2019-09-27 nap bejegyzései

(2964) Gazdasági összeomlás

Tibor bá’ online

 

Napjainkban nehéz találni olyan angol nyelvű portált, ahol ne lenne poszt a közelgő depresszióval kapcsolatban. Ezek szerint egyre több jel mutat arra, hogy közeledik a financiális krízis.

A legfrissebb a notórius Goldman Sachs figyelmeztetése egy októberben bekövetkező tőzsdei káosszal kapcsolatban. http://theeconomiccollapseblog.com/archives/goldman-sachs-has-just-issued-an-ominous-warning-about-stock-market-chaos-in-october?fbclid=IwAR2gtf25VLl2yvHrEr6JjhPkdA2gGy9VVetiCXt1TnXyvEOni_PvjA3xkB8

Érdekes bizonyítékkal álltak elő: A Nagy gazdasági Világválság 1929 októberében következett be. Az amerikai tőzsde egy napos legnagyobb visszaesése 1987 októberében történt. 2008 októbere indította be a “Nagy Válságot”, amiből még mindig nem teljesen tér magához a világ. Lehetséges lenne – teszik fel a kérdést – hogy hasonló történik 2019 októberében? A CNBC szerint a Goldman Sachs figyelmeztet, a részvénypiac hamarosan megbolondulhat.

Ez pedig hivatalos: A Bank of America szerint jön a QE4, vagyis a Mennyiségi Enyhítés a 4. Negyedévben.

https://www.zerohedge.com/markets/its-official-bank-america-now-calls-what-coming-qe4?fbclid=IwAR3ehd8_AvZ_FrPcPhBIaPDWWf_UhuKXfY7yF-lzsPqBa3Ev5JQkpKgIzfk

Egyszerű vélemény szerint, úgy tűnik egyenesen tartunk nagyon nehéz idők felé. Az ok egyszerű, további gazdasági sztimulus hatástalan lesz. Még nem vagyunk ott, de a mai negatív kamatok mellett egyre közelebb kerülünk.

Hogy legyen min elgondolkodni, jelzem, hogy a Globális Világ Hitel 250 billió $, (1 billió = 1000 milliárd). Ekkora tartozás és negatív kamat azt jelenti, hogy a hitel buboréknak ki kell pukkadni. És ami történik, az nem fog hasonlítani az 1930-as válsághoz. Ez ennél is rosszabb lesz. Először is az emberek és életstílusok akkor egészen mások voltak. Az erkölcs magasabban állt. A lakosság nagy része a földeken dolgozott. Igen sokan rendelkeztek olyan önbizalommal, ami manapság ritkaság számban megy. A családok zártak voltak.  Az állampolgárok nagy része nem utálta politikusait. Sokan, a két kezükkel dolgoztak, és volt kézügyességük. Akkoriban, az emberek alkottak/előállítottak. Az országok nem támaszkodtak importra úgy, ahogy manapság. Szerintem, ezt mindenki érti és megérti, miért lesz most minden, sokkal rosszabb.

Mi lesz a vállalkozásokkal? Azok az emberek, akik nem a mindennapi élethez kötött tárgyakkal kapcsolatban dolgoznak feleslegessé válnak. Amikor a pénz értéktelenné válik, a jövedelem nem tart lépés az inflációval, a fogyasztók egyre kevesebbet tudnak vásárolni. Vége a dalnak. Itt a teljes depresszió.

A tömegek fellázadását nehéz lesz visszafogni. Szájuk betömése pénzbe kerül, amit csak nyomdagépekkel tudnak előállítani, ami meggyorsítja az inflációt. Az emberek munka nélkül, vásárlóerő nélkül kétségbeesettek és éhesek. Mindezek mellett a bankok követelni fogják a hitelek visszafizetését. Mindennapossá válnak a kilakoltatások. Ennek ellenére a legnagyobb probléma, az élelmiszer beszerzése lesz.

Képzeljük el a lakótelepeket, ahol az embereknek nincs pénze ahhoz, hogy megvegyék a mindennapi szükségleteiket. Mi fog történni? Talán teherautó számra jönnek majd az élelemmel megrakott fuvarok? Lehetővé fogja ezt tenni a politika? Talán lesznek rá kísérletek, de nem hinném, hogy kielégítően meg lesz oldva.

Na és az infrastruktúra! Nagyobb településeken infrastruktúra nélkül nem lehet létezni. Főleg, mert ki fog dolgozni a karbantartásnál, ha a fizetés nem elég az élet fenntartásához?

A túlélés az egyedek képességeitől fog függeni. Az önbizalom igen fontos tényező lesz, de manapság kinek van önbizalma? Ma, mindenki függő helyzetben van.

Ki számol azzal, hogy hatalmas tömegek fognak elvándorolni városokból a vidék felé, élelmet és lehetőségeket keresve? Mi lesz a biztonsággal? Nagyon kevés ember fogja tudni békésen elrendezni a dolgait. Ez társadalmi felfordulásba torkol. Az egyének biztonsága komoly veszélyben lesz. A kormány létszámhiány miatt nem lesz képes fenntartani a civil rendet, pusztán az elégedetlenek sokasága miatt.

Ma már senki sincs közöttünk, akik átélték a Nagy Gazdasági Világválságot. Egy biztos, a mai helyzet egészen más. A következő válság sokkal, de sokkal rosszabb lesz, és egyre közelebb kerülünk hozzá.

Függelék:

Az én apám a Nagy Gazdasági Világválság idején 20-23 éves munkanélküli volt. Egy hátizsákkal és egy kézitáskával járta a vidéket. Gyalog járt faluról falura. A hátizsákban ruhái, a kézitáskában  precíziós szerszámai voltak. A falvakban főleg nem működő kar, zseb és ébresztő órákat javított. Munkájáért pénzt nem kapott, csak élelmiszert és szállást. Időnként hazament kőbányai lakásukba és leadta az élelmiszer felesleget, ami leginkább szalonna volt, és jó bartel anyagnak bizonyult. Matuska robbantásakor a közelben tartózkodott. A csendőrök elfogták, mint idegent, egy éjszakán át vallatták, néhány pofont is kapott, de aztán elengedték. 23 évesen, hatalmas protekcióval kapott  állást a Gázgyárban. Tisztviselői munkát végzett, de munkásállományban hagyták a háború kitöréséig.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________