(1881) Bérház

Tibor bá’ online

 

~p001Budapest három-négy emeletes, régebben épült házait „bérházaknak” nevezték. Ugyanis a háború előtt ezeket a házakat azért építették, hogy a bennük lévő lakásokat kiadják bérbe. Amikor valaki megnősült, illetve férjhez ment, elhagyták a szülői lakást, ők maguk kivettek egy lakást a jövedelmüknek megfelelően. A háború után fennmaradtak ezek a bérlemények azzal a különbséggel, hogy a lakbér aránytalanul olcsóvá vált, a háziurat pedig felváltotta az állam. A helyzetből adódóan ehhez hozzájött még az, hogy kiadandó lakás nem létezett. A bérleti jogviszony pedig aranyat ért. A lehetetlen állapotok miatt indult be a panelház program, de nem tudott elég gyors lenni ahhoz, hogy a „lakáshelyzet” jelentősen javuljon. Szükség mutatkozott arra, hogy aki teheti, megvegye magának a lakását sok éves várakozás helyett. Ezzel párhuzamosan az OTP is sorsolt ki lakásokat Lottó nyeremény címén, és ugye hülyén nézett volna ki, ha bérleti szerződést sorsolnak ki, tehát a tulajdont sorsolták ki. Közben az igen olcsó lakbérek miatt a 40 éven át elmulasztott karbantartás bepótlása hatalmas teher lett volna az államnak, ezért egy ügyes huszárvágással a lakásokat igen olcsón eladták a bentlakóknak. Ezzel tökéletesen megváltozott a lakhatás szerkezete.

Felmerül a kérdés, hogy melyik lakhatási forma a kedvezőbb. Az összemérés nem könnyű, mert érzelem is vegyül a dologba. Végül is az ember szeret birtokolni, még akkor is, ha gazdaságossági oldalról nézve a birtoklás nem indokolt. Praktikus oldalról nézve a lakás birtoklásának egyetlen előnye van, éspedig az, hogy örökölhető. Felteszem a kérdést, érdemes-e hosszú évek alatt elvonni a számtól 20-30 millió forintot (amit soha se fogok tudni tőkésíteni) azért, hogy valakik örököljék azt? Nyilván nem. Ráadásul a legújabb banki jelentések szerint az emberek újra kedvet kaptak a kölcsönök felvételére. Nemrég égették meg a kezüket, de már megint veszik fel a kölcsönöket, élik fel a jövőjüket. Mindezt egy olyan világban, amikor a töretlen alkalmazására, a munkaiszony folyamatos fenntartására nincs semmi garancia.

Amerikára (többek között) az jellemző, hogy bármit lehet bérelni, és a bérlő nem sajnálja rá a pénzt. Magyarországon mindenki birtokolni akar, és megszakad a szíve, ha pénzt kell kiadni a használatért.

Valakinek eszébe jutott (nyilván megjárta Amerikát), hogy vesz egy nagyobb motorcsónakot, amit bérbe lehet venni a Római parton. Ha jól emlékszem Visegrádra és vissza a bérlet 30.000 Ft, és egyszerre 6 személy veheti igénybe. Személyenként 5.000 Ft. A lehetőség már hetek óta létezik, de eddig még senki se vette igénybe.

Beszéltem emberekkel, akik úgy vélik, hogy nem veszik igénybe az albérleti lehetőséget, mert azt a pénzt inkább a saját lakás részleteibe fizetik be. Ezen aztán el lehet gondolkodni, és lehet számolni. Én mégis inkább a bérlésnek vagyok a híve. Rugalmasabb. Mindig a fizetésemnek megfelelő lakást bérelhetek. Ha hirtelen állás nélkül találom magam, akkor felmondom a 120 ezres lakást és beköltözök egy „sufniba” ami csak 40 ezerbe kerül. Ha 50 kilométerre kapok egy jó állást, akkor felmondok és az új munkahelyem környékén keresek egy alkalmas lakást.

Arra pedig kevesen gondolnak, hogy a 20-30 évre történő elkötelezés kellemetlen meglepetéseket hozhat, olyanokat, amikre nem lehet felkészülni. A végső érv a megvásárolt lakóparki luxuslakás ellen az, hogy a tulajdonos a végén (nem sokkal az utolsó részlet kifizetése után) az élete munkájának a gyümölcsét egyszerűen itt hagyja, had veszekedjenek rajta az örökösök. 😀

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

14 gondolat erről: „(1881) Bérház

  1. A bérlakások és a saját tulajdonú lakások, házak megfelelő aránya a lényeges.
    A háború előtti virágzó bérlakás a szocializmus esztelen vezetői tönkretették.
    Bérlakásokat kizárólag csak akkor érdemes építeni, ha van megtérülés. Különben érdemesebb bankban tartani a pénzt.
    A jelenlegi magyar bérlakás piac deformált. A lakások túlárazottak a munka jövedelmekhez képest, a lakbérek magasak, de ennek ellenére nem biztosítanak belátható időn belül megtérülést, nemhogy hasznot.
    Ráadásul a magyar jogrendszer a rosszhiszemű bérlő pártján áll, szinte teljesen. Bérlő nem fizet, iszonyú nehéz kitenni a lakásból. Nem fizeti a villanyt, vizet, fűtést, a tulaj még ki sem kapcsoltathatja a szolgáltatást, mert bal libsi jogvédő filózófia, és jogalkalmazás szerint, nem lehet embertelenkedni.
    Szóval ilyen körülmények közt virágzó bérlakás piacról álmodni sem érdemes.
    Viszont egy jól működő piacgazdasághoz elengedhetetlen lenne egy széles választékot kínáló bérlakás piac, különösen az iparvidékeken.
    Fejlettebb országokban létező szociális alapon bérbe adott lakások nálunk csak elenyésző számban vannak. Ennek következménye aztán a hajléktalanságba fordító munkanélküliség.

  2. Tibor bá’, ha így áll a dolog, akkor mondjuk 10-15 évvel ezelőtt miért nem adtad el a kérót és mentél el például egy világkörüli útra?

    Az ember szeret berendezkedni és abban a tudatban élni – lakni, hogy ott nem háborgatja senki.
    30 évesen lehet ennek még kisebb jelentősége van, meg jobban is viseli az ember, ha költöznie kell, de 50-60 évesen?

    Én mostanában kellene döntsek, hogy építsek -e egy kényelmes házat egy kisebb birtokon, vagy járjam be Amerikát, Ausztráliát?

    Mindkettőre vágyom, de jelenlegi lehetőségeim miatt vagy az egyik vagy a másik.

  3. Azért árnyaltabb a helyzet, mert iszonyú drágák lettek az albérletek, viszont a hitelek törlesztői normalizálódtak valamennyit.
    Mi pl. tavaly vettünk fel 10 évre hitelt, ami végig fix törlesztőrészletű lesz, és a törlesztő összege megegyezik az albérlet havi díjával (ha kivettük volna a házat, vagy egy lakást). És azért 10 év nem a világ, persze sok minden megtörténhet, de mindig van kockázat.

    Az aki 20-30 évre vesz fel, az tényleg gáz, az egy komplett élet, és valószínűleg ő már nem fogja élvezni a törlesztőrészlet nélküli életet.

  4. Többnyire jó megtalálni mindig a legolcsóbb megoldást.
    Sokáig azt gondoltam, hogy az ingatlan sosem értéktelenedik el.
    Az államnak is jobb, ha az emberek birtokolják a lakást, mert így az inflációt nem pörgetik fel a lakásbérlési költségek.
    Már látom, hogy nem erre halad a világ, a lakás is el fog értéktelenedni (a saját lakhatást szolgálótól eltekintve).

    bogozy hozzászólásával abban nem értek egyet, hogy érdemesebb bankban tartani a pénzt.
    Inkább mérlegelni kell az előnyöket és hátrányokat és amennyire lehet a mai körülmények között kerülni érdemes a pénzügyi megtakarításokat.
    Egy hiperinfláció réme mindig ott van az ember előtt, ami akár a pénz elértéktelenedése akár lecserélése révén kifoszthatja az ember.
    És ebből többnyire az állam szokott jól kijönni.

  5. 4. Bazs

    Bérlakás építés manapság nem éri meg, nem jövedelmez megfelelően. Rövid távon jobb a bank, vagy más jobban jövedelmező befektetés, mint a bérlakás építés.
    Hosszú távon, tőke megőrzésre jobbnak tűnik a bérlakás építés valóban, de nem csak az infláció és pénzcsere leselkedik a tőke tulajdonosokra, de az államosítás is ki van találva. Régebben meg a vagyonelkobzások működtek, mint a tőke újraelosztásának gyorsított változata.

  6. Nem feltétlen hagyja az örökösökre.Ha pl. valaki kifizeti 50 éves korára a lakást ,majd eladja és albérletbe vonul , a ház árát meg a nyugdíjkiegészítésre fordítja, vagy elutazgatja azt a 10-20 millát és máris jobb:D


  7. 2:
    Én 40 évesen úgy rendeztem be az életemet, hogy 100 évig fogok élni, mégpedig úgy, ahogy azt én kellemesnek tartom. Ebbe nem volt benne a világ körüli út, de ha benne lett volna, nem kellett volna eladni miatta a házam.

    6:
    A vagyon tőkésítésének, és a tőke felélésének van egy óriási hibája. Senki nem tudja meddig fog élni, ezért nem tudja kiszámolni milyen tempóban élje fel a tőkéjét. Halálakor vagy marad egy rakás fel nem használt kp, vagy előbb elfogy és akkor megnézheti magát.

  8. 7.

    Mert olyan sok vagyonod van, hogy egy több éves, alapos és kényelmes világkörüli út nem emésztené fel?

    Az jó dolog, de legtöbbünk nem ilyen szerencsés. Úgy könnyű tanácsot adni, hogy az illető minden álmát meg tudja valósítani, miközben megmarad a saját háza is.
    Inkább az van, hogy az illető fortossági sorrendet állít fel, mit akar a legjobban és ha marad lehetőség, akkor mi jön utána.

    A legtöbb embernél első helyen van, hogy mire idősödik, legyen egy saját ingatlana, ahol nem háborgatja senki és amit úgy rendez be, ahogy akar. Ami lehetőség meg marad, abból utazgat mondjuk vagy valami hobbira költ. Az a tippem, hogy nálad is így lehetett.

    Abban viszont egyetértek, hogy hitelt soha. Ez a CSOK-os marhaság is egy cumi és aki azért szül akár csak egy második vagy harmadik gyereket, hogy igénybe vegye ez a cumit, az egy komplett idióta.

  9. Lakást hitellel nem lehet eladni/venni? Annyival olcsóbb lenne az ingatlan, amennyi hitel van rajta.

    Ez megoldaná azt a problémát, hogy mi van, ha a hiteles jövedelme hirtelen lecsökken és nem tudja fizetni a törlesztőt.

  10. 9:

    Nem igazán, mert a bank nem fogja az ismeretlen új tulaj rizikóját felvállalni.

    Ha meg hitelképes akkor meg most is megveheti, felvesz hitelt abból kifizetik az előzőt és a maradék meg az eladóé.

  11. 9-10.
    Látva az elmúlt években a bankok magatartását, a devizahitelezéses kifosztását százezreknek, meg azt, hogy hogyan viszonyul az egészhez az állam, ezek után én nem tudok bízni a bankokban.
    Ezért írtam, hogy hitelt soha!
    Lehet, hogy nincs igazam. Ha valaki egy jogász zseni és tudja értelmezni a sok oldalnyi apróbetűs részt és bízik még valamelyik bankban, hogy pár év múlva nem kezd el variálni és nem 3-4-5-10-szeresét akarja majd rajta behajtani, akkor vegyen fel hitelt.

    A CSOK egy külön érdekesség. Beleugranak az emberek, + gyereket vállalnak, felvesznek mellé sok millió vagy tízmillió hitelt ebben a lét- és gazdasági bizonytalanságban. Én biztos vagyok benne, hogy meg lesznek cumiztatva és azt a pénzt is uzsorakamatostól fogják visszafizetni, amiről azt hitték, hogy ajándékba kapták.

  12. 5. Ma is történhet – talán történik is – a vagyonelkobzás, csak ma már finomabban csinálják az inflációval. Európai módon.

    11. Valóban szerintem is megszívatják a CSOK felvevőit, de látod önként és dalolva futnak bele a ketrecbe. Semmi fegyver nem nyomnak senkinek a tarkójához.

    Amit még el tudok képzelni, hogy a tartozásokat elengedik. Mint a végtörlesztésnél.
    Csak lehet, hogy már nem forintban kell visszafizetni, hanem egy esetleges rákövetkező fizetőeszközzel.

  13. Amin azért érdemes elgondolkozni: egy saját tulajdon sokkal nagyobb biztonságot ad, mert ha elveszíteném is a jövedelmem, legalább fedél van a fejem fölött. Persze ez a hitellel tehelt lakásra nem vonatkozik.

    A másik: Máshogy él, máshogy rendezkedik be az ember egy saját lakásban. Sokkal inkább a saját ízlésemre, kényelmemre rendezek be vagy át egy saját házat, lakást, akár komoly összegeket is ráfordítva a javítására. És sokkal inkább otthon, ami az enyém, jobban érzem magam benne. Ezt nehéz pénzre váltani.

    Szintézis:
    Ha valaki gyakran, pár évente vált munkahelyet, sokat utazik, városi, kozmopolita életet él, akkor jobban megéri neki a nagyobb rugalmasságot adó bérletben élni.

    De ha megállapodott, gyerekei vannak, akik adott intézménybe szoktak, ha vidéken, kertes házban akar élni, kertészkedni, gazdálkodni, közösségben élni, akkor jobb a saját.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük