(3014) A 2020-as El Nino beindíthat egy 18 °C hőmérséklet emelkedést

Tibor bá’ online

A 2020-as El Nino beindíthat egy 18 °C hőmérséklet emelkedést, 2020 El Nino could start 18 degree temperature rise

Előrejelzések szerint 80 % esély van arra, hogy 2020 El Nino év lesz.

https://www.pik-potsdam.de/news/press-releases/early-warning-physicists-from-giessen-potsdam-and-tel-aviv-forecast-el-nino-for-2020  illetve https://arxiv.org/abs/1910.14642.

Ez viszont előrevetít súlyos következményeket. A helyzet az, hogy a már a légkörben lévő széndioxid és metán, valamint a tengerfenéken lévő metán felszabadulása elégséges ahhoz, hogy a felhő visszacsatolás billenő pontját átlépjük, (clauds feedback tipping point), ami 1200 ppme CO2-nél következik be. Ez önmagában 8 °C hőmérséklet emelkedést okozna néhány év alatt. A 2020-as El Nino viszont okozhatja a metán felszabadulását.

Pillanatnyilag 415 ppm a CO2 légkör koncentráció, 280 ppme (CO2 ekvivalens) a metán koncentráció és ennek kétszerese, 560 ppme ami hiányzik a billenő ponthoz, vagyis a jelenlegi érték kétszerese.

Mit jelent ez? Általános vélemény, hogy a Föld átlag hőmérsékletében 3 °C emelkedés valószínűleg az emberiség kipusztulásához vezet, míg 5 °C emelkedés valószínűleg a többi faj kipusztulását jelenti (rovarokról, mikrobákról nem beszélve). Lásd itt. 2026-ra bekövetkezhet az 5 °C emelkedés, de van esély arra, hogy akár 18 °C emelkedés is lehet.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

112 gondolat erről: „(3014) A 2020-as El Nino beindíthat egy 18 °C hőmérséklet emelkedést

  1. 96.gabiiii:
    A kedvedéért irodalmaztam a témában, és nem az emlékeimre hagyatkoztam.
    Amit Te is megtehettél volna…

    A wiki-n “Electric_vehicle_battery” egy hivatkozás van , ami 2010-ben egyedi beszerzésben egy dán entitásnál 1000$/kwh alatti árra utal (400$/kWh?), a többi mind 1000 USD/kWh körül szór.
    Hogy az egyedi adat mennyire reprezentálja az ipari átlagot az más kérdés.

    Egy OECD elemzés 2015-ből
    https://www.oecd.org/about/publishing/GlobalEVOutlook2018_corrigendum_pages.pdf
    2010-ben 1000 USD/kwh árral

    Még egy rakás linket találtam 2010 1000USD/kWh körül, de nem akarom, hogy beragadjon a hozzászólásom a több link miatt.

    Szóval adj pár hivatkozást, ami 2010-ben “Én kb. a felére-harmadára emlékszem”.

    A cikken az 2010-es 1183 USD úgy jön ki, hogy ha utánamész az eredeti cikknek, akkor 2019 USD-vel számol.
    Éves 2 % USA inflációval számolva ez 1,195 korrekciót jelent.
    Ez jól közelít a 1000 USD -> 1183-hoz 2010-ben.

  2. 98.gabiiii:
    “A napelem árzuhanás 5-6 éve megállt, azóta csak minimális csökkenés volt (és az is valószínűleg ÁFA trükközésnek köszönhető).”

    Ez megint véleménynek hangzik. Hivatkozások?
    Az idevágó irodalom mást mutat.

    Én 3kWp hálózatra termelő napelemes rendszert vettem kulcsrakészen 1,45 millióért 2016-ban, most ezért az árért 4-5kWp vehettek első keresésre optimalizáció nélkül, 10-15%-al gyengébb forint és az elszálló magyar munkaerő költségek felfele torzító hatása mellett.

