(391) Tibor bá blogja – QE2

önarcképA FED elnökének nagy húzása a beharangozott QE2, ami azt jelenti, hogy 600 milliárd dollár értékű államkötvényt vásárol havi 75 milliárdos részletekben. Egyszerű szavakkal kifejezve, megindítja a bankóprést és havi 75 milliárd dollárt „nyom”. Azért QE2, mert a QE1 már lezajlott (és nem hozott semmi eredményt). A FED elnökén kívül nincs egyetlen közgazdász a világban, amelyik elhiszi, hogy ez majd meghozza a várt fellendülést, de – mint tudjuk – a halála előtt álló rákbeteg mindent méregdrága szart hajlandó kipróbálni, hátha megmenti az életét. A FED elnöke, Ben Bernanke úgy gondolja, hogy ha a FED kincstárjegyeket vesz, akkor megnövekszik a kereslet, ezért a kincstárjegy hozama (kamat) csökken. A befektetők átpártolnak a tőzsdére, aminek következtében a részvény árak emelkedni fognak. A befektetők így gazdagabbnak érezhetik magukat és elkezdenek beruházni, aminek következtében egyre több munkaerőt alkalmaznak, a gazdaság pedig zakatolni kezd. Szép álom, de a gyakorlatban nem működik. A kamat ma már rekord alacsony, mindössze 0,25 %, éppen hogy nem nulla. A kölcsön jóformán nem kerül semmibe, ennek ellenére nincs igény munkaerőre, mert nincs kereslet a gyártmányokra. Vagyis a pénzkínálat oldalról a probléma nem  oldható meg, mert függetlenül attól milyen alacsony a kamat, senki se akar felvenni kölcsönt. Ki venne fel? A befektető nem akar termelőeszköz tulajdonos lenni, mert nincs szükség termelésre. Az emberek leszegényedtek, a jövő bizonytalannak tűnik, maradék pénzükre úgy vigyáznak, mint a szemük fényére.   

Na jó, akkor nézzük az elméletet, mire jó a quantitative easing? Ha egy ország gazdaságát élénkíteni akarják, akkor az első lépés a kamatláb csökkentés, ami a leendő vállalkozó számára kedvező beruházási körülményeket teremt, tehát beruház és termel, aminek következtében a gazdaság élénkülni kezd. De mi van akkor, ha a kamatláb eleve alacsony? Akkor ez a módszer gazdaság élénkítésre nem alkalmazható,  mivel a kamatlábat nem lehet 0 % alá vinni, mert az azt jelentené, hogy a bank fizetne a kölcsönt felvevőnek, amiért van olyan kedves és felvesz kölcsönt. – Ekkor lép a képbe a quantitative easing, ami azt jelenti, hogy a központi bank felvásárol valami „értéket”. Ez az érték elvben bármi lehet (például tőkekövetelés), de a gyakorlatban főleg állampapír. Ne kérdezd meg, hogy a jegybank honnan veszi ehhez a pénzt, mert érdekes választ fogsz kapni. Parasztosan kifejezve, ez pénznyomtatás, de valójában még arra sincs szükség. A jegybank egyszerűen megemeli a kereskedelmi bankok nyilvántartott „tartalékát”. Normál körülmények között minden kereskedelmi banknak kell lenni tartalékának a jegybanknál. QE esetén a jegybank ezt a tartalékot megemeli – természetesen elektronikusan (az elmúlt két évben az USA-ban tizennyolcszorosára növelte). Ami azt jelenti, hogy a jegybank megvette a kereskedelmi bankok kinnlevőségét (ha behajtható, ha nem), és így a kereskedelmi bankoknak van mit kihelyezni, tehát hitelezni tudnak. Most már csak olyanokat kell találni, akik felvennék a hitelt! 😀 Az elmúlt 2 évben ilyet az USA-ban nem találtak. A FED elnöke most azt reméli, hogy hamarosan fognak ilyen pasikat találni. Nem fognak és a QE2-nek nem lesz semmi gazdaságélénkítő hatása, állítom én. A fentiekben körvonalazott spekuláció elveszítette értelmét. A túltermelés ölte meg a gazdaságot, mert a fogyasztás nem tudott lépést tartani a termeléssel, még úgy sem, hogy a fogyasztók eladósodtak, elköltötték azt a pénzt is, amit még meg sem kerestek. Ha csak ennyi lenne a történet, akkor valóban meg lehet próbálni a kúrát, hátha beválik. Van azonban egy aprócska bibi, a QE2 beindíthat egy megállíthatatlan inflációt.

Kérdés, hogy a FED elnöke tényleg ennyire hülye lenne? Szerintem  nem. A QE2 állami szinten további eladósodást jelent, ami a dollár értékcsökkenéséhez vezet (ami persze infláció, de nem ez a lényeg). Ugyanis az amerikai feltételezés szerint a dollár túl van értékelve a Ÿ-hoz képest, és ezért a kínai áru túl olcsó, az amerikai pedig túl drága. Ez túlzott importálást és csökkent exportálást generál. – Azt már nem gondolják végig, hogy az amerikai multik Kínában mindig olcsóbban fognak gyártani, mint Amerikában. Csakhogy az USA $ értékcsökkenését az € nem fogja követni, mert erre Angela Merkell allergiás (szerencsénkre). A következmény pedig az lesz, hogy az EU exportja drágává válik az USA-hoz képest (és akkor más országokról: Oroszország, Brazília, stb. nem is beszéltünk). Végeredményben el fog indulni egy világméretű kereskedelmi háború és egy globális infláció, ami pontosan követni fogja az amerikai inflációt. Ugyanis a világ minden jegybankjának el kell dönteni: leértékel, vagy megöli az ország exportlehetőségét. De itt még nem áll meg a menet, mert a totális kereskedelmi háborúnak vannak még titkos fegyverei. Az egyikkel már megismerkedhettünk: Kína visszafogta ritkaföldfém exportálásának ¾ részét. Az amerikai high-tech ipar máris szarban van (erről korábban már írtam). De be lehet még vetni a védővámokat, a tőkemozgás berekesztését, export tilalmat, és ki tudja még mit. Egy dolog egészen biztos igaz, különböző áruk fogyasztói ára az egekbe fog szállni (emlékeztek 2008-ban a rizs mizériára? Azóta se lett olcsóbb).  Az egész világ lesz a vesztes, nem csak Amerika, pláne ha elveszíti a $ tartalékvaluta szerepét (el fogja!).

Van még egy kérdés, lesz-e nyertes? Igen, aki fix kamatra, hosszúlejáratú, nagyösszeggel tartozik.  

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
 

Éljetek a lehetőségekkel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük