2022-08-02 nap bejegyzései

(3923) Pelosi

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Kína szerint Pelosi Tajvanra utazása egy provokáció

Forrás: ICH

Szerző: Pat Buchanan

89. Útban a 90. felé

Amikor Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke, egy Ázsián átívelő  utazás útvonalához hozzátette Tajvan szigetét, nem hagyhatta figyelmen kívül azt a reakciót, amit egy megdöbbent Pekingben kivált.

Így amikor a Financial Times felfedte, hogy az elnök-asszony Tajvanra látogat, amit Kína szakadár tartománynak tekint, a feldühödött Peking a Pelosi látogatását szándékos amerikai provokációnak tekintette.

Peking reakciója hitelesnek és érthetőnek tűnik. „Ha az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy a saját útját járja, Kína határozott és erőteljes intézkedéseket fog hozni a nemzeti szuverenitás és a területi integritás szilárd védelme érdekében” – mondta egy kínai szóvivő Pekingben, újságíróknak. „Az Egyesült Államoknak viselnie kell a látogatás minden következményét.” Magánéletben Peking állítólag határozottabb és komolyabb figyelmeztetéseket ad ki, amelyek katonai akcióval járnak.

Pelosi a jelek szerint a tajvani látogatást nem egyeztette a Fehér Házzal vagy a Védelmi Minisztériummal. Joe Biden elnök szerdán azt mondta újságíróknak: „A Pentagon úgy gondolja, hogy ez az utazás most nem egy jó ötlet”.

Szóval hol tartunk ma? Kína komoly megtorlást ígér, ha  magas rangú amerikai tisztségviselő Tajvanra repül. A Biden-adminisztráció azt hangoztatja, nem hiszi, hogy Pelosi látogatása bölcs lépés lenne, amikor a Kínai Kommunista Párt éppen azon konferencia előestéjén van, amelyen Hszi Csin-ping elnök harmadik ötéves mandátumáról döntenek.

Ha Pelosi elhalasztja, vagy lemondja a látogatást, azt az Egyesült Államok meghátrálásának fogják tekinteni, a kínai felháborodás és tiltakozás fényében. Az ázsiai csendes-óceán térségében ez lesz a szó: „Az amerikaiak Kína kitartásával szemben meghátráltak.” De, ha a látogatás folytatódik, akkor Kína nyilvánosan elkötelezte magát egy válaszadásra.

Akárhogy is, a két ország közötti kapcsolat valószínűleg megsérül, és talán komolyabb következmény is lehet, ha a kínaiak katonai választ választanak Pelosi látogatására. Bárhogyan is alakul, ez a helyzet, az Egyesült Államok megfizeti az árát, amiért évtizedekkel ezelőtt Kínát felépítő politikát fogadott el, abban a reményben, hogy Peking az Egyesült Államoknak jóindulatú és barátságos riválisává és versenytársává fejlődik.

Kína a századforduló óta a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi státuszt kapta az Egyesült Államoktól, valamint bevezette a Kereskedelmi Világszervezetbe is Következésképpen a századforduló óta az olaszországinál kisebb gazdasággal rendelkező országból gyártási monolittá vált.

Bár a kínai haditengerészet kevésbé erős, mint az Egyesült Államok haditengerészete, mára már több hajóval rendelkezik. Stratégiai szempontból Kína átlépett a Dél-kínai-tengeren, valamint bekebelezte a Paracel és Spratly szigetláncok 90%-át, és Vietnám, Malajzia, Brunei, a Fülöp-szigetek, Tajvan felségvizein található sziklák és zátonyok többségét.

Ezen sziklák és zátonyok egy részét, Kína megerősített, légi- és haditengerészeti bázisokká alakította át. Kína nemcsak Tajvant és a Tajvani-szorost követeli felségterületi vizekként, igényt tart a Japán által megszállt Senkaku-szigetekre is.

1972-ben Richard Nixon amerikai elnök és Henry Kissinger Pekingben  elismerte Kína Tajvan iránti igényét a sanghaji kommünikében, amely a történelmi csúcstalálkozón született: „Az Egyesült Államok elismeri, hogy a Tajvani-szoros mindkét oldalán lévő összes kínai azt állítja, hogy csak egy Kína van, és hogy Tajvan Kína része. Az Egyesült Államok kormánya nem vitatja ezt az álláspontot. Beleegyeztek, hogy az Egyesült Államok összes haderejét és katonai létesítményét kivonja Tajvanról.

1979-ben Jimmy Carter elnök megszakította a kapcsolatokat a Tajvanon székelő Kínai Köztársasággal, elismerte a kommunista Kínát, és hatályon kívül helyezte a Tajpejjel 1954-ben kötött kölcsönös biztonsági szerződést.

Az elmúlt három évtizedben a kínai gyártású áruk importja az Egyesült Államok és az amerikai gyártás Kínába való áthelyezése az alacsony bérek kihasználása érdekében sok milliárd dolláros egymást követő kínai kereskedelmi többlethez és Kína gyors ázsiai szuperhatalommá válásához vezetett.

Az utóbbi időben a pekingi hadsereg ismételten behatolt Tajvan légvédelmi zónájába, és egyre többször jött össze az Egyesült Államok haditengerészetével és a légierő gépeivel a Dél-kínai-tengeren.

És bár munkatársai igyekeztek visszatartani, Biden azt mondta, harcolni fogunk Tajvan védelméért. Mert, valahol a Csendes-óceán nyugati részén elkerülhetetlennek tűnik az Egyesült Államok és Kína közötti ütközés. Csak az a kérdés, hogy mikor és hol.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________