  3. 101. Idegen
    A “2015-ös” OECD elemzés valójában 2017-es adatokkal dolgozik, tehát legalább 2017-es. 🙂 Ha az abban lévő első ábrát megnézzük, akkor láthatjuk, hogy a tárolási (hálózati) célú akku árak jelentősen nem változtak. Becsapós, mert logaritmikus a skála. Azt is láthatjuk, hogy a jármű és a kütyü akkumulátorok 2017-es ára kb duplája a hurráoptimista diagramnak (logaritmikus skála). Vagy az OECD téved, vagy a hurráoptimisták! Nincsenek átlagosan tizedére esett árak, főleg nem a megvehető kategóriában (lásd Dajtás linkje).

    102.
    Hét éve 74000 bruttó kemény magyar forintért vettem a napelemtáblák darabját. (Ha nagyon szeretnéd elő tudom keresni a pincéből a számlákat, de sajnos linkelni nem tudom.) A következő évben csak azért nem vertem a fejem a falba (65-ért is megkaphattam volna), mert időközben megtermelték a különbözetet. Másfél éve bővítettem, akkor már 49799 volt darabja nagyobb tételben. Per pillanat ugyan ez a panel 52900. (A különbözet kb. megfelel a forint “szárnyalásának”.) Lényeg az, hogy eléggé ellaposodott a csökkenési diagram.
    Szóval ezek a valódi, megvehető, személyesen megtapasztalható piaci árak, bármit is mutat az irodalom.
    Az általad említett 5kWp rendszer ára mostanság akciósan éppen csak beesik bruttó kétmillió alá (Hagy ne írjak linket, végignéztem az első három találati oldalt). 1,45-ért csak szerelés, tartószerkezet, engedélyeztetés és beüzemelés nélkül, pusztán a legszükségesebb alkatrészek leszállítása vehető meg.

  4. Re:103
    280W-os nem no-name panel nagyker ára nettó 100EUR alatt van idehaza…
    Hogy te mennyiért veszed meg kiskerbe, az egy másik tészta, nem is beszélve a rekord magas áfáról, és vacak forint/Eur árfolyamtól.

  5. 104. dajtás
    Azért van némi korreláció a nagyker és kisker árak között… De ha jó a szövegértésem, akkor “árzuhanásról” írtál, nem pedig nominális árról. Én pedig bátorkodtam kifejteni, hogy a zuhanás 5-6 éve megállt, azóta minimális csökkenés, vagy stagnálás van. Valószínűleg mostanság ért oda a gyártástechnológia, ahol már sem fejlesztéssel, sem volumennel nem lehet számottevően csökkenteni a költségeket. Meg merném kockáztatni, hogy miután Kína kinyírta a konkurenciát, akár még valamennyi emelkedésre is számíthatunk, de nagyságrendi csökkenés biztos nem lesz.

  6. 103.gabiiii:
    Igen elírtam a 2017-et 2015-re, amikor észrevettem, már nem lehetett korrigálni.
    A beidézés okát, a 2010-es adatot azonban ez nem befolyásolja.

    A kiindulás ez volt:”2010-ben “Én kb. a felére-harmadára emlékszem”.”
    Nos ezen emlékeidet cáfolta az idézett cikk.

    Ergo a kb. 10-ére csökkent költség egyik lába áll (2010 1000$/kWh) .
    A másik lábában kételkedhetsz, (2019 156$/Kwh, 100 $/kWh Tesla)), de valami hivatkozást hozzál légy szíves.

    “Azt is láthatjuk, hogy a jármű és a kütyü akkumulátorok 2017-es ára kb duplája a hurráoptimista diagramnak (logaritmikus skála).”

    Elég merészség ezt leolvasni egy logaritmikus diagramról.
    Tehát azt állítod, hogy az a pont 2×219=438 USD körül van?
    Keress egy logaritmikus skálabeosztást a neten és helyezd el az a pontot…. (Súgok: a 438-as értéknek a 100-1000 osztás kb. felénél kell lennie.)
    Aztán korrigáld az álláspontod.

    Itt egy review jellegű cikk:
    https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC113360/kjna29440enn.pdf 14.oldal
    EUR-ban, különböző forrásokból.

    “Hét éve 74000 bruttó kemény magyar forintért vettem a napelemtáblák darabját. ”
    “Másfél éve bővítettem, akkor már 49799 volt darabja nagyobb tételben.”
    “Per pillanat ugyan ez a panel 52900.(A különbözet kb. megfelel a forint “szárnyalásának”.) ”
    Közel 30 %-al csökkent az ár.

    Elárulnád, hogy ezek az általad idézett tények, hogyan egyeztethetőek össze ezzel az állításoddal?
    ““A napelem árzuhanás 5-6 éve megállt, azóta csak minimális csökkenés volt (és az is valószínűleg ÁFA trükközésnek köszönhető).”
    Szóval 7 év alatt a 30% csökkenés az minimális szerinted?.
    Szerintem meg nem.

    Definíció kérdése, hogy mi a minimális.

    Valójában meg a csökkenés nagyobb, mert a forint gyengülése a napelem költségcsökkenésébe nem illik beleszámolni, mert az ország specifikus jellemző.

    Az a tanulási görbéből következik, hogy a vége felé a költségcsökkenés üteme csökken.
    Ettől azonban a görbe lefutása és a tendenciózus csökkenés tény marad.

  7. 106. Idegen
    Úgy látom problémáid vannak a szövegértéssel, az értő olvasással, valamint a szelektív idézéssel, de megpróbálok segíteni:
    7 éve: 74000. 6 éve: 65000. 1,5 éve: 49799. Most: 52900. Ez nagyjából egyenértékű azzal az állítással, hogy “5-6 éve megállt a zuhanás” és azóta némi csökkenés és stagnálás van. Én megértem, hogy manapság a 3%-os gyorsulást teljesítmény robbanásnak hívják, de azért ne legyünk már ennyire kunzumidióták! Ha öt év alatt történt egy kb. 15%-os árcsökkenés (az utolsó kettőben meg semmi) egy olyan iparágban, amibe a világ pénzét beleölték, azt ne tekintsük már zuhanásnak! Amúgy a forint a dollárhoz képest öt év alatt kb. 8%-ot esett (havi csúcsok között mérve).

    Nézzük a Tesla akkumulátorát: Nem tudom mennyire ismert előtted az az iparági tény, hogy egy felső kategóriás autó gyári ára Európában a bolti ár harmada-negyede, az USA-ban kb. a fele. Az összes többi a marketing, a terjesztés, az adók meg a hasonló, nem előállításhoz kapcsolódó költségek. A Teslánál utóbbiak minimálisak (sőt még támogatásokat kap), tehát a gyári ára erősen közelít az eladási árhoz. A jól látható helyzet az, hogy ilyen körülmények között is nullszaldó környékén imbolyog a cég, tehát bármit is állít egy bármilyen felmérés az akkumulátora áráról, azt a valóság nem igazolja. Innentől kezdve aki akar az hisz benne, a többiek max kedvesen mosolyognak, de ignorálják. (Gondolj arra, hogy Musk olyasmiket mond, amiket a jelenlegi és jövőbeli befektetők hallani akarnak, a valóság ettől többé-kevésbé független. Nagyotmondásának lényegében csak a tőzsdefelügyelet ad korlátot.)

    Az újabb általad belinkelt ábrát sem tudom szó nélkül hagyni: 2010 környékén bőven vannak pár száz eurós (dollárban bőven 500 alatti) akkumulátorok, tehát igazoltad, hogy tényleg jók az emlékeim a “feléről-harmadáról”. Köszönöm, hogy nem kellett keresgélnem! Az ábráról lényegében az látszik, hogy a kereslet és a gyártás felfutásával megszűnt az extraprofit lehetősége és az eladási ár közelít a tényleges gyártási költséghez, ugyanis a minimális árak lényegében nem változtak, csak a szórás csökkent. Ebből viszont az következik, hogy a közeljövőben nem lesz számottevő mértékű további csökkenés. (Nem tudnál véletlenül a napelemekről is linkelni egy ilyen ábrát, neked ez olyan jól megy.)

    Összefoglalva továbbra sem látom, hogy mi az alapja napelem-akkumulátor fronton a jövőbe vetett határtalan optimizmusnak.

  8. 107.gabiiii:
    Napelem:
    “7 éve: 74000. 6 éve: 65000. 1,5 éve: 49799. Most: 52900. Ez nagyjából egyenértékű azzal az állítással, hogy “5-6 éve megállt a zuhanás” és azóta némi csökkenés és stagnálás van.”

    Tehát szerinted a görbe lefutása 5.évben lement kb. 50000-re és ott is maradt?
    Referencia?

    A “némi csökkenés” 65000->50000-re az kb. 23%. 6 év alatt.

    Hogy is mondtad?

    “Én megértem, hogy manapság a 3%-os gyorsulást teljesítmény robbanásnak hívják, de azért ne legyünk már ennyire kunzumidióták! Ha öt év alatt történt egy kb. 15%-os árcsökkenés ”

    Honnan jön ez a 15 %, ha 6 év alatt volt 23 % esés?

    Ha 5-6 év távlatról beszéltél korábban , akkor honnan jön ez a 3%?

    Mert a jó pár adatsorral alátámasztott tanulási görbéből ez a lefutás nem következik.Szóró pontok lehetnek, de a trend, az trend marad

    “Nem tudnál véletlenül a napelemekről is linkelni egy ilyen ábrát, neked ez olyan jól megy.)”

    Ha eddig nem tanultál meg keresni a neten, az csak azt bizonyítja, hogy tényekkel nem meg alapozott véleményednek és emlékeidnek adsz hangot.

    De lásd, hogy milyen vagyok:
    https://www.pv-magazine.com/features/investors/module-price-index/

    Kérlek olvasd le az ábrákról a ““5-6 éve megállt a zuhanás” és azóta némi csökkenés és stagnálás van.”

    De kicsit jobban igyekezz, mint a logaritmikus skála leolvasásakor, amikor egy az előző cikkel összhangban lévő 2017-es pontról kezdtél el vitatkozni.

    Akkumulátor:

    “Az újabb általad belinkelt ábrát sem tudom szó nélkül hagyni: 2010 környékén bőven vannak pár száz eurós (dollárban bőven 500 alatti) ”

    Nem tudom elkerülte-e a figyelmedet, hogy az EREDETI CIKKBEN IPARÁGI ÁTLAGRÓL VOLT SZÓ.

    Ezek szerint erre reagáltál ““Én kb. a felére-harmadára emlékszem”.””

    Azaz rosszul emlékeztél.

    Most akkor neked van baj a szövegértéseddel, hogy nem vagy tisztában az átlag fogalmával és szóró értékekre hivatkozol megint helyette?

    Ha elkerülte volna a figyelmedet, a később beidézett cikkben X-el jelölték a grafikonon az átlagra utaló értéket.

    Korábban én is utaltam egy dán entitásra a wikiből, 400USD körüli egyedi árral 2010-ben.

    Szerinted az egyedi szóró értékek jellemzők a trendre vagy az átlag?

  9. 107.gabiiii:

    “a forint a dollárhoz képest öt év alatt kb. 8%-ot esett (havi csúcsok között mérve).”

    Elmondanád, hogy erre mi a forrásod?

    Én az trendview-n néztem éves maximumra nézve, de ennél kicsit több jött ki 2014-től számolva (18%).

    Tisztázzuk 5-6 évből lett 5 év?
    Mert hogy 2013-ban alacsonyabb volt az USDHUF…

    Egyébként érdekes év volt az a 2014-es év a min-max közötti különbség 50 FT volt (max/min=1.24 ), az árfolyam trendszerűen ment felfelé.

    Itt tisztánlátás végett egy átlag jobb megközelítést adna, akár egy min-max átlag.
    2019-ben is.

    De legyen maximum a kedvedért.

  10. 108. Idegen
    Ne húzd fel magad ennyire, a végén még gutaütést kapsz. Ha ezen így kiakadsz… remélem nincs jogosítványod. Ennyi indulattal kalapácsvetőnek is mehettél volna, már olimpiai bajnok lennél. Nem is kellene doppingolnod, elég lenne, ha kicsit beszélgetnénk. 🙂

    Pár apróság:
    A 6 év alatt 23%-ba belefér az utolsó 5-ben 15%.
    A 3%-nak olvasgasd még egy kicsit a kuntextusát, mielőtt marhaságot kérdezel. Semmi köze az 5, vagy 6 évhez.
    Az újabb link elsőre egy sötétzöld propaganda oldalnak tűnik (bocs, nem olvastam végig az egészet, csak pár bekezdést itt-ott). Tényleg ilyenekkel töltöd a szabadidődet? Illene eleve fenntartásokkal kezelni minden oldalt, ami Greta Thunbergre hivatkozik. Ha viszont ilyesmiken pallérozod magad, akkor nincs további kérdésem.
    Örülök, hogy te iparági átlagon szoktál vásárolni, mert valakinek az extraprofitot is ki kell fizetnie és így pörgetnie a gazdaságot. Az iparági átlagok trendje is szép dolog, de a termelés határköltsége és ezzel az elérhető minimális ár bizony a minimum költségekből jön ki (azok a pöttyök a grafikon alján, amit mostanság elértünk).
    Árfolyam: xe.com. És azért havi maximum, mert azokat könnyű kiszúrni és a trendjük hasonló. Lehet szöszölni az átlagokkal, de a várható pontosság növekedés nem éri meg a ráfordítást.

    Azt tanácsolnám néha gyere le a netről, érdekes dolgokat fogsz tapasztalni, még ha néha pofán is vág a valóság.

  11. 107.gabiiii:
    A személyeskedésed átugranám, az általában az érvek hiányára vall.

    “A 6 év alatt 23%-ba belefér az utolsó 5-ben 15%”

    Adataid 7, 6, 1,5 éve és jelenben van.
    Milyen iterációval jutottál az 5 évben 15 %-ra?
    Lineárisan az éves (23/6) csökkenés 3,83%.
    Emlékezetből , hasra ütve becsültél szokás szerint?

    Igen ezért kérdeztem a forrást a 15%-ra.
    Honnan látod, hogy a görbe ilyen lefutású?
    Amiről nem nyilatkoztál.

    “Semmi köze az 5, vagy 6 évhez.”
    5×3=15%?

    Természetesen, az adott link hiteltelen, mert nem téged igazol.
    Hozzál jobbat, senki sem akadályoz meg benne…

    Az adatok hiteltelenné nyilvánítása, mert Greta-ra van link az oldal, az enyhén szólva is nevetséges.
    Ez a vélemény kategória.

    Tények, adatok, részedről továbbra is minimálisak, pedig tények, adatok ellen CSAK AZOKKAL LEHET ÉRVELNI HITELESEN.
    Keressek én linket…
    Ühümmm…

    “Örülök, hogy te iparági átlagon szoktál vásárolni, ”

    A kiindulási link erről szólt, amihez hozzászóltál, bocs.
    Azt, hogy én hol szoktam vásárolni, az nem képezte a vita tárgyát.

    “Árfolyam: xe.com. És azért havi maximum, mert azokat könnyű kiszúrni és a trendjük hasonló.”

    Változatlanul csodálkozom a két eredmény közötti különbségen. (8% vs 18%).

    Mindenesetre akár 8% vagy 18%(!) a lényeg az áresés, amit Te(Mi), mint Magyarországon élők nem tudtunk/tudunk realizálni a napelemek vételekor, mások, akik USD-ben fizetnek igen.
    Ettől független azonban a USD költség görbén megjelenik.

    Igazad, van nincs miről beszélnünk.
    A vélemények, amivel operálsz a hit világába tartoznak.
    A tények meg makacs dolgok.
    Szemmel láthatóan a tényekkel, adatokkal való vita szintjére még nem jutottál el.
    Van még hova fejlődnöd.
    Kívánom, hogy sikerüljön.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük