2022-08-11 nap bejegyzései

(3933) Orosz gazdaság

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Miért nem segíti Oroszország gazdaságát a Kínával való barátkozás?

89. útban a 90. felé

Régóta világos volt, hogy Moszkva szövetségessé akarja tenni Pekinget a Nyugattal vívott harcában. A Kreml mindenekelőtt gazdasági támogatást szeretne keleti szomszédjától. De mennyire hajlandó Kína betölteni ezt a szerepet?

A háború első hónapjai erősen azt sugallják, hogy Peking kínál majd némi politikai támogatást, de nem hajlandó gazdaságilag segíteni. Mi történt, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök háborút indított Ukrajnában, és kétségtelenül számított a kínai támogatásra. Putyin három héttel az invázió előtt találkozott Hszi Csin-ping kínai vezetővel Pekingben. Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Hszi volt az egyetlen világvezető, akit Putyin terveinek legalább egy részéről tájékoztatott.

Ami a politikai támogatottságot illeti, Xi nem okozott csalódást. Peking egyszer sem ítélte el Oroszország invázióját, és Hszi Csin-ping júniusban kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja Oroszországot a biztonság és a szuverenitás minden kérdésében. Kína azonban tartózkodott a katonai támogatástól. A témában folytatott tárgyalások ellenére egyetlen kínai fegyvert sem láttak Ukrajnában.

Megmenti-e Kína Oroszországot az olajembargótól? Januárban az orosz olajexport 54,5%-a (és így az ország olaj- és gázbevételének 80%-a) az Európai Unióba irányult. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint júniusra a nyugati szankciók és a fokozatos olajembargó bejelentése miatt, harmadával csökkent az orosz olajexport Európába.

Ilyen körülmények között az orosz olaj egyetlen alternatív export lehetősége Ázsia – ez pedig Kína. A bizonytalanság tetőpontján, márciusban úgy tűnt, hogy Oroszország „kelet felé fordulása” nem működik. A nagy kínai vállalatok megtagadták az orosz olaj átvételét, India pedig a Közel-Keletről vásárolt. Ám már áprilisban is nyilvánvaló volt, hogy az önérdek győzött: Kína és India akár 30%-os engedményektől csábítva örömmel növelte orosz olajrendeléseit.

A Rystad Energy norvég ipari tanácsadók szerint az orosz kőolaj Ázsiába irányuló értékesítése szinte teljesen kompenzálja az európai veszteségeket. Meglepő módon azonban Kína szerepe ebben a fordulatban minimális, és ezt a Bloomberg orosz olajszakértőkről szóló heti áttekintésének egyetlen grafikonja is szemlélteti. Ez a diagram azt mutatja, hogy Oroszország Ázsiába irányuló tengeri olajexportjának 2022-es növekedése (43%-os növekedés január végétől június végéig) Indiának köszönhető. Januárban az Indiába irányuló orosz készletek a nullához közelítettek (napi 30 ezer hordó), júniusban viszont már napi 740 ezer hordó is volt. Ugyanez a diagram azt mutatja, hogy a Kínába irányuló szállítások valóban csökkentek.

Januárban Oroszország napi 820 ezer hordót adott el Kínának. Júniusban 740 000-et. Ezek az értékek állandónak tűnnek. Először is, a háború alatt többször is nagyobb volt az orosz szállítás Kínába (májusban például átlagosan napi 1,2 millió hordó volt). Másodszor, ezek csak tengeri szállítások, és Oroszország nagyjából ugyanannyit ad el Kínának (júniusban napi 880 000 hordó) három vezetéken: egy kazah és két orosz. Ezek egész nyáron teljes kapacitással működtek. Ennek ellenére Oroszország Kínával folytatott olajkereskedelme alig növekszik.

Az oroszországi olajimport szempontjából India a nagy „megváltó”. Kína betartja a szankciókat? Röviden – igen. A legnagyobb kínai állami bankok már a háború második napján korlátozni kezdték Oroszországgal folytatott műveleteiket. Ezt követően a kínai állami vállalatok felhagytak az európai vállalatok Oroszországba irányuló csúcstechnológiás exportjával, beleértve a Sibur petrolkémiai üzem építését és az Arctic LNG-2 projekthez szükséges modulok szállítását.

A fogyasztói elektronikai gyártók, például a Lenovo és a Xiaomi szintén drasztikusan csökkentették az oroszországi szállításokat. „Peking nem kereskedik azokat az orosz cégekkel, amelyek szankciók alá estek, tökéletesen betartva Amerika vörös vonalait” – mondta Alexander Gabuev, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány szakértője.

2021-ben Kína 68 milliárd dollár értékben exportált árut Oroszországba, szemben a több mint 1000 (1 billió) milliárd dollárral az Egyesült Államokba és az EU-ba. Peking attól tart, hogy az Oroszország elleni szankciók megszegése azt jelentheti, hogy elveszítik a hozzáférést ezekhez a sokkal értékesebb nyugati piacokhoz.

A kínai jüan felváltja-e az amerikai dollárt Oroszországban? Abban a helyzetben, amikor a dollárban vagy euróban lévő pénzeszközök bármikor befagyaszthatók, a jüan természetes, bár egzotikus alternatíva.

Az Orosz Központi Bank szerint március eleje óta néhány orosz vállalkozás jüant vásárolt a valuta diverzifikációja érdekében. Miután januárban bevezették a dollár- és eurótranzakciók korlátozását, a következő három hónapban 27,3 milliárd rubel értékben vásároltak jüant az orosz tőzsdéken. Június óta, amikor szankciókat bevezették Országos Elszámolási Betétek ellen, a valutadiverzifikáció felgyorsult.

Januárban és februárban a moszkvai tőzsdén a jüan-rubel kereskedelem napi körülbelül 2 milliárd rubelt tett ki. Júniusban elérte a 25 milliárd rubelt, az elmúlt hetekben pedig már a 70 milliárd rubelt is elérte.

Mihail Rodicskin, a Renaissance Capital valutakereskedője szerint ennek eredményeként ennek a devizapárnak a likviditása már elegendő a napon belüli kereskedéshez. Emellett a bankok aktívabban kínálnak jüan betéteket: március elején még csak egy lehetőség volt, most pedig akár 20 is van – mondta Igor Alekszejev, az Expert PA ügynökség banki minősítésekért felelős vezető igazgatója.

A Rusal alumíniumóriás a múlt hónapban volt az első nagy orosz vállalat, amely kínai valutában dobott ki kötvényeket a hazai piacon (17,6 milliárd rubel értékben). A kihelyezés láthatóan nagy sikert aratott: a kereslet csaknem háromszorosan haladta meg a kínálatot. Rusal azonnal pályázatot írt ki egy másik, hasonló méretű kibocsátásra.

Mi az ábra? Oroszország és Kína között az ukrajnai invázió óta megváltozott gazdasági viszonyt a legjobban a határon átnyúló kereskedelem dinamikája szemlélteti: az első félévben az Oroszországból Kínába irányuló export 48%-kal nőtt (főleg energia), míg az import Kínából Oroszország mindössze 2,1%-kal nőtt (főleg az elektronikai és műszaki termékek terén). A háborús hónapok számai ennél is szemléletesebbek: júniusban +80%, illetve -17% volt.

Miért kellene törődnie a világgal, amikor Oroszország és Kína gazdasága kiegészítik egymást. Oroszország egy nagy olaj- és benzinkút, amelynek technológiára, befektetésekre és piacokra van szüksége, míg Kína ennek pont az ellenkezője – mondta Gabuev, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért szakértője. De ezekben a kapcsolatokban egyértelműen hiányzik a szimmetria. Kína sokkal erősebb, és idővel csak erősödni fog: Oroszország vagy stagnál, vagy gyengülni fog.

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________