(2198) Penicillin

Tibor bá’ online

 

A betegséget okozó mikrobák felfedezését követően legfeljebb arról lehetett szó, hogy elkerüljük a fertőzés. A beteg gyógyításának más módja nem volt, mint biztosítani a kedvező körülményeket, és bízni abban, hogy a szervezet meggyógyítja önmagát. Közel száz év kellett ahhoz, hogy az orvosok felvegyék a versenyt a kórokozókkal. Az első sikert a szulfonamid, illetve a szulfa csoport (SO2NH2) tagjai adták. A vegyi anyag baktériumölő hatását 1932-ben észlelte Donagk, és 1935-ben már alkalmazták is a gyógyászatban. A baktériumoknak a szaporodáshoz para-aminobenzol savra van szükségük, amit összetévesztenek a szulfa származékokkal. Az eredmény elkerülhetetlen. A problémát az adja, hogy az anyag a baktériumokat nem öli meg, csak a szaporodást teszi lehetetlenné. Várni kell tehát 2-3 napot, hogy a meglévő baktériumok elöregedjenek. A hatás tehát nem azonnali.

Az azonnali hatást a penicillin hozta meg. Azt természetesen mindenki tudja, hogy a penicillint Fleming fedezte fel 1929-ben, de ez nem egészen igaz, bár Nobel Díjat kapott érte 1945-ben, azaz 16 évvel később. Még meglepőbb, ha megfontoljuk, hogy 1941-ig kellett várni felfedezéstől az első alkalmazásig. Vajon hány millió ember halt meg időközben teljesen „feleslegesen”?

Azt is mindenki tudja, hogy Fleming a penicillint véletlenül fedezte fel, de nem ez a lényeg. Fleming a felfedezéséről beszámolt. Vagyis közölte, hogy a Petri csészékben tenyésztett sztafillokokkusz telepre (valószínűleg) az ablakon beszállt penicillin spóra telepedett le, ami a közvetlen közelében kiölte a baktériumokat. Ahogy az a tudományos világban lenni szokott, a Petri csészés kísérletet többen meg akarták ismételni, de senkinek se jött be. Az ügy egy időre elhalt. Csak hosszú évekkel később jött rá Fleming egykori asszisztense Ronald Hare, hogy Flaming szerencséje jóval nagyobb volt, mint gondolták. Fleming ugyanis 1929-ben elment két hetes nyári szabadságra, és a Petri csészéket nem mosatta el, hanem csak úgy félretette őket. Csakhogy a következő 9 nap alatt az időjárás szokatlanul hidegre fordult, ami kedvezett a penicillinnek, de a 35 °C-on magát jól érző sztafillókokkusznak nem. A sikerhez ez a hőmérséklet kombináció kellett.

Emberen az első kísérletek 1941-ben kezdődtek, és az eredmény minden reményt felülmúlt. Megindult tehát a lázas kísérletezés a hatóanyag szintetikus előállítására, de ez nem hozott sikert. A hatalmas tartályokban véghezvitt fermentálás nem volt elkerülhető. Ugyanis a molekula szerkezet egy kritikus szakaszában nem volt képes összekapcsolni egy nitrogén és egy szén atomot. És itt átváltunk egy kis filozofálásra.

Mi lehet az oka annak, hogy néhány igen egyszerű mikroorganizmus képes létrehozni egy ilyen bonyolult vegyületet, amivel sikeresen megtisztítja a környezetét a konkurenciától? Pontosabban fogalmazva, hogyan tud egy ilyen bonyolult szerkezetű molekula kievolválódni?

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

15 gondolat erről: „(2198) Penicillin

  1. Igen, itt van megint a buktató.
    Olvastam a mesterségesen előállított vitaminokban a molekulák csavarodásának iránya ellentétes a természetes vitaminokéval.
    Annyira bámulatosan bonyolultak, komplikáltak, még a legegyszerűbbnek hitt élőlények is.
    De most kapok észbe, Tibor bá’ c sak nem a kreacionalisták mellett kampányolsz?

  2. Hogy volt képes a DNS , ilyen bonyolult molekula kievolválódni? Ehhez képest a penicillin, vitaminok, stb gyerekjátéknak tűnik.

  3. 1 – bogozy:
    Kampányol a halál. Azt mutatom be, hogy (ellentétben a nagy többséggel) nem vagyok dogmatikus. Arra is rámutatok, ami nem illik be a nézetembe. Válaszoljon rá az, aki tudja a választ.

  4. 1: A vitaminok többnyire nem olyan óriásmolekulák, amik képesek lennének csavarodni, mint pl a DNS, vagy egyes fehérjék, inkább csak az izomerekről olvashattál. De erről se feltétlen igazat, ugyanis a biobizniszesek szeretnek hamis érveket felhasználni hogy a “bio”vitaminokat jobbnak állítsák be a szintetikus úton létrehozott vitaminoknál…

    “Az aszkorbinsavnak két tükörképi párja (enantiomere) létezik, ezek a D- és L-aszkorbinsav (a D és L betűk a dexter – jobb, laevus – bal latin szavakból származnak).
    A két vegyület bizonyos szempontból “csereszabatos” (pl. antioxidánsként), az emberi szervezetben azonban csak az L-aszkorbinsav hasznosul jól vitaminként (azaz ez tölt be olyan funkciókat, amelyek szükségesek szervezetünk normális működéséhez). Ugyanakkor, bár vitaminként haszontalan, a D-aszkorbinsav ártalmatlan vegyület, fogyasztása nem jár veszélyekkel. A D-aszkorbinsav a természetben nem fordul elő, szintetikusan viszont előállítható, s ez elég ahhoz, hogy ijesztgetni lehessen vele a kemofóbiára hajlamos fogyasztókat. És ha a D-aszkorbinsavat E-számán (E-315) említik, különösen félelmetesnek tűnhet – igaz, a C-vitaminnak, azaz az L-aszkorbinsavnak is van E-száma (E-300). Vegyi eljárásokkal az L-, a D-aszkorbinsav és ezek keveréke (racemátja) is könnyen és olcsón előállítható. Mivel a tiszta L-aszkorbinsav az igazán értékes, a gyógyszerként vagy étrend-kiegészítőként forgalomban lévő termékek alapanyagát ez képezi – és csak ennek felhasználása esetén lehet C-vitaminként forgalmazni a termékeket. A D-aszkorbinsav (amelyet izoaszkorbinsav néven is ismert) nem kerülhet forgalomba vitamin néven, jellemzően élemiszerek tartósítására használják. Az L-aszkorbinsav meglehetősen olcsó alapanyag, nem jellemző, hogy D-aszkorbinsavval vagy racém aszkorbinsavval “helyettesítenék” vitaminkészítményekben.

    Az ijesztgetés egy másik módja, hogy a “természetes” C-vitamint élelmiszerekben használt származékaival, sóival állítják szembe (nátrium aszkorbát – E-301, kalcium aszkorbát – E-302, kálium aszkorbát – E-303, 5,6-diacetil aszkorbinsav – E-304 I, aszkorbinsav palmitát és sztearát – E-304 II). Bár biztosan van, aki megijed a nevektől és számoktól, leszögezhetjük: az E-301-304 számmal jelölt anyagok az L-aszkorbinsav veszélytelen származékai, sói, a szervezetben L-aszkorbinsavként hasznosulnak, azaz a C-vitaminnal egyenértékűek (mindössze az eltérő molekulatömeg miatt kell kicsit többet használni belőlük).

    A természetes-mesterséges szembeállításnak egyetlen komolyan vehető szempontja van. Ha a C-vitamint természetes forrásból fogyasztjuk, a vegyületen kívül egy sor egyéb anyag is bekerül a szervezetünkbe – és ha pl. gyümölcsöt eszünk, akkor ezek is kedvező hatásokat fejtenek ki (pl. antioxidáns hatás, rostbevitel, más vitaminok pótlása). Éppen ezért (is) az lenne az ideális, ha a napi vitaminszükségletet alapvetően az elfogyasztott zöldségből-gyümölcsből fedeznénk. Vannak egészen konkrét együtthatások is: bizonyos flavonoidok és a C-vitamin fokozzák egymás érvédő hatását (ilyen kombinációk gyógyszerként is forgalomban vannak). A növények komplex összetétele egyéb következményekkel is járhat. Egyes gyógynövények (pl. orbáncfű) esetén ismert jelenség, hogy a gyógyhatásért felelős hatóanyagok hasznosulását, felszívódását a hatás szempontjából inaktív anyagok fokozzák. Ha ez bizonyított, akkor ilyen esetekben a növényi kivonat alkalmazása előnyösebb lehet, mint a belőle kinyerhető tiszta hatóanyagé. Erre a jelenségre hivatkoznak azok a gyártók, akik C-vitaminjukat növényi kivonatból származónak mondják, vagy egyéb növényi anyagokkal (pl. flavonoidokkal) kombinálva hozzák forgalomba. Kérdés, hogy a C-vitamin esetén bizonyított-e a felszívódás, hasznosulás javulása. Nos, az eddig elvégzett vizsgálatok ezt nem erősítik meg. Egy nemrég publikált összefoglaló cikk szerint a legtöbb vizsgálatban, amelyben ugyanannyi C-vitamint tiszta formában vagy táplálék (gyümölcsök) részeként adagoltak, nem találtak eltérést a különböző módon “kezelt” résztvevők vérében mérhető C-vitamin koncentrációjában. ”

    http://kodpiszkalo.blog.hu/2016/07/23/jobb-e_a_szerves_mint_a_szervetlen_c-vitamin

  5. 6. Avatar

    Köszönöm, kimerítő válasz a felvetésemre.
    Magam is azt vallom, és gyakorlom, hogy a természetes forrásból elfogyasztott vitamin sokkal hasznosabb mint a mesterséges.
    Persze a táplálék kiegészítők és vitaminok gyártói hatékonyan meg tudják győzni az embereket a készítményeik előnyeiről.
    Manapság pl. egy gyógyszer esetében nagyobbak a marketing költségek mint a kifejlesztésé. És ez a döntő, meggyőzni a fogyasztót, szüksége van a termékre, és vásárolja meg, akkor is ha a természetes vitamin rendelkezésre áll, könnyen elérhető, és olcsóbb is mint a szintetikus.

  6. 55 – Mobiusz:
    Engem az bosszant leginkább, hogy a teremtés hívők támadják a darwinizmust. A darwinizmus nem foglalkozik az élet megjelenésével (a teremtéssel). Senki se tudja, hogyan indult el az élet. Az viszont világos, hogyan evolválódott, hogyan jöttek létre a ma ismert fajok. Ezt mutatja be a darwinizmus, az evolúció.

  7. 8 no igen. Erre irtam h a ott a kommentek kozt is van pro kontra velemeny. Valaszthat mindenki kedvere.
    Ugyvelem az egesz haborusdi korlatoltsagunkbol es sok adat hianyabol vagy epp azok felreertelmezesebol ered.

  8. Egy dolgot felejtenek el a kreacionisták,hogy létezik evolúció, és egy dolgot felejtenek el a materialisták, hogy van kreacionizmus…
    Kettő közt lehet valahol Tibor bá’ az igazság, miszerint van evolúció, ami “magára” van hagyva, de van folyamatos “Isteni” beavatkozás is a rendszerbe, ha zsákutcába fut az evolválódás, vagy valamit fel akarnak javítani… Erre jó példa a dínók esete, elment a gigantizmus irányába az evolválódás, kaptak is a pofájukba egy kisbolygót, és jól ki is halt az összes nagyhüllő, de cserébe túlélték a madarak, és az emlősök…
    De előhozhatnám a biblikus vízözönt is, ami pontosan azért történt, mert a Földön az emberek elmentek egy rossz irányba, és ezt nem tűrte tovább a főnökség,kaptak is a nyakukba annyi vizet, hogy ki lett pucolva a placc. De van ellenkező irányú belenyúlás is a rendszerbe, mert ott van a homo sapiens minőségi ugrása, ami csak úgy hirtelen megjelent, és kiszorította az összes többi ősember típust, egy fejlettebb/intelligensebb verzióra…
    Evolúció egy bizonyos értelmezési tartományban jól használható, de pl magát az életet egyáltalán nem magyarázza meg, ami nem is csoda, mert az élet tervezetten teremtett.

    Visszakanyarodva a penicilin gombához. Teljes logikus is lehet egy mindenható Isten akarata ebben a témában, mert direkt ilyenre tervezte a gombát, hogy majd egyszer az ember erre rájöjjön, és hasznára fordítsa. Kb annyira áll szilárdan ez az érvelés, miszerint egy majom random módon üti az írógépet, és kijön belőle a Háború és Béke(DNS csak úgy “összeragadt” az idők során).
    Erre egyik ismerősöm szokta mondani, hogy el lehet önteni, hogy ki volt az “ükapja”.
    Vagy egy majom, vagy Isten teremtette, lehet választani… 🙂

  9. Hogy mikor (és hogyan, de nem ez lesz itt a lényeges) keletkeztek a fajok, vagy a létezés egyáltalában, akkor arra most egy kérdés: létezik-e egyáltalán idő az emberiség nélkül? Az emberiség találmánya-e, vagy létezik nélküle is? Ha a tér végtelen, mint ahogyan az emberiség tartja, akkor az idő miért nem az? Vagy kezdet nélküli és örökké tart, vagy az emberiséggel kezdődött és azzal is ér véget, nem igaz? Ez a két lehetőség van. És ha ez utóbbi közakarattal érvényes, akkor valósak lehetnek-e a válaszok kérdéseire, amiket saját konstrukciójában feltesz? Mi van, ha létezik egy ‚valós’ idő, ami éppoly végtelen – kezdet és vég nélküli – mint a tér?

    Rövidebben, ha téridő az, amiben az emberiség állítólag él, akkor hogy lehet ebben a tér végtelen, az idő viszont nem, lévén egy kezdete? Avagy ha az idő valóban végtelen, akkor miért ne lehetne a civilzációk száma is végtelen, amik megalkotnak egy véges idő-konstrukciót saját létük magyarázatára?

    Elvont? Nem baj. Ha Tibor bá’ átengedi, akkor szívesen hallom a véleményeket, hogy ez a kérdésfelvetés abszolút nonszensz-e, vagy esetleg érdemes errefele kutakodni.

  10. A Google-ban arra a kérésre, hogy az “Idő nem létezik” 427 000 találatot kapsz. 😀

  11. 11 Luk

    Az idő, mármint az események egymást követő folytonossága embertől független.
    Ha a földről egy váratlan esemény, kisbolygó ütközés, vagy egy agresszív vírus teljesen kipusztítaná az embert, azért a dolgok mennének tovább, a külső behatásnak megfelelelően deformált, változott , alkalmazkodott formában.

    Az uralkodó tudomány és vallás emeli az embert a mindenség középpontjába, ahelyett, hogy felismerné, hogy csak egy kis c savar vagyunk a világegyetem szerkezetében, létünk, vagy eltűnésünk nem meghatározó.

  12. Re:11
    Elsőnek is idő az embertől függetlenül van, köszöni szépen nagyon jól megvan nélkülünk is, továbbá a tér nem végtelen, nem is lehet, mert még az ősrobbanás teóriában is van esemény horizont, ami folyamatosan tágul, magyarán véges a rendszer, bár mostanra kellően nagy, hogy nehezen dolgozzuk fel tudatilag. Természetesen feltehető a kérdés, hogy mi van az univerzumon túl, amire a mai proletár fizikának lövése sincs, azonban több vallási irányzat elég korrekt magyarázatot ad, pl multiverzumos világban élünk, és a mi univerzumunk egy a sok közül, avagy a teremtések olyanok, mint a felfűzött gyöngyök a nyakláncon…

  13. 14 – dajtás:
    Aztán a felfedező felébred, hogy bilibe lóg a kehe.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük