Nekem ezzel szemben az a meglátásom, hogy a növekedés maga a működés. Magyarán a rendszer felépítéséből, szerkezetéből következik a növekedési kényszer, és a rendszer csak addig maradhat fenn, amíg növekedni tud. Ha nem tud, összeomlik. Ez az összeomlás, ha nem is egy bites lesz, de gyors és pusztító. És pedig azért, mert az emberi közösségek és e közösségek gazdálkodási lehetőségei teljes egészében a rendszerhez kötődnek. E téren túlspecializálódtunk, és a döntéshozók közül senki nem ismerte még fel, hogy ez milyen kiszolgáltatottá tett valamennyiünket. A komoly gondok akkor kezdődnek majd el, amikor tényleges olajhiánnyal kell szembenéznünk. Hogy mikor érünk el ide? Ha a rendelkezésre álló olaj mennyisége csökken. A Hubbert-modell szerint, ha elérjük a csúcsot (ezt teszik most 2005-re) a kitermelés üteme csökkenni kezd. 6 év alatt az Északi-tengerei mezőkön ez már 15-20% körüli mértékű volt. Most viszont szinten vagyunk, mert a különböző trükkökkel, a nehezen kitermelhető készletek bányászásával, a hagyományos kutak hozamnövelésével (nagynyomású víz, majd széndioxid bepréselésével) tartjuk a jelenlegi ütemet. Nagy kérdés azonban, hogy mi lesz ennek a következménye. Milyen ütemben csökken majd a kitermelés, ha ezek a módszerek is csődöt mondanak. Ha hiány mértéke eléri a 8-10%-ot a rendszer valószínűleg minden komolyabb átment nélkül bedől. Ezt csak a helyi gazdálkodási rendszerek támogatásával és felkészítésével lehetne elkerülni. Csakhogy ezeket a rendszereket mind felszámolták. Az életerőt, a megélhetési lehetőségeket a városokba összpontosították. A vidék csupán egy gyár, ahol a városok ellátásához szükséges élelmiszeripari és ipari alapanyagok egy részét állítják elő. Egyébként ezt jelzi az algára alapozott erőforrástermelés ötlete is. Tehát: az alap felvetésed rossz. Így aztán nincs értelme forgatókönyvet írni hozzá. (Ha csak nem akarsz filmet forgatni a fennmaradó időben 😉 )

  365. „A vidék csupán egy gyár, ahol a városok ellátásához szükséges élelmiszeripari és ipari alapanyagok egy részét állítják elő”

    Sajnos 100%-ban áll a megállapítás – azzal a szomorú ténnyel kiegészülve, hogy akikben sokaknak bizalmuk van (öreg parasztok) már régóta csak gyári munkások. Magukról azt tartják, hogy ők „igazi” parasztok, de mikor beszélgetsz velük az jön elő, mint a tyúktartásos témában a Falusi kakas -ból.
    Még az öregek, a 60 évesek is ipari megoldásokban, traktorban, gyomirtóban, tápban, hibrid jószágokban tudnak csak gondolkodni. Kallódik pár lóvontatású szerszám, van néhány fanatikus, de az összkép siralmas…

  366. Visszajelzés: Bonifert Zoltán
  367. Ez a vízió még elég optimista. Hiszen jelentős számú (egy kataklizmatikus, apokaliptikus esetben 1% is az!) túlélővel számol és planetáris atomkatasztrófával pedig nem számol. Ez még egy jobb eset. E vízióban legaláb van némi esélye az emberiségnek hosszú távon, még akár újraépíteni is egy valós (mivel olyan még nem volt eddig) jólléti civilizációt. Ó bár „csak” ennyi baj lenne várható e nyomorult parazita fajra…

  368. A szénbányákat újra megnyitották, hisz a kombinált üzemű gázturbinás erőművek üzemeltetése nem gazdaságos. Jelenleg kettőt állítottak le.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